Jászladány Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2015. (II.23.) önkormányzati rendelete
A szervezeti és működési szabályzatról
Hatályos: 2016. 01. 22- 2016. 03. 28Jászladány Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2015. (II.23.) önkormányzati rendelete
A szervezeti és működési szabályzatról
2016-01-22-tól 2016-03-28-ig
Jászladány Nagyközségi Önkormányzat
Képviselő-testülete
6/2015. (II. 23.) önkormányzati rendelete
a szervezeti és működési szabályzatról
(egységes szerkezetben)[1]
Jászladány Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
- ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
- Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye, területe
1. §
- Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Jászladány Nagyközségi Önkormányzat.
- Székhelye: 5055 Jászladány, Hősök tere 6.
- Jászladány Nagyközség Önkormányzatának működési területe Jászladány közigazgatási területe.
- Jászladány közigazgatási területe 92,7 km2 az Észak-alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megye észak-nyugati részén, a Jászapáti járásban helyezkedik el.
- A település területe:
- belterülete: 447 ha 7715 m2
- külterülete: 8825 ha 3679 m2
- Az Önkormányzat jelképei, kitüntetései, pecsétjei
2. §
- Jászladány Nagyközségi Önkormányzat jelképe a községi pecsét, a községi címer, a községi zászló, és a millenniumi pecsét.
- A községi pecsét a település címerével ellátott, 1901-ben készült pecsét. A pecsét körfeliratát a „Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye Jászladány község 1901.” szöveg képezi.
- A községi pecsétet kell használni:
- ünnepi ülések meghívóján
- helyi kitüntetések, elismerő díjak és címek adományozási okiratain.
- Minden egyéb esetben a Magyarország hivatalos címerével ellátott bélyegzőt kell használni.
- A községi címeren egy pajzs alakot balról arannyal árnyékolt piros színű, jobbról ezüsttel árnyékolt kék színű liliom díszít és fon körül. A pajzsban kék mezőben egy kardot tartó, vállig látszó kar, a kar alatt hatágú arany csillag, a kar fölött hatszirmú ezüst virág található. A pajzs tetején arany koronával koronázott sisak, tetején – szájában gyűrűvel – fekete madár áll. A pajzs alatt felirat: Jász Ladány 1828.
- A községi zászló színe kék, közepén világosbarna alapon a község címere található.
3. §
Az önkormányzat a helyi elismerő díjak – Díszpolgári Díj, Az Év embere Jászladányon Díj, Jászladány Közszolgálatáért Díj – alapítására és adományozására külön rendeletet alkotott.
4. §
A képviselő-testület üléseinek helyszínén – a Jászladányi Polgármesteri Hivatal Dísztermében – a Nagyközség címerét és Magyarország címerét kell elhelyezni.
II. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET
- A képviselő-testület átruházott hatáskörei
5. §
A képviselő-testület átruházott hatásköreit a 6. számú melléklet tartalmazza.
- A képviselő-testület működése,
a képviselő-testület összehívása, vezetése, a tanácskozás rendje
6. §
- A képviselő-testület működésére, összehívására, vezetésére a tanácskozás rendjére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (továbbiakban: Mötv.) rendelkezései az irányadók.
- A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testületet a korelnök hívja össze és vezeti.
- A képviselő-testület tagjainak száma 9 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. számú függelék tartalmazza.
- A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 5 fő jelen van.
- Ha a (4) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen.
- A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására hívja össze a polgármester.
- A soros képviselő-testületi ülés időpontja a munkatervben meghatározott ülés hónapjának utolsó csütörtöki napja. Ettől az időponttól a képviselő-testület eltérhet.
- A polgármester soron kívüli képviselő-testületi ülést hív össze a kezdeményezéstől számított 8 napon belül a képviselők legalább egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának a kezdeményezésére. A soron kívüli ülés összehívása történhet telefonon, elektronikus úton. A soron kívüli képviselő-testületi ülés kezdeményezésére vonatkozó indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét is.
