1. § (1) A rendelet hatálya Zalalövő Város közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK), valamint a jelen rendelet rendelkezései szerint szabad.

(3) A rendelet 1. mellékletét az 1:4000 léptékű szabályozási tervlapok képezik.

2. § (1) Közterületen épület, építmény az önkormányzat hozzájárulásával a közlekedés zavarása nélkül helyezhető el, számára önálló telek nem alakítható ki.

(2) Nem helyezhető el reklámcélú felület a padokon, játszóterek berendezésein, a közmű műtárgyak felszín feletti berendezésein, továbbá támfalakon, lépcsőkön, és minden olyan közterületen elhelyezett tárgyon, növényzeten, melynek rendeltetéséhez az hozzá nem tartozik.

(3) Az árubemutatásra szolgáló szerkezetek csak mobilak lehetnek, melyeket az árusítás, illetve az üzleti nyitva tartás befejeztével a közterületről el kell távolítani.

(4) Önálló bankjegy- vagy árusító automata a parkolójegy árusító automaták kivételével közterületen nem helyezhető el.

(5) Az építési telkek közterület felőli határán elhelyezett építmények terepszint alatti szerkezeti elemei, továbbá angol akna és az építési telekhez tartozó közműakna a közterületbe korlátozás nélkül benyúlhat, amennyiben az a közlekedési- és közmű építmények elhelyezését nem korlátozza, és amennyiben ahhoz a közterület kezelője hozzájárul.

3. § Az övezetek és építési övezetek területén minden építményt a környezettel, a településképpel összhangban kell létesíteni és fenntartani. Az övezet területének a meglévő állapothoz illeszkedő szabályozása esetén az övezetek rendeltetésének megfelelően, a helyszíni adottságokat figyelembe véve úgy kell eljárni, hogy a létesítmény ne zavarja a szomszédos telkek és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használhatóságát, illeszkedjen a környezet és a környező beépítés természeti és építészeti adottságaihoz. Az építészeti adottságokhoz és környezethez történő illeszkedés során figyelembe kell venni a környezetben kialakult épülettömeg nagyságát, arányait és az épület terepre illesztését. Az övezet területének jelentős megújulása, vagy beépítési intenzitásának változása esetén járuljon hozzá a táj- és településkép esztétikus, a kor építészeti szellemének megfelelő és minőségi alakításához.

4. §¹ (1) A település területén található kiemelten védett és általános vedelem hatálya alá tartozó régészeti lelőhelyeket a szabályozási terv jelöli, a védettséggel érintett területek felsorolását az 1. függelék tartalmazza.

(2) A 21274 azonosítási számú ’Belterület’ elnevezésű, valamint a 39795 azonosítási számú ’Vár’ elnevezésű kiemelten védett régészeti lelőhely egyedileg védett régészeti terület. A település területén található további régészeti lelőhely általános védelemmel rendelkezik.

(3) Építés illetve a területet földmunkával érintő beavatkozások során a szabályozási terven jelölt régészeti területeken a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi Törvény és a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló Kormányrendelet előírásai szerint kell eljárni.

(4) Az országos műemléki védettséggel rendelkező épületek és építmények listáját a 2. függelék tartalmazza. A műemlékek környezetében a szabályozási tervben jelölt, a 3. függelék szerinti területek a műemlék környezetét alkotják.

(5)²

6. § (1) A beépítésre szánt területeken az utak mentén legalább egyoldali fasort kell telepíteni.

(2)⁴⁵

7. § (1) A település közigazgatási területén belül található országos főutak külterületi szakaszai mellett a szabályozási a terven jelölt, illetve az úttengelytől számított 100 m-es, az országos mellékutak külterületi szakaszai mellett 50 m-es, a településközi összekötő utak külterületi szakaszai pedig 25m-25m-es védőtávolság előírt. A védőtávolságra a közúti közlekedésről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A település közigazgatási területén belül található közforgalmú vasútvonal esetén a szélső vágány tengelyétől mért 50 – 50 m védőtávolság előírt. A védőtávolságra a vasúti közlekedésről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Meglévő vagy tervezett kétszámjegyű országos közút, valamint meglévő vagy tervezett vasút esetén a közlekedési létesítmény tengelyétől számított 25 méteren belül nem lehet és nem helyezhető el lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület.

