Szigetcsép Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (VI. 20.) önkormányzati rendelete
Szigetcsép Község Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 06. 24Szigetcsép Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (VI. 20.) önkormányzati rendelete
Szigetcsép Község Helyi Építési Szabályzatáról
[1] Szigetcsép Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a részletes megalapozó munkát és helyzetértékelést követően új építési szabályozást alkot, melynek célja Szigetcsép Község közigazgatási területére kiterjedően az építés rendjének a helyi sajátosságoknak megfelelően történő megállapítása és biztosítása.
[2] Szigetcsép Község Önkormányzati Képviselő-testülete a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 22. § (1) bekezdésében, 22. § (2) bekezdés a) pontjában, 79. § (1) bekezdésében és 81. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró, a 11. mellékletben szereplő véleményezésre jogosult szervek, valamint a 62. § (1) bekezdés b) pontjában nevesített partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya Szigetcsép Község közigazgatási területére terjed ki.
Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. berendezés: közterülethez csatlakozó magánterületen, közterületen vagy közhasználat céljára átadott területen álló tárgy, kivéve köztárgy és műtárgy (pl. díszlet, megálló tábla, párakapu stb.)
2. cégtábla: A cég nevét, székhelyét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla.
3. címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
4. eredeti állapot: e rendelet alkalmazásában a védett értéket képviselő, eredeti építéskori állapot vagy a védelem alá helyezés szerint a védendő értéket képviselő állapot.
5. fekvő telek: olyan sarokteleknek nem minősülő ingatlan, amelyiknek a közterületi, vagy magánúttal határos határvonala hosszabb, mint az oldalhatára.
6. közterületi funkciót ellátó terület: olyan terület, ahol parkoló terület, gépkocsibeálló, kerékpártároló elhelyezhető.
7. parti sáv: a vizek partvonala, valamint a közcélú vízilétesítmények mentén húzódó és e rendelet szerint meghatározott szélességű területsáv, amely az azokkal kapcsolatos szakfeladatok ellátását szolgálja.
Szabályozási terv
3. § (1) A szabályozás elemeit a rendelet 1. mellékletét és 2. mellékletét képező 2 db A0-as SZT/A és SZT/B jelű szelvényből álló Szabályozási Terv tartalmazza.
(2) A szabályozás alapelemei:
a) szabályozási vonal, szabályozási szélesség, és
b) övezet, építési övezet azonosítója, jele, paraméterei és határa.
(3) Jogszabály alapján kötelező szabályozási elemek:
a) védőterületek, védőtávolságok, védősávok,
b) műemlék jele és a műemléki környezet határa,
c) nyilvántartott régészeti lelőhely határa, és
d) Natura 2000 területek,
e) Ökológiai hálózat magterülete, ökológiai hálózat ökológiai folyosója, ökológiai hálózat pufferterülete,
f) Országos jelentőségű védett természeti területek, ex-lege védett területek
g) Védett tájelemek,
h) Árvízvédelmi fővédvonal, védvonal
i) Nagyvízi meder terület (mértékadó árvízszint)
j) Ivóvízbázis védőterülete
k) Felszíni víz parti sávja
l) Fakadó vízzel veszélyeztetett terület
(4) Helyi szintű jogszabállyal megállapított kötelező szabályozási elemek:
a) helyi védett egyedi érték
b) helyi védett területi érték határa.
c) Elővásárlási joggal érintett terület határa;
KÖZTERÜLET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
Általános közlekedési előírások
4. § (1) A közlekedési övezetbe tartoznak
a) a meglévő és tervezett országos és a helyi közutak,
b) kerékpárutak, vasúti területek,
c) a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósuló gépjármű várakozóhelyek és parkolók kivételével a várokozóhelyek és a parkolók,
d) gyalogutak,
e) közforgalmú vasutak,
f) közterek, és
g) az a)–f) pontok
ga) csomópontja,
gb) vízelvezetési rendszere,
gc) környezetvédelmi építményei,
gd) közmű és a hírközlés építményei, és
ge) a hozzájuk tartozó közlekedésüzemi létesítmények
területükkel és tartozékaikkal együtt.
(2) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása:
a) Országos mellékutak:
aa) 5101 jelű út K.V.A.
ab) 51107 jelű út külterületen K.V.A.
ac) belterületen B.IV.c.B.
ad) 51304 jelű út B.V.c.B.
b) Települési gyűjtőutak: B.V.c.B.
c) Belterületi gyűjtő utak: B.V.c.
d) Kiszolgáló utcák: B.VI.d.
(3) A közlekedési területek övezeteinek területét az 1. és a 2. melléklet tartalmazza a következők szerint:
a) Köu jelű főúthálózat övezete, melynek közterületi szélessége kialakult. A kialakulttól eltérő szélességekről a szabályozási terv rendelkezik;
b) Köu-gy jelű egyéb gyűjtőúthálózat övezete, melynek közterületi szélessége kialakult. A kialakulttól eltérő szélességekről a szabályozási terv rendelkezik;
c) Köu-k jelű kiszolgáló utak övezete, melynek közterületi szélessége kialakult. A kialakulttól eltérő szélességekről a szabályozási terv rendelkezik;
d) Köe-1 és Köe-2 jelű kötöttpályás közlekedési terület övezete, melynek közterületi szélessége kialakult. A kialakulttól eltérő szélességekről a szabályozási terv rendelkezik.
e) Kö-k jelű kerékpárút övezete, melynek közterületi szélessége kialakult. A kialakulttól eltérő szélességekről a szabályozási terv rendelkezik.
(4) Új közlekedési célú közterület kialakítása és kiépítése során biztosítani kell:
a) egyoldali, illetve 12 métert meghaladó szabályozási szélesség esetén kétoldali fasor telepítését, amennyiben annak műszaki akadálya nincs,
b) a felszíni vizek elvezetését nyílt árokkal, csapadékvíz csatornával vagy folyókával,
c) a közművezetékek elhelyezését, illetve helyét olyan módon, hogy védőtávolságuk lehetőség szerint közterületre essen és az a) pont szerinti fasor telepítését ne akadályozza,
d) a közvilágítás helyigényét és módját, és
e) a gyalogosok közlekedését gyalogos felületek létrehozásával.
(5) A tervezett közutak kiépítéséhez legalább a magasabb szintű jogszabályok szerinti szabályozási szélességek biztosítandók, ennél kisebb szabályozási szélességet alkalmazni csak szabályozási terv keretei között készülő, az adottságokhoz alkalmazkodó szabályozási tervlapon feltüntetett méretezés alapján lehet, ha az illetékes véleményező szerv az épített környezet sajátosságai miatt egyedi elbírálás alapján ezt lehetővé teszi.
Közlekedési övezetekkel kapcsolatos elhelyezhető és tiltott rendeltetések
5. § (1) A védőterületek értékei az állami úthálózat részét képező utaknál az úttengelytől mérve: A 5101 jelű összekötő út és 51107 jelű út külterületi szakaszán 50-50 méter a védőtávolság, 30 méteren belül épület, 20 méteren belül kerítés nem létesíthető.
(2) Külterületi mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 15-15 méteren belül épület, terepszint feletti egyéb építmény nem helyezhető el.
(3) Az új vállalkozási területekre települő, jelentősebb forgalomkeltő létesítmények építéséhez alátámasztó forgalmi méretezést kell készíteni.
(4) A közutak szabályozási szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, növényzet telepíthető.
(5) Jelentősebb forgalomkeltő létesítmény az a létesítmény, amelynél a településrendezési és építészeti követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TÉKA) 4. melléklete alapján számított parkolók száma több mint 20 személygépkocsi.
EGYES SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK
A telekalakítás előírásai
6. § (1) A lakó építési övezetek területén és a hétvégiházas üdülő övezetek területén nyúlványos telek nem alakítható ki.
(2) A rendeletnek megfelelő telekalakításokat úgy kell végrehajtani, hogy azok e rendelet övezeti előírásainak megfeleljenek. Kivéve a közműtelkek és egyéb közcélra kialakítandó telkek esetén, ahol az övezeti előírásnál kisebb telek is kialakítható, és az egyéb övezeti előírások betartásával építhető be, amennyiben a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.
(3) Lakó és településközponti vegyes építési övezetek területén a telkek megközelítésére szolgáló magánutat kialakítani akkor lehet, ha a magánút közforgalom elől el nem zárt magánútként és a közterületre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra.
(4) Lakó, településközponti vegyes és gazdasági építési övezetek területén az ingatlan megközelítésére szolgáló magánút szélessége minimum 14 méter a szükséges közművezetékek, térvilágítás és felszíni vízelvezetés biztosítása mellett.
(5) Különleges építési övezetek, valamint beépítésre nem szánt övezetek területének megközelítésére szolgáló magánút szélessége legalább 12 méter.
