1. § (1)¹

(2)²³⁴ A település területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) csak

(3)⁵

(4)⁶⁷ Jelen rendelet 1. számú melléklete a fogalom meghatározások, 2. számú melléklete az Sz-1 jelű 1:2000 méretarányú szabályozási terv. A mellékleteket a rendelettel együtt kell alkalmazni.

2. § (1) A szabályozási terv elemei kötelezőek vagy irányadóak.

(2) A településszerkezeti terv felülvizsgálata és módosítása keretében módosítható kötelező szabályozási elemek:

(3) A (2) bekezdésben nem említett kötelező elemek módosítása legalább a tömb egészére kiterjedő szabályozási terv készítésével, illetve a meglévő szabályozási terv módosításával történhet meg.

(4) Irányadó szabályozási elemek: telekhatárok amelyek nem kötelező szabályozási vonalak vagy terület felhasználási egység határa-vonalak egyben.

2/A. § .⁸Meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható, átalakítható, újjá építhető, az eredeti beépítettség mértékéig új épületre cserélhető, illetve az építési helyen (előkert, oldalkertek, hátsókert területének biztosításával) a beépítési feltételek teljesülése esetén az övezeti előírásban rögzített beépítési mértékig bővíthető.

3. § (1) A település közigazgatási területe építési szempontból:

(2)⁹¹⁰ A beépítésre szánt terület építési használata szerint lehet:

r) különleges terület:

(3)¹¹ Beépítésre nem szánt terület lehet:

4. § (1) A település közigazgatási területe a területhasználat intenzitásától, illetve a jogi állapottól függően – a terv szerint – az alábbi részekre oszlik:

(2) A település közigazgatási területe a vasút mellett beékelődött Szigligeti igazgatási területtel korrigálandó.

5. § (1) Badacsonytördemic igazgatási területén a jelenlegi belterületi határok a vasút és Nemesgulács irányába módosíthatóak (növelhetők).

(2) Nem kell belterületbe vonni a meglévő, illetve tervezett zöldterületeket.

5/A. § (1) A beépítésre nem szánt területen a Btv.-ben rögzítettnél kisebb telket kialakítani nem lehet.

(2) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a szabályozási terv szerinti közterület kialakítása céljából kerül sor, a telekalakítás akkor is engedélyezhető, ha a visszamaradó telek mérete kisebb, mint az övezeti előírások szerinti kialakítható legkisebb telekméret.

(3) Magánút létesítése esetén, amennyiben a visszamaradó telek nagysága az övezetre, vagy építési övezetre előírt teleknagyságot nem éri el, a telek kialakítható, ha az eredeti területének a nagyságától 20 %-nál jobban nem tér el, és az övezetre, vagy építési övezetre megállapított egyéb építési paraméterek továbbra is betarthatók.

(4) Közforgalom elől elzárt magánút 3 méternél keskenyebb nem lehet. A 100 méternél hosszabb, vagy teljes hosszában nem belátható közforgalom elől elzárt magánút, illetve a közforgalomnak megnyitott magánút 6 méternél keskenyebb nem lehet.

(5) Közműlétesítmény elhelyezése céljára a vonatkozó övezeti előírásban rögzítettől kisebb telek is kialakítható.

(6) Nyúlványos telek a településen kialakítható.

6. § (1) A lakóterület az alábbi építési övezetekre tagozódik:

(2) A lakóterületek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

(3) A kisvárosi lakóövezet (Lk) jellemzően közepes intenzitású, több önálló rendeltetési egységet is magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál. A területen az OTÉK 12. és 32. §-a szerinti épületek és építmények helyezhetők el, kivéve az üzemanyagtöltőt és egyéb gazdasági épületet.

(4) A kertvárosias lakóövezet (Lke) jellemzően laza beépítésű, egy önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál. A területen az OTÉK 13. § és 32. §-ja szerinti épületek és építmények helyezhetők el, kivéve a sportépítményt, az üzemanyagtöltőt és egyéb gazdasági épületet.

