Cibakháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a helyi önkormányzatokról szóló – többször módosított – 1990. évi LXV. törvény 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja meg a szervezeti és működési rendjéről.

Preambulum

Cibakháza nagyközség Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a megyeszékhely Szolnoktól délre a Tisza folyó bal partján a megye délnyugati részén a Tiszazug kistérségben helyezkedik el. Megközelíthető a rajta áthaladó 442. sz. úton.

Első okleveles említése 1465-ből való, de a forrásokból következtetni lehet, hogy már az Árpád-korban lakott hely volt. A XVI. század elejétől mezővárosként emlegetett Cibakháza a hódoltság alatt elpusztult, újjátelepítése 1717 után indult meg. Mint a Tiszazug legjelentősebb katolikus települése, a környék egyházi központjává vált. A korábbi mezővárosi rangját 1832-ben szerezte vissza a fontos tiszai átkelő- és vámszedőhely. Az 1848/49-es szabadságharc alatt többször kiemelt stratégiai szerepet játszott.

A nagyközség lakossága döntően katolikus vallású, gazdasági profilja a földművelés és állattenyésztés, vezetékes ivóvízhálózattal, vezetékes földgázhálózattal, szennyvízcsatorna hálózattal, kábeltelevízió hálózattal, korszerű telefonhálózattal rendelkezik.

A község 2010. január 1-jei állandó népességszáma: 4437 fő.

Cibakháza Nagyközség Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom gyakorlásáról, a mindezekhez szükséges feltételek megteremtéséről, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit.

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Cibakháza Nagyközség Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 5462 Cibakháza, Szabadság tér 5.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:

Cibakháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete

(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Cibakháza nagyközség közigazgatási területe.

(5) A település fontosabb adatait az 1. számú melléklet tartalmazza.

2. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

¹ 1/2011.(I.06.) Önkormányzati rendelete

3. § Az önkormányzat Képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

4. § Az önkormányzat hivatalos lapjára vonatkozó adatokat a 2. számú melléklet tartalmazza.

II. fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervei

5. § (1) A helyi önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. A Képviselő-testület a hatásköreit meghatározott esetekben és körben átruházhatja.

(2) A helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján az önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen:

- a településfejlesztés,

- a településrendezés,

- az épített és a természeti környezet védelme,

- a lakásgazdálkodás,

- a vízrendezés és csapadékvíz elvezetés,

- a csatornázás,

- a köztemető-fenntartás,

- a helyi közutak és közterületek fenntartása,

- a helyi tömegközlekedés,

- a köztisztaság és településtisztaság biztosítása,

- gondoskodás a helyi tűzvédelemről,

- gondoskodás a közbiztonság helyi feladatairól,

- közreműködés a helyi energia-szolgáltatásban,

- közreműködés a foglalkoztatás megoldásában,

- az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokról való gondoskodás,

- a közösségi tér biztosítása,

- közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása,

- a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása,

- az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.

(3) Az (2) bekezdésben foglaltak közül az önkormányzat maga határozza meg – a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően – mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

6. § Az önkormányzat:

a) köteles gondoskodni:

- az egészséges ivóvízellátásról,

- az óvodai nevelésről,

- az általános iskolai oktatásról és nevelésről,

- az egészségügyi és szociális alapellátásról,

- a közvilágításról,

- a helyi közutak fenntartásáról,

- a köztemető fenntartásáról,

b) köteles biztosítani a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését.

7. § (1) Az önkormányzat által ellátott alaptevékenységek körét a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza:

(2) Az önkormányzat önként vállalt feladatait az 4. számú melléklet tartalmazza.

8. § (1) Az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel.

(2) Az (1) bekezdésben leírtak érvényre juttatása érdekében a helyi önszerveződő közösségek vezetőit tevékenységi körükben tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület és bizottságai ülésein.

A tevékenységi körüket érintő napirend tárgyalása esetén a képviselő-testület illetve bizottság ülésére meghívót kapnak.

9. § Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

10. § (1) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei látják el.

(2) A képviselő-testület szervei:

- polgármester,

- képviselő-testület bizottságai,

- képviselő-testület hivatala,

11. § Az önkormányzati feladat- és hatáskörök főszabályként a képviselő-testületet illetik meg.

12. § (1) A képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja:

- a polgármesterre,

- bizottságaira,

- a helyi kisebbségi önkormányzat testületére,

- társulásra - törvényben meghatározottak szerint.

(2) A képviselő-testület:

- a hatáskörgyakorlás átruházásához utasítást adhat,

- a hatáskörgyakorlás jogát visszavonhatja.

(3) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

13.§ A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátása céljából önkormányzati intézményt, más szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket.

14. § (1) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:

a) rendeletalkotás,

b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás;

c) a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása,

d) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása;

e) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás;

f) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás;

g) intézmény alapítása;

h) közterület elnevezése, emlékmű állítás;

i) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;

j) a bíróságok népi ülnökeinek megválasztása;

k) állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;

l) véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő;

m) a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés, a főállású polgármesternek az Ötv. 33/A. § (2) bekezdésében meghatározott tisztségek betöltéséhez való hozzájárulással kapcsolatos döntés; vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés;

n) amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás és kinevezés alkalmával az alapilletmény meghatározása;

b) helyi közügy megoldásának vállalása, illetőleg arról történő lemondás;

c) hitelfelvétel;

d) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, alapítás, megszüntetés.

