Badacsonytomaj Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CVXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Az önkormányzat és feladatai

1. Az önkormányzat elnevezése, székhelye, illetékességi területe, jelképei, külső-, belső kapcsolatai.

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Badacsonytomaj Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 8258 Badacsonytomaj, Fő u. 14.

(3) Az önkormányzat illetékességi területe megegyezik a település közigazgatási területével.

(4) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát az 5. számú melléklet tartalmazza.^[1]

 (5) Az önkormányzat képviselő-testülete hivatalának neve: Badacsonytomaji Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Közös Önkormányzati Hivatal). ^[2]

2. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

3. § Badacsonytomaj város testvérvárosi kapcsolatot tart a szlovákiai Marcellháza és a lengyel Czempin községgel. További testvérvárosi kapcsolat létesítése a képviselő – testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.

4. § Az önkormányzat által alapított kitüntetések és elismerő címek adományozásának szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

5. § (1) Badacsonytomaj város lapja a „BADACSONY” mely megjelenik havonta.

(2) Az önkormányzat a „BADACSONY” kiadványt a település lakossága számára térítésmentesen biztosítja.

(3) Az önkormányzat lapja tartalma különösen:

a)  a képviselő-testület fontosabb döntései kivonatos formában,

b)  közérdekű önkormányzati és közigazgatási információk,

c) a fontosabb társadalmi események,

d) lakossági vélemények.^[3]

(4) Az önkormányzat honlapja, a www.badacsonytomaj.hu, melyen keresztül friss információkkal látja el a város lakosságát.

(5)  A honlap tartalmazza különösen:

a)  képviselő – testületi ülések jegyzőkönyvét

b) hatályos rendeleteket,

c)  költségvetés és azzal kapcsolatos beszámolókat,

d) közigazgatási eljárás hirdetményeit,

e) közérdekű hírek, valamint

f) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény mellékletében felsorolt adatokat,^[4]

g) a településre jellemző egyéb adattartalmat,

h)  önkormányzati rendeletek társadalmi véleményeztetését,

i)   üzenőfal (Írjon nekünk!),

j)   azon adattartalmat, amelyet a polgármester engedélyezett.

(6) Az Önkormányzat a helyi kábeltelevízió információs csatornán keresztül friss információkkal látja el a község lakosságát. A helyi kábeltelevízió tartalma különösen:  

a) a képviselő-testület fontosabb döntései kivonatos formában,

b)  közérdekű önkormányzati és közigazgatási információk,

c) a fontosabb társadalmi események.

2. Az önkormányzat feladatvállalása

6. § (1) A nagyobb gazdasági teljesítőképességű, lakosságszámú önkormányzat számára előírt kötelező feladat- és hatáskör ellátását az önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 12.§ (1) bekezdésében meghatározott feltételek megléte esetén vállalhatja, a törvényben meghatározott módon.

(2)^[5] Az (1) bekezdésben meghatározott feladat- és hatáskör vállalását megelőzően előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni, hogy a feladat- és hatáskör vállalásának jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e. Az eljárás során a Pénzügyi, Ügyrendi-, és Szociális Bizottságot (a továbbiakban: Pénzügyi Bizottság) véleményezési jogkör illeti meg. Az előkészítő eljárást a polgármester folytatja le.

7. § (1) A képviselő-testület jelen rendelet 1. mellékletében foglalt feladat- és hatásköreit a polgármesterre ruházza át.

(2) A képviselő-testület jelen rendelet 2. mellékletében foglalt feladatkört állapítja meg a bizottságok részére, továbbá ebben a mellékletben határozza meg azon feladat- és hatásköreit, melyeket a bizottságaira ruházza át.

(3) A képviselő-testület a jelen rendelet 3. számú mellékletében foglalt feladat- és hatásköreit a jegyzőre ruházza át.^[6]

II. Fejezet

A képviselő - testület működésének általános szabályai

3. A képviselő-testület üléseinek összehívása, vezetése, helyszíne

8. § (1) A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a megválasztott legidősebb képviselő (korelnök) hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.

(2) A képviselő-testület üléseit a Közös Önkormányzati Hivatal Rózsakő termében (8258 Badacsonytomaj, Fő utca 14.) tartja. A közmeghallgatás esetében e szabálytól el lehet térni. ^[7]

4. A képviselő-testület ülésezési formái

9. § A képviselő - testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

10. § (1)^[8] A képviselő-testület alakuló ülésének kötelező napirendje a képviselők, a polgármester és az alpolgármesterek eskütétele. Az eskü- vagy fogadalomtételt követően a polgármester megállapítja és bejelenti a képviselő-testület megalakulását.

(2) Az alakuló ülésen az eskütételek után kerül sor a további napirend ismertetésére, elfogadására majd ezt követően a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 43.§-ban meghatározott témákban történő döntéshozatalra.

11. § (1) A képviselő - testület szükség szerint, de évente legalább 11, munkatervben meghatározott ülést (rendes ülés) tart.

(2) A rendes ülések minden hónap utolsó hetének szerdai napján 08.00 órai kezdéssel tartandók, amennyiben külső körülmény mást nem indokol.^{[9] [10]}

 (3) A képviselő - testület tavaszi és őszi ülésszakot tart. A tavaszi ülésszak január 10-től június 30-ig, az őszi ülésszak augusztus 5-től december 20-ig tart. ^[11]

 (4) A képviselő-testület július 1. és augusztus 4., valamint december 20. és január 10. között rendes ülést nem tart. ^[12]

12. § (1) A polgármester indokolt esetben - a munkatervben nem szereplő - rendkívüli ülést is összehívhat. Halaszthatatlan sürgős esetben az ülésre szóló meghívás történhet e-mailen vagy sms formájában.^[13]

(2) A polgármester a képviselő - testület ülését köteles összehívni a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 44.§-ában foglalt esetekben.

(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, az előterjesztésekre vonatkozó szabályok figyelembe vételével.

13. § (1)           A képviselő-testület más település képviselő - testületeivel együttes ülést tarthat.

(2)       A képviselő - testületek együttes ülésére szóló meghívót az érintett települések polgármesterei írják alá.

(3)       Ha az együttes ülés színhelyeként a Badacsonytomaj van megjelölve, akkor az együttes ülést Badacsonytomaj polgármestere vezeti.

(4)       Az együttes ülésen a határozatképességet a résztvevő képviselő-testületek külön-külön megállapított határozat képessége figyelembevételével kell megállapítani.

(5)       A napirend vitája után a határozati javaslatot a résztvevő képviselő-testületeknek külön - külön kell szavazásra feltenni. Egybehangzó határozatok meghozatala esetén a javaslatot elfogadottnak kell tekinteni és a jegyzőkönyvben a részdöntések eredményét egy határozatban kell rögzíteni.

