1. § (1) E rendeletet hatálya Budapest Főváros XIV. kerület Zugló önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területére (a továbbiakban: Zugló) – Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének a Városligeti építési szabályzatának (a továbbiakban: VÉSZ) hatálya alá tartozó terület (Állatkerti körút ((29732/2) hrsz.), Állatkerti körút 12/a. (29732/3 hrsz.), Állatkerti körút 2-4. (29732/8 hrsz.), Állatkerti körút 6-10., 12/b. (29732/9 hrsz.), Dózsa György út 37. (29732/10 hrsz.), Állatkerti körút 1-11. ((29732/11) hrsz), Varannó utca ((29742/1), (29742/2) hrsz.), Varannó utca 2-4. (29743 hrsz.) és az Állatkerti körút 14-16. (29753 hrsz.) ingatlanok) kivételével – terjed ki.

(2) E rendeletet Zugló városképvédelméről szóló rendelettel (a továbbiakban: ZVR), az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) előírásaival együtt kell alkalmazni.

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) E rendelet 1. mellékletének 1-19. rajzai meghatározzák: a beépítésre nem szánt övezetek, a beépítésre szánt építési övezetek lehatárolását; a kötelező, a javasolt szabályozási elemeket; és a településrendezési sajátos jogintézményekkel érintett ingatlanokat.

(2) Amennyiben egy telek egynél több övezetbe vagy építési övezetbe tartozik, az eltérő övezetbe vagy építési övezetbe tartozó telekrésznél az építés szabályait az adott telekrészre vonatkozó övezeti előírásokkal kell figyelembe venni. Az övezethatárt ilyen esetben – a szabályzat szempontjából az építési hely kivételével – telekhatárként kell figyelembe venni.

(3) Az – engedélyhez kötött és nem kötött esetekben egyaránt – építmény építésének, bővítésének, átalakításának elhelyezésének, rendeltetés-változtatásának és a további – ZVR- vagy e rendelet körébe tartozó – tevékenységek előfeltételei:

(4) *1 Az építési telek- közterület növelését célzó – szabályozással érintett területrésze az építési telek telekméretébe beszámítható, ha azt településrendezési szerződés rögzíti.

(5) *2 Jelen rendelet alkalmazása során az építési paraméterekre és a rendeltetésekre vonatkozó követelményeket az övezeti előírások szerint kell meghatározni, annak hiányában az általános keretszabályok alapján, kivéve, ha a telekingatlanra külön megállapított szabályok másképp rendelkeznek.

(6) Az építés feltételeként a ZVR-ben előírt követelményeket is érvényesíteni kell.

4. § Közterületen épület közterület-alakítási terv alapján vagy a Szabályozási terven jelölt építési helyen belül helyezhető el, a ZVR-ben meghatározott követelmények érvényesítésével.

5. § (1) A Szabályozási terven „Gyalogút, gyalogos kapcsolat” és „Közhasználat céljára átadott területrész” jellel megjelölt ingatlanrészeket közhasználat céljára átadható területként– városrendezési megállapodásban részletezettek szerint – kell kialakítani és fenntartani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanok esetén a városrendezési megállapodás megkötését követően az Önkormányzat képviseletében – a megállapodás eltérő rendelkezése hiányában – a polgármester jár el a „telki szolgalmi” jog ingatlan-nyilvántartásba feljegyzése érdekében.

(3) Ingatlan közhasználat céljára átadott területén burkolt felülettel csak gyalogos és kerékpáros felület, az ingatlanok kiszolgálását biztosító út és közcélú parkoló létesíthető.

(4) A telken épület alatt, vagy épületek között közhasználatra már átengedetten működő átjárást biztosítani kell a közterületre vonatkozó szabályok betartása mellett, kivéve, ha az Önkormányzattal kötött városrendezési megállapodás ettől eltérően rendelkezik.

6. § (1) Telek megközelítését, kiszolgálását biztosító magánút csak közforgalom elől el nem zárt magánútként (a továbbiakban: magánút) alakítható ki.

(2) A magánút csak kiszolgálóút, kerékpárút vagy gyalogút hálózati szerepet tölthet be, és közúthoz, kerékpárúthoz vagy gyalogúthoz kell csatlakoznia.

(3) A magánút zsákutcaként kialakítható útszakaszának legnagyobb hossza 30 méter lehet.

(4) A magánutat az OTÉK és a közutakra vonatkozó szabályok szerint kell kialakítani.

(5) Magánutat megszüntetni csak akkor lehet, ha az arról kiszolgált telkek más módon megközelíthetővé vagy kiszolgálhatóvá válnak.

7. § (1) A 14 méter szélességet elérő közterületi-, vagy a közforgalom számára megnyitott út létesítése vagy teljes szélességet érintő átépítése esetén kétoldali, legalább 2 méter szélességű zöldsávba ültetett fasort kell telepíteni.

(2) A megtartandó vagy telepítendő szerkezeti jelentőségű fasorral jelölt útszakaszon: a fasort meg kell tartani és ki kell egészíteni; a tervezett új vagy átépítésre kerülő közterületen fasort kell telepíteni; és a fa egészséges fejlődéséhez szükséges, a faegyed növekedésével fokozatosan bővülő, felszín alatt és felett elhelyezkedő, a fa lombkoronájával és gyökérzetével lehatárolt rész védelmét biztosítani kell.

(3) *1

(4) A közterület zöldfelületként fenntartandó részén kizárólag játszókertet, sportkertet játszóteret, pihenőkertet, kutyafuttatót, sportpályát, közösségi kertet és parkolót lehet létesíteni és a terület legalább 60 %-án zöldfelületet kell létesíteni és fenntartani az övezetben előírt minimális zöldfelület biztosítása mellett.

(5) Ha a „közterület zöldfelületként fenntartandó része” terület valamely kiterjedésére szabályozási szélességet nem állapít meg a Szabályozási terv, akkor a terület pontos méreteinek, helyének meghatározása közterület alakítási terv alapján pontosítható.

(6) Közterületen az élőfüves sportpálya a telekre előírt legkisebb zöldfelület mértékébe az OTÉK-ben a tetőkertekre meghatározott módon, a termőréteg vastagságának a figyelembevételével számítható be.

8. § Az építési övezetben a telek természetes terepszintje – tartós vagy végleges kialakítással – az építési helyen belül legfeljebb 80 centiméterrel, építési helyen kívül 40 centiméterrel változtatható meg kivéve – a konzultáció keretében adott szakmai véleményben igazoltan és abban meghatározott mértékig és feltételekkel engedetten – ha az eredeti, természetes terepviszonyok visszaállításának érdekében, vagy műszaki okok miatt történik. A telekhatár mentén a csapadékvizet a saját telken kell elvezetni, másik telekre nem engedhető.

9. § (1) A telek kialakítható területének legkisebb mértékét a Szabályozási terv, annak hiányában az övezeti előírások állapítják meg.

(2) A telekalakítás során a meglévő telekstruktúrához illeszkedő, legegyszerűbb megoldásokat kell alkalmazni, mely során a telek

(3)³ Közmű építmények elhelyezésére bármely építési övezetben, vagy övezetben, az építési övezet, vagy övezet előírásainál kisebb telek is kialakítható.

10. § (1) Az építési telek közhasználatú terület felőli határán kapubehajtó létesíthető jelen szakasz szabályai szerint, melyektől eltérni – közterület-alakítási terv alapján – városrendezési megállapodásban részletesen meghatározott és jóváhagyott feltételek mellett lehet.

(2) Telkenként legfeljebb egy kapubehajtó létesíthető, a (3) bekezdés esetei kivételével.

(3) Az építési telek határán legfeljebb két kapubehajtó létesíthető:

11. § Helikopter-leszállóhely csak honvédelmi, nemzetbiztonsági, rendőrségi, katasztrófavédelmi, egészségügyi és államigazgatási feladat ellátására létesíthető.

12. § Mezőgazdasági haszonállat tartására szolgáló építmény nem helyezhető el, erre a célra telek vagy telek részterülete nem keríthető el.