- A képviselő-testület összehívását a Jász-Nagykun-Szolnok megyei kormányhivatal (továbbiakban: megyei kormányhivatal) kormánymegbízottja is indítványozhatja.
- Az indítványt a polgármesterhez kell benyújtani a napirendi javaslat megjelölésével.
- Meghívó
7. §
- A képviselő-testület ülésére meghívást kapnak:
- a képviselők,
- a bizottság(ok) nem képviselő tagjai,
- a jegyző, aljegyző
- az önkormányzati intézmények vezetői,
- nemzetiségi önkormányzat elnöke,
- polgármester által meghívott szakértők, előadók, belső ellenőr,
- a polgármesteri hivatal napirendi pont szerint illetékes előadói.
- A képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vehet részt:
- település országgyűlési képviselője,
- Megyei Kormányhivatal képviselője,
- a bizottságok nem képviselő tagjai,
- helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke,
- jegyző, aljegyző,
- önkormányzat intézményének vezetője,
- napirend előadója, az előterjesztés készítője,
- a helyi pártszervek vezetői,
- tevékenységi körükben a civil szervezetek és egyesületek képviselői,
- az önkormányzat belső ellenőre.
- A képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak a meghívón kívül az őket érintő előterjesztést a polgármester olyan időpontban küldi meg, hogy azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
- Soron kívüli képviselő-testületi ülés esetén a meghívó kiküldésének időpontja az ülést megelőző egy nap.
- Vis maior körülmény, esemény, természeti katasztrófa, vagy egyéb körülmény indokolja, a képviselő-testület azonnal – három órán belül – összehívható. A sürgősség okát azonban a meghívottal az ülés összehívója ebben az esetben is közli.
- A meghívó tartalmazza az ülés pontos helyét és időpontját, a javasolt napirendi pontokat, azok előterjesztőit, mellékletként az előterjesztéseket, valamint a rendelet- illetve határozat-tervezeteket.
- A képviselő-testület ülésére szóló meghívó és az ülés írásos anyaga, amennyiben az nyilvános ülésen kerül megtárgyalásra, a Polgármesteri Hivatalban, és a Nagyközségi József Attila Művelődési Ház és Könyvtár helyiségeiben megtekinthető.
- A képviselő-testület soros üléseiről a lakosságot
- a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztett meghívóval,
- a Művelődési Házban és a Könyvtárban elhelyezett meghívóval és anyaggal
tájékoztatja.
- A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét a képviselő-testület legalább 7 nappal a közmeghallgatás előtt a helyben szokásos módon (hirdetőtáblán elhelyezett hirdetménnyel) hozza nyilvánosságra.
- Előterjesztés
8. §
- A képviselő-testület napirendjeit előterjesztés alapján tárgyalja.
- Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, vagy a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozat-tervezet, beszámoló, tájékoztató.
- A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot lehetőleg akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.
- Kizárólag írásban készülhet előterjesztés a munkatervben szereplő és az alábbi témakörökben:
- önkormányzati rendeletalkotás,
- intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,
- helyi népszavas kiírása,
- önkormányzati jelképek meghatározása,
- munkaterv,
- gazdasági program,
- hitelfelvétel, kötvény kibocsátása,
- alapítvány létrehozása,
- valamennyi önkormányzati vállalkozással kapcsolatos döntés,
- önkormányzati vagyonnal kapcsolatos döntés,
- társulások létrehozása, társuláshoz csatlakozás, társulásból való kilépés.
- Előterjesztés benyújtására jogosult:
- polgármester,
- képviselő-testület tagja,
- képviselő-testület bizottsága,
- jegyző,
- aljegyző,
- igazgatási és pénzügyi osztályvezető,
- önkormányzati intézmények vezetője,
a polgármesterrel és a jegyzővel való egyeztetés után a testületi ülést megelőző csütörtök déli 12 óráig.
- Az előterjesztés legyen világos, közérthető, lényegre törő és érdemben tárgyalható.
- Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:
- az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntésekre,
- jogszabályi háttér bemutatása, érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,
- mindazon körülmények, összefüggések és tényszerű információk feltüntetése, amelyek indokolják a meghozandó döntést,
- anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,
- az előterjesztés megállapításain alapuló feladat-meghatározást tartalmazó határozati javaslat, mely szervesen kapcsolódik az előterjesztéshez, törvényes, célszerű, végrehajtható.
- A határozati javaslat rendelkezik az ugyanabban a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat sorsáról (módosítás, hatályon kívül helyezés), tartalmazza a végrehatási határidőt és a végrehajtásért felelőst.
- A képviselő-testület ülésével
és annak vezetésével kapcsolatos általános szabályok
9. §
- A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.
- A polgármester az ülés megnyitása után megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívása az SZMSZ-ben foglaltak szerint történt, és a jelenléti ív alapján megállapítja számszerűen az ülés határozatképességét. A határozatképességet az ülés ideje alatt folyamatosan figyelemmel kíséri.
- A határozatképesség megállapítása után a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére.
- Új napirendi pont javaslatot – a napirend elfogadásáig – bármely képviselő-testületi tag írásban vagy szóban előterjeszthet. A képviselő-testület a napirendi javaslatról vita nélkül határoz.
- Soros ülésen a polgármester tájékoztatást ad az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről, közérdekű eseményekről és átruházott hatáskörben hozott döntéséről. A tájékoztató elfogadásáról a képviselő-testület határozattal dönt.
- A képviselő-testület ülése nyilvános, a polgármester engedélye alapján a résztvevő állampolgár maximum 5 percben felszólalhat.
- Zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak a képviselő-testület tagja, a tárgyban közvetlenül érintett személy, vagy annak hivatalos meghatalmazottja, a kormányhivatal vezetője, valamint a jegyző tekinthet be.
- Kérdés és interpelláció
10. §
- Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén az önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyben kérdést tehet fel.
- A kérdésre a megkérdezett a képviselő-testület ülésén ad választ. Amennyiben összetett problémafelvetésről van szó, a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján 15 napon belül, írásban adja meg a választ.
11. §
- Az önkormányzati képviselő a testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben, szóban vagy írásban interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.
- Az interpellációnak csak egy címzettje lehet. A képviselő az interpellációt visszavonhatja.
- Az interpellációt a polgármesternél legkésőbb az ülést megelőző napon írásban vagy az ülésen, a napirend megtárgyalásának megkezdése előtt kell benyújtani. A polgármester az interpellációt haladéktalanul továbbítja a címzettnek.
- Amennyiben az interpellációt a képviselő-testület ülését megelőző napon nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül írásban kell választ adni, és ennek tartalmáról a soron következő ülésen tájékoztatást adni.
- A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy a kérdés további napirenden tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.
- Az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok
az ülés rendjének fenntartása,
és az ennek érdekében hozható intézkedések
12. §
- Az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokra
az Mötv. rendelkezései az irányadók. - A képviselőnek és a bizottság tagjának a képviselő-testületi és bizottsági ülésről való igazolatlan távolmaradása a képviselő kötelezettségeinek megszegését jelenti, melynek szankciójaként tiszteletdíja, annak 1 havi mértékéig megvonható. Igazolatlan távolmaradásnak minősül, ha a képviselő távollétét a képviselő-testület illetve a bizottság ülését megelőző napon nem jelzi, vagy azt követő 3 napon belül igazolási kérelmet nem terjeszt az ülés vezetője elé.
- A tiszteletdíj megvonás többször is újra megállapítható.
- A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.
- A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti:
- figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít,
- rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja.
- A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti, ennek érdekében közterület-felügyelő, rendőr intézkedését igénybe veheti.
- A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.
- A képviselő-testület ülését a mobil telefon használata nem zavarhatja. Az ülés alatt a képviselők az ülésteremben nem telefonálhatnak.
