Perenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2009 (IV.1.) önkormányzati rendelete

Perenye község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról, valamint Helyi Építési Szabályzatáról

Perenye Község Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben, az Országos Településrendezési és Építési követelményekről szóló, módosított 253/1997.(XII.20.) Kormányrendeletben (továbbiakban OTÉK) foglaltak alapján, valamint az önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 8. §. (1) bekezdésében és a 16. §. (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

(1)

(2)

(3)

(4)

a.) Lakóterület, ezen belüli övezetek:

1. Lf falusias lakóövezet;

2. Vt településközponti vegyes terület;

3. Üh hétvégiházas üdülőterület.

b.) Gazdasági terület, ezen belüli övezetek:

1. Gk kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület;

2. Gm mezőgazdasági jellegű gazdasági terület

c.) Különleges terület, ezen belüli övezetek:

1. Kte köztemető területe

2. Kr rekreációs terület

(3) Beépítésre nem szánt területek:

a.) Zöldterület, ezen belüli övezetek:

1. Zé zöldterület épület elhelyezésével

2. Zp zöldterület parkoló és lakóépület megközelítésére szolgáló út elhelyezésével

3. Zs sportpálya területe

4. Zz zöldterület zarándokhely, kálváriadomb.

b.) Erdőterület, ezen belüli övezetek:

1. E gazdasági erdőterület

2. Eg galériaerdő rehabilitációs erdőterület

3. Ev védett, illetve védő célú erdőterület

c.) Mezőgazdasági terület, ezen belüli övezetek:

1. M általános mezőgazdasági terület

2. Mk kert, gyümölcsös terület

3. Mgy gyepterület

4. Msz szőlőterület

5. Mv korlátozott használatú mezőgazdasági védőterület

d.)Vízgazdálkodási terület, ezen belüli övezetek:

1. Vá állóvizek medre és partja;

2. Vf patakok, árkok, vízfolyások területe;

3. Vv vízbázis, vízműterület.

IV. FEJEZET: a beépítésre szánt területek Építési elŐírásai

(5)

(6)

(7) A parkolók felületéről indokolt esetben, de 20 gépkocsibeállást meghaladó parkolószám felett a csapadékvizeket csak homok- és olajfogón átvezetve lehet közcsatornába engedni

(8)

(9)

(10) A felszíni víz védőtávolságán belül csak építménynek minősülő vízügyi létesítmények helyezhetők el.

(11)

Villamosenergia-ellátás

(12)

(13) Falukép védelmi szempontból a villamos közép-kisfeszültségű és közvilágítási, valamint a kábeltelevízió hálózatokat - amennyiben műszaki okból az föld alá nem helyezhető - közös oszlopsorra kell elhelyezni.

(14)

(15) A község belterületén trafóállomás csak mészhabarcsba rakott tégla építményben elhelyezve létesíthető. Köré három oldalról - a kezelhetőség megtartására ügyelve - fűzfa kiültetés telepítendő.

(16) Templom, imaház vagy egyéb liturgiába vont hely ( temetőkert, kálvária,) 250 méteres körzetében nagyfeszültségű légkábel nem létesíthető.

Földgáz-ellátás

(17) A gázátadó állomások biztonsági övezete a létesítmény telkétől vízszintesen mért 15 m vagy az átadó borítható szerelvényeitől mért 26 m védőtávolság által kijelölt területek közül a nagyobb érték. A nagynyomású földgázvezeték biztonsági sávja a földgázvezeték tengelyétől mért 23-23 m.

(18) A középnyomású gázelosztó vezetékek védőtávolsága 5 - 5 m.

(19) A középnyomású földgázellátású területeken a nyomásszabályozókat az előkertben, lehetőleg a telekhatártól mért 1 m-en belül kell elhelyezni.

(20) Gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán nem helyezhető el.

(21) A biztonsági sávban, ill. védőterületen belül épület, építmény nem helyezhető el.

(22)

V. FEJEZET: Egyes építményfajták sajátos követelményei

12 §. Reklámfelületek kialakítása

A szabályozási vonal nem kötelező építési vonala a kerítésnek, az az előkertben – az illeszkedés szabályának figyelembe vételével – bárhol elhelyezhető.

A rendelet :

a)

b)

c) 3.melléklete Mintakeresztszelvények

d) ^[2] 4.melléklete Szabályozási Terv: Szabályozási Tervlap I.; Szabályozási Tervlap II.; Szabályozási Tervlap III. Szabályozási Tervlap IV és Szabályozási Tervlap V.

e) 5.melléklete a Falusias lakóterületre vonatkozó építési övezeti előírásokat

f) 6.melléklete a Gazdasági területre vonatkozó építési övezet előírásokat

g) 7.melléklete a Vegyes területre vonatkozó építési övezet előírásokat

h) 8.melléklete a Különleges területre vonatkozó építési övezet előírásokat tartalmazza.

