Bátaszék Város Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2020. (VII.14.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2024. 08. 24Bátaszék Város Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2020. (VII.14.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Bátaszék Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1.) pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvény 6. § (1) bekezdésében és a 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek, valamint a Bátaszék város településfejlesztési, településrendezési és településképi feladataival összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 9/2017.(IV.28.) önkormányzati rendeletben felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag a külön jogszabályok, a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet, és e rendelet együttes alkalmazásával szabad.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában
1. Utcai épület: az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területfelhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.
2. Udvari épület: az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.
3. Kialakult utcaszakasz: kialakult utcaszakasznak tekintendő az az utcaszakasz, amelyen az építési tevékenységgel érintett telekkel szomszédos legalább 1-1 telek e rendelet hatályba lépésekor már beépült.
4. Kioszk: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § n) pontja szerinti sajtótermék kiskereskedelmi forgalmazására, vagy hideg, illetve meleg étel és ital árusítására, vagy virág, ajándék árusítására, illetve turisztikai funkciók biztosítására irányuló tevékenység folytatására szolgáló, nem mozgó, más üzletektől elkülönült, közterületen elhelyezett, önálló építmény, létesítmény.
5. Illeszkedőnek tekintendő az építmény, amennyiben környezetéhez beépítési paramétereiben (beépítési mód, beépítettség, homlokzatmagasság, előkert, oldalkert, hátsókert) igazodik.
3. Közterület alakítására és a közterületen elhelyezhető építményekre vonatkozó előírások
3. § (1) Közterület alakítása
a) A tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, új épület építése esetén érvényesítendő.
b) Az új beépítésű területrészeken a közterületek helyzetét úgy kell meghatározni, hogy a felszíni vizek gyűjtése és elvezetése ne legyen akadályoztatott.
(2) Közúti közlekedési területen csak a közhasználatra szolgáló, alábbi építmények helyezhetők el az OTÉK és Bátaszék Város Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló rendelete (a továbbiakban TkR.) figyelembe vételével:
a) legfeljebb 15 m2 beépített alapterületű és legfeljebb 3,0 m épületmagasságú autóbusz-váróhelyiség vagy tető,
b) legfeljebb 6 m2 beépített alapterületű és legfeljebb 3,0 m épületmagasságú kioszk
c) közműépítmény,
d) köztárgy.
(3) A zöldterületen elhelyezhető építményekre vonatkozó előírásokat a 20. § tartalmazza.
4. A kulturális örökség védelmére vonatkozó előírások
4. § (1) Műemlékek védelmére vonatkozó előírások
a) A település területén található országos műemléki védelem alatt álló építmények, és az azok műemléki környezetébe tartozó ingatlanok felsorolását az 1. számú függelék tartalmazza.
b) Az 1. számú függelék szerinti védett építményeket és azok műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel.
c) A műemlékek és műemléki környezetük esetében a kulturális örökségről szóló jogszabályok szerint kell eljárni.
(2) Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások
a) A település területén található, régészeti védelemmel érintett ingatlanok felsorolását a 2. számú függelék tartalmazza, az érintett területeket a szabályozási terv határolja le.
b) Régészeti érintettség esetén a kulturális örökségről szóló jogszabályok szerint kell eljárni.
c)1 Minden olyan esetben, amikor régészeti lelet, vagy annak tűnő tárgy, régészeti emlék vagy régészeti jelenség kerül elő, a területileg illetékes jegyzőt értesíteni kell, aki haladéktalanul tájékoztatja az örökségvédelmi hatóságot, a további intézkedésig a munkálatokat fel kell függeszteni, a terület őrzéséről a megtaláló köteles gondoskodni.
(3)2 A régészeti örökséget és a műemléki értéket érintő kérdésekben a központi közhiteles örökségvédelmi nyilvántartásban és a rendezési tervhez készített örökségvédelmi hatástanulmányban foglaltak együttesen irányadók.
5. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
5. § (1) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében:
a) A használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések tulajdonosának a rendeltetésszerű használat megszűnését követő 90 napon belül gondoskodnia kell az új funkció megállapításáról, illetve ennek hiányában azok lebontásáról, és az érintett területnek a táj jellegéhez igazodó rendezéséről.
b) A kertes mezőgazdasági területen meglévő szőlőültetvényeket fenn kell tartani.
c) A tájbaillesztés érdekében a környezetrendezésnek összhangban kell lennie a településképi rendelet előírásaival.
(2) A település területén található országos jelentőségű védett természeti értékek listáját a 3. számú függelék tartalmazza és a szabályozási terv határolja le.
(3) Látványterv készítési kötelezettség. A szabályozási terven lehatárolt tájképvédelmi terület külterületi részén - amennyiben az építési tevékenység az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben előírt látványterv készítési kötelezettség alá esik - történő építési tevékenység esetén az épület tájbaillesztését igazoló látványtervet az épület színezését is bemutató színes fotómontázsba kell illeszteni. A fotómontázs alapjául szolgáló fotó a település egy olyan pontjáról készüljön, ahonnan az építési tevékenységgel érintett telek, a szomszédos telkek és a mögötte, felette lévő táji környezet is érzékelhető.
6. Környezetvédelmi előírások
6. § (1) Általános követelmények
a) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
b) Az építési övezetek közművesítését a 11. § (3) bekezdés szerint kell teljesíteni.
c) A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.
d) A környezeti levegő nem terhelhető olyan mértékben, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
e) A telkek területének az övezeti előírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani.
(2) Környezetterhelési határértékek. Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a kibocsátási és a környezetterhelési követelményeket, határértékeket (levegő, élővíz, közcsatorna, földtani közeg, zajterhelés).
7. Katasztrófavédelmi és tűzvédelmi rendelkezések
7. § (1) A település területét érintő belvíz valamint csapadékvíz szakszerű és ártalommentes elvezetését, vagy részbeni összegyűjtését és helyben tartását az adottságok és a lehetőségek figyelembe vételével, a belterületi és a külterületi vízrendezés összehangolásával biztosítani kell.
(2) Az épületek közötti tűztávolság, telepítési távolság megfelelőségének szabályozását, a tűzoltóság beavatkozását biztosító követelményeket, és az oltóvíz nyerési lehetőségek biztosításával kapcsolatos követelményeket külön jogszabályok rögzítik.
8. Ásványvagyon gazdálkodási követelmények
8. § Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) a külön jogszabályban előírtak szerint végezhető.
9. Egyes sajátos jogintézményekre vonatkozó előírások
9. § (1) Telekalakítási tilalom
a) Bátaszék Város Önkormányzat Képviselő-testülete a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében meghatározatlan időre telekalakítási tilalmat rendel el a 8. mellékletben felsorolt földrészletek területére.
b) A tilalmat haladéktalanul meg kell szüntetni, ha az elrendelésének alapjául szolgáló okok már nem állnak fenn.
c) A tilalom felülvizsgálatát a helyi építési szabályzat felülvizsgálatával együtt el kell végezni.
(2) Építési tilalom
a) Bátaszék Város Önkormányzat Képviselő-testülete a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében meghatározatlan időre építési tilalmat rendel el a 9. mellékletben felsorolt földrészletek területére.
b) A tilalmat haladéktalanul meg kell szüntetni, ha az elrendelésének alapjául szolgáló okok már nem állnak fenn.
c) A tilalom felülvizsgálatát a helyi építési szabályzat felülvizsgálatával együtt el kell végezni.
(3) Elővásárlási jog. Bátaszék Város Önkormányzata elővásárlási jogot jegyeztet be a 10. mellékletben felsorolt ingatlanokra az ott megjelölt településrendezési célok megvalósítása érdekében.
(4) Településrendezési kötelezések. A települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatósági döntésben a közérdekű környezetalakítás céljából a 11. mellékletben felsorolt építési övezetekbe tartozó ingatlanok területére beültetési kötelezettséget ír elő az alábbiakban meghatározott módon, telekrészen és határidőre:
a)3 A Gksz-1, a Gksz-2, a Gip-1, a Gip-2, a Gip-3, a K-Mü jelű építési övezetekben az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatárai mellett, attól legalább 1,5 m-re, a Kb-Mü jelű övezetben a létesítmények látványképi takarása érdekében az épületek, a felszín feletti technológiai építmények és a szennyvízkezelő létesítmény köré legalább 1 sor védőfásítás, a szabályozási terven külön jelölt esetekben az ott jelölt szélességben három lombkorona-szintű növényállomány telepítendő és tartandó fenn. A legkisebb zöldfelület teljesítéséhez ezen felül szükséges zöldfelületeken legalább 150 m2-enként 1 db 14/16-os körméretű, kétszer iskolázott, lomblevelű konténeres fa helyezendő el. Amennyiben a fatelepítés a rendeltetést akadályozza (pl. napelem park), az építési telkek határai mentén legalább 2 m magasságú cserjesort kell telepíteni. A napelemek alatti területet füvesíteni kell. A telepítésre kerülő fa- és cserjefajok kiválasztásakor az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény végrehajtásáról szóló rendelet előírásait kell alapul venni, a termőhelyi adottságokat figyelembe véve.
b) A K-Ksz és K-St jelű építési övezetekben a szabályozási terven külön jelölt esetekben az ott jelölt szélességben három lombkorona-szintű növényállomány telepítendő és tartandó fenn. A legkisebb zöldfelület teljesítéséhez ezen felül szükséges zöldfelületeken legalább 150 m2-enként 1 db 14/16-os körméretű, kétszer iskolázott, lomblevelű konténeres fa helyezendő el. A rendeltetésszerű használathoz szükséges parkoló felületet annak árnyékolása érdekében fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 db parkolóhely után 1 db, nagy lomkoronát nevelő, környezettűrő, túlkoros, allergén pollent nem termelő lombos fa telepítésével kell megoldani.