(6)       Az együttes ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni a képviselő - testület üléseiről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerint. A jegyzőkönyvet az érintett települések polgármesterei, jegyzői valamint Badacsonytomaj város részéről egy képviselő, mint hitelesítő írja alá. ^{[14] [15]}

(7)       Az együttes ülés vezetésére vonatkozóan egyebekben a rendes képviselő – testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.

5. Nyilvánosság

14.  § A képviselő-testület nyilvános üléséről hang-, film- és videofelvétel készíthető. A képviselő-testületi ülés hivatalos hangfelvételének elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

15. § (1)           A képviselő - testület zárt ülést tart a Mötv 46.§ (2) bekezdésének a.) és b.) pontjában foglalt esetekben.

(2)       A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a Mötv. 46.§ (2) bekezdésének c.) pontban foglaltak esetében.

(3)       A zárt ülésen hozott, közérdekű adatot tartalmazó határozatot nyilvános ülésen ismertetni kell. A határozat ismertetése során – az érintett hozzájárulása nélkül, személyes adat nem hozható nyilvánosságra.

(4) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot az ülés előtt legalább 5 nappal, rendkívüli ülés esetén legalább 24 órával, rövid úton összehívott ülés esetén az ülés összehívását követően azonnal, a meghívónak a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján, valamint a helyben szokásos módon Badacsonytomajon az önkormányzat három hirdetőtábláján történő kifüggesztésével (Badacsonytomaj Közös Önkormányzati Hivatal, Badacsonyörs Rózsa büfé mellett, Badacsony Posta) és Badacsonytomaj város honlapján  történő közzététellel kell tájékoztatni. ^[16]

 (5)      A képviselő-testület nyilvános ülésének anyagát a Közös Önkormányzati Hivatalban, valamint az önkormányzat honlapján az állampolgárok megtekinthetik. ^[17]

(6)       Az önkormányzati rendeleteket és a képviselő - testületi határozatokat Badacsonytomaj város honlapján meg kell jelentetni.

(7)       A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvek - a zárt ülésre vonatkozó kivételével - ügyfélfogadási időben a Közös Önkormányzati Hivatalban, valamint az önkormányzat honlapján megtekinthetők. ^[18]

(8)       A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak az ülésen tanácskozási joggal résztvevők, amennyiben az ülésen részt vett, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak igazolt megbízottja, a jegyző és a Veszprém Megyei Kormányhivatal vezetője tekinthet be.

6. Az ülés levezető elnöke

16. § (1) A levezető elnök a testületi - ülés vezetése során:

a) megnyitja, és berekeszti az ülést;

b) megállapítja és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét. Amennyiben azt állapítja meg, hogy a képviselő-testület nem határozatképes, belátása szerint az ülést berekeszti vagy legfeljebb egy órára felfüggeszti. Ha a felfüggesztés időtartama lejárt és nincs meg a határozatképességhez szükséges létszám, a levezető elnök az ülést berekeszti, és azt új időpont kitűzésével elnapolja.

c) előterjeszti a napirendi javaslatot;

d)  tájékoztatást ad a sürgősségi előterjesztésről;

e)  napirendi pontonként vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat;

f) a hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását;

g) hozzászóláskor megadja, jelen rendeletben meghatározott esetben megtagadja, vagy megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében;

h)  figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától;

i)   tárgyalási szünetet rendel el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre felfüggeszti vagy berekeszti;

j)   biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.

(2) A polgármester az ülés vezetését az alpolgármesternek bármikor átadhatja.

7. Az ülés napirendje

17. § A képviselő-testületi ülés napirendi pontjaira, azok tárgyalásának sorrendjére a

polgármester az írásbeli meghívóban tesz javaslatot.

18. § (1) A napirendi pontok tárgyalása után – rendkívüli ülés kivételével - a polgármester írásban beszámol:

a)  az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, valamint az olyan jelentősebb eseményekről, amelyek a képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintik,

b)  a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról,

c)  az átruházott hatáskörben hozott intézkedésekről.

(2) A képviselő-testület a két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatóról, valamint a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolóról, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedésekről szóló tájékoztatóról dönt.

8. A napirendekhez kapcsolódó iratok

19. § (1) Előterjesztésnek minősül:

1. minden a munkatervbe felvett és új, – tervezett napirenden kívüli – anyag,
2. a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) Előterjesztést tehet:

a)  polgármester,

b)  alpolgármester,

c)  képviselő,

d)  bizottság elnöke, tagja,

e)  jegyző,

f)  az önkormányzati alapítású gazdasági társaságok vezetői a jogszabályban előírt, kötelezően elkészítendő előterjesztések esetében,

g)  valamint a képviselő – testület által felkért szervek, szervezetek vezetői,

h)  Veszprém Megyei Kormányhivatal vezetője, továbbá egyéb, külön jogszabályban erre feljogosított személyek és szervezetek.

(3) Rendes előterjesztésnek az az előterjesztés minősül, melynek kiküldése a 26.§ (4) bekezdésében foglaltaknak eleget tesz. Ezen határidőn túl beérkező előterjesztésekre a sürgősségi indítvány szabályai az irányadó.

 (4) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban történt.           

(5) A bizottság bármely, képviselő-testület napirendjén szereplő ügyben hozandó döntés előkészítésében, végrehajtásának ellenőrzésében részt vehet, előzetesen véleményt nyilváníthat, a testület más szerveitől és a jegyzőtől tájékoztatást kérhet. A 54. – 55.§ - ban megfogalmazott tárgykörökön kívül bármely témakört – amely jogszabállyal nem ellentétes – véleményezhet.

(6) Rendelettervezetet – (2) bekezdéstől eltérően – képviselő, a polgármester és a jegyző nyújthat be.^[19]

(7)       A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés – a (9) és (10) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve- a következő két részből áll:^[20]

a) Az első részben:

aa)  utalni kell azon indítékokra, amelyek az adott napirend megtárgyalását szükségessé tették

ab) ismertetni kell, hogy az adott témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, ha igen, milyen döntés született, utalni kell a hozott határozatok végrehajtására

ac) elemezni kell a kialakult helyzetet a korábbi időszakhoz viszonyítva

ad) a szakmai megállapítások mellett foglalkozni kell az adott napirenddel összefüggő politikai, társadalmi hatásokkal a kapcsolódó jogszabályok érvényesülésével

ae) meg kell jelölni a napirenddel kapcsolatos feladatok végrehajtásához szükséges dologi eszközöket és költségkihatásokat,

af) az adott napirend feladatainak elemzése alapján meg kell jelölni a legfontosabb célkitűzések megvalósítása érdekében teendő intézkedéseket,

ag) amennyiben az adott feladat végrehajtásában többféle megoldás lehetséges, mindegyiket ismertetni kell

ah) meg kell nevezni az előkészítésben résztvevőket és ismertetni kell a felmerült kisebbségi véleményeket is.

b) Második rész a határozati javaslat,            amely:

     ba)  Az előterjesztés első részére épül és              az ott felhozott problémák                             megoldására tartalmaz javaslatot

     bb) Megjelöli a teendő intézkedéseket,                a végrehajtás határidejét és                            felelőseit

     bc) Anyagi eszközöket igénylő                             előterjesztés esetén, megjelöli azok               fedezetének forrásait

bd) Szükség esetén alternatívákat      tartalmaz a következmények              indokolásával együtt.

