Báta Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (továbbiakban Étv) felhatalmazásával élve, - tekintettel az Országos településrendezési és építészeti követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) sz. kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásaira is – az alábbi rendeletet alkotja:

1. FEJEZET
   

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1.§

A rendelet hatálya

1. Jelen rendelet csak a rendelet mellékletét képező, a MERIDIÁN KFT által készített 2103/2008 tervszámú Báta község Sz1 számú külterületi, Sz2 számú belterületi szabályozási tervlapjaival együtt érvényes, azzal együtt értelmezendő és alkalmazandó.
2. Jelen rendelet hatálya Báta község közigazgatási területére terjed ki.
3. A szabályozási terven alkalmazott jelek az OTÉK 2. sz. mellékletében szereplő jelkulcsán alapulnak, az OTÉK vonatkozó előírásai és fogalom-meghatározásai szerint értelmezendők. A jelkulcsban szereplő jelek kötelező érvényűek, ezek megváltoztatása csak a rendezési terv módosításával lehetséges. A telekhatárok az övezeti előírások betartása mellett az I. fokú építési hatóság engedélyével módosíthatók.
4. Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos érvényű hatályos jogszabályok szerint kell eljárni.

2.§

Telekalakításra vonatkozó előírások

1. A település területén telekalakítás csak az adott övezetben illetve építési övezetben szereplő paraméterekkel lehetséges, kivéve a települési célokat szolgáló, önálló telket igénylő műtárgyak és köztárgyak telkét.
2. Az építési teleknek minősülő, az adott övezeti előírásoknál szűkebb paraméterekkel rendelkező, kialakult telken álló épület is szükség esetén felújítható, korszerűsíthető, és az övezeti előírások betartása mellett bővíthető. 
3. Kialakult telekállapotok esetén telekmegosztás csak az övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretek biztosíthatósága esetén, telekösszevonás, illetve telekterület-növeléssel járó telekalakítás azonban ennél kisebb telekméretek kialakulása esetén is engedélyezhető.
   

3.§

Épületek elhelyezésére vonatkozó általános előírások

1. Új épületet elhelyezni és meglévő épületet bővíteni csak olyan telken lehet, amely:

• gépjármű-közlekedésre alkalmas közterületről vagy magánútról közvetlenül megközelíthető,
• belterületen beépítésre szánt területen teljes közművesítettséggel rendelkezik.
• Belterületen beépítésre nem szánt területen, külterületen beépítésre szánt területen pedig az épületben alkalmazni kívánt technológia függvényében kell a közművesítést kiépíteni.

2. Új létesítmények építésekor, vagy meglévők átalakításakor, bővítésekor, rendeltetésük megváltoztatásakor a vonatkozó tűzrendészeti jogszabály[i] rendelkezéseit kell alkalmazni az átalakítás, bővítés, illetőleg a változtatás körében és mértékében.
3. Új épület építése csak a jogszabályban[ii] meghatározott gépjármű-várakozó- és tároló-helyek biztosítása esetén engedélyezhető. A gépjármű tárolóhelyeket az építési telek területén belül kell kialakítani, vagy az önkormányzat parkolási rendeletében foglaltak szerint telken kívül is kialakítható.
4. A község belterületi részén 3 m-nél magasabb partfallal vagy támfallal érintett ingatlanon épület a partfal, támfal mögötti, nagyobb szintmagasságú telekrészen nem helyezhető el.
5. A tervezési területen állandó használatra szánt lakókocsi, konténer nem helyezhető el.  
6. Mikrohullámú átjátszó torony nem helyezhető el belterületen, illetve ezek 500 m sugarú környezetében, valamint nemzeti park, tájképvédelmi és ökológiai folyosó területén.
7. Utcai kerítés csak a szabályozási tervlapon jelölt szabályozási vonalra, ennek hiányában a telekhatárra helyezhető.
8. Utcai kerítés hullámpalából, dróthálóból nem létesíthető.
9. Kialakult beépítésű utcában az ingatlan fő funkcióját betöltő új épület utcai homlok-falát az utcában jellemzőnek tekinthető kialakult építési vonalhoz kell igazítani.
10. Gazdasági és különleges területeken – ha a szabályozási terv szigorúbban nem rendelkezik - az építési hely határvonala a telekhatártól mért 5 m, de portaépület az előkertben is elhelyezhető.
11. Szabályozási vonallal érintett (átszelt) meglévő épületnek a tervezett közterületbe eső része indokolt esetben felújítható, de ezen a telekrészen nem bővíthető.
12. Oldalhatáron álló beépítési mód esetén új épület csak a hatályos jogszabályban[iii] előírt oldalkert megtartásával és az építmények közti távolság biztosításával helyezhető el.
13. Oldalhatáron álló beépítési mód esetén oldalkertben álló meglévő épület, vagy abba nyúló meglévő épületrész felújítása, bővítése csak az építészetileg értékes vagy utcaképet meghatározó keresztcsűrök és nyári konyhák esetében, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásainak figyelembevételével lehetséges.
14. Hátsókert mélysége – az Lf-1 és Lf-3 építési övezeten kívül és ahol a szabályozási terv ettől eltérően nem rendelkezik - legalább 6 m. Lf-1 és Lf-2 építési övezetben a hátsókert mélysége – partfalat megtámasztó építmény esetében - 0 méter.
15. Az elő- és oldalkert előírt, vagy a szabályozási terven jelölt legkisebb méretén belül nem lehet:

• növénytermesztés céljára szolgáló kerti növényház (üvegház), fóliasátor;
• szennyvízszikkasztó műtárgy;
• árnyékszék;
• kemence, húsfüstölő;
• állatkifutó;
• trágyatároló, komposztáló, továbbá
• siló, nem terepszint alatti vagy terepszint alatti fedetlen kialakítású ömlesztett anyag-, folyadék- vagy gáztároló.