10. Közművek előírásai
10. § (1) Közműlétesítmény építményei (különösen szennyvíz-átemelő, vízmű kút, gázfogadó állomás stb.) az elhelyezésük véleményezésében részt vevő hatóságok beleegyező véleménye alapján, a vonatkozó ágazati jogszabályokban rögzített védőtávolságok betartása mellett bárhol elhelyezhetők, azok számára a technológiai előírásoknak megfelelő, az adott építési övezeti, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb telek kialakítható.
(2) Új közművek nyomvonalainak meghatározásánál azokat úgy kell kijelölni, hogy a meglévő fásítást ne károsítsa, illetve a jövőbeni fásításokat ne korlátozza, akadályozza.
(3) Bármilyen okból feleslegessé vált közműhálózatot, létesítményt el kell bontani, funkció nélküli vezeték nem hagyható meg. A víziközműveket csak vízjogi megszüntetési engedély birtokában lehet elbontani, megszüntetni. Használaton kívüli légvezeték a használat megszűnését követő 8 napon belül elbontandó.
11. Építés általános szabályai
11. § (1) A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket a vonatkozó külön jogszabályok előírásai szerint kell meghatározni.
(2) A terepszint alatti építmények
a) Terepszint alatti építmény a következő esetekben nem létesíthető:
aa) műszaki megoldásokkal ki nem küszöbölhető építéshidrológiai, mérnökgeológiai, vagy egyéb geotechnikai adottságok esetén,
ab) más építmények és nyomvonalas létesítmények veszélyeztetése esetén.
b) Pince csak épített szerkezettel alakítható ki.
c) Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.
d) A település területének a Pécs-Bátaszék felhagyott vasútvonaltól keletre fekvő részén terepszint alatti építmények létrehozása a talajvíz várható szintjét figyelembe véve történhet.
(4) Közművesítettséggel kapcsolatos előírások. A rendelet hatálya alá tartozó építési övezetekben biztosítandó közműellátás legalább a következő:
a) villamos energiaellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással,
b) ivóvíz ellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással,
c) a keletkező szennyvíz elvezetése, elhelyezése szennyvízcsatornával rendelkező területen a szennyvízelvezetés és –tisztítás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, szennyvízcsatornával nem rendelkező területen egyedileg, szakszerű közműpótló alkalmazásával,
d) a csapadékvíz elhelyezése, elvezetése közterületi csapadékvíz elvezető hálózattal rendelkező területen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, közterületi csapadékvíz elvezető hálózattal nem rendelkező területen egyedileg, ártalommentesen elhelyezve. Az a)-d) pontokban előírtak a környezettudatos energiagazdálkodás eszközeivel egyedi módon is teljesíthetők.
(4) Országos vízminőség-védelmi területen fekvő csatornázatlan földrészleten létesítendő építményekben keletkező szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez, ha:
a) a szennyvíz közcsatorna hálózat 200 m távolságban rendelkezésre áll, akkor a közhálózati csatlakozást ki kell építeni a keletkező szennyvíz mennyiségétől függetlenül.
b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a napi egyszeri szállítással elszállítható mennyiséget (kb. 5 m3-t) és 200 m-től nagyobb távolságra érhető el a közcsatorna hálózat, a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni és igazolhatóan a kijelölt ürítő helyre szállíttatni.
c) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi egyszeri szállítással elszállítható mennyiséget (kb. 5 m3-t) és 200 m-től nagyobb távolságra érhető el a közcsatorna hálózat, akkor helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható, ha
ca) a tisztított vizek tisztítás utáni vízminősége folyamatosan ellenőrizhető és megfelelő felszíni befogadó kezelői hozzájárulással, befogadó nyilatkozattal rendelkezésre áll,
cb) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,
cc) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken.
cd) A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz. Ha a ca)-cd) szerinti feltételek bármelyike nem teljesíthető, a közcsatornára való csatlakozást ki kell építeni, bármekkora távolsággal érhető is el az.
(5) Földtani veszélyforrások területén építési tevékenység csak talajvizsgálati jelentés alapján végezhető.
(6) Építési hely ne kerüljön felszíni vizeket elvezető mélyvonalba.
(7) A település területének jelentős részét érintő magas talajvízállás és belvízveszély miatt a Magyar Mérnöki Kamara Tervdokumentációk Tartalmi és Formai Követelményeinek Szabályzatában az építési engedélyezési tervdokumentációk és az építési műszaki kivitelezési tervdokumentációk geotechnikai munkarészének elkészítésére vonatkozó követelmények betartására fokozott figyelmet kell fordítani.
(8) Állattartásra szolgáló építmények legkisebb távolságát a telken belüli fő funkciójú épületektől a 7. melléklet tartalmazza.
(9) Az építési övezeti vagy övezeti előírást új építés esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti előírásnak nem megfelelő állapot e rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett, a következők szerint kell eljárni:
a) Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő telekterület esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás betarthatósága esetén beépíthető.
b) Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő utcai telekszélesség esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás és a tűzrendészeti előírások betarthatósága esetén beépíthető.
c) Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő beépítési módtól eltérő beépítési módú építmény eredeti állapotában, vagy átalakítás, felújítás, korszerűsítés, helyreállítás, részleges bontás esetén megtartható, de bővítése, a meglévő építmény teljes elbontását követően az eredeti építmény helyén új építmény építése, az adott ingatlan területén új építmény építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti beépítési móddal történhet.
d) Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legnagyobb értéket meghaladó beépítettség átalakítás, felújítás, korszerűsítés, helyreállítás vagy részleges bontás esetén megtartható, de nem növelhető. A meglévő építmény teljes elbontását követő új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő értéket kell figyelembe venni.
e) Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legnagyobb értéket meghaladó épületmagasságú építmény átalakítás esetén megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti épületmagassággal történhet. Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legnagyobb értéket meghaladó épületmagasságú építmény bővítése esetén a bővítmény épületmagassága külön számítandó és az adott építési övezeti vagy övezeti előírás szerinti épületmagasságot nem haladhatja meg.
(10) Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén
a) Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely az északi telekhatárra tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
b) Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely kialakult utcaszakaszon a történetileg kialakult állapothoz igazodjon, új utcaszakaszon a keleti oldalhatárra tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
(11) Az építési övezetekben, övezetekben szereplő homlokzatmagasság értelmezése lejtős terepen
a) Az építési övezeti és övezeti előírásokban szereplő legnagyobb homlokzatmagasság alapérték, amelyet az épület összes homlokzatára ki kell számítani.
b) Azokban az esetekben, ahol az eredeti terep lejtése a homlokzati síkon mérve 10%, vagy annál nagyobb, az épület legfeljebb 2 homlokzatának magassága az alapértéket legfeljebb 1 m-rel meghaladhatja, azonban az összes homlokzat magasságának átlaga az alapértéket nem lépheti túl.
(12) Az 56. út tehermentesítő szakaszának megvalósítása érdekében a szabályozási terven jelöltek szerint az út tengelyvonalától mért 50-50 m távolságon belüli telekrészek nem építhetők be.
(13) Magánutak kialakítására vonatkozó előírások
a) Magánút céljára az adott építési övezeti, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb területű telek kialakítható.
b) Közforgalom elől elzárt magánút telekszélessége legalább 6 m legyen.
c) Közforgalom előtt megnyitott magánút telekszélessége legalább 12 m legyen.
d) 14 m szélességet elérő magánúton legalább egyoldali fásított sávot kell kialakítani.
(14)4 Építési telkek megközelíthetősége a Toldi utcában, a Cigány-árokkal szomszédos telkek esetén A V-1 övezetbe sorolt Cigány-árok felett a hatályos jogszabályoknak megfelelően megépített híd a közterület gépjármű-közlekedésre alkalmas részének minősül.