(6) A tervezett szabályozási vonal mentén a telek akkor is megosztható közterületre, közútra és telekre, ha a megosztás után kialakuló telek mérete nem éri el az övezeti előírás szerinti legkisebb kialakítható telekméretet.
(7) Az Lf-1, Lf-2, Lf-3 és Lf-4 jelű falusias építési övezetben saroktelek, háromszög vagy trapéz alakú telek beépítése esetén a rendelet 3. mellékletében megállapított minimális telekszélességtől el lehet térni, az előírt elő-, oldal és hátsókert szabályok figyelembevételével, ha legalább 5 méter széles építési hely kialakítható.
Elővásárlási jog
7. § (1) Szigetcsép Község Önkormányzatát (a továbbiakban: Önkormányzat) a településrendezési célok megvalósulása érdekében intézményi funkciók fejlesztése céljából elővásárlási jog illeti meg a 6. mellékletben felsorolt ingatlanok esetén.
(2) Az elővásárlási joggal érintett területek lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza.
Feltételhez kötött építési jog
8. § (1) A feltételhez kötött építési joggal határolt területek esetében és egyes településfejlesztési célok megvalósítása érdekében az önkormányzat településrendezési szerződést köthet az érintett telek tulajdonosával, illetve a telken beruházni szándékozóval a területre vonatkozó építési jog érvényesítése érdekében.
(2) Az (1) bekezdési szerinti településrendezési szerződés megkötéséig az ingatlanokhoz építési jog nem köthető.
Településkép védelmének elemei
9. § A településkép védelmének célja Szigetcsép építészeti és természeti értékeinek, a település településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és megőrzése, valamint a település rendezett arculatának kialakítása érdekében egységes szabályozás megalkotása, mely kiterjed:
a) a helyi építészeti örökség egyedi védelem (a továbbiakban: települési helyi védelem) meghatározására, a védetté nyilvánítására és megszüntetésére vonatkozó szabályokra,
b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározására,
c) településképi követelmények meghatározására,
d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozására.
A helyi védelem
10. § (1) A helyi védelem célja: az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.
(2) A helyi védelem feladata: a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, település- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épületegyüttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő meg ismertetése.
(3) A helyi védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetését írásban kezdeményezheti az önkormányzat képviselő-testületénél
a) bármely természetes és jogi személy, illetve egyéb szervezet,
b) a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, az önkormányzati képviselő.
(4) Az (3) bekezdés szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) helyi egyedi védelem esetén a helyi védettség alá helyezésével vagy megszüntetésével érintett érték
aa) megnevezését, szükség esetén körülhatárolását a helyrajzi számok megjelölésével
ab) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és
ac) rövid leírását, irodalmi, fényképi vagy egyéb dokumentálását (irodalom, fotók)
ad) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét
b) a kezdeményezés indokolását az a) pontok esetében.
11. § (1) A helyi védelem alá helyezéssel vagy annak megszüntetésével kapcsolatos döntés előkészítéséről a polgármester gondoskodik.
(2) Az előkészítés során a védetté nyilvánítást megelőzően be kell szerezni az érintett ingatlannal rendelkezni jogosultak (a tulajdonosok), és ha van, akkor a személyes, illetve telki szolgalmi jog jogosultjának véleményét.
(3) A helyi védelem alá helyezési vagy annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról értesíteni kell:
a) a javaslattevőt
b) azt a hatóságot, amelynek a feladat- és hatáskörét a védelem alá helyezés érinti
c) az ingatlannal rendelkezni jogosultakat
(4) A helyi védelem alá helyezési javaslat támogatásáról és ennek megfelelően a településképi rendelet módosítására irányuló eljárás megindításáról vagy a javaslat elutasításáról a képviselő-testület dönt a javaslat beérkezésétől számított 60 napon belül.
(5) A helyi védelem elrendeléséről az (1) bekezdésben nem említettek értesítése a rendelet módosítás kihirdetése útján történik.
12. § (1) A helyi egyedi védelem megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a helyi védett érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel helyre nem állítható, vagy pedig a védetté nyilvánítás feltételei nem állnak fenn.
(2) A helyi egyedi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védelem megszüntetését követően lehet elbontani.
(3) A helyi védelem megszüntetése során az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítése, illetve azok megőrzése, helyrehozatala előírható.
(4) Ha egy helyi egyedi védelem alatt álló érték védettsége megszűnik, annak közzétételével egyidejűleg a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem törlését.
13. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett értékekről naprakész elektronikus nyilvántartást kell vezetni.
(2) A nyilvántartás része a helyi védett értékeket tartalmazó lista, valamint a helyi védett értékeket ábrázoló térkép.
(3) A nyilvántartás tartalmazza a védett érték:
a) megnevezését,
b) védelmi nyilvántartási számát,
c) a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése),
d) a védelem típusát,
e) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám, helyszínrajz) és
f) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján,
g) a védett érték állapotfelmérésének adatait,
(4) A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
14. § Az egyedi védelem kiterjed az 7. mellékletben jelölt épületekre, építményekre.
15. § (1) A helyi védett érték tulajdonosa köteles gondoskodni a helyi védett érték karbantartásáról, értékcsökkentést nem okozó fenntartásáról, valamint a rendeltetésnek megfelelő használatáról.
(2) A helyi védett érték rendeltetésének megváltoztatását eredményező beruházás csak akkor hajtható végre, ha az igényelt rendeltetés kielégíthető a helyi védett érték fennmaradása mellett.
(3) A helyi védett érték környezetében és a helyi védett értéket tartalmazó ingatlanon nem végezhető olyan beavatkozás, változtatás, ami a helyi védett érték látványa szempontjából nem megfelelő.
(4) A helyi védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
(5) A helyi védett értékű építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását a védelem ténye nem zárja ki, amennyiben az építmény védelmére okot adó jellegzetességei nem változnak meg, azok eredeti helyükön megtarthatók.
(6) Helyi védett értékhez tartozó épülethez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése akkor történhet, ha nem sérti a helyi védett érték építészeti fennmaradását.
(7) A helyi védett építészeti értéket lehetőség szerint eredeti állapotában kell megőrizni. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító állagjavító, konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.
(8) Amennyiben az eredeti állapot megőrzése nem lehetséges, a védett építészeti értéket anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni. A műszaki, gazdasági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni a helyi építészeti értékek fennmaradását, érvényesülését szolgáló és visszafordítható megoldásokat.
(9) Helyi egyedi építmény nem bontható el.
(10) Helyi egyedi építmény részlegesen akkor bontható, ha
a) a bontani kívánt építményrészt (az építmény egy bizonyos hányada) építészeti értéket nem hordoz
b) a beavatkozás a helyi értékű építmény használata érdekében, a helyi értékek alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható.
(11) A védelemben részesített építmények korszerűsíthetők, funkciójuk megváltozhat, ezzel azonban értékeik nem csökkenthetők.
(12) A helyi védettségű építészeti örökség károsodása esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van.
A településképi szempontból meghatározó területek
16. § Szigetcsép község településképi szempontból meghatározó területei az 8. mellékletben lehatároltak szerint:
a) Történelmi településmag
b) Üdülőterület
c) Duna és ártere
d) Ráckevei (Soroksári) - Duna-ág és holtágai
e) Szőlőtermesztéssel hasznosított térség
A településképi követelmények
17. § (1) Jelen § előírásai a településképi szempontból meghatározó valamennyi területre érvényesek.
(2) Építmények színezésekor és átszínezésekor az építmény egészének színével és anyaghasználatával, valamint az utcaképpel és a szomszédos épületekkel nem harmonizáló homlokzat-színezés és tetőfedési anyagok nem alkalmazhatók.
(3) Az anyaghasználatra vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések:
a) anyag, homlokzat, szín: Az építményeken tilos a hagyományos anyaghasználattól (tégla-, kőburkolat, vakolt felület) eltérő homlokzatburkolás (pl.: fém- és műanyag lemezborítás), és az élénk, erős homlokzati színezés.
b) tetőhéjazat: felújítás során cserepes fémlemez, bitumenes hullámlemez, műanyag- és fém trapéz- és hullámlemez alkalmazása tilos.
(4) Több közterületre néző saroképület homlokzata részlegesen, vagy több ütemben nem újítható fel, kivéve az élet- és balesetveszély elhárításának esetét.
(5) Közterületi telekhatáron kerítés nem lehet nagytáblás fémlemez, fém- vagy műanyag hullámlemez.