- A nyilvánosság biztosítása
13. §
- A nyilvánosság biztosítására az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (infotv.) és az Mötv. rendelkezései az irányadók.
- A nyilvánosságot biztosítja Jászladány Nagyközség hivatalos honlapja: www.jaszladany.hu, és a Ladányi Hírek csoport Facebook oldala.
- Az önkormányzat hivatalos lapja a Ladányi Hírek. A hivatalos lap egy-egy példányát a Nagyközségi József Attila Művelődési Ház és Könyvtár könyvtárában kell megőrzi.
- Az önkormányzat hivatalos lapja havonta jelenik meg.
- A döntéshozatali eljárás, a szavazás módja
14. §
- A döntéshozatali eljárásra és a szavazás módjára az Mötv. rendelkezései az irányadók.
- Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat a polgármester egyenként bocsátja szavazásra. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd a döntéséről végleges határozatot hoz.
- A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselő-testületi tagok több mint felének „igen” szavazata szükséges.
- A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint felének egybehangzó „ 5 igen” szavazata szükséges.
- Az Mötv.-ben meghatározottakon túl minősített többség szükséges:
- titkos szavazás elrendeléséhez,
- fegyelmi ügyek eldöntéséhez.
- Ha a képviselő elmulasztja személyes érintettsége bejelentésére vonatkozó kötelezettségét, a Képviselő-testület figyelmeztetésben részesíti.
- A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
- A szavazatok összeszámlálásáról az ülés vezetője gondoskodik illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz esetén – elrendeli a szavazás megismétlését.
- A jegyző jogszabálysértő döntés és működés jelzésére irányuló kötelezettségére az Mötv. rendelkezései az irányadók.
15. §
- Nyílt szavazás esetén bármely képviselő indítványára egyszerű szótöbbséggel név szerinti szavazás rendelhető el. Név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát, a képviselő válaszát „igen”-nel, „nem”-mel, vagy „tartózkodom”-mal adja meg.
- Név szerinti szavazás kell tartani:
- Kormányzati engedélyhez kötött hitel felvétele esetén,
- Kötvény kibocsátás esetén,
- A képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés esetén.
- A képviselő-testület nyílt szavazást tart a megbízatásának lejártát megelőző feloszlásáról szóló testületi döntésről.
16. §
- A titkos szavazás lebonyolítását az Ügyrendi – Jogi- Szociális Bizottság végzi.
- A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik.
- Rendeletalkotás és a határozathozatal
17. §
- A rendeletalkotásra és a határozathozatalra az Mötv. rendelkezései az irányadók.
- Önkormányzati rendelet megalkotását, és a határozathozatalt kezdeményezheti:
- a képviselő-testület tagja,
- az önkormányzat bizottságai,
- a polgármester,
- az alpolgármester,
- a jegyző, aljegyző.
- A rendeletalkotásra és a határozathozatalra vonatkozó kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt a testület elé terjeszti. Az önkormányzati rendelet és határozat megalkotásának szükségességéről a képviselő-testület dönt.
- A rendelet tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:
- a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg,
- a rendelet tervezetet a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett munkatársa, szervezeti egysége készíti elő. A tervezet előkészítésével a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, vagy külső szakértő is megbízható,
- a polgármesteri hivatal akkor is részt vesz az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, vagy külső szakértő készíti el,
- a jegyző – a polgármester és a bizottságok egyetértése esetén – a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti.
- A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
- A képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint:
Jászladány Nagyközségi Önkormányzat képviselő-testületének
...../..... (... ...) önkormányzati rendelete,
a rendelet tárgyának a megjelölésével.
- A jegyző gondoskodik rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését.
- A rendelet kihirdetésének helyben szokásos módja: a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztéssel történik.
- A kihirdetés napja a kifüggesztés időpontja.
- A kihirdetést követően a rendeletet egységes szerkezetbe foglalva meg kell jelentetni a Nemzeti Jogszabálytár felületén, amely a kormányhivatalnak történő továbbítás módja is.
