1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye: Pásztó Városi Önkormányzat, 3060 Pásztó, Kölcsey utca 35.

(2) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.paszto.hu (továbbiakban: honlap).

(3) A Képviselő-testület hivatalának hivatalos megnevezése: Pásztói Polgármesteri Hivatal.

(4) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(5) A Képviselő testület 9 fős, amely 8 fő választott helyi önkormányzati képviselőből és a polgármesterből áll.

(6) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei: a Képviselő-testület bizottságai, a polgármester, a jegyző, valamint a Polgármesteri Hivatal látja el.

(7) A Képviselő-testület hatáskör átruházásra vonatkozó szabályaira a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 41. § (4)-(5) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(8) Az önkormányzat a Pásztói Roma Nemzetiségi Önkormányzat képviselő testületének működését e rendeletben és külön megállapodásban foglaltak szerint biztosítja.

2. § Az önkormányzat jelképe: a címer, a zászló és a pecsét, amelyekről, valamint használatuk rendjéről a Képviselő-testület külön rendeletet alkot.

3. § (1) A Képviselő-testület ellátja a kötelező és önként vállalt helyi önkormányzati feladat- és hatásköröket.

(2) A Képviselő-testület önként vállalhatja minden olyan helyi közügy megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe.

(3) A Képviselő-testület feladatkörét és az önként vállalt önkormányzati feladatainak jegyzékét, az önkormányzat főbb adatait, tevékenységét és az azokhoz rendelt kormányzati funkciókat az 1. melléklet tartalmazza.

(4) A képviselő-testület tagjainak névsorát, lakcímét valamint a bizottsági tagok, tanácsnokok névsorát az 1. melléklet tartalmazza.

4. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést tart. Az ülést több egymást követő ülésnapra is össze lehet hívni.

(2) A Képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze.

(3) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve együttes vagy tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület összehívásával és vezetésével kapcsolatos polgármesteri feladatokat az ügyrendi bizottság elnöke (akadályoztatása esetén a pénzügyi bizottság elnöke) látja el.

(4) A (2)–(3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az ülések vezetésére is.

5. § (1) Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a Helyi Választási Bizottság beszámol a Képviselő-testület tagjai választásának eredményéről.

(2) A képviselők, a polgármester az alakuló ülésen, az alpolgármester, a bizottságok nem képviselő tagjai a megválasztásuk után a képviselő-testület ülésén esküt tesznek.

6. § (1) A Képviselő-testület évente legalább hat ülést tart. A képviselő-testület ülését a polgármester általában az önkormányzat székhelyére, a hónap utolsó csütörtöki napjára, délután 15.00 órára hívja össze.

(2) Székhelyén kívüli összehívás esetén az ülés helyszínét úgy kell kiválasztani, hogy az a lakosság számára megterhelés nélkül elérhető legyen.

(3) A képviselő-testület évente, június-július hónapokban ülésszünetet tart, mely alatt indokolt esetben csak rendkívüli ülést tart.

7. § (1) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni 15 napon belüli időpontra a képviselők egynegyedének, a kormányhivatal vezetőjének, vagy a Képviselő-testület bármely bizottságának írásbeli indítványára. Az indítványnak tartalmaznia kell az ülés összehívásának indokait.

(2) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.

(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó meghívóban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát és tervezett napirendjét. Lehetőség szerint a meghívót legalább 24 órával az ülés előtt kézbesíteni kell. Késedelem esetén a napirendi pont tárgyalásáról a képviselő-testület dönt.

(4) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés összehívásának indokát a meghívóban fel kell tüntetni.

(5) A rendkívüli ülésre a rendes ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

8. § (1) A képviselő-testület ünnepi ülése általában állami, nemzeti, vagy városi ünnep alkalmából történhet, amelyen helyi kitüntetések, elismerések átadására kerülhet sor.

(2) Az ünnepi ülésre az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a képviselő-testület működésére vonatkozó általános szabályokat nem kell alkalmazni.

9. § (1) A Képviselő-testületet a polgármester elektronikus úton megküldött meghívóval hívja össze.

(2) A Képviselő-testületi ülés meghívóját a tervezett napirendek, előterjesztések anyagaival együtt úgy kell megküldeni, hogy azt a képviselők legalább 5 nappal a képviselő-testületi ülés előtt megkapják.

(3) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett napirend tárgyának és előterjesztőjének megjelölését is. A meghívóhoz mellékletként csatolni kell az előterjesztések szövegét, rendelet-tervezeteket és határozati javaslatokat. Azon napirendek írásos anyagát, amelyet a képviselők korábban megkaptak, a meghívóval együtt részükre ismételten nem kell megküldeni, de a meghívóban utalni kell arra, hogy mikor küldték meg azokat. A jogszabály erejénél fogva tanácskozási joggal kötelezően meghívottak részére a meghívóval együtt valamennyi előterjesztést, a polgármester által esetenkénti tanácskozási joggal meghívottak részére az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.

(4) A képviselő-testület meghívóját, előterjesztéseit a meghívottak a honlapról letölthető formátumban kapják meg. A képviselők és az előterjesztésben érintettek a zárt ülés anyagát elektronikus úton, pdf. formátumban kapják meg.

(5) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a polgármester a lakosságot a Polgármesteri Hivatal épületében található hirdetőtábláján elhelyezett hirdetmény, az önkormányzattal szerződésben álló televízió és a honlapja útján értesíti.

(6) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

10. § (1) A képviselő-testület üléséről meghívó útján – elektronikusan – értesíteni kell:

(2) A Képviselő-testület tagjai szavazati joggal, a nem képviselő bizottsági tagok, a jegyző, az aljegyző, a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői, a nem képviselő alpolgármester és a nemzetiségi önkormányzat elnöke általános tanácskozási joggal, míg a 9. § (6) bekezdés c) és d), g) és h) pontban foglalt meghívottak csak az őket érintő napirendre vonatkozóan tanácskozási joggal vesznek részt a Képviselő-testület ülésén. Az adott napirendi ponthoz kapcsolódó tanácskozási joggal rendelkezőket erről felszólalásuk előtt szóban a polgármester vagy a jegyző tájékoztatja.

(3) Az ünnepi ülésekre a 9. § (6) bekezdés a) és b), d)-f) és az (1) bekezdés a)–e) pontban felsoroltakon túl meg kell hívni a polgármester és a képviselő-testület tagjai által megjelölt további személyeket.

11. § A települési önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közösségekkel. A képviselő-testület a 9. § (6) bekezdés g) pontjában foglaltak figyelembe vételével határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein.

12. § (1) A Képviselő-testület ülései - a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - nyilvánosak, melyekről hang-, film- vagy videofelvétel szabadon készíthető. A képviselő testület üléseiről közvetítésben számol be. Az ülésekről készült felvételek a városi tv (Pásztó TV) adásaiban és interneten is megtekinthetők.

(2) A képviselő-testület üléseihez kapcsolódó írásos anyag a honlapon elérhető.