15. § A képviselő-testület – rendeletével – a törvény által hatáskörébe utalt:

- kinevezést,

- megbízást,

- intézmény alapítását

a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény szerint társulásra ruházhatja.

16. § (1) A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.

(2) A polgármester, valamint a képviselő-testület bizottságának önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani.

(3) A képviselő-testületnek az (1) és a (2) bekezdés alapján hozott határozatának a felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított harminc napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell indítani.

III. fejezet

A képviselő-testület működése

A képviselő-testület programja

17. § (1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára szóló program alapján működik.

(2) A program tervezetének elkészítéséről és a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik. A programot a képviselő-testület a megválasztását követő legkésőbb 6 hónapon belül elkészíti és jóváhagyatja.

A képviselő-testület üléseinek száma

18. § A képviselő-testület rendes ülést tart és rendkívüli ülést tarthat.

19. § (1) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.

(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által elfogadott féléves munkatervek tartalmazzák.

(3) A féléves munkatervet minden év december 31-ig, illetve június 30-ig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze.

(4) A munkaterv tartalmazza:

- az ülés megtartásának hónapját,

- az adott ülésen tárgyalandó témákat,

- az előterjesztő megnevezését,

- az előterjesztésben közreműködőket,

20. § (1)A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:

a) a települési képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának az indítványára, valamint

b) azokban az esetekben, mikor az ülés összehívására a munkatervben meghatározott rendes üléseken kívül egyéb okokból szükség van.

(2) A rendkívüli ülés időpontjáról és az ülésen tárgyalt napirendekről a meghívandókat az ülés előtt legalább 24 órával tájékoztatni kell a rendkívüli ülés összehívás indoklása mellett.

A rendkívüli ülés összehívása telefonon is történhet.

A képviselő-testületi ülések összehívása

21. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A polgármester távolléte, akadályoztatása esetében az alpolgármester gondoskodik a képviselő-testület összehívásáról, és a polgármester távollétében vezeti az ülést.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet és vezeti a képviselő-testület ülését.

(4) A képviselő-testület ülését főszabályként az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(5) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.

22. § A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervben megjelölt hónapokra kell összehívni.

23. § (1) A képviselő-testület rendkívüli üléseit az ülés összehívására jogosult személy akkor hívja össze, ha a 20. §-ban foglalt feltételek fennállnak.

(2) Az összehívás szükségességét az összehívásra jogosult személy a 20. § b) pontja esetében saját maga dönti el.

(3) A képviselő-testület eseti határozattal is rendelkezhet rendkívüli ülés megtartásáról.

24. § A a megyei közigazgatási hivatal vezetője kezdeményezheti a képviselő-testület összehívását.

25. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

- az ülés helyét,

- az ülés időpontját,

- a tervezett napirendeket,

- a napirendek előadóit,

- a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket.

(4) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni.

(5) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:

- képviselőknek,

- jegyzőnek,

- bizottságok nem képviselő tagjainak,

- a térség országgyűlési képviselőjének;

- kisebbségi önkormányzat elnökének;

- Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal

- nem állandó meghívottaknak:

előterjesztőknek,

akiket az ülés összehívója megjelöl.

26. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történhet.

(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására:

- telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

- egyéb szóbeli meghívással.

A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatatását.

27. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

a) a jegyzőt,

b) a bizottság nem képviselő tagját,

c) az illetékes országgyűlési képviselőt.

(3) Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog a meghívottak közül:

1. azon önkormányzati intézmény vezetőjét, illetve
2. azon személyt, akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

28. § A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell.

A tájékoztatás formái:

- a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára

A képviselő-testület ülésének vezetése

29. § A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok:

a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,

b) jegyzőkönyv-vezető személyének választása,

c) napirend előterjesztése, elfogadtatása, 

d) az ülés jellegének megítélése (nyílt/zárt), a zárt ülés tényének bejelentése

e) napirendenként:

- vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

- a vita összefoglalása,

- az indítványok szavazásra való feltevése,

- határozati javaslatok szavaztatása,

- a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

- a napirend tárgyában hozott döntés(ek) kihirdetése,

f) a rend fenntartása,

g) ügyrendi kérdések szavazásra bocsátásása és a szavazás eredményének kihirdetése,

h) időszerű kérdésekről tájékoztatás,

i) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,

j) az ülés bezárása,

k) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.

A határozatképesség megállapítása

30. § (1) A képviselő-testület tagjainak választáskori létszáma: 6 fő, polgármesterrel együtt 7 fő.

(2) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább – a képviselőknek több mint a fele, azaz –  4 fő jelen van.

(3) Ha a (2) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

Jegyzőkönyvvezető választása

31. §. A jegyzőkönyv-vezető a polgármesteri hivatal köztisztviselője vagy ügykezelője lehet, és személyére a polgármester tesz javaslatot

Napirendi javaslat előterjesztése és elfogadtatása

32. § (1) A polgármester előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő- testület  tagjai javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, javasolt napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

Az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése

33. § (1) A képviselő-testület ülése főszabály szerint nyilvános.

34. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart:

a) Ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele:

- választás,

- kinevezés,

- felmentés,

- vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása,

- fegyelmi eljárás megindítása,

- fegyelmi büntetés kiszabása és

- állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, továbbá

b) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.

(2) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

(3) A zárt ülés elrendeléséről az (1) bekezdésben foglalt esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a (2) bekezdésben foglalt esetekben.

(4) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a kisebbségi szószóló és a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

Napirendek tárgyalása - vitától a döntéshozatalig

35. § (1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

36. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést (kérdéseket) intézhetnek, véleményt mondhatnak.

(2) A napirendi ponttal kapcsolatban a képviselő-testület tagjai módosító indítványt (indítványokat) tehetnek.

(3) Egy-egy napirendi ponthoz a képviselő-testület tagjai és a meghívottak egy alkalommal és összesen legfeljebb 2 perc időtartamban tehetnek fel kérdést.

(4) Egy-egy napirendi ponttal kapcsolatos vélemény kifejtése (beleértve a módosító javaslatot /javaslatokat/ is) egy alkalommal lehetséges és időtartama nem haladhatja meg a 3 percet.

(5) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

37. § Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

38. § A szavazás előtt a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

39. § Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

40. § Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 7 képviselő) egybehangzó igen szavazata szükséges a 14. § a), b), e), f), g) pontban foglalt ügyek, továbbá ezen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyek eldöntéséhez, a képviselő kizárásához, valamint a zárt ülés elrendeléséhez.

41. § (1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(2) Az ülés vezetője a jelenlévő képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást rendelhet el.

(3) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti

42. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a 34. §-ban foglalt ügyekben.

A titkos szavazásról a képviselő-testület esetenként dönt.

(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott bizottság gondoskodik.

43. § A képviselő-testület döntéshozatalából minősített többséggel kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.

A kizárásról való döntéshozatal történhet az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára.

A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

44. § A 30-43. §-ban foglaltak a képviselő-testület bizottságára is vonatkoznak.

A felvilágosítás-kérés szabályai

45. § (1) A képviselők az ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottság elnökétől, valamint a jegyzőtől – az önkormányzat feladatkörébe tartozó témában – írásban felvilágosítást kérhetnek.

(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés-, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt legalább 3 nappal írásban kell benyújtani.

(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a testület a soron következő ülésén dönt.

(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes bizottsági kivizsgálását, megjelölve a bizottságot, amely tárgyi kérdést kivizsgálja.

Előterjesztés

46. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó: tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet és a határozati javaslat.

(2) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

(3) Rendkívüli testületi ülésen az előterjesztés sürgősségére való hivatkozással, szóban is előterjeszthető.

(4) Rendeletalkotással összefüggő napirend írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalható.

47. §  (1) Az előterjesztések tartalmi elemei:

- az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,

- a téma ismertetése, az előzmények és a jogszabályi háttér bemutatása mellett,

- a kapcsolódó érvrendszer bemutatása,

- egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,

- az előterjesztéshez csatolni kell a határozati javaslatot (javaslatokat), illetve a rendelet-tervezetet.

(2) A tájékoztató elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

48. § (1) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.

(2) A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintetthez való eljuttatásáról.

(3) a.) Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester maximum 20 gépelt oldalra korlátozhatja.

b.) Ha az előterjesztésre kerülő téma terjedelme ezt indokolja, lehetőség van arra, hogy az előterjesztő a testületi tagok előzetes értesítése mellett az anyagot csak a bizottsági elnökökhöz juttassa el a bizottsági tárgyalást megelőzően, illetve biztosítsa az előterjesztés tanulmányozását a hivatal titkárságán.

(4) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie a 46-47. §-okban, valamint a 48. § (1)-(3) pontokban előírt követelményeknek.

Határozati javaslat

49. § (1) A határozati javaslat az írásos előterjesztésben, illetve a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei:

1. a határozat szövege,

2. végrehajtást igénylő döntéseknél

- a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,

- a határozat végrehajtásának időpontja.

A képviselő-testület döntései

50. § (1) A képviselő-testület döntései:

- határozat,

- rendelet.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

- a napirend meghatározásáról,

- az ügyrendi kérdésekről,

- a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a kérdésre adott válasz elfogadásáról,

- tájékoztató elfogadásáról.

51. § (1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

(2) A képviselő-testület hatósági határozataira – az Ötv.-ben foglalt eltérésekkel – az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, többször módosított 1957. évi IV. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

52. § (1) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

A határozatok jelölése a következő formában történik:

Cibakháza Nagyközség Önkormányzata

....../….év (... hó ... nap) KT határozata

(a határozat tárgya)

(2) A képviselő-testület határozatát a polgármester, távolléte, vagy érintettsége esetén az alpolgármester, illetve a levezető elnök írja alá.

53. § A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról.

54. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Rendelet alkotását a képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság, és a jegyző írásban kezdeményezheti a polgármesternél.

(3) A képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását is.

(4) A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(5) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.