Jelmagyarázat:

Általános közlekedési és közműterület

(1) A közlekedési és közmű elhelyezési területbe a területen áthaladó országos közutak, az önkormányzati fő- és gyűjtő utak, egyéb utak, kerékpárutak, gyalogutak, járdák, valamint ezek csomópontjai tartoznak.

(2)

(3) Az útkereszteződésekben a rálátási háromszöget a biztonságos közlekedés érdekében szabadon kell hagyni, ezen belül semmiféle létesítmény és a kilátást akadályozó növényzet nem helyezhető el.

(4) Az utak építéséhez szükséges építési területek szélességét az SZ1 jelű tervlap,valamint jelen rendelet 3 számú melléklete tartalmazza. A mintakereszt-szelvénnyel nem szabályozott utak esetében az OTÉK előírásait kell alkalmazni.

(5) Az utak szabályozási szélességén belül csak a közút létesítményei és berendezései, valamint közművek helyezhetők el, illetve növényzet telepíthető.

(6) A közlekedési területen belül elhelyezhető építmény által elfoglalt terület a telekterület 2%-át, magassága az útmenti kápolna, emlékhely kivételével a 4,5 m-t nem haladhatja meg. Útmenti kápolna, emlékhely magassági korlátozás nélkül építhető ha a közlekedés biztonságát nem veszélyezteti.

A zöldterület

(7) A zöldterületen belül elhelyezhető építmény által elfoglalt terület a telekterületének 2%-át, építménymagassága a 4,5 m-t nem haladhatja meg

(8) A közpark (Zk) területen emlékmű, kegyhely emelhető. Vendéglátó épület elhelyezése az övezetben tilos.

(9) A közpark területként kialakított, ingatlan megközelítésére és időszakosan parkolási célra is igénybe vehető területek. Ezek olyan közterületek, ahol az általános közlekedési és közmű területhez képest alapvetően a zöldfelületi jelleg dominál.

Az erdőterület

(10) A tervezési területen belül a szabályozási terv települési sajátosságainak megfelelően az erdőterületeket az alábbiak szerint tagolja_

a.)gazdasági erdőterület: (E);

b.)galériaerdő rehabilitációs erdőterület: (Eg);

c.)védett, illetve védő célú erdőterület: (Ev).

Mezőgazdasági terület

(11) Általános mezőgazdasági terület (M)

A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az azokkal kapcsolatos termékfeldogozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.

A termőföld védelme, a talajminőség és a mikroklíma javítása érdekében – elsősorban az utak, árkok, vetődések mentén - mezővédő erdősávok telepítése indokolt. A HÉSZ a tulajdonviszonyokba történő beavatkozást kerülve a fenti célt az alábbi ösztönző-korlátozó előírásokkal kívánja elérni:

a) 6000 m2 vagy azt meghaladó nagyságú területen épületet, építményt elhelyezni csak akkor szabad, ha a telek úttal, árokkal határos területének min. 10 m-es sávjában legalább 2 szintes (cserje és lombosfa) növénykiültetés kerül telepítésre;

b) 6000 m2-nél kisebb méretű területen épületet, építményt elhelyezni 1,5% beépítési arányig szabad, kivéve ha a telek úttal, árokkal határos területének min. 5 m-es sávjában legalább 1 szintes (cserje vagy lombosfa) növénykiültetés kerül telepítésre. Ez utóbbi esetben a beépítés aránya az OTÉK szerint lehetséges

(12) Mezőgazdasági, kert, kaszáló, legeltetett gyümölcsös, gyümölcsös terület (Mk)

Elsősorban gyümölcstermesztésre szolgáló mezőgazdasági területek. Az ettől eltérő mezőgazdasági művelés a gyümölcstermesztéssel kapcsolatos érdekeket nem sértheti. Az övezeten belül birtokközpont nem létesíthető.

(13) Mezőgazdasági védőterület (Mv)

A mezőgazdasági védőterület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az azokkal kapcsolatos termékfeldogozás céljára szolgáló olyan terület, amely a közeli beépítésre szánt területek védelme érdekében korlátozás alatt áll: a védőterületen bűzös, zajos, porszennyezéssel járó tevékenység tartósan nem folytatható, ehhez szükséges épület, építmény nem létesíthető.