(3) A Képviselő-testület zárt ülést

(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti zárt tárgyalás tartása iránti kérelmet

(5) Zárt ülésen a Képviselő-testület tagja, az általa képviselt nemzetiséget érintő ügyben a nemzetiségi önkormányzat elnöke, a jegyző, aljegyző, továbbá állandó meghívottakként az előterjesztő, a jegyzőkönyvvezetők, valamint meghívás esetén a polgármesteri hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A szakértők köréről vita esetén a képviselő-testület ügyrendi szavazás keretében dönt.

(6) Ha a napirendi pont vitájának idején a képviselő-testület ülése nyilvános volt, a határozathozatal idejére nem lehet zárt ülést elrendelni. Ettől eltérően a (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti érintettek bármikor kérhetik a zárt ülés elrendelését.

(7) A zárt ülésen hozott döntésekről - kivéve az önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozatokat – a zárt ülés után a polgármester ad tájékoztatást, illetve később ő tájékoztathatja a sajtó képviselőit. Ennek során nem sértheti meg azokat az érdekeket, illetve jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgáltak. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét a zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

13. § A Képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza. Jogszabályban kötelezően előírt esetben titkos szavazást tart. Bármely képviselő javaslatára titkos szavazást tarthat a 12. § (3) bekezdésben foglalt ügyekben.

14. § A 12–13. §-ban foglaltakat a bizottsági ülésre is alkalmazni kell.

15. § (1) A Képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a Képviselő-testület állapítja meg.

(2) A Képviselő-testület a napirend kérdésében vita nélkül egyszerű többséggel dönt. A napirend elfogadása után az előterjesztő az elfogadott napirendi ponthoz kötve van, annak visszavonására, a napirend változtatására csak a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján van lehetőség, erre az előterjesztő javaslatot tehet. A napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, sorrendjének módosítására vagy új napirendi pont felvételére bármely képviselő vagy tanácskozási joggal meghívott személy is javaslatot tehet, melyet röviden indokolnia kell.

(3) A napirendi pontok tárgyalási sorrendjét az alábbiak szerint célszerű meghatározni:

(4) Amennyiben van olyan napirendi pont, amelyet a képviselő-testület zárt ülésen tárgyal, úgy azt általában az ülés végén, valamennyi napirendi pontot követően kell tárgyalni.

16. § (1) A rendkívüli ülés napirendjére – az összehívásra okot adó napirendi pont mellett –további napirendi pontok nem vehetők fel, kivéve a meghívó kiküldése és az ülés között jelentkezett rendkívüli ügyet.

(2) A napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja a testület. Az ülés közben ettől eltérni ügyrendi javaslatra lehet, melyről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt. Az elfogadott napirendet meg kell tárgyalni, az ülést ezt megelőzően berekeszteni nem lehet.

17. § (1) A Képviselő-testületi előterjesztések a polgármesternél írásban nyújthatók be.

(2) A Képviselő-testület elé előterjesztést tehetnek a 2. melléklet I/1. pontjában felsoroltak.

(3) A Képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely egyébként megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek, melyeket a 2. melléklet tartalmaz.

18. § A Képviselő-testületi ülésen az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:

19. § (1) Ügyrendi kérdésben a képviselő napirendi pontonként egy alkalommal az e rendelet által szabályozott keretek között soron kívül szót kérhet.

(2) Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi felszólalás, a hozzászóló képviselőtől megvonhatja a szót, mely intézkedésével szemben vitát kezdeményezni nem lehet.

(3) Ügyrendi javaslat: a Képviselő-testület vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

20. § (1) A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat a polgármesternek jelzik. A felszólalásra a képviselőknek és a tanácskozási joggal megjelenteknek a jelentkezés sorrendjében, a polgármester adja meg a szót.

(2) A napirend előadója, a polgármester, az alpolgármester, valamint törvényességi észrevétel esetén a jegyző, érintett napirendek esetében a bizottsági elnökök és a tanácsnokok a vitában soron kívül felszólalhatnak több alkalommal is.

21. § (1) Napirend előtt a képviselő-testület tagjai rendkívüli ügyben legfeljebb 2 perces időtartamban felszólalhatnak. A napirend előtti felszólalási szándékot a témakör megjelölésével az ülés meghirdetett kezdési időpontja előtt legalább 10 perccel be kell jelenteni a polgármesternek. Amennyiben a polgármester az adott ügyet nem tartja rendkívülinek, a felszólalás lehetőségét elutasíthatja. Ebben az esetben a képviselő a napirendek tárgyalása után megteheti hozzászólását.

(2) Az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, a napirenden nem szereplő halaszthatatlan és rendkívüli ügyben a napirendek megtárgyalását követően bármely képviselő felszólalhat.

(3) A napirend utáni felszólalások tárgyát annak tartalmára egyértelműen utaló módon a Képviselő-testület ülésének kezdetéig a polgármesternél írásban kell benyújtani.

(4) A polgármester, az alpolgármester, a bizottsági elnökök és a tanácsnokok, valamint a jegyző a napirend utáni felszólaláshoz két-két percben észrevételt tehetnek. Egyebekben vitának és szavazásnak helye nincs.

22. § (1) Az önkormányzati képviselő az Önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó minden ügyben a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, illetve a jegyzőhöz és az állandó bizottságok elnökeihez interpellációt (felvilágosítás kérést) intézhet.

(2) A képviselő interpellációt szóban vagy írásban (nyomtatványon) lehetőleg a testületi ülés megkezdéséig tehet.

(3) Az ülés kezdetén a polgármester közli a települési képviselők által már benyújtott interpellációk tényét.

(4) Az interpellációra a kérdezett a kézhezvételtől számított legkésőbb 30 napon belül, köteles írásban válaszolni. Az interpellációt és az arra adott választ az írásos válaszadást követő első testületi ülésen ismertetni kell.

(5) Az ismertetésnek tartalmaznia kell

(6) Az interpellálót és a válaszadót legfeljebb 2 percben megilleti a szóbeli előterjesztés, illetve a válaszadás joga. A válasz elfogadásáról a képviselő nyilatkozik. Amennyiben a képviselő a választ nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül határoz a válasz elfogadásáról.

(7) A már írásban benyújtott interpellációk megtárgyalását követően lehetőség van szóban is interpellációk előterjesztésére, amelynek ideje témánként legfeljebb 2 perc. Ezekre az ülésen szintén legfeljebb 2 percben szóban, ennek hiányában legkésőbb 30 napon belül írásban érdemi választ kell adni. Az ülésen elhangzott válasz elfogadásáról a képviselőnek nyilatkoznia kell. Az interpelláló kérheti azt, hogy a válasz írásban történjen meg. Amennyiben a képviselő a választ nem fogadja el a (6) bekezdésben írtakat kell alkalmazni.

(8) Ha a képviselő-testület nem fogadja el a választ, megbízza tárgy szerint illetékes állandó bizottságát vagy ideiglenes bizottságot alakít a kérdéskör vizsgálatára, és felhatalmazza a szükséges intézkedések megtételére. Az interpelláló képviselő kérése alapján részt vehet a bizottság munkájában. A bizottság vizsgálatának eredményéről tájékoztatja a képviselő-testületet. A bizottság megállapításainak elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz. A bizottságok ügyrendjükben tovább szabályozhatják az interpelláció vizsgálatával kapcsolatos részletes szabályokat.