(8)       Szerződéskötés esetén a szerződéstervezetet kell javaslatként a képviselő-testület elé terjeszteni.

(9)       Önkormányzati hatósági ügyben az előterjesztés első része a rövid tényállás és az addig hozott döntéseket, intézkedéseket, az alkalmazandó jogszabályokat, a második részt alkotó határozati javaslat a döntés lényegét tartalmazza.

(10)     Tájékoztató jelentés határozati javaslatot nem tartalmazhat. Tartalmára a (7) bekezdés első részében foglaltak az irányadók.^[21]

(11)     Az előterjesztés elkészítéséért, valamint a munkaterv szerinti határidőben történő benyújtásáért a napirend előadója a felelős. Az előterjesztés készítője felelős az előterjesztésben szereplő adatok teljességéért és valósságáért, a készítéskor rendelkezésre álló információkra vonatkozóan, valamint a határozati javaslatok megalapozottságáért.

20. § A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 15. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki nyilatkozik a jogszerűségről, és gondoskodik valamennyi anyag kézbesítéséről. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

21. §^{[22] [23]} Előterjesztés a jegyző jogszerűségi nyilatkozatának ismeretében, - a sürgősségi indítvány kivételével - csak a Pénzügyi bizottság véleményének ismeretében tűzhető napirendre.

22. § (1)^[24] A képviselő - testület ülésén a Pénzügyi Bizottság által meg nem tárgyalt napirend – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével- nem tárgyalható.

(2) A képviselő-testületi ülés meghívójában nem szereplő napirendi javaslat tárgysorozatba történő felvételére - indokolt esetben - sürgősségi indítványt lehet előterjeszteni.

 (3)      A sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülés megkezdését megelőző 24 óráig – sürgősségi indítvány nyújtható be.

(4) Rendelettervezet nem nyújtható be sürgősségi indítványként, kivéve, ha a hatályos rendelet azonnali módosítása vagy hatályon kívül helyezése szükséges, mert magasabb szintű jogszabályba ütközik vagy az önkormányzat érdekeit sérti.

(5) Sürgősségi indítványt előterjeszthet a 19.§ (2) bekezdésének a) – f) pontjában szereplő szervezetek, személyek.

(6) Rendkívüli ülésre sürgősségi indítványt benyújtani nem lehet. A sürgősség kérdésében a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt a napirend elfogadása előtt. A sürgősségi indítványt- elfogadása esetén – a képviselő-testület az írásban már kiadott napirendi pontok megtárgyalását követően, utolsónak tárgyalja meg.

(7)  Az (3)–(6) bekezdésben szereplő eljárási szabályokat a bizottságok működésére is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a képviselő – testületi ülésre benyújtandó sürgősségi indítványt a polgármesterhez, míg a bizottsági ülésre benyújtandó sürgősségi indítványt a bizottság elnökéhez kell címezni.

23. § Módosító indítvány az önkormányzati rendelettervezet vagy határozati javaslat szövegének konkrétan megjelölt részétől való egyértelműen megfogalmazott eltérési szándék, vagy kiegészítés.

9. Felszólalás a képviselő - testület ülésén

24. § A képviselő-testület ülésén az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:

a) ügyrendi felszólalás,

b) napirendi ponthoz kapcsolódó felszólalás,

c) napirend utáni felszólalás.

25. § (1) Ügyrendi felszólalás címén a képviselő - testület bármely tagja és a jegyző kérhet szót a képviselő - testület ülésén. Amennyiben a levezető elnök megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi felszólalás, a képviselőtől megvonja a szót.

(2) Ügyrendi felszólalás esetén az arra jogosult ügyrendi javaslatot tesz, mely javaslatról a képviselő – testület vita nélkül határozatot hoz.

(3) Ügyrendi javaslat:

a) a napirendi pont levételére tett javaslat,

b)  a napirendi pontok tárgyalásának sorrendjére tett javaslat,

c)  a napirendi pont elnapolására tett javaslat,

d) az ülés zárt jellegére tett javaslat,

e)  a szavazás módjára és menetére vonatkozó javaslat,

f)  a jelen rendeletben foglalt szabályok megsértése miatt tett javaslat,

g)  a képviselő kizárására tett indítvány,

h)  a vita lezárására tett indítvány.

(4) A (3) bekezdés f) pontjában foglalt esetben a szót kérő képviselőnek meg kell jelölnie e rendelet azon szabályát, amelyre hivatkozik.

(5) A vita lezárását követően ügyrendi javaslat csak a (3) bekezdés f) és g) pontjában foglaltak céljából kérhető.^[25]

10. A képviselő - testület ülésének összehívása

26. § (1) A képviselő - testület ülését a polgármester írásbeli meghívó és az írásos előterjesztések együttes megküldésével hívja össze. Azon napirendi pontok írásos anyagát, amelyet a képviselők korábban megkaptak, a meghívóval együtt részükre ismételten nem kell megküldeni, de a meghívóban utalni kell arra, hogy mikor küldték meg azokat.

(2) A képviselő - testület ülésére szóló meghívót írásban – papíron vagy elektronikus úton - kell elkészíteni. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, időpontját a tervezett napirendeket.

(3) Az előterjesztéseket, illetve írásbeli véleményeket a képviselők, illetve bizottsági tagok elektronikus formában kapják e-mail címükre, de írásbeli kérésük alapján, papír alapon kerül részükre postázásra.

(4) A meghívót olyan időpontban kell kiküldeni- kivéve a rendkívüli ülés meghívóját- hogy azt a testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők illetve az egyéb érdekeltek az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(5) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a)  a képviselőket,

b) a jegyzőt,

c) ^[26]     

d) a Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti egység vezetőit, ^[27]

e) véleményezési körébe tartozó témákban a könyvvizsgálót,

f) a napirenddel érintett önkormányzati intézmények vezetőit,

g) Badacsonytomaj városába bejegyzett civil szervezet vezetőjét,

h)  a többségi önkormányzati tulajdonú társaságok vezető tisztségviselőit,

i)   az önkormányzat jogi képviselőjét, amennyibe a napirendi pont igényli a jogi képviselő szakértelmét.

(6) A képviselő-testület ülésére az (5) bekezdésben felsoroltakon kívül más szervek vagy személyek is meghívhatók.

(7) A zárt ülés anyagát a képviselő - testület tagjain kívül azok részére kell megküldeni, akik a zárt ülésen részt vehetnek.