13. § (1) A Köu-2, Köu-3, Köu-4 övezetbe sorolt utak és a gyorsvasúti vonal telkéhez csatlakozó telkeken új épület elhelyezése, meglévő építmény bővítése, átépítéssel egybekötött felújítása, átépítése, rendeltetés-változtatása esetén a zaj- és rezgésvédelmet kell biztosítani, amennyiben a zajterhelés a megengedett határértéket meghaladná.

(2) Gyorsvasúti vonal felszíni szakasza mellett a szélső vágány tengelyétől mért 12 -12 méter széles sávon belül új épület a közösségi közlekedést kezelő szervezet által meghatározott feltételek szerint létesíthető.

14. § (1) Zugló teljes területén az építési övezetek telkein az építés feltétele a közműellátás mértékére és módjára a részleges közművesítettség.

(2) Amennyiben a telekhez csatlakozó közterületen a szennyvízelvezetés kiépült, akkor a telek szennyvízelvezetését a szennyvízhálózatra rá kell kötni.

(3) Az Ln-3/7, Ln-3/8, Vi-1/2, Vi-1/4, Vi-1/5, Vi-1/6, Vi-1/3, Vi-1/14, Vi-2/3, Vi-2/5, Vi-2/8, Vi-2/12, Vi-2/15, Vi-2/16, Vi-2/17, Vi-2/19, Vi-2/21, Vt-M/1, Vt-M/3, Vt-M/4, Gksz-1/2, Gksz-1/3, Gksz-1/7, Gksz-1/8, Gksz-1/9, Gksz-2/4, Gksz-2/6, Gksz-2/8, Gksz-2/9, K-Közl/1 és a K-Sp/1 jelű építési övezetben új beépítés esetén a többlet csapadékvíz elvezetésére csak késleltetett módon kerülhet sor.

(4) Nem közterületi telken napkollektor, napelem kizárólag épületen, építményen – a kialakítandó legkisebb zöldfelület sérelme nélkül és – csak a telepítés helye szerinti ingatlanon lévő rendeltetést kiszolgáló mennyiségben helyezhető el a ZVR-ben előírtak betartásával.

15. § (1) A telek átmeneti hasznosítása esetén épület, vagy építmény csak az építési helyen belül és a (2)-(4) bekezdésekben leírt feltételekkel alakítható ki vagy helyezhető el.

(2) *1 A telekre hatályos építési szabályok közül figyelmen kívül hagyható a zártsorú beépítési módra, a szabályozási vonalra, övezethatárra és az építési vonalra vonatkozó előírás. A beépítés mértéke nem érheti el azt a mértéket, amely alapján a telek beépített építési telekké minősíthető lenne.

(3) *2 Az építmény elhelyezése csak ideiglenes jellegű lehet, egy ütemben – az építésre jogosító engedély, vagy tudomásul vétel végelegessé válásától számított – legfeljebb 5 évre engedhető. Az építményt érintő kisajátítás, lejegyzés, beépítési, helyrehozatali, vagy beültetési kötelezettség megállapítása esetén az építményt kártalanítás nélkül el kell bontani.

(4) Elhelyezhető: a vendéglátó, kereskedelmi, szolgáltató rendeltetést tartalmazó építmény; pihenést, testedzést szolgáló, épületnek nem minősülő építmény; ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmény; a terület fenntartásához szükséges építmény; nyilvános illemhely, vagy parkolási építmény. Kialakítható: játszókert, játszótér, sportkert, pihenőkert, díszkert, kutyafuttató, vagy közösségi kert.

16. § (1) A 2. melléklet és jelen alcím – az övezeti előírások eltérő rendelkezése hiányában – határozza meg az egyes övezetek vagy építési övezetek telkein a rendeltetések és az önálló rendeltetési egységek számának és elhelyezésének szabályait. A táblázatban alkalmazott jelölések jelentése:

(2) Gazdasági rendeltetések közül csak a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági rendeltetés helyezhető el.

(2a) *3 Zugló területén beton-előállítási célú rendeltetés nem létesíthető, kivéve szakmai véleményben rögzített feltételekkel – saját telkén, vagy szomszédos telken – az engedélyezett építés kiszolgálására.”

(3) Ha a 2. mellékletben a kereskedelmi rendeltetés alapérték oszlopában számérték szerepel, akkor kereskedelmi rendeltetés elhelyezhető és a telkenként elhelyezett kereskedelmi szintterület összesített értéke legfeljebb számértéknek megfelelő mértékű lehet.

(4) Ha a 2. mellékletben a lakásszám oszlopaiban:

17. § (1) A telkek beépítési módja a Szabályozási terven jelölt építési hely szerinti, annak hiányában az övezeti előírások határozzák meg, kivéve a (2)-(5) bekezdések szerinti esetekben.

(2) E rendelet 3. melléklete meghatározza a egyes övezetben, építési övezetekben a telkek beépítésének megengedett paramétereit. Amennyiben a 3. mellékletben a beépítési mód „K”-val jelölten szerepel, vagy a telken vagy a csatlakozó telken meglévő beépítés alapján a telekre kialakult beépítési mód eltér a 3. mellékletben az építési övezetre meghatározott beépítési módtól, akkor a telek beépítési módját és az építési határvonalakat – a kialakult állapotra, a városképi illeszkedésre, a szomszéd telkekre gyakorolt hatásra kiterjedő vizsgálat alapján – konzultáció keretében adott szakmai véleményben kell meghatározni.

18. § (1) Az építési helyet a Szabályozási terv állapítja meg, annak hiányában az elő-, oldal- és hátsókerti határvonalakat a (2)-(6) bekezdések alapján kell meghatározni.

(2) Az előkert mérete a tömb adott közterületszakaszán található épületek előkert méretéhez igazodjon.

(3) Az oldalkert mérete nem lehet kisebb az arra néző homlokzat tényleges homlokzatmagasság mértékének felénél, sem 3 m-nél. A hátsókert mérete nem lehet kisebb az arra néző homlokzat tényleges homlokzatmagasság mértékénél, sem 6 m-nél.

(4) Amennyiben – a kisvárosias és a kertvárosias lakóterületek kivételével – a telken, a csatlakozó telken, a tömb közterületszakaszának telkein, vagy a tömb telkein meglévő beépítések szerinti építési határvonalak eltérőek, akkor az építési határvonalakat – a kialakult állapotra, a városképi illeszkedésre, a szomszéd telkekre gyakorolt hatásra kiterjedő vizsgálat alapján – konzultáció keretében adott szakmai véleményben kell meghatározni, mely esetben a (3) bekezdés szerinti méretbeli összefüggéseket nem kell figyelembe venni, kivéve az egyéb szakági jogszabályok előírásai alapján kötelező távolságokat (pl. tűz-, telepítési távolság).

(5) Kisvárosias és kertvárosias lakóterületekhez tartozó telken a meglévő épület függőleges irányba csak a (3) bekezdésben meghatározott méretbeli összefüggés mértékéig bővíthető.

(6) Ha a telekhatár mellett teleknyúlvány van, annak teljes szélessége beleszámít a visszamaradt telek oldalkert méretébe. A teleknyúlványnak a visszamaradt telek melletti határa és a visszamaradt telken elhelyezett épület között 1,5 méternél kisebb távolság nem lehet.

19. § (1) Szabályozási terv építési hely jelölése hiányában az építési övezetek telkein az építési hely speciális szabályait a (2)-(6) bekezdések határozzák meg.

(2) Építési övezetek – kivéve a kisvárosias és a kertvárosias lakóterületeken belül – ikres és zártsorú beépítési módú telkein az épület közhasználatú terület felőli homlokzatának síkjához illesztett a 29. § (1) bekezdésben meghatározott épületméret szerinti sáv az elsődleges építési hely, melyet a beépítés több ütemben történő megvalósítása, vagy meglévő épület a telek beépítettségét növelő bővítése esetén az első építési ütemben kell beépíteni.

(3) Az építési hely (2) bekezdésben meghatározott területen kívüli részeit akkor lehet igénybe venni, ha az elsődleges építési hely területének legalább 2/3-a beépítésre kerül.