(15)5 Bátaszék város közigazgatási területe honvédelmi és katonai célú területek védőterületét képezi. A védőterületen belül:
a) 20 MW teljesítmény feletti naperőmű létesítmény, építmény és ahhoz köthető infrastruktúra létesítése, bővítése,
b) 10 000 m2-t meghaladó létesítmények, építmények építése, bővítése,
c) 10 MW-nál nagyobb teljesítményű erőművek építése, ipari parkok területének kijelölése,
d) meglévő terepszíntől mérten 35 méternél magasabb építmények építése esetén a honvédelmi érdekeket vizsgálni kell.
(16)6 A település területén minden lakás önálló rendeltetési egysége után egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani.
RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
12. A beépítésre szánt építési övezetek előírásai
12. § A település beépítésre szánt területei a következők:
a) lakóterület
aa) kisvárosias lakóterület - Lk,
ab) kertvárosias lakóterület - Lke,
ac) falusias lakóterület - Lf,
b) vegyes terület
ba) településközpont terület - Vt,
bb) intézmény terület - Vi,
c) gazdasági terület
ca) kereskedelmi, szolgáltató terület - Gksz,
cb) ipari terület - Gip,
d) különleges terület
da) temetkezési célra – K-T,
db) strandfürdő elhelyezése céljára – K-St,
dc) kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű létesítmények elhelyezésére – K-Ksz,
dd) pincesorok területe – K-P,
de) kálvária területe – K-K,
df) idegenforgalmi funkciók számára fenntartott terület – K-Id,
dg) hulladékgazdálkodási célra – K-Hull,
dh) autópálya mérnökségi telep területe – K-Mt,
di) mezőgazdasági üzemi célra – K-Mü.
13. Kisvárosias lakóterület - Lk
13. § (1) Kisvárosias lakóterületen az OTÉK kisvárosias lakóterületről szóló előírásai szerinti rendeltetést tartalmazó épületek és az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kerti építmény,
e) komposztáló.
(2) Az „Lk-1” jelű építési övezetben
a) építési telkenként legfeljebb 2 db lakás építhető,
b) a kialakítható legkisebb telekterület 400 m2,
c) a kialakítható legkisebb telekszélesség 14 m,
d) a beépítési mód oldalhatáron álló,
e) a legnagyobb beépítettség
ea) legfeljebb 500 m2 telekterület esetén 60%, de legfeljebb 250 m2,
eb) 501-799 m2 telekterület esetén 50%, de legfeljebb 320 m2,
ec) 800 m2-t elérő telekterület esetén 40%, de legfeljebb 500 m2,
f) a legnagyobb homlokzatmagasság
fa) utcai épület esetében 4,00 m,
fb) udvari épület esetében 4,50 m,
fc) a homlokzatmagasság számításakor a 2. § (5) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni,
g) a legkisebb előkert az utcaszakaszon kialakult mérethez igazodjon,
h) a legkisebb oldalkert az OTÉK előírásaihoz igazodjon,
i) a legkisebb hátsókert az utcaszakaszon kialakult mérethez igazodjon,
j) a legkisebb zöldfelület
ja) legfeljebb 500 m2 telekterület esetén 20%,
jb) 501-799 m2 telekterület esetén 30%,
jc) 800 m2-t elérő telekterület esetén 40%.
(3) Az „Lk-2” jelű építési övezetben
a) építési telkenként legfeljebb 2 db lakás építhető,
b) a kialakítható legkisebb telekterület 500 m2,
c) a kialakítható legkisebb telekszélesség 14 m,
d) a beépítési mód oldalhatáron álló,
e) a legnagyobb beépítettség
ea) legfeljebb 500 m2 telekterület esetén 60%,
eb) 501-799 m2 telekterület esetén 50%,
ec) 800 m2-t elérő telekterület esetén 40%,
ed) saroktelek esetében az ea)-ec) szerinti mértéket legfeljebb 15%-al meghaladhatja,
f) a legnagyobb homlokzatmagasság
fa) utcai épület esetében 5,00 m,
fb) udvari épület esetében 4,50 m,
fc) a homlokzatmagasság számításakor a 2. § (5) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni,
g) a legkisebb előkert az utcaszakaszon kialakult mérethez igazodjon,
h) a legkisebb oldalkert az OTÉK előírásaihoz igazodjon,
i) a legkisebb hátsókert az utcaszakaszon kialakult mérethez igazodjon,
j) a legkisebb zöldfelület
ja) legfeljebb 500 m2 telekterület esetén 20%,
jb) 501-799 m2 telekterület esetén 30%,
jc) 800 m2-t elérő telekterület esetén 40 %.
(4) Az „Lk-3” jelű építési övezetben
a) építési telkenként legfeljebb 4 db lakás építhető,
b) a kialakítható legkisebb telekterület 500 m2,
c) a kialakítható legkisebb telekszélesség 14 m,
d) a beépítési mód zártsorú,
e) a legnagyobb beépítettség
ea) általános esetben 60%,
eb) saroktelek esetében az ea) szerinti mértéket legfeljebb 15%-al meghaladhatja,
f) a legnagyobb homlokzatmagasság
fa) utcai épület esetében 5,50 m,
fb) udvari épület, épületszárny esetében 4,50 m,
fc) a homlokzatmagasság számításakor a 2. § (5) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni,
g) a legkisebb előkert 0 m,
h) a legkisebb oldalkert az OTÉK előírásaihoz igazodjon,
i) a legkisebb hátsókert az utcaszakaszon kialakult mérethez igazodjon,
j) a legkisebb zöldfelület 20%.
(5) Az „Lk-4” jelű építési övezetben – OTÉK eltérés a 12. melléklet alapján
a) a kialakítható legkisebb telekterület 800 m2,
b) a kialakítható legkisebb telekszélesség 18 m,
c) a beépítési mód szabadon álló,
d) a legnagyobb beépítettség 60%,
e) a legnagyobb homlokzatmagasság 15,0 m, a homlokzatmagasság számításakor a 2. § (5) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni,
f) a legkisebb előkert az utcaszakaszon kialakult mérethez igazodjon,
g) a legkisebb oldalkert az OTÉK előírásaihoz igazodjon,
h) a legkisebb hátsókert az utcaszakaszon kialakult mérethez igazodjon,
i) a legkisebb zöldfelület 20%.
(6) Az „Lk-5” jelű építési övezet a telepszerű többszintes lakóépületekhez tartozó tömbgarázsok elhelyezésére szolgál, ahol
a) a kialakítható legkisebb telekterület 30 m2,
b) a beépítési mód zártsorú,
c) a legnagyobb beépítettség 60%,
d) a legnagyobb homlokzatmagasság 4,00 m, a homlokzatmagasság számításakor a 2. § (5) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni,
e) a legkisebb előkert 3,0 m,
f) a legkisebb oldalkert az OTÉK előírásaihoz igazodjon,
g) a legkisebb hátsókert 0 m,
h) a legkisebb zöldfelület 20% a teljes övezetre számítva.
14. Kertvárosias lakóterület - Lke
14. § (1) Kertvárosias lakóterületen az OTÉK kertvárosias lakóterületről szóló előírásai szerinti rendeltetést tartalmazó épületek és az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kerti építmény,
e) komposztáló.
(2) Az „Lke-1” jelű építési övezetben
a) építési telkenként legfeljebb 2 db lakás építhető,
b)7 a kialakítható legkisebb telekterület 800 m2, a Cigány-árok telekhatár-rendezésével összefüggő telekalakítási eljárásokban 800 m2-nél kisebb telek is alakítható,
c) a kialakítható legkisebb telekszélesség 18 m,
d) a beépítési mód oldalhatáron álló,
e) a legnagyobb beépítettség 30%,
f) a legnagyobb homlokzatmagasság 4,50 m, a homlokzatmagasság számításakor a 2. § (5) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni,
g) a legkisebb előkert
ga) kialakult utcaszakaszon a kialakult mérethez igazodjon,
gb) a ga)-tól eltérő esetben 4 m,
h) a legkisebb oldalkert az OTÉK előírásaihoz igazodjon,
i) a legkisebb hátsókert
ia) kialakult utcaszakaszon a kialakult mérethez igazodjon,
ib) a ga)-tól eltérő esetben 3 m,
j) a legkisebb zöldfelület 50%.
(3) Az „Lke-2” jelű építési övezetben
a) építési telkenként legfeljebb 2 db lakás építhető,
b)8 a kialakítható legkisebb telekterület 540 m2, de a Cigány-árok Toldi utca szakaszának nyugati oldalán, a 716/98 hrsz.-ú ingatlan telekmegosztásával összefüggő telekalakítási eljárásokban 540 m2-nél kisebb telek is alakítható,
c) a kialakítható legkisebb telekszélesség 18 m,
d) a beépítési mód oldalhatáron álló,
e) a legnagyobb beépítettség 30%,
f) a legnagyobb homlokzatmagasság 4,50 m, a homlokzatmagasság számításakor a 2. § (5) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni,
g) a legkisebb előkert
ga) kialakult utcaszakaszon a kialakult mérethez igazodjon,
gb) a ga)-tól eltérő esetben 4 m,
h) a legkisebb oldalkert az OTÉK előírásaihoz igazodjon,
i) a legkisebb hátsókert
ia) kialakult utcaszakaszon a kialakult mérethez igazodjon,
ib) a ga)-tól eltérő esetben 3 m,
j) a legkisebb zöldfelület 50%.
