Ajka Város Önkormányzat Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) 3. § (1)-(2) bekezdésében, 4. § (3) bekezdésében, 5. § (3) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 19. § (1) bekezdésében, a 20. § (3) bekezdésében, a 21. § (6) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, 34. § (1) bekezdésében, a 35. § (2) bekezdésében, a 84. §-ában kapott felhatalmazás alapján Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra.

2. Eljárási rendelkezések

2. §^[1] (1) A lakásbérletekkel kapcsolatosan, a bérlő kijelölési jogot, Ajka Város Önkormányzat Képviselő-testületétől átruházott hatáskörben:

a) a Szociális és Környezetvédelmi Bizottság (továbbiakban: Bizottság),

b) különös méltánylást érdemlő, rendkívüli élethelyzet (krízis), valamint piaci alapon történő bérbeadás esetén a polgármester gyakorolja.

(2) A Képviselő-testület a 9. mellékletben megjelölt, közfeladatot ellátó szervezetek részére - közérdekű feladataik megvalósítása érdekében – bérlő-kiválasztási jogot biztosít.

(3) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérbeadására és elidegenítésére az önkormányzat által erre kijelölt szerv jogosult.

II. Fejezet

Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérbeadásának közös szabályai 

3. A bérlakások bérbeadásának jogcímei

3. §^[2] (1) Az Önkormányzat a tulajdonában álló lakásokat az alábbi jogcímek szerint hasznosítja:

a) szociális bérlakás (1. melléklet szerint),

b) költségelvű bérlakás (2. melléklet szerint),

c) piaci alapú bérlakás (3. melléklet szerint),

d) közérdekből bérbeadott bérlakás (9. melléklet szerint).

(2) Az önkormányzat a tulajdonában lévő bérlakásokról nyilvántartást vezet.

4. A lakásbérlet létrejötte

4. § (1)^[3]Lakásbérleti szerződés azzal a nagykorú természetes személlyel, aki e rendelet 3. § (1) bekezdésében felsorolt jogcímek alapján önkormányzati bérlakásra jogosult valamint a 9. mellékletben megjelölt közfeladatot ellátó szervezetekkel köthető.

(2) Önálló bérlet esetén bérlőtársi jogviszony akkor létesíthető, ha ehhez a tulajdonos hozzájárul, kivéve az Ltv. 4. § (4) bekezdésében foglalt esetben.

(3) Az esetlegesen megüresedett társbérleti lakrészt elsősorban a lakásban maradó társbérlő részére kell bérletre felajánlani, amennyiben a társbérlő munkahellyel és állandó jövedelemmel rendelkezik.

(4) A bérlő a lakásbérleti szerződés fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

5. A felek jogai és kötelezettségei

5. § A felek jogaira és kötelezettségeire az Ltv. vonatkozó szabályai az irányadók azzal, hogy ahol az Ltv. a felek megállapodására utal, annak tartalmát a bérbeadó a törvény és e rendelet keretei között állapítja meg és a bérleti szerződés tartalmazza.

6. § Ha az épületben a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása, vagy mulasztása miatt kár keletkezik, a bérbeadó a bérlőtől a hiba kijavítását vagy a kár megtérítését követelheti.

7. § (1) A bérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, melynek megszegése felmondási ok. E feltételt a bérleti szerződésnek tartalmaznia kell, azzal a kikötéssel, hogy a bérlő a két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni.

(2) A két hónapot meghaladó, indokolt távollét esetei: egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása és egyéb indokolt családi ok. A bérlő által bejelentett távolléte alatt, erre hivatkozással felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a bérleti szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta él, és erről a bérbeadót – felhívására – írásban tájékoztatja.

8. § (1) A bérbeadó a lakás rendeltetésszerű használatát, valamint a bérleti szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente két alkalommal – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – köteles ellenőrizni. A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell az ellenőrzések számát.

(2) A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani és az ellenőrzést tűrni köteles. A bérlő tűrési kötelezettségének nem teljesítése esetén a bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja arra való hivatkozással, hogy a bérlő a szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesíti.

9. § A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával,   felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérbeadó és a bérlő írásba foglalt megállapodása az irányadó. Megállapodás hiányában a karbantartással és felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik.

10. § (1) A lakást jogcím nélkül használó köteles a bérbeadással megbízott szervnek használati díjat fizetni. A lakáshasználati díj mértéke azonos a lakásra megállapított lakbérrel.

(2)  A jogcím nélküli lakáshasználó az önkormányzattól másik lakásra nem tarthat igényt. 

6. A befogadás szabályai

11. § (1) A bérlő a bérlakásba csak az Ltv. 21. § (2) bekezdésében meghatározott személyeket fogadhatja be.

(2) A polgármester írásbeli hozzájárulásával a bérlő a bérlakásba élettársát, valamint gyermeke és unokája házastársát befogadhatja.

(3) A bérlőtárs a lakásba más személyt – a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével – a másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

7.  A bérlakás, vagy annak egy részének albérletbe adása, a lakáscsere

12. § A bérlő a lakást,  vagy annak egy részét, sem lakás, sem egyéb célra vagy bármely más jogcímen harmadik személynek albérletbe nem adhatja.