23. § (1) Az interpellációk, képviselői bejelentések és az arra adott válaszok szövegét közölni kell a honlapon is.

(2) A képviselő az interpellációt visszavonhatja. Ha a képviselő az interpelláció elhangzásának a napirend szerint várható időpontjában nincs jelen, s távolmaradását előzetesen alapos okkal nem mentette ki, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Kimentés esetén az interpellációt a polgármester ismerteti.

24. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti, akinek a munkáját a jegyző segíti.

(2) Az ülést a polgármester nyitja meg, megállapítja a jelen lévő képviselők számát, az ülés határozatképességét.

(3) A polgármester ülésvezetéshez kapcsolódó feladat- és jogköre:

(4) A Képviselő-testület ülésén részt vevő képviselők, illetve minden jelen lévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

25. § (1) A polgármester gondoskodik a Képviselő-testület ülése rendjének fenntartásáról.

(2) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester:

(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett - e rendeletben szabályozott - intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

(4) A napirendi pont tárgyalásának elnapolására napirendi pontonként - az e bekezdés második mondatában foglaltak kivételével - egyetlen alkalommal lehet javaslatot tenni. További egy alkalommal az előterjesztő jogosult ilyen javaslat beterjesztésére. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt egyúttal a polgármester javaslatára meghatározza a napirend megtárgyalásának új időpontját is.

(5) A tárgyalásba vett előterjesztés napirendről való levételére napirendi pontonként - az e bekezdés második mondatában foglaltak kivételével - egyetlen alkalommal lehet javaslatot tenni. További egy alkalommal az előterjesztő jogosult ilyen javaslat beterjesztésére. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(6) A polgármester indokolt esetben szünetet rendelhet el. A szünet elrendelésével egyidejűleg meghatározza az ülés folytatásának időpontját. A képviselőcsoport vezetőjének kérésére a polgármester a képviselőcsoport álláspontjának kialakítása érdekében rövid szünetet rendel el, a képviselőcsoport vezetője által kért időtartamra, de legfeljebb 20 percre és ülésnaponként legfeljebb egy alkalommal.

26. § (1) A Képviselő-testület nyilvános ülésén megjelenő vendégek és látogatók a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet.

(2) A megjelent vendégeket és látogatókat a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja.

(3) Ismétlődő rendzavarás esetén a polgármester az érintetteket a terem elhagyására kötelezheti.

27. § (1) A polgármester minden napirendi pont felett külön-külön nyit vitát. Nem nyithat vitát -kivéve a képviselő-testület bármely tagja kérésére- a tájékoztató jellegű napirendek esetében.

(2) A Képviselő-testület ülésén napirendenként elsőként az adott napirendi pont előadóját szóbeli kiegészítés, a vita lezárását követően a zárszó joga is megilleti.

(3) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek legfeljebb 1 perc időtartamban, napirendenként legfeljebb 3 alkalommal. A kérdésre adott válasz elfogadásáról a kérdést feltevőt nyilatkoztatni kell.

(4) A nem tanácskozási joggal résztvevők (érdeklődők) jelentkezése esetén, kifejezetten a napirendhez kapcsolódó hozzászólási jog megadásáról a polgármester dönt. A hozzászólás időtartama legfeljebb 3 perc lehet.

(5) Az írásbeli előterjesztés szóbeli kiegészítésének, valamint a szóbeli előterjesztés ideje legfeljebb 3 perc. Ez alól kivételt képeznek az Mötv. 42. §-a szerint a Képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható ügyek előterjesztéseinek szóbeli kiegészítései, amelyek 15 percben mondhatók el. Az ülés során a képviselő, ha nem ő az előterjesztő, – a kérdések, az ügyrendi hozzászólások, a személyes megjegyzés és a módosító javaslatok megfogalmazása kivételével – legfeljebb három esetben szólhat hozzá egy napirendi ponthoz, a felszólalásai 3 percnél hosszabbak nem lehetnek. A tanácskozási joggal meghívott más személyek – az előterjesztő és a jegyző kivételével – legfeljebb két esetben szólhatnak hozzá összesen 3 percben.

(6) A vita lezárására, a hozzászólások számának, időtartamának korlátozására, illetve megváltoztatására bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet, amelyről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

28. § (1) Az előterjesztő a hozzászólásokra, továbbá a jegyző, amennyiben az adott javaslat törvényességét illetően észrevétele van, bármikor szót kérhet.

(2) A tanácskozás rendjét érintő ügyrendi kérdésben bármely képviselőt és a jegyzőt soron kívül megilleti a hozzászólás joga.

(3) A képviselőcsoportok vezetői legfeljebb 5 perc időkeretben a képviselőcsoport nevében az adott napirendnél véleményt nyilváníthatnak, ezen esetben a képviselőcsoport tagjai további véleményt már nem fogalmazhatnak meg.

(4) Személyes megjegyzést tehet legfeljebb 2 perces időtartamban a napirendi pont vitájának lezárásáig a képviselő vagy képviselőcsoport vezetője, aki a vita során az őt vagy a képviselőcsoportot ért – megítélése szerint méltatlan - megjegyzésre kíván reagálni, illetve aki álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértést szeretne tisztázni.

(5) Az előterjesztőt a vita végén megilleti a zárszó joga, amelynek keretében válaszol a vitában elhangzottakra, így a módosító, kiegészítő javaslatokkal kapcsolatban is ismertetheti álláspontját. A zárszó nem haladhatja meg a szóbeli kiegészítésre adott időtartamot. A képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt arról, hogy a zárszóra 3 percben viszontválaszt engedélyezzen az arra jogosultnak.

(6) Szavazás előtt bármely képviselő indítványára a polgármester szünetet rendelhet el.

29. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokat és a vitában elhangzott módosító javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy a vita lezárása után először az előterjesztésnek megfelelő logikai sorrendben a módosító javaslatokról -ideértve a kiegészítő, valamint alternatív javaslatot is-, majd az előterjesztésben szereplő

(2) A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a képviselő-testület döntését.

30. § Ha a napirendhez több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. A vita lezárását a képviselő legfeljebb egy-egy alkalommal javasolhatja, a kérdésben a Képviselő-testület vita és felszólalás nélkül határoz.

31. § A képviselő személyes érintettsége vonatkozásában az Mötv. 49. § (1)-(1a) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

32. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint a fele jelen van.

(2) A polgármester a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából képviselőnek tekintendő.

(3) Az ülés megnyitásakor a polgármester számszerűen állapítja meg a határozatképességet. Az ülés során a polgármester a határozatképességet folyamatosan figyelemmel kíséri.

(4) Ha az ülés megnyitásakor a polgármester határozatképtelenséget állapít meg, az ülést elnapolja és bezárja; ha az ülés folyamán bármikor, illetve a szünet után a polgármester határozatképtelenséget állapít meg, akkor – amennyiben a határozatképesség rövid idő alatt ismét biztosítható – tárgyalási szünetet rendel el legfeljebb 30 perces időtartamra. A tárgyalási szünet után az ülés tovább folytatható, ha a határozatképesség helyreáll. Ha a határozatképesség rövid időn belül nem biztosítható, a polgármester az ülést elnapolja és bezárja. Határozatképtelenség esetén az ülést ugyanazon napirend tárgyalására 8 napon belüli időpontra ismét össze kell hívni, ismételt határozatképtelenség esetén is ugyanígy kell eljárni.