(4)9
(5) Az „Lke-4” jelű építési övezetben
a) építési telkenként legfeljebb 2 db lakás építhető,
b) a kialakítható legkisebb telekterület 1200 m2,
c) a kialakítható legkisebb telekszélesség 20 m,
d) a beépítési mód oldalhatáron álló,
e) a legnagyobb beépítettség 30%,
f) a legnagyobb homlokzatmagasság
fa) utcai épület esetében 6,50 m,
fb) udvari épület esetében 4,50 m,
fc) a homlokzatmagasság számításakor a 2. § (5) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni,
g) a legkisebb előkert az utcaszakaszon kialakult mérethez igazodjon,
h) a legkisebb oldalkert az OTÉK előírásaihoz igazodjon,
i) a legkisebb hátsókert az utcaszakaszon kialakult mérethez igazodjon,
j) a legkisebb zöldfelület 50%.
(6) Az „Lke-5” jelű építési övezetben
a) építési telkenként legfeljebb 4 db lakás építhető,
b) a kialakítható legkisebb telekterület 700 m2,
c) a kialakítható legkisebb telekszélesség 20 m,
d) a beépítési mód szabadon álló,
e) a legnagyobb beépítettség 30%,
f) a legnagyobb homlokzatmagasság
fa) utcai épület esetében 6,50 m,
fb) udvari épület esetében 4,50 m,
fc) a homlokzatmagasság számításakor a 2. § (5) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni,
g) a legkisebb előkert az utcaszakaszon kialakult mérethez igazodjon,
h) a legkisebb oldalkert az OTÉK előírásaihoz igazodjon,
i) a legkisebb hátsókert az utcaszakaszon kialakult mérethez igazodjon,
j) a legkisebb zöldfelület 50%.
(7) Az „Lke-6” jelű építési övezetben
a) építési telkenként legfeljebb 2 db lakás építhető,
b)10 a kialakítható legkisebb telekterület 540 m2, a Cigány-árok telekhatár-rendezésével összefüggő telekalakítási eljárásokban 540 m2-nél kisebb telek is alakítható,
c) a kialakítható legkisebb telekszélesség 17 m,
d) a beépítési mód oldalhatáron álló,
e) a legnagyobb beépítettség 30%,
f) a legnagyobb homlokzatmagasság
fa) utcai épület esetében 7,50 m,
fb) udvari épület esetében 4,50 m,
fc) a homlokzatmagasság számításakor a 2. § (5) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni,
g) a legkisebb előkert az utcaszakaszon kialakult mérethez igazodjon,
h) a legkisebb oldalkert az OTÉK előírásaihoz igazodjon,
i) a legkisebb hátsókert az utcaszakaszon kialakult mérethez igazodjon,
j) a legkisebb zöldfelület 50%.
(8) Az „Lke-7” jelű építési övezetben
a) a kialakítható legkisebb telekterület 800 m2,
b) a kialakítható legkisebb telekszélesség 14 m,
c) a beépítési mód zártsorú,
d) a legnagyobb beépítettség 30%,
e) a legnagyobb homlokzatmagasság
ea) utcai épület esetében 6,50 m,
eb) udvari épület esetében 4,50 m,
ec) a homlokzatmagasság számításakor a 2. § (5) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni,
f) a legkisebb előkert 8 m,
g) a legkisebb oldalkert az OTÉK előírásaihoz igazodjon, a szabályozási terv figyelembe vételével,
h) a legkisebb hátsókert 6 m,
i) a legkisebb zöldfelület 50%.
15. Falusias lakóterület - Lf
15. § (1) Falusias lakóterületen az OTÉK falusias lakóterületről szóló előírásai szerinti rendeltetést tartalmazó épületek és az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kerti építmény,
e) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
f) állat ól, állat kifutó,
g) trágyatároló, komposztáló.
(2) Az „Lf” jelű építési övezetben
a) nyeles telek nem alakítható ki,
b) építési telkenként legfeljebb 2 db lakás építhető,
c) a kialakítható legkisebb telekterület 800 m2,
d) a kialakítható legkisebb telekszélesség 14 m,
e) a beépítési mód oldalhatáron álló,
f) a legnagyobb beépítettség 30%, de legfeljebb 500 m2,
g) a legnagyobb homlokzatmagasság 5,00 m, a homlokzatmagasság számításakor a 2. § (5) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni,
h) a legkisebb előkert az utcaszakaszon kialakult mérethez igazodjon,
i) a legkisebb oldalkert OTÉK szerint,
j) a legkisebb hátsókert az utcasoron kialakult mérethez igazodjon,
k) a legkisebb zöldfelület 40%.
16. Településközpont terület - Vt
16. § (1) Településközpont területen az OTÉK településközpont területről szóló előírásai szerinti rendeltetést tartalmazó épületek és az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kerti építmény,
e) komposztáló.
(2) A „Vt-1” jelű építési övezetben
a) a kialakítható legkisebb telekterület 800 m2,
b) a kialakítható legkisebb telekszélesség 14 m,
c) a beépítési mód zártsorú,
d) a legnagyobb beépítettség 60%, közoktatási intézmények esetében a külön jogszabályok figyelembe vételével számítandó,
e) a legnagyobb homlokzatmagasság
ea) utcai épület esetében 5,50 m,
eb) udvari épület, épületszárny esetében 4,50 m,
ec) a homlokzatmagasság számításakor a 2. § (5) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni,
f) a legkisebb előkert 0 m,
g) a legkisebb oldalkert az OTÉK előírásaihoz igazodjon,
h) a legkisebb hátsókert a kialakult állapothoz igazodjon,
i) a legkisebb zöldfelület 10%.
(3) A „Vt-2” jelű építési övezetben
a) a kialakítható legkisebb telekterület 600 m2,
b) a kialakítható legkisebb telekszélesség 14 m,
c) a beépítési mód zártsorú,
d) a legnagyobb beépítettség 70%, közoktatási intézmények esetében a külön jogszabályok figyelembe vételével számítandó,
e) a legnagyobb homlokzatmagasság
ea) utcai épület esetében 7,50 m,
eb) udvari épület, épületszárny esetében 5,50 m,
ec) a homlokzatmagasság számításakor a 2. § (5) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni,
f) a legkisebb előkert 0 m,
g) a legkisebb oldalkert az OTÉK előírásaihoz igazodjon,
h) a legkisebb hátsókert a kialakult állapothoz igazodjon,
i) a legkisebb zöldfelület 10%.
(4) A „Vt-3” jelű építési övezetben a katolikus templom és a mellette található romkert területe meglévő, megtartandó, azon bármiféle építési tevékenység csak az örökségvédelmi jogszabályok figyelembevételével történhet.
(5) A „Vt-4” jelű építési övezetben
a) a kialakítható legkisebb telekterület 540 m2,
b) a kialakítható legkisebb telekszélesség 14 m,
c) a beépítési mód oldalhatáron álló,
d) a legnagyobb beépítettség 80%,
e) a legnagyobb homlokzatmagasság 6,50 m, a homlokzatmagasság számításakor a 2. § (5) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni,
f) a legkisebb előkert 0 m,
g) a legkisebb oldalkert az OTÉK előírásaihoz igazodjon,
h) a legkisebb hátsókert a kialakult állapothoz igazodjon,
i) a legkisebb zöldfelület 10%.
17. Intézmény terület - Vi
17. § (1) Intézmény területen az OTÉK intézmény területről szóló előírásai szerinti rendeltetést tartalmazó épületek és az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kerti építmény.
(2) A „Vi-1” jelű építési övezetben
a) a kialakítható legkisebb telekterület 1500 m2,
b) a kialakítható legkisebb telekszélesség 25 m,
c) a beépítési mód szabadon álló,
d) a legnagyobb beépítettség 60%,
e) a legnagyobb homlokzatmagasság 7,50 m, a homlokzatmagasság számításakor a 2. § (5) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni,
f) a legkisebb előkert 0 m,
g) a legkisebb oldalkert az OTÉK előírásaihoz igazodjon,
h) a legkisebb hátsókert 6 m,
i) a legkisebb zöldfelület 20%.