13. § Az önkormányzati tulajdonú bérlakás bérleti joga, a tulajdonos hozzájárulásával,  kizárólag másik önkormányzati tulajdonú bérlakás bérleti jogára cserélhető el. A lakáscserét a Bizottság hagyja jóvá.

14. § Ha a bérlőtárs kérelmére a bíróság a másik bérlőtárs bérleti jogviszonyát megszünteti, az önkormányzat a volt bérlőtárs elhelyezésére nem biztosít másik lakást.

15. § Ha a bíróság a házasság felbontása során valamelyik felet saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezi a lakás elhagyására, a jogosult részére csak egy szobás megüresedő bérlakás adható bérbe.

16. § Megüresedett társbérleti lakrész a visszamaradt társbérlő részére akkor adható bérbe, ha az egész bérlemény nagysága nem haladja meg a bent maradó bérlő jogos lakásigénye mértékét.  Amennyiben a bérlő jogos lakásigényét a lakás nagysága meghaladja, a bérlő részére kisebb alapterületű cserelakás ajánlható fel.

17. § Amennyiben bérlő szociális bérlakás cseréjére adta be igényét és a szociális bérlakásra való jogosultsága fennáll, de az önkormányzat nem rendelkezik üres bérlakással, a kérelmező részére társbérlet ajánlható fel.

18. § A bérbeadással megbízott szerv évente jogosult ellenőrizni a bérlő és a vele együttköltöző családtagok jogos lakásigényének mértékét. Amennyiben a lakásban életvitelszerűen lakók jogos lakásigényét a lakás nagysága meghaladja, a bérlő részére –amennyiben rendelkezésre áll- kisebb alapterületű cserelakás ajánlható fel.

19. § (1) A Bizottság a szociális bérlakásba társbérlőt jelölhet ki, ha a lakás
egy szobásnál nagyobb és a bérlő szociális helyzete miatt a lakásfenntartási költségeket nem képes fizetni.

 (2) A társbérlő a Bizottság által részére meghatározott lakásnagyság alapján és annak arányában viseli a költségeket.

III. Fejezet

A lakásbérlet megszűnése

8.  A lakásbérleti szerződés megszűnése

20. § (1) A lakásbérleti szerződés megszűnésére az Ltv. rendelkezései e rendeletben meghatározott eltérésekkel irányadók.

(2) A lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén az önkormányzatot elhelyezési kötelezettség nem terheli, térítési díjat nem fizet.

(3) A szociális bérlakásra vonatkozó szerződés abban az esetben is felmondható, ha a bérlő vagyoni, jövedelmi viszonyaiban bekövetkezett változás miatt szociális elhelyezésre már nem jogosult.

(4) A szociális bérlakás esetén felmondható továbbá a bérleti szerződés, ha a bérlő 2 havi lakbérfizetéssel elmarad, vagy 2 hónapot meghaladó közüzemi díjtartozása van, valamint ha a bérlő a bérlakásba - a rendelet 11. §-ában szabályozottakon túl – a polgármester írásbeli hozzájárulása nélkül fogad be más személyt.

(5) Amennyiben a bérlő a lakásbérleti jogviszony ideje alatt kizárólagos ingatlantulajdont szerez, úgy a bérleti szerződés a tárgyhónapot követő hónap utolsó napjával felmondásra kerül.

(6) A bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő az elhelyezéséről saját maga köteles gondoskodni.

21. § (1) A bérlő halála esetén a lakásbérleti jog folytatására az Ltv. szabályait kell alkalmazni.

(2) Amennyiben az Ltv. alapján jogosultak nem kívánják folytatni a lakásbérleti jogot, úgy kötelesek a lakást, a bérlő halálát követő hatvan napon belül, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, tisztán – a teljes lakás egészségügyi fehérre festése után – az elhunyt tulajdonában lévő bútorok elszállítását követően visszaadni. A bérlő elhalálozásának napjától a visszaadás napjáig terjedő időszakra a bérlő örökösei a bérleti díjjal megegyező mértékű használati díjat kötelesek fizetni.

IV. Fejezet

Szociális helyzet alapján történő bérbeadás

22. § (1) Szociális helyzet alapján jogosult önkormányzati bérlakásra (szociális bérlakás) az a nagykorú, cselekvőképes magyar állampolgár, bevándorolt, letelepedett, hontalan, a magyar hatóságok által menekültként vagy oltalmazottként elismert személy, aki és a vele együtt beköltöző hozzátartozója

a) legalább 3 éve ajkai lakóhellyel, vagy ajkai munkahellyel és tartózkodási hellyel rendelkezik és életvitelszerűen a városban él;

b) nem rendelkezik személyi tulajdonú lakás egészének vagy részének tulajdonjogával –  ide nem értve a haszonélvezettel terhelt, öröklés útján szerzett lakást -,

c) nem rendelkezik nyaralóval vagy üdülővel, személygépkocsival - ide nem értve a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjárművet -,