(5) Minősített többség szükséges a 3. mellékletben meghatározott kérdések szabályozásához.

33. § (1)¹ Szavazni személyesen lehet. Személyesen úgy történik a szavazás, hogy az ülés helyszínén jelen lévő képviselő a szavazatszámláló gép alkalmazásával tartott szavazás esetén a rendelkezésére bocsátott szavazógépet saját maga működteti, kézfelemeléssel tartott szavazás esetén a kezét felemeli, szavazatszámláló gép mellőzésével tartott titkos szavazás esetén a szavazólapot saját kezűleg kitölti, név szerinti szavazás esetén saját maga nyilatkozik.

(2) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet, a nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(3) A döntési javaslat egyes alternatíváiról az előterjesztésben meghatározott sorrendben, egyenként kell szavazni az a) és b) pontban foglaltak figyelembe vételével:

(4) Egyszerű többség a jelenlévő képviselők több, mint felének, a minősített többség a megválasztott képviselők (9 fő) több mint felének (5 fő) igen szavazatát jelenti.

(5) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.

34. § (1) A nyílt szavazás a polgármester által kihirdetett, illetve elrendelt döntés szerint szavazatszámláló gép alkalmazásával, vagy annak alkalmazhatóságának hiányában kézfelemeléssel, vagy név szerint történik. Szavazatszámláló gép esetén a szavazás az igen, vagy nem, vagy tartózkodás gomb használatával történik. Kézfelemeléssel történő szavazásnál először az igen, majd a nem, ezt követően a tartózkodásra vonatkozó polgármesteri kérdésre adandó válaszként kézfelemeléssel történik.

(2) Ha a szavazás kézfelemeléssel történt, a polgármester köteles a szavazatokat megszámlálni Kétség esetén a szavazást kézfelemeléssel meg kell ismételni.

(3) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a döntési javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

(4) A döntés számszerű eredményének megállapításához a polgármester a jegyző közreműködését kérheti.

35. § (1) A Képviselő- testület név szerinti szavazással dönt a képviselők egynegyedének indítványára.

(2) A név szerinti szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával az igen, vagy nem, vagy tartózkodást jelző gomb használatával történik, amelyet követően a polgármester ismerteti a szavazó képviselők nevét, szavazatuk tartalmát (igen, nem, tartózkodás) és megállapítja a szavazás eredményét. A szavazatszámláló gép alkalmazhatóságának hiányában a jegyző egyenként olvassa a települési képviselők nevét, akik a nevük felolvasásakor „igen”-nel, „nem”-mel, vagy „tartózkodom”-mal szavaznak.

(3) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha

36. § (1) Titkos szavazás

(2)² Titkos szavazás főszabály szerint szavazatszámláló géppel történik. Szavazólapon történik a titkos szavazás

(2a)³ A képviselő-testület szavazatszámláló gép mellőzése esetén az alakuló ülésén a hatáskörébe tartozó titkos szavazások lebonyolítására szavazatszámláló bizottságot választ, melynek megbízatása az Ügyrendi Bizottság megválasztásáig tart. A képviselő-testület szavazatszámláló bizottság helyett a titkos szavazást megelőzően, annak lebonyolítására megválaszthatja az Ügyrendi Bizottságot.

(3) A (2) bekezdésben foglalt ülésen kívül, az Ügyrendi Bizottság akadályoztatása esetén a polgármester javaslatára a képviselő-testület minősített többséggel dönt 3 fős ad hoc bizottság létrehozásáról a titkos szavazás lebonyolítására. Az Ad Hoc bizottság a tagjai közül elnököt választ.

(4)⁴ Ha a titkos szavazás szavazólapon történik, a szavazólapnak tartalmaznia kell az eldöntendő kérdés(eke)t és arra adható „igen”, „nem” és „tartózkodom” válaszlehetőségek jelölésére szolgáló kört vagy négyzetet. Többes jelöléssel járó személyi ügyben tartandó titkos szavazás esetén a szavazólapon egymás alatt ABC sorrendben kell feltüntetni a jelöltek nevét és mellette a háromféle válaszlehetőséget.

37. § (1)⁵ Érvényesen szavazni úgy lehet szavazatszámláló gép mellőzésével, hogy a szavazólapon szereplő jelölt neve mellett lévő körbe vagy négyzetbe kell elhelyezni az X vagy + jelet az igen, a nem, vagy a tartózkodom kérdésnél.

(2) Érvénytelen az a szavazólap, amely

(3) Érvénytelen az a szavazat, amelyet

(4) Ha a szavazólapon feltüntetett név helyett másik nevet írtak be, vagy a jelölt nevét kihúzták, vagy bármilyen szöveget ráírnak, azt figyelmen kívül kell hagyni, ez a szavazat érvényességét nem érinti.

38. § (1)⁶ A szavazatszámláló gép mellőzésével tartott titkos szavazás során felmerülő minden kérdésben az Ügyrendi /Ad Hoc Bizottság döntést hoz. A szavazólapok, valamint a szavazatok érvényességéről/érvénytelenségéről, a titkos szavazás eredményéről jegyzőkönyvet állít ki.

(2) A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a Polgármesteri Hivatal biztosítja.

(3)⁷ Az Ügyrendi Ad Hoc Bizottság a szavazatszámláló gép mellőzésével tartott titkos szavazás során összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít (szavazási jegyzőkönyv).

(4) A szavazási jegyzőkönyv tartalmazza:

(5)⁸ A (3)-(4) bekezdés szerinti jegyzőkönyvet a bizottság tagjai és a jegyzőkönyv vezetője írják alá.

(6)⁹ A szavazatszámláló gép mellőzésével tartott titkos szavazás eredményéről a bizottság elnöke a Képviselő-testületnek jelentést tesz. A Képviselő-testület e jelentés alapján alakszerű határozatot hoz.

(7)¹⁰ A (6) bekezdéstől eltérő esetben, a szavazatszámláló géppel történt titkos szavazás számszerű eredményét az ülést vezető polgármester közli.

39. § (1) A Képviselő-testület döntései:

(2) A Képviselő-testület rendelettervezeteinek előterjesztési rendjére az előterjesztések rendjéről szóló 2. mellékletet kell alkalmazni.

(3) Abban az esetben, ha a döntéstervezetet (rendelet-tervezet, határozati javaslat) a képviselő-testület nem fogadta el, úgy a polgármester, vagy az előterjesztő indokolt javaslatára a képviselő-testület határozhat a vita folytatásáról és arról, hogy az ügyben legfeljebb hány alkalommal lehet szavazni.

40. § (1) A Képviselő-testület üléséről az arról készült hangfelvétel alapján jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) Az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl a jegyzőkönyv tartalmazza:

(3) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét, annak mellékleteit és az arról készült hangfelvételt az egységes irattári terv és a mindenkor hatályos szabályozások szerint kell megőrizni.