(6) Helyben szokásos módnak minősül:

- önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés,

- községi könyvtárnak történő megküldés.

55. § Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

56. § (1) A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

A rendeletek jelölése a következő formában történik:

Cibakháza Nagyközség Önkormányzata

 ....../…..év (......... hó ... nap) ÖK rendelete

(a rendelet tárgya)

(2) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.

(3) A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

A jegyzőkönyv

57. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, illetve azok előterjesztőjét, előterjesztőit, vagy előadóját,  a tanácskozás lényegét, beleértve a hozzászólásokat is, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket.

Zárt ülés esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben (érintett vagy szakértő) vannak jelen.

(3) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(4) A tárgyalt napirendeknél legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni, azonban a képviselő-testület tagja kérésére az elmondottak szó szerint rögzítendők a jegyzőkönyvben.

(5) A képviselő-testület a döntéseit a polgármester által megfogalmazott javaslatról való szavazással hozza.

A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, illetve hányan tartózkodtak.

(6) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. Határozat és rövidebb rendelet esetében a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv mellékleteként.

(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

- a meghívót,

- a jelenléti ívet,

- az írásos előterjesztéseket,

- a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet,

- illetve a képviselők kérése alapján:

- a képviselői indítványokat,

- a képviselői hozzászólásokat,

- a képviselői interpellációkat.

(8) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

(9) Az aláírt, mellékletekkel ellátott jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének.

(10) Az állampolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvébe és mellékleteibe.

(11) A jegyzőkönyvek betekinthetőségről a jegyzőnek kell gondoskodnia.

A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(12) A jegyzőkönyvbe történő betekintés csak a polgármesteri hivatalos helyiségében, illetve a községi könyvtárban elhelyezett példányba való betekintés a könyvtárban a könyvtár közalkalmazotti besorolású dolgozója jelenlétében történhet.

(13) A jegyzőkönyvről a polgármester hozzájárulásával és térítési díj ellenében készülhet másolat.

(14) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

A képviselő-testület felosztása

58. § A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. Ebben az esetben hetvenöt napon belüli időpontra időközi választást kell kiírni. A képviselő-testület az új képviselő-testület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét. A képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő hat hónapon belül, illetőleg a megbízatásának lejártát megelőző egy éven belül. Az időközi választás költségét az önkormányzat viseli.

IV. fejezet

A települési képviselő

A megbízás keletkezése

59. § A települési képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek.

60. § (1) A települési képviselő a képviselő-testület alakuló ülésén (időközi választás esetén a megválasztását, illetőleg a kislistán, a kompenzációs listán mandátumhoz jutott képviselők esetében a megbízólevél átvételét követő ülésen) esküt tesz a képviselő-testület előtt.

(2) A képviselő az eskü letételéig nem gyakorolhatja jogait.

(3) A képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-től számított 30 napon belül – törvényben szabályozott – vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a vagyonnyilatkozatát.

(4) A (3) bekezdésben hivatkozott vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – a képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, és képviselői megbízatásával kapcsolatban meghatározott juttatásokban nem részesülhet.

A képviselő feladata

61. §  A települési képviselő:

- a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit,

- részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.

A képviselők névsora

62. § A települési képviselők névsorát az 5. számú melléklet tartalmazza.

A képviselők jogai és kötelezettségei

63. § (1) Minden települési képviselőnek azonosak a jogai és kötelességei.

(2) A települési képviselő jogai különösen:

a) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban – érdemi választ kell adni;

b) a települési képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;

c) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni;

d) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését;

e) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet;

f) a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést;

g) közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni.

(3) A települési képviselő kötelessége:

a) köteles részt venni a képviselő-testület munkájában;

b) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről;

c) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni;

d) a képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni;

e) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

Járandóságok, képzés, továbbképzés

64. § (1) A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.

(2) A képviselők képzéséről, továbbképzéséről – feladataik eredményes ellátása érdekében – a képviselő-testület gondoskodik.

A megbízatás megszűnése

65.§ (1) A települési képviselő jogai és kötelezettségei a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.

(2) A képviselő megbízatása megszűnik:

a) a megválasztását követő helyi önkormányzati általános választás napján,

b) a választójogának elvesztésével,

c) az összeférhetetlenség kimondásával,

d) lemondással,

e) ha az önkormányzati képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén,

f) a képviselő-testület feloszlatásával,

g) a képviselő-testület feloszlása esetén,

h) a képviselő halálával.

66. § (1) Az önkormányzati képviselő lemondhat:

a) a lemondás tényének képviselő-testületi ülésen való bejelentésével. (A lemondás és a megbízás megszűnésének időpontját az ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.)

b) a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával, melyet a polgármesternek ad át vagy juttat el. (Az írásbeli nyilatkozatot a képviselő-testület következő ülésén ismertetni kell.)

(2) A lemondás nem vonható vissza.

67. § (1) A képviselő megbízatása megszűnik:

a) a képviselő által meghatározott, a lemondást követő egy hónapon belüli időpontban, ennek hiányában,

b) a lemondás bejelentésének, illetve az írásbeli nyilatkozat átvételének napján.

