Nagyiván Község Önkormányzata Képviselőtestületének 15/2017. (XII. 18.) önkormányzati rendelete
Nagyiván község településképének védelméről
Hatályos: 2017. 12. 19Nagyiván Község Önkormányzata Képviselőtestületének 15/2017. (XII. 18.) önkormányzati rendelete
Nagyiván község településképének védelméről
2017-12-19-tól
Nagyiván Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,
a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal,
a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,
a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró kulturális örökség védelméért felelős miniszter és
a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság
véleményének kikérésével
a következőket rendeli el:
I. Fejezet
Helyi védelem
1. Védett értékek
1. § Nagyiván község (a továbbiakban: Település) építészeti örökségének helyi védelemben részesített értékeit (a továbbiakban: védett építészeti érték) az 1. melléklet nevesíti.
2. § (1) A Település Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a Település védett építészeti értékeit
a) „NAGYIVÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK VÉDETT ÉRTÉKE” felirattal és
b) az Önkormányzat címerével
ellátott helyi védelmi tábla alkalmazásával jelöli meg.
(2) A védett építészeti érték
a) legfontosabb adatait és
b) rövid ismertetőjét
feltüntető információs tábla elhelyezését a tulajdonos, illetve az építménnyel – szerződés alapján, avagy jogszabály erejénél fogva – rendelkezni jogosult (a továbbiakban együtt: rendelkezni jogosult) tűrni köteles.
3. § A védett építészeti értékek nyilvántartása a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Tr.) minimális kellékein túl az építmény
a) helyszínrajzát,
b) felmérési tervét,
c) értékvizsgálatát,
d) bemutatását és
e) fotódokumentációját, továbbá az
f) állapotát befolyásoló
fa) átalakítási,
fb) bővítési,
fc) felújítási,
fd) helyreállítási,
fe) korszerűsítési,
ff) karbantartási,
fg) javítási, illetve
fh) bontási
munkálatok kronológiai rendjét és összegző leírását
tartalmazza.
4. § Az Önkormányzat polgármestere (a továbbiakban: polgármester) a védett építészeti értékek
a) megjelölésére és
b) nyilvántartására
irányuló önkormányzati kötelezettségek teljesítéséről saját hatáskörben gondoskodik.
2. Védetté nyilvánítás
5. § (1) A Település építészeti örökségének hagyományőrző arculatformáló eleme (a továbbiakban: épített érték) az Önkormányzat közigazgatási területén
a) bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személy,
b) ingatlantulajdonnal rendelkező természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet,
c) szék- vagy telephellyel rendelkező jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet, valamint az
d) elismerten működő egyház, vallásfelekezet vagy vallási közösség
(a továbbiakban együtt: Kezdeményező) javaslata nyomán helyi védelemben részesíthető.
(2) A védetté nyilvánításra irányuló javaslat (a továbbiakban: helyi védelmi javaslat)
a) az előterjesztő természetes személy
aa) nevét,
ab) születési helyét, idejét,
ac) anyja nevét,
ad) lakcímét,
ae) személyiigazolvány-számát és
af) elérhetőségi adatait vagy
b) az előterjesztő jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet
ba) nevét,
bb) székhelyét,
bc) cégjegyzék- vagy egyéb nyilvántartási számát, a
bd) képviseletében eljáró személy nevét és
be) elérhetőségi adatait, avagy
c) az előterjesztő elismerten működő egyház, vallásfelekezet vagy vallási közösség
ca) nevét,
cb) székhelyét,
cc) nyilvántartási számát, a
cd) képviseletében eljáró személy nevét és
ce) elérhetőségi adatait, továbbá
d) az érintett ingatlan
da) címét és
db) helyrajzi számát, valamint
e) az előterjesztő részletes indoklását
tartalmazza.
(3) A helyi védelmi javaslat
a) személyesen,
aa) szóban vagy
ab) írásban
a Tiszaigari Közös Önkormányzati Hivatal Nagyiváni Kirendeltsége (a továbbiakban: Kirendeltség) székhelyén, avagy
b) levélben, a Kirendeltség
ba) postai vagy
bb) elektronikus
levelezési címén
terjeszthető elő.