(4) Kisvárosias és kertvárosias lakóterületek építési övezeteinek ikres és zártsorú beépítési módú telkein az épület közhasználatú terület felőli homlokzatának síkjához illesztett 18 méter széles sáv az elsődleges építési hely, melyet a beépítés több ütemben történő megvalósítása, vagy meglévő épület a telek beépítettségét növelő bővítése esetén az első építési ütemben kell beépíteni.

(5) Az építési hely (4) bekezdésben meghatározott területen kívüli részeit akkor lehet igénybe venni, ha az elsődleges építési hely területének legalább 90 %-a beépítésre kerül.

(5a)⁵ Egy telken egy önálló épület (főépítmény, mosókonyha, nyárikonyha, gépkocsi, vagy egyéb tároló) helyezhető el, kivéve a (6) szerinti esetet.

(6)⁶ Az építési telken belül egy építési hely jelölhető ki és egy építési helyen belül egy önálló épület (főépítmény, mosókonyha, nyárikonyha, gépkocsi, vagy egyéb tároló) helyezhető el. Egy telken több önálló épület akkor helyezhető el, ha – a ZVR előírásainak figyelembevételével – a főépítész az épületek építési helyét konzultáció keretében adott szakmai véleményben meghatározza. A telken belüli építési helyek közötti területre az oldalkertre vonatkozó szabályok alkalmazandók azzal, hogy ezen a területen belül terepszint alatti építmény – az övezeti jellemzők és az egyéb előírások keretein belül – elhelyezhető.

20. § (1) Az elő-, oldal- és a hátsókert területén belül terepszint alatt és felett építmény, építményrész nem helyezhető el, kivéve – a 27. §-ban előírt legkisebb zöldfelület és a 28. §-ban előírt fásított zöldfelület sérelme nélkül – a (2)-(5) bekezdésekben leírt esetekben.

(2) Az elő-, oldal- és hátsókert méretén belül: kerítés, burkolat, előlépcső, gyalogos rámpa megújuló energiaforrás térszín felett összesen legfeljebb 2 m²-es kiterjedésű műtárgya elhelyezhető és konzolos előtető, eresz, cégtábla, cégér, erkély és az egyéb – az OTÉK-ban megengedett – épületrész belóghat.

(3) Az elő- és az oldalkertben elhelyezhető: kerítéssel egybeépített hulladéktartály-tároló, közmű-becsatlakozási műtárgy és felszín alá süllyesztett, személygépjármű tárolására alkalmas gépészeti berendezés és nyitott gépkocsilehajtó elhelyezhető azzal, hogy a szomszédos ingatlanokon nyitott gépkocsilehajtók csak egymástól legalább 2 méter távolságra létesíthetők.

(4) A hátsókert méretén belül: terepszint alatti járműtároló építmény, legfeljebb 20 m² alapterületű kerti építmény és legfeljebb 30 m² alapterületű medence elhelyezhető.

(5) Az építési telek előkertjében a földszinti rendeltetési egységhez tartozó árusító- vagy fogyasztótér létesíthető, a közterületi épületekre előírt városképi követelmények érvényesítése mellett, városrendezési megállapodásban meghatározott feltételekkel.

21. § (1) Az építési vonalat a Szabályozási terv állapítja meg, annak hiányában a (2)-(4) bekezdések szerint kell eljárni.

(2) Az épület közterület felőli homlokzati síkját – mely egyben az előkerti építési határvonal – a telken vagy a csatlakozó telken meglévő beépítéshez illeszkedve kell meghatározni.

(3) Ikres és zártsorú beépítési módú telek esetében az épület közterület felőli homlokzatának síkját a csatlakozó épület homlokzatához illeszkedve kell meghatározni.

(4) Amennyiben a telek, a csatlakozó telek, vagy a tömb közterületszakaszának beépítésére jellemző homlokzatsíkok eltérőek, vagy nem határozhatóak meg egyértelműen, akkor az épület közterület felőli homlokzati síkjának a helyét – a kialakult állapotra, a városképi illeszkedésre, a szomszéd telkekre gyakorolt hatásra kiterjedő szakmai vizsgálat alapján – konzultáció keretében adott szakmai véleményben meghatározni.

22. § (1) A telek beépítettségének megengedett legnagyobb mértékét a Szabályozási terv állapítja meg, annak hiányában a beépítettség megengedett legnagyobb mértékét az övezeti előírások határozzák meg, kivéve a (2)-(5) bekezdések eltéréseinek eseteiben.

(2) Ha – meglévő építmény miatt – a telek beépítettségének mértéke meghaladja az övezeti előírásokban meghatározottat, akkor a beépítettség – az építmény fennmaradásáig – a kialakult állapot szerinti lehet.

(3) Az előírt beépítettség megengedett legnagyobb mértéke – legfeljebb az OTÉK övezeti felső határértékéig – meghaladható:

(4) Ha a zártsorú beépítési módú saroktelek területe legfeljebb 1050 m², akkor a terepszint alatti és feletti beépítettségének megengedett legnagyobb mértéke elérheti a 70 %-ot.

(5) A homlokzat-felújítással együtt készülő emelet-ráépítéssel és a tetőtér-beépítéssel létrejövő lakásokhoz kapcsolódó felvonó nem számít bele a telek beépítettség mértékébe.

23. § (1) Az egyes telkeken a terepszint alatti építés megengedett legnagyobb mértékét a Szabályozási terv állapítja meg. A Szabályozási terv rendelkezése hiányában a telek terepszint alatti építés megengedett legnagyobb mértékét az övezeti előírások határozzák meg, kivéve a (2)-(4) bekezdések esetében.

(2) Ha – meglévő építmény miatt – a telek terepszint alatti építettségének mértéke meghaladja az övezeti előírásokban megengedettet, akkor a terepszint alatti építés mértéke – az építmény fennmaradásáig – a kialakult állapot szerinti lehet.

(3) Ha a telekre meghatározott beépítettség megengedett legnagyobb mértéke meghaladja az övezeti előírásokban meghatározott terepszint alatti építés megengedett legnagyobb mértékét, akkor a terepszint alatti építés mértéke elérheti a telek beépítettségének mértékét.

(4) A telekre vonatkozó terepszint alatti építés megengedett legnagyobb mértéke az övezeti előírásokban megengedett legnagyobb mértéket meghaladhatja – az előírt zöldfelület, fásított zöldfelület sérelme nélkül – városrendezési megállapodásban meghatározottak alapján.

(5) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában építési telken terepszint alatti építmény – legfeljebb a telekre előírt terepszint alatti építés megengedett legnagyobb mértékéig – építési helyen és a „Telek kizárólag terepszint alatt beépíthető része” területén belül helyezhető el.

24. § (1) A telek általános és parkolási szintterületeinek megengedett legnagyobb mértékét a Szabályozási terv állapítja meg. A Szabályozási terv rendelkezése hiányában a telek általános és parkolási szintterületeinek megengedett legnagyobb mértékét az övezeti előírások határozzák meg, kivéve a (2)-(5) bekezdések esetét.

(2) Ha – meglévő építmény miatt – a telek szintterületének mértéke meghaladja az övezeti előírásokban megengedettet, akkor az általános és a parkolási szintterület – az építmény fennmaradásáig – a kialakult állapot szerinti lehet.

(3) Az általános szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértékének alapértékétől – a kialakult állapotra, a városképi illeszkedésre, a szomszéd telkekre gyakorolt hatásra, a terület intézményi és közmű infrastruktúrájára, Zugló közlekedési koncepciójával való összhangra is kiterjedő vizsgálat alapján – konzultáció keretében adott szakmai véleményben és városrendezési megállapodásban meghatározott mértékben és feltételekkel legfeljebb az általános szintterületi mutató legnagyobb mértékének engedményes értékéig el lehet térni.

(4) A parkolási szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértékének alapértékétől – a kialakult állapotra, a városképi illeszkedésre, a szomszéd telkekre gyakorolt hatásra, a terület intézményi és közmű infrastruktúrájára, Zugló közlekedési koncepciójával való összhangra is kiterjedő vizsgálat alapján – konzultáció keretében adott szakmai véleményben és városrendezési megállapodásban meghatározott mértékben és feltételekkel legfeljebb a parkolási szintterületi mutató legnagyobb mértékének engedményes értékéig el lehet térni.