11. Az ülés megnyitása, szavazás a napirendről

27. § (1) Az ülést a levezető elnök nyitja meg, megállapítja a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét, ismerteti a távollévők, és a távollétüket bejelentők személyét.  Javaslatot tesz a jegyzőkönyvvezető és jegyzőkönyv hitelesítők személyére

(2) A határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

(3) A képviselő-testület az ülés megnyitását követően dönt a napirendről. A képviselő-testület a napirend kérdésében vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) A napirendre venni nem javasolt előterjesztésekről a képviselő-testület egyenként – egyszerű szótöbbséggel - szavaz.

(5) A napirend elfogadását követően az egyes napirendekhez tartozó előterjesztéseket tárgyalja a képviselő-testület.

12. Napirendi pontok tárgyalása

28. § (1) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje a meghívóban szereplő sorrend, mely sorrendtől a képviselő-testület egyszerű szótöbbségű határozatával eltérhet.

(2)       A levezető elnök minden előterjesztés felett külön - külön vitát nyit, az írásos előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti. Az előadóhoz a képviselő - testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előadó a vita előtt válaszol. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, a levezető elnök szükség szerint összefoglalót tart. Önkormányzati rendelettervezet, illetőleg az eredetileg előterjesztett határozati javaslat részbeni megváltoztatására irányuló módosítási indítványt, az indítványt előterjesztő konkrétan, szövegszerűen megfogalmazott formában terjesztheti elő.

(3)       A levezető elnök a napirend tárgyalása során először a képviselő-testület tagjainak, majd a tanácskozási joggal meghívottaknak adja meg a szót.

(4)       A testület ülésén illetve a bizottsági üléseken a napirendhez szólni kívánó állampolgár hozzászólási jogát az adott bizottság vagy testület adja meg, egyszeri alkalommal, 3 perc időtartamra. Egy adott személy a bizottsági vagy a testületi ülésen  egyszer kaphat szót ugyanabban a témában.

(5)       A határozat meghozatala előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a határozat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

(6) A képviselő-testületi ülésen benyújtott módosító indítvány jogszerűségi vizsgálata céljából a jegyző részére – kérésére – időt kell biztosítani.

29. § A levezető elnök a vitát lezárja, ha a napirendhez nincs további felszólaló, vagy a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával a vitát lezárta. A vita lezárását kezdeményezheti az előterjesztő és a képviselő-testület bármely tagja. A vita lezárását követően a már korábban szólásra jelentkezettek még hozzászólhatnak.

30. § (1) A napirendi pont tárgyalásának elnapolását – a tárgyalás megkezdése előtt vagy tárgyalása közben - idő hiányában, előkészítetlenség vagy egyéb alapos indok alapján bármely képviselő indítványozhatja.

A képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz a javaslat elnapolásáról. Amennyiben a képviselő-testület a napirendi pont tárgyalását elnapolja, - a polgármester javaslatára - meghatározza a napirend tárgyalásának új időpontját.

(2) Az előterjesztő előterjesztését a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

13. A szavazás

31. § (1) A levezető elnök az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. A képviselő-testület előbb a módosító és kiegészítő javaslatokról, ezt követően az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokról dönt.

(2)       A levezető elnök először a javaslatok mellett leadott szavazatokat, majd az ellenszavazatokat, illetve a szavazástól tartózkodók számát állapítja meg.

(3)       A szavazás eredményének megállapítása után a levezető elnök kihirdeti az elfogadott határozatot, amelyet a jegyzőkönyvben változtatás nélkül szó szerint kell rögzíteni és a jegyzőkönyvben szerepeltetni.

(4) Ha az önkormányzati rendelettervezethez vagy a határozati javaslathoz több módosító javaslatot nyújtanak be, azokat a következő sorrendben kell szavazásra bocsátani:

a) az adott rész elhagyását javasoló

b) a tartalmilag módosítást magába foglaló

c) a kiegészítő

javaslatot.

(5) A döntési kérdést úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni.

(6) Ha egy határozati javaslat több részből áll, azt részenként is szavazásra bocsáthatja a levezető elnök.

(7) Ha az előterjesztés több határozati javaslatot tartalmaz, akkor a határozati javaslatokat egyben is szavazásra bocsáthatja a levezető elnök.

(8) A szavazás eredményének megállapítása után a levezető elnök kihirdeti a döntést.

(9) Szavazni csak személyesen lehet.

14. Napirend utáni felszólalás

32. § (1) Napirend utáni felszólalásra bármelyik képviselő kérhet engedélyt a levezető elnöktől.

(2) A napirend utáni felszólalással kapcsolatban határozat nem hozható.

15. Az ülés berekesztése

33. § A napirendi pontok, a 18. § (1) – (2) bekezdés szerinti beszámoló tárgyalását követően az esetleges napirend utáni felszólalások, kérdések, interpellációkra adott válaszok után a levezető elnök az ülést berekeszti.

III. Fejezet

A képviselő-testület üléseinek különös szabályai

16. Döntéshozatali arányok

34. § (1) A képviselő-testület döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.

(2) Minősített többség szükséges a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 50.§-ban, egyéb jogszabályban és a jelen szakasz (3) bekezdésben foglalt ügyek eldöntéséhez. A minősített többséghez 4 (négy) képviselő igen szavazata szükséges.

(3) Minősített többség szükséges:

a)  az éves költségvetést, valamint a következő évi (évek) költségvetést érintő kötelezettségvállaláshoz;

b)  a meghívó napirendi pontjaiban nem szereplő előterjesztés napirendre vételéhez;

c)  gazdasági társaság létrehozásához, megszüntetéséhez, átszervezéséhez, alapító okiratának elfogadásához és módosításához; valamint gazdasági társaságokhoz való csatlakozáshoz;

d)  10 millió forint feletti egyedi forgalmi értéket meghaladó ingó vagy ingatlanvagyon

megterheléséhez, elidegenítéséhez, megszerzéséhez, vállalkozásba való beviteléhez;

e)  kitüntetések, díjak és elismerő címek adományozásához,

f) középtávú program elfogadása.

17. Kizárás a döntéshozatalból

35. § A döntéshozatalból történő kizárást bármely képviselő kezdeményezheti a napirend határozati javaslatainak szavazásra bocsátásáig.

18. A szavazás formái

36. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A levezető elnök köteles a szavazatokat megszámlálni. Először a javaslat mellett, majd ellene szavazó képviselők, s végül a döntéstől tartózkodók szavaznak.

(2) Ha az igen, a tartózkodás és a nem szavazatok száma nem egyezik az ülésen jelenlévő képviselő – testületi tagok létszámával, akkor az ülést vezető elnök a szavazást megismétli.^[28]

(3) A szavazatok összeszámlálása után a levezető elnök megállapítja a javaslat mellett, a javaslat ellen szavazók számát, s végül a szavazástól tartózkodók számát.

37. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt

a) jogszabály előírja,

b) a polgármester kezdeményezi,

c) legalább két képviselő indítványozza.

(2) Név szerinti szavazás külön név szerinti lista alapján történhet. Név szerinti szavazáskor a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(3) A szavazás eredményét a levezető elnök kihirdeti.

(4) A jegyző gondoskodik a szavazási névsor jegyzőkönyvben történő rögzítéséről.

38. § (1) A képviselő-testület

a)  kitüntetés, elismerő oklevél adományozásáról,

b)  intézményvezető megbízásáról, felmentéséről,

c)  kizárólagos tulajdonát képező gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének megbízásáról, megbízás visszavonásáról

d)  valamint a jogszabályban meghatározott esetekben

titkos szavazást tart.

(2) Titkos szavazásra bármely képviselő tehet javaslatot. Titkos szavazás tartásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) A titkos szavazás szavazólapon történik.

(4) A szavazás a jegyző hivatalos pecsétjével hitelesített szavazólapon, a testület által kijelölt helyiségben történik. A szavazólapon fel kell tüntetni a döntési javaslatot/javaslatokat. A képviselők úgy szavaznak, hogy „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozatot jelölnek meg két, egymást metsző vonallal.

(5)       A titkos szavazást az elrendelést követően a Pénzügyi Bizottság – amennyiben a Pénzügyi Bizottság az adott ülésen határozatképtelen, ebben az esetben – Ad - hoc Bizottság bonyolítja.^{[29] [30]}

(6)       A titkos szavazás eredményét a pénzügyi bizottság állapítja meg. Összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazás eredményét. A szavazásról jegyzőkönyvet készít, amit a Pénzügyi bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezetője ír alá.

(7)       A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

-    a szavazás helyét és napját

-    a szavazás idejének kezdetét és végét

-    a Szavazatszámláló Bizottság nevét és tisztségét

-    a szavazás ideje alatt előforduló eseményeket

-    a szavazás során tett intézkedéseket, a szavazás eredményét.

(8)       A szavazás eredményéről a Pénzügyi bizottság elnöke, a képviselő-testületnek a jegyzőkönyv ismertetésével jelentést tesz.

19. A tanácskozás rendjének

fenntartása

39. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.

(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a levezető elnök a következő intézkedéseket teheti meg:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, vagy a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;

b) rendreutasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja;

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a levezető elnök rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

(4) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén a levezető elnök az ülést felfüggesztheti, vagy az ülést berekesztve a még meg nem tárgyalt napirendi pontokat a soron következő ülésre elnapolja, vagy rendkívüli ülést hív össze.

(5) A levezető elnöknek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

20. A képviselő-testület döntései

40. § (1) ^[31]

(2) A képviselő-testület döntése egyedi határozat, normatív határozat vagy rendelet.

(3) A rendeletek megjelölésére annak

közzététele során külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak.^[32]

41. § (1) A képviselő-testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésre, ellenőrzésre.

(2) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(3) A képviselő - testület azon határozatait melynek végrehajtási határideje azonnali, az ülést követő 3 munkanapon belül a felelős köteles végrehajtani. A képviselő - testület egyéb határozatait – a (2) bekezdéstől eltérően - az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a határozatban megjelölt felelősnek, aki a végrehajtási határidő lejártakor a határozat végrehajtásáról írásban tesz jelentést. A képviselő - testületnek a határozat végrehajtásáról a polgármester köteles beszámolni.^[33]

(4)       Ha a határozat végrehajtásáért felelős személy végrehajtást, akadályozó körülményt észlel, azt jelzi a polgármesternek, aki a képviselő - testületet tájékoztatva intézkedik a végrehajtást gátló körülmény elhárításáról.

(5)       A képviselő-testület rendelete, határozata végrehajtását vagy ellenőrzését az általa megbízott felelősök végzik. A képviselő-testület határozata végrehajtásáért felelőssé teheti:

-           a polgármestert

-           az alpolgármestert

-           bármely bizottságát

-           a tanácsnokot

-           a települési képviselőt

-           a jegyzőt

-           az önkormányzati intézmények vezetőit

(6) A képviselő - testület tagjai – amennyiben igénylik – a határozatokat a hiteles jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül kapják meg.

42. § (1) A képviselő-testület rendeleteit a jogszabályszerkesztésre vonatkozó jogszabályok szerint kell elkészíteni.

(2) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze.

(3) A rendelet kihirdetése a Közös Önkormányzati Hivatalban lévő hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel történik meg. A rendelet kihirdetésének napja a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztés napja. ^[34]

21. A képviselő-testületi ülések dokumentálása

43. § (1) A képviselő-testület üléséről 2 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, ebből az eredeti példányt a jegyző kezeli, a második példányt – kivéve a zárt ülésről készült jegyzőkönyvet – el kell helyezni a városi könyvtárban. Az ülésen elhangzottakat hangfelvételen is rögzíteni kell, mely hangfelvétel megőrzéséről a jegyző gondoskodik. A jegyző a jegyzőkönyv eredeti példányát - a nyílt és zárt testületi ülés anyagát egymástól elkülönítve - mellékleteivel együtt bekötteti. ^{[35] [36]}

a)        

b)

c)        

(2) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

a) a meghívót,

b)  előterjesztést, egyéb, napirendhez kapcsolódó, utóbb kiosztásra kerülő anyagot,

c) a jelenléti ívet,

d) titkos szavazás esetén a jegyzőkönyv egy példányát,

e)  a képviselő által írásban benyújtott hozzászólást,

f) elfogadott rendelet 2 példányát.

(2)^[37] A jegyzőkönyvet a polgármesteren és a jegyzőn kívül a képviselő-testület tagjai közül esetenként megválasztott egy hitelesítő írja alá

(3) A jegyzőkönyvet a jegyző továbbítja a jogszabályokban foglaltak szerint.

(4) A jegyzőkönyvet és mellékleteit, valamint az ülésekről készült hanganyagot a Közös Önkormányzati Hivatal irattárában kell elhelyezni. ^[38]

IV. Fejezet

A képviselő-testület munkájának tervezése

22. Gazdasági program

44. § (1)          A képviselő-testület megbízatásának időtartamára településfejlesztési, működtetései és gazdasági ciklusprogramjáról határozatot hoz.

(2) ^{[39] [40]} A ciklusprogramot – a jegyző közreműködésével - a választást követő év január 31. napjáig előkészíti és azt véleményezés és javaslattétel céljából megküldi:

a) a nyilvántartásba vett és helyben működő politikai pártoknak

b) a nyilvántartásba vett társadalmi szervezeteknek, egyesületeknek.