(5) A falusias lakóövezet (Lf) jellemzően alacsony laksűrűségű, a beépített telekrészhez kapcsolódó, vagy önálló – mezőgazdaságilag hasznosított kertterülettel is rendelkezik és amely lakóépületen kívül mező- és erdőgazdasági építmények elhelyezésére szolgál. A területen az OTÉK 14. § és 32. §-a szerinti épületek és építmények helyezhetők el, kivéve a sportépítményt, az üzemanyagtöltőt és egyéb gazdasági épületet.

7. § (1) A lakóövezet elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál. A lakóövezeten egyéb funkció is elhelyezhető, de az elhelyezhetőséget vizsgálni, ellenőrizni kell a lakófunkció zavartalanságának biztosítása, a lakóövezetekre érvényes táj- és környezetvédelmi korlátok érvényesítése szempontjából.

(2) A lakóövezet beépítési jelleg szerint további L_k L_ke L_f jelű építési övezetekre tagolódik.

(3) A lakóterület építési övezetein belül az építési telekre, beépítési módra jelen szabályzat lakóövezetre vonatkozó előírásait kell betartani. A lakóterületen más rendeltetésű épület is csak az övezetre előírtakkal megegyező max. építmény-magassággal és szabályozási jellemzőkkel helyezhető el.

(4)¹³

(5) A lakóterületen az állattartás nagyságrendjéről, módjáról, külön önkormányzati rendelet intézkedik.

(6) Az összes L jelű építési övezetbe sorolt területeken lakótelket kialakítani, azokon épületet és építményt elhelyezni csak a szabályozási tervnek megfelelően szabad.

(7) Az L_k L_ke L_f jellel jelölt helyi építési övezetek az OTÉK L_k L_ke L_f jelű sajátos építési használatának helyi adottságokhoz alkalmazkodó övezetei.

(8) Az L jelű építési övezetek jelölésének értelmezése: a helyi építési övezet jelei: L_k L_ke1, L_ke2, L_f1, L_f2 számlálóban: - beépítési mód, - legnagyobb beépítettség százaléka nevezőben: - építménymagasság - legkisebb kialakítható telek mérete.

8. § (1) Az L_k – Sz 40 / 4,2 800 jellel jelölt kisvárosi építési övezetben, szabadon álló beépítési mód szerinti 4,2 m építménymagasságú, a telken legfeljebb 40 %-os beépített terület elfoglaló földszint + tetőtér beépítéses épület helyezhető el.

9. §¹⁷ (1) Az L_ke1 – O 20 / 4,2 800 jellel jelölt kertvárosi építési övezetben oldalhatáron álló építési mód szerinti, 4,2 m építménymagasságú épületek építhetőek úgy, hogy legfeljebb az épület melletti legmagasabb terepszinttől mért 4,2 m, és legalacsonyabb terepszinttől mért 4,5 m homlokzatmagasságú, a telken legfeljebb 20 % beépített területet elfoglaló földszint + tetőtér beépítéses épület helyezhető el.

10. § (1) Az L_f1 – O 20 /4,2 1000 jellel jelölt falusias építési övezetben, oldalhatáron álló beépítési mód szerinti, legfeljebb – 4,2 m építménymagasságú, az épület melletti legmagasabb terepszinttől mért 4,2 m, és legalacsonyabb terepszinttől mért – 4,5 m homlokzatmagasságú, a telken legfeljebb 20 %-os beépített területet elfoglaló, földszintes, tetőtérbeépítéses épület helyezhető el.

11. § (1) A község területén a vegyes területek sajátos építési használata szerint településközpont vegyes és központi vegyes övezetre tagozódik.

(2) A településközpont vegyes övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

12. § (1) A vegyes területen építési tevékenységet engedélyezni csak a szabályozási tervnek megfelelően szabad.

(2) A vegyes területek az alábbi építési övezetekre tagolódnak:

13. § (1) A településközponti vegyes terület elsősorban közösséget szolgáló létesítmények számára kijelölt terület. Ennek megfelelően egyéb funkciók elhelyezhetőségét, a közösségi létesítmény zavartalan üzemeltetésének biztosítását vizsgálni, ellenőrizni kell.