(5) A homlokzat-felújítással együtt készülő emelet-ráépítéssel és a tetőtér-beépítéssel létrejövő lakások szintterülete nem számít bele a szintterületi mutató mértékébe.

(6) Amennyiben a parkolási szintterületre e rendelet nem állapít meg határértéket, akkor az általános szintterületnek a parkolási szintterülettel csökkentett területével kell – ha van megállapított határértéke, akkor – az általános szintterületi mutatót kiszámítani.

25. § (1) *1 A teljes építményre vonatkozóan épületmagasság és az építmény egyes homlokzataira vonatkozóan homlokzatmagasság értéket kell számolni, melyeknek a megengedett legnagyobb mértékét a Szabályozási terv állapítja meg. A Szabályozási terv rendelkezése hiányában az épületmagasság és a homlokzatmagasság megengedett legnagyobb mértékét az övezeti előírások határozzák meg, kivéve a (2)-(4) bekezdések esetében.

(2) Ha a meglévő épület valamely magassági értéke meghaladja az e rendelet előírásaiban megengedettet, akkor a meghaladott magasság érték – az építmény fennmaradásáig – a kialakult állapot szerinti lehet.

(3) Ikres beépítés esetén, ha a csatlakozó épület magassági értéke a telekre előírt mértékét meghaladja, akkor az épületmagasság és homlokzatmagasság értéke azt elérheti, de azt nem haladhatja meg. Zártsorú beépítés esetén, ha a csatlakozó épületek magasságainak átlagértéke a telekre előírt mértékét meghaladja, akkor az épületmagasság és homlokzatmagasság értéke azt elérheti, de azt nem haladhatja meg.

(4) Amennyiben a telken, a csatlakozó telken, a tömb közterületszakaszának telkein, vagy a tömb telkein meglévő beépítések szerinti magassági értékek eltérőek, akkor az épületmagasság és a homlokzatmagasság (1)-(3) bekezdések alapján megállapított legnagyobb mértékétől legfeljebb 10 %-kal, de legfeljebb 1,2 méterrel eltérés engedélyezhető – a kialakult állapotra, a városképi illeszkedésre, a csatlakozó tűzfalakra, a műszaki adottságokra tekintettel és a szomszéd telkekre gyakorolt hatásra is kiterjedő vizsgálat alapján – szakmai konzultáció keretében adott szakmai véleményben meghatározott mértékben és feltételekkel.

(5) Az épületmagasság és a homlokzatmagasság meghatározásánál alkalmazott, az épület irányába emelkedő 45°-os sík alatt kialakított tetőemelet-részre a magastetőre és a tetőtér-beépítésre vonatkozó szabályok alkalmazandók.

(6) Az épület legmagasabb pontját a Szabályozási terv, vagy az övezeti előírások határozzák meg, annak hiányában a ZVR előírásait kell érvényesíteni.

26. § (1) Elfogadott közterület-alakítási terv hiányában a közhasználatú területen terepszint alatti járműtároló vagy aluljáró csak „terepszint alatti építmény elhelyezésére kijelölt terület”-en belül helyezhető el, az övezeti előírások és a beépítésre vonatkozó egyéb előírások betartásával.

(2) Erkély és zárterkély a közhasználatú terület fölé a ZVR előírásai szerinti nyúlhat.

27. § (1) Az övezeti előírásokban előírt zöldfelület megengedett legkisebb mértékénél kisebb zöldfelület nem alakítható ki, kivéve a (3)-(4) bekezdések szerinti esetekben.

(2) *2 A zöldfelület mértékébe

28. § (1) Az építési övezet telkén fás szárú növényzet telepítésére alkalmas, legalább 2,5 méter mély talajú (ültetőközegű), egybefüggő fásított zöldfelületet kell biztosítani:

(2) A fásított zöldfelület területét beépíteni nem lehet:

(4) A fásított zöldfelületet ki kell alakítani a telek átmeneti hasznosításával egyidejűleg, kivéve az (1) bekezdés b) pont szerinti területen.

(5) A fásított zöldfelületet és a 27. § (1) bekezdés szerinti zöldfelületet ki kell alakítani:

(6) *2 A felszíni parkolók árnyékolását minden megkezdett 4 darab parkolóhely után 1 darab – nagy lombkoronát nevelő, környezettűrő, túlkoros, allergén pollent nem termelő lombos – fa telepítésével kell megoldani, legalább 2,5 m² területű és legalább 1,5 méter széles szabad földterület biztosításával.

29. § (1) A Szabályozási terven a telekre vonatkozó építési hely jelölésének hiányában új épület, vagy épületszárny bevilágítást biztosító párhuzamos homlokzatai közötti merőleges – határoló falainak külsősíkjai között mért – mélységének megengedett legnagyobb mértéke:

(2) A rendeltetésekre vonatkozó további követelményeket a ZVR állapítja meg.

30. § (1) Építmény, építményrész bővítése, tetőtér-beépítése nem megengedett, ha szabályozási vonal átmetszi vagy építési helyen kívül van.

(2) Meglévő épület tetőtér-beépítéssel és emelet-ráépítéssel való bővítése eseteiben a 16. § (5), a 22. § (5), 24. § (5), 25. § (4), és a 27. § (3) bekezdések szerinti kedvezmények bármelyike csak akkor érvényesíthető, ha a meglévő épület rekonstrukciója és az új épületrész minősége a – konzultáció keretében adott szakmai véleményben részletesen meghatározott – építészeti követelményeknek megfelel.

(3) Ha a meglévő építmény szintterülete, beépítési magassága, beépítettsége vagy terepszint alatti építettsége a megengedett mértékét túllépi, vagy a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke nem éri el a 3. mellékletben meghatározott, vagy az előírt szabályozási határértéket, csak olyan építési tevékenység folytatható, amely a szabályozási határértékektől való eltérést nem növeli tovább, kivéve e rendelet eltérő rendelkezése esetén.

(4) Emelet-ráépítés, tetőtér-beépítés csak a teljes épületet érintően és egy ütemben alakítható ki, kivéve a tetőkontúron belül tervezett tetőtér-beépítés esetén.

(5) Meglévő épületben a tervezett felvonó bútorszállító méretre vonatkozó követelményt a középmagas épületben sem kell érvényesíteni, amennyiben az nem kialakítható az épületen belüli közös tulajdonú részeinek területén.

31. § (1) A kisvárosias-, a nagyvárosias lakóterületek és a mellékközponti területek építési övezeteiben – az OTÉK 36. § (1) bekezdés a) pontja szerinti – telepítési távolság nem lehet kisebb, mint a szembenéző homlokzatok közül a magasabbik tényleges homlokzatmagasságának 2/3-a, de legalább 10 méter, kivéve, ha a magasabbik tényleges homlokzatmagassága nem éri el a 10 métert, akkor az értékének 100 %-a.

(2)⁸ A homlokzatok között tartandó távolság szabályait a ZVR állapítja meg.

(3)⁹ A Vi-1/8 jelű építési övezetben a csatlakozó építési telek közös telekhatárvonalán homlokzati nyílászáró méretkorlát és a nyílászáró mögötti tér funkciókorlátozás nélkül, a tűzvédelmi szabályozás figyelembevételével létesíthető.

32. § *1 Építési határvonalon túlnyúló épületrész hossza legfeljebb az épület adott építési határvonalán álló teljes homlokzathosszának 3/5-e, túlnyúlása legfeljebb 1 méter lehet.

33. § (1) Új épület építése; meglévő épület bővítése; építmény rendeltetés-változtatása esetén e rendelet rendelkezései és a 4. melléklet alapján megállapított számú jármű elhelyezéséről kell gondoskodni.