(4) Az alaki, tartalmi kellékek mellőzésével előterjesztett helyi védelmi javaslat Kezdeményezőjét a polgármester – nyolcnapos határidő tűzésével – a hiányosságok pótlására hívja fel.
(5) A hiánypótlásra nyitva álló határidő eredménytelen eltelte esetén a helyi védelmi javaslat – a Kezdeményező egyidejű, írásbeli, indoklással egybekötött, tértivevénnyel igazolt értesítése mellett, polgármesteri döntés alapján – érdemi vizsgálat nélkül elutasítandó.
6. § (1) Az Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) az épített érték védelem alá helyezésének indokoltságát a helyi védelmi javaslat beérkezését követő három hónapon belül megvizsgálja.
(2) Az épített érték védelem alá helyezésének mérlegelésére – a védetté nyilvánításra vagy annak mellőzésére – irányuló javaslatot a polgármester a védelembe vonás szükségességének megalapozottságát feltáró
a) állapotrögzítő felmérési anyag, valamint
b) települési főépítészi szakmai állásfoglalás
kíséretében terjeszti a Képviselő-testület elé.
(3) Az állapotrögzítő felmérés
a) a 3. § a)-e) pontjában megjelölt és
b) a helyi védelmi javaslat mellékletét képező
dokumentumokra terjed ki.
7. § (1) A Képviselő-testület által érdemben elbírált helyi védelmi javaslattal azonos tárgyú helyi védelmi javaslat az elutasító határozat közzétételét követő hat hónapon belül ismételten nem terjeszthető elő.
(2) Az elutasító határozat közzétételét követő hat hónapon belül ismételten előterjesztett helyi védelmi javaslat érdemi vizsgálat nélkül elutasítandó.
3. Védettség megszüntetése
8. § A védett építészeti érték védettségének megszüntetésére irányuló eljárásra – a Kezdeményező személyére, a javaslat alaki és tartalmi kellékeire, benyújtására, hiánypótlására, a testületi előterjesztésre, valamint az ismételt javaslattétel korlátaira – a védetté nyilvánítás folyamatának rendelkezései irányadóak, azzal, hogy az állapotrögzítő felmérés a 3. § a)-e) pontjában nevesített dokumentumokon túl a megszüntetési javaslat mellékleteire terjed ki.
4. Védett építészeti értékek fenntartása
9. § (1) A védett építészeti érték fenntartása – eredeti állapotának megőrzése – az épített értékkel rendelkezni jogosultak egyetemleges kötelezettsége.
(2) A védelem alá helyezett épített érték állapotát befolyásoló – a 3. § f) pontjában megjelölt – beavatkozások e rendelet vonatkozó előírásainak normatív keretei között eszközölhetőek.
10. § (1) A védett építészeti érték használata, illetve hasznosítása során az épített értékkel rendelkezni jogosultak az épített érték eredeti rendeltetéséhez igazodni kötelesek.
(2) A védett építészeti érték tulajdonosa a védelembe vont épített érték
a) állapotában,
b) rendeltetésében,
c) tulajdoni viszonyaiban vagy
d) rendelkezni jogosultja személyében
bekövetkezett változásokat köteles az Önkormányzatnak haladéktalanul – írásban – bejelenteni.
II. Fejezet
5. Településképi szempontból meghatározó területek
11. § A Település településképi szempontból meghatározó területeit a 2. melléklet határolja le.
6. Településképi követelmények
12. § (1) A védett építészeti érték hagyományos arculatát meghatározó homlokzat-, héjazat- és szerkezetképzési technológiák anyaghasználati, tömegformálási, illetve homlokzatkialakítási jellegzetességeitől eltérő megoldások alkalmazása az építmény
a) átalakítása,
b) bővítése,
c) felújítása,
d) helyreállítása,
e) korszerűsítése,
f) karbantartása vagy
g) javítása
során – az eredeti állapot megőrzése érdekében – nem megengedett.
(2) A védelemben részesített épített érték arculatának meghatározó – az (1) bekezdés szerint őrzendő – elemeit a védett építészeti értékek nyilvántartása rögzíti.