18. § (1) A „Történelmi településmag” településképi szempontból meghatározó területeken:
a) Épület elhelyezésekor az alábbiakat kell figyelembe venni:
aa) a homlokzat tagolásával, színezésével, a nyílászárók kiosztásával, az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival összefüggő, a homlokzatra és az épülettömegre vonatkozó építészeti megoldásokkal, és
ab) az alaprajzi elrendezésből adódó tömeg- és homlokzatképzéssel illeszkedjen az utcaképbe.
b) Közterülettel érintkező telekhatáron történő építés esetén, az azonos telken lévő valamennyi épület, épületrész utcai homlokzatát egységesen kell kialakítani.
c) Épület az alábbiak szerint alakítható ki:
ca) nyeregtetős épületnél a tetőzet kialakítása, hajlásszöge és esetleges tetőfelépítménye, anyaghasználata a környezet adottságaihoz illeszkedjen,
cb) az épület tömegformálása, (az épületek főgerinc magassága), az anyag- és színhasználata a környezetbe illeszkedjen.
d) A közterület felőli kerítést és kapukat az épület építészeti karakteréhez, anyaghasználatához, megjelenéséhez, településképi sajátosságaihoz illeszkedően kell kialakítani.
(2) A „Történelmi településmag” településképi szempontból meghatározó területen a településképet meghatározóan az alábbi építészeti követelmények érvényesek:
a) épület tömege: utcavonalra telepített oromfalas épület,
b) tetőforma: az utcára merőleges nyeregtető, vagy az utcára csonkakontyolt tetőforma, tetőhajlás legfeljebb 450 lehet,
c) színhasználat: az élénk, harsány színek nem alkalmazhatóak,
d) kerti építmények, műtárgyak: utcától 10 m-en túl helyezhetők el, tömegük igazodjon a főépület kialakításához.
(3) A „Történelmi településmag” településképi szempontból meghatározó az alábbi településképi követelmények érvényesek:
a) a meglévő úthálózatot, annak töréseit, szélességét, vonalvezetését meg kell őrizni,
b) a meglévő telekszerkezet jellegét meg kell őrizni,
c) az építményeket egymással összhangban, a jellegzetes településkép egységes megjelenését biztosító módon kell fenntartani, valamint kialakítani, mely tekintetben
ca) az épületek fő tömeg- és tetőformája,
cb) külső homlokzata, színhasználata,
cc) az alkalmazott anyagok, valamint azok színe, felületképzése meghatározó jelentőségű.
d) az új épületek tömegarányait, fő méreteit a környezetében lévő épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni,
e) épület átalakítása, bővítése esetén az épület értékét képező építészeti részleteket fel kell használni, különösen a homlokzati nyílásrendet, díszeket, tagozatokat,
f) tetőtér-beépítés esetén az utcai homlokzatra nyílóan csak tetősíkba beépíthető nyílászárót lehet beépíteni,
g) az utcai gyalogos bejárat és gépkocsi behajtása részére fémlemez kapu nem létesíthető,
h) a területre jellemző hagyományos kerítés- és kapuformákat, jellegzetes melléképítményeket meg kell őrizni,
i) a közterületek burkolatát és berendezését, valamint az utcákon megjelenő reklámokat az épületek jellegéhez, az utcaképhez igazodva kell kialakítani,
j) a történeti településmagban a kialakult közterületi zöldfelületeket meg kell őrizni, fejlesztésük közterület-alakítási terv alapján történhet.
19. § (1) Az „Üdülőterület” településképi szempontból meghatározó területeken:
a) Épület elhelyezésekor az alábbiakat kell figyelembe venni:
aa) a homlokzat tagolásával, színezésével, a nyílászárók kiosztásával, az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival összefüggő, a homlokzatra és az épülettömegre vonatkozó építészeti megoldásokkal és
ab) az alaprajzi elrendezésből adódó tömeg- és homlokzatképzéssel illeszkedjen az utcaképbe
b) Közterülettel érintkező telekhatáron történő építés esetén, az azonos telken lévő valamennyi épület, épületrész utcai homlokzatát egységesen kell kialakítani.
c) Épület az alábbiak szerint alakítható ki:
ca) nyeregtetős épületnél a tetőzet kialakítása, hajlásszöge és esetleges tetőfelépítménye, anyaghasználata a környezet adottságaihoz illeszkedjen,
cb) az épület tömegformálása, (az épületek főgerinc magassága), az anyag- és színhasználata településképi szempontból a környezetbe illeszkedjen.
d) A közterület felőli kerítést és kapukat az épület építészeti karakteréhez, anyaghasználatához, megjelenéséhez, településképi sajátosságaihoz illeszkedően kell kialakítani.
(2) Az „Üdülőterület” településképi szempontból meghatározó területeken a településképet meghatározóan az alábbi építészeti és zöldfelületi követelmények érvényesek:
a) a Duna-parti ingatlanok épületeinek folyóval párhuzamos homlokzata 8,0 méternél szélesebb nem lehet,
b) kerti építmények, műtárgyak az utcától 6,0 méteren túl helyezhetők el, tömegük igazodjon a főépület kialakításához,
c) javasolt a 9. mellékletben felsorolt fásszárú növények telepítése,
d) nem javasolt a 9. mellékletben felsorolt invazív növényfajok telepítése,
e) a vízparttól számított 15 méteren belül a tájkarakter védelme miatt tilos lomb- és tűlevelű örökzöldek telepítése.
20. § A „Duna és ártere” településképi szempontból meghatározó területen belül:
a) a folyópart karakterét adó jellegzetes növényzet, puhafás- és keményfás ligetek, erdők megőrzendők,
b) a gyepterületek, erdőterületek megtartandók, tájhasználat változás csak a természetes állapothoz közelítés érdekében történhet,
c) erdőfelújítás, erdőtelepítés során a tájkarakter erősítése érdekében a termőhelyi adottságoknak megfelelő őshonos fafajok telepítendők, valamint természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazandók,
d) kerítés nem létesíthető, kivéve az ivóvízbázis védelemhez szükséges építményeket.
21. § A „Ráckevei (Soroksári) - Duna-ág és holtágai” településképi szempontból meghatározó területen belül:
a) a folyópart karakterét adó jellegzetes növényzet, nádasok és puhafás ligetek megőrzendők,
b) a vízparti sávban a szintkülönbségek áthidalására kizárólag növényzettel borított, a környezetbe illesztett rézsűfelületek létesíthetők,
c) kerítés nem alakítható ki,
d) a víziállások és a rajta elhelyezett építmények fából, színezésüket tekintve egymáshoz illeszkedően alakítandók ki.
22. § A „Szőlőtermesztéssel hasznosított térség” településképi szempontból meghatározó területen belül:
a) a szőlő termőhelyi kataszterbe sorolt terület szőlő művelési ága megtartandó,
b) az épületek a környezetbe illesztetten alakítandók ki, az építmények tájba illeszkedésének bemutatására látványterv készítendő,
c) kizárólag lábazat nélküli áttört kerítés létesíthető.
23. § A helyi egyedi védelem alatt álló értékek vonatkozásában jelen rendelet a 17. §-ában meghatározottakon túl, az alábbi településképi követelmények alkalmazandók:
a) a védettség alapját jelentő értéket képező eredeti külső megjelenítését, beleértve épületek esetén az ahhoz csatlakozó tetőfelületet és vízelvezető rendszert, valamint azok
aa) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,
ab) eredeti anyaghatását, nyílászárók esetében eredeti anyaghasználatát, díszítettségét, tok- és szárnyszerkezeti méret- és arányrendjét, valamint a nyílás- és osztásrendjét,
ac) eredeti épülettartozékait
meg kell őrizni,
b) meglévő épület homlokzati nyílászáró-szerkezetei csak a meglévő szerkezettel azonos méretű, osztásrendszerű és színezésűre cserélhetők, a kicserélt nyílászáró anyaga abban az esetben térhet el az eredeti nyílászáró anyagától, ha az nem befolyásolja a védett érték településképi megjelenését,
c) ha az építmény egy részét, részletét korábban eltérő megjelenésűvé alakították, építették át, és az eredeti állapotáról készült, vagy arra vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, akkor azt a megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú formaelemek alkalmazásával kell helyre állítani,
d) meglévő épület közterületről látható homlokzatán és tetőzetén, vagy azok előtt kábel sem szabadon, sem védőcsőben, sem védődobozban nem helyezhető el,
e) az épület utcai homlokzatának felújítását, színezését több tulajdonos esetén is egységesen, egy időben kell elvégezni,
f) új parapet konvektor kivezetése, klíma és hőszivattyú kültéri egysége a közterületről is látható homlokzaton nem helyezhető el,
g) építményen csak a látványt nem zavaró antenna vagy más hírközlési berendezés helyezhető el, vagy más műszaki megoldás hiányában legfeljebb egy antenna vagy más hírközlési berendezés takarva helyezhető el.
h) Tilos olyan kondenzvíz-elvezetési megoldás alkalmazása, amely esetében a kondenzvíz közterületre vagy szomszéd telekre átfolyhat,
i) meglévő, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló épület esetében kültéri klímaberendezés csak az épület egészéhez, valamint az érintett homlokzathoz, továbbá a már korábban elhelyezett hasonló berendezésekhez illeszkedve szerelhetők fel,
j) hirdető berendezés tetőszerkezeten nem helyezhető el,
k) az épület, építmény környezete, a telek zöldfelülete kizárólag kertépítészeti terv alapján rendezhető.