(4) A vízgazdálkodási - mederkezelési, karbantartási - szakfeladatok elvégzéséhez:

(5) A meglévő és létesítendő villamos közművek részére a szabályozási terv és e rendelet az alábbi védősávokat - biztonsági sávokat - állapítja meg, melynek területére a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló 2/2013. (I. 22.) NGM rendeletben meghatározott korlátozások vonatkoznak. A biztonsági sáv szélessége a 20 kV-os középfeszültségű szabadvezeték mentén külterületen, a szélső fázisvezetőktől számított 5-5 m, a maximális szélesség 14m, belterületen a szélső fázisvezetőktől számított 2,5 -2,5 m, a maximálisan 8 m.

(6) A gázvezetékek elhelyezésére vonatkozóan a szabályozási terv és e rendelet védősávokat - biztonsági övezeteket - állapít meg, melynek a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról szóló 11/2013. (III. 21.) NGM rendeletben meghatározott korlátozások vonatkoznak. A biztonsági övezet szélessége nagyközép-nyomású gázvezeték mentén 7-7 méter. A gázfogadó állomás védőtávolsága 7 méter.

(7) A szabályozási tervben jelölt árvízjárta területen, nyílt hullámtéren vízfolyás, továbbá holtág parti sávjában újabb építményt elhelyezni a vízügyi hatóság területi szervének hozzájárulásával lehet.

(8) A CH kutak szabályozási tervben jelölt biztonsági övezetének területén a biztonsági övezetre vonatkozóan a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. Törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII.19.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

8. § A földtani veszélyforrás területén minden építési engedélyezési tervhez talajvizsgálati jelentést kell mellékelni tisztázva a tervezett építés hosszú távú fennmaradásának egyedi feltételeit.

9. § (1) Építési övezetek területén a telekcsoport újraosztás kötelezettségével jelölt telkek esetében a beépíthetőség feltétele az övezet normatív szabályozásának megfelelő, a tömb településszerkezeti adottságait, útkapcsolatát optimálisan kihasználó, a terület rendeltetését tükröző módon a telekcsoport újraosztása. A telekcsoport újraosztásának kötelezettsége a tömb szabályozási tervben jelölt részére, az ott érintett telkekre vagy azok olyan egységére vonatkozik, melyek esetében a telekosztás megvalósítása révén az előzőekben megfogalmazott településrendezési célok a tömbre vonatkozóan teljesülnek. Telekcsoport újraosztása esetén beépítésre nem alkalmas telek is kialakítható, a fejlesztés ütemezhetőségének érdekében a jelenlegi telekalakulat az újraosztási kötelezettség fenntartása mellett részben megtartható, ha a terület rendezése azt indokolttá teszi.

(1a)⁶ Telekcsoport-újraosztási kötelezettség alá nem tartozó telek: Zalalövő 204/2 hrsz.

(2) A szabályozási terven beültetési kötelezettséggel jelölt területeket fás növényzettel fedetten kell kialakítani, meglévő fásítás esetén azt fenn kell tartani. E területeken a beépítettség mértékébe beszámítandó építmény nem helyezhető el. A beültetési kötelezettséget új telephelyek létesítése esetén az engedélytől számított egy éven belül, meglévő, vagy új telephelyek új építéséhez kötődően pedig a használatbavételig kell megvalósítani.