16. A lakóterületen az építési telkeknek az épület elhelyezésére szolgáló, a telek közterületi határvonala felé eső 15 m-es mélységű területrészén különálló árnyékszék, állattartó épület, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, valamint ömlesztett anyag,- folyadék- és gáztároló melléképítmény – a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével – nem helyezhető el.
17. Gépjármű-tároló az építési övezet fő funkcióját betöltő építménnyel egyidőben történő építése esetén azzal egy épülettömegben alakítható ki. Utólagos építése esetén, ha az építési övezet fő funkcióját betöltő építménytől különállóan kerül kialakításra, az utcai telekhatártól mért 8 méteren belül nem helyezhető el. Lf-1 és Lf-4 jelű építési övezetben gépjárműtároló utólagos építése esetén csak a fő funkciót betöltő épület folytatásaként, takart helyzetben alakítható ki.
18. Lakóterületen, telkenként legfeljebb 2 db gépjármű-tároló helyezhető el.
19. Az állattartás céljára szolgáló létesítmény építése, bővítése esetén betartandó védőtávolságok:

20. Szélerőművek létesítésére vonatkozó előírások:

1. Szélerőmű nem helyezhető el belterületen, lakóterület 500 m sugarú védőövezetén belül, kertes mezőgazdasági területen, tájképvédelmi területen, ökológiai folyosó területén, védett természeti területen és annak védőövezetében.
2. Szélerőmű csak környezetvédelmi hatásvizsgálat és hatástanulmány birtokában telepíthető.

4.§

Épületek, építmények kialakítására vonatkozó általános előírások

1. Gazdasági terület kivételével minden egyéb építési övezetben és övezetben az ingatlan fő funkcióját képviselő épületet jellemzően 35-45^o hajlású magas tetővel kell kialakítani. E területek épületein alkalmazható tető-héjazati anyag: a natúr égetett cserép színárnyalataival megegyező színű égetett cserép, betoncserép, pikkelyfedés-jellegű fémlemez- vagy bitumenes zsindely-héjazat. Nem alkalmazható azbesztet tartalmazó, illetve fokozott tűzterjedési fokozatba sorolt héjazati anyag. Nád-, zsúp- és fazsindely-fedés az Országos Tűzvédelmi Szabályzat figyelembevételével, legfeljebb kétszintes épületeknél alkalmazható. 
2. Kialakult beépítésű utcában történő új építés esetén az ingatlan fő funkcióját betöltő épület tetőidomát az utcában jellemzően kialakult tetőidomokkal összhangban kell kialakítani. 
3. Terepszint alatti építmények (alagsor, pince) egy szint mélységben, az építési helyen belül létesíthetők.
4. A település belterületén csak az adott ingatlanon működő intézmény, vállalkozás reklámozását szolgáló reklámhordozó berendezés helyezhető el, ingatlanonként legfeljebb 0,25 m² reklám-felülettel. 
5. A település területén minden terepszinttől mért 15 m-nél magasabb építmény-részt tartalmazó létesítmény (torony, kémény, antenna, szellőző, terményszárító, stb.) esetén igazolni kell a tájba illeszkedést.
6. Az övezeti előírásokban megengedettnél nagyobb építménymagasságú meglévő épület – a benapozási és tűzvédelmi előírások teljesülése esetén - korszerűsíthető és bővíthető az építménymagasság további növelése nélkül.
7. Világörökség-várományos terület javasolt övezeti határát a Sárközre, mint világörökségre készítendő kezelési terve határozza meg pontosan. Az övezetben az alábbi előírásokat is figyelembe kell venni:

• új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető.
• közlekedési infrastrukturális hálózatokat és építményeket a kulturális örökségi értékek sérelme nélkül, területi egységét megőrizve, látványuk érvényesülését elősegítve kell elhelyezni, az illetékes örökségvédelmi hatósággal történt egyeztetés alapján.
• közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a világörökségi területek védelmét nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.

5.§

Általános földtani és talajvédelmi követelmények

1. Az építési engedélyezési tervnek tisztáznia, ábrázolnia és értékelnie kell az építési terület pince és üregviszonyait.
2. Pinceszint, alagsor nem létesíthető hullámtéren, belvízveszélyes területen, valamint a *-gal jelzett építési övezetekben, övezetben.
3. Elvi építési engedély és építési engedély esetén talajmechanikai szakvéleményt és geotechnikai dokumentációt kell készíteni a jogszabályban[i] meghatározott esetekben.
4. Építési és elvi építési engedélyezési eljárásokban a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal területileg illetékes bányakapitányságának állásfoglalása szükséges a jogszabályban[ii] meghatározott esetekben.
5. A partfallal érintett telek tulajdonosa köteles gondoskodni az ingatlanán lévő nyitott kőzettér stabil állapotát biztosító feltételek fenntartásáról (a partfal peremvonala fölötti vízelvezetésről, bélelés nélküli pince, üreg megerősítéséről vagy szakszerű betömedékeléséről), illetve az instabil állapotú partfal megerősítéséről.
6. 3 m-t meghaladó nyitott kőzettér peremvonala fölötti erdő kivágása esetén megváltozó vízelvezetés a partfal állagromlását nem veszélyeztetheti.
7. A település területére jellemző építés-hidrológiai viszonyok miatt az építmények körül olyan állapotokat kell létrehozni, hogy biztosított legyen a felszíni vizek természetes elfolyása a közeli befogadóba, valamint a felszíni vizek célzatos elvezetése a meglévő épített környezet állagát nem veszélyeztetheti.
8. A termőföld védelme érdekében minden építési, közműépítési és tereprendezési munka során gondoskodni kell a termőréteg (humuszos termőtalaj) megmentéséről és más termőföldön való hasznosításáról.
9. A termőföld védelme érdekében a külön jogszabály[iii] előírásai betartandók.
10. A község területén lévő felhagyott bányák tereprendezéssel és szakszerű növényesítéssel rekultiválandók.
11. Báta község közigazgatási területének délkeleti része a felszínalatti víz állapota szempontjából történő érzékenységi besorolás szerint kiemelten érzékeny, míg a többi területe érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területbe tartozik. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen:

• betartandók a vonatkozó jogszabályok[iv] előírásai,
• bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni,
• a felszín alatti vizeket potenciálisan szennyező (fertőző, mérgező) szilárd vagy folyékony anyag ideiglenesen sem helyezhető el.