(2) A Vt₁ – O 35 / 4,0 800 jellel jelölt településközponti vegyes építési övezetben oldalhatáron, álló építési mód szerinti, 4,0 m építménymagasságú épületek oldalhatáron, utcavonalon állóan helyezhetőek el úgy, hogy legfeljebb az épület melletti legmagasabb terepszinttől mért 4,0 m, és legalacsonyabb terepszinttől mért 4,2 m homlokzatmagasságú, a telken legfeljebb 35 % beépített területet elfoglaló földszint + tetőtérbeépítéses épület helyezhető el.

14. § (1) A központi vegyes övezet elsősorban közösséget szolgáló létesítmények számára kijelölt terület. Ennek megfelelően egyéb funkciók elhelyezhetőségét, a közösségi létesítmény zavartalan üzemeltetésének biztosítását vizsgálni, ellenőrizni kell.

(2) Épületeiben lakóépület egységet csak szolgálati lakás jelleggel lehet kialakítani.

(3) A Vk – Sz 35/10,5 2000 jellel jelölt központi vegyes övezetben, szabadonálló beépítési mód szerinti, legfeljebb 10,5 m építménymagasságú magastetős épületek helyezhetők el. A legnagyobb homlokzatmagasság utcától lejtő terep esetén 8,5 m, utcára lejtő terep esetén 11,0 m homlokzatmagasságú, a telken legfeljebb 35 % beépített terület, elfoglaló pinceszint + két használati szint + tetőtérbeépítéses épület helyezhető el.

15. § (1) Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál. Az üdülőterületen egyéb funkciójú (lakó, gazdasági) épület is elhelyezhető, de az elhelyezhetőséget vizsgálni, ellenőrizni kell, az üdülőfunkció zavartalanságának biztosítása, az üdülőterületekre érvényes a táj-, környezetvédelmi korlátok érvényesítése szempontjából.

(2) Az üdülőterületek beépítési jelleg szerint Ü_h jelű borvidéki hétvégiházas üdülő és Ü_ü jelű üdülőházas üdülő építési övezetekre tagolódnak.

16. § (1) Az üdülőterület építési övezetein belül az építési telekre, beépítési módra, főépületre az OTÉK 21. §-23. §-ának előírásait és jelen szabályzat üdülőterületekre vonatkozó előírásait kell betartani. A területen más rendeltetésű épület is csak a területre előírtakkal megegyező max. építménymagassággal és szabályozási jellemzőkkel helyezhető el.

(2) Az Ü jelű építési övezet területén teljes közműellátást kell biztosítani.

(3) Az Ü_h1, Ü_h2, jellel jelölt helyi építési övezetek a hétvégiházas üdülőterületek építési övezeteinek helyi adottságokhoz alkalmazkodó borvidéki változatai.

(4) Az üdülőövezetekre vonatkozó általános előírások:

(5) Az Ü jelű építési övezetek területén a melléképítményekre vonatkozó kiegészítő előírások:

(6) Az Ü jelű építési övezetek területén a kerítésekre, bejáratokra, telekhasználatra vonatkozó kiegészítő előírások:

17. § (1) Az Ü_h1 – Sz 15 / 4,2 800 jellel jelölt borvidéki hétvégiházas építési övezetben szabadon álló építési mód szerinti legfeljebb – 4,2 m építménymagasságú, az épület melletti legmagasabb terepszinttől mért 4,2 m, és legalacsonyabb terepszinttől mért 4,5 m homlokzatmagasságú, a telken legfeljebb 15 % beépített területet elfoglaló földszintes, tetőtér beépítéses épület helyezhető el.

18. § Az Ü_ü – Sz 15 / 4,5 2000 jellel jelölt üdülőházas építési övezetben szabadon álló építési mód szerinti legfeljebb – 6,5 m építménymagasságú, az épület melletti legmagasabb terepszinttől mért 6,0 m, és legalacsonyabb terepszinttől mért 6,8 m homlokzatmagasságú, a telken legfeljebb 15 % beépített területet elfoglaló földszint+ egyszintes, tetőtérbeépítéses épület helyezhető el.

19. § (1)³⁵ A különleges terület sajátos használata szerint lehet:

(2) A különleges területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

20. § (1)³⁶

(2) Különleges övezeten építési tevékenységet engedélyezni csak a szabályozási tervnek megfelelően szabad.