13. § A Település közigazgatási területének egészét kiszolgáló – felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési – sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére
a) elsősorban alkalmas területeket a 3. melléklet, a
b) nem alkalmas területeket a 4. melléklet
jelöli ki.
7. Településkép-érvényesítési eszközök
14. § Az Önkormányzat a településképi követelmények előírásainak érvényesüléséről
a) a településkép-védelmi
aa) tájékoztatás és
ab) konzultáció
(a továbbiakban együtt: településképi szakmai konzultáció),
b) a településképi bejelentési eljárás,
c) a településképi kötelezés, valamint
d) a településképi bírság
eszközrendszerével gondoskodik.
15. § (1) A településkép védelméről szóló törvény (a továbbiakban: Tktv.) szerint biztosítani rendelt településképi szakmai konzultációt az Önkormányzat a Tr. vonatkozó előírásainak keretei között
a) előzetes,
b) tervezési és
c) kivitelezési
egyeztetés (a továbbiakban együtt: egyeztetési szakasz) formájában teszi elérhetővé.
(2) A településképi szakmai konzultáció
a) személyesen,
aa) szóban vagy
ab) írásban
a Kirendeltség székhelyén, avagy
b) levélben, a Kirendeltség
ba) postai vagy
bb) elektronikus
levelezési címén
előterjesztett kérelemmel (a továbbiakban: településképi konzultációs kérelem) kezdeményezhető.
(3) A településképi konzultációs kérelem a településképi szakmai konzultáció egyeztetési szakaszának, valamint az építészeti-műszaki elképzelés és kivitelezés egyedi jellegzetességeinek függvényében
a) az előterjesztő természetes személy
aa) nevét,
ab) születési helyét, idejét,
ac) anyja nevét,
ad) lakcímét,
ae) személyiigazolvány-számát és
af) elérhetőségi adatait, avagy
b) az előterjesztő jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet
ba) nevét,
bb) székhelyét,
bc) cégjegyzék- vagy egyéb nyilvántartási számát, a
bd) képviseletében eljáró személy nevét és
be) elérhetőségi adatait, továbbá
c) az egyeztetés
ca) szakaszának és
cb) tematikájának
megjelölését,
d) az építészeti-műszaki
da) tervek és
db) elképzelések
összegzését,
e) a kivitelezési
ea) helyszín és
eb) folyamat
bemutatását, valamint
f) mellékletként
fa) az építészeti-műszaki és
fb) a kivitelezési
dokumentációt
tartalmazza.
(4) A településképi konzultációs kérelem
a) módosítására,
b) kiegészítésére,
c) hiánypótlására vagy
d) visszavonására
a településképi szakmai konzultáció zárásáig kerülhet sor.
(5) A településképi szakmai konzultáció tematikája
a) a településképi követelményrendszer
aa) építési elképzeléssel (előzetes szakasz),
ab) építészeti-műszaki tervezéssel (tervezési szakasz) vagy
ac) építési tevékenységgel (kivitelezési szakasz)
érintett elemeire,
b) az építészeti-műszaki elképzelés
ba) kötetlen (előzetes szakasz),
bb) részben kötött (tervezési szakasz) vagy
bc) kötött (kivitelezési szakasz)
elemeinek összességére és
c) a kivitelezés
ca) építési elképzeléssel (előzetes szakasz),
cb) építészeti-műszaki tervezéssel (tervezési szakasz) vagy
cc) építési tevékenységgel (kivitelezési szakasz)
érintett helyszínére
terjedhet ki.
(6) A településképi szakmai konzultáció
a) egyeztetési mechanizmusa
aa) a személyes részvétel,
ab) a közvetlenség, valamint
ac) az együttműködés
elvi alapjain nyugszik,
b) egyeztetési folyamatának
ba) megállapításait,
bb) javaslatait, illetve
bc) nyilatkozatait
szakmai állásfoglalás összegzi,
c) egyeztetési szakasza
ca) a Kirendeltségen rögzített,
cb) szakmai állásfoglalást tartalmazó,
cc) jegyzőkönyvbe foglalt és
cd) a kérelmezőnek haladéktalanul átadott
emlékeztető felvételével zárul.