Az övezetben egyéb épület, építmény is csak akkor helyezhető el, ha a telek úttal, árokkal határos területének min. 10 m-es sávjában legalább 2 szintes (cserje és lombosfa) növénykiültetés kerül telepítésre.

(14) Mezőgazdasági gyepterület (Mgy)

A szántóföldi művelésre nem (vagy kevésbé) alkalmas terület, amely takarmányozási, legeltetési célt szolgál.

Az övezetben épületet, építményt elhelyezni tilos.

Egyéb terület

(15) Vízgazdálkodási terület (V)

Az övezetben építési munka csak a hullámterek használatáról és hasznosításáról szóló jogszabály előírásainak megfelelően, és csak a külön jogszabályokban foglaltak szerinti építmények helyezhetők el. Az övezetben elhelyezhető épület, építmény által elfoglalt terület a telekterület 2%-át nem érheti el. Közösségi épületek megengedett legnagyobb építménymagassága: 4,5 m. Az üzemeltetéssel kapcsolatos műtárgyak magassága nem esik korlátozás alá.

(16) Folyóvizek medre és partja (Vf)

a) Az övezetben csak az OTÉK szabályai szerinti területhasználat végezhető.

b) Az övezetben elhelyezhető épület által elfoglalt terület a telekterület 0,5 %-át és az építménymagassága a 4 m-t nem érheti el

(17) Állóvízek medre és partja (Vá)

a) Az övezetben csak az OTÉK szabályai szerinti területhasználat végezhető

b) Az övezetben elhelyezhető épület által elfoglalt terület a telekterület 0,5 %-át és az építménymagassága a 4 m-t nem érheti el.

(18) Ivóvízbázis, vízműterület (Vv)

a) Az övezetben csak az OTÉK 30. §. (1) bekezdés 5 pont szerinti területhasználat engedélyezhető.

b) Az övezetben elhelyezhető épület, építmény magassága az építési engedélyezési tervdokumentáció technológiai tervfejezetében meghatározott szükséges mértéket nem haladhatja meg.

VII. FEJEZET: A települési értékvédelem elŐírásai

Az épített környezet értékvédelme

(1) Az építési övezetekben elhelyezett épületek és építmények tömege és anyaghasználata tükrözze az épület/építmény funkcióját, illeszkedjen a kialakult épített és természeti környezethez, tartsa tiszteletben a hagyományokat.

(2) Az építmények megközelítése, a járművek telken belüli elhelyezése, kerítés építés és terepalakítás tekintetében az OTÉK 39-45. §-ban foglaltak az irányadók.

Ezen belül a lakó- és üdülőépületek, valamint azok melléképítményei az illeszkedés szabályain túlmenően az alábbi kikötésekkel létesíthetők:

a) magastető esetén 35°- 45° hajlásszögű kerámiacserép héjalással, vagy

b) alacsony hajlásszögű tető 5°-15° hajlásszögű fémlemez vagy edzett üveg héjalással, illetve

c) zöldtető korlátozás nélküli hajlásszögben. Huzamos emberi tartózkodásra szolgáló főépületen, illetve utcafronton zöldtető nem helyezhető el, máshol korlátozás nélkül alkalmazható.

d) környezettudatos energiahasznosítás létesítményei, berendezései, kültéri egységei közterület felöl látható módon nem helyezhetők el. Ezek közül napkollektorok, napcellák, és feketén sugárzó felületek lakóterek feletti tetőfelületeken nem létesíthetők.

(3) Lakóterületen, vegyes területen, különleges területen és azok határától számított 800 m-en belül hírközlési és műsorszóró adó-vevő műtárgy, illetve 1500 m-en belül szélerőmű nem helyezhető el.

Egyéb területen a létesítés feltétele (a vonatkozó jogszabályokon kívül):

- önálló építményként létesíthető,

- a közúti megközelítést biztosítani kell,

- létesítését a terepadottságok kihasználásával, tájba illesztve, növényzettel takartan kell megtervezni.

(4) Az építési övezetek zöldfelületei esetében a telekre vonatkozó zöldfelületi arányt biztosítani kell.

(5)

Országos objektum és területi védelem

(6) A település közigazgatási területén országosan kiemelt védelemben részesülő épület, építmények felsorolását az 1. függelék tartalmazza.

(7) Természetileg védett területek: földvár (Mocsvár, 3. sz régészeti terület)

(8) A település közigazgatási területén régészetileg nyilvántartott területeinek felsorolását az 2. függelék tartalmazza.