(3)³⁷

(4)³⁸

(5)³⁹ A meglevő vagy tervezett különleges övezeten belül telekosztás és annak következményeképpen közterület-kialakítás csak részletes szabályozási terv, illetve jelen szabályozási terv módosítása alapján engedélyezhető.

21. § (1) A különleges idegenforgalmi építési övezetek területén az OTÉK 24. §, 25. § előírásait és jelen előírásokban foglaltakat kell figyelembe venni.

(2) A Küid – Sz 10 / 4,2 5000 jellel jelölt különleges idegenforgalmi szabadidőközpont, sport terület építési övezetben a szabadonállóan elhelyezhető épület megengedett legnagyobb építménymagassága 4,2 m. A telken legfeljebb 10 % beépített területet elfoglaló földszintes + tetőtérbeépítéses épület helyezhető el.

22. § (1) Különleges terület egyéb övezete a különleges temető (Küt) terület.

(2) A különleges terület egyéb övezetei elsősorban közösséget szolgáló, - jelentős zöldfelület igényű – létesítmények számára kijelölt övezetek. Ennek megfelelően egyéb funkciók nem helyezhetők el.

(3) A Küt – Sz 5 / 3,5 5000 jellel jelölt különleges temető építési övezetben a szabadonállóan elhelyezhető épületek megengedett legnagyobb építménymagassága 3,5 m. A telken legfeljebb 5 % beépített területet elfoglaló egyszintes ravatalozó, kápolna és síremlék épület helyezhető el.

22/B. § (1) A különleges honvédelmi terület a honvédelmi feladatok ellátásához szükséges létesítmények számára kijelölt építési övezet. Az építési övezetben szálláshelyet tartalmazó vendéglátó rendeltetésű épület is elhelyezhető.

(2) A Khon jellel jelölt különleges honvédelmi terület építési övezetben a szabadon állóan elhelyezhető épületek megengedett legnagyobb építménymagassága 6 m. A telken legfeljebb 30 % beépített területet elfoglaló épület helyezhető el.

23. § (1) A gazdasági terület övezetei kizárólag a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetbe tartozóak.

(2) Épületeiben lakóépület egységet csak szolgálati lakás jelleggel lehet kialakítani.

(3) A 7. § (13) bekezdéseinek előírásait a vegyes területen is be kell tartani. Az "üzem, raktározási csarnok " funkciójú épület a régi malmok, magtárak tömegét formázza! Technológiával igazolt 4,5 méternél nagyobb építménymagasság esetén egyedi tájvizsgálat szükséges.

(4) A G_k1 – Sz 35 / 4,5 800 jellel jelölt kereskedelmi gazdasági övezetben, szabadonálló beépítési mód szerinti, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú magastetős épületek helyezhetők el.

24. § (1) A beépítésre nem szánt terület a következő területfelhasználási egységekbe tartozik:

(2)⁶¹

25. § (1) A közlekedési területek területfelhasználási egységébe tartoznak a meglévő és tervezett közutak a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt.

(2) A község területén a közlekedési létesítmények szabályozási szélességét a szabályozási terv szerint kell kialakítani.

(3) A közutak építési (szabályozási) szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezési, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető.

(4) A közlekedési felületeket alkotó közúthálózati elemek tervezési osztályba sorolása:

26. § (1) Zöldterület (közpark, közkert) a szabályozási terven Z-Kp jellel jelölt növényzettel fedett közterület.

(2) Zöldterületen

(3)⁶²⁶³ A területen az építmény-elhelyezés övezeti előírásai a következők:

27. § (1) Erdőterület a szabályozási terven E jellel szabályozott erdőművelési ág, illetve a településrendezési terv alapján erdősítésre javasolt, jelenleg gyep mezőgazdasági művelési ágban lévő ingatlanok területe.

(2) Az erdőterület rendeltetése és az építmények elhelyezése szempontjából a következő övezetekre tagolódik:

(3) A szabályozási terv szerinti védelmi rendeltetésű (Ev) erdőterület övezeteiben épületet elhelyezni nem lehet. Az OTÉK 32. §-ban felsorolt építmények kizárólag akkor helyezhetők el, ha azok az erdő védelmi rendeltetését nem zavarják, és a védelmi rendeltetést felügyelő erdészeti természetvédelmi hatóság az építéshez hozzájárul.