(3) A szabályozási tervben övezeti besorolással nem rendelkező, szabályozási terv készítésének kötelezettségével jelölt területen a területfejlesztés módjának, a terület szabályozásának tisztázásáig, területre vonatkozó szabályozás hatálybalépéséig változtatási tilalom kerül elrendelésre. A változtatási tilalom alá eső területen – magasabb szintű jogszabályban meghatározott esetek kivételével - telket alakítani, új építményt létesíteni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, továbbá elbontani, illetőleg más, építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött értéknövelő változtatást végrehajtani nem szabad.

10. § (1) A már beépült telkek megosztása nem engedélyezhető, ha az osztás eredményeként a keletkező telkek mérete, beépítettsége és a zöldfelület minimális mértéke a szabályozási előírások által megengedett mértékeknek nem felel meg.

(2) Az övezetek és építési övezetek területén a kialakítható telekméretnél kisebb meglévő telkek összevonhatók, telekhatár rendezés kedvezőbb telekalakulat létrehozása esetén végrehajtható, illetve útszabályozással érintett terület leválasztható abban az esetben is, ha az így létrejövő telek méretei nem érik el a kialakítható legkisebb telekméretet. Az építési lehetőség meghatározása során a telkek összevonásával, telekhatár rendezéssel, illetve útszabályozással létrejövő területet meglévő telekként kell kezelni, és a telek beépítési lehetőségének megállapításakor a beépíthető legkisebb telekre vonatkozó szabályozást kell alkalmazni.

(3) Közművek műtárgyainak telke bármely övezetben – az övezeti előírásoktól függetlenül – kialakítható.

(4) A szabályozási tervben meghatározott szabályozási vonal mentén a közlekedési- és közmű elhelyezési övezet területének határát a kialakult állapot és a biztonságos megközelítés figyelembe vétele mellett geodéziai felméréssel pontosítva kell kialakítani.

(5) Az övezeti határ telekhatárhoz kötött. Övezeti határ csak telekhatáron lehet, egy telek csak egy övezetbe tartozhat. Az övezethatár a terület-felhasználási egységen belüli kismértékben módosítható.

(6) Általános-, kertes mezőgazdasági és erdőgazdálkodási rendeltetésű övezet területén kiszolgáló út kialakítható, vagy megszüntethető a szabályozási terv tartalmától függetlenül. Ezen övezetekben az új kiszolgáló út megengedett legkisebb szélessége 8,0 méter.

(7) Építési telek kialakítása során az út számára leválasztott területet közforgalom számára megnyitott útként kell kialakítani, és az ingatlan nyilvántartásba bejegyezni.

11. § (1) Lakó- és vegyes övezetekben az épületek kommunális ivóvízellátása közüzemi hálózatról, egyéb övezetekben a kommunális és technológiai vízellátás közüzemi hálózatról vagy fúrt vízkútról történhet.

(2) Egyedi vízellátás csak engedély alapján létesíthető, de ebben az esetben az engedély birtokosa köteles az emberi fogyasztásra felhasznált ivóvízre vonatkozó hatósági előírások szerinti a vízminőséget folyamatosan biztosítani. Építési engedély egyedi vízellátás kiépítése esetén csak a kút jogerős létesítési engedélyének megléte után adható ki.

(3) Egyedi vízkúttal történő vízellátás esetén a jogerős vízjogi üzemeltetési engedély az épület használatbavételi eljárásának időpontjára rendelkezésre kell, hogy álljon.

(4) Az ivóvíz kutak környezetében a vízbázis szabályozási tervben jelölt külső védőövezetében tilos

12. § (1) Beépítésre szánt területen új épület elhelyezése esetén a megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés kötelező.

(2) Újonnan beépített lakóterületek közül

(3) Szennyvízcsatorna-hálózattal nem rendelkező területen a (2) bekezdésben említett területek kivételével új épület használatbavételére építésügyi hatósági engedélyt adni csak az előírt engedéllyel rendelkező egyedi szennyvízkezelő berendezés, vagy zárt, vízzáró kivitelű szennyvíztároló létesítését követően lehet.