34. § (1) Az elhelyezett személygépkocsik számának megállapításakor a parkolóhelyek számát engedményes értékkel számoltan, a következő szorzókkal kell figyelembe venni:

(2) *2 A telken belül elhelyezendő személygépjárművek számának meghatározása során nem vehető figyelembe:

(3)¹⁰ A létrejövő új lakásokhoz biztosítandó személygépjárművek számába – az OTÉK, a ZVR, valamint e rendelet zöldfelületre vonatkozó előírásai és a biztonságos járműforgalom biztosítása mellett – a telken belül az új lakásokhoz tartozó, felszínen elhelyezett parkolóhelyek közül az alábbi számú parkolóhelyek vehetők figyelembe:

(4) *4 Új épület építése, meglévő épület rendeltetés módosítás és bővítése esetén az elhelyezendő személygépjárművek számához figyelembe vett felszíni parkolóhely mérete legalább 2,5 × 5 méter, és nem vehető figyelembe szemcsés anyaggal – kavics, murva, homok – szórt felület.

(5) A telken elhelyezett személygépjárművek visszafordulási lehetőségét telken belül kell biztosítani, kivéve, ha a telek nem KÖu-2 és KÖu-3 övezethez kapcsolódik és legfeljebb négy személygépjármű van a telken elhelyezve.

35. § (1) Az elhelyezendő személygépjárművek számát a (2)-(4) bekezdések esetében a 33. § (1) bekezdés előírásaitól eltérve kell meghatározni.

(2) A K-Sp/1 építési övezetben sport rendeltetés esetén a rendeltetésszerű használathoz szükséges telken belüli személygépjármű elhelyezési kötelezettség – a lelátók férőhelyszámától függetlenül – 1000 parkolóhely. A K-Sp/2 jelű építési övezetben a rendeltetésszerű használathoz – a lelátók férőhelyszáma alapján meghatározott személygépjárművek számából – legfeljebb 500 darab elhelyezését kell biztosítani.

(3) Az Öv utca 133-135. (31267/126 hrsz.), Öv utca 129-131. (31267/128 hrsz.), Kövér Lajos utca 45-47. (31828 hrsz.) és a Bíbor utca 14-16. (32029 hrsz.) telkeken 2018. június 30-ig megépült és kialakított épületek rendeltetéseihez az e rendelet 4. melléklete alapján meghatározott számú személygépjármű 40 %-ának az elhelyezését kell biztosítani.

(4) A Csömöri út – Rákospatak utca – Bosnyák köz – Bosnyák utca – Lőcsei út által határolt területen épülő új, kizárólag kereskedelmi és szolgáltató önálló rendeltetési egységet tartalmazó épületek építéséhez kapcsolódó személygépkocsi várakozóhely biztosítási kötelezettség mértéke – a 300 m²-nél nagyobb bruttó alapterületű, napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzletek parkolóinak kivételével – 40 %-kal, egyéb közösségi szórakoztatás vagy egyéb művelődés funkció esetén 25 %-kal csökkenthető.

(5)¹² A Vi-1/8 jelű építési övezet területén épülő új épület építéséhez kapcsolódó személygépjármű elhelyezési kötelezettség – a 300 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű, napi fogyasztási cikket értékesítő üzletek kivételével – nem keletkezik; az építési övezet területén legfeljebb 120 személygépjármű várakozóhely létesíthető.

36. § Személygépjármű elhelyezési kötelezettség nem keletkezik:

37. § A – 77. § szerinti – Városközponti területen a 33. § (1) bekezdésben előírt személygépjárművek számától városrendezési megállapodásban meghatározott feltételekkel el lehet térni:

38. § (1) Amennyiben az 4. melléklet a rendeltetéshez tartozóan kerékpár, autóbusz elhelyezéséről nem rendelkezik, akkor elhelyezési kötelezettség nem keletkezik.

(2) Kerékpáronként legalább 1 m² alapterülettel számított tárolási helyet kell kialakítani, mely során 3,5 m²-nél kisebb alapterületű helyiség nem vehető figyelembe.

(3)¹³ A Vi-1/8 jelű építési övezet területén épülő új épület építéséhez kapcsolódó autóbusz várakozóhely biztosítási kötelezettségébe a 300 m-en belüli, közterületi autóbusz parkoló beszámítható.

(4)¹⁴ Az 1. mellékletben kijelölt P+R rendszerű parkolási létesítmények elhelyezésére alkalmas területen legalább az előírt személygépjármű-befogadóképesség 20 %-ának megfelelő kerékpár B+R rendszerű tárolásának lehetőségét is biztosítani kell.

39. § (1) A járművek elhelyezését telken belül kell biztosítani, kivéve, ha a parkolóhely telken belüli kialakítása – konzultáció keretében adott szakmai véleményben megállapítottan –

(2) A járművek telken belüli elhelyezésétől a (3)-(4) bekezdések esetei szerint lehet eltérni.

(3) Parkolóhely – légvonalban mérve 500 méteren belül – másik telken biztosítható, ha az ott lévő rendeltetésekhez szükséges parkolóhelyszámot meghaladóan szabad parkolóhelyként áll rendelkezésre és a parkolóhelyeket – használati jog vagy településrendezési kötelezettség tényének feljegyzésével – az ingatlan-nyilvántartásban bejegyezéssel biztosítják mindaddig, míg az elhelyezési kötelezettség – a kapcsolt rendeltetést tartalmazó épület bontásával – meg nem szűnik vagy a teljesítés más módját az építtető nem igazolja.

(4) Parkolóhely – önkormányzati rendelet előírásai szerint, városrendezési megállapodás alapján – a telken kívül önkormányzati területen is kialakítható, vagy pénzben is megváltható.

(5) A rendeltetéshez – a 33. § és a 37. § alapján megállapított – elhelyezendő járművek számától el lehet térni legfeljebb 50 %-os mértékkel a (6) bekezdésben előírtak szerint.

(6) Az (1) bekezdés, a (5) bekezdés és a 37. § eseteiben – a telek kialakult állapotára, beépítési módjára, övezeti jellemzőire, településen belüli elhelyezkedésére tekintettel, a szomszéd telkekre gyakorolt hatásra, a terület intézményi és közmű infrastruktúrájára, továbbá Zugló közlekedési koncepciójával való összhangra is kiterjedő vizsgálat alapján – konzultáció keretében adott szakmai véleményben és városrendezési megállapodásban részletesen meghatározott feltételek mellett el lehet térni.

40. § (1) A nyitott gépkocsilehajtót az épület párhuzamos külső falsíkjától legalább 1 méter távolságra, jégmentesítetten és a ZVR szerinti részletes követelmények szerint alakítható ki.

(2) A legfeljebb 10 álláshelyet kiszolgáló lehajtó rámpa kiemelt szegélye elhagyható az egyenes szakaszon és a megengedett lejtés 20 %-ot elérheti.

41. § (1) Új épület építése; meglévő épület bővítése; építmény rendeltetés-változtatása esetén – szállítás céljára – a rendeltetésekhez szükséges rakodóhelyek számát konzultáció keretében adott szakmai véleményben kell meghatározni.

(2) Ha az (1) bekezdés szerint számú rakodóhely telken belül nem megoldott, vagy nem alakítható ki, akkor városrendezési megállapodásban kell tisztázni a biztosításának feltételeit.

42. § E rendelet eltérő rendelkezése hiányában az övezetek, építési övezetekben a telkekre a rendeltetések előírásait a 2. melléklet és a beépítési paramétereit a 3. melléklet határozza meg.

43. § Lakóterületen belül nagyvárosias magas intenzitású, jellemzően zártsorú, zártudvaros beépítésű lakóterület (Ln-1) alövezetei: Ln-1/1, Ln-1/2 és Ln-1/3.

44. § (1) Lakóterületen belül nagyvárosias, jellemzően zártsorú, keretes beépítésű lakóterület (Ln-2) alövezetei: Ln-2/1, Ln-2/2, Ln-2/3, Ln-2/4, Ln-2/5, Ln-2/6, Ln-2/7, Ln-2/8, Ln-2/9, Ln-2/10, Ln-2/11, Ln-2/12, Ln-2/13, Ln-2/14 és Ln-2/15.