(4) A képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetve a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

41. § (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

(3) A jegyzőkönyvhöz a jegyző mellékeli a meghívót, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendeletet, a jelenléti ívet, a képviselői interpellációt és a válasz másolatát.

(4) A jegyző a jegyzőkönyvek és mellékleteinek hardver eszközön történő tárolásáról gondoskodik.

(5) A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Nógrád Vármegyei Kormányhivatalnak. A jegyző köteles továbbá megküldeni - elektronikus úton – az ülést követő 15 napon belül a bizottságok elnökeinek a nyilvános ülésekről készült jegyzőkönyvnek – mellékletek nélkül – azt a részét, amelyre igényt tartanak.

(6) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

42. § (1) A testületi ülés jegyzőkönyveinek aláírását követő 2 napon belül a jegyző – a hivatal útján – megküldi a végrehajtásáért felelősöknek a testületi határozat hiteles szövegét, a képviselő-testületi ülésen hozott határozatokat egy héten belül megjelenteti a Polgármesteri Hivatal honlapján.

(2) A testületi határozat végrehajtásáról a végrehajtást követő testületi ülésen kell beszámolni.

(3) A testületi határozatokról a jegyző a hivatal útján nyilvántartást vezet.

(4) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvébe a Polgármesteri Hivatalban ügyfélfogadási időben, vagy a honlapon. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A képviselő-testület a hivatal hirdetőtábláján és a képviselők útján tájékoztatja a polgárokat a testületi dokumentumok megtekintésének lehetőségéről.

(5) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek az előterjesztésekbe. Ha az előterjesztő az Mötv. 46. § (2) bekezdésére tekintettel zárt ülés tartásának törvényes lehetőségére figyelmeztet, akkor az előterjesztés megismerésére jogosultak illetékteleneknek nem adhatnak felvilágosítást az előterjesztés tartalmáról, számukra azokat nem továbbíthatják, annak megismerését nem tehetik lehetővé. E szabályokat az előterjesztés tárgyalása és a döntés meghozatala után is megfelelően alkalmazni kell, kivéve, ha az érintett a nyilvános tárgyaláshoz hozzájárult.

43. § (1) A Képviselő-testület előre meghirdetett közmeghallgatást tart évente legalább egy alkalommal. A közmeghallgatáson a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek

(2) A képviselő-testület közmeghallgatást tart a következő ügyekben a döntés meghozatala előtt:

(3) A közmeghallgatás időpontját megelőzően legalább 7 nappal közzé kell tenni.

(4) A közmeghallgatás során az állampolgárok legfeljebb három alkalommal szólalhatnak fel, az első alkalommal 3 perces, a másik két alkalommal pedig 2-2 perces időtartamban. Erről előzetesen a polgármester adjon tájékoztatást a közmeghallgatás résztvevőinek.

(5) A közmeghallgatáson elhangzott közérdekű kérdéseket, javaslatokat, amennyiben a javaslat nem tartozik az önkormányzat feladat- és hatáskörébe, azt a polgármester az illetékes szervnek 5 munkanapon belül továbbítja. Az áttételről a javaslattevőt írásban tájékoztatni kell.

44. § (1) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.

(2) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg, illetőleg nem dönthető el, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a Képviselő-testület illetékes bizottságának, illetve a tanácsnoknak meg kell vizsgálnia.

(3) A kérdést az illetékes bizottság, illetve a tanácsnok 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a Képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell.

(4) A kivizsgált közérdekű javaslatot az illetékes bizottság, illetve a tanácsnok – véleményével együtt – köteles a soron következő Képviselő-testület elé terjeszteni. A javaslatról a Képviselő-testület szavaz. A Képviselő-testület döntéséről a javaslattevőt 8 napon belül tájékoztatni kell.

(5) A közmeghallgatás összehívására, a meghívottak körére a Képviselő-testület ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadóak azzal, hogy hirdetményi úton valamennyi lakost értesíteni kell.

45. § (1) A polgármester vagy a Képviselő-testület előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetőleg a jelentősebb döntések előkészítésére a választópolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, véleményének kikérése céljából lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A polgárok tájékoztatása érdekében várospolitikai fórumot vagy városrészi tanácskozást kell szervezni.

(3) A lakossági fórum meghirdetésére, lebonyolítására, valamint a meghívottak körére a közmeghallgatás szabályai alkalmazandók.

(4) A lakossági fórumok, a közmeghallgatás helyét és idejét, a szervezés módszereit a féléves üléstervben kell meghatározni.

46. § (1) A képviselő jogait és kötelezettségeit az Mötv., valamint e rendelet határozza meg.

(2) Az önkormányzati képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit.

47. § (1) A képviselő jogai az Mötv. 32. § (2) bek. a)-h) pontjaiban meghatározottakon túl a következők:

(2) A települési képviselőt és a helyi roma nemzetiségi önkormányzat elnökét – a fejezet további részében együtt: képviselő – a polgármester, az alpolgármester és a jegyző, illetőleg a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői, valamint az önkormányzati intézmények vezetői és dolgozói előre egyeztetett időpontban fogadni kötelesek.

48. § (1) A képviselő köteles az Mötv. 32. § (2) bekezdés. i)-k) pontjaiban, a 38. § (4) bekezdésében és a 39. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl:

(2) Az a képviselő, aki a Mötv. 38. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, kötelezettsége teljesítéséig nem jogosult havi tiszteletdíjra.

(3) Az a képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a Képviselő-testület üléséről részben vagy egészben távol marad, és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távol lévőnek minősül.

(4) A távollétet a képviselő írásos formában (akár elektronikusan) köteles az ülést megelőzően bejelenteni.

49. § Az önkormányzati képviselőt, bizottsági tagot, elnököt (ideértve a bizottság nem képviselő tagját is) és a tanácsnokot megválasztásának időpontjától megbízatása megszűnéséig tiszteletdíj illeti meg.

50. § (1) A tiszteletdíj mértéke a mindenkor hatályos költségvetési rendelet elfogadásával kerül megállapításra.

(2) A tiszteletdíjat a tárgyhót követő hó 5-ig kell az érintett személy által megjelölt számlára átutalni. Amennyiben az esedékesség napja munkaszüneti nap, a teljesítés a következő munkanapon esedékes.

51. § (1) Annak a képviselőnek, valamint bizottság tagjának a tiszteletdíja mérsékelhető és megvonható, aki igazolatlanul hiányzik a képviselő-testületi vagy bizottsági ülésről:

(2) Igazolatlannak minősül a távolmaradás, ha a képviselő a képviselő-testületi ülésről, a képviselő és bizottsági tag a bizottsági ülésről való távolmaradását a Szervezési Osztály vezetőjének való előzetes írásbeli bejelentésben alapos okkal nem menti ki. Alapos oknak minősül különösen a betegség, külföldi kiküldetés, közeli hozzátartozó halála, elháríthatatlan közlekedési akadály, külföldön tartózkodás, igazolt elfoglaltság.

(3) Nem minősül igazolatlannak a távolmaradás, ha az előzetes bejelentés elháríthatatlan akadályba ütközött, s a képviselő, bizottsági tag (a továbbiakban ezen alcím vonatkozásában együtt: képviselő) a távolmaradás okát az ülés napjától számított 3 napon belül bejelenti. Nem minősül igazolatlan távolmaradásnak továbbá, ha a képviselő másik bizottság ülésén tagként vesz részt.