24. § (1) Jelen § előírásai a településképi szempontból meghatározó valamennyi területre alkalmazandók helyi védelemmel nem érintett épültek esetén.
(2) A közterületeken a közvilágítás elemeit anyaghasználatában és megjelenésében egységes arculat szerint kell kialakítani.
(3) Vízmű gépházakat, víz- és záportározókat, a szennyvízátemelőket, transzformátorállomásokat, energia-átalakítókat, gáznyomás-szabályozókat, közművezetékek nyomvonalait, műtárgyait és építményeit a településképi érdekeket szem előtt tartva kell elhelyezni.
(4) A (2) bekezdés szerinti mérnöki létesítményekhez tartozó közművezetékek – a kötelezően közterületi elhelyezéshez kötött építmények kivételével – elsősorban terepszint alatt vagy a fő rendeltetést jelentő épületen belül, vagy ahhoz csatlakoztatva, ezek hiányában a közterület felől kerítéssel, épületrésszel vagy növényzettel takartan helyezhetők el.
(5) A (2) és a (3) bekezdésben foglaltakat a létesítmények bővítése, illetve cseréje során is alkalmazni kell.
(6) Háztartási méretű napenergiát hasznosító berendezést a tetősíkba, vagy arra legfeljebb 10 fokos dőlésszöggel lehet telepíteni.
(7) Gáznyomás-szabályozó a telek elő-, és oldalkertjében, az épület közterületre néző homlokzatán takartan, vagy a közterületről nem látszó homlokzatán helyezhető el.
(8) Szélgenerátor, más háztartási méretű kiserőmű kizárólag építési helyen belül helyezhető el.
(9) Napelem önálló építményként elsősorban a gazdasági, valamint a szabályozási tervben a közművek elhelyezésére szolgáló különleges területeken, építési helyen belül helyezhető el.
(10) Az épület utcai homlokzatán és tetőfelületén klímaberendezés kültéri egységét elhelyezni tilos.
25. § (1) Településképi szempontból meghatározó területeken:
a) saját tevékenységet hirdető ideiglenes reklám elhelyezése csak az építkezés időtartama alatt lehetséges,
b) az önkormányzat által szervezett (falunap, települési évforduló) vagy támogatott rendezvényről tájékoztató ideiglenes reklám elhelyezése lehetséges,
c) épület nyílászáró üvegfelületén ragasztott reklám az épületben folytatott tevékenységgel kapcsolatban sem alkalmazható.
(2) Településképi szempontból meghatározó területeken cégér, cégtábla, címtábla az ingatlanban tevékenységet folytató természetes vagy jogi személyenként, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetenként 1 db helyezhető el, amelynek mérete nem haladhatja meg az üzletre eső homlokzati felület 20%-át. Több egységből álló ipari, kereskedelmi, szolgáltató létesítménycsoport esetében egységesen kialakított cég- vagy címtábla helyezhető el.
(3) A (2) bekezdés szerinti cégért úgy kell elhelyezni, hogy az illeszkedjen a homlokzat a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához. Cégtáblát, cégért elhelyezni a földszintet az emelettől elválasztó sávban vagy földszintes épületnél az ablak, kirakat felső széle és a tetősík közötti sávban lehet.
Tájékoztatás és szakmai konzultáció
26. § (1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kötelező minden egyszerű bejelentési eljárással megvalósuló új lakóépület építését megelőzően.
(2) Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kérhető bármely településképi követelményhez kötött tevékenység esetében.
(3) A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerinti ügyfél írásban kezdeményezheti a települési főépítésznél.
(4) A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt legalább 15 nappal a településképi követelményhez kötött tevékenység megkezdése előtt kell kérelmezni, és azt a kérelem benyújtását követő 8 napon belül le kell folytatni.
A településképi véleményezési eljárás
27. § (1) A Szigetcsép Községi Önkormányzat Képviselő-testülete által átruházott hatáskörében a polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kormányrendelet) 44. § (2) pontjában meghatározott esetekben.
(2) A polgármester véleményét a települési főépítész szakmai véleménye alapján adja meg.
(3) A települési főépítész a véleményezés részletes szakmai szempontjaiként figyelembe veszi a Kormányrendelet 44. § (3) bekezdésében és 45. § (4) bekezdésében foglaltakat.
(4) A településképi véleményezési eljárás díj- és illetékmentés.
(5) A településképi véleményezési eljárásra eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában az Ákr. alkalmazandó.
Településképi bejelentési eljárás
28. § (1) A Szigetcsép Községi Önkormányzat Képviselő-testülete által átruházott hatáskörében a polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a Kormányrendelet 46. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben.
(2) A településképi bejelentési eljárás díj- és illetékmentes.
(3) A bejelentési eljárásra eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában az Ákr. alkalmazandó.
ÉPÍTÉSI ÖVEZET ÉS AZ ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
Általános építési előírások
29. § (1) A szabályozási terv szabályozási elemeit az 1. és a 2. melléklet tartalmazza.
(2) Az építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 3. melléklet tartalmazza.
(3) Az elhelyezhető és a tiltott rendeltetéseket az 4. melléklet tartalmazza.
(4) Új terepszint alatti építmény különálló építményként nem létesíthető. Az általános tiltó szabály alól kivételt képez a földdel borított pince, jégverem, zöldségverem, amelynek maximális alapterülete nettó 4 m2 lehet.
Tereprendezés szabályai
30. § (1) A telek természetes terepfelületét – az építési övezetekre, vonatkozó eltérő előírás hiányában - kizárólag építmények megvalósítása érdekében lehet tereprendezéssel megváltoztatni, melynek során egy tagban legfeljebb 1,5 méteres feltöltések vagy bevágások, valamint legfeljebb 35 fokos hajlásszögű rézsűk alakíthatók ki. A telken belüli magasságkülönbségeket teraszos terep- és támfal kialakítással lehet áthidalni, amennyiben a magasságkülönbség ezt szükségessé teszi. A terepszint a telekhatár menti 1 m-en belül a szomszédos telek telekszintjéhez képest nem térhet el.
(2) Az Lf-3 építési övezet feltöltéssel érintett területein a telek terepszintjét az ingatlan előtti közterület szintjére fel kell tölteni.
(3) Feltöltések során csak olyan anyag helyezhető el, mely a talajt és a talajvizet nem károsítja.
Az elő-, oldal és hátsókert kialakításának szabályai
31. § (1) Falusias lakóterületen általános esetben az előkert, az oldalkert és a hátsókert mélységét az egyes övezeti előírások határozzák meg, annak hiányában a TÉKA szerinti meghatározás az irányadó.
(2) Falusias lakóterületen az előkert határa egyben építési vonal is. Az új épületek utca felőli homlokzata hosszának legalább 50%-a kötelezően az építési vonalra kell kerüljön, kivéve ahol az építési övezet ettől eltérően rendelkezik.
(3) Előkert mérete a (2) bekezdéstől eltérően
a) Lf-1 és Lf-2 jelű falusias lakó építési övezetben új épület előkerti építési vonalának - a már beépített utcaszakasz esetén - a kialakult állapothoz kell igazodnia. Ha a kialakult állapotnak megfelelő érték egyértelműen nem állapítható meg, akkor 5,0 méter.
b) Lf-3, Lf-4, jelű falusias lakó építési övezetben 5,0 méter,
c) Lf-5 jelű falusias lakó építési övezetben 3 méter. Az előkerti határvonal nem kötelező építési vonal.
(4) Oldalkert mérete:
a) oldalhatáros beépítési mód esetén általános esetben 4 méter,
b) ha a telek utcafronton mért szélessége a 12 métert nem éri el, abban az esetben 3 méter.
(5) Hátsókert mérete:
a) az Lf-1, Lf-2, Lf-3 és Lf-4 jelű falusias lakó építési övezetekben: 6,0 méter kivéve, ha az egyes övezetekre vonatkozó előírások ettől eltérően rendelkeznek,
b) az Lf-5 jelű falusias lakó építési övezetben 0 méter.
(6) Oldalhatáron álló beépítés esetén az építési helyet minden esetben a kialakult beépítéshez igazodóan kell figyelembe venni, ha ez nem állapítható meg, akkor az északhoz közelebb eső telekhatárhoz kell igazítani. Ezen telekhatártól
a) az Lf-1 és Lf-2 jelű falusias lakó építési övezetben 1,0 méterre,
b) Lf-3 és Lf-4 jelű falusias lakó építési övezetben 1,0 méterre
kell felvenni az építési hely egyik határvonalát.
(7) Az Lf-1, Lf-2, Lf-3 és Lf-4 jelű falusias lakó építési övezetekben az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően a fekvő telek hátsókertjének mérete 3 méter, amennyiben ezen érték a szomszédos ingatlanok beépíthetőségét nem korlátozza.