(3) A „Vi-2” jelű építési övezetben
a) a kialakítható legkisebb telekterület 1500 m2,
b) a kialakítható legkisebb telekszélesség 25 m,
c) a beépítési mód szabadon álló,
d) a legnagyobb beépítettség 60%,
e) a legnagyobb homlokzatmagasság 10,50 m, a homlokzatmagasság számításakor a 2. § (5) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni,
f) a legkisebb előkert 8 m,
g) a legkisebb oldalkert az OTÉK előírásaihoz igazodjon,
h) a legkisebb hátsókert 6 m,
i) a legkisebb zöldfelület 20%.
18. Kereskedelmi, szolgáltató terület - Gksz
18. § (1) A kereskedelmi szolgáltató területen elhelyezhetők
a) környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épület,
b) irodaépület,
c) üzemanyagtöltő,
d) az alábbi melléképítmények:
da) közmű-becsatlakozási műtárgy,
db) közműpótló műtárgy,
dc) hulladéktartály-tároló,
dd) épülettől különálló, építménynek minősülő kirakatszekrény,
de) kerti építmény,
df) ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló.
(2) Kereskedelmi, szolgáltató területen lakás nem alakítható ki.
(3) A „Gksz-1” jelű építési övezetben
a) a kialakítható legkisebb telekterület 1500 m2,
b) a kialakítható legkisebb telekszélesség 30 m,
c) a beépítési mód szabadonálló,
d) a legnagyobb beépítettség 60%,
e) a legnagyobb homlokzatmagasság 8,50 m, a homlokzatmagasság számításakor a 2. § (5) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni,
f) 11a legkisebb előkert
fa) a szabályozási terven építési hellyel jelölt esetben az ott megadott érték,
fb) a szabályozási terven építési hely jellel nem jelölt esetben 0 m, az épületek legfeljebb 15 m2 beépített alapterületű és legfeljebb 3,50 m épületmagasságú portaépület, valamint kerékpártároló kivételével a közterületi telekhatártól legalább 10 m-re építendők,
g) 12a legkisebb oldalkert
ga) a szabályozási terven építési hellyel jelölt esetben az ott megadott érték,
gb) a szabályozási terven építési hellyel nem jelölt esetben 6 m,
h) 13a legkisebb hátsókert
ha) a szabályozási terven építési hellyel jelölt esetben az ott megadott érték,
hb) a szabályozási terven építési hellyel nem jelölt esetben 10 m,
i) a legkisebb zöldfelület 20%, a 11. melléklet szerinti beültetési kötelezettség figyelembe vételével.
(4) A „Gksz-2” jelű építési övezetben
a) a kialakítható legkisebb telekterület 1000 m2,
b) a kialakítható legkisebb telekszélesség 25 m, az 56. út nyugati oldalán (0409/3 hrsz) nincs megkötve,
c) a beépítési mód szabadon álló,
d) a legnagyobb beépítettség 60%,
e) a legnagyobb homlokzatmagasság 5,50 m, a homlokzatmagasság számításakor a 2. § (5) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni,
f) a legkisebb előkert 5 m,
g) a legkisebb oldalkert az OTÉK előírásaihoz igazodjon,
h) a legkisebb hátsókert 6 m,
i) a legkisebb zöldfelület 20%, a 11. melléklet szerinti beültetési kötelezettség figyelembe vételével.
(5) A „Gksz-3” jelű építési övezetben
a) a kialakítható legkisebb telekterület 1000 m2,
b) a kialakítható legkisebb telekszélesség 20 m,
c) a beépítési mód oldalhatáron álló,
d) a legnagyobb beépítettség 60%,
e) a legnagyobb homlokzatmagasság 6,50 m, a homlokzatmagasság számításakor a 2. § (5) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni,
f) a legkisebb előkert szabályozási terv szerint,
g) a legkisebb oldalkert az OTÉK előírásaihoz igazodjon,
h) a legkisebb hátsókert 0 m,
i) a legkisebb zöldfelület 20%.
19. Ipari terület - Gip
19. § (1) A település területén lévő ipari gazdasági területek egyéb ipari területek, ahol az OTÉK ipari területről szóló előírásai szerinti rendeltetést tartalmazó építmények és az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) épülettől különálló, építménynek minősülő kirakatszekrény,
e) kerti építmény,
f) siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló.
(2) Gip-1, Gip-2 és Gip-3 jelű építési övezetben lakás nem alakítható ki.
(3) A „Gip-1” jelű építési övezetben
a) a kialakítható legkisebb telekterület 2000 m2,
b) a kialakítható legkisebb telekszélesség 30 m,
c) a beépítési mód szabadon álló,
d) a legnagyobb beépítettség 50%,
e)14 a legnagyobb homlokzatmagasság 10,50 m a 30. § szerinti eltérés lehetőségével, a homlokzatmagasság számításakor a 2. § (5) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni,
f) a legkisebb előkert 5 m,
g) a legkisebb oldalkert 6 m,
h) a legkisebb hátsókert 10 m,
i) a legkisebb zöldfelület 25%, a 11. melléklet szerinti beültetési kötelezettség figyelembe vételével,
j) a MOL szállító vezeték védőövezetében építmény nem helyezhető el, a terület igénybe vétele a védőövezetre vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott előírások figyelembevételével történhet.
(4) A „Gip-2” jelű építési övezetben
a) a kialakítható legkisebb telekterület 1500 m2,
b) a kialakítható legkisebb telekszélesség 25 m,
c) a beépítési mód szabadon álló,
d) a legnagyobb beépítettség 50%,
e)15 a legnagyobb homlokzatmagasság 8,50 m a 30. § szerinti eltérés lehetőségével, a homlokzatmagasság számításakor a 2. § (5) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni,
f) a legkisebb előkert az utcasoron kialakult állapothoz igazodjon,
g) a legkisebb oldalkert 6 m,
h) a legkisebb hátsókert 10 m,
i) a legkisebb zöldfelület 25%, a 11. melléklet szerinti beültetési kötelezettség figyelembe vételével.
(5) A „Gip-3” jelű építési övezetben
a) a kialakítható legkisebb telekterület 2500 m2,
b) a kialakítható legkisebb telekszélesség 50 m,
c) a beépítési mód szabadon álló,
d) a legnagyobb beépítettség 50%,
e) a legnagyobb homlokzatmagasság 35 m, a homlokzatmagasság számításakor a 2. § (5) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni,
f) a legkisebb előkert 15 m,
g) a legkisebb oldalkert OTÉK szerint,
h) a legkisebb hátsókert 15 m,
i) a legkisebb zöldfelület 25%, a 11. melléklet szerinti beültetési kötelezettség figyelembe vételével.
(6) A „Gip-4” jelű építési övezetben
a) a kialakítható legkisebb telekterület 750 m2,
b) a kialakítható legkisebb telekszélesség 14 m,
c) a beépítési mód ikres,
d) a legnagyobb beépítettség 30%,
e) a legnagyobb homlokzatmagasság 4,50 m, a homlokzatmagasság számításakor a 2. § (5) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni,
f) a legkisebb előkert az utcasoron kialakult állapothoz igazodjon,
g) a legkisebb oldalkert az OTÉK előírásaihoz igazodjon,
h) a legkisebb hátsókert a kialakult állapothoz igazodjon,
i) a legkisebb zöldfelület 40%.
20. Különleges beépítésre szánt területek - K
20. § (1) Különleges beépítésre szánt területen az egyes építési övezetek céljának és használatának megfelelő rendeltetésű építmények helyezhetők el.
(2) A „K-T” jelű különleges terület temetkezési célra szolgál, ahol
a) a kialakítható legkisebb telekterület 2000 m2,
b) a beépítési mód oldalhatáron álló,
c) a legnagyobb beépítettség 40%, épület összesen legfeljebb 100 m2 beépített alapterülettel építhető,
d)16 a legnagyobb homlokzatmagasság 4,00 m, a 30. § szerinti eltérés lehetőségével, a homlokzatmagasság számításakor a 2. § (5) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni,
e) a legkisebb előkert 10 m,
f) a legkisebb oldalkert 10 m,
g) a legkisebb hátsókert 10 m,
h) a legkisebb zöldfelület 40%, a terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertépítészeti tervek alapján el kell végezni,
(3) A „K-Ksz” jelű különleges terület áruházak, bevásárló központok (kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás) elhelyezésére szolgál, ahol
a) a kialakítható legkisebb telekterület 2000 m2,
b) a beépítési mód szabadon álló,
c) a legnagyobb beépítettség 40%,
d) a legnagyobb homlokzatmagasság 7,50 m, a homlokzatmagasság számításakor a 2. § (5) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni,
e) 17a legkisebb előkert 3 m,
f) 18a legkisebb oldalkert 5 m,
g) 19a legkisebb hátsókert 5 m,
h) a legkisebb zöldfelület 40%, a 10. melléklet szerinti beültetési kötelezettség figyelembe vételével,
i) az építési telek nem keríthető el.