(2) A képviselői megbízás megszűnését a testület határozatban állapítja meg:

- a képviselő összeférhetetlenségének kimondása esetén, valamint

- ha a megbízatást azért kell megszűntetni, mert a képviselő egy éven át nem vett részt a képviselő-testület ülésén.

(3) A (2) bekezdés szerinti határozatot az ülést követő munkanapon kézbesíteni kell:

            - az érintett önkormányzati képviselőnek,

            - a választási bizottságnak,

            - a megyei közigazgatási hivatal vezetőjének.

Összeférhetetlenség és az összeférhetetlenségi eljárás

68. § A települési képviselő nem lehet:

a) központi államigazgatási szerv köztisztviselője,

b) közigazgatási hivatal vezetője, köztisztviselője, továbbá olyan államigazgatási szervnek a köztisztviselője, melynek feladatkörébe az adott önkormányzatot érintő ügyek tartoznak és illetékessége az önkormányzatra is kiterjed,

c) a jegyző, aljegyző, továbbá ugyanannál az önkormányzatnál a képviselő-testület hivatalának köztisztviselője,

d) a területileg illetékes területfejlesztési tanács munkaszervezetének munkavállalója,

e) aki, illetve akinek a személyes közreműködésével működő gazdasági társaság önkormányzati feladatot - a képviselő-testülettel vagy a képviselő-testület szervével kötött vállalkozási, megbízási szerződés vagy munkaszerződés alapján - lát el,

f) kuratóriumi tagság kivételével a képviselő-testület által létrehozott közalapítvány kezelő szervének tisztségviselője,

g) a képviselő-testület által alapított önkormányzati vállalat vezérigazgatója, vezérigazgató helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének tagja,

h) az önkormányzati tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője,

i) az önkormányzati tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének tagja,

j) helyi és körzeti műsorszolgáltató, lapkiadó, lapterjesztő vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, ezek vezető állású alkalmazottja.

69. § A képviselő tiszteletdíjat, más járandóságot – a költségtérítés kivételével – nem vehet fel az önkormányzat által létrehozott közalapítványban, közhasznú társaságban végzett tevékenységéért.

70. § A képviselő, illetve a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja:

- az önkormányzattal,

- az önkormányzat intézményével,

- az önkormányzat hivatalával

szemben jogi képviselőként nem járhat el, és perbeli képviseletet – a törvényes képviselet kivételével – nem láthat el.

71. § A képviselő:

- szakmai vagy üzleti ügyben önkormányzati képviselői minőségére nem hivatkozhat,

- települési képviselői megbízatásának felhasználásával jogosulatlanul bizalmas információkat (beleértve a személyes adatvédelem körébe tartozó információkat is) nem szerezhet, és nem használhat fel.

72. § (1) A képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek.

(2) A képviselő a megbízólevelének átvételét, illetve az összeférhetetlenségi helyzet keletkezését vagy annak az önkormányzati képviselő tudomására jutását követő 30 napon belül köteles:

            - a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni,

- az összeférhetetlenséggel érintett tisztségről való lemondását írásban benyújtani, és annak másolatát átadni a polgármesternek.

73. § Az összeférhetetlenség megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél. A polgármester a kezdeményezést az Pénzügyi Bizottságnak adja át kivizsgálásra. A bizottság előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.

74. § (1) A képviselő az összeférhetetlenségét megállapító, illetőleg a megbízatása megszűnését – a képviselő-testületi ülésekről egy éven át meghaladó részvételének hiánya miatt – kimondó képviselő-testületi határozat felülvizsgálatát kérheti – jogszabálysértésre hivatkozással – a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a megyei bíróságtól.

(2) A megyei közigazgatási hivatal vezetője a megyei bíróságnál kezdeményezheti a képviselő összeférhetetlenségének kimondását, ha a képviselő-testület nem dönt az összeférhetetlenségről vagy döntése jogszabálysértő.

(3) A bíróság a kérelemről – annak beérkezésétől számított 30 napon belül – nem peres eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bíróság az érintett képviselőt, a polgármestert vagy a keresettel megtámadott határozatot hozó képviselő-testület képviselőjét, illetőleg a kereset előterjesztőjét meghallgathatja. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

V. fejezet

A képviselő-testület bizottságai,

tanácskozási joggal történő részvétel biztosítása a bizottságokban,

a tanácsnok

A bizottságok létrehozása

75. § (1) A képviselő-testület

            - állandó

            - ideiglenes

bizottságot hozhat létre.

(2) A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.

(3) A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság tagja, elnöke.

(4) A bizottságba indokolt beválasztani a feladatköre szerinti területen:

            - szolgáltatást nyújtó legjelentősebb szervezet képviselőjét,

            - legjelentősebb társadalmi szervezet küldöttjét,

            - a szolgáltatást igénybe vevő más választópolgárt.

A bizottságok működése

76. § (1) A bizottság szükség szerint ülésezik.

(2) A bizottsági üléseket:

- az elnök hívja össze, de

- a polgármester indítványára is össze kell hívni.

(3) Az üléseket a bizottság elnöke vezeti.

(4) A bizottság ülése nyilvános, a zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.

(5) A bizottság a döntéseit egyszerű és minősített többséggel hozza.