12. A község teljes területe a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtőterületén fekszik, ezért a hatályos jogszabály[v] előírásai betartandók.
13. Báta távlati vízbázisának előzetesen lehatárolt „B” hidrológiai védőterületén belül - a lehatárolást követően  - a vonatkozó jogszabályok[vi] előírásai betartandók.
14. Az ivóvízellátás létesítményeinél a vonatkozó jogszabályban[vii] előírt védőtávolságokat be kell tartani és az előírt védelemről gondoskodni kell.
15. Kutat létesíteni csak engedéllyel lehet. A háztartási célú talajvízkutakat 500 m³/év vízfelhasználásig a helyi jegyző engedélyezi, egyéb kutak vízjogi engedély kötelesek.[viii]
16. Hullámtéren, nyílt ártér területén épületet elhelyezni csak az illetékes vízügyi hatóság szakhatósági hozzájárulásával lehet.
17. Rendszeresen belvízjárta területen lakóépület nem létesíthető, bármilyen építmény elhelyezésekor a vonatkozó jogszabályok[ix] előírásai betartandók.
18. Rendszeresen belvízjárta területen mezőgazdasági használat, hasznosítás csak a tulajdonos (használó) saját felelősségére (kockázatára) történhet.
19. A nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatánál és hasznosításánál a vonatkozó jogszabályok[x] előírásai betartandók.
20. A széleróziónak kitett területen az erdő, szőlő-, gyümölcsös, rét- és legelőművelési ágban nyilvántartott földrészlet művelési ága nem változtatható meg.
21. Vízeróziónak kitett területen az erdő, szőlő-, gyümölcsös, rét- és legelőművelési ágban nyilvántartott földrészlet művelési ága csak erdő, szőlő-, gyümölcsös, rét- vagy legelőművelési ágba változtatható.

6. §

Ásványvagyon gazdálkodási követelmények

1. Nyersanyag kitermelés nem folytatható belterületen, beépítésre szánt területen, lakott területtől 300 méteres távolságon belül.
2. Bányászati tevékenység végzéséhez környezetvédelmi hatástanulmány készítendő.
3. A község területén található felhagyott bányák rekultivációját építéshatóság által kiadott tereprendezési vagy bányahatósági engedélyezést követően jóváhagyott terv birtokában lehet végezni.
   

7.§

A települési környezet védelmének általános szabályai

1. A település területén csak olyan tevékenységek folytatása engedélyezhető, amelynek szennyezőanyag-kibocsátása nem haladja meg a hatályos jogszabályokban megengedett határértékeket.
2. A szennyvízcsatornázással nem rendelkező területen keletkező szennyvizeket szakszerűen kialakított közműpótlóban kell gyűjteni, amelyet a vonatkozó jogszabály előírásait[i] figyelembe véve 500 m³ /év mennyiséget nem meghaladó és kizárólag házi, kommunális szennyvíz elszikkasztását szolgáló létesítmény építése, használatbavétele, átalakítása esetén a települési önkormányzat jegyzőjének hatósági engedélye szükséges.
3. A település területén keletkező, összegyűjtött kommunális szilárd és folyékony hulladékot csak közegészségügyi és környezetvédelmi hatóságok által engedélyezett lerakóhelyen szabad elhelyezni.
4. Tisztítatlan szennyvizet nem lehet termőföldön elhelyezni. A tisztított szennyvíz termőföldön történő elhelyezésekor a külön jogszabályban meghatározott előírások betartandók.
5. Báta község közigazgatási területe nitrátérzékeny területen fekszik, ezért a vizek nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében a helyes mezőgazdasági gyakorlat szabályait[ii] a község területén kötelező betartani.
6. Hígtrágya a termőföldön csak a külön jogszabályban meghatározott előírásoknak megfelelően helyezhető el.
7. A termőföldeken a földhasználó köteles olyan talajvédő gazdálkodást folytatni, mely a külön jogszabályban meghatározott természetvédelmi, környezetvédelmi, vízvédelmi, közegészségügyi és állategészségügyi követelményeket figyelembe veszi.
8. A település csapadékvíz hálózatában összegyülekező vizet be kell vonni a befogadóba, a termőföldön történő elszikkasztása tilos.
9. A csapadékvizek károkozás nélküli elvezetéséről gondoskodni kell. Szennyezett csapadékvizek élővízbe nem vezethetők.
10. Az árvízvédelmi létesítmények (így például: töltés, árvízvédelmi fal, árvízi tározótöltés) mindkét oldali lábvonalától mért 10-10 méter széles védősávját úgy kell használni, hogy azt a meder, illetve létesítmény tulajdonosa (használója) a karbantartási munkák, mérések esetenkénti ellátása céljából a feladataihoz szükséges mértékben, illetőleg védekezési célból akadálytalanul igénybe vehesse. A védősáv területén építési tilalom elrendelése szükséges.
11. A vizek és a közcélú vízilétesítmények kezelésére jogosult és köteles személyek a vizek és egyes közcélú vízilétesítmények mentén, az azokkal kapcsolatos vízgazdálkodási szakfeladataik ellátására, a meder megközelítésére a Duna minkét partján a partvonaltól számított 10 méterig, egyéb kizárólag állami tulajdonú vízfolyások (folyók, patakok, csatornák) tavak, tározók és holtágak mentén a partvonaltól számított 6 méterig, egyéb vizek és közcélú vízilétesítmények (tározók, belvíz- és öntözőcsatornák) partvonalától számított 3 méterig parti sáv biztosítandó.
12. Külterületen parti sávban csak gyepgazdálkodás folytatható. Ettől eltérni csak a vonatkozó jogszabály[iii] előírásainak figyelembe vételével lehet.
13. A község területén keletkező, 50 kg-ot meghaladó állati tetemeket Bátaszék területén létesítendő átmeneti, állati tetemgyűjtő konténerbe kell elhelyezni, ahonnan a szakhatóságok által elfogadott megsemmisítő-helyre kell elszállítani.
14. Felhagyott állati hulladéktemető területén 30 évig mezőgazdasági művelést nem szabad folytatni. Ezt a tilalmat a vonatkozó jogszabály[iv] alapján az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetnie a földrészlet tulajdonosának.
15. Jelentős zajkibocsátást okozó tevékenységek esetén be kell tartani a jogszabályban[v] előírt zaj- és rezgésterhelési határértékeket.
16. Új közlekedési útvonalak létesítése esetén a meglévő védendő területekre vonatkozóan a hatályos jogszabályban[vi] meghatározott határértékeknek teljesülniük kell.
17. 2 m² –nél nagyobb felületű reklám-, és hirdetőtáblák termőföldön történő elhelyezése bejelentés köteles tevékenység, az eljárás során be kell szerezni a talajvédelmi hatóság hozzájárulását.
18. A tulajdonosnak folyamatosan gondoskodni kell a termőföldön elhelyezett hirdetőtáblák melletti területek gyommentesítéséről, továbbá a termőföldek között elhelyezkedő úthálózat fenntartásáról (gyommentesítés, kátyúzás, műtárgyak karbantartása, vízelvezetés megoldása).
19. Erdőterületeket érintő beruházások során vagy erdőtelepítés esetén a vonatkozó jogszabályok[vii] betartandók.
20. A község közigazgatási területén történő növényültetésnél a 4. számú mellékletben megadott értékek betartandók.