(4) A „K-Hull-1” jelű különleges terület hulladékgazdálkodási célra szolgál, ahol
a) a kialakítható legkisebb telekterület 2000 m2,
b) a beépítési mód szabadon álló,
c) a legnagyobb beépítettség 40%,
d) a legnagyobb homlokzatmagasság 5,00 m, a homlokzatmagasság számításakor a 2. § (5) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni,
e) a legkisebb előkert 10 m,
f) a legkisebb oldalkert 10 m,
g) a legkisebb hátsókert 10 m,
h) a legkisebb zöldfelület 40%,
(5) A „K-Hull-2” jelű különleges terület hulladékgazdálkodási célra szolgál, ahol a településen keletkező hulladékok (pl. szárított szennyvíziszap, speciális hulladékok, állati tetemek) átmeneti tárolása történik azok végleges elszállításáig.
a) a kialakítható legkisebb telekterület 10.000 m2,
b) a beépítési mód szabadon álló,
c) a legnagyobb beépítettség 10%,
d) a legnagyobb homlokzatmagasság 5,50 m, a homlokzatmagasság számításakor a 2. § (5) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni,
e) a legkisebb előkert 10 m,
f) a legkisebb oldalkert 10 m,
g) a legkisebb hátsókert 10 m,
h) a legkisebb zöldfelület 40%,
(6) A „K-Mt” jelű különleges terület autópálya mérnökségi telep és rendőrség építményeinek elhelyezésére szolgál, ahol
a) a kialakítható legkisebb telekterület 1000 m2,
b) a beépítési mód szabadon álló,
c) a legnagyobb beépítettség 40%,
d) a legnagyobb homlokzatmagasság 8,50 m, a homlokzatmagasság számításakor a 2. § (5) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni,
e) a legkisebb előkert 0 m,
f) a legkisebb oldalkert az OTÉK előírásaihoz igazodjon,
g) a legkisebb hátsókert 6 m,
h) a legkisebb zöldfelület 40%.
(7) A „K-Id” jelű különleges terület a szőlőfeldolgozáshoz és a borturizmushoz kapcsolható funkciójú építmények elhelyezésére szolgál, ahol
a) a kialakítható legkisebb telekterület 2000 m2,
b) a beépítési mód szabadon álló,
c) a legnagyobb beépítettség 30%,
d)20 a legnagyobb homlokzatmagasság 5,00 m a 30. § szerinti eltérés lehetőségével, a homlokzatmagasság számításakor a 2. § (5) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni,
e) a legkisebb előkert 5 m,
f) a legkisebb oldalkert az OTÉK előírásaihoz igazodjon,
g) a legkisebb hátsókert 6 m,
h) a legkisebb zöldfelület 50%.
(8) A „K-St” jelű különleges terület strandfürdő elhelyezésére szolgál, ahol
a) a kialakítható legkisebb telekterület 35.000 m2,
b) a beépítési mód szabadon álló,
c) a legnagyobb beépítettség 10%,
d) a legnagyobb homlokzatmagasság 6,50 m, a homlokzatmagasság számításakor a 2. § (5) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni,
e) a legkisebb előkert 10 m,
f) a legkisebb oldalkert a szabályozási terv figyelembe vételével, de legalább 10 m,
g) a legkisebb hátsókert 10 m,
h) a legkisebb zöldfelület 50%, a 10. melléklet szerinti beültetési kötelezettség figyelembe vételével.
(9) A „K-K” jelű különleges terület a műemléki védelem alatt álló kálvária területe, ahol bármiféle építési tevékenység csak az örökségvédelmi jogszabályok figyelembe vételével történhet.
(10) A „K-P1” jelű különleges terület a történetileg kialakult vegyes rendeltetést megőrizve a hagyományos szőlőműveléshez és borfeldolgozáshoz kapcsolódó gazdasági rendeltetésű (pince, présház), valamint az ab) és bb) szerinti paraméterek elérése esetén lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál, ahol
a) a kialakítható legkisebb telekterület
aa) gazdasági rendeltetés esetén 360 m2,
ab) lakó rendeltetés esetén 540 m2,
b) a kialakítható legkisebb utca telekszélesség
ba) gazdasági rendeltetés esetén 9 m,
bb) lakó rendeltetés esetén 14 m,
c) a beépítési mód oldalhatáron álló,
d) a legnagyobb beépítettség
da) gazdasági rendeltetés esetén 30%, de legfeljebb 100 m2,
db) lakó rendeltetés esetén 30%, de legfeljebb 200 m2,
e) a legnagyobb homlokzatmagasság
ea) gazdasági rendeltetés esetén 4,00 m,
eb) lakó rendeltetés esetén 4,50 m,
ec) a homlokzatmagasság számításakor a 2. § (5) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni,
f) a legkisebb előkert az utcaszakaszon kialakult mérethez igazodjon,
g) a legkisebb oldalkert az OTÉK előírásaihoz igazodjon,
h) a legkisebb hátsókert 6 m,
i) a legkisebb zöldfelület 50%,
j) az építési telek nem keríthető el.
(11) A „K-P2” jelű különleges terület a történetileg kialakult vegyes rendeltetést megőrizve a hagyományos szőlőműveléshez és borfeldolgozáshoz kapcsolódó gazdasági rendeltetésű (pince, présház) épületek elhelyezésére szolgál, ahol
a) telekalakítás és építés (beépítési mód, beépítettség, épületmagasság, előkert, oldalkert, hátsókert, zöldfelület) az illeszkedés szabályai szerint történjen,
b) új épület csak meglévő pince elé, vagy valamikori présház helyére építhető,
c) építési telkenként legfeljebb 1 db épület építhető,
d) az építési telek nem keríthető el.
(12) A „K-Mü” jelű különleges terület mezőgazdasági üzemek elhelyezése céljára szolgál, ahol
a) a kialakítható legkisebb telekterület 5000 m2,
b) a kialakítható legkisebb telekszélesség 50 m,
c) a beépítési mód: szabadon álló,
d) a legnagyobb beépítettség 40%,
e)21 a legnagyobb homlokzatmagasság 8,50 m a 30. § szerinti eltérés lehetőségével, a homlokzatmagasság számításakor a 2. § (5) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni,
f) a legkisebb előkert 0 m, az épületek legfeljebb 15 m2 beépített alapterületű és legfeljebb 3,5 m épületmagasságú portaépület, valamint kerékpártároló kivételével az utcai telekhatártól legalább 10 m-re építendők,
g) a legkisebb oldalkert 10 m,
h) a legkisebb hátsókert 10 m,
i) a legkisebb zöldfelület 40%, a 11. melléklet szerinti beültetési kötelezettség figyelembe vételével.
21. A beépítésre nem szánt övezetek előírásai
21. § A település beépítésre nem szánt területei a következők:
a) közlekedési és közműterület
aa) közúti közlekedési terület – KÖu,
ab) kötöttpályás közlekedési terület - KÖk,
b) zöldterület
ba) közpark - Zkp,
bb) közkert - Zkk,
c) erdőterület
ca) gazdasági erdő - Eg,
cb) védelmi erdő - Ev,
d) mezőgazdasági terület
da) kertes mezőgazdasági terület - Mk,
db) általános mezőgazdasági terület - Má,
e) vizgazdálkodási terület - V,
f) természetközeli terület,
g) különleges beépítésre nem szánt terület
ga) rekreációs célra – Kb-Re,
gb)22 sportolási célra – Kb-Sp,
gc)23 mezőgazdasági üzemi célra – Kb-Mü.
22. Közlekedési és közműterület - KÖ
22. § (1) A közúti közlekedési területek – KÖu - felsorolását a 6.1 melléklet tartalmazza.
(2) Országos közutak melletti telken építmény csak a közúti közlekedésről szóló törvényben előírtak szerint helyezhető el.
(3) A kötöttpályás közlekedési területek – KÖk - felsorolását a 6.2 melléklet tartalmazza.
(4) Nem vonalas jellegű közlekedési létesítmény (különösen autóbusz megálló) a külön jogszabályokban rögzített védőtávolságok betartása mellett bárhol elhelyezhető, számára az adott építési övezeti, és övezeti előírásokban rögzített legkisebb telekterületnél kisebb telek is kialakítható.
(5) A KÖu-8 jelű övezet az autóbusz állomás területe, ahol a fő funkcióhoz kapcsolható kiszolgáló építmények helyezhetők el a következő előírások betartásával:
a) legnagyobb beépítettség 10%,
b) legnagyobb homlokzatmagasság 7,50 m.
(7) A tervezett jellemző keresztszelvényeket az 5. számú függelék tartalmazza.
(8)24 A Kö jelű övezetbe a Bonyhádi út északi oldalán haladó közműsáv tartozik. Az itt haladó közművezetékek biztonsági övezetére a szomszédos gazdasági terület beépítésekor figyelemmel kell lenni.
23. Zöldterület - Z
23. § (1) A település zöldterületei közparkok – Zkp és közkertek – Zkk.