d) nem rendelkezik építési telekkel,

e) nem rendelkezik bérlakással vagy 5 éven belül nem volt önkormányzati tulajdonban lévő lakás bérlője;

f) ha korábban önkormányzati tulajdonban lévő bérlakás bérlőjeként tartozást nem halmozott fel vagy tartozását visszafizette, és a visszafizetés tényét a bérlakás üzemeltetője írásban igazolja;

g) a bérlakás üzemeltetőjével vagy az önkormányzattal jogi vagy peres ügye nincs és korábban sem volt,

h) továbbá, akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200 %-át, egyedül élőként a 250 %-át,

i) és akinek a figyelembe vehető jövedelme a bérlakás üzemeltetője által - a kiutalásra kerülő ingatlanra vonatkozóan - kimutatott lakbér és rezsi költségeket fedezi, és emellett megélhetése is biztosított.

(2) Házastársak, élettársak csak közösen nyújthatnak be kérelmet.

23. § (1) Az együtt költözők létszámától függően az alábbi szobaszámú lakásra nyújtható be kérelem (a továbbiakban: a jogos lakásigény mértéke):

a) egy személy esetén egy lakószoba;

b) két személy esetén legfeljebb két lakószoba,

c) három személy esetén legfeljebb két és fél lakószoba,

d) négy személy esetén legfeljebb három lakószoba,

e) minden további költöző esetén + fél lakószoba.

(2) A jogos lakásigény mértékének meghatározása során a kérelmező házastársa, élettársa, kiskorú, vagy örökbe fogadott gyermeke, nappali tagozaton tanulmányait folytató nagykorú gyermeke, jogerős bírósági ítélettel a pályázó gondnoksága alá helyezett, vele együtt költöző személy és a kérelmező gondozásra szoruló, vele együtt költöző szülője vehető figyelembe.

24. § (1) A szociális bérlakás iránti kérelmet – a rendelet 4. mellékletét képező nyomtatványon – az Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal Szociális és Igazgatási Irodáján lehet benyújtani.  

(2) A kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek büntető jogi felelőssége tudatában nyilatkoznia kell a saját, valamint a vele együtt költöző személyek szociális, jövedelmi és vagyoni viszonyairól. A jövedelemszámításnál irányadó időszak:

a) a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző hónap;

b) az egyéb jövedelmeknél egy év.

(3) A kérelemhez a 22. §-ban meghatározott feltételeket igazoló okiratokon, nyilatkozatokon túl csatolni kell:

a) a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből - származó jövedelemről kiállított igazolást, valamint a kapott gyermektartásdíjról, egyéb szerződés alapján járó tartásdíjról, életjáradékról, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 4. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott rendszeres pénzellátásokról kiállított igazolást, nyugellátásban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülők esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiállított igazolást, nyugdíjösszesítőt, kivéve, ha az ellátás a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt,

b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból, őstermelői tevékenységből - amennyiben adóbevallásra kötelezett - származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző évben szerzett jövedelemről és a jövedelmet csökkentő elismert költségekről és a befizetési kötelezettségekről a NAV által kiállított igazolást, kivéve, ha a vállalkozás, őstermelői tevékenység a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt,

c) a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató személy ösztöndíjáról, felsőoktatási intézményi hallgatók szociális és egyéb juttatásairól az intézmény igazolását, ha a nagykorú személy adóbevallásra kötelezett, a NAV igazolását,

d) a fizetett, levont gyermektartásdíjról a kifizető igazolást, a postai feladóvevényt, a jogosult átvételi elismervényét, a jogosult nyilatkozatát a kapott gyermektartásdíj összegéről vagy az önálló bírósági végrehajtó igazolását,

e) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszerességgel járó jövedelem megszűnéséről az  okiratot,

f) vállalkozási, őstermelői tevékenység megszűnéséről az illetékes hatóság igazolását, társas vállalkozás esetén a cégbíróság döntését  a cégjegyzékből való törlésről.

(4) A nyilatkozatban szereplő jövedelemből csak a gyermektartásdíj címén levont vagy kifizetett összeg vehető figyelembe csökkentő tényezőként.

(5) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérni akkor lehet, ha a munkaviszonyban álló személy keresőképtelenség miatt 30 napot meghaladóan táppénzes ellátásba részesül. A munkabér helyett a táppénzt akkor lehet figyelembe venni, ha a keresőképtelenség előre láthatóan a 30 napot meghaladja. Ha a keresőképtelenség a 30 napot nem haladja meg, a táppénzes állományba kerülést megelőző hónapra járó munkabért kell figyelembe venni.

(6) Amennyiben a jövedelem kizárólag alkalmi munkából származik, annak összegét igazolni kell a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapra vonatkozóan. Ez esetben szükséges az illetékes állami foglalkoztatási szerv igazolása arról, hogy a kérelmező az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, annak nyilvántartásában regisztrált álláskeresőként szerepel.

(7) A jövedelemmel nem rendelkező, nem tanköteles, nappali tagozaton tanulmányokat nem folytató, aktív korú személy részéről csatolni kell az illetékes állami foglalkoztatási szerv igazolását arról, hogy az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, annak nyilvántartásában regisztrált álláskeresőként szerepel.