8.§

A természet védelmének általános szabályai

1. Báta község közigazgatási területén magterületnek minősül a Duna-Dráva Nemzeti Park területe, valamint a Natura2000 védettség alatt álló területek. Az övezeten belül betartandók a magasabb szintű jogszabályok[i] előírásai.
2. Ökológiai folyosó területén az országos ökológiai hálózatba tartozó és jogszabállyal nem védett területek tartoznak. Az övezeten belül betartandók a magasabb szintű jogszabályok[ii] előírásai.
3. Báta község közigazgatási területén lévő, Duna-Dráva Nemzeti Park területéhez tartozó országosan védett természeti területeket a külterületi szabályozási tervlap ábrázolja.
4. A védett természeti területeken a vonatkozó hatályos jogszabályok[iii] betartandók.
5. A nemzeti park területén

• kizárólag vízgazdálkodással, vízvédelemmel, vízkárelhárítással, halászattal, vadászattal, vadgazdálkodással, hajózással és a védett természeti területek kezelésével, fenntartásával, bemutatásával kapcsolatos létesítmények helyezhetők el;
• tilos olyan épületet, építményt, nyomvonalas létesítményt, berendezést létesíteni vagy üzembe helyezni, amely annak jellegét és állapotát veszélyezteti, károsítja, vagy ott a tájképi egységet megbontja;
• gondoskodni kell a vadon élő szervezetek, életközösségeik, a biológiai sokféleség fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás megőrzéséről.

6. A Duna-Dráva Nemzeti Park kezelési tervében foglaltak a nemzeti park területén tevékenységet folytatókra kötelező erejű.
7. A nemzeti park területén a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges különösen:

• kutatás, gyűjtés, kísérlet végzéséhez, kivéve, ha a kutatást országos jelentőségű védett természeti területen az igazgatóság végzi;
• a gyep feltöréséhez, felújításához, felülvetéséhez, öntözéséhez, legeltetéshez, kaszáláshoz;
• a terület helyreállításához, jellegének, használatának megváltoztatásához;
• termőföldnek nem minősülő földterület rendeltetésének, termőföld művelési ágának a megváltoztatásához;
• az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fasor, fás legelőn lévő fa kivágásához, telepítéséhez;
• nád és más vízinövényzet égetéséhez, irtásához, aratásához, gyep- és parlagterület, tarló és szalma égetéséhez, valamint - a kijelölt és kiépített tűzrakóhely kivételével - erdőterületen tűz gyújtásához;
• növényvédő szerek, bioregulátorok és egyéb irtószerek, valamint a talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok felhasználásához;
• horgászathoz;
• közösségi és tömegsportesemények rendezéséhez, sportversenyhez, technikai jellegű sporttevékenység folytatásához;
• járművel történő közlekedéshez, az arra kijelölt utak, az engedélyezett tevékenységek végzéséhez szükséges munkagépek, valamint a feladatukat ellátó - külön jogszabályokban erre feljogosított - személyek járművei kivételével.

8. Közösségi jelentőségű természetvédelmi területek közé tartoznak Báta közigazgatási területén a Gemenc (HUDD10003), Gemenc (HUDD20032), Béda- Karapancsa (HUDD20045) Natura2000 védettség alá helyezett területei. (Natura2000 védettségű ingatlanok listáját e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza) A területen az Élőhelyvédelmi és Madárvédelmi Irányelvet alapul véve a Natura2000 védettségre vonatkozó jogszabályok[iv] érvényesek, valamint az alábbi előírások betartandók.

1. Erdő művelési ágú területek művelési ága nem változtatható meg.
2. A területhasználat során a meglévő vízelvezető rendszerek szakszerű fenntartására ügyelni kell.
3. Új térburkolatok, utak pályaszerkezete csak elemes, vagy szórt (zúzottköves) kivitelű lehet. Vízzáró (aszfalt, beton) térburkolat csak különös indokoltsággal, kiemelten fontos közérdekből építhető.
4. A gyep, nádas (láp) művelési ág változtatása kerülendő, a művelési ág megváltoztatásához az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.

9. Báta község közigazgatási területén lévő tájképvédelmi övezetbe tartozó területeket az Sz-1 és Sz-2 jelű szabályozási tervlapok ábrázolják.
10. Tájképvédelmi övezetbe tartozó területeken az alábbi előírások betartandók:

1. A tájképet jelentősen megváltoztató, a terepszinttől 10 m-nél magasabb, vagy 150 m² beépített területnél nagyobb építmények építési engedélyezési terveihez látványtervet kell mellékelni.
2. A területen 15 m-nél magasabb, és 200 m²-nél nagyobb beépített területű építmények nem helyezhetők el, utóbbi alól kivétel a Gip-1 jelű építési övezet.
3. Az övezetben bányászati tevékenység a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint folytatható, az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye alapján.
4. Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.
5. Báta község esetében a településkép-védelmi terület megegyezik a tájképvédelmi övezetének, a világörökség-várományos övezetének, kilátásvédelmi pontok 300 méteres sugarú területei és az ökológiai hálózat övezetének (magterület, ökológiai folyosó) területével, amelyre az adott övezeti előírások az érvényesek.

11. Egyedi tájértéknek minősül a tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van.
12. Jelen rendelet függelékében felsorolt egyedi tájértékek országos védelem alá helyezésükig helyi védelemben részesülnek.
13. Jelen rendelet függelékében felsorolt botanikai értékek helyi védelem alatt állnak.
14. Báta belterületét déli oldalról övező löszfal fölötti területekről értékes kilátás nyílik a Nemzeti Park területére, Furkópuszta irányába és a faluközpontra. A kilátásvédelmi pontoktól mért 300 méteren belül a látványt zavaró magasságú építmény, légvezeték nem létesíthető, valamint ilyen növény nem ültethető.

1. FEJEZET
   

A TERVEZÉSI TERÜLET TERÜLETFELHASZNÁLÁSA

9.§

A település területének felhasználása

1. A beépítésre szánt területek az alábbi építési övezeteket tartalmazzák:

• falusias lakóterület;
• jelentős mértékben zavaró hatású ipari terület;
• kereskedelmi-szolgáltató terület;
• különleges terület.