(2) Az Ln-2/5 és az Ln-2/9 jelű építési övezetekben a Hungária körúthoz csatlakozó építési telken új lakás önálló rendeltetési egység kialakítása nem megengedett.

(3) A Hungária körút 64. (32479 hrsz.) ingatlanon:

(4) A Szugló utca 55. (31863 hrsz.) ingatlanon parkolóház létesíthető.

45. § (1) Az Angol utca 55-61. (31772, 31775 hrsz.) ingatlanokon a telken összesen kialakítható lakásszám – 16. § (4) bekezdés a) pontja szerinti – alapértéke: 20 m²/db, a telek beépítettsége elérheti a 70 %-ot és a terepszint alatti építés mértéke a 95 %-ot.

(2) A Bíbor utca 2-6. (32024 hrsz.), Várna utca 3. (32040 hrsz.) és a Várna utca 5. (32039 hrsz.) ingatlanokon városrendezési megállapodásban előírt mértékben és feltételekkel lakás elhelyezhető, a lakásszám – 16. § (7) bekezdés szerinti – engedményes értéke: 25 m²/db, de a Fogarasi úttal párhuzamos 35 méteres sávban lakás nem alakítható ki; szállás rendeltetés az ingatlanokon – városrendezési megállapodás alapján – elhelyezhető.

(3) A Cserei utca 7. (32553 hrsz.) alatti ingatlanon a terepszint alatti építés mértéke elérheti a 100 %-ot és a telken összesen kialakítható lakásszám – 16. § (4) bekezdés a) pontja szerinti – alapértéke: 18 m²/db.

(4) Cserei utca 10. (32600/1 hrsz.) alatti ingatlanon a terepszint alatti építés mértéke elérheti a 100 %-ot és a telken összesen kialakítható lakásszám – 16. § (4) bekezdés a) pontja szerinti – alapértéke: 26 m²/db, a – 16. § (7) bekezdés szerinti – engedményes értéke: 18 m²/db.

(5) *1 A Cserei utca 11-13. (32551 hrsz.) ingatlanon a telken összesen kialakítható lakásszám – 16. § (4) bekezdés a) pontja szerinti – alapértéke: 26 m²/db, az engedményes érték nem alkalmazható.

(6) Az Egressy út 102-104. (31800 hrsz.) és az Ilka utca 12. (32601 hrsz.) ingatlanokon a telken összesen kialakítható lakásszám – 16. § (4) bekezdés a) pontja szerinti – alapértéke: 26 m²/db. Az Egressy út 106. (31797 hrsz.) ingatlanon a telek beépítettségének megengedett legnagyobb mértéke: 70 %, a telken összesen kialakítható lakásszám – 16. § (4) bekezdés a) pontja szerinti – alapértéke: 26 m²/db. Az Egressy út 102-104. (31800 hrsz.) és Egressy út 106. (31797 hrsz.) telkek összevonása esetén: a telek beépítettsége elérheti a 60 %-ot, a terepszint alatti építés mértéke elérheti a 90 %-ot és a telken összesen kialakítható lakásszám – 16. § (7) bekezdés szerinti – engedményes értéke: 22 m²/db.

(7) A Kövér Lajos tér 14. (31870/4 hrsz.) és a Róna utca 111. (31869/1 hrsz.) ingatlanokon a telken összesen kialakítható lakásszám – 16. § (4) bekezdés a) pontja szerinti – alapértéke: 30 m²/db. Kövér Lajos tér 25. (31882/2 hrsz.) ingatlanon a telken összesen kialakítható lakásszám – 16. § (4) bekezdés a) pontja szerinti – alapértéke: 60 m²/db.

46. § (1) Lakóterületen belül nagyvárosias, jellemzően szabadonálló jellegű lakóterület (Ln-3) alövezetei: Ln-3/1, Ln-3/2, Ln-3/3, Ln-3/4, Ln-3/5, Ln-3/6, Ln-3/7, Ln-3/8 és Ln-3/9.

(2) Az Ln-3/3, az Ln-3/4 és az Ln-3/6 jelű építési övezetben új lakás önálló rendeltetési egység nem megengedett.

(3) *2 Az Ln-3/5 jelű építési övezet telkén – a (7) bekezdés kivételével – lakás és szállás jellegű rendeltetés a szintterület legfeljebb 50%-án létesíthető.

(4) Az Ln-3/7 és az Ln-3/8 jelű építési övezet telkén lakás és szállás jellegű rendeltetés a szintterület legfeljebb 90 %-án létesíthető.

47. § (1) Lakóterületen belül nagyvárosias telepszerű lakóterület (Ln-T) alövezetei: Ln-T/1, Ln-T/2, Ln-T/3, Ln-T/4, Ln-T/5, Ln-T/6, Ln-T/7, Ln-T/8, Ln-T/9, Ln-T/10, Ln-T/11, Ln-T/12, Ln-T/13, és Ln-T/14.

(2) Az Ln-T/1 és az Ln-T/2 jelű építési övezetben új lakás önálló rendeltetési egység nem alakítható ki.

(3) Az Ln-T/1, Ln-T/2 és az Ln-T/3 jelű építési övezetben az épületek hosszhomlokzatával párhuzamosan 6 - 6 méter széles, a keskenyebb véghomlokzatok esetében 2 - 2 méter széles sáv vehető figyelembe építési helyként

(4) Az Ln-T/1, Ln-T/2 és az Ln-T/3 jelű építési övezetben a meglévő épületeken további használati szint emelet-ráépítéssel vagy magastető létesítésével nem létesíthető.

(5) Az Ln-T/10 jelű építési övezetben az önálló rendeltetési egységek száma nem növelhető.

48. § Lakóterületen belül telepszerű lakóterületen belüli kisvárosias lakóterület (Ln-T/K) alövezetei: Ln-T/K1 és Ln-T/K2.

49. § (1) Lakóterületen belül kisvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterület (Lk-1) alövezetei: Lk-1/1, Lk-1/2, Lk-1/3, Lk-1/4, Lk-1/5, Lk-1/6, Lk-1/7, Lk-1/8, Lk-1/9, Lk-1/10, Lk-1/11, Lk-1/12, Lk-1/13, Lk-1/14, Lk-1/15, Lk-1/16, Lk-1/17, Lk-1/18 és Lk-1/19.

(2) *2 A Czobor utca 51 (30666 hrsz.) ingatlanon a telken összesen kialakítható lakásszám – 16. § (4) bekezdés a) pontja szerinti – alapértéke: 50 m²/db, a legnagyobb épületmagasság elérheti a 10,5 métert, a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 25% és az építési helye oldalkertek nélküli, zártsorú.

(3) A Fűrész utca 107. (30688 hrsz.) ingatlanon a telken összesen kialakítható lakásszám – 16. § (4) bekezdés a) pontja szerinti – alapértéke: 120 m²/db.

(4) A Jávorka Ádám utca 10/a. (31251/3 hrsz.) a telken összesen kialakítható lakásszám – 16. § (4) bekezdés a) pontja szerinti – alapértéke: 109 m²/db.

(5) A Nagy Lajos király útja 109/b. (31485/59 hrsz.) és a Nagy Lajos király útja 111. (31484/49 hrsz.) ingatlanokon a telken összesen kialakítható lakásszám – 16. § (4) bekezdés a) pontja szerinti – alapértéke: 100 m²/db, a – 16. § (7) bekezdés szerinti – engedményes értéke: 25 m²/db és a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 25 %.

50. § (1) Lakóterületen belül kisvárosias, jellemzően szabadonálló jellegű lakóterület (Lk-2) alövezetei: Lk-2/1, Lk-2/2, Lk-2/3, Lk-2/4, Lk-2/5, Lk-2/6, Lk-2/7, Lk-2/8, Lk-2/9, Lk-2/10, Lk-2/11, Lk-2/12, Lk-2/13, Lk-2/14, Lk-2/15, Lk-2/16, Lk-2/17, Lk-2/18, Lk-2/19, és Lk-2/20.