(3)       A képviselő-testület a vélemények beérkezése és megvitatása után – a Mötv. 116.§-ban foglaltak szerint – alkotja meg a gazdasági ciklusprogramjáról szóló határozatát.^[41]

23. Munkaterv

45. § (1) A képviselő-testület előre tervezhető feladatainak megszervezése érdekében éves munkatervet fogad el.

(2) A munkaterv tartalmazza:

• a testületi ülések időpontját a tervezett napirendek címét
• az előterjesztések elkészítésének határidejét, az előkészítéséért felelős személy vagy szervezet megnevezését

(3) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

• a képviselő-testület tagjaitól
• a bizottságok tagjaitól
• az intézményvezetőktől
• a képviselő-testülettel együttműködési megállapodást kötött szervezetektől
• a bejegyzett és helyben működő politikai pártok, társadalmi szervezetek, egyesületek képviselőitől,
• a többségi önkormányzati tulajdonú társaságok vezetőitől

(4)       A munkaterv tervezetet a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti elfogadásra a képviselő-testület elé.

(5)       A testületi munkaterv összeállítása során a beérkezett lakossági témajavaslatokat is figyelembe kell venni, amennyiben azok az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartoznak.

(6) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet közzététel útján vagy írásban meg kell küldeni:

a) az önkormányzati képviselőknek,

b) a bizottság(ok) nem képviselő tagjainak,

c) a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének,

d) az előterjesztésért felelősnek.

(7) A munkaterv a képviselő-testületi és bizottsági munka tervezésének eszköze, attól indokolt esetben el lehet térni.

46. § A jóváhagyott négy éves gazdasági programot és a munkatervet az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.

V. Fejezet

A települési képviselő

24. A képviselő kötelezettségei

47. § A képviselő – a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározottakon felül - köteles:

a) írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,

b) a képviselő-testület vagy a tisztségviselők felkérése alapján részt venni a képviselő-testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,

c) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal.

48. § (1) Az a képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület ülésén előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távolmaradt és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollevőnek minősül. Az alapos indokként a munkából való távolmaradásnál elfogadott okok fogadhatóak el.

(2) Igazoltan távollévőnek az a képviselő minősül, aki az ülést megelőzően legkésőbb 24 órával távolmaradását bejelenti a polgármesternél. Ugyancsak igazolt a távollét, amennyiben a képviselő a mulasztott ülést követő 8 napon belül orvosi igazolással vagy egyéb alapos indokkal igazolja magát.

 (3) Az igazolatlan távollét következményeiről a képviselő – testület tagjainak díjazásáról, valamint a képviselői keretről szóló önkormányzati rendelet rendelkezik.

49. § Amennyiben a képviselő személyes érintettsége esetén – törvényben meghatározott – bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor – erre irányuló indítvány esetén – a képviselő-testület soron következő ülésén dönt a képviselő tiszteletdíjának 50 %-os csökkentéséről.

50. § A 48-49. §-ban foglaltak vonatkoznak a bizottsági üléseken történő részvételre is.

Ennek betartatása és figyelemmel kísérése a bizottsági elnök feladata.

25. Interpelláció

51. § (1) A képviselő-testület tagjai a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben, interpellációt terjeszthetnek elő.

(2) Közigazgatási hatósági ügyben interpellálni nem lehet.

(3)       Az interpelláció írásban terjeszthető elő a képviselő-testület ülésén vagy a testületi ülést megelőző 5. napig. Az interpelláció tárgyának szoros kapcsolatban kell állni az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladataival, illetőleg valamely önkormányzati szervezet (intézmény) hatáskörébe kell tartoznia. Az interpelláció csak konkrét kérdés megválaszolására irányulhat.

(4) Nincs helye interpellációnak:

• államigazgatási és önkormányzati hatósági ügyekkel kapcsolatosan olyan ügyek kapcsán, melyben az önkormányzatnak vagy szerveinek nincs hatásköre
• önkormányzati intézmény szakmai és személyi ügyeit érintő kérdésekben

(5)       Az interpellációra 15 napon belül írásban, legkésőbb azonban a soron következő testületi ülésen kell választ adni. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról – az interpelláló képviselő véleményét is figyelembe véve – a testület dönt.

26. Kérdés

52. § (1) A képviselő-testület tagjai a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet. Közigazgatási hatósági ügyben kérdést feltenni nem lehet.

(2) A kérdezett az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban köteles a

felvilágosítást megadni. A képviselő viszontválaszra nem jogosult, a képviselő-testület az adott válasz felett nem szavaz.

VI. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai

27. A bizottság jogállása és az állandó bizottság

53. § (1) ^[42] A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére 1, azaz egy állandó bizottságot hoz létre.

(2) Az állandó bizottság feladata, hogy folyamatosan segítse a testület tevékenységét, és munkájának eredményességét.

(3)^[43] A testület által létrehozott állandó bizottság a Pénzügyi, Ügyrendi és Szociális Bizottság.

28. Pénzügyi, Ügyrendi és Szociális Bizottság^[44]

54.§ (1)^{[45] [46]}  A bizottság létszáma 5 fő. Elnökből és 4 tagból áll, akik közül az elnök és 4 tag települési képviselő. A bizottság üléseit minden hónap utolsó hetének hétfői napján 09.00 órai kezdettel tartja.

(2) Fő feladatai különösen:

a)         véleményezi és ellenőrzi az önkormányzat éves költségvetését és zárszámadását,

b)         a Közös Önkormányzati Hivatal közreműködésével ellenőrzi az önkormányzat intézményeinek gazdálkodását, a bizottságok és a polgármester részére biztosított pénzeszközök felhasználását, ^[47]

c)         véleményezi a bizottság feladatkörét érintő önkormányzati rendelettervezeteket,

d)         ellátja a képviselő-testület által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat

e)         gyakorolja a képviselő-testület által átruházott hatásköröket

f)         javaslatot tesz az önkormányzati kitüntetések, díjak odaítélésére

g)         elvégzi a titkos szavazások lebonyolításával, törvényes feltételeinek biztosításával kapcsolatos tennivalókat, a szavazatszámlálás feladatait

h)         ellátja a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának kezelésével kapcsolatos feladatokat

i)          megvitatja és véleményezi az önkormányzat és intézményei költségvetésének rendelettervezetét, azok módosítását, a zárszámadás megállapítását, a vagyonkezeléssel és a gazdálkodással kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztéseket

j)          részt vesz a képviselő – testület által alapított gazdasági társaságok tulajdonosi döntéseinek előkészítésében, megtárgyalja az önkormányzati érdekeltségű társaság létesítésére, megszüntetésére, működésére vonatkozó javaslatokat

k)         véleményezi a hitelfelvétel megalapozottságát

l)          véleményezi a helyi adókról szóló rendelettervezeteket, azok módosítását

m)       megtárgyalja mindazon előterjesztéseket, amelyek a folyó költségvetést érintik