(4) Beépítésre szánt területen vezetékes ivóvíz hálózatra rákötött telkek esetében a megépült szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés a szennyvízcsatorna-hálózat átadását követően egy éven belül kötelező.

(5) A település területén a szippantott szennyvíz kezelés nélkül nem helyezhető el.

(6) A szennyvíztisztító telep szabályozási tervben jelölt védőtávolságán belül nem lehet lakó, üdülő, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület. A védőtávolságon belül élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem termelhető és nem állítható elő, élelmiszer és gyógyszer nem gyártható, nem csomagolható, nem raktározható és nem forgalmazható.

(7) A talaj és a talajvíz védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.

13. § (1) Bármely építési övezetben az ingatlan tulajdonosa köteles a területére hullott csapadékvíz ártalommentes elvezetését, szikkasztását vagy elhelyezését biztosítani környezetének károsítása nélkül.

(2) A csapadékvíz elvezető rendszerbe csak a jogszabályban előírt minőségi paramétereket meg nem haladó szennyezettségű, csapadékból származó vízmennyiség kerülhet.

(3) Az ingatlan tulajdonosa vagy a vízelvezető rendszer kezelője köteles a területén lévő vízelvezető rendszer megfelelő karbantartására.

14. § (1) Új vezetékes elektronikus hálózatot a település központjában – a Petőfi Sándor, Kossuth Lajos, Budafai, Rákóczi Ferenc utca Kölcsey utcától D-re lévő szakaszán, a Szabadság téren – és az új lakóterületeken felszín alatti elhelyezéssel kell kialakítani.

(2) Új vezetékes elektronikus hálózat a település centrumától távolabbi helyeken - ahol erősáramú oszlopsor található - csak közös oszlopsoron történő elhelyezéssel engedélyezhető.

(3) Új vezetékes elektronikus hálózat kialakításakor homlokzatra szerelt építési mód nem megengedett.

(4) Engedélyköteles táv- és hírközlési antennák létesítéséhez az engedély kiadásának feltétele, hogy előzetesen városképi vagy tájképvédelmi sziluett-vizsgálat készüljön.

(5) Az antenna helyek számának csökkentése érdekében a különböző szolgáltatók berendezéseit közös tartószerkezetre szerelve kell telepíteni.

15. § (1) Építési tevékenységet folytatni az övezetre és építési övezetre meghatározott beépíthetőségi feltételeknek megfelelő telekméret esetén, építési övezet területén a szabályozási terv és építési szabályzat által meghatározott feltételek szerint kialakított építési telken lehet. Azon telkek esetében, melyeknél a szabályozási terv tömbön belüli övezethatár kialakításával a telek megosztásáról rendelkezik, ott beépíthető teleknek kell tekinteni azt a telekállapotot is, melynél a tervezett övezethatár menti telekosztás nem jött létre, de a tervezett építés a telek későbbi megosztását, egyes részeinek különböző terület-felhasználását nem zárja ki.

(2) Az övezetek és építési övezetek területén épületet elhelyezni

(3)⁷ Az övezetek és építési övezetek területén az adott telek rendeltetését meghatározó új főfunkciójú épületet elhelyezni

(4) Azon meglévő beépítések esetében, ahol a szabályozási terv a meglévő épületet közlekedési terület szabályozásával, út szélesítésével érinti, csak az épület karbantartásával, fenntartásával kapcsolatos építési tevékenység folytatható.

(5) Azon meglévő beépítések esetében, ahol az épület részben a telekre meghatározott építési helyen kívül található, felújítás, helyreállítás és korszerűsítés elvégezhető, illetve engedélyezhető. Ezen épületeknél bármilyen jellegű bővítés csak a (2) bekezdés szerinti építési hely területén lehetséges.