(2) A Cserei utca 6. (32607 hrsz.) ingatlanon a telek beépítettsége elérheti a 60 %-ot és a telken összesen kialakítható lakásszám – 16. § (4) bekezdés a) pontja szerinti – alapértéke: 50 m²/db, a – 16. § (7) bekezdés szerinti – engedményes értéke: 26 m²/db.

(3) A Rákospatak utca 53. (31058 hrsz.) ingatlanon a telken összesen kialakítható lakásszám – 16. § (4) bekezdés a) pontja szerinti – alapértéke: 228 m²/db.

(4) Telepes utca 80-88. (31150, 31151, 31152, 31153, 31154 hrsz.) ingatlanokon jelölt hátsó szabadonálló építési helyre vonatkozóan az épületmagasság legnagyobb mértéke 8 m, kivéve, ha telekösszevonással érintett, de akkor az építési hely jelölést sem kell figyelmembe venni.

(5) A Telepes utca 82-86. (31151, 31152, 31153 hrsz.) ingatlanokon a telken összesen kialakítható lakásszám – 16. § (4) bekezdés a) pontja szerinti – alapértéke: 50 m²/db, a terepszint alatti építés mértéke elérheti a 75 %-ot.

(6) A Telepes utca 88. (31154 hrsz.) ingatlanon az általános szintterületi mutató – 24. § (1) bekezdés szerinti – alapértéke 0,8 (m²/m²), általános szintterületi mutató – 24. § (3) bekezdés szerinti – engedményes értéke 1,2 (m²/m²).

(7) *5 A Deés utca 82/a. (31260/350 hrsz.) ingatlanon a telken összesen kialakítható lakásszám – 16. § (4) bekezdés a) pontja szerinti – alapértéke: 40 m2/db, a telek beépítettségének megengedett legnagyobb mértéke: 50%-ot, a terepszint alatti építés mértéke: 60%-ot elérhet.

(8) *6 A Deés utca 82/b-84. (31179/27 hrsz.) ingatlanon – városrendezési megállapodásban előírt mértékben és feltételekkel – el lehet térni a beépítettség megengedett legnagyobb mértékétől legfeljebb 50%-os mértékig, a telken összesen kialakítható lakásszám – 16. § (7) bekezdés szerinti – engedményes értéke: 40 m²/db.

51. § (1) Lakóterületen belül kisvárosias, telepszerű lakóterület (Lk-T) alövezete: Lk-T/1.

(2) Az Lk-T/1 jelű építési övezetben az épületek hosszhomlokzatával párhuzamosan 6 - 6 méter széles, a keskenyebb véghomlokzatok esetében 2 - 2 méter széles sáv vehető figyelembe építési helyként

(3) Az Lk-T/1 jelű építési övezetben meglévő – terepszint felett – legfeljebb 5 szintes épületen legfeljebb egy használati szint létesíthető emelet-ráépítéssel vagy tetőtér létesítésével és beépítésével. A – terepszint felett – 5 szintesnél magasabb épület esetén további használati szint emelet-ráépítéssel vagy tetőtér létesítésével nem létesíthető.

52. § (1) Lakóterületen belül kertvárosias, intenzív beépítésű lakóterület (Lke-1) alövezetei: Lke-1/1, Lke-1/2, Lke-1/3, Lke-1/4, Lke-1/5, Lke-1/6 és Lke-1/7.

(2) Az Lke-1/5 övezet területén meglévő épület vízszintes irányú bővítése (hozzáépítés) esetén az építménymagasság értéke elérheti az 5,2 métert akkor, ha a meglévő épület korhű rekonstrukciója és az új épületrész minősége a – konzultáció keretében adott szakmai véleményben részletesen meghatározott – építészeti követelményeknek megfelel.

(3) *1 A Bazsarózsa utca 95. (39590/347 hrsz.) ingatlanon – városrendezési megállapodásban meghatározott mértékben és feltételekkel – el lehet térni a beépítettség megengedett legnagyobb mértékétől legfeljebb 35%-os mértékig és a zöldfelület megengedett legkisebb mértékétől 45%-os mértékig.

53. § (1) Vegyesterületen belül (településközponti, azaz) mellékközpont területének (Vt-M) alövezetei: Vt-M/1, Vt-M/2, Vt-M/3, Vt-M/4, Vt-M/5, Vt-M/6, Vt-M/7 és Vt-M/8.

(2) A Vt-M/1 jelű építési övezet Csömöri úttal határos telkein az előírt legkisebb zöldfelület 20 %-át a Csömöri úttal párhuzamosan, összefüggően, legalább 5 méter szélességgel kell kialakítani. A Vt-M/1 jelű építési övezetben terepszint felett összesen legfeljebb 27 500 m², lakás céljára szolgáló bruttó szintterület helyezhető el. A Vt-M/1 jelű építési övezet területén lakó rendeltetést tartalmazó épületrész a Csömöri úttal határos telkeinek homlokvonalától mért legalább 20 méter távolságra helyezhető el.

54. § *2 (1) Vegyesterületen belül intézményi, jellemzően zártsorú beépítésű terület (Vi-1) alövezetei: Vi-1/1, Vi-1/2, Vi-1/3, Vi-1/4, Vi-1/5, Vi-1/6, Vi-1/7, Vi-1/8, Vi-1/9, Vi-1/10, Vi-1/11, Vi-1/12, Vi-1/13, Vi-1/14 és Vi-1/15.

55. § (1) A Vi-1/3 jelű építési övezetben lakó rendeltetést tartalmazó épületrész a Francia út telekhatárától legalább 25 méter távolságban helyezhető el. A Vi-1/3 jelű építési övezet teljes területén összesen a kialakítható lakásszám – 16. § (4) bekezdés a) pontja szerinti – alapértéke: 130 darab lakás. A Vi-1/3 jelű építési övezetben piac nem létesíthető.

(2) A Zászlós utca 9.-19. (32412/3 hrsz.) és a Zászlós utca 7. (32412/4 hrsz.) ingatlanokon – városrendezési megállapodásban előírt mértékben és feltételekkel – el lehet térni a beépítettség megengedett legnagyobb mértékétől a földszint esetén legfeljebb 80 %-os, az emeleti szinteken legfeljebb 65 %-os és a megengedett épületmagasság esetén legfeljebb 21 méteres mértékig.

(3) A Vi-1/6 jelű építési övezet területén a csatlakozó telkek oldalhatáron álló épületeihez a tűzfalak takarásával kell csatlakozni.

56. § (1) A Vi-1/8 jelű építési övezet telkén a Szabályozási tervben jelölt metró felszíni kijáratainak a biztosítása mellett helyezhetők el a 2. mellékletben megengedett rendeltetések.

(2)¹⁶ A Vi-1/8 jelű építési övezet területén az előkert mérete: 0 méter. A Vi-1/8 jelű építési övezet területén a Szabályozási tervben jelölt, „Menekülő lépcsőház, lift, rámpa, hulladéktároló és gépészeti helyiség kivételével földszinten nem beépíthető terület”-en, a K-Sp/2 jelű építési övezetben épült építmények közönségének útvonal biztosítása mellett a tűzoltó gépjárművek szabad átközlekedésének a lehetőségét is biztosítani kell.

(3) A Vi-1/8 jelű építési övezet területén kereskedelem és szolgáltatás kizárólag a földszinten és legfeljebb 6000 m² alapterületen létesíthető, amelybe a 6 méter vagy annál szélesebb, közforgalom számára megnyitott épületen belüli, a gyalogos közlekedést szolgáló terület – amin belül más rendeltetés nem megengedett – területe nem számítandó be.

(4)¹⁷ A Vi-1/8 jelű építési övezet területén a 2. mellékletben foglaltakon túl – TRSZ esetén – megengedhető: szállás, és egészségügyi rendeltetés.

(5) A Vi-1/8 jelű építési övezet területén rakodóhely csak zárt térben alakítható ki.

(6) A Vi-1/8 jelű építési övezet területén a metróperonok végén lévő felszíni kijáratok átépíthetők, de a lépcsők legfeljebb két részre bonthatók. A meglévő lépcsők által kijáratonként biztosított átbocsátóképesség nem csökkenthető.