(8) Az Lf-1, Lf-2, Lf-3 és Lf-4 jelű falusias lakó építési övezetben saroktelek esetén a (3) és az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a telek z utcafrontra merőleges mélysége nem éri el a 14 métert, az előkert és az oldalkert mérete 3 méter.
(9) Az építési hely határát a mindenkori telekhatárhoz képest kell értelmezni kivéve, ha telek területét szabályozási vonal érinti, ebben az esetben a tervezett szabályozási vonaltól kell az előkert mélységét értelmezni, az építési hely meghatározásánál.
32. § (1) Településközponti vegyes övezet területén általános esetben az előkert, oldalkert és hátsókert mélységét az egyes övezeti előírások határozzák meg, annak hiányában a TÉKA szerinti meghatározás az irányadó.
(2) Előkert szabályai a Vt-1, Vt-2, Vt-3 és Vt-4 jelű településközponti vegyes építési övezet területére vonatkozóan:
a) Az előkert mélysége 5,0 méter, vagy a kialakult állapot szerinti. Kialakult állapotnak tekinthető az utcavonalra történő építés,
b) Kialakult előkert nélküli beépítés esetén az utcakép megőrzése érdekében az építési vonalat utcavonalon kell tartani.
c) Új épület előkerti építési vonalának - a már beépített utcaszakasz esetén - a kialakult állapothoz kell igazodnia. Ha a kialakult állapotnak megfelelő érték egyértelműen nem állapítható meg, akkor 5,0 méter.
d) Az előkert határvonal nem kötelező építési vonal.
e) Az előkert területe közterületi funkciót ellátó területként (parkolóként) is kialakítható.
(3) Oldalkert szabályai a Vt-2 és Vt-3 jelű településközponti vegyes építési övezet területére vonatkozóan:
a) általános esetben az építési övezetre vonatkozóan a 3. sz. mellékletben megadott párkánymagasság értékének a fele,
b) saroktelek esetén 3 méter.
(4) Az oldalkerti építési határvonallal szemközti építési határvonal szabályai a Vt-2 és Vt-3 jelű településközpont vegyes építési övezet területére vonatkozóan:
a) általános esetben 0,5 méter,
b) ha a telek utcafronton mért szélessége nem éri el a 10 métert, akkor 0 méter.
33. § (1) Gazdasági építési övezetek területén általános esetben az előkert, oldalkert és hátsókert mélységét az egyes övezeti előírások határozzák meg, annak hiányában a TÉKA szerinti meghatározás az irányadó.
(2) Gip-1 jelű építési övezetben az előkert: 15 méter, az oldalkert:10 méter, a hátsókert: 15 méter.
(3) Gipe-1 jelű építési övezetben az előkert: 10 méter, az oldalkert:6,0 méter, a hátsókert: 10 méter.
(4) Gksz-1 jelű építési övezetben az előkert: 10 méter, az oldalkert:6,0 méter, a hátsókert: 10 méter.
(5) Gksz-2 jelű építési övezetben az előkert: 10 méter, az oldalkert:6,0 méter, a hátsókert: 6 méter.
34. § K jelű különleges építési övezetek területén az előkert: 10 méter, az oldalkert: 6 méter, a hátsókert: 6 méter.
35. § (1) Előkert szabályai az Üh jelű hétvégiházas építési övezet területére vonatkozóan:
a) Az Üh-1, Üh-2 és Üh-4 jelű építési övezetben az előkert 0 méter kivéve, ha a c) pontban foglalt beépítés fennáll.
b) Az Üh-3 jelű építési övezetben az előkert 3,0 méter kivéve, ha a c) pontban foglalt beépítés fennáll.
c) Amennyiben az utcai beépítés vonala nem határozható meg egyértelműen, a közterülettől mért építési határvonal méretét úgy kell meghatározni, hogy az a két szomszédos ingatlan építési határvonal méretének szélső értékei által meghatározott területsávba kell esnie.
d) Az előkerti építési határvonal nem kötelező építési vonal.
(2) Oldalkert az Üh-1 és Üh-4 jelű hétvégiházas építési övezet területére vonatkozóan: 3 méter.
(3) Hátsókert méretére vonatkozó szabályok az Üh jelű hétvégiházas építési övezet területére vonatkozóan:
a) Üh-2 és Üh-4 építési övezetben a hátsókert: (a Dunával határos telekhatártól számítva 8 méter, egyéb esetben 6 méter.
b) Üh-1 és Üh-3 építési övezetben 6 méter.
36. § KÖe-1 kötöttpályás közlekedés területén az előkert és oldalkert mérete 0 méter.
Építmények elhelyezésének általános feltételei
37. § (1) Falusias lakó építési övezetek telkein az építési hely mélysége az utcai telekhatártól számítva a 3. melléklet szerint megállapított érték.
(2) Pince, terepszint alatti építmény létesítése, felújítása, bővítése, átalakítása csak saját telken és építési helyen belül történhet, új, önállóan kialakított térszín alatti építmény a közterületet legfeljebb 3,0 m-re közelítheti meg. A terepszint alatti építmény nem nyúlhat be az oldalkert területébe.
(3) Lakó és településközponti vegyes övezetek területén az alábbi melléképítmények csak az építési helyen belül és az oldalkerti építési határvonallal szemközti építési határvonaltól mérve legalább 3 méter távolságra helyezhetők el:
a) közműpótló műtárgy,
b) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
c) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop,
(4) Lakó és településközponti vegyes építési övezetek területén az alábbi melléképítmények a telken belül bárhol, az építési helyen kívül is elhelyezhetők:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) hulladéktartály-tároló legfeljebb 2 méteres magassággal és
c) épülettől különálló, építménynek minősülő kirakatszekrény legfeljebb 0,4 méteres mélységgel,
d) kerti építmény és pergola, ide nem értve a tárolásra szolgáló kerti építményt.
(5) A lakó és településközponti vegyes építési övezetek beépült telkei esetén, a hátsókertben a kötelező oldalkert megtartásával rendeltetési egységenként egy, de összesen legfeljebb kettő tárolásra szolgáló melléképület (kerti és nyári konyha, személygépjármű-, kerékpár- és motorkerékpár-tároló, szauna, kerti szerszámtároló és tűzifatároló épület) vagy tárolásra szolgáló kerti építmény a hátsó telekhatártól mért legalább 3 méterre helyezhető el, ha az övezeti előírás másként nem rendelkezik. Az építményeknek a hátsó telekhatáron mért teljes szélessége nem haladhatja meg a 8 métert. (mert ellentmondásban van az előzővel)
(6) Épületnek nem minősülő építmény és melléképület legmagasabb pontja az övezetben meghatározott párkánymagasság megengedett legnagyobb mértékét nem haladhatja meg, kivéve, ha az övezeti előírás másképpen rendelkezik.
(7) Lakó és vegyes építési övezetek területén gépjárműtároló építési helyen belül helyezhető el, figyelembe véve a (5) bekezdés előírásait.
38. § Építési engedély vagy egyszerű bejelentési eljárás alapján az ingatlanon zajló építési munkálatok idejére - kizárólag átmeneti jelleggel, nem lakhatás céljából - felvonulási épületként konténer, időszakos épület, lakókocsi elhelyezhető és használható.
Kerítésre vonatkozó előírások
39. § (1) Lakó, vegyes, különleges építési övezetben sarok és közbenső telken a közterület vagy magánút felé eső telekhatáron létesítendő kerítés magassága legfeljebb 1,8 méter lehet. A szomszédos telkek felé eső kerítés magassága legfeljebb 2,5 méter lehet, de tömör kerítés 2 méteres magasság felett nem létesíthető.
(2) Gazdasági övezetben a közterület vagy magánút felé eső telekhatár mentén legfeljebb 2 méter magas kerítés építhető. A szomszédos telkek felé eső kerítés magassága legfeljebb 2,5 méter lehet, de tömör kerítés 2 méteres magasság felett nem létesíthető.
(3) Erdőterület, facsoport körülkerítése tilos, kivéve, ha azt növendék erdő, illetve a vadállomány védelme indokolja.
(4) Mk jelű kertes mezőgazdasági és Üh jelű hétvégiházas üdülő építési övezetben valamennyi telekhatáron legfeljebb 1,8 méter magas kerítés, illetve élősövény létesíthető.
Állattartás céljára szolgáló építmények
40. § (1) Az igazgatási-, társadalmi-, művelődési-, egészségügyi és oktatási intézmények körül minimum 50 méteres körzetben lévő lakótelkeken haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem építhető.
(2) Állattartó épületeket, építményeket és trágyatárolót a (3) és (4) bekezdésekben meghatározott telepítési távolságok megtartásával, és a telekre vonatkozó övezeti előírások figyelembevételével lehet létesíteni. A meglévő állattartást szolgáló építmény bővítésekor, átalakításakor is az előírt telepítési távolságokat be kell tartani.