(6) Azon meglévő beépítések esetében, ahol a meglévő épület homlokzat/párkány és épületmagasság értéke az övezetre előírt értéket meghaladja, ott a bővítés vagy átalakítás engedélyezhető akkor is, ha a változtatás utáni állapot a szabályozásban előírt mértéket meghaladja, de az a meglévő állapotnál kedvezőbb eredménnyel jár, bővítés esetén a bővítmény homlokzat/párkány és épületmagasság értéke a szabályozásban meghatározottnál nem nagyobb.

(7) Kerítést az útszabályozással érintett telek esetében a szabályozási vonal mentén lehet elhelyezni. Nem utcafronti (telkek közötti) telekhatár esetén a kerítés vonalában elhelyezett támfal és a tömör kerítés együttes magassága az alacsonyabb terepszinttől számított, mely nem lehet több 2 m-nél.

(8) Az elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül nem helyezhető el a melléképítmények közül az OTÉK-ban meghatározottakon túl állat ól, gépkocsi- és egyéb tároló, vagy ezek épülete, valamint mosókonyha, nyári konyha épülete.

(9) Építési övezetben, a hátsókert területén melléképítményként kialakított épület telekhatártól számított 2 méteren belül a telekhatár irányába csak tűzfallal alakítható ki.

(10) A 200 m²-nél nagyobb területen és a 2 m-es vastagságot meghaladóan végzendő tereprendezési tevékenységekhez talajvizsgálati jelentést kell csatolni, igazolva, hogy a tervezett morfológia a tervben megadott technológiával és az egyedi feltételek betartásával tartósan fennmarad és a létesülő állapot nem gyengíti a közvetlen környezet állékonyságát, hosszú távon nem eredményez csúszásveszélyt.

16. § (1) Az igazgatási terület

17. § (1) A kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az „Lk” jelű kisvárosias lakóterületen elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül -:

(3) Az „Lk” jelű kisvárosias lakóterület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

18. § (1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az „Lke” jelű kertvárosias lakóterületen elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül -:

(3) Az „Lke” jelű kertvárosias lakóterület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

19. § (1) Az „Lf” jelű falusias lakóterület lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az „Lf” jelű falusias lakóterületen elhelyezhető épület:

(3)¹¹ Az „Lf” jelű falusias lakóterület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

20. § (1) A településközpont vegyes terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) A „Vt” jelű településközpont területen elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül -:

(3) A „Vt” jelű településközpont terület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

21. §¹⁷ (1) A „Gksz-1” jelű kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A „Gksz-1” jelű kereskedelmi, szolgáltató területen önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható.

(3) A „Gksz-2” és a „Gksz-3” jelű kereskedelmi, szolgáltató területen kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató és szállás rendeltetésű épület helyezhető el.

(4) A „Gksz” jelű kereskedelmi, szolgáltató terület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

(5)¹⁸

(5) A 1370 hrsz.-ú telken annak hasznosítása és beépítése során a terület fásított jellegét meg kell tartani.

22. § (1) A „Gip” jelű ipari terület egyéb kategóriába tartozó elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál.

(2) Az ipari területen a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el, önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.

(3) Az (1) bekezdés szerinti ipari terület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

23. § (1) Az „Üü” jelű üdülőházas területen olyan - általában - kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő vagy szálloda rendeltetésű épület, üdülőtábor és kemping helyezhető el, amely túlnyomóan változó üdülői kör több napos tartózkodására szolgál, és elhelyezése, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas.

(2) Az (1) bekezdés szerinti üdülőházas üdülőterület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

24. § (1) A hétvégi házas területen legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek helyezhetők el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hétvégi házas üdülőterület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

25. § (1) A „Kmü” jelű övezet, olyan különleges mezőgazdasági üzemi terület, ahol

(2) Az (1) bekezdés szerinti különleges mezőgazdasági üzemi terület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

26. § (1) A „Kszoc” jelű különleges szociális területen elhelyezhető szociális és egészségügyi létesítmény, idősek otthona.