(7) A településképi szakmai állásfoglalás alapját a településképi szakmai konzultáció zárásakor rendelkezésre álló adatok képezik, azok teljességére tekintet nélkül.
(8) Az Önkormányzat településképi szakmai konzultáció biztosítására irányuló kötelezettségeinek teljesítéséről a polgármester saját hatáskörben gondoskodik.
16. § (1) A Tktv. szerint a reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében lefolytatni rendelt településképi bejelentési eljárás
a) személyesen,
aa) szóban vagy
ab) írásban
a Kirendeltség székhelyén, avagy
b) levélben, a Kirendeltség
ba) postai vagy
bb) elektronikus
levelezési címén
előterjesztett bejelentéssel (a továbbiakban: településképi bejelentés) kezdeményezhető.
(2) A településképi bejelentés a Tr. minimális kellékein túl
a) az előterjesztő természetes személy
aa) születési helyét, idejét,
ab) anyja nevét,
ac) személyiigazolvány-számát és
ad) elérhetőségi adatait, avagy
b) az előterjesztő jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet
ba) cégjegyzék- vagy egyéb nyilvántartási számát, a
bb) képviseletében eljáró személy nevét és
bc) elérhetőségi adatait, továbbá
c) a reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés
ca) használatának jogcímét igazoló okiratot,
cb) elhelyezkedésének helyszínrajzát és
cc) műszaki leírását,
d) a reklámelhelyezés
da) helyszínének és
db) folyamatának
bemutatását, valamint
e) a reklám
ea) technológiai jellemzőinek összegzését,
eb) méreteinek meghatározását és
ec) grafikus látványtervét
tartalmazza.
17. § (1) A védett építészeti érték hagyományos arculatát meghatározó karakterelemeinek megőrzésére irányuló településképi követelmény érvényesítése érdekében a polgármester – az önkéntes jogkövetés elmaradása esetén – a védelemben részesített épített értékkel rendelkezni jogosultat az építmény
a) felújítására vagy
b) átalakítására
kötelezheti (a továbbiakban: településképi kötelezés).
(2) A településképi kötelezés
a) tartalmát,
b) terjedelmét és
c) határidejét
a polgármester települési főépítészi szakmai állásfoglalás alapján állapítja meg.
18. § (1) A védett építészeti érték hagyományos arculatikarakter-elemeinek megóvása érdekében
a) a településképi követelmény megszegése
aa) természetes személy esetén 10 000 forinttól 100 000 forintig,
ab) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 20 000 forinttól 200 000 forintig,
b) a településképi kötelezés végrehajtásának elmulasztása
ba) természetes személy esetén 20 000 forinttól 200 000 forintig,
bb) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 40 000 forinttól 400 000 forintig
terjedő összegű közigazgatási bírsággal sújtható (a továbbiakban: településképi bírság).
(2) A településképi bírság összegét az arculatikarakter-elemek megőrzését veszélyeztető
a) magatartás
aa) formájára,
ab) terjedelmére,
ac) gyakoriságára és
ad) időtartamára, valamint az
b) elkövető
ba) anyagi teljesítőképességére,
bb) településkép-védelmi terheire és
bc) együttműködési készségére, továbbá a
c) károkozás elháríthatóságára
tekintettel – települési főépítészi szakmai állásfoglalás alapján – a polgármester állapítja meg.
III. Fejezet
Záró rendelkezések
19. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
20. § (1) Hatályát veszti
a) a helyi építészeti örökség védelméről szóló 2/2012. (II. 15.) önkormányzati rendelet, valamint
b) a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló 10/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelet.
(2) Hatályát veszti a helyi építési szabályzatról szóló 14/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelet
a) 2. § (2) bekezdése,
b) 2. § (3) bekezdése,
c) 3. § (4) bekezdése,
d) 21. § (2) bekezdése,
e) 24. § (6) bekezdése,
f) 25. § (3) bekezdés c) pontja,
g) 25. § (3) bekezdés e) pontja,
h) 25. § (5) bekezdés c) pontja,
i) 28. §-a és
j) 29. §-a.
Nagyiván, 2017. december 18.
Lajtos István Füzesiné Nagy Zita
polgármester jegyző