(4) Az elmulasztott ülés napjától számított 15 napon túl igazolást nem lehet előterjeszteni.

52. § (1) A képviselőknek a képviselő-testületi és bizottsági ülésről való távolmaradásáról a Szervezési Osztályának vezetője – annak jellegét is feltüntetve – nyilvántartást vezet és arról folyamatosan tájékoztatja az Ügyrendi Bizottság Elnökét.

(2) A távolmaradás elfogadásáról, vagy elutasításáról, illetve a tiszteletdíj csökkentéséről, illetve megvonásáról az Ügyrendi Bizottság dönt. Erről a képviselőt és a Pénzügyi Osztályt – legkésőbb a kifizetés esedékességének napját 5 nappal megelőzően értesíti. Amennyiben ez időben nem volna lehetséges, úgy a következő havi esedékes tiszteletdíj összegéből kerül levonásra a mérséklés, illetve a megvonás összege.

53. § (1) A képviselő köteles a polgármesternél bejelenteni, ha bármely okból 30 napon keresztül vagy azt meghaladóan a funkciójából eredő kötelezettségének nem tud eleget tenni. Részére ezen időtartamra, betegség kivételével tiszteletdíj nem adható.

(2) Amennyiben a képviselő az (1) bekezdésben szereplő bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy nem tud eleget tenni, de nyilvánvalóan feladatai ellátásában akadályoztatva van, úgy a tiszteletdíj tekintetében az Ügyrendi Bizottság dönt.

(3) Az Ügyrendi Bizottság elnöke minden év utolsó képviselő-testületi ülésének napjáig köteles írásban bejelenteni a polgármesternek amennyiben a bizottsági tag az adott évben megtartott bizottsági ülések több mint feléről maradt távol. A polgármester javaslatot tehet a képviselő-testületnek új bizottsági tag személyére.

54. § (1) A képviselő, a bizottsági elnök, a bizottság tagja és a tanácsnok, ideértve a társadalmi megbízatású alpolgármestert is, a tiszteletdíjról lemondhat, vagy tiszteletdíja közterhekkel csökkentett összegét önkormányzati intézmény, civil szervezet részére, működésének segítésére, vagy közérdekű célra felajánlhatja. A felajánlásról szóló nyilatkozatot a polgármesterhez kell írásban benyújtani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott felajánlásról szóló nyilatkozatnak tartalmaznia kell,

55. § (1) A képviselő-testületi tagok tevékenységük összehangolására képviselőcsoportot hozhatnak létre.

(2) Képviselőcsoportot legalább 3 képviselő alakíthat. A képviselő egyidejűleg csak egy képviselőcsoportnak lehet a tagja.

(3) A képviselőcsoport a tagjai sorából vezetőt választ. A képviselőcsoport nevében a csoport vezetője jogosult eljárni. A képviselőcsoport vezetőjének akadályoztatása esetén a helyettese, vagy az általa megbízott személy mindazon jogokat gyakorolja, amelyek a képviselőcsoport vezetőjét megilletik.

(4) A képviselőcsoport megalakulásának bejelentésére az eskütételt követően bármikor sor kerülhet. A képviselőcsoport megalakulását a változásokat, illetve a csoport megszűnését a polgármesterhez kell bejelenteni.

(5) A képviselőcsoport megalakulására vonatkozó bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselőcsoport elnevezését, a csoport vezetőjének (és helyettesének) nevét, valamint a képviselőcsoport névsorát.

56. § (1) A képviselőcsoport vezetője a képviselő-testület ülésén az adott napirendnél a csoport nevében legfeljebb 5 percben véleményt nyilváníthat, illetve a képviselőcsoport nevében személyes megjegyzést tehet.

(2) A képviselőcsoport nevében vezetője előterjesztésre jogosult.

(3) A polgármester vagy bármely képviselőcsoport vezetőjének indítványára a téma megjelölésével a képviselőcsoport vezetők részére egyeztető megbeszélést kell tartani.

57. § (1) A Képviselő-testület döntéseinek

(2) A képviselő-testület

(3) A Bizottságok tagjainak névsorát, lakcímét az 1. függelék tartalmazza.

(4) A Bizottságok feladatkörét, azokat a hatásköröket, amelyeket a képviselő-testület a bizottságra ruház, a 4. melléklet tartalmazza.

(5) A Bizottság az átruházott hatáskör gyakorlásáról évente egy alkalommal beszámol a képviselő-testületnek.

(6) A bizottságok működésének szabályait a vonatkozó jogszabályok és e rendelet határozza meg.

58. § (1) Az állandó bizottság feladata, hogy folyamatosan segítse a Képviselő-testület tevékenységét, illetve munkájának eredményességét.

(2) Az egyes bizottságok feladatkörébe tartozó ügyekben képviselő-testületi döntés előtt az illetékes bizottság állásfoglalását ki kell kérni. Ezt teljesítettnek kell tekinteni akkor is, ha az érintett bizottság ülése határozatképtelen volt.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat nem lehet alkalmazni a Pénzügyi Bizottság azon állásfoglalására, amelyet a költségvetés megállapítására és módosítására vonatkozó előterjesztésről, valamint a költségvetés éves végrehajtásáról szóló beszámolóról kell kikérni. Ezekben az esetekben a határozatképtelen bizottsági ülést követően -8 napos határidőn belül - újabb bizottsági ülést kell összehívni a döntés meghozatala céljából..

(4) A Képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok különböző létszámúak, összetételűek lehetnek. Saját szervezeti és működési szabályzatuk lehet e rendelet és az Mötv. keretei között.

59. § (1) Az állandó bizottság általános feladatai:

(2) A bizottság elnökét, tagjait a Képviselő-testület választja meg. Az állandó bizottságokat, azok részletes feladat- és hatásköreit, a bizottságokra átruházott hatáskörök jegyzékét a 4. melléklet tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület a bizottságokra átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.

(4) A Képviselő-testület a bizottságra átruházott hatáskörét minősített szótöbbséggel hozott döntésével esetileg magához vonhatja.

60. § (1) A Képviselő-testület indokolt esetben, általa meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat. A bizottság részletes feladatait a Képviselő-testület határozza meg.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(3) Az ideiglenes bizottság feladata lehet különösen:

61. § (1) A bizottság elnökét és tagjainak több, mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A bizottság képviselő tagjára vonatkozó jogok és kötelezettségek a nem képviselő tagra is vonatkoznak a bizottsága ülésén

(2) A bizottság tagjainak személyére és számára a polgármester tehet javaslatot .

(3) A bizottsági tisztség, tagság megszűnik

62. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(2) Az elnök akadályoztatása esetén a feladatokat az elnök által kijelölt képviselő bizottsági tag, ennek hiányában a legidősebb települési képviselő tag látja el.

(3) Az elnök köteles a határozatban, indítványban megjelölt határidőn belülre összehívni a bizottságot a megjelölt témakör tárgyalására:

(4) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett napirend tárgyának és előadójának, valamint a tervezett napirend tárgyalásához tanácskozási joggal külön meghívottaknak a megjelölését is.