(3) Állattartó épületet, építményt
a) közepes- és nagytestű állat tartására szolgáló építmény esetén
aa) szomszédos lakó- vagy üdülőépülettől 15 méter,
ab) ásott kúttól 15 méter és
ac) fúrt kúttól 10 méter,
b) kistestű állat tartására szolgáló építmény esetén
ba) szomszédos lakó- vagy üdülőépülettől 10 méter,
bb) ásott kúttól 10 méter és
bc) fúrt kúttól 10 méter
telepítési távolság megtartásával, és a telekre vonatkozó övezeti előírások figyelembevételével lehet létesíteni.
(4) Trágya- és trágyalé tárolót
a) szomszédos lakó- vagy üdülőépülettől 10 méter,
b) ásott kúttól 15 méter és
c) fúrt kúttól 10 méter
telepítési távolság megtartásával, és a telekre vonatkozó övezeti előírások figyelembevételével lehet létesíteni.
(5) A meglévő állattartást szolgáló építmény és trágyatároló bővítésekor, átalakításakor az előírt telepítési távolságokat be kell tartani.
(6) A vízfolyásokhoz, felszíni vizekhez 500 méternél közelebb állattartó-telep, komposztálótelep nem létesíthető.
ELHELYEZHETŐ ÉS TILTOTT RENDELTETÉSEK
41. § (1) Az elhelyezhető és a tiltott rendeltetéseket a 4. melléklet tartalmazza.
(2) A beépítésre szánt területek vonatkozásában a 4. melléklet 1) pontja, a beépítésre nem szánt területek vonatkozásában a 4. melléklet 2) pontja előírásai alkalmazandók.
Falusias lakó építési övezetekkel kapcsolatos elhelyezhető és tiltott rendeltetések
42. § (1) Az építési övezet építési telkein kizárólag egy főrendeltetésű építmény helyezhető el.
(2) A közterülettel határos telekhatáron telkenként kizárólag egy kapubehajtó létesíthető, - kivéve a saroktelkeknél, ahol minden utcai telekhatáron egy kapubehajtó létesíthető-, amelynek szélessége nem lehet 4 méternél nagyobb.
(3) Az építési övezet telkein csapadékvíz szikkasztó medence csak építési helyen belül helyezhető el.
(4) Az építési övezetben kerti víz- és fürdőmedence a hátsó- és oldalsó telekhatártól számított 3 m-es teleksávban, valamint az előkert legkisebb méretén belül nem helyezhető el.
(5) Lf-3 és Lf-4 jelű falusias lakó építési övezet területén gépjárműtároló a lakóépülettel egy tömegben helyezhető el.
(6) Oldalhatáros beépítési módú építési övezet esetén a melléképületet, állattartó építményt a főépülettel azonos határvonalon kell elhelyezni.
(7) Az építési övezet területén üvegház, fóliasátor az építési teleknek a szomszédos telekkel közös határvonalától és a hátsó telekhatártól minimum 1,5 m távolságra helyezhető el, a főrendeltetésű építmény és a hátsó telekhatár közötti részen.
Településközponti vegyes építési övezetekkel kapcsolatos elhelyezhető és tiltott rendeltetések
43. § (1) Az építési övezetek területén gépjárműtároló csak építési helyen belül helyezhető el.
(2) Az építési övezetek területén az előkertben és oldalkertben parkoló terület kialakítható.
(3) Az építési övezetek területén telkenként a nem lakó rendeltetésű főépítmény esetén legfeljebb 1db szolgálati lakás helyezhető el, kivéve ahol az övezeti előírás ettől eltérően rendelkezik.
Gazdasági építési övezetekkel kapcsolatos elhelyezhető és tiltott rendeltetések
44. § (1) A gazdasági tevékenységhez szükséges épületnek nem minősülő üzemi építmények, különösen a tároló tartályok, szárító tornyok és a kémények legmagasabb pontja legfeljebb 20 méter lehet.
(2) A gazdasági építési övezetekben az alábbi melléképítmények helyezhetők el az építési helyen kívül:
a) közmű becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy;
c) hulladéktartály-tároló legfeljebb 2 méteres magassággal,
d) kirakatszekrény, legfeljebb 0,4 méteres mélységgel,
e) kerti építmény és
f) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
45. § Gksz-1, Gksz-2, Gipe-1 jelű gazdasági építési övezet területén egy telken kizárólag 1 db szolgálati lakás vagy tulajdonosi lakás alakítható ki. A szolgálati vagy tulajdonosi lakás gazdasági épülettel egy tömegben helyezhető el. A szolgálati vagy tulajdonosi lakás területe legfeljebb nettó 150 m2 lehet, de nem haladhatja meg a tényleges beépítés 30 %-át.
Hétvégiházas építési övezetekkel kapcsolatos elhelyezhető és tiltott rendeltetések
46. § (1) Az építési övezetek területén a hátsókert nem építhető be.
(2) Az építési övezetek területén legfeljebb egy üdülőegységes üdülőépület építhető.
(3) Az Üh-3 jelű üdülő építési övezet területén 150 m2-ként 1 db üdülő rendeltetési egység alakítható ki.
(4) Az építési övezet területén nem helyezhető el különálló személygépkocsi tároló.
(5) Kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó létesítmény az üdülőépület 100 %-án is kialakítható.
Különleges építési övezetekkel kapcsolatos elhelyezhető és tiltott rendeltetések
47. § (1) K-T építési övezet legnagyobb párkánymagasság értékét a 3. melléklet tartalmazza.
(2) K-T építési övezetben kivétel a 3. mellékletben meghatározott legnagyobb párkánymagasság értékével ellentétben temetőkápolna, legnagyobb párkánymagasság 10 méter lehet.
(3) K-T építési övezetben egyéb épületnek nem minősülő építmény legmagasabb pontja legfeljebb 3 méter lehet.
Az erdőterületek (E) övezeteivel kapcsolatos elhelyezhető és tiltott rendeltetések
48. § (1) A kialakítható erdészeti létesítmények: erdészeti magánút, erdei vasút, valamint az erdőgazdálkodási tevékenységet, így különösen az erdő védelmét, illetve az erdei haszonvételek gyakorlását, az erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, kerítés.
(2) Az erdőövezetekben erdészeti létesítmények csak az erdőterület-nyilvántartásban lévő területeken létesíthetők.
(3) Az Ev jelű védelmi erdőterület övezet telkei nem építhetők be.
(4) Az Ee jelű egyéb erdőterület övezetében amennyiben az erdőgazdálkodási funkciók ellátásához szükséges, egy szolgálati lakás létesíthető.
(5) Az Er jelű rekreációs erdőterület övezetében elsősorban az erdei turizmust, kirándulást, egészségügyi-rekreációs célokat szolgáló építmények helyezhetők el. Az övezetben más jellegű, nem erdőgazdasági célú épület nem helyezhető el.
Általános mezőgazdasági övezetekkel kapcsolatos elhelyezhető és tiltott rendeltetések
49. § (1) Az általános mezőgazdasági övezetben az épületek földszinti padlószintje legfeljebb az eredeti terepszinthez képest 50 cm-rel nagyobb magasságban alakítható ki.
(2) A mezőgazdasági övezetek bármelyikébe eső, mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott terület igénybe vehető birtoktest összterületébe történő beszámításnál, függetlenül attól, hogy az övezetben birtokközpont kialakítható-e.
Korlátozott használatú általános mezőgazdasági övezetekkel kapcsolatos elhelyezhető és tiltott rendeltetések
50. § Az Má-k övezet telkei nem építhetők be.
Farmgazdasági általános mezőgazdasági övezetekkel kapcsolatos elhelyezhető és tiltott rendeltetések
51. § (1) Az Má-f1 és Má-g jelű farmgazdasági általános mezőgazdasági övezetben:
a) birtoktest, birtokközpont vagy
b) birtoktest részét nem képező, önálló telek alakítható ki.
(2) Az Má-f1és Má-g jelű övezetben elsősorban a mezőgazdasági termelés építményei helyezhetők el. A TÉKÁ-ban és a jelen rendeletben meghatározott általános építési feltételek teljesülése esetén lakóépület és a növénytermesztéshez, vagy állattartáshoz közvetlenül kapcsolódó vendéglátás kiszolgáló építményei is létesíthetők. A kialakítható lakóépületben a tulajdonos számára legfeljebb két lakás, ezen felül legfeljebb további két a falusi turizmust szolgáló kereskedelmi szállásjellegű rendeltetési egység létesíthető.
(3) Az Má-f1és Má-g jelű övezet telkei elsősorban a mezőgazdasági termelés céljára szolgának. Az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhető el lakóépület, ha:
a) a mezőgazdálkodási célú gazdasági építmény már megépült vagy
b) a mezőgazdálkodási célú gazdasági építménnyel egyidejűleg épül meg.