(8) Családi pótlékra nem jogosult, 18. életévét betöltött, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató felnőtt részéről igazolás szükséges a tanulói, hallgatói jogviszonyról. 

(9) Csatolni kell a gyermek elhelyezés, illetve a gyámrendelés tárgyában hozott határozatot, a gyermektartásdíjról szóló jogerős bírósági ítéletet, egyezséget jóváhagyó bírósági végzést, vagy az állam által történő megelőlegezés esetén a gyámhivatali határozatot.

(10) Egyéb forrásból származó jövedelem esetén - különösen ingatlan hasznosítása - személyes nyilatkozat szükséges.

(11) A családtámogatási ellátásokról nem kell igazolást csatolni.

25. § (1)  A kérelmeket az önkormányzat nyilvántartja. A nyilvántartásba vételről a kérelmezőt írásban értesíteni kell.

(2) Ha a kérelem nem felel meg a 22-23. §-ban foglalt feltételeknek, vagy ha a kérelmező nem mellékelte a 24.§-ban meghatározott igazolásokat, okiratokat vagy nyilatkozatokat, kérelmezőt nem lehet nyilvántartásba venni és erről írásban értesíteni kell.

(3) A nyilvántartásba vett kérelmező a 22.§-ban meghatározott körülményeiben bekövetkezett változást 15 napon belül köteles bejelenteni az önkormányzatnak.

(4) Amennyiben a kérelmező valótlan adatok közlésével, vagy valós adatok elhallgatásával az önkormányzatot megtéveszti és ezáltal jogosulatlan előnyhöz jut, kérelmét a nyilvántartásból törölni kell.

26. § (1) A Bizottság, a várhatóan megüresedő önkormányzati szociális bérlakásokra, a nyilvántartott kérelmek adatai valamint a környezettanulmány során megállapított körülmények figyelembe vételével évente lakásigénylési névjegyzéket készít.

(2) A lakásigénylési névjegyzék készítése során, azonos feltételek megléte esetén előnyt élvez:

a) aki három vagy több kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik,

b) gyermekét egyedül nevelő szülő,

c) aki rokkant vagy egészségkárosodása miatt munkaképtelen,

d) akinek családjában tartósan beteg személy él,

e) aki az építésügyi hatóság által lakhatatlan vagy életveszélyesnek minősített lakásban él,

f) aki albérletben él,

g) az a család, ahol egy lakásban, külön háztartásban több család él együtt, és a család részére nem biztosított a külön szoba.

(3) A lakásigénylési névjegyzék az 5. melléklet szerinti adatokat tartalmazza.

(4) A lakásigénylési névjegyzékben vezetett adatokról más személynek, szervnek adatot szolgáltatni csak az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szabályai szerint lehet, és kizárólag a rendeletben szabályozott – a  kérelem elbírálásához szükséges – szociális, jövedelmi és vagyoni viszonyok vizsgálatához használható fel.

(5) A lakásigénylési névjegyzékben szereplő személyes adatok kezelése során az önkormányzat gondoskodik a személyes adatok védelméről.

(6) A lakásigénylési névjegyzékben a kérelmeket a névjegyzék készítésétől számított egy évig kell nyilvántartani. E határidőt követően a kérelem érvényét veszti.

(7) A bérbeadással megbízott szerv a Bizottság értesítése alapján a megüresedett szociális bérlakásra a lakásigénylési névjegyzéken soron következő kérelmezővel bérleti szerződést köt  határozatlan időtartamra. A bérleti szerződés időtartama alatt évente a szociális jogosultság feltételeinek meglétét a 22-23. §-ban szabályozottak szerint vizsgálni kell.

(8) Amennyiben a névjegyzéken soron következő kérelmező a megüresedett szociális bérlakásra nem kíván szerződést kötni és erről írásban nyilatkozik, a Bizottság törli a névjegyzékről és az utána következő részére biztosítja a bérlakást, erről a bérbeadással megbízott szervet is értesíti.

(9) A bérlő kérelmére, a bérleti szerződés módosításával, bérlőtárs lehet a bérlő élettársa, ha az élettársi jogviszony legalább egy éve fennáll. Bérlőtárs lehet továbbá a bérlő gyermeke és unokája is, ha életvitelszerűen legalább egy éve a lakásban lakik, valamint bérlőtárs lehet a bérlő rendszeres jövedelemmel rendelkező testvére is.

27. § A megüresedő szükséglakás kategóriába tartozó szociális bérlakásokat kiutalni nem lehet.

28. § (1) A 22. §-ban meghatározott jövedelemhatártól függetlenül, azonnali megoldást igénylő krízishelyzetben lévő személy vagy család lakhatásának megoldása érdekében az önkormányzat átmeneti elhelyezést biztosíthat, a tulajdonában lévő bármely rendelkezésre álló üres lakásban.

(2) Krízishelyzetnek minősül, ha a család elemi kár, vagy bűncselekmény áldozata lett.