(6) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(7) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

(8) A bizottság üléséről feltétlenül jegyzőkönyvet kell készíteni, ha a bizottság átruházott hatáskörben önkormányzati döntést hoz, más esetben nem szükséges a jegyzőkönyv készítés.

A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, és egy tagja írja alá.

A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatalnak.

(9) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a képviselő-testület hivatala látja el.

A bizottság feladatai

77. § A bizottság a következő feladatokat látja el:

            - feladatkörében előkészíti a képviselő-testület döntéseit,

            - szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását,

            - benyújtja az előterjesztéseket,

            - előterjesztésekhez állásfoglalást készít,

            - gyakorolja a testület által rá átruházott hatósági hatáskört,

- feladatkörében ellenőrzi a képviselő-testület hivatalának a képviselő-testület döntéseinek:

            - előkészítésére, illetőleg

            - végrehajtására irányuló munkáját,

  - ha a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek     sérelmet, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.

A képviselő-testület és a polgármester bizottságokkal kapcsolazos jogosítványai

78. § (1) A képviselő-testület bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai:

- meghatározza a bizottsági szervezetét és megválasztja bizottságait,

- meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be a képviselő-testületnek,

- meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez,

- döntési jogot adhat bizottságainak,

- a bizottság által hozott döntést felülvizsgálhatja,

- önkormányzati rendeletében hatósági hatáskört állapíthat meg a bizottságnak,

- határoz a polgármester által felfüggesztett bizottsági döntések tárgyában (a felfüggesztést követő ülésen).

(2) A polgármester bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai:

- indítványára össze kell hívni a bizottságot,

- felfüggeszti a bizottság (részönkormányzat testülete) döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit,

- dönt a bizottság elnökének (személyes érintettsége miatt történő) döntéshozatalból való kizárásáról.

A testület állandó bizottságai

79. § (1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

            - Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság

            - Kulturális, Szociális és Sport Bizottság

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt bizottságok létszámát, a bizottságok feladatait, hatáskörét a rendelet 6. számú melléklete tartalmazza.

A testület ideiglenes bizottságai

80. § (1) A képviselő-testület az ideiglenes bizottságot:

- meghatározott időre vagy

- meghatározott feladat elvégzésére

hozhatja létre.

(2) A bizottság a meghatározott idő vagy a meghatározott feladat elvégzését követően automatikusan megszűnik.

(3) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor:

- dönt a bizottság elnevezéséről,

- rendelkezik a bizottság személyi összetételéről, létszámáról,

- meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá azokat, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez,

- meghatározza a bizottságok feladat- és hatáskörét.

(4) Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell – értelemszerűen – alkalmazni.

Tanácskozási joggal történő részvétel biztosítása a bizottságokban

81.§ (1) A Képviselő-testület a helyi közösség részvételét a bizottsági munkában bizottságonként egy-egy fő tárgyalási joggal rendelkező személy (továbbiakban a Bizottság delegált tagja)

bevonásával is biztosítja.

(2) A Bizottság delegált tagjának jogállása azonos a Bizottság nem képviselő tagjával, azzal az eltéréssel, hogy a Bizottság delegált tagja nem tagja a Bizottságnak, a bizottsági munkában tanácskozási joggal vesz részt, személyes és szakmai tapasztalataival segíti a Bizottság döntéshozatalát, de szavazati joggal nem rendelkezik.

(3) A Bizottság delegált tagjának jelölésére, megválasztására és visszahívására, a Bizottság tagjaira érvényes szabályokat kell alkalmazni.

(4) Az önkormányzat szociális ügykörrel is felruházott Bizottságába delegált tagként kizárólag a helyi kisebbséghez tartozó személyre tehető javaslat, és a javaslattételhez előzetesen ki kell kérni a helyi kisebbségi önkormányzat véleményét.

A tanácsnok

82.§ A képviselő-testület a polgármesternek, bármely települési képviselőnek a javaslatára a települési képviselők közül tanácsnokot (tanácsnokokat) választhat. A tanácsnok felügyeli a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását.

VI. fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

A polgármester

83. § (1) A polgármester főállású tisztségviselő.

(2) Munkaidejét a képviselő-testület munkarendjéhez igazítva szabadon osztja be.

(3) Éves szabadságának kivételét saját maga határozza meg, azonban azt köteles minden évben megtenni, és szabadságát az önkormányzat igényének megfelelően adja ki.

(4)A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

84. § A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.

85. § A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, illetményét a jogszabály keretei között határozza meg. A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

Összeférhetetlenségi szabályok

86. § (1) A polgármester nem lehet:

a) köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa,

b) az Állami Számvevőség elnöke, elnökhelyettese és számvevője,

c) a Kormány tagja, államtitkár, helyettes államtitkár, központi államigazgatási szerv köztisztviselője,

d) az Állami privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság igazgatóságának és felügyelő bizottságának elnöke és tagja, vezető alkalmazottja és munkavállalója,

e) bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó,

f) fegyveres erők, a rendkívüli rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja,

g) más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester,

h) más települési önkormányzat képviselő-testületének tagja,

i) a képviselő-testület által alapított költségvetési szerv vezetője, vezető-helyettese, gazdasági vezetője, továbbá olyan közalkalmazott, aki kinevezését, megbízatását a képviselő-testülettől kapja,

j) a 68. § b)-f) és h)-j) pontokban foglaltak.