(5) A bizottság ülésére az írásos anyagok megküldésével egyidejűleg meg kell hívni a polgármestert, a jegyzőt és akit még a napirend érint.

63. § (1) A bizottság elé előterjesztést tehetnek a 2. melléklet I/1. pontjában felsoroltak.

(2) Indokolt esetben a bizottság a helyszínen is felvehet saját napirendjére előterjesztéseket.

(3) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó kérdés megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni. A tárgyalásra az indítványozó képviselőt meg kell hívni.

64. § (1) A bizottság ülései – a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – nyilvánosak.

(2) A bizottság zárt ülést tart, illetve tarthat a 12. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben.

(3) A zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, valamint az adott bizottság nem képviselő tagjai, valamennyi alpolgármester, a jegyző, aljegyző továbbá meghívása esetén a Polgármesteri Hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vehet részt.

(4) A bizottsági ülésre meghívottak tekintetében megfelelően alkalmazandók a 9. § (6) bekezdés rendelkezései.

65. § (1) Az ülést az ülés elnöke nyitja meg, megállapítja a jelen lévő bizottsági tagok számát, az ülés határozatképességét. A bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen a bizottsági tagok több, mint fele jelen van. Ha az ülés megnyitását követően az elnök megállapítja a határozatképtelenséget, az ülést elnapolja és bezárja, ha az ülés folyamán bármikor, illetve szünet után az elnök határozatképtelenséget állapít meg, akkor az ülést elnapolja és bezárja .

(2) Az ülésen részt vevő bizottsági tagok, illetve minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(3) A bizottság ülésének napirendjére az elnök tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a bizottság állapítja meg.

(4) A bizottság a napirend kérdésében egyszerű többséggel szavaz. A napirend elfogadása után az előterjesztő az elfogadott napirendi ponthoz kötve van, annak visszavonására, a napirend változtatására csak a bizottság egyszerű többséggel hozott döntése alapján van lehetőség.

(5) A napirendi pont tárgyalásának elnapolására napirendi pontonként – az e bekezdés második mondatában foglalt kivétellel – egyetlen alkalommal lehet javaslatot tenni. További egy alkalommal az előterjesztő jogosult ilyen javaslat beterjesztésére. A javaslatról a bizottság vita nélkül határoz, és annak elfogadását követően az elnök javaslatára meghatározza a napirend tárgyalásának új időpontját is.

(6) Az ülés elnöke szünetet rendelhet el. A szünet elrendelésével egyidejűleg meghatározza az ülés folytatásának időpontját.

66. § (1) A bizottságok együttes ülést tartanak, ha a képviselő-testületi döntés előtt több bizottság feladatkörébe tartozik a napirendi kérdések megvitatása, az abban való állásfoglalás.

(2) Az együttes ülést a bizottsági elnököknek az ülés megnyitása előtt kialakított konszenzusos megállapodása alapján megjelölt bizottsági elnök vezeti.

(3) Az együttes ülést a (2) bekezdés szerint megjelölt elnök nyitja meg és ő tesz javaslatot az együttes ülés napirendjére.

(4) Az együttes ülésről egy közös jegyzőkönyv készül.

(5) A bizottságok együttes ülésének tanácskozási rendjére egyebekben a 65. §-ban foglaltakat megfelelően kell alkalmazni

67. § (1) Az ülés elnöke a napirendi pontok felett – kivéve a tájékoztató jellegű napirendet – vitát nyit.

(2) A bizottság ülésén napirendenként elsőként az adott napirend előadóját illeti meg a szó. A napirend előadóját a vita lezárását követően a zárszó joga is megilleti. Bármelyik bizottsági tag napirendi pontonként a vitát megelőzően az előadóhoz a témához kapcsolódó kérdéseket intézhet. A kérdések elhangzása után – a vita megnyitása előtt – a napirendi pont előadója válaszol, melyhez a tanácskozási joggal nem rendelkező szakértő véleményét is igénybe veheti.

(3) A bizottság felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak. E kérdésben vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) Ügyrendi kérdésben bármelyik bizottsági tag soron kívül szót kérhet. Az ügyrendi javaslat felett a bizottság vita nélkül határoz. Ügyrendi javaslat a bizottsági ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

68. § (1) A bizottsági tagok és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat az ülés elnökének jelzik. Felszólalásra a bizottsági tagoknak a jelentkezés sorrendjében, a tanácskozási joggal megjelenteknek az elnök az általa megállapított sorrendben adja meg a szót.

(2) A napirend előadója és törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában soron kívül felszólalhatnak több alkalommal is.

(3) Ha a napirendhez több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja. A vita lezárását bármelyik bizottsági tag javasolhatja, e kérdésben a bizottság felszólalás és vita nélkül dönt.

69. § (1) Szavazni személyesen kell. A bizottság döntéseit nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás az elnök által elrendelt döntés szerint kézfelemeléssel vagy név szerint történik. Kézfelemeléssel tartott szavazás esetén a kezét felemeli, név szerinti szavazás esetén saját maga nyilatkozik. Kétség esetén a szavazást kézfelemeléssel meg kell ismételni.

(2) A szavazatok összeszámlálása után az elnök megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

(3) Bármelyik bizottsági tag javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a bizottság vita nélkül, minősített szótöbbséggel dönt. Ha a bizottsági tagok legalább egynegyede írásban kéri, név szerinti szavazást kell tartani.

(4) Minősített többség szükséges a 3. mellékletben meghatározott döntéshez.

70. § (1) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, aki saját maga, vagy közeli hozzátartozója révén az ügyben személyében, vagyoni tekintetben, vagy egyéb módon közvetlenül érintett.

(2) Nem kell alkalmazni a (1) bekezdésben foglaltakat ha a döntés a bizottság tagjának választására, kinevezésére, megbízására vagy delegálására vonatkozik.

(3) A fennálló kizárási okot a bizottság elnöke és tagja köteles bejelenteni, amelyről a bizottság dönt.

(4) A bizottság elnöke vagy tagja adott ügyben bejelentheti elfogultságát, ilyen esetben a vitában és a döntéshozatalban nem vehet részt.

(5) Kizárt bizottsági tagot a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(6) Aki az (1) bekezdésben meghatározott személyes érintettségét nem jelenti be, arra az e rendelet 48.§(1) e) pontjában foglaltakat kell alkalmazni, az ott meghatározott eljárás szerint.

71. § (1) A bizottság üléséről hangfelvétel alapján jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv tartalma a (6) bekezdésben foglaltakban foglalt eltéréssel - megfelelően irányadó.

(3) Ha a bizottsági tag indokolással kéri, akkor felszólalását szó szerint kell a jegyzőkönyvbe felvenni.

(4) A bizottsági tag kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetve véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

(5) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(6) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jelenlévő legidősebb tagja írja alá.

72. § A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a bizottság előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe a Polgármesteri Hivatalban ügyfélfogadási időben.

73. § A polgármester az Mötv. 61. §(2) bekezdése szerint jár el az ott meghatározott bizottsági döntésének esetén.