2. A beépítésre nem szánt területek az alábbi övezeteket tartalmazzák:

• különleges terület.
• közlekedési és közmű-elhelyezési terület;
• vízgazdálkodási terület;
• zöldterület;
• gazdasági rendeltetésű erdőterület;
• védelmi rendeltetésű erdőterület;
• általános mezőgazdasági terület;
• kertes mezőgazdasági terület.

1. FEJEZET
   

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

10.§

Lakóterületek szabályozása

1. Falusias lakóterület telkein az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

• Legfeljebb kétlakásos lakóépületek;
• Mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény;
• A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;
• Szálláshely szolgáltató épület (legfeljebb 20 fh.);
• A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari épület;
• Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
• Sportépítmény;
• Gépjárműtároló.

2. Lf-1 jelű és Lf-2 jelű építési övezetben a hátsókert mértéke 0 méter.
3. Lf-1 jelű és Lf-4 jelű építési övezetben új épület létesítése vagy meglévő átalakítása esetén a közterület felé néző homlokzat magassága a 2-2 szomszédos épületek átlag utcai homlokzat-magasságától legfeljebb ±0,5 métert térhet el.
4. A falusias lakóterületen haszonállat-tartás az önkormányzat állattartási rendeletével összhangban lehetséges, ennek hiányában ingatlanonként tartható állatlétszám legfeljebb összesen 4 nagyállat (ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér), 6 kisállat (sertés, juh, kecske), 50 egyéb kis állat (baromfifélék, galamb, házinyúl), 50 prémes állat, valamint ezek szaporulatai legfeljebb 3 hónapos korukig, illetőleg az anyától való elválasztásig.
5. A falusias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

O - oldalhatáron álló

Z – zártsorú

K – kialakult állapothoz való igazodást jelenti

* mező- é erdőgazdasági építmények, valamint az állattartásra és terménytárolásra szolgáló falusi gazdasági épületek esetén: 6 m, sportlétesítmény esetén 7 m, a Polgármesteri hivatal épülete esetén 10 m

** templom, harangtorony, harangláb esetén 10 m

6. Lakóterületen, a telkek közterülettől mért 50 méteren túli része nem számítható be a zöldfelületi értékbe.
7. Falusias lakóterület építési övezeteiben a telkek közterület felöli telekhatárán (utcai telekhatár) az alábbi előírások szerint létesíthető kerítés:

* Polgármesteri hivatal esetén a legkisebb magasság 1,2 m

** Óvoda, Fekete gólya-múzeum, az egykori lelkészlak esetében a legnagyobb magasság 1, 8 m

11.§

Gazdasági területek szabályozása

1. Gksz-1 és Gksz-2 jelű kereskedelmi-szolgáltató területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

• nem jelentős mértékben zavaró hatású tevékenység céljára szolgáló gazdasági építmény;
• igazgatási és egyéb irodaépület;
• a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
• üzemanyagtöltő,
• gépjárműtároló.

2. Gip-1 jelű, jelentős zavaró hatású ipari területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

• bármilyen tevékenység céljára szolgáló gazdasági építmény;
• igazgatási és egyéb irodaépület;
• gépjárműtároló.

3. Gip-2 jelű, jelentős zavaró hatású ipari területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

• gazdasági építmény;
• igazgatási és egyéb irodaépület;
• gépjárműtároló.

4. Gip-2 jelű építési övezetben kizárólag olyan - zajjal, rezgéssel járó vagy bűzös - tevékenység végezhető, amely a lakóterületekre zavaró hatással nincs.
5. Gksz-1, Gksz-2 és Gip-1, Gip-2 jelű övezetben haszon-állattartás a vonatkozó jogszabályok[i] betartása mellett engedélyezett.
6. Gksz-1, Gksz-2 és Gip-1, Gip-2 jelű övezetben 10 méteres előkertet, oldalkertet és hátsótelket kell tartani.
7. A gazdasági terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

Sz – szabadon álló

* Siló, terményszárító és terménytároló megengedett legnagyobb építménymagassága 12 m.

12.§

Különleges területek szabályozása

1. K-1 jelű különleges területen csak temető, és a temetőhöz tartozó kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.
2. A K-1 és K-2 jelű különleges terület ingatlanai bekerítendők, és a kerítés mentén – ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik – legalább 10 m szélességben beültetési kötelezettség előírásai szerint évelő növényzet telepítendő.
3. K-1 jelű különleges területen haszonállat-tartás nem megengedett.
4. K-2 jelű különleges területen bortárolás, szőlőfeldolgozás, épületei, valamint az ezekhez kapcsolódó vendéglátó épület és szálláshely szolgáltató épület helyezhető el.
5. K-2 jelű különleges területen kerítés nem létesíthető.
6. K-2 jelű különleges területen haszonállat-tartás nem megengedett.
7. K-3 jelű különleges terület elsősorban lovas turizmus és szabadidős tevékenység céljára szolgál, a területen az alábbi létesítmények helyezhetők el:

• állattartó épület,
• szálláshely szolgáltató épület,
• tulajdonos, használó és a személyzet számára szolgáló lakás,
• valamint az ezekhez szükséges kiszolgáló létesítmények.

8. K-3 jelű különleges területen szálláshely szolgáltató épület, tulajdonos, használó és a személyzet számára szolgáló lakás állattartó épülettől legalább 30 méterre alakítható ki.
9. K-3 jelű különleges területen az elő-, oldal- és hátsókert mérete 10 m.
10. A különleges terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

Z – zártsorú

Sz – szabadon álló

* Kivéve harangtorony, harangláb. Ezek esetében 10 m.

** Telkenként legfeljebb egy db, legfeljebb 45 m² bruttó alapterületű épület helyezhető el.

1. FEJEZET
   

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

13.§

Különleges (beépítésre nem szánt) területek szabályozása

1. Kk-1 jelű különleges területen kizárólag ideiglenes jelleggel pihenést és testedzést szolgáló építmények, játszótéri létesítmények, valamint a terület fenntartásához szükséges építmények helyezhetők el. A területen a vonatkozó jogszabályi előírás[i] alapján új építmény elhelyezése - a jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve -  tilos.