(3) A bérbeadással megbízott szerv a polgármester értesítése alapján a krízis helyzetben lévő kérelmezővel a bérlakásra haladéktalanul bérleti szerződést köt és gondoskodik a bajba jutott személy vagy család elhelyezéséről.

(4) A krízishelyzetre való tekintettel kötött bérleti szerződés időtartama maximum 180 nap, amely indokolt esetben egy alkalommal további 90 nappal meghosszabbítható, amennyiben a kérelem benyújtása időpontjában a bérlő lakbérhátralékkal nem rendelkezik, valamint csatolja a nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy lakhatását önerőből nem képes megoldani, továbbá a közüzemi szolgáltatók által kiállított igazolásokat arra vonatkozóan, hogy a kérelem benyújtásakor közüzemi díjhátralékkal nem rendelkezik. A krízis helyzetre való tekintettel kiutalt lakásra megkötött határozott időre szóló lakásbérleti szerződés lejáratát követően ugyanezen ingatlanra határozatlan idejű bérleti szerződés nem köthető.

(5) A krízishelyzetre való tekintettel kiadott lakás bérlője lakbérként a szociális bérlakásoknál meghatározott bérleti díjat fizeti meg.

V. Fejezet

Költségelven történő bérbeadás

9. Állami támogatással vásárolt, kialakított bérlakások bérbeadása

29. § (1) Állami támogatással vásárolt, kialakított költségelven bérbe adható lakásokat elsősorban, a szociális bérlakásban élők minőségi lakáscseréjére lehet felhasználni.

(2) A minőségi lakáscseréről, a kérelmek alapján, a Bizottság dönt.

(3) A minőségi lakáscserével felhasználásra nem kerülő lakásokat pályázat útján lehet bérbe adni.

(4) ^[4] Pályázatot azok a 35 év alatti fiatal párok nyújthatnak be, akik rendszeres jövedelemmel rendelkeznek, és a családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 250 %-át, valamint

a) legalább 3 éve ajkai lakóhellyel, vagy ajkai munkahellyel és tartózkodási hellyel rendelkeznek és életvitelszerűen a városban élnek;

b) nem rendelkeznek személyi tulajdonú lakás egészének vagy részének tulajdonjogával – ide nem értve a haszonélvezettel terhelt, öröklés útján szerzett lakást -,

c) nyaralóval vagy üdülővel,

d) építési telekkel.

(5) A pályázatot a Bizottság írja ki, melyet az önkormányzat honlapján, a helyi sajtóban és a Városi TV-ben is közzé kell tenni. A pályázatok benyújtásának határidejét úgy kell megállapítani, hogy a pályázóknak legalább 15 nap rendelkezésére álljon.

(6) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) a lakás címét, alapterületét, komfortfokozatát, energetikai besorolását,

b) a fizetendő lakbér mértékét,

c) a pályázni jogosultak körét,

d) az elbírálás szempontjait,

e) a pályázati ajánlatok benyújtásának módját és határidejét,

f) a pályázatok elbírálásának időpontját.

(7) A pályázati ajánlatot írásban, az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a pályázó nevét és címét,

b) a pályázatra vonatkozó, a jogosultsági feltételeket igazoló, iratokat, nyilatkozatokat,

c) az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a pályázó a pályázati hirdetményben foglalt feltételeket elfogadja és a megpályázott lakásra bérleti szerződést kíván kötni.

(8) A Bizottság, a pályázati határidő leteltét követő, soron következő ülésén, a pályázatokat elbírálja, és kijelöli a lakás bérlőjét. Erről értesíti a bérbeadással megbízott szervet, aki gondoskodik a bérleti szerződés megkötéséről.

(9) A pályázatok elbírálásának eredményéről a pályázókat a döntéstől számított 15 napon belül írásban értesíteni kell.

(10) Az állami támogatással vásárolt, kialakított bérlakás bérleti jogviszonyát a bérlő nem cserélheti el.                         

10.  A Fecskeházban kialakított lakások bérbeadása

30. § Az önkormányzat lakásigényük végleges megoldásáig, de legfeljebb öt év időtartamra, az állami támogatással vásárolt, kialakított - 8400 Ajka, Újélet utca 18. szám alatti - Fecskeházban lakást biztosít azoknak az ajkai lakóhellyel rendelkező, 35 év alatti fiatal pároknak, akik:

a) házastársi vagy élettársi kapcsolatban élnek,

b) nem rendelkeznek önálló ingatlantulajdonnal,

c) kereső tevékenységet folytatnak (kereső tevékenységnek minősül az anyasági ellátás is),

d) Magyarországon bejegyzett hitelintézettel, vagy biztosítótársasággal kötött lakáscélú előtakarékossági szerződéssel rendelkeznek. A szerződésnek legalább a bentlakás időtartamára kell szólnia, vagy 4 éves időtartam esetén a lejárat előtt meg kell hosszabbítani. A kötelező legkisebb lakáscélú megtakarítás havi összegét a pályázati kiírás tartalmazza.

31. § (1) A Fecskeházban kialakított lakásokat pályázat útján lehet bérbe adni.