(4) Természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve védelemre javasolt erdőterületen bánya, távközlési magas építmény, adótorony, antenna nem létesíthető.

(5) A Badacsonytördemic területén levő erdőkben természetszerű, tartalmas, szakszerű, az erdők rendeltetését messzemenően figyelembe vevő, kíméletes erdőgazdálkodást kell folytatni.

(6)⁶⁶

(7) Az erdők vágásérettség korát a talajvédelmi, vízvédelmi és turisztikai szempontból, ha az állományok egészségi állapota lehetővé teszi, megemelt értékkel kell megállapítani.

(8) A szabályozási terven Ev-szk jellel jelölt erdőterületeken épület nem helyezhető el, de miután szőlőkataszter szerinti I. osztályú terület, a művelési ágváltoztatás gyepről, vagy erdőről szőlőművelésre engedélyezhető.

28. § (1) A mezőgazdasági területet a tájkarakter, a természeti értékek, a felszíni vizek – különösen a Balaton vízminőségének – védelme, a termőtalaj és a termőföld megőrzése, a mezőgazdasági és településfejlesztési szempontok következtében, a szabályozási terv az alábbi területfelhasználási egységekre osztja:

(2) A mezőgazdasági területen erdő, lovassport célú gyep létesíthető a szőlőkataszter I. osztály területeket kivéve.

(3) A szabályozási tervlapon „M-N” jellel jelölt mezőgazdasági területeken épület nem helyezhető el.

(4) A teljes közigazgatási terület védett természeti terület, szántó művelési ágú területek nem építhetők be.

(5)⁶⁷ Mezőgazdasági területen melléképítmény nem építhető, kivéve a terepszint alatti közmű becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy. Tájidegen létesítmények, kerti pavilon, medence nem építhető.

(6)⁶⁸ A földrészleteken előkertben építmény nem helyezhető el, az zöldfelülettel tartandó fenn.

(7)⁶⁹ A mezőgazdasági területen 50 m2, vagy annál kisebb alapterületű épület nem helyezhető le, kivéve az eredeti természetes terepszint fölé földtakarással együtt legfeljebb 1 m magasságig kiemelkedő boltozott pince, illetve a legalább 25 m2 alapterületű, legfeljebb 2,5 m építménymagasságú, téglalap alaprajzú, lejtésirányú tetőgerinccel, 45°-os tetőhajlásszögű tetővel, cserépfedéses, fa nyílászárókkal, törtfehér, vagy szürke színű homlokzattal kialakított gazdasági épület, az érintett Nemzeti Park kezelési tervi előírásainak megfelelően.

(8)⁷⁰ Mezőgazdasági területen idegenforgalmi szállásférőhely nem létesíthető.

(9)⁷¹ Az általános és kertes mezőgazdasági övezetekben kereskedelem, vendéglátás az engedélyezett gazdasági épületen belül létesíthető. 50 lm3 alatti, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmények – közösségi kilátók és tájba illesztett közmű műtárgyak kivételével – a főépülettel egy tömegben létesíthetők.

29. § Az általános mezőgazdasági területbe – M-á, illetve M-ko jelű terület – az árutermelő gazdálkodásra alkalmas mezőgazdasági terület tartozik, ahol a növénytermesztés, szőlő- és gyümölcstermesztés, állattenyésztés, továbbá a nevezett tevékenységgel kapcsolatos szolgáltatás, termékfeldolgozás, tárolás építményei létesíthetők.

30. § (1) A kertes mezőgazdasági területen a kertészeti termelést, termékfeldolgozást és tárolást szolgáló építmények (OTÉK 29. §) helyezhetők el.

(2) A kertes mezőgazdasági területen az épület-elhelyezés feltételei az alábbiak:

(3)⁸¹ Az Mke0 jelű övezetben új épület nem alakítható ki.

31. § (1)⁸²⁸³ A vízgazdálkodással összefüggő terület:

(2)⁸⁴ Vízgazdálkodási területen épületek építése, bővítése nem engedélyezhető.