(2) Az (1) bekezdés szerinti különleges szociális terület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

27. § (1) A „Kp” jelű különleges piac területen elhelyezhető a helyi termelői piac működésével kapcsolatos kereskedelmi szolgáltató, vendéglátó és egyéb kiszolgáló épületek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti különleges piac terület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

28. § (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével – a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A település közigazgatási területén belül a közlekedési hálózatot a rendelet 2. melléklete szerinti táblázatban foglaltak szerint kell kialakítani.

(3) A közlekedési területen a közlekedést kiszolgáló

(4) Beépítésre szánt területekhez kapcsolódó közlekedési területeken (a különleges, üzemi mezőgazdasági területek kivételével) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani.

(5) Az utak, parkolók fásítása kötelező, melyet kertészeti tervek szerint a közművek figyelembevételével kell megvalósítani. Előtérbe kell helyezni a honos, tájba illő fajok telepítését.

(6) A közművezetékeket és közműlétesítményeket közlekedési és közműterületen kell elhelyezni, ettől eltérő elhelyezés csak szolgalmi vagy vezetékjog biztosítás mellett engedélyezhető.

(7) A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges belterületen – a közút mellet – ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez.

(8) A település területén az OTÉK-ban meghatározottak szerint az ingatlanok esetében a gépjárművek elhelyezését, rakodóhelyek kialakítását az övezetre meghatározott részletes szabályok szerint kell biztosítani.

29. § (1) A zöldterület állandóan növényzettel fedett közterület, amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja.

(2) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül - kerekesszékkel és gyermekkocsival is - megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(3)²¹ A zöldterületen elhelyezhető a terület rendeltetésszerű használatához szükséges, valamint a védett régészeti lelőhely területén örökségvédelmi vagy természetvédelmi célból, annak bemutatására szolgáló építmény. Védett régészeti lelőhellyel nem érintett zöldterületen az előzőeken túl elhelyezhető vendéglátó rendeltetést tartalmazó épület is.

(4) Az (1) bekezdés szerinti zöldterület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

30. § (1) Az Eg jelű gazdasági erdőterület erdő céljára szolgáló terület.

(2) Az Eg jelű gazdasági erdőterület övezetében az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő, az előzőekhez kapcsolódó turisztikai épület, valamint közmű és út építmények helyezhetők el.

(3) Az Eg jelű gazdasági erdőterület övezetére vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:

31. § (1) Az „Ev” jelű övezet védelmi rendeltetésű erdő céljára szolgáló terület.

(2) Az „Ev” jelű védelmi erdőterületen közmű építmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet.

(3) Az „Ev” jelű védelmi erdőterület övezetében

32. § (1) Az „Ek” jelű övezet közjóléti rendeltetésű erdő céljára szolgáló terület.

(2) Az „Ek” jelű közjóléti erdőterületen közmű építmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet.

(3) Az „Ek” jelű közjóléti erdőterület övezetében

33. § (1) Az általános mezőgazdasági rendeltetésű területek „Má-1”, „Má-2”, „Má-3”, és „Má-4” jelű övezetekre tagolódnak.

(2) Az „Má-1”, „Má-2” és „Má-3” jelű általános mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények, lakóépület, birtokközpont esetén szállás jellegű és vendéglátó épület is elhelyezhető.

(3) Az „Má-1” jelű általános mezőgazdasági területen elhelyezhető a (2) bekezdésben megfogalmazottakon túl hírközlési adótorony és szélerőmű.

(4)²³ Az Má-4 jelű általános mezőgazdasági területen a növénytermesztéssel, az állattartással és állattenyésztéssel, halászattal kapcsolatos építmények helyezhetők el. Az övezetben nem helyezhető el az előzőkhöz kapcsolódó feldolgozó, árusító építmények, lakóépület és birtokközpont. Az övezetben építményt elhelyezni a táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírásokról szóló 6. § (2) bekezdés szerint lehet.