(2) A pályázatot a Bizottság írja ki, melyet az önkormányzat honlapján, a helyi sajtóban és a Városi TV-ben is közzé kell tenni. A pályázatok benyújtásának határidejét úgy kell megállapítani, hogy a pályázóknak legalább 15 nap rendelkezésére álljon.

(3) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) a lakás címét, alapterületét, komfortfokozatát, energetikai besorolását,

b) a fizetendő lakbér mértékét,

c) a pályázni jogosultak körét,

d) az elbírálás szempontjait,

e) a pályázati ajánlatok benyújtásának módját és határidejét,

f) a pályázatok elbírálásának időpontját.

(4) A pályázati ajánlatot írásban, az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a pályázó nevét és címét,

b) a pályázatra vonatkozó, a jogosultsági feltételeket igazoló, iratokat, nyilatkozatokat,

c) az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a pályázó a pályázati hirdetményben foglalt feltételeket elfogadja és a megpályázott lakásra bérleti szerződést kíván kötni.

(5) A Bizottság, a pályázati határidő leteltét követő, soron következő ülésén, a pályázatokat elbírálja, és kijelöli a lakás bérlőjét.

(6) Több pályázó esetén előnyt élvez az a fiatal pár, aki:

a) pályakezdő,

b) régebben kezdett lakáscélú előtakarékosságot,

c) a bizottság által előírt összegnél nagyobb előtakarékosságot vállalt.

(7) A Bizottság a bérlő kijelöléséről értesíti a bérbeadással megbízott szervet, aki gondoskodik a bérleti szerződés megkötéséről.

(8) A Fecskeházban lévő lakásokra a bérleti idő, a bérleti szerződés megkötésének napjától számított legfeljebb öt év. Az öt év eltelte után a lakást a fiataloknak el kell hagyni.

(9) A Fecskeházban lévő lakásra kijelölt bérlő a 30.§-ban meghatározott körülményeiben bekövetkezett változást 15 napon belül köteles bejelenteni a bérbeadással megbízott szervnek.

(10) A pályázatok elbírálásának eredményéről a pályázókat a döntéstől számított 15 napon belül írásban értesíteni kell.

32. § (1) Szerződésszegésnek minősül és a lakást három hónapon belül el kell hagynia a fiatal párnak, ha

a) akár egyikőjük kereső tevékenysége 90 napnál hosszabb időre megszűnik,

b) a vállalt lakáscélú előtakarékosságot 90 napnál hosszabb ideig nem fizeti, illetve nem a szerződésben vállaltak szerint fizeti,

c) két hónapot meghaladó lakbérhátraléka van, és a bérbe adással megbízott szerv írásos felszólítására 8 napon belül a hátralékot nem fizeti be,

d) a pár házassága, élettársi kapcsolata megszűnik.

(2)  A bérbeadó az (1) bekezdésben meghatározott esetekben köteles a bérleti szerződést írásban felmondani.

VI. Fejezet

Piaci alapon történő bérbeadás

33. § (1) A munkáltató javaslatára önkormányzati bérlakásra (szolgálati lakás) az a nagykorú, cselekvőképes magyar állampolgár, bevándorolt, letelepedett személy jogosult, aki Ajka városban nem rendelkezik önálló lakással és foglalkoztatása a város érdekeit figyelembe véve szükséges és fontos.

(2) A bérbeadással megbízott szerv a polgármester értesítése alapján a jogosulttal határozatlan időre, de legfeljebb az ajkai munkáltatónál fennálló munkaviszonya megszünéséig bérleti szerződést köt.

(3) A szolgálati lakás bérlője lakbérként a piaci alapon hasznosított bérlakásoknál meghatározott bérleti díjat fizeti meg.

VII. Fejezet^[5]

Közérdekből történő bérbeadás

34. § (1) A rendelet 9. mellékletében szereplő önkormányzati lakásokat, a polgármester javaslatára, az ott megjelölt közfeladatot ellátó szervezetek részére lehet bérbeadni. Ezen szervezetek jogosultak a részükre bérbeadott önkormányzati lakások albérletbe adására, melyre a rendelet szolgálati lakásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(2) A közérdekből bérbeadott lakás bérlője a piaci alapon hasznosított bérlakásoknál meghatározott bérleti díjat fizeti meg.

VIII. Fejezet^[6]

Lakbér

11.  A lakbér mértéke

35. § (1) A lakbér mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete határozza meg, és azt e rendelet 6. melléklete tartalmazza.

(2) A lakbér mértékét minden évben egy alkalommal felül kell vizsgálni, úgy, hogy a változás mértéke a szociális bérlakások esetében nem haladhatja meg az előző évi fogyasztói árindex mértékét.

12. A lakbér megfizetése

36. § (1) A bérlő a lakbért havonta előre egy összegben, legkésőbb a tárgyhónap 15. napjáig köteles megfizetni a bérbeadó számlájára, a kiállított számla alapján. A közüzemi szolgáltatások – víz- és csatorna, gáz, villany, távfűtés, lakásbiztosítás, kábel TV – igénybevételére a bérlő közvetlenül köt szerződést a szolgáltatókkal.