(3)⁸⁵ A tómederben kikötő kizárólag a szabályozási terven jelölt területeken létesíthető, illetve üzemeltethető. A tómedren kívül kikötő csak a Küki és a Vtk-m övezeti jelű területen létesíthető, illetve üzemeltethető.

(4)⁸⁶

(5) A vízmeder területe feltöltéssel nem csökkenthető, kivéve a vízpart rehabilitációban meghatározott feltöltést.

(6)⁸⁷ A vízgazdálkodási területen (tómederben és tómedren kívül) meglévő nádasok teljes mértékben megőrzendők, a mindenkor hatályos nádminősítés figyelembe vételével.

32. § (1)⁸⁸ Az országos védelem alatt álló műemléki értékeket, a műemléki környezetet a szabályozási tervek tüntetik fel és jelen rendelet 1. Függeléke sorolja fel.

(2)⁸⁹

(3)⁹⁰

(4)⁹¹

(5)⁹² A védett helyi építészeti értékek tárgyában a vonatkozó külön helyi önkormányzati rendelet szerint kell eljárni.

(6)⁹³ A település régészeti lelőhelyei, illetve a régészeti érdekű területek a szabályozási terveken vannak feltüntetve, és jelen rendelet 2. Függeléke sorolja fel.

(7)⁹⁴

(8)⁹⁵

(9)⁹⁶ Régészeti lelőhelyeken és régészeti érdekű területeken végzett tevékenységek esetén a külön jogszabály szerinti előírásokat kell betartani.

32/A. § (1) Az egyedi tájértékek az ember társadalmi tevékenységével létrehozott tájalkotó elemek, melyek kultúrtörténeti, vagy esztétikai szempontból egy község számára jelentőssé váltak, de nem állnak műemléki, vagy természetvédelmi oltalom alatt.

(2) Tükrözik a falu múltját, kulturális hagyományait, védelmük ezért fontos. Minden egyedi tájértéknek közösségi jelentőséggel kell bírnia, környezetével együtt értelmezendő.

(3) Az egyedi tájérték védelme érdekében folyamatos állapot-, illetve állagmegóvását, környezetének rendezését el kell végezni.

(4)⁹⁸ A területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság által megállapított és nyilvántartásba vett egyedi tájértékeket jelen rendelet 3. Függeléke sorolja fel.

(5) A nyilvántartásba vett egyedi tájérték építmény nem bontható el.

33. § (1)⁹⁹ Badacsonytördemic teljes közigazgatási területén az építmények elhelyezése, az ingatlanok használata csak a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság egyetértésével, a természetvédelmi kezelési előírások szerint történhet.

(2) Badacsonytördemic területén az élővilágot, a természetes flórát és faunát, a természeti területeket gondos emberi tevékenységgel védeni szükséges.

(3)¹⁰⁰ Badacsonytördemic Balaton-parti külterületi területen a vízgazdálkodási övezetbe sorolt FV jellel jelölt területen kizárólag nádas, gyep, erdőművelési ág területhasználat engedélyezhető. Indokolt esetben közmű és közlekedési létesítmények az övezetben elhelyezhetők.

(4) Kül- és belterületen a közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani.

(5) Az elkerülő út engedélyezése során a tájesztétikai megfelelőséget látványtervvel kell igazolni.

(6)¹⁰¹ A védett területek természetes terepalakulata, terepfelszíne megőrzendő.

(7)¹⁰²

(8)¹⁰³ A szántóművelési ágban építmény nem helyezhető el.

(9)¹⁰⁴ Energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető.

(10)¹⁰⁵ Új külszíni bányatelek nem állapítható meg.

(11)¹⁰⁶

(12)¹⁰⁷ Csarnok jellegű épület elhelyezése nem engedélyezhető.

(13)¹⁰⁸ Környezetszennyező tevékenység nem folytatható, új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető.

(14)¹⁰⁹ Csak extenzív jellegű, vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók, a kialakult tájhasználatot csak a természeti értékek sérelme nélkül szabad megváltoztatni.