n)         megtárgyalja a különböző ár és térítési díj megállapításra vonatkozó előterjesztéseket, rendelettervezeteket, a költségvetést érintő követelések elengedésére irányuló méltányló kérelmeket

o)         véleményezi a településszerkezeti és szabályozási tervek előkészítését, valamint az azok elfogadásáról és módosításáról szóló rendelettervezeteket

p)         véleményezi a település kommunális ellátásának fejlesztéseire vonatkozó javaslatokat, a tájvédelmi, településképi, műemlék jellegű épületek hasznosítására vonatkozó javaslatokat

q)         véleményezi a közterületek hasznosítására, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek hasznosítására vonatkozó javaslatokat

r)         szakmailag kapcsolatot tart az önkormányzat által alapított, vagy többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokkal,

s)         véleményezi az önkormányzat fenntartásában lévő feladatkörét érintő intézmények tekintetében, azok létesítésének, átszervezésének, működésének kérdését érintő előterjesztéseket,

sz)        javaslatot tesz az Ifjúságpolitikai Alapról szóló rendeletben meghatározott támogatások mértékének megállapítására,

t)          megvitatja és véleményezi a település oktatási helyzetéről szóló beszámolókat,        programokat, a település sportéletéről szóló beszámolókat, a sportrendezvények tervezetét,

ty)        ellátja a szociális igazgatásban a képviselő-testület által átruházott feladatokat,

u)         megvitatja és véleményezi az önkormányzat turisztikai, idegenforgalmi feladatellátásával kapcsolatos költségvetési javaslatokat,

v)         véleményezi a település turisztikai koncepcióját, javaslatot tesz annak továbbfejlesztésére, módosítására,

z)         szakmailag kapcsolatot tart a CÉH Turisztikai Egyesülettel,

zs)        megvitatja a település kulturális rendezvénytervét, valamint a kulturális és közművelődési helyzetről szóló beszámolókat,

x)         személyi ügyekben (kinevezés, felmentés), amely a képviselő – testület hatáskörébe tartozik, véleményezi.

y)         ellátja a 2012. évi XXX. törvény 3. §-a alapján a Települési Értéktárral kapcsolatos feladatokat, a törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint  szervezi a településen fellelhető nemzeti értékek azonosítását, létrehozza a településen fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjteményt és megküldi azt a megyei értéktárba.

29. Humán Ügyek Bizottsága^[48]

55.§ (1) ^[49]

(2)      

a) 

b)   

c) 

d) 

e) 

f)  

g) 

h) 

i)  

j)  

k)  

l)^[50]

56. § (1)  

(2)  

(3)  

57. § (1)  

(2)  

(3) ^[51]

30. A bizottságok működése

58. § (1) Az állandó és ideiglenes bizottság belső működési szabályait tartalmazó ügyrendjét – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény és jelen rendelet keretei között – maga állapítja meg. Jelen rendelet II. és III. fejezete a bizottságok működése során alkalmazandó azzal, hogy levezető elnök alatt a bizottság elnökét, akadályoztatása esetén alelnökét, képviselő és képviselő-testület tagja alatt pedig a bizottság tagját kell érteni. A bizottság elnökét akadályoztatása esetén a bizottság korelnöke helyettesíti.

 (2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 5 nappal kézhez kapják az érdekeltek.

(3)^[52] A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester, a jegyző és a Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti egységeinek vezetői.

(4) A bizottság ülésének a közzétételére a jelen rendelet 14 – 15.§-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(5) A több bizottságot érintő ügy előkészítése során célszerű együttes ülést tartania az érintett bizottságoknak. Ebben az esetben az elnökök megállapodnak egymással az elnöki teendők ellátásának módjában.

(6) Több bizottság együttes ülése esetén a szavazást bizottságonként külön-külön kell megtartani.

(7) A bizottságok közötti hatásköri összeütközések esetén a képviselő-testület dönt.

59. § A bizottság a tevékenységéről - az önkormányzat zárszámadásával egyidejűleg -

évenként beszámol a képviselő-testületnek. Az önkormányzati választás évében a bizottsági beszámolót a bizottságnak az ülésszak utolsó képviselő-testületi ülésére kell beterjesztenie. A választást követően megalakult új bizottságnak a beszámolót, a megválasztását követő időszakra vonatkozóan kell elkészítenie és a zárszámadással egyidejűleg beterjesztenie.

VII. Fejezet

A tisztségviselők

31. A polgármester

60. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester felett a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(3)^[53] A polgármester jutalmazására a Pénzügyi Bizottság tesz javaslatot a képviselő - testületnek.

61. § A polgármesternek a képviselő - testület és a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen:

a) segíti a képviselő - testület tagjainak munkáját,

b)  szervezi a városfejlesztést és közszolgáltatásokat,

c)  szükség szerint feladategyeztető megbeszélést tart a bizottságok elnökei részére.

62. § (1) A polgármester helyettesítésére tartós távolléte, vagy tevékenységében való akadályoztatása esetén kerül sor. A helyettesítés rendjét a polgármester szabályozza. ^[54]

(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan a korelnöknek adja át, új polgármester illetve alpolgármester hiányában.^[55]

63. § A polgármester a Közös Önkormányzati Hivatalban – július és augusztus hónap kivételével – havonta legalább egy alkalommal fogadóórát tart. ^[56]

32. Az alpolgármester

64. § (1) A képviselő-testület a saját tagjai közül, a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére egy alpolgármestert választ. Az alpolgármester tevékenységét főállásban látja el.^{[57] [58]}

(2) A polgármester egyazon ülésen mindaddig, de legfeljebb összesen háromszor köteles javaslatot tenni az alpolgármester személyére, amíg valamelyik, általa javasolt személy a képviselő-testület minősített többségű támogatását megkapja. Egyazon ülésen az alpolgármesteri tisztségre nem lehet jelölt ismételten az a személy, aki bármelyik szavazás során a Képviselő-testület minősített többségű támogatását nem szerzi meg.^[59]

65. § Az alpolgármester hivatali helyiségben – július és augusztus hónap kivételével – minden hónapban legalább egy alkalommal fogadóórát tart.

33. A tanácsnok

66. §  (1)^[60]       A képviselő-testület a polgármester illetve bármely települési képviselő javaslatára tanácsnokot, tanácsnokokat választhat.

(2) A tanácsnok megbízatása - a feladat jellegétől függően - szólhat határozott, vagy

határozatlan időre. A határozatlan időre szóló tanácsnoki megbízás megszűnik:

a)  a tanácsnoki tisztségről történő lemondással,

b)  a tanácsnoki tisztség képviselő-testület általi visszavonásával, vagy

c) a képviselő megbízatása megszűnésével.

(3) A tanácsnok meghatározott feladatkör felügyeletét és ellenőrzését látja el, amelyet megválasztásakor - feladatköre egyidejű megállapításával - a képviselő-testület határoz meg. 