(2) A főállású polgármester:

a) a tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti és jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt – az országgyűlési képviselői megbízatás kivételével – nem létesíthet;

b) a képviselő-testület hozzájárulása nélkül nem lehet

ba) vállalatnak vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének és felügyelő bizottságának tagja,

bb) gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, felügyelő bizottságának tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója),

bc) szövetkezet tisztségviselője,

bd) alapítvány kezelő szervezetének tagja, tisztségviselője.

(3) A polgármester az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni.

(4) Ha a polgármester a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, bármely képviselő indítványára - a száznál kevesebb lakosú község kivételével a képviselők közül választott háromtagú bizottság javaslata alapján - a képviselő-testület megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását és kimondja az összeférhetetlenséget, illetőleg dönthet a hozzájárulás megadásáról, ha a törvény ezt lehetővé teszi. A képviselő-testület határozatát az ülést követő munkanapon a polgármesternek kézbesíteni kell.

(5) A polgármester az összeférhetetlenségét, illetőleg a megbízatás megszüntetését megállapító képviselő-testületi határozat felülvizsgálatát kérheti – jogszabálysértésre hivatkozással – a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a fővárosi, megyei bíróságtól.

(6) A jogorvoslattal kapcsolatban alkalmazni kell a képviselőknél leírt szabályokat – 74. § (2) –(3) bekezdés.

87. § A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

A polgármester vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségére – a 85. § (1) bekezdése figyelembe vételével – a képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

88. § (1) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület - minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében.

Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is. A bíróság a keresetet soron kívül bírálja el.

(2) A bíróság eljárása során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a perben viszontkeresetnek, szünetelésnek és egyezségnek nincs helye.

89. § (1) A polgármester önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el.

(2) A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt.

A polgármester:

a) a jegyző javaslatainak figyelembe vételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;

b) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja;

c) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;

d) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;

e) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

(3) A polgármester további feladatai:

- segíti a képviselő-testület tagjainak testületi, illetve bizottsági munkáját,

- meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait;

- képviseli az önkormányzatot;

- kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel;

- az általa előre meghatározott időpontban fogadó órát tart;

- nyilatkozik a sajtónak.

(4) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt.

(5) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és hatásköröket a 7. sz. melléklet tartalmazza

Az alpolgármester

90. § (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.

A jegyző

91. § (1) A képviselő-testület – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A képviselő-testület a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – községben kinevezhet aljegyzőt a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. A kinevezés határozatlan időre szól.

(2) Munkaidejét a képviselő-testület munkarendjéhez igazítva szabadon osztja be.

(3) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát.

92. § (1) A jegyző:

a) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;

b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz – a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges;

c) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;

d) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;

e) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.

(2) A jegyző (1) bekezdésben felsoroltakon kívüli feladatai különösen:

- tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a hatáskörét érintő jogszabályokról,

- tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az ügyintézésről,

- gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,

  - biztosítja az önkormányzati rendeletek, határozatok érintettekkel való meg- ismertetését.

93. § (1) A jegyző jelzi a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.

(2) A képviselő-testület a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.

Az aljegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a jegyző gyakorolja, és meghatározza feladatait.

VII. fejezet

A képviselő-testület hivatala

Polgármesteri Hivatal

94. § A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre –Nagyközségi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

95. § (1) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján meghatározza a hivatal belső szervezeti tagozódását, munka-, és ügyfélfogadásának rendjét.

(2) A polgármester előterjesztését a jegyző javaslatának figyelembe vételével teszi meg.

96. § (1) A hivatal a jegyző által elkészített ügyrend szerint működik, amely részletezi a hivatal feladatait és a belső munkamegosztást.

(2) A hivatal ügyrendjét a 8. sz. melléklet tartalmazza.

VIII. fejezet

A lakossággal való kapcsolati formák

(falugyűlés, közmeghallgatás)

97. § (1) A képviselő-testület évente egyszer falugyűlést tart.

A falugyűlésen kerül sor a közmeghallgatásra.

98. § (1) A falugyűlést, illetve közmeghallgatást előre meg kell hirdetni.

(2) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

99. § A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülése összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

100. § A közmeghallgatás olyan fórum, ahol az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést vethetnek fel és javaslatot tehetnek.

101. § A falugyűlést, illetve közmeghallgatást a polgármester vezeti.

IX. fejezet

Helyi népszavazás és népi kezdeményezés

Helyi népszavazás

102. § (1) A helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét a jelenleg is hatályos 10/1993.(V.27.) KT rendelet tartalmazza.

(2) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:

a.) a települési képviselők legalább egynegyede

b.) a képviselő-testület bizottsága,

c.) a helyi társadalmi szervezetvezető testülete,

d.) az érintett választópolgárok közösségének legalább 10 %-a.