14.§

Közlekedési és közmű-elhelyezési területek szabályozása

1. Köu-1, Köu-2, Köu-1, Köu-3, Köu-4, Köu-5, Köu-6, Köu-7, Köu-8 jelű közlekedési (út) területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el a közlekedési felügyelet hozzájárulásával:

• gépjármű-, gyalogos- és kerékpáros közlekedési pályák;
• utcabútorok, képzőművészeti alkotások;
• közmű-vezetékek és műtárgyaik, közvilágítási berendezések;
• forgalomirányító és tájékoztató táblák, jelzések;
• közlekedési rendeltetésű épületek (buszvárók, benzinkút).

2. Az utak szabályozási szélességét legalább a szabályozási tervlapokon jelölt méretek szerint kell biztosítani.
3. Az utak besorolása:

4. A település mezőgazdasági földútjainak fenntartásáról (gyommentesítés, kátyúzás, műtárgyak karbantartása, vízelvezetés megoldása) folyamatosan gondoskodni kell.
5. A szabályozási tervlapon tervezett fasorral jelölt utak északi oldalán legalább egy fasor ültetendő.
6. A Köu-9 jelű övezet kizárólag közműelhelyezésre szolgáló terület, melyen belül a közművek és a hírközlés építményei helyezhetők el.
   

15.§

Vízgazdálkodási területek szabályozása

1. Vízgazdálkodási területen vízimunka és vízilétesítmény vízjogi létesítési engedély köteles tevékenység.[i]
2. V-1 jelű vízgazdálkodási területen csak vízkárelhárítást szolgáló építmények helyezhetők el a vízügyi hatóság engedélyével.
3. V-2 jelű vízgazdálkodási területen csak vízbeszerzést, kezelést és tárolást szolgáló létesítmények és kiszolgáló létesítményeik helyezhetők el a vízügyi hatóság engedélyével. A terület bekerítendő.
4. V-3 jelű vízgazdálkodási területen az alábbi létesítmények helyezhetők el:

• személy- és kedvtelési célú hajók számára szolgáló kikötő, valamint legfeljebb 50 férőhelyes csónakkikötő,
• a kikötő működéséhez szükséges kiszolgáló létesítmények (pl. irodaépület)
• valamint vízgazdálkodási, vízkárelhárítási létesítmények.

5. Kikötő létesítése a vonatkozó jogszabályok[ii] alapján hajózási hatósági engedélyköteles tevékenység. Létesítése során meg kell felelni az építési és biztonsági, honvédelmi, vízügyi, közegészségügyi és járványügyi, valamint a táj- és környezetvédelmi, katasztrófavédelmi előírásoknak.
6. V-3 jelű vízgazdálkodási területen meglévő horgásztanyák felújíthatók, a megengedett építménymagasságig bővíthetők, új horgásztanya csak akkor helyezhető el, ha az közösségi célokat szolgál és a vonatkozó jogszabályoknak megfelel[iii].
7. V-3 jelű vízgazdálkodási területre vonatkozó építési előírások az alábbiak:

• Beépítési mód: szabadon álló
• Legnagyobb beépítettség: 3 %
• Legkisebb kialakítható telekméret: 5000 m²
• Megengedett legnagyobb építmény-magasság: 6 m

16.§

Zöldterületek szabályozása

1. Z-1 jelű zöldterületen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

• pihenést és testedzést szolgáló építmények;
• utcabútorok, képzőművészeti alkotások;
• közmű-vezetékek és műtárgyaik, közvilágítási berendezések;
• játszótéri létesítmények;
• a terület fenntartásához szükséges építmények.

2. Z-2 jelű zöldterületen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

• pihenést és testedzést szolgáló építmények;
• utcabútorok, képzőművészeti alkotások;
• közmű-vezetékek és műtárgyaik, közvilágítási berendezések;
• játszótéri létesítmények;
• a terület fenntartásához szükséges építmények;
• a terület legfeljebb 2%-os beépítettségével vendéglátó épületek

3. Közművezetékeket és műtárgyaikat, közvilágítási berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy a meglévő fákat ne károsítsák.
4. A területen haszonállat-tartás nem megengedett.

17.§

Erdőterületek szabályozása

1. Erdőterületeken az erdőgazdálkodási tevékenység az illetékes erdészeti hatóságának[i] engedélyével folytatandó.
2. Eg jelű gazdasági rendeltetésű erdőterületen 10 hektárt meghaladó területnagyságú földrészleten a terület legfeljebb 0,5 %-os beépítettségével az erdő rendeltetésének megfelelő, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el szabadonállóan. 
3. Ev1, Ev2, Ev3, Ev4 jelű védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el.
4. Ev2 jelű védelmi rendeltetésű területen a 8. § (9) és (10) bekezdésének tájképvédelmi területre vonatkozó előírások betartandók.
5. Ev3 jelű védelmi rendeltetésű területen a 8. § (2) bekezdésének ökológiai folyosó területére vonatkozó előírásai betartandók.
6. Ev4 és Ev5 jelű védelmi rendeltetésű területen a Natura2000 védelem alatt álló területekre, a Nemzeti Park területére, valamint a tájképvédelmi területre vonatkozó 8. § (1) és (3)-(10) bekezdésének vonatkozó előírásai betartandók.
7. Ev4 és Ev5 jelű védelmi rendeltetésű területen új építmény elhelyezése kizárólag a nagyvízi mederkezelési tervben meghatározottak szerint engedélyezhető.
8. Ev5 jelű védelmi rendeltetésű területen meglévő épületek a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével[ii] alaprajzi kontúrjukon belül felújíthatók, korszerűsíthetők, függőleges irányban 4, 5 m-es építménymagasságig bővíthetők.

18.§

Mezőgazdasági területek szabályozása

1. Mezőgazdasági területeken földművelési tevékenység csak a földművelésre vonatkozó jogszabályok betartása mellett folytatható.
2. Általános mezőgazdasági területen a növénytermesztés, állattenyésztés és az ezekhez kapcsolódó termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el az alábbi előírások szerint:

1. 1500 m²  alatti telken épület nem helyezhető el,

3. Kertes és általános mezőgazdasági területen lakóépület az alábbiak szerint helyezhető el:

1. Szőlő, gyümölcsös, kert művelési ág esetén 3000 m2 feletti telken,  a földrészlet 1,5 %-os beépítésével, de egy földrészleten legfeljebb 200 m² beépített területtel,
2. Egyéb művelési ág esetén 6000 m2 feletti telken, a földrészlet 1,5 %-os beépítésével, de egy földrészleten legfeljebb 200 m² beépített területtel,
3. Lakóépület megengedett legnagyobb építménymagassága: 4 m.
4. Gépjármű tároló kizárólag a lakóépülettel egy tömegben alakítható ki.
5. A földrészlet elő-, oldal- és hátsó telekhatárán létesíthető kerítés magassága legfeljebb 1,8 m, áttört jellegű lehet.