(4) Az Má-f1és Má-g jelű farmgazdasági általános mezőgazdasági övezet telkeinek beépíthető telekrésze
a) az út, közút tengelyétől legalább 15 méter,
b) az oldalsó telekhatároktól számított 4 méter,
c) a hátsó telekhatároktól számított 10 méter.
(5) Az Má-f1 és Má-g jelű övezet területén a birtoktest részét nem képező önálló telek beépítésének paramétereit a 3. melléklet tartalmazza.
(6) A 3. mellékletben rögzített legkisebb beépíthető telekméretet el nem érő telken a már meglévő beépítés fenntartható, felújítható, további alapterület- és párkánymagasság növekedést eredményező bővítés, hozzáépítés, emeletráépítés, tetőtér beépítés nem létesíthető.
52. § (1) Az Má-f1és Má-g jelű farmgazdasági általános mezőgazdasági övezetben a birtoktest, birtokközpont építési feltételeire vonatkozó kiegészítő előírások:
a) A legkisebb kialakítható birtoktest összterülete (m2) 100.000.
b) A birtoktest telkeinek összterülete alapján alkalmazható beépítettség (%) 1,0.
c) A legkisebb kialakítható és beépíthető birtokközpont területe (m2) 10.000.
d) A birtokközpont telkén a beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 15,0.
e) A birtokközpont telkén a beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 15,0.
(2) A birtoktest összterületére vonatkoztatott beépítettség csak a birtok egyik, legalább 10.000 m2 nagyságú, birtokközpontként kialakított telkén vehető igénybe.
(3) A birtokközpont telkén az újonnan kialakítandó építményeknek legalább 300 méterre kell lenni a meglévő, illetve a tervezett belterület határtól.
(4) A 100.000 m2-nél kisebb területű birtoktest meglévő telkein a már meglévő beépítés fenntartható, felújítható, további alapterület- és párkánymagasság növekedést eredményező bővítés, hozzáépítés, emeletráépítés, tetőtér beépítés nem létesíthető.
(5) Má-f1 és Má-g jelű övezetben a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges épületnek nem minősülő üzemi építmények legmagasabb pontja - különösen siló, víztorony- magassága nem lehet több 30 m-nél. Egyéb építményekre a 3. melléklet övezeti előírásoknak megfelelő párkánymagasságot kell betartani.
Kertes mezőgazdasági övezetekkel kapcsolatos elhelyezhető és tiltott rendeltetések
53. § Az Mk-1 jelű övezetben csak a mezőgazdasági termelés a növénytermesztés, és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terménytárolás kiszolgáló gazdasági építmények helyezhetők el.
Természetközeli terület övezettel kapcsolatos elhelyezhető és tiltott rendeltetések
54. § A Tk jelű természetközeli terület övezetben épület nem helyezhető el.
A vízgazdálkodási övezettel kapcsolatos elhelyezhető és tiltott rendeltetések
55. § (1) A Vg jelű övezetbe a Duna-folyam és a Ráckevei-Soroksári-Duna-ág vízmedre és partja tartozik. Az övezetben csak a vízgazdálkodással és természetvédelemmel kapcsolatos területhasználatnak megfelelő létesítmények helyezhetők el.
(2) A vízfolyások fenntartási (parti) sávja a külterületen jellemzően gyepterületként alakítható ki a 61. § (1) bekezdés figyelembevételével.
A különleges beépítésre nem szánt területekkel kapcsolatos elhelyezhető és tiltott rendeltetések
56. § (1) A beépítésre nem szánt különleges területek övezeteiben a melléképítmények közül kizárólag közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, kerti építmény, komposztáló, építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhetők el.
(2) A Kb-Va jelű övezet elsősorban 400/120 kV-os és 132/22 kV-os alállomás elhelyezésére szolgál.
A KÖZMŰELLÁTÁS MÉRTÉKE ÉS MÓDJA
Általános közműellátási előírások
57. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú közműhálózatok és létesítményeik, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérni csak az ágazati előírások betartásával lehet.
(2) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni
a) a településképi megjelenésre,
b) a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag),
c) a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre.
(3) Új út építésénél, útrekonstrukció esetén (közforgalmú út és magánút esetén egyaránt)
a) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
b) a meglevő közművek szükséges felújításáról
c) a csapadékvizek elvezetéséről
d) belterületen a közvilágítás, külterületi beépítésre szánt területen a térvilágítás megépítéséről gondoskodni kell
(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor:
a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,
b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani,
(5) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében:
a) az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani,
b) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy
ba) 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,
bb) 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.
Közművesítés mértékének előírása
58. § Épület építése, vagy területhasznosítási mód megváltoztatása esetén
a) beépítésre szánt területen a teljes közműellátás biztosítandó.
b) beépítésre nem szánt területen: vízbázis, illetve vízminőség-védelmi terület övezetén, valamint az ivóvízbázis biztonságban tartása mellett is megvalósítható, emberi tartózkodásra alkalmas épület esetén biztosítandó:
ba) a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás, és amely az ivóvízbázis biztonságban tartása mellett is megvalósítható,
bb) a közüzemű villamosenergia-ellátás,
bc) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,
bd) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett,
c) a beépítésre nem szánt területen, emberi tartózkodásra nem szolgáló építmény esetén a terület közművesítetlen maradhat.
Vízellátás
59. § Új közüzemű vízelosztó hálózat csak a szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető. Új fogyasztói csatlakozás nem helyezhető üzembe a szennyvíz közcsatorna hálózatra való csatlakozás üzembe helyezését megelőzően.
Szennyvízelvezetés
60. § (1) A településen keletkező szennyvíz elvezetésére elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni.
(2) Biológiai szennyvíztisztító berendezések alkalmazása a település teljes közigazgatási területén tilos.
(3) A beépítésre nem szánt területen és a település belterületétől 500 méternél távolabb lévő Gksz-2 gazdasági és Lf -5 lakó övezet területén a szennyvizek gyűjtése és tárolása kizárólag engedélyezett zárt szennyvíztároló létesítésével biztosítandó, ha a közcsatorna hálózatra történő csatlakozás lehetősége 100 méteren belül nem megoldható.
(4) Amennyiben a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi 1 m3-t, vagy a telek állandó megközelíthetőségéhez megfelelő kiépítettségű útkapcsolat nem biztosított, akkor a szennyvíztároló alkalmazására nincs lehetőség és a közcsatornás szennyvízelvezetést ki kell építeni.
(5) A közüzemi szennyvízátemelő műtárgy szaghatásvédelmi területe:
a) védelem nélkül 150 m
b) szagtalanítóval ellátva 20 m
c) hatásvizsgálat alapján megállapított mérettel. A kijelölt hatásterületen belül új területhasznosításra, területhasznosítás módosítására a területet igénybe venni csak környezetvédelmi hatástanulmány alapján lehet, az abban előírtak betartásával.
Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés
61. § (1) A felszíni vizek, vízfelületek karbantartásának céljára az arra vonatkozó rendeletben előírt méretű parti sávot kell kijelölni és azt vízgazdálkodási területként kezelni. A parti sávot a part élétől kell mérni, a part él kijelölése hiányában, annak kijelöléséig a parti sáv méretével azonos sávot a meder telek határától kell kijelölni, szabadon hagyni és szolgalmi jogot kell biztosítani a mederkarbantartó számára.
(2) A település hidrogeológiai adottságára tekintettel (magas talajvízállásra) a közművek fektetését kizárólag felúszás elleni védelemmel kell építeni.
(3) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb célra hasznosítani kizárólag vízjogi létesítési engedély alapján a területileg illetékes hatóság engedélyével szabad.
(4) A vízfolyások medre a természetes környezeti hatások, illetve a mesterséges beavatkozások következményeként megváltozhat, ezért a valós helyzetük eltérhet az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett állapottól. Amennyiben bármilyen tervezett beruházás vízfolyás medrét, illetve annak fenntartósávját vagy az ingatlan-nyilvántartási területét érinti, úgy a vízfolyás kezelővel történő egyeztetés szükséges.
(5) A település belterületén a csapadékvíz elvezető hálózatot elválasztott rendszerűként kell kiépíteni. A beépítésre nem szánt területen is legalább a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert kell kiépíteni.
(6) Magas talajvízállású területen csapadékvíz szikkasztása tilos.
(7) Közcsatornába, valamint élő vízfolyásba többlet csapadékvizek új beépítés esetén csak fékezetten és késleltetéssel vezethetők be.
(8) Beépítésre szánt területen
a) biztosítani kell a csapadékvíz telken belül víz-visszatartását,
b) ha a telek beépítése, burkoltság növelése hatására az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a telekről korábban elvezetendő csapadékvíz mennyiségét, a többlet csapadékvíz visszatartására telken belül záportározót kell létesíteni,
c) a záportározó méretét úgy kell meghatározni, hogy a záportározó túlfolyójából a csapadékvíz csak késleltetve juthasson, a felszíni vízelvezető-hálózat kezelőjének engedélyében meghatározottak szerint a közterületi felszíni vízelvezető-rendszerbe.