(15)¹¹⁰ Külterületen lakókocsi, sátor, nádszövettel, vagy ponyvaszerkezettel készült építmény, vagy forgalmi engedély nélküli gépjármű, jármű, mobil építmény nem helyezhető el.

(16)¹¹¹ A vízpart mentén a világítási elemek tervezetten alakíthatók ki, de égbolt megvilágító elemek nem létesíthetők.

(17)¹¹² A településen létesülő valamennyi építmény kialakítása és átalakítása esetén biztosítani kell a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megőrzését, a tájak esztétikai adottságait meghatározó sajátosságok és a tájképi egység fenntartását. Az épületek elhelyezése, mérete, formája, színe, funkciója és száma alkalmazkodjon a táj jellegéhez.

33/A. § (1) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.

(2) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el.

(3) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető.

(4) A kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg.

(5) A látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni.

(6) A közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el.

(7) Új építmény elhelyezése tájba illesztve, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet.

(8)¹¹⁴ 10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető, csarnok jellegű épület elhelyezése nem engedélyezhető.

(9) Erdőtelepítés, erdőfelújítás, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető.

(10)¹¹⁵ A fokozottan védett hegytetőn köz- és díszvilágítás nem létesíthető

34. § (1) Badacsonytördemic közigazgatási területén a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy

(2) Az igazgatási területen talajszennyezést okozó létesítmény nem helyezhető el.

(3) Badacsonytördemic területen veszélyes hulladék keletkezésével járó üzemszerű tevékenység nem folytatható.

(4) Badacsonytördemic területen csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek az érvényes levegőtisztaság-védelmi előírásokat kielégítik. A légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a hatályos jogszabályok szerint kell figyelembe venni.

(5)¹¹⁶ A zajvédelem az országos előírásoknak megfelelően biztosítható. A zajvédelmi határértékeket magasabb szintű jogszabály rögzíti.

(6)¹¹⁷ A környezetbe zajt és rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a védendő területen, épületben és helyiségben a zaj- vagy rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek.

35. § (1)¹¹⁸ A település beépítésre nem szánt területén új épületet építeni csak akkor lehet, ha a villamos energia ellátás és a vezetékes ivóvízellátás vagy az illetékes közegészségügy szerv által elfogadott, engedélyezett egyéb ivóvízellátás, valamint a szennyvízelvezetés a (10) és (11) a felszíni vízrendezés a (12) és (13) bekezdésben a beépítésre nem szánt területre vonatkozóan rögzítetteknek megfelelően biztosítható.

(2) A közműlétesítmények és hálózatok elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati előírásokat, szabványokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető.

(3) A közműlétesítményeket és hálózatokat, közterületen, vagy közműterületen kell elhelyezni, azok előírás szerinti biztonsági övezetének is közterületre, vagy közműterületre kell esni. Ettől eltérő esetben – ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja – a közmű helyének és biztonsági övezetének helyigényét szolgalmi jog bejegyzésével kell biztosítani. Közművek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz.

(4) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad eléépíteni.

(5) Új közművezetékek létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény – épület, műtárgy-építés stb.) esetén, a kivitelezés során a meglevő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél a meglevő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

(6) A meglevő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, szabványos keresztezés kiépítésekor annak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.

(7) Új útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről ill. a meglevő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(8) Feltöltött területre építkezni csak talajmechanikai szakvélemény alapján szabad és az abban előírtakat kötelező betartani.

(9) A szennyvízelvezetéssel a környezetet szennyezni, közvetlen, vagy közvetetten a Balatont veszélyeztetni nem szabad, ezért:

(10) Vállalkozási, gazdasági területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel – a megengedett szennyezettség mértékéig – elő kell tisztítani.

(11) A csapadékvíz elvezetését a településközpontban csak zárt csapadékcsatornával szabad engedélyezni. A csapadékvíz élővízfolyásba, a Balatonba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező. A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(12)¹²² 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat úgy kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlenül a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatorna hálózatba, illetve a nyílt árkokba.