(2) A „Zkp” jelű övezetben az OTÉK zöldterületről szóló előírásai szerinti épületek helyezhetők el a következő előírások betartásával:
a) legnagyobb beépítettség 2%, de legfeljebb 500 m2,
b) épületenként legfeljebb 250 m2 beépített alapterület,
c) legnagyobb homlokzatmagasság 4,50 m, a homlokzatmagasság számításakor a 2. § (5) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni,
d) legkisebb előkert 10 m,
e) legkisebb oldalkert 10 m,
f) legkisebb hátsókert 10 m.
(3) A „Zkk” jelű övezetben épület nem építhető.
24. Erdőterület - E
24. § (1) A település területén található erdőterületek az erdő területfelhasználási célja szerint gazdasági – „Eg” és védelmi - „Ev” jelű erdők.
(2) Építési szabályok gazdasági erdőben. A területen az OTÉK erdőterületről szóló előírásai szerinti beépítettséggel, valamint az OTÉK - a telek beépítésének feltételeiről szóló - előírásainak figyelembevételével az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el a következő előírások betartásával:
a) beépítési mód szabadon álló,
b) legnagyobb homlokzatmagasság
ba) gazdasági épület esetében 7,5 m,
bb) az erdő rendeltetéséhez kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület (különösen vadászház) esetében 5,0 m,
bc) sajátos funkciójú épület (különösen vadles, erdei kilátó) esetében 15,0 m,
bd) a homlokzatmagasság számításakor a 2. § (5) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni,
c) legkisebb előkert 5 m,
d) legkisebb oldalkert az OTÉK előírásaihoz igazodjon,
e) legkisebb hátsókert 10 m,
f) Malomszög területén az épületek padlószintjét a mértékadó belvízszint fölé kell emelni.
(3) Építési szabályok védelmi (Ev) erdőben
a) Épület az OTÉK előírásai szerint helyezhető el.
b) Legnagyobb épületmagasság sajátos funkciójú épület (különösen vadles, erdei kilátó) esetében 15,0 m.
25. Kertes mezőgazdasági terület - Mk
25. § (1) A kertes mezőgazdasági területen elsősorban a hagyományos kiskert-gazdálkodáshoz, valamint a nagyüzemi szőlőműveléshez és gyümölcstermesztéshez köthető rendeltetésű épületek (különösen présházak, pincék, üzemi épületek, közösségi épületek és szálláshelyek), a megfelelő paraméterek teljesülése esetén lakóépületek építhetők az OTÉK - a telek beépítésének feltételeiről szóló - előírásainak figyelembevételével.
(2) Szőlőkataszterrel érintett földrészleten épület elhelyezése csak a szőlőtermelés és a borturizmus elősegítése érdekében lehetséges.
(3) Tájképvédelmi területen fekvő kertes mezőgazdasági területen birtokközpont nem létesíthető.
(4) Az „Mk-1” jelű övezetben a kialakítható telek
a) legkisebb területe 1500 m2,
b) legkisebb szélessége 12 m.
(5) Az „Mk-1” jelű övezetben épület a következő előírások betartásával építhető:
a) fásított területen („F”, „Ft” és „E” művelési ág) épület nem építhető,
b) az 1500 m2-t el nem érő területű telken épület nem építhető,
c) az 1500 m2-t el nem érő, e rendelet hatálybalépése előtt már beépített telek beépítettsége nem növelhető, de a meglévő építmények helyreállíthatók,
d) az 1500 m2-t elérő, vagy azt meghaladó területű telken telkenként legfeljebb 2 db épület építhető,
e) lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy beépített alapterülete a megengedett legnagyobb beépítettség felét nem haladhatja meg,
f) a beépítési mód oldalhatáron álló,
g) a legnagyobb beépítettség
ga) a szőlőműveléshez és borfeldolgozáshoz kapcsolható üzemi épületek, közösségi épületek és szálláshelyek esetén 10%,
gb) a ha) alpontnak nem megfelelő épületek esetében 3%, de telkenként legfeljebb 100 m2,
h) a legnagyobb homlokzatmagasság 4,50 m, a homlokzatmagasság számításakor a 2. § (5) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni,
i) a legkisebb előkert
ia) a kialakult mérethez igazodjon,
ib) amennyiben a kialakult méret a legközelebbi épület távolsága, vagy a domborzati adottságok miatt nem értelmezhető, 5 m legyen,
j) a legkisebb oldalkert az OTÉK előírásaihoz igazodjon,
k) a legkisebb hátsókert
ka) a kialakult mérethez igazodjon,
kb) amennyiben a kialakult méret a legközelebbi épület távolsága, vagy a domborzati adottságok miatt nem értelmezhető, 6 m legyen.
l) legkisebb zöldfelület 80%,
m) közterület felőli kerítés a határoló út tengelyétől legalább 5 m-re helyezhető el,
n) birtokközpont nem alakítható ki.
(6) Az „Mk-2” jelű övezetben a kialakítható telek
a) legkisebb területe 3000 m2,
b) legkisebb szélessége 50 m.
(7) Az „Mk-2” jelű övezetben épület a következő előírások betartásával építhető:
a) fásított területen („F”, „Ft” és „E” művelési ág) épület nem építhető,
b) a 3000 m2-t el nem érő területű telken épület nem építhető,
c) lakóépület 6000 m2 telekterület felett helyezhető el,
d) a beépítési mód szabadon álló,
e) a legnagyobb beépítettség
ea) a szőlőműveléshez és borfeldolgozáshoz kapcsolható üzemi épületek, közösségi épületek és szálláshelyek esetén 10%,
eb) az fa) alpontnak nem megfelelő épületek esetében 3%, de telkenként legfeljebb 300 m2,
f)25 a legnagyobb homlokzatmagasság 5,50 m a 30. § (2) szerinti eltérés lehetőségével, a homlokzatmagasság számításakor a 2. § (5) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni,
g) a legkisebb előkert 10 m,
h) a legkisebb oldalkert az OTÉK előírásaihoz igazodjon,
i) a legkisebb hátsókert 10 m,
j) legkisebb zöldfelület 90%,
k) közterület felőli kerítés a határoló út tengelyétől legalább 5 m-re helyezhető el.
26. Általános mezőgazdasági terület - Má
26. § (1) Az „Má” jelű övezetben az OTÉK mezőgazdasági területről szóló előírásai szerinti építmények helyezhetők el, a telkek művelési águknak megfelelően hasznosítandók.
(2) Az övezetben kialakítható
a) legkisebb telekterület 5000 m2,
b) legkisebb telekszélesség 20 m.
(3) Élővizek medertengelyétől számított 50-50 m távolságon belül épület nem építhető.
(4) Az övezetben épület a (3) bekezdés, valamint az OTÉK - a telek beépítésének feltételeiről szóló – előírásainak figyelembevételével helyezhető el a következő előírások betartása mellett:
a) épület a legalább 20.000 m2-t elérő területű telken építhető,
b) a beépítési mód szabadon álló,
c) a legnagyobb beépítettség tájképvédelmi területen fekvő földrészleten 1%,
d) a legnagyobb beépítettség tájképvédelmi területen kívüli, szántó művelési ágú telken
da) magterületen, ökológiai folyosóval érintett területen, és kiváló termőhelyi adottságú szántóterületen 3%, de legfeljebb 300 m2, épületenként legfeljebb 100 m2,
db) a ca) alpontban felsoroltakkal nem érintett területen 3%, de legfeljebb 500 m2, épületenként legfeljebb 150 m2,
dc) lakóépület beépített alapterülete a megengedett legnagyobb beépítettség felét nem haladhatja meg, de legfeljebb 150 m2 lehet,
e) a legnagyobb beépítettség tájképvédelmi területen kívüli, nem szántó művelési ágú telken
ea) magterületen, ökológiai folyosóval érintett területen, kiváló termőhelyi adottságú szántóterületen 3%, de legfeljebb 200 m2, épületenként legfeljebb 100 m2,
eb) a ca) alpontban felsoroltakkal nem érintett területen 3%, de legfeljebb 300 m2, épületenként legfeljebb 100 m2,
ec) lakóépület beépített alapterülete a megengedett legnagyobb beépítettség felét nem haladhatja meg, de legfeljebb 100 m2 lehet,
f) a legnagyobb homlokzatmagasság
fa)26 gazdasági épület esetében 7,50 m, a 30. § szerinti eltérés lehetőségével,
fb) lakóépület esetében 5,0 m,
fc) a homlokzatmagasság számításakor a 2. § (5) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni,
g) a legkisebb előkert 10 m,
h) a legkisebb oldalkert 10 m,
i) a legkisebb hátsókert 10 m,
j) kerítés a határoló út tengelyétől számított 6 m-en belül nem építhető.
(4) Telekösszevonás, telekhatár-rendezés során a korábbi telekhatárokon kialakult cserjés, fás mezsgyék megtartandók.