(9) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók, szükség szerinti átereszek az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják.
(10) A 8,0 m és az annál kisebb szabályozási szélességű utak víztelenítését csapadékcsatorna hiányában a domborzati viszonyok és az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával, vagy az útburkolat vápás kialakításával kell megoldani.
Árvízvédelem
62. § (1) A nagyvízi meder levezető sávjaiban csak az arra vonatkozó előírásokban megengedett területhasznosítás valósítható meg, attól eltérő új területhasznosítás nem jelölhető ki.
(2) A nagyvízi meder levezető sávjaiban a hatályos településrendezési eszközök alapján már építési jogot szerzett épület építésénél a padlószint a mértékadó árvízszint + 1 m biztonsági magasításnak megfelelő szinten jelölhető ki és figyelembe kell venni, hogy az árvízi védelmét egyedileg kell megoldani és az épület árhullámok levonulásakor elöntésre kerülhet.
(3) A nagyvízi meder területére vonatkozó jogszabályban megengedett hasznosítástól eltérő új hasznosítású építési tevékenység csak akkor lehetséges:
a) ha az árvíz elleni védelem már kiépült, illetve megoldott
b) ha az árvízi védelem kiépítése, kialakítása az illetékes hatóságokkal engedélyezett módon történt
c) ha a terület mentetté vált és annak a szükséges átminősítése is megtörtént.
(4) új útépítés esetén annak műszaki kialakításakor a víz akadálymentes terülését, áramlását biztosítani kell.
(5) töltésen út akkor építhető, ha a töltés az út terhelésére méretezett.
(6) Töltés mentett oldalán a fakadóvízzel veszélyeztetett sávban felszín alatti építési tevékenység csak az illetékes vízügyi hatósággal egyeztetve végezhető.
Földgázellátás
63. § Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.
Megújuló energiahordozót hasznosító berendezések
64. § (1) Napenergia hasznosító berendezés a tetősíkba telepíthető, attól magas tető esetén max 20o-ban, lapos tető esetén 45o-ban emelkedhet ki;
(2) Háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) telepítése esetén a berendezés
a) magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített építmény magasságot legfeljebb 3 m-el haladhatja meg,
b) dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre kell, hogy essen;
(3) Közcélú, megújuló energiahordozó hasznosítású energiatermelés csak az arra kijelölt övezetben, az egyéb jogszabályok előírásainak betartásával létesíthető.
Elektronikus hírközlés
65. § (1) Vezetékes elektronikus hírközlési hálózat
a) Rekonstrukciója területgazdálkodás érdekében beépítésre szánt területen a településkép védelmi rendeletében előírtak szerint építhető.
b) Új építése beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
(2) Vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás hálózatainak és létesítményeinek elhelyezési lehetőségét a település arculati kézikönyv és településképi védelmi rendelet rögzíti.
A járművek elhelyezésére vonatkozó előírások
66. § (1) A TÉKA előírásai szerinti parkolóigényét telken belül kell biztosítani, az más telken lévő parkolóban, parkolóházban vagy magánúton nem biztosítható.
(2) Valamennyi építési övezetben lakó és üdülő rendeltetés esetén lakásonként egy gépjármű elhelyezését telken belül kell biztosítani.
(3) A falusias építési övezetekben a (2) bekezdés szerinti gépjárművek részére gépkocsi tárolót kell építeni, vagy annak a későbbi megvalósítása érdekében helyet kell biztosítani figyelembe véve az övezetre vonatkozó legnagyobb beépítettség mértékét is.
(4) Meglévő lakóépület, lakórendeltetés esetén a gépkocsitároló a hátsókertben elhelyezhető a 31. § (5) bekezdés előírásinak figyelembevételével.
A veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások
67. § A település katasztrófavédelmi osztályba sorolása (I. katasztrófavédelmi osztály) alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményeit a község veszély-elhárítási és vízkárelhárítási terv határozza meg.
KÖRNYEZET- ÉS TÁJVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
A föld védelmének általános előírásai
68. § (1) A földmozgatással járó építési, rendezési tevékenység, különösen tereprendezés, alapozás, előkészítés végzése során
a) a kitermelt humuszt és az altalajt egymástól elkülönített területen kell tárolni újrahasznosításig;
b) a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során biztosítani kell a kiporzás elleni védelmet elsősorban nedvesítéssel, takarással;
c) az építési tevékenység befejeztével a deponált humuszos talajt elsősorban helyben kell hasznosítani, vagy a humuszos talaj hasznosítása arra alkalmas mezőgazdasági területen, vagy roncsolt területek rekultivációjánál, vagy a szakhatóságok által előírt helyen és módon kell kezelni;
d) építkezéseknél a feltöltést csak hulladéknak nem minősülő inert anyaggal lehet végezni.
(2) Feltöltésére vagy visszatöltésre szennyezett anyag, talaj nem használható.
A vizek védelmének általános előírásai
69. § (1) A szennyezett felszíni vizek és szennyezett csapadékvizek csak megfelelő előtisztítás és a minőség ellenőrzése után engedhetők a befogadóba.
(2) A Duna, vagy az RSD partélétől számított 500 m-en belül, valamint ivóvíznyerő helytől számított 100 méteren belül állattartó telephely és trágyatároló nem létesíthető.
(3) A sekély mélységű talajvizet termelő, 500 m3/év kitermelt vízmennyiséget meg nem haladó, kizárólag házi vízigényt kielégítő kutaknál a létesíthető legnagyobb kútmélység 15 méter. Az ivóvízbázis védőterületei által érintett területeken (vízkészletvédelmi szempontból kockázatos területek) a kutakat előzetesen be kell jelenteni a vízilétesítmény helye szerint hatáskörrel rendelkező vízügyi hatóság részére.
(4) A kutak létesítésénél a különböző építményektől és létesítményektől való védőtávolság
a) lakó épülettől 15 méter,
b) melléképülettől 5 méter,
c) istállótól 10 méter,
d) szigeteletlen trágyatárolótól 15 méter,
e) űrgödrös árnyékszéktől 15 méter,
f) szikkasztó aknától 15 méter és
g) azonos réteget beszűrődő szomszédos kúttól 25 méter.
A zöldinfrastruktúra-hálózat és zöldfelületek kialakítására és fenntartására vonatkozó követelmények
70. § (1) A telekre előírt zöldfelületnek két vagy háromszintűnek kell lennie. Lakóterületen a gyep vagy talajtakaró növényzetet konyhakerti haszon-növények termesztése pótolhatja.
(2) Háromszintes növényállományt kell kialakítani az alábbi építési övezetekben:
a) Gksz-1
b) Gip-1
c) Gipe-1
jelű építési övezet területén amennyiben a telek lakóterülettel határos a telken belül a kerítés mentén 10 méteres sávban, kivéve, ha az adott építési övezet ettől eltérően rendelkezik;
(3) Azon építési övezetekben, ahol a szabályzat a telken belüli kötelezően telepítendő növényállományt írja elő, a növényállományt használatbavételi engedély kiadását követő 3 éven belül kell kialakítani.
(4) E szakasz alkalmazásában:
a) kétszintű növényzet: 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2 és 5 db cserje/150 m2.
b) háromszintű növényzet: gyep vagy talajtakaró növényzet, 5 db cserje/150 m2 és 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2.
EGYÉB VÉDELEMMEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
Országos és Helyi építészeti örökség, valamint régészeti lelőhelyek védelme
71. § (1) A település közigazgatási területén lévő régészeti lelőhelyek lehatárolását a rendelet 1. és 2. melléklete szerinti SZT-1/A és SZT-1/B jelű szabályozási tervlap jelöli.
(2) A helyi védelem területeit a rendelet 1. melléklete szerinti SZT/A jelű szabályozási tervlap jelöli.
(3) A helyi egyedi védelem objektumait a rendelet 1. melléklete szerinti SZT/A jelű szabályozási tervlap jelöli.
Biológiai aktivitásérték nyilvántartása
72. § A biológiai aktivitásérték (BIA érték) fenntartásához igénybe vett területek meghatározását a 5. melléklet tartalmazza.
Záró rendelkezések
73. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
74. §1
75. §2
76. §3
77. §4
78. §5
79. §6
6. melléklet a 7/2025. (VI. 20.) önkormányzati rendelethez
1. a település központi bővítésének megvalósításához a Fő utcában
1.1. 670 hrsz-ú,
1.2. 671 hrsz-ú
2. a Vt-3-as övezetben alközpont kialakítása céljából
2.1. a 1/1 hrsz-ú
2.2. a 43 hrsz-ú
2.3. a 44 hrsz-ú
A 74. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 75. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 76. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 77. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 78. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 79. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.