74. § (1) Ha a nemzetiségi önkormányzatok jogainak gyakorlásához az Önkormányzat döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat(ok) erre irányuló kezdeményezését a Képviselő-testület köteles a következő ülésén napirendre tűzni; ha a döntés a Képviselő-testület más szervének hatáskörébe tartozik, akkor az a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül köteles döntést hozni.

(2) A nemzetiségi önkormányzatok egyetértésével kell megalkotni a helyi önkormányzat olyan rendeletét, amely a helyi köznevelés, a helyi média, a helyi hagyományápolás és kultúra, valamint a kollektív nyelvhasználat körében a nemzetiségi lakosságot e minőségében érinti.

(3) Az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatal útján biztosítja a helyi nemzetiségi önkormányzatoknak a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. §-ában foglaltakat az ott meghatározott keretek, megállapodás szerint.

75. § (1) A képviselő-testület Mátrakeresztes, Hasznos városrészben az erre irányuló kérelem esetén településrészi önkormányzatot hozhat létre. A kérelem az önkormányzati képviselők általános választása évében és az azt követő évben, december 31-ig terjeszthető elő.

(2) A településrészi önkormányzat létrehozását a kezdeményezés évének január 1-jei állapota szerint Hasznos városrészben és Mátrakeresztes városrészben a városrészekben állandó lakóhellyel rendelkező választópolgárok 20-20%-a kezdeményezheti az (1) bekezdésben foglaltak alapján. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell a választópolgár nevét, anyja nevét, lakcímét, személyi azonosítóját, saját kezű aláírását.

(3) A településrészi önkormányzat vezetőjét a képviselő-testület a képviselők közül, 2 tagját bármely képviselő, vagy a településrészen választójoggal rendelkező választópolgár által írásban javasolt, a településrészen lakóhellyel rendelkező választópolgárok közül választja minősített többséggel.

(4) Amennyiben a (3) bekezdés szerint megválasztott települési képviselő nem vállalja a részönkormányzat vezetői tisztségét, úgy a képviselő-testület településrészi önkormányzatot nem hoz létre.

(5) A részönkormányzat elnevezése:

(6) A településrészi önkormányzat nem jogi személy.

(7) A településrészi önkormányzat megbízatása a képviselő-testület megbízásáig tart.

(8) A településrészi önkormányzat vezetője évente egyszer köteles az általa vezetett testület munkájáról tájékoztatni a képviselő-testületet.

(9) A részönkormányzat feladat- és hatáskörét, működésének alapvető szabályait a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

(10) A részönkormányzatnak átadott anyagi eszközöket az éves költségvetés tartalmazza.

76. § (1) A Képviselő-testület tagjai sorából meghatározott önkormányzati feladatkörök felügyeletének ellátására – a feladatkör egyidejű megjelölésével – tanácsnokokat választhat.

(2) A tanácsnok megválasztása határozott időre, vagy meghatározott feladat ellátására is szólhat.

(3) A képviselő-testület tagjai közül egy fő Civil és Sport Kapcsolatok Tanácsnokát, valamint egy fő Gazdasági Kapcsolatok Tanácsnokát választ.

(4) A tanácsnokok feladatkörét a 4. melléklet tartalmazza.

(5) A tanácsnokok az általuk ellátott feladatokról évente egyszer beszámolnak a képviselő-testületnek.

77. § (1) A Képviselő-testület gyakorolja a polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat, és állapítja meg a jogszabályok keretén belül az illetményét és költségtérítését.

(2) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(3) A Képviselő-testület az 5. melléklet szerinti hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza.

(4) A Képviselő-testület a polgármesterre átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört minősített többséggel hozott döntésével visszavonhatja.

(5) Az Mötv. 68. § (2) bekezdése alapján a képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert – amennyiben a képviselő-testület határozatképtelenség, vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a következő ügyekben döntést hozhat:

(6) A képviselő-testület az Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján rendelkezik, hogy a polgármester a két ülés közötti időszakban felmerülő, halasztást nem tűrő önkormányzati ügyekre vonatkozó döntési jogköre a következő ügyekre terjed ki:

(7) A polgármester a (5)–(6) bekezdés szerinti döntéséről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

78. § (1) A polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

(2) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő jogkörei:

(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a polgármester feladat- és hatáskörét a mindenkor hatályos jogszabályok állapítják meg.

79. § (1) A Képviselő-testület – legalább 1 főt a saját tagjai közül – a polgármester javaslatára, titkos szavazással a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére alpolgármester(eke)t választ, és a választásakor dönt arról, hogy a tisztség foglalkoztatási jogviszonyban vagy társadalmi megbízatásban kerül betöltésre. A társadalmi megbízatású alpolgármester munkaideje heti 20 óra és havi egy szerdai fogadónap.

(2) Az alpolgármester(ek) a polgármester irányításával látja(ák) el a feladatokat. Az alpolgármesterek közötti feladat- és munkamegosztást és a polgármester helyettesítése rendjét a polgármester állapítja meg.

(3) Az alpolgármester(ek) tevékenységéről(ükről) rendszeresen beszámol(nak) a polgármesternek és minden év utolsó testületi ülésén a képviselő-testületnek.

(4) A nem képviselő alpolgármester jogállására az Mötv. 75. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.

80. § (1) A polgármester – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.

(2) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

(3) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésében foglaltakon túl:

(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltakon túlmenően a jegyző feladat- és hatáskörét a mindenkor hatályos jogszabályok állapítják meg.

(5) A polgármester a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – aljegyzőt nevezhet ki a hivatal köztisztviselői közül. Az aljegyző kapcsolt munkakörben látja el a jegyző helyettesítését és a jegyző által meghatározott feladatokat.

(6) A jegyző és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy akadályoztatásuk, távollétük esetén az Mötv-ben meghatározott időtartamra a jegyzői feladatokat helyettesítés címén a polgármester által kijelölt, a jegyzői tisztség betöltésére jogszabályban meghatározott megfelelő képesítéssel rendelkező, hivatali köztisztviselő látja el.

81. § (1) A Képviselő-testület Pásztói Polgármesteri Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre.

(2) A hivatal feladatkörébe tartozik az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos teendők ellátása.

(3) A Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek, ügykezelőinek és fizikai alkalmazottainak köztisztviselői és munkajogviszonyára a Közszolgálati tisztviselőkről szóló és a Munka Törvénykönyvéről szóló törvényt és a végrehajtását szolgáló központi és helyi jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A Képviselő-testület a jegyző javaslatára benyújtott polgármesteri előterjesztés alapján meghatározza a hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint az ügyfélfogadás rendjét, melyet a 6. melléklet tartalmaz.

(5) A Polgármesteri Hivatal gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv.

82. § (1) A Képviselő-testület meghatározza gazdasági programját és évenként költségvetéséről rendeletet alkot.

(2) A polgármester a zárszámadásról szóló rendelet-tervezetet a költségvetési évet követő 5 hónapon belül terjeszti a Képviselő-testület elé.

83. § Az önkormányzat törzsvagyonára és a tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat külön rendelet szabályozza.

84. § Ez a rendelet 2025. január 1-jén lép hatályba.

85. § Hatályát veszti az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályainak egyes kérdéseiről szóló 27/2014. (XI.13.) önkormányzati rendelet.