(3) A képviselő-testület helyi népszavazást köteles kiírni a következő kérdésekben:

a.) a községegyesítésének és a községegyesítés megszüntetésének kezdeményezése,

b.) új község alakításának kezdeményezése,

c.) társult képviselő-testület alakítása, társult képviselő-testületből való

kiválás, továbbá azon ügyekben, amelyeket az önkormányzat rendeletben meghatároz,

(4) A képviselő-testület helyi népszavazást rendelhet el:

a.) a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyben,

b.) az önkormányzati rendelet megerősítésére.

(5) Nem rendelhető el helyi népszavazás:

a.) költségvetésről való döntésre,

b.) a helyi adónemeket, illetőleg mértéküket megállapító rendelet tárgyában,

c.) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, személyi kérdésekről, a képviselő-testület feloszlásának a kimondásáról.

Népi kezdeményezés

103.§ (1) Népi kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(2) A képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, amelyet legalább 200 választópolgár indítványozott.

(3) Azt a kezdeményezést, amelyet kevesebb, mint 200 választópolgár támogat, az illetékes szakbizottság véleménye alapján a polgármester elutasíthatja.

X. fejezet

Együttműködés a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal

104.§   (1) Cibakháza Nagyközség Önkormányzata a kisebbségi jogok biztosítása, történelmi hagyományai, nyelvük ápolása és fejlesztése, tárgyi és szellemi kultúrájuk megőrzése és gyarapítása érdekében együttműködik a Nagyközség Cigány Kisebbségi Önkormányzattal.

(2) A képviselő-testület segíti a Cigány Kisebbségi Önkormányzat tevékenységét.

(3) A képviselő-testület éves költségvetési rendeletében meghatározza a kisebbségi önkormányzat rendelkezésére bocsátandó támogatási összeget.

(4) A képviselő-testület a kisebbségi önkormányzattal együttműködési megállapodást köt

XI. fejezet

Az önkormányzati gazdálkodás

105. § A képviselő-testület (a vonatkozó jogszabályok alapján) rendeletet alkot:

- az önkormányzat költségvetéséről,

            - a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról, (zárszámadásról)

- az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására.

106. § Az önkormányzat gazdálkodását a jegyző által készített, a polgármester által jóváhagyott pénzügyi-gazdálkodási szabályzatok alapján végzi.

107.§ A Cibakháza Nagyközség Önkormányzata általános forgalmi adóalany.

108. § (1) Az önkormányzat feladatai ellátásának gazdasági alapja az önkormányzat saját vagyona. Költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.

(2)Az önkormányzat költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik. Az önkormányzat költségvetése az állami költségvetéstől elkülönül, ahhoz az állami támogatásokkal és más költségvetési kapcsolatokkal kötődik.

109.§ (1) Az önkormányzat a testület által jóváhagyott éves költségvetési rendelet alapján gazdálkodik.

(2) Feladatai ellátásához szükséges forrásokat saját bevételekből, átengedett központi adókból, gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, központi költségvetési hozzájárulásokból, valamint támogatásokból - szükség esetén hitelből - teremti meg.

110.§ Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a testület a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.

111.§ (1) Az önkormányzat nevében kötelezettségvállalásra, továbbá a kiadások teljesítésének, és bevételek beszedésének az elrendelésére (utalványozására) a polgármester jogosult.

(2) A kötelezettségvállalás, utalványozás ellenjegyzője a jegyző.

(3) A kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés részletes szabályait a polgármester határozza meg.

XII. fejezet

Az önkormányzat vagyona

112. § (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az őt megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.

(2) Az önkormányzat tulajdonával való rendelkezés és a vagyonnal való gazdálkodás szabályait külön önkormányzati rendelet határozza meg.

XIII. fejezet

Záró és egyéb rendelkezések

Vagyonnyilatkozatra vonatkozó egyéb szabályok

113. § (1) A vagyonnyilatkozatot a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

(2) A képviselő (beleértve a polgármestert is) vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános.

(3) A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.

114. § (1) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottságnál bárki kezdeményezheti.

Az eljárás eredményéről az ellenőrző bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.

(2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.

115. § A Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság, a vagyonnyilatkozatok nyilvántartására és ellenőrzésére vonatkozóan részletes belső szabályokat állapíthat meg.

Hatálybaléptetés

116. § (1) E rendelet 2010. október 14. napján lép hatályba, és kihirdetésről a jegyző gondoskodik.

(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Cibakháza Nagyközség Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint Cibakháza Nagyközség Polgármesteri Hivatalának ügyrendjének jóváhagyásáról szóló – többször módosított [(12/2001.(IX.19.) ÖK rendelet, 20/2002.(X.31.) ÖK rendelet; 24/2002.(XII.20.) ÖK rendelet; 3/2003.(III.28.) ÖK rendelet; 23/2003.(XII.18.) ÖK rendelet; 23/2004.(X.21.) ÖK rendelet; 15/2005. (VI.23.) ÖK rendelet; 12/2006.(X.12.) ÖK rendelet; 6/2007.(III.23.) ÖK rendelet; 16/2008.(X.17.) ÖK rendelet; 19/2008.(X.17.) ÖK rendelet] 4/2001.(III.30.) sz. ÖK rendelet hatályát veszti.

(3) Az SZMSZ mellékleteinek folyamatos vezetéséről, naprakész állapotban tartásáról a jegyző gondoskodik.