(2) A bérbeadással megbízott szerv külön szolgáltatásként a vízellátást és csatornahasználatot, valamint a földgáz szolgáltatást külön jogszabályok keretei között megállapított díjazásért biztosítja, abban az esetben, ha a bérlő önálló mérőórával nem rendelkezik, vagy, ha a szolgáltató a bérlővel szemben felmondta a szolgáltatási szerződést.

(3) A bérlők kötelesek megtéríteni a lakás üzemeltetésével kapcsolatban felmerült közös költség (szemétszállítás, lifthasználat, közös helyiségek-, lépcsők-, előterek takarítása, ezek víz-, villany- és fűtés használati díja) összegét is.

(4) Ha a lakás bérlőjének két hónapot meghaladó lakbérhátraléka van, és a bérbeadással megbízott szerv írásos felszólítására 8 napon belül a hátralékot nem fizeti meg, a bérbeadással megbízott szerv köteles a bérleti szerződést felmondani.

(5) A lakbér, vagy a bérbeadó által közvetlenül nyújtott szolgáltatás késedelmes teljesítés esetén a bérlő, a hátralék után a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal azonos mértékű kamat megfizetésére köteles.

IX. Fejezet^[7]

A lakások elidegenítése

13. Szociális bérlakások elidegenítése

37. § Az önkormányzat a tulajdonában lévő – a 7. mellékletben szereplő – szociális bérlakásokat értékesítheti.

38. § (1) Ha az önkormányzati tulajdonú szociális bérlakást az Ltv. alapján az arra jogosult –elővásárlási joggal rendelkező – személy vásárolja meg, a lakás vételára az ingatlanforgalmi szakértő által az Ltv. figyelembe vételével megállapított érték.

(2) Az elővásárlási ajánlatnak tartalmaznia kell:

1. a vételárat,
2. az e rendeletben meghatározottak szerinti fizetési kedvezmény feltételeit.

(3) Elővásárlás esetén az ajánlati kötöttség az ajánlat kézhezvételétől számított 15 nap. Amennyiben az elővásárlásra jogosult az elővásárlási ajánlatról szóló értesítés átvételét megtagadja, az ajánlat az átvétel megtagadásának napján kézbesítettnek minősül. Ha az értesítés „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, az ajánlat az értesítés másodszori kézbesítése megkísérlésének napjától számított 5. munkanapon kézbesítettnek minősül.

(4) Az elővásárlási jogot kizárólag lakbér és közüzemi hátralékkal nem rendelkező vevő gyakorolhatja.

(5) Az elővásárlási joggal rendelkező személy – kérelmére - a lakás vételárát a szerződés megkötésétől számított 15 vagy 20 éves időtartam alatt fizetheti meg az önkormányzatnak.

(6) Az elővásárlási joggal rendelkező személynek, amennyiben az ingatlant részletfizetéssel kívánja megvásárolni, az ajánlat benyújtásakor jövedelmét igazolni kell a 24. §-ban szabályozottak szerint.

(7) Az ingatlan bérlőjének ezen felül mellékelni kell - a megvásárlásra kerülő ingatlanra vonatkozóan - a közüzemi szolgáltatók által kiállított igazolást arról, hogy a kérelem benyújtásakor közüzemi díjhátralékkal nem rendelkezik.

(8) Az elővásárlási joggal rendelkező személy – kérelmére - a bérlakás megvásárlására kötött szerződés aláírásával egyidejűleg, egy összegben megfizetheti a vételár 20 %-át, de köteles megfizetni a vételár utáni teljes ÁFA összeget.

(9) A vevőnek a szerződés megkötésekor egy összegben megfizetett vételárrész után fennmaradó vételárhátralékot havonta egyenlő részletekben, a szerződés megkötésekor érvényes jegybanki alapkamat +2% kamattal kell megfizetnie.

(10) A vevőt kamatmentesség illeti meg, ha egyedülálló, vagy ha gyermekét egyedül neveli és jövedelme, vagy családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szerződés megkötésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 1-2 személy esetén a 250%-át, 3 vagy több személy esetén a 200 %-át.

(11) Az (1) bekezdés alapján értékesített szociális bérlakásokra a részletfizetés futamidejének teljes időtartamára visszavásárlási jogot kell kikötni Ajka Város Önkormányzata javára.

(12) A vevőt a vételárhátralék egy összegben történő megfizetése estén engedmény illeti meg: a kedvezmény mértéke a vételárhátralék 30%-a.

39. § (1) A megvásárolt lakásra a vételár kifizetése előtt a polgármester hozzájárulásával köthet tartási szerződést a tulajdonos.

(2) Ha a megvásárolt lakás vételárát teljes egészében a vevő még nem fizette ki, a lakás megterheléséhez a polgármester csak akkor járulhat hozzá, ha a vevőnek nincs részletfizetési hátraléka.

40. § Azt az önkormányzati tulajdonú szociális bérlakást, amelynek bérlője nyugdíjas vagy a külön jogszabályokban meghatározott nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesül, és az elővásárlási jogával nem él, a bérleti szerződésének fennállásáig, harmadik személy részére csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

14. Egyéb lakások elidegenítése

41. § Az önkormányzat a tulajdonában lévő – a rendelet 8. mellékletben szereplő – egyéb lakásokat értékesítheti.