- A Képviselő-testület normatív és egyedi határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a közzététel időpontjával (hónap, nap) kell ellátni.
- A testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.
- A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 15 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek, továbbá az érintett szerveknek, személyeknek.
- A normatív határozat közzétételének módja a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés.
- A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
18. §
- A képviselő-testületi ülésének jegyzőkönyvére az Mötv. rendelkezései az irányadók.
- A képviselő-testület üléséről hangfelvételt és egy példányos jegyzőkönyvet kell készíteni.
- A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit (az előterjesztéseket), az elfogadott rendeleteket, és a jelenléti ívet. Ha a képviselő hozzászólását írásban nyújtotta be, azt kell mellékelni a jegyzőkönyvhöz.
- A képviselő-testület ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá, és Jászladány Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete pecsétjével hitelesíti.
- A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv
- eredeti példányát a polgármesteri hivatal kezeli
- meg kell küldeni 15 napon belül a megyei Kormányhivatal vezetőjének elektronikusan a Nemzeti Jogszabálytár felületén.
- A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – a Polgármesteri Hivatal hivatalos helyiségében betekinthetnek a képviselő-testületi előterjesztésekbe és az ülések jegyzőkönyvébe.
- A képviselő-testület döntése alapján szó szerinti jegyzőkönyv készítése kötelező.
- A jegyzőkönyv tartalmazza a képviselő személyes érintettsége bejelentésének elmulasztására vonatkozó jogkövetkezményét.
- A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:
- a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,
- a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
- a szavazás során felmerült körülményeket.
- Közmeghallgatás, Falugyűlés
19. §
- A közmeghallgatásra az Mötv. rendelkezései az irányadók.
- A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart az alábbi szabályok figyelembevételével:
- a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, helyi civil szervezetek kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek,
- a közmeghallgatás(ok) idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a képviselő-testület határozza meg, lehetőleg a munkatervének elfogadásakor,
- a közmeghallgatás(ok)ra az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben az önkormányzat által létrehozott intézmény székhelyén is sor kerülhet,
- A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
- A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni.
20. §
- A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal falugyűlést tart a Művelődési Ház nagytermében a munkaterv szerinti időpontban.
- A falugyűlés helyéről, idejéről és annak témaköreiről a helyben szokásos módon – a Ladányi Hírek helyi újságban és a hirdetőtáblán elhelyezett hirdetményben – tájékoztatja a lakosságot a rendezvény előtt legalább 15 nappal.
- A képviselő-testület bizottságai
21. §
- A képviselő-testület bizottságaira az Mötv. rendelkezései az irányadók.
- A Képviselő-testület állandó bizottságai:
- Ügyrendi-Jogi-Szociális Bizottság (5 fő)
- Pénzügyi –Ellenőrző- Közbeszerzési Bizottság (7 fő)
- A képviselő-testület esetenként meghatározott feladatellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
- A bizottságok elnökeinek és tagjainak névsorát a 2. számú függelék,
az Ügyrendi-Jogi-Szociális Bizottság feladat és hatáskörét a 4. számú melléklet,
a Pénzügyi– Ellenőrző- Közbeszerzési Bizottság feladat és hatáskörét az 5. számú melléklet tartalmazza. - A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát, nyilvántartását, kezelését és őrzését az Ügyrendi-Jogi-Szociális Bizottság látja el.
- A bizottságok tevékenységükről választási ciklusonként egy alkalommal beszámolnak a képviselő testületnek. A beszámolási kötelezettség időpontját a képviselő-testület éves munkatervében határozza meg.
- Roma Nemzetiségi Önkormányzat
22. §
- A nemzetiségi önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeire, valamint működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátására a nemzetiségek jogairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.
- Jászladány nagyközségben közvetlen módon választott roma nemzetiségi önkormányzat jött létre, melynek hivatalos megnevezése:
Jászladányi Roma Nemzetiségi Önkormányzat
- A nemzetiségi önkormányzat jogi személy, önálló számlával, adószámmal és társadalombiztosítási törzsszámmal rendelkezik.