(4) A tanácsnok a képviselő-testület által kapott megbízatása alapján végzett feladatok

elvégzéséről évente köteles beszámolni a képviselő-testületnek.

(5) A tanácsnok tiszteletdíjra jogosult, melynek mértékét az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló önkormányzati rendelet szabályozza.

VIII. Fejezet

A polgármesteri hivatal, kinevezett tisztségviselők

34. A Közös Önkormányzati hivatal^[61]

67. § A Közös Önkormányzati Hivatal a képviselő-testület által elfogadott alapító okirat és szervezeti és működési szabályzat szerint működik. ^[62]

35. Közterület felügyelet

68.§ (1) Badacsonytomaj Város Önkormányzata a település közigazgatási területén lévő közterületeken a közterületek rendjének és tisztaságának védelme érdekében közterület - felügyeletet működtet.

2. A közterület-felügyelet Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egységeként működik. ^[63]
3. A Közterület-felügyelet szervezetét, jogállását, feladatait- és hatáskörét a közterület-felügyeletről szóló önkormányzati rendelet, valamint a Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti- és működési szabályzata határozza meg. ^[64]

36. A jegyző

69. § (1) A jegyző - egyéb jogszabályokban meghatározott feladatain túl - gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, továbbá:

a) a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testületi előterjesztéseket,

b) gondoskodik – a Közös Önkormányzati Hivatal útján - a képviselő-testületi és bizottsági határozatok végrehajtásáról, ^[65]

c)  ellátja a Közös Önkormányzati Hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat, ^[66]

d)  ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet,

e) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke vagy képviselő kérésére jogértelmezési kérdésekben,

f)  javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára.

70. § A jegyző az előterjesztés fedőlapján írásban jelzi, ha a képviselő-testület döntési javaslata jogszabálysértő. Amennyiben a döntési javaslat nem jogszabálysértő, úgy az előterjesztést aláírja. A képviselő - testületi ülésen benyújtott módosító indítvány esetében a jegyző szóban jelzi, ha a döntési javaslat jogszabálysértő, mely tény a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül.

71. § A jegyző a Közös Önkormányzati Hivatalban minden hónapban legalább egy alkalommal fogadóórát tart. ^[67]

72. § (1)^[68] A jegyzőt távollétében és a tisztség betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatása esetén a jegyző által írásban megbízott műszaki osztályvezetői feladatokat ellátó köztisztviselő helyettesíti. A jegyzői és műszaki osztályvezetői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a jegyző által írásban megbízott, a költségvetési- és adóosztály osztályvezetői feladatokat ellátó köztisztviselő látja el.

(2)^{[69] [70] [71]}

IX. Fejezet

Az önkormányzat gazdálkodása

37. Az önkormányzat költségvetése

73. § (1) A költségvetési rendelet alapja a költségvetési koncepció. Ennek során történik meg

a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek tartalmának az önkormányzat gazdálkodására gyakorolt hatásainak, valamint az önkormányzat alapellátási kötelezettségeivel és az önként vállalt feladatokkal kapcsolatos pénzügyi információk szakmai elemzése. A költségvetési koncepció kidolgozásával kapcsolatos kiemelt feladatok:

a) fel kell tárni a bevételi forrásokat és azok bővítési lehetőségeit,

b)  a kiadási szükségletek (helyi közösségi igények) meghatározása, azok gazdaságos, célszerű megoldásainak feltérképezése,

c) az igények és célkitűzések egyeztetése,

d)  meg kell határozni a feladatvállalás sorrendjét,

e)  el kell végezni a döntésekkel kapcsolatos hatásvizsgálatokat.

(2) Az önkormányzat költségvetését két fordulóban tárgyalja a képviselő-testület. Az első fordulóban a költségvetés általános vitája történik.

(3) A második fordulóban történik a költségvetési rendelet tervezetének kidolgozása, amely alternatív javaslatokat is tartalmazhat. A rendelettervezet javaslat formájában kerül a képviselő-testület és a bizottságok elé a jogszabályokban előírt tartalmi rendben.

(4)^[72] A költségvetési rendelet tervezetét szakmailag a jegyző készíti elő, a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A Pénzügyi Bizottság köteles megtárgyalni.

(5) A zárszámadásról szóló rendelet előkészítése és előterjesztése a (3) és (4) bekezdésben foglaltak szerint történik.

38. Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatok

74. § (1) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.^[73]

(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények alapító okiratuk és az éves költségvetési rendeletben előírtak szerint gazdálkodnak.

X. Fejezet

Az önkormányzat kapcsolatrendszere

39. Közmeghallgatás

75.§  (1) A közmeghallgatás megtartására a képviselő-testületi ülésre vonatkozó előírások az irányadók. ^[74]

(2)       A közmeghallgatás napirendjét, időpontját és helyét a helyben szokásos módon az ülés előtt legalább 15 nappal közzé kell tenni.

(3) A közmeghallgatáson a felszólalás, a jelentkezés sorrendje szerint történik.^[75]

(4) A közmeghallgatáson elhangzó felszólalások időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.

40. Az önkormányzat által szervezett lakossági fórum

76. § (1) A képviselő - testület előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot, településrészek fórumát hívhat össze.

(2)       A képviselő - testület településrészek fórumát tart évente 2 alkalommal Badacsonytomaj településrészen, 1 alkalommal Badacsony településrészen és 1 alkalommal Badacsonyörs településrészen.

(3)       A fórumról jegyzőkönyv készül, melyet valamennyi képviselő megkap.

(4) A lakossági fórumról, témájáról, helyéről és idejéről az érintetteket a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok szerint kell tájékoztatni.

(5) A lakossági fórumot a polgármester vagy az általa megbízott személy vezeti.

(6) A lakossági fórum témájáról, helyéről és idejéről a hirdetmény megküldésével a képviselőket tájékoztatni kell.

(7) A lakossági fórumra a jegyzőt és az illetékes osztályvezetőt meg kell hívni.

41. Rendeletek előkészítésében való társadalmi részvétel szabályairól

77. §^[76]

(1)

(2)

(3)

XI. Fejezet

Záró rendelkezések

78. § (1) Ez a rendelet 2013. március 1-jén lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Badacsonytomaj Város Önkormányzata Képviselő–testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2010. (XII.13.)  önkormányzati rendelete és az azt módosító 20/2011.(IV.28.) önkormányzati rendelet, 32/2011.(VI.30.) önkormányzati rendelet, 43/2011.(XII.09.) önkormányzati rendelet, 7/2012.(III.09.) önkormányzati rendelet, 31/2012.(VIII.27.) önkormányzati rendelet, 37/2012.(X.26.) önkormányzati rendelet, 44/2012.(XI.30.) önkormányzati rendelet.

dr. Weller–Jakus Tamás        Krisztin N. László

               jegyző                     polgármester