(5) A telekalakítás, területhasználat és művelés során a meglévő vízelvezető rendszerek szakszerű fenntartását biztosítani kell.
(6) Tájképvédelmi területen fekvő általános mezőgazdasági területen birtokközpont nem létesíthető.
27. Vízgazdálkodási terület - V
27. § (1) A „V” jelű övezetekbe a vízgazdálkodással kapcsolatos területek tartoznak (különösen az állandó vízfolyások, az árkok, a vízmű területek és a tavak).
(2) A „V-1” jelű övezetbe az állandó vízfolyások, jelentősebb árkok területe tartozik. Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítmények helyezhetők el.
(3) A „V-2” jelű övezetbe a település területén található vízmű területek tartoznak. A területen az elsődleges rendeltetést kiszolgáló létesítmények épületei (különösen kútház, szivattyúház) helyezhetők el a következő előírások betartásával:
a) beépítési mód szabadon álló,
b) legnagyobb beépítettség 10%,
c) legnagyobb homlokzatmagasság 4,0 m, a homlokzatmagasság számításakor a 2. § (5) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni,
d) legkisebb előkert 3 m,
e) legkisebb oldalkert az OTÉK előírásaihoz igazodjon,
f) legkisebb hátsókert 3 m.
(4) A „V-3” jelű övezetbe a település területén található tavak területe tartozik. Az övezetben vízkárelhárítási, valamint a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló létesítmények és építmények helyezhetők el a külön jogszabályokban foglaltak figyelembe vételével, épület nem építhető.
28. Különleges beépítésre nem szánt terület - Kb
28. § (1) Különleges beépítésre nem szánt területen az egyes építési övezetek céljának és használatának megfelelő rendeltetésű építmények helyezhetők el.
(2) A „Kb-Sp” jelű különleges terület sportolási célra, ahol
a) a kialakítható legkisebb telekterület 10.000 m2,
b) a beépítési mód szabadon álló,
c) a legnagyobb beépítettség 10%,
d) a legnagyobb homlokzatmagasság 5,50 m, a homlokzatmagasság számításakor a 2. § (5) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni,
e) a legkisebb előkert 10 m,
f) a legkisebb oldalkert 10 m,
g) a legkisebb hátsókert 10 m,
h) a legkisebb zöldfelület 50%.
(3) A „Kb-Re” jelű különleges terület rekreációs célra, ahol
a) a kialakítható legkisebb telekterület 10.000 m2,
b) a beépítési mód szabadon álló,
c) a legnagyobb beépítettség 1%, de legfeljebb 80 m2,
d) a legnagyobb homlokzatmagasság 4,00 m, a homlokzatmagasság számításakor a 2. § (5) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni,
e) a legkisebb előkert 10 m,
f) a legkisebb oldalkert 10 m,
g) a legkisebb hátsókert 10 m,
h) a legkisebb zöldfelület 80%.
(4)27 A „Kb-Mü” jelű különleges beépítésre nem szánt terület mezőgazdasági üzemi célra, ahol mezőgazdasági termékfeldolgozás és terméktárolás tevékenységéhez kapcsolódó épületek helyezhetők el az alábbi előírások szerint:
a) a kialakítható legkisebb telekterület 10.000 m2,
b) a beépítési mód szabadon álló,
c) a legnagyobb beépítettség 8%,
d) a legnagyobb homlokzatmagasság 15,00 m, a 30. § szerinti eltérés lehetőségével
e) a legkisebb előkert 25 m,
f) a legkisebb oldalkert 25 m,
g) a legkisebb hátsókert 25 m.
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
29. Hatálybalépés
29. § (1) Ez a rendelet 2020. augusztus 15. napján lép hatályba.
(2) E rendelet előírásait a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni. Ügyfél kérelmére e rendelet előírásai folyamatban lévő ügyekben is alkalmazhatók.
30. Az egyes előírásoktól való eltérés feltételei
30. § (1)28 Ipari gazdasági terület Gip-1 jelű építési övezetében és mezőgazdasági üzemi területen (K-Mü jelű építési övezet) technológiai jellegű építmény homlokzatmagassága az adott építési övezetre vonatkozó legnagyobb homlokzatmagasságot legfeljebb 15 m-rel meghaladhatja.
(2)29 Ipari gazdasági terület Gip-2 jelű építési övezetében, Mk-2 jelű övezetben, továbbá K-Id jelű építési övezetben technológiai jellegű építmény homlokzatmagassága az adott építési övezetre, övezetre vonatkozó legnagyobb homlokzatmagasságot legfeljebb 5 m-rel meghaladhatja.
(3) Temetkezési célú különleges területen (K-T jelű építési övezet) sajátos funkciójú építmény (különösen harangtorony) homlokzatmagassága az adott építési övezetre vonatkozó legnagyobb homlokzatmagasságot legfeljebb 6 m-rel meghaladhatja.
(4)30 Különleges beépítésre nem szánt mezőgazdasági üzemi célú terület Kb-Mü jelű övezetében a technológiai jellegű építmény homlokzatmagassága az adott övezetre vonatkozó legnagyobb homlokzatmagasságot legfeljebb 5 m-rel meghaladhatja.
31. Hatályon kívül helyező rendelkezések
31. § E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a helyi építési szabályzatról szóló 10/2004.(VII.1.) KTR. számú rendelet.
10. melléklet a 13/2020. (VII. 14.) önkormányzati rendelethez33
1. kertvárosias lakóterület bővítése céljára: 0108/1-4, 0109/11, 1967-1971 hrsz.
2. a tornacsarnok bővítése céljára: 642-644 hrsz.
3. strand és közkert kialakítása céljára: 0109/21 hrsz.
4. ligetes rendezvénytér kialakítása céljára: 0409/6 hrsz.
5. horgásztó és rekreációs terület kialakítása céljára: 0219/1, 0219/3 hrsz.
A 4. § (2) bekezdés c) pontját a Bátaszék Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 15.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdése iktatta be.
A 4. § (3) bekezdését a Bátaszék Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 15.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 9. § (4) bekezdés a) pontja a Bátaszék Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VIII. 23.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (14) bekezdését a Bátaszék Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 15.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 11. § (15) bekezdését a Bátaszék Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 15.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 11. § (16) bekezdését a Bátaszék Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VIII. 23.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 14. § (2) bekezdés b) pontja a Bátaszék Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 15.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (3) bekezdés b) pontja a Bátaszék Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 15.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (4) bekezdését a Bátaszék Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 15.) önkormányzati rendelete 6. §-a hatályon kívül helyezte.
A 14. § (7) bekezdés b) pontja a Bátaszék Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 15.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
a 18. § (3) bekezdés f) pontja az 5/2021. (III. 26.) önk.-i rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 2021. március 29.-étől.
a 18. § (3) bekezdés g) pontja az 5/2021. (III. 26.) önk.-i rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 2021. március 29.-étől.
a 18. § (3) bekezdés h) pontja az 5/2021. (III. 26.) önk.-i rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 2021. március 29.-étől.
A 19. § (3) bekezdés e) pontja a Bátaszék Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VIII. 23.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. § (4) bekezdés e) pontja a Bátaszék Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VIII. 23.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (2) bekezdés d) pontja a Bátaszék Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VIII. 23.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
a 20. § (3) bekezdés e) pontja az 5/2021. (III. 26.) önk.-i rendelet 2. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 2021. március 29.-étől.
a 20. § (3) bekezdés f) pontja az 5/2021. (III. 26.) önk.-i rendelet 2. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 2021. március 29.-étől.
a 20. § (3) bekezdés g) pontja az 5/2021. (III. 26.) önk.-i rendelet 2. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 2021. március 29.-étől.
A 20. § (7) bekezdés d) pontja a Bátaszék Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VIII. 23.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (12) bekezdés e) pontja a Bátaszék Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VIII. 23.) önkormányzati rendelete 4. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21. § g) pont gb) alpontja a Bátaszék Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VIII. 23.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21. § g) pont gc) alpontját a Bátaszék Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VIII. 23.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 22. § (8) bekezdését a Bátaszék Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 15.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
A 25. § (7) bekezdés f) pontja a Bátaszék Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VIII. 23.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 26. § (4) bekezdés f) pont fa) alpontja a Bátaszék Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VIII. 23.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § (4) bekezdését a Bátaszék Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VIII. 23.) önkormányzati rendelete 8. §-a iktatta be.
A 30. § (1) bekezdése a Bátaszék Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VIII. 23.) önkormányzati rendelete 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 30. § (2) bekezdése a Bátaszék Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VIII. 23.) önkormányzati rendelete 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 30. § (4) bekezdését a Bátaszék Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VIII. 23.) önkormányzati rendelete 9. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 1. melléklet a Bátaszék Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VIII. 23.) önkormányzati rendelete 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Bátaszék Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 15.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Bátaszék Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (VIII. 23.) önkormányzati rendelete 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. melléklet a Bátaszék Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 15.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.