- A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat együttműködési megállapodást köt.
- A nemzetiségi önkormányzati tagok névsorát és lakcímét a 3. számú függelék tartalmazza.
- Az önkormányzat szervei, jogállásuk, feladataik
23. §
- Az önkormányzat szerveire, jogállásukra és feladataikra az Mötv. rendelkezései az irányadók.
- Jászladány Nagyközségi Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
- Az önkormányzat kötelező feladatai mellett önként vesz részt különösen az alábbi feladatok ellátásában:
- civil szerveződések támogatása,
- sportegyesület támogatása,
- hagyományőrző és települési rendezvények tartása, Ladány Napja, Jász Piknik, Hagyományőrző disznóvágás,
- Művelődési Ház és Könyvtár fenntartása,
- Ladányi Hírek újság megjelentetése,
- helyi elismerő címek, kitüntetések adományozása,
- nem kötelező pénzbeli szociális ellátások biztosítása:
ga) Bursa Hungarica támogatás,
gb) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás,
gc) a gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott támogatás,
gd) temetési költségekhez támogatás,
ge) a gyermek gondozásához nyújtott támogatás,
gf) közgyógyellátási költségekhez nyújtott támogatás
- bölcsőde fenntartása,
- idősek otthona fenntartása,
- nemzetiségi óvodai és általános iskolai nevelés és oktatás.
- A feladatok önkéntes vállalása előtt a képviselő-testület minden esetben előkészítő eljárást folytat le, melynek keretében a téma szerint illetékes bizottság ismerteti az álláspontját. Jelentősebb költségkihatással járó feladat-ellátás felvállalása előtt a képviselő-testület ideiglenes bizottságot is létrehozhat, és külső szakértő közreműködését is igénybe veheti.
- Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik.
- A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési források biztosításának módját.
- Gazdasági program
24. §
- A gazdasági programra az Mötv. rendelkezései az irányadók.
- A gazdasági programot, fejlesztési tervet a képviselő-testület az alakuló ülését követő 6 hónapon belül fogadja el, előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.
- Munkaterv
25. §
- A képviselő-testület működésének alapja a gazdasági program végrehajtását is célzó munkaterv.
- A munkaterv elkészítése a polgármester feladata, melyet jóváhagyásra legkésőbb minden év januári soros ülésen a képviselő-testület elé terjeszt.
- A munkaterv tartalmazza:
- a feladatok meghatározását,
- a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét,
- a tervezett napirendi pontok előterjesztőinek nevét,
- a tervezett napirendi pont előkészítésében részt vevők nevét,
- az egyes napirendeknél a közmeghallgatás, valamint a jogszabály által előírt kötelező egyeztetés szükségességét,
- előkészítésben részt vevők nevét,
- azoknak a témaköröknek a tételes megjelölését, amelyeket valamely bizottság nyújt be, illetőleg amelyhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni,
- egyéb szervezési feladatokat a közmeghallgatás és a falugyűlés előkészítésére.
- A polgármester a munkaterv összeállításához javaslatot kér:
- a képviselő-testület tagjaitól,
- a képviselő-testület bizottságainak tagjaitól,
- a fontosabb közszolgáltatást nyújtó szervezetektől,
- az önkormányzati intézmények vezetőitől,
- a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, önszerveződő közösségek vezetőitől,
- a polgármesteri hivatal osztályvezetőitől.
- A beérkezett javaslatokról a polgármester akkor is tájékoztatja a képviselő-testületet, ha azok nem kerültek be a munkaterv tervezetébe.
- A képviselő-testület által elfogadott munkatervet meg kell küldeni:
- a települési képviselőknek,
- a bizottságok nem képviselő tagjainak,
- a polgármesteri hivatal osztályvezetőinek,
- az állandó meghívottaknak,
- mindazoknak, akiket az abban foglalt napirendi téma érint.
III. POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER, JEGYZŐ, ALJEGYZŐ
- Polgármester, alpolgármester
26. §
- A polgármesterre és alpolgármesterre az Mötv. rendelkezései az irányadók.
- A polgármester megbízatását főállásban látja el.
- A polgármester illetményét és egyéb juttatásait – az Mötv. alapján – a Pénzügyi-Ellenőrző-Közbeszerzési Bizottság javaslatára a képviselő-testület állapítja meg.
- A polgármestert távolléte esetén az alpolgármester helyettesíti. A helyettesítés ideje alatti intézkedéseiről alpolgármester tájékoztatja a polgármestert.
- A polgármester fogadóórájának időpontját az 1. számú melléklet tartalmazza.
- A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett az Mötv.-ben meghatározott ügyek kivételével a két ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben, amelyeket a képviselő-testület átruházott hatásköreiről szóló 6. számú melléklet tartalmaz.
- A polgármester döntést hozhat az Mötv.-ben meghatározott ügyek kivételével, ha a képviselő-testület határozat képtelenség, vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal, ugyanazon ügyben nem hozott döntést. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.
27. §
- [2]Az alpolgármester megbízatását főállásban látja el.
- Az alpolgármester tiszteletdíját és egyéb juttatását a polgármester javaslatára a képviselő-testület állapítja meg.
- Az alpolgármester a polgármester közvetlen irányítása alatt áll.
- Jegyző, aljegyző
28. §
- A jegyzőre és aljegyzőre az Mötv. rendelkezései az irányadók.
- A polgármester a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint a jegyző javaslatára aljegyzőt nevez ki.
- A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a jegyző és az aljegyző tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben jegyzőre, aljegyzőre előírt végzettségű igazgatási osztályvezető látja el.
IV. A Polgármesteri Hivatal
- A Polgármesteri Hivatal
29. §
- Jászladány Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete egységes polgármesteri hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására a helyi önkormányzatokról szóló törvény felhatalmazása és rendelkezései alapján.
- A polgármesteri hivatal előirányzatai feletti rendelkezési jogára tekintettel teljes jogkörű, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtója, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet.
- A képviselő-testület a polgármesteri hivatal irányítását döntésein keresztül látja el.
- A polgármesteri hivatal belső szervezeti egységei: igazgatási osztály és pénzügyi osztály vezetőit – vezetői megbízás alapján – osztályvezetői megbízással kell ellátni.
- A polgármesteri hivatalt a jegyző vezeti.
- A polgármesteri hivatal ügyrendjét, belső szervezeti felépítését az 1. számú melléklet tartalmazza.
30. §
- A polgármesteri hivatal köteles ellátni a bizottságok működésével kapcsolatos, valamint a képviselő-testület és a polgármester által meghatározott feladatokat, különös tekintettel azokra az esetekre, amikor a képviselő-testület által átruházott hatáskörben jár el a bizottság.
- A hivatali köztisztviselő minden olyan adatot, információt és tényt köteles a jegyző tudomására hozni, amely a kötelezettségének teljesítését befolyásolja.
- A Jászladány Nagyközségi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalánál vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök megnevezését és a képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket a 2. számú melléklet tartalmazza.
- Záró rendelkezések
31. §
- E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, a rendelet 6. számú mellékletét 2015. március 1-től kell alkalmazni.
- E rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.
- E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti, a szervezeti és működési szabályzatról szóló, többször módosított 6/2011. (IV. 03.) önkormányzati rendelet.
Jászladány, 2015. február 19.
Drávucz Katalin sk. Lajkó Terézia sk.
polgármester jegyző
A rendelet kihirdetésre került: 2015. február 23. napján.
Lajkó Terézia sk.
jegyző
Egységes szerkezetbe foglalta 2016. január 22-én:
Lovász Imre
jegyző
Módosította a Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 15/2015. (VI. 29.), 19/2015. (X. 7.), 1/2016. (I. 22.) rendeletei
Módosította a Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 19/2015. (X. 7.) rendelet 1. §-a, hatályos 2015. 12. 01-től