Ezen területek jelenlegi rendeltetésének és használatának megváltoztatása a Savaria Múzeum Régészeti Osztályának bevonásával történhet.

Az érintett területeken TILOS:

- a 30 cm-nél mélyebb rétegeket érintő talajművelés, bármilyen építési tevékenység,

- tuskózásos faművelés

- a földhasználat megváltoztatása tolólappal

- a felső földréteg letermelése.

Minden régészeti leletet és jelenséget be kell jelenteni a jegyzőnek és a szombathelyi Savaria Múzeum Régészeti Osztályának. Egyidejűleg szüneteltetni kell a területet veszélyeztető munkát és gondoskodni szükséges a felelős őrzés biztosításáró.

Helyi objektum és területi védelem

(9)

(10) A (9) bekezdés pontjában felsorolt területeken épületet elhelyezni, meglévőt felújítani a Helyi Értékvédelmi rendelet megalkotásáig a jelen rendelet 16. §(2) bekezdés előrásain túl csak az alábbi módon lehet:

a) az építmények a település hagyományaihoz igazodó építészeti megjelenésűek lehetnek

b) toronyszerű tetőkialakítás nem végezhető

c) a hagyományos cserépfedés színárnyalatoktól eltérő színű héjanyag nem használható.(pl. zöld, kék, fekete, szürke,stb )

d) utcai homlokzaton erkély, loggia nem létesíthető

e) a homlokzaton a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban, hagyományos szerkezeti kialakítással készített párkány, tagozat létesíthető, a meglévő megtartandó.

(11)

(12) A felsorolt területeken épületet lebontani, átépíteni, felújítani, bővíteni csak úgy lehet, hogy az eredeti megjelenéssel egyenértékű utcai megjelenés biztosítható legyen.

(13) Az elbontásra kerülő épületről részletes felmérési rajz és fényképes dokumentáció készítendő.

(14) A védett területen látványt zavaró építmény utcai homlokzaton nem helyezhető el (parabola, klíma, stb.)

(15) Közetrületeken, azok burkolatát, bútorzatát a kilakault környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.

(16) Színezés megváltozásával járó homlokzatot érintő munkák esetén a színezésre vonatkozó javaslatot (színvázlatot) a szomszédos épületek feltüntetésével mellékelni kell.

(17) A helyi védetté nyílvánítást az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

Zöldfelületi értékvédelem

(1)

(2)

(3) .

(4)

(5)

(6)

Levegőtisztaság-védelem

(7)

(8)

(9) .

Zaj- és rezgés-védelem

(10)

(11)

(12)

Földvédelem

(13)

(14)

(15) A terepszint alatt létesülő építmények, berendezések (tartályok, vezetékek) építése esetén azokat úgy kell kialakítani, hogy azok sem az építés idején, sem a későbbi működés során ne okozzanak talaj és felszín alatti vízszennyezést.

(16) Az építési törmeléket, valamint a kikerülő föld-felesleget a kommunális hulladéktól elkülönítve kell deponálni.

(17) Külterületen a telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a kijelölt telepekre szállításáról.

Élővizek védelme

(18) Minden forrás természeti védelem alatt áll. A források 100 méteres környezete védő terület, építésre nem vehető igénybe. Kivételesen, a védőtávolságon belül is elhelyezhető a forrás használatával összefüggő építmény.

(19)

(20)

(21)

(22) A talaj- és talajvíz védelme érdekében a szennyvízcsatornahalózat kiépítése után a kommunális szennyvíz belterületen csak közcsatornába vezethető. Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, csak zárt szennyvíztároló műtárgyban helyezhető el vagy szabványos, egyedi szennyvíztisztító berendezés létesítésével kezelendő.

Szélerőművek elhelyezésének szabályai

(23) A szélerőművek telepítésekor a negatív tájvédelmi hatások minimalizálása érdekében az engedélyezési tervhez tájépítészeti részletterveket kell mellékelni. Ebben kell meghatározni a főbb rálátási irányokból a látványhatásokat, a színhatásokat és a ritmikus hatásokat. A rálátási irányok helyét az érintett önkormányzatokkal egyetértésben kell kijelölni.A létesítéshez és fenntartáshoz szükséges úthálózat kiépítéséről, illetve fenntartásáról a tulajdonosok előzetes egyetértését követően az engedélyes köteles gondoskodni. Az erőmű üzemen kívül helyezésének anyagi-műszaki és -természetvédelmi kötelezettségeit a létesítési szerződéseknek részletesen tartalmaznia kell. Ez a dokumentum az építrési engedély alapfeltétele.

I. FEJEZET: Vegyes és zárórendelkezések