(5)²⁴ A mezőgazdasági területen több önálló telekből mezőgazdasági birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken, az így létrehozott birtokközpont területén is kihasználható, ha a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, vagy azt nem veszélyezteti.

(6)²⁵ Az (1) bekezdés szerinti általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:

34. § (1) Az „Mk” jelű kertes mezőgazdasági terület elsősorban a szőlő- és gyümölcstermesztés, kertművelés számára szolgáló terület.

(2) Az „Mk” jelű kertes mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények, lakóépület, hírközlési adótorony, birtokközpont esetén szállás jellegű és vendéglátó épület is elhelyezhető.

(3) Az „Mk” jelű kertes mezőgazdasági területen több önálló telekből mezőgazdasági birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken, az így létrehozott birtokközpont területén is kihasználható, ha a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, vagy azt nem veszélyezteti.

(4) Az (1) bekezdés szerinti kertes mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:

35. § (1) A „V” jelű vízgazdálkodási terület a Zala folyó medre, árvízvédelmi területei, töltései és belvízi csatornái, a patakok medre, a tározók és halas tavak területei, az ivóvíz kutak területe, továbbá az önálló helyrajzi számon szereplő árkok területe.

(2) A „V” jelű vízgazdálkodási területen a horgásztavak kivételével építményeket a vízi, közlekedési és közműépítmények kivételével elhelyezni nem lehet.

(3) A horgásztavak területén épület csak a horgászati tevékenységgel összefüggésben létesíthető. A horgászstégek, vízi állások (cölöpállás, horgászpad, általában stég jellegű építmény) fedetlenül, vagy kizárólag nyitott, legfeljebb 10 m2 alapterületű szimmetrikus nyeregtetővel fedetten, fa szerkezettel, alakíthatók ki, egymástól min. 30 méter távolságra.

(4) A horgászstégek, vízi állások telepítését az önkormányzat jegyzője bírálja el az építési és telepítési szabályok alapján, figyelembe véve a halastó tulajdonosának véleményét. Ugyancsak az önkormányzat jegyzője jogosult ellenőrizni azok létesítését és rendeltetésszerű használatát.

36. § (1) A különleges beépítésre nem szánt területek közé tartoznak a temetők „Kt” területei.

(2) Az (1) bekezdés szerinti temető területén a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények helyezhetők el, legfeljebb 2 %-os beépítettséggel.

37. § (1) A „Kb” jelű különleges bányászati célú területen kizárólag az ásványvagyon (homok, kavics) kitermeléséhez szükséges építmények, valamint a termelő tevékenységet kiszolgáló gazdasági, igazgatási és szociálisépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A különleges bányászati célú területen a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 5%, az épületek kialakítására és elhelyezésre egyéb normatív szabályozás nem vonatkozik.

38. § (1) A „Ksp” jelű különleges sportterület övezet olyan terület, melyen sportépítmény, valamint a hozzá kapcsolódó szociális, tároló és vendéglátó rendeltetést, lovassporthoz kapcsolódóan istállók, gazdasági színek és szálláshely szolgáltató rendeltetést tartalmazó épület helyezhetők el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti különleges sportterület övezet építési használatának megengedett felső határai és telekalakítási szabályai:

39. § (1) A „Kh” jelű különleges övezet területén a hulladékkezeléssel és elhelyezéssel kapcsolatos építmények helyezhetők el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti övezet területén az építmények kialakítására vonatkozóan normatív szabályozás nincs.

40. § (1) A „Kst” jelű különleges strand területen elhelyezhetők a strand funkciójához kapcsolódó, továbbá kereskedelmi és vendéglátó rendeltetést tartalmazó épületek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti különleges strand terület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

41. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő harmincadik napon lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző – a városi honlapon, helyi TV-én keresztül és hirdetőtáblán való kifüggesztés útján – gondoskodik.

(2) Hatályát veszti a Zalalövő Város Szabályozási Terve és Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról szóló többször módosított 19/2004.(XII.20.) önkormányzati rendelet.