42. § (1) Ha az önkormányzati tulajdonú egyéb, lakott lakást a bérlő vásárolja meg, a lakás vételára az ingatlanforgalmi szakértő által az Ltv. figyelembe vételével megállapított érték 80%-a.

(2) Az önkormányzati tulajdonú egyéb, üresen álló lakás vételára az ingatlanforgalmi szakértő által, az Ltv. figyelembe vételével, megállapított érték.

43. § E rendelet alkalmazásában azt a lakást kell lakottnak tekinteni, amelyre vonatkozóan, a tulajdonjog átruházására irányuló adásvételi szerződés megkötésének időpontjában, legalább 6 hónapja, lakásbérleti jogviszony áll fenn.

44. § A vevőnek a vételár legalább 30 %-át, az adásvételi szerződés megkötésekor egy összegben, készpénzben, a fennmaradó vételárhátralékot pedig a szerződés megkötésétől számított 60 napon belül kell megfizetnie.

45. § (1)  Az elidegenítéssel megbízott szerv az üresen álló, egyéb lakást pályázat útján értékesítheti, melyet köteles a helyi sajtóban és a Városi TV-ben közzétenni.

(2) A pályázati határidő nem lehet kevesebb mint 15 nap.

(3) A pályázati felhívásban közölni kell, hogy a felhívásban nem szereplő pályázati feltételek tekintetében ezen rendelet alkalmazandó.

(4) A pályázatokat az elidegenítéssel megbízott szerv köteles a pályázati határidő leteltét követő 30 napon belül elbírálni.

(5) Az ingatlan eladására vonatkozó szerződést azzal kell megkötni, aki a legmagasabb ajánlatot teszi az értékbecslő által megállapított vételárhoz viszonyítva.

(6) Azonos ajánlatok esetén licitálást kell tartani, melyet az elidegenítéssel megbízott szerv

köteles lebonyolítani.

46. § Az ingatlanforgalmi szakértő által megállapított értéket a pályázati felhívás megjelenése előtt aktualizálni kell, amennyiben az ingatlan piaci viszonyok ezt indokolttá teszik.

X. Fejezet^[8]

Záró rendelkezések

47. § (1) E rendelet 2016. január 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(3) Hatályát veszti

Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról szóló 30/1993.(XII.28.) rendelete,

Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról szóló 30/1993.(XII.28.) rendelet módosításáról szóló 11/1994. (IV.25.) önkormányzati rendelete,

Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról szóló 30/1993.(XII.28.) rendelet módosításáról szóló 16/1995. (V. 30.) önkormányzati rendelete,

Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról szóló 30/1993.(XII.28.) rendelet módosításáról szóló 32/1995. (XII. 26.) önkormányzati rendelete,

Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról szóló 30/1993.(XII.28.) rendelet módosításáról szóló 2/1998. (II. 10.) önkormányzati rendelete,

Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról szóló 30/1993.(XII.28.) rendelet módosításáról szóló 14/1998. (VIII. 25.) önkormányzati rendelete,

Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról szóló 30/1993.(XII.28.) rendelet módosításáról szóló 16/1998. (IX. 29.) önkormányzati rendelete,

Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról szóló 30/1993.(XII.28.) rendelet módosításáról szóló 10/1999. (III. 30.) önkormányzati rendelete,

Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról szóló 30/1993.(XII.28.) rendelet módosításáról szóló 26/1999. (XII. 20.) önkormányzati rendelete,

Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról szóló 30/1993.(XII.28.) rendelet módosításáról szóló 22/2000. (XII. 18.) önkormányzati rendelete,

Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról szóló 30/1993.(XII.28.) rendelet módosításáról szóló 4/2001. (III. 26.) önkormányzati rendelete,

Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról szóló 30/1993.(XII.28.) rendelet módosításáról szóló 38/2005. (IX. 30.) önkormányzati rendelete,

Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról szóló 30/1993.(XII.28.) rendelet módosításáról szóló 13/2006. (III. 29.) önkormányzati rendelete,

Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról szóló 30/1993.(XII.28.) rendelet módosításáról szóló 24/2008. (IX. 29.) önkormányzati rendelete,

Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról szóló 30/1993.(XII.28.) rendelet módosításáról szóló 25/2008. (XII. 1.) önkormányzati rendelete,

Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról szóló 30/1993.(XII.28.) rendelet módosításáról szóló 17/2010. (V. 10.) önkormányzati rendelete,

Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról szóló 30/1993.(XII.28.) rendelet módosításáról szóló 22/2010. (VI. 22.) önkormányzati rendelete,

Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról szóló 30/1993.(XII.28.) rendelet módosításáról szóló 1/2011. (I. 18.) önkormányzati rendelete,

Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról szóló 30/1993.(XII.28.) rendelet módosításáról szóló 2/2011. (I. 31.) önkormányzati rendelete,

Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról szóló 30/1993.(XII.28.) rendelet módosításáról szóló 22/2012. (IX. 12.) önkormányzati rendelete.