(13) A VIZIG kezelésében levő Balaton mentén a partéltől 10 m-es sáv, a VIZIG kezelésében levő vízfolyások és egyéb vízfelületek partéleitől min. 6-6 m, az önkormányzat kezelésében levő vízfolyások és egyéb vízfelületek partéleitől min.3-3 m, a nyílt árok mentén legalább az egyik oldalon 2, a másik oldalon 1 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó. A karbantartási sávban bármilyen tevékenységet csak a karbantartó hozzájárulásával lehet végezni, az érintett sávban bármit elhelyezni illetve tárolni még rövid időre sem szabad.

(14) A településközpontban villamos energia ellátási hálózatot építeni, meglevő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.

(15) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

(16) Az egyes telkek gázellátása középnyomású hálózatról létesítendő bekötéssel történik, ezért helyi egyedi nyomáscsökkentő elhelyezése szükséges, amelyet a telkeken belül, az út menti zöldsávba, az előkertben növényzettel takartan kell elhelyezni. (Ha a továbbtervezés során a nyomáscsökkentőt az épület falára szeretnék elhelyezni, akkor csak alárendeltebb homlokfalra történő elhelyezés engedélyezhető.). A gázmérő a telken csak takart helyen kerüljön elhelyezésre.

(17) A járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, szag) és az esztétikai követelményekre fokozott figyelmet kell fordítani.

(18) Új villamos energia ellátási, táv és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhető.

(19) Burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamos energia ellátás hálózatai és a hírközlési hálózat földfeletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének biztosítására a villamos energia elosztási, a közvilágítási és a hírközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsoron kell szerelni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(20) A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, előírt magassági korlátozás betartandó.

(21) Közszolgálati táv- és hírközlési antennák csak építési engedéllyel helyezhetők el. Az antennák telepítéséhez az engedély kiadásának feltétele, hogy előzetesen az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásra kerüljön. A 10 méternél magasabb építmények a külterületen nem helyezhetők el, a meglévő használaton kívüli ilyen létesítmények elbontandó.

36. § (1) Az Ősközség területi védelemre javasolt (Szent István utca teljes hossza) területén új épület építési engedélyezési terveihez az alábbi kiegészítő munkarészek csatolása kötelező:

(2) Az tájképi szempontból érzékeny felső kertes mezőgazdasági zóna (Mk*) területén új épület építési engedélyezési terveihez az alábbi kiegészítő munkarészek csatolása kötelező:

(2) Az építési hatóság, tájvédelmi, településképi, tereprendezési, felszíni vízelvezetési indok alapján az előző bekezdésben szereplő kiegészítő munkarészek készítését Badacsonytördemic igazgatási területén bárhol előírhatja.

37. § (1) Építési tilalmat kell elrendelni, a jelenlegi terület felhasználástól eltérő tervezett terület felhasználás kialakulásáig:

(2)¹²³

(3)¹²⁴ A településen ideiglenes jellegű építmény nem létesíthető.

(4)¹²⁵ Esztétikus kialakítású árnyékolók, napernyők csak beépítésre szánt területen helyezhetők el, mezőgazdasági területen nem.

(5)¹²⁶ Napkollektor a tetőfelületen, a tető síkjában rendezetten, kevésbé feltűnő helyen helyezhető el, egyéb esetben a talajszintre telepíthető.

(6)¹²⁷ Klíma takart homlokzati felületen helyezhető el.

(7)¹²⁸ A földtani veszélyforrás által érintett területen a kőfolyásos, kőzettörmelékes, laza talajszerkezettel érintett területrészeken építeni geotechnikai szakvéleményben rögzített feltételek szerint lehet.

38. § (1) Jelen rendelet 2005. június 1. napján lép hatályba.

(2) A vízpart rehabilitációval érintett területen a szabályozási terv előírásai a 38/2004.(XII.30.) TNM rendelettel elfogadott Badacsonytördemic vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásával együtt érvényes.

(3) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően az I. fokú határozattal el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben abban az esetben kell alkalmazni, ha az kedvezőbb az ügyfél részére.

(4) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a község összevont rendezési terv belterületi módosított tervének szabályozásáról szóló 7/1993./V.24./ 18/1993./X.25./, 5/1994./III.30./ 4/2000./III.16./, 8/2000./V.1./, 7/2001./IX.12./, számú rendeletek.