4. Általános mezőgazdasági területen belül megkülönböztetünk védett általános mezőgazdasági övezeteket (Má-2, Má-3, Má-4, Má-5).
5. Má-1 jelű általános mezőgazdasági területen:  

1. Telekalakítás esetén legalább 3000 m² területű, és legalább 30 m átlagos szélességű telek alakítható ki.
2. Új épületet, építményt szabadonállóan kell elhelyezni, legalább 10 m előkert-mélységgel.
3. A területen birtokközpontok is kialakíthatók.

6. Má-2 jelű általános mezőgazdasági területen:  

1. Telekalakítás esetén legalább 3000 m² területű, és legalább 30 m átlagos szélességű telek alakítható ki.
2. Új épületet, építményt szabadonállóan kell elhelyezni, legalább 10 m előkert-mélységgel.
3. A területen birtokközpontok is kialakíthatók
4. Az övezetben a tájképvédelemre vonatkozó 8. §. (9) és (10) bekezdések előírásai is betartandók.

7. Má-3 jelű általános mezőgazdasági területen:  

1. Telekalakítás esetén legalább 3000 m² területű, és legalább 30 m átlagos szélességű telek alakítható ki.
2. Új épület, építmény elhelyezése kizárólag a nagyvízi mederkezelési tervben meghatározottak szerint engedélyezhető.
3. A területen birtokközpont nem alakítható ki
4. Az övezetben a Natura2000 védettségre  vonatkozó 8. §. (1) és (8) bekezdések előírásai is betartandók.

8. Má-4 jelű általános mezőgazdasági területen:  

1. Telekalakítás esetén legalább 3000 m² területű, és legalább 30 m átlagos szélességű telek alakítható ki.
2. Új épület, építmény elhelyezése kizárólag a nagyvízi mederkezelési tervben meghatározottak szerint engedélyezhető.
3. A területen birtokközpont nem alakítható ki
4. Az övezetben a Natura2000, Nemzeti Park és a tájképvédelmi területekre vonatkozó 8. §. (1) és (3)-(10) bekezdések előírásai is.

9. Má-5 jelű általános mezőgazdasági területen:  

1. Telekalakítás esetén legalább 3000 m² területű, és legalább 30 m átlagos szélességű telek alakítható ki.
2. Új épületet, építményt szabadonállóan kell elhelyezni, legalább 10 m előkert-mélységgel.
3. A területen birtokközpont nem alakítható ki
4. Az övezetben az ökológiai folyosóra vonatkozó 8. §. (2) bekezdés előírásai is betartandók.

9. Kertes mezőgazdasági területen a növénytermesztés, állattenyésztés és az ezekhez kapcsolódó termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el az alábbi előírások szerint:

1. 720 m²  alatti telken épület nem helyezhető el,
2. 720-1500 m²  közötti telekméreten – kivétel nádas, gyep, szántó művelési ágú földrészletek-  tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el a telek 3 %-os beépítésével,
3. 1500 m²  feletti földrészlet - művelési ágtól függetlenül – területének 3 %-a beépíthető.

10. Mk-1 övezeti jelű kertes mezőgazdasági területen: 

1. Telekalakítás esetén legalább 1500 m² területű, és legalább 20 m átlagos szélességű telek alakítható ki.
2. Új épületet, építményt szabadonállóan kell elhelyezni, legalább 5 m előkert-mélységgel.
3. Megengedett építménymagasság – lakóépületek kivételével- legfeljebb 3,5 m. 
4. A területen birtokközpontok nem alakíthatók ki.

11. Mk-2 övezeti jelű kertes mezőgazdasági területen: 

1. Telekalakítás esetén legalább 1500 m² területű, és legalább 20 m átlagos szélességű telek alakítható ki.
2. Új épületet, építményt szabadonállóan kell elhelyezni, legalább 5 m előkert-mélységgel.
3. Megengedett építménymagasság – lakóépületek kivételével- legfeljebb 3,5 m. 
4. A területen birtokközpontok nem alakíthatók ki.
5. Az övezetben a tájképvédelemre vonatkozó 8. §. (9) és (10) bekezdések előírásai is betartandók.

12. Mk-3 övezeti jelű kertes mezőgazdasági területen: 

1. Telekalakítás esetén legalább 1500 m² területű, és legalább 20 m átlagos szélességű telek alakítható ki.
2. Új épületet, építményt szabadonállóan kell elhelyezni, legalább 5 m előkert-mélységgel.
3. Megengedett építménymagasság – lakóépületek kivételével- legfeljebb 3,5 m. 
4. A területen birtokközpontok nem alakíthatók ki.
5. Az övezetben a tájképvédelmi területek és az ökológiai folyosóra vonatkozó 8. §. (2) és (9)-(10) bekezdések előírásai is

13. Mk-4 övezeti jelű kertes mezőgazdasági területen: 

1. Telekalakítás esetén legalább 1000 m² területű, és legalább 20 m átlagos szélességű telek alakítható ki.
2. Az övezetben épület nem helyezhető el.

V. FEJEZET

KIEMELTEN KEZELT TERÜLETEK SZABÁLYOZÁSA

19.§.

Belterületi határ megállapítása

1. A település meglévő belterületi határvonala a szabályozási terven jelölt módon változtatható meg.

20.§

Védőtávolságok szabályozása

1. Nagyfeszültségű elektromos vezetékek mentén a szabványban[i] előírt védőtávolságok betartandók.
2. Szénhidrogén termékvezeték és földgázvezetékek mentén a jogszabályban[ii] előírt biztonsági övezetre vonatkozó előírások betartandók.
3. Országos közutak melletti telken építmény csak külön jogszabályok[iii] betartása mellett helyezhető el.
4. Természetes állapotú vízfolyások partvonalától mért 50 m védőtávolságon belül épület nem helyezhető el. Felszíni vízfolyás mindkét partja mentén a partéltől számított 6 méter sáv szabadon hagyandó, amelyen belül nem építhető építmény, nem ültethető növényzet.
5. Meglévő állattartó telep korszerűsítése, bővítése, vagy új állattartó telep létesítése esetén a külön jogszabályok[iv] szerinti védőtávolságok betartandók.
6. A külterületi szennyvízvezeték védőtávolsága 3-3 m.
7. A külterületi vízvezeték védőtávolsága 4-4 m.
8. A külterületi telefon gerincvezeték védőtávolsága 3-3 m.

6. FEJEZET
   

A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK SZABÁLYOZÁSA

21.§

Az épített környezet védelmének szabályozása

1. Műemléki védettségű ingatlan területén (L. 2. melléklet) minden építéssel, környezetalakítással, növényzet-telepítéssel és megszüntetéssel járó tevékenység a hatályos jogszabály[i] szerint végezhető. Műemlék-épületek építési ügyeiben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal építési hatóságként jár el.
2. Műemléki környezet területén (L. 2. melléklet) minden építési engedélyezési eljárásba szakhatóságként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal bevonandó.
3. Régészeti érintettség esetén (L. 1. melléklet) a hatályos jogszabály[ii] alapján kell eljárni.
4. Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő - mezőgazdasági területen a szántott szintnél mélyebb - talajt bolygató tevékenység végzéséhez, valamint a művelési ág megváltoztatásához a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes (szakhatósági) engedélye szükséges.
5. A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként kötelezően be kell vonni még a tervezés fázisában.
6. Minden olyan esetben, amikor lelet, vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeum-igazgatóságot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell.
7. Az 1 hektárnál nagyobb felületeket érintő beruházások esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatásvizsgálat készítését írhatja elő.
8. A jogszabályban[iii] meghatározott nagyberuházások esetében a régészeti szakfeladatokat a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat látja el.
9. Nagyberuházások esetén az építésügyi hatósági, illetve örökségvédelmi hatósági (szakhatósági) eljárásban az adott beruházásra vonatkozó örökségvédelmi hatástanulmány a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalhoz benyújtott kérelem kötelező melléklete.
10. A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített örökségvédelmi hatástanulmányban foglaltak az irányadók.

22.§

A helyi védelem szabályozása

1. A helyi egyedi védelem alá helyezett objektumok körét jelen rendelet függeléke tartalmazza.
2. A védett érték tulajdonosának kötelessége a védett érték rendeltetésszerű használatáról, jó állapotáról gondoskodni.
3. A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti.
4. Védett épületet eredeti (hagyományos) tömegében, tetőformájában kell megtartani, érintetlenül hagyva az eredeti homlokzati elemeket (nyílások, tagozatok, díszek).
5. A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását – hacsak a védelem nem terjed ki az épületbelső, vagy valamely belső részlet hangsúlyozott megtartására – illetve bővítését a védettség nem akadályozza.
6. Védett épület csak úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati, utcaképi megjelenése ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán az a legkisebb kárt szenvedje, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
7. Védett építményen és annak telkén kizárólag az adott ingatlanon működő tevékenységet hirdető tábla helyezhető el. Telkenként 1 db, legfeljebb 0,2 m² nagyságú reklámtábla, hirdetőfelület helyezhető el, az épület formavilágához, anyaghasználatához, színezéséhez illeszkedően, utcaképet nem zavaró kialakítással.
8. Védett építményen kizárólag közterületről nem látható részen helyezhető el:

• klímaberendezés,
• mesterséges szellőztető,
• hőcserélő berendezés,
• távközlési telekommunikációs eszköz,
• égéstermék-kivezető tartozéka,
• árnyékoló szerkezet,
• gázvezeték,
• mérőműszer (pl. villanyóra, gázóra).

VII. FEJEZET

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

23.§

Építési tilalom

1. Az Önkormányzat az Étv. 20. § alapján a természeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében a község a nagyvízi mederben elhelyezkedő belterületi lakó ingatlanjaira építési tilalmat rendel el.
2. A nagyvízi mederben való elhelyezkedését tényét, mint jogi jelleget a vonatkozó jogszabályok[i] alapján a vízügyi hatóság határozza meg és jegyezteti be az ingatlan-nyilvántartásba.
3. Az építési tilalom időtartama az érintett terület végleges védművekkel történő árvízmentesítésének megvalósításáig tart.
4. Az építési tilalom alá eső területen

1. A jövőbeni rendeltetésnek megfelelő terület-előkészítő építési munkát,
2. A bontási munkát,
3. Az építészeti örökség védelme, a régészet, illetőleg a környezet- vagy a természetvédelem érdekében szükséges építési munkát,
4. A meglévő építménynek állagmegóvási, valamint a terület jövőbeni rendeltetésének megfelelő átalakításával, korszerűsítésével, bővítésével kapcsolatos építési munkát, továbbá
5. A meglévő lakóépület új, önálló lakást nem eredményező átalakítása, legfeljebb egy alkalommal 25 m²-rel történő bővítése és felújítása kivételével más építési munkát végezni nem szabad.

5. A tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

24. §

Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés

1. Az Önkormányzat az ÉTV 27.§. értelmében kiszolgáló és lakóutak lejegyzésére kapott jogával a szabályozási tervlapokon szabályozási vonallal jelölt helyeken élni kíván. Ennek érvényesítésére jelen szabályzat módosítása nélkül, államigazgatási határozattal kerülhet sor.

25.§

Beültetési kötelezettség

1. A szabályozási tervlapokon beültetési kötelezettségre jelölt területeken, illetve az ipari és kereskedelmi, szolgáltató terület-felhasználásba sorolt ingatlanok telekhatára mentén 5 méteres sávba – kivéve, ha a telekhatár ipari vagy kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területbe sorolt ingatlannal határos- 3 szintes növényzet telepítendő a használatbavételi engedély megadásáig.
2. Beültetési kötelezettségű területen épület nem helyezhető el.
   

26.§

Helyrehozatali kötelezettség

1. A szabályozási tervlapon helyrehozatali kötelezettségre jelölt területen a korábban illegálisan elhelyezett hulladék eltávolítandó (a terület rekultiválandó), majd tereprendezést követően talajvédelmi védőerdőként beültetendő.
   

VIII.FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27.§

Záró rendelkezések

1. Jelen rendelet hatályba lépésével a 4044/84 .sz. ÖK rendelet hatályát veszti.
2. Jelen rendelet a kihirdetés után 30 nappal lép hatályba.

Báta, 2008. hó november 29.

           Sziebert György                                                                                          Dr. Bonnyai Réka

               polgármester                                                                                                       jegyző

Záradék:

Kihirdetve: 2008.december 12.

                                                               Dr. Bonnyai Réka

                                                                       jegyző