(7) A Vi-1/8 jelű építési övezet térszín alatti metróállomása és a K-Közl/3 jelű építési övezet autóbusz pályaudvara közötti közvetlen gyalogos kapcsolat kialakíthatóságát legalább 4 méter szélességben biztosítani kell. A Vi-1/8 jelű építési övezet beépítésének a földszintjén – kapcsolódva a metróállomás keleti végén lévő kijárathoz – a közforgalmú közlekedést szolgáló ügyfélközpont kialakíthatóságát kell biztosítani.

(8) A Vi-1/8 jelű alövezet területén a közlekedési rendszer kialakításának a követelményei:

(9) *1 A Hungária krt. 113-115. (32309 hrsz.) ingatlanon – városrendezési megállapodásban előírt mértékben és feltételekkel – el lehet térni a legnagyobb épületmagasság megengedett mértékétől legfeljebb 29 méter mértékig és az általános szintterületi mutató 24. § (3) szerinti engedményes értéke elérheti az 5,5 (m²/m²) mértéket.

57. § A Vi-1/11 és a Vi-1/12 jelű építési övezetben a Hungária körúttal szomszédos első teleksor telkén új lakás önálló rendeltetési egység nem alakítható ki.

58. § (1) A Vi-1/14 jelű építési övezetben a Zászlós utca mentén az épületek utcai homlokzatmagassága legfeljebb 15 méter lehet.

(2) A Vi-1/14 jelű építési övezetben a Francia út felé a lakások huzamos tartózkodásra szolgáló helyisége nem tájolható. Lakó rendeltetést tartalmazó épületrész a Mogyoródi út telekhatárától legalább 40 méter távolságban helyezhető el.

(3) A Vi-1/14 jelű építési övezetben terepszint alatti építés esetén az építmény födémén intenzív zöldtetőt kell létesíteni.

59. § (1)¹⁸ Vegyesterületen belül intézményi, jellemzően szabadonálló jellegű terület (Vi-2) alövezetei: Vi-2/1, Vi-2/2, Vi-2/3, Vi-2/4, Vi-2/5, Vi-2/6, Vi-2/7, Vi-2/8, Vi-2/9, Vi-2/10, Vi-2/11, Vi-2/12, Vi-2/13, Vi-2/14, Vi-2/15, Vi-2/16, Vi-2/17, Vi-2/18, Vi-2/19, Vi-2/20, Vi-2/21, Vi-2/22, Vi-2/23, Vi-2/24, Vi-2/25, Vi-2/26, Vi-2/27, Vi-2/28 és Vi-2/EN.

(2) A Vi-2/13 jelű építési övezet területén kizárólag egészségügyi rendeltetés és az azt kiszolgáló kiegészítő rendeltetés megengedett.

(3) A 424-es jelű tömb Vi-2/14 jelű építési övezetének a területén:

(4) A 419-es jelű tömb területén Vi-2/14 jelű építési övezetbe sorolt építési telken lakó rendeltetés elhelyezhető, az összesen kialakítható lakásszám – 16. § (4) bekezdés a) pontja szerinti – alapértéke: 600 m²/db.

(5) A Vi-2/15 jelű építési övezetben új épületet elhelyezni csak a telektömb területének részletes talajszennyezés-vizsgálata és az esetleges szennyezés ártalmatlanítása után lehet.

60. § Vegyesterületen belül Intézményi, helyi lakosság alapellátását biztosító terület (Vi-3) alövezetei: Vi-3/1, Vi-3/2, Vi-3/3 és Vi-3/4.

61. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató területen belül gazdasági, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz-1) alövezetei: Gksz-1/1, Gksz-1/2, Gksz-1/3, Gksz-1/4, Gksz-1/5, Gksz-1/6, Gksz-1/7, Gksz-1/8, Gksz-1/9 és Gksz-1/10.

(2) A Gksz-1/7 jelű építési övezet telkén szállás jellegű rendeltetés a kialakított szintterület legfeljebb 80 %-án létesíthető.

62. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató területen belül gazdasági, jellemzően raktározásra és termelésre szolgáló terület (Gksz-2) alövezetei: Gksz-2/1, Gksz-2/2, Gksz-2/3, Gksz-2/4, Gksz-2/5, Gksz-2/6, Gksz-2/7, Gksz-2/8 és Gksz-2/9.

(2) A Gksz-2/6 jelű építési övezetben új épületet elhelyezni csak a telektömb területének részletes talajszennyezés-vizsgálata és az esetleges szennyezés ártalmatlanítása után lehet.

(3) *1

(4) A 39530/3 helyrajzi számú ingatlanon jelölt javasolt telekhatárok szerinti megosztása esetén a telek kialakítható legkisebb területére vonatkozó előírást figyelmen kívül lehet hagyni.

63. § (1) Ipari területen belül energiatermelés területének (Gip-E) alövezete: Gip-E/1.

(2) A Gip-E/1 jelű építési övezet területén kizárólag az energiatermelés építménye és az azt kiszolgáló kiegészítő rendeltetés megengedett.

64. § (1) Különleges területen belül állat- és növénykert (K-ÁN) alövezetei: K-ÁN/1 és K-ÁN/2. A K-ÁN/1 és a K-ÁN/2 jelű építési övezet területén épület nem helyezhető el.

(2) A K-ÁN/1 és a K-ÁN/2 jelű építési övezet területe egyesíthető a VÉSZ által szabályozott, azonos jelű, szomszédos K-ÁN/1 és K-ÁN/2 jelű építési övezetekkel. A telkek egyesítése esetén a VÉSZ által meghatározott övezeti jellemzőket és előírásokat kell figyelembe venni.

65. § (1) Különleges területen belül egészségügyi terület (kórház, szanatórium, gyógyszálló, gyógyüdülő) (K-Eü) alövezete: K-Eü/1.

(2) A K-Eü/1 jelű építési övezet területén kizárólag egészségügyi rendeltetés és az azt kiszolgáló kiegészítő rendeltetés megengedett.

66. § Különleges területen belül honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület (K-Hon) alövezetei: K-Hon/1 és K-Hon/2.

67. § (1) Különleges területen belül közlekedéshez kapcsolódó épületek elhelyezésére szolgáló terület (K-Közl) alövezetei: K-Közl/1, K-Közl/2, K-Közl/3.

(2) A K-Közl/1, K-Közl/2 és a K-Közl/3 jelű építési övezet területén kizárólag közlekedési rendeltetés és az azt kiszolgáló kiegészítő rendeltetés, valamint kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, intézményi, kulturális és közösségi szórakoztató rendeltetés megengedett, ha az alaprendeltetést nem zavarja.

(3) A K-Közl/3 jelű építési övezet területén új épületrész nem építhető. A K-Közl/3 jelű építési övezet beépítésének a tetőszintjén a gyalogos közhasználatot biztosítani kell.

68. § (1) Különleges területen belül nagykiterjedésű rekreációs és szabadidős terület (K-Rek) alövezetei: K-Rek/1, K-Rek/2, K-Rek/3 és K-Rek/4.

(2) A K-Rek/1 és a K-Rek/4 jelű építési övezet területén a 2. mellékletben meghatározott kiegészítő rendeltetések kizárólag a sport fő rendeltetést kiszolgálóan létesíthetők. A meglévő üzemanyagtöltő-állomás megtartható, átalakítható, felújítható, de nem bővíthető.

(3) A K-Rek/2 jelű építési övezet területén a 2. mellékletben meghatározott kiegészítő rendeltetések kizárólag a sport rendeltetést, strandlétesítményt kiszolgálóan létesíthetők.

(4) A K-Rek/3 jelű építési övezet területén a 2. mellékletben meghatározott kiegészítő rendeltetések kizárólag a sport és rekreáció rendeltetést kiszolgálóan létesíthetők.

(5) A Csömöri út 21-33. (31267/137 hrsz.) ingatlanon jelölt javasolt telekalakítás esetén a telek kialakítható legkisebb területére vonatkozó előírást figyelmen kívül kell hagyni.

69. § (1) Különleges területen belül nagykiterjedésű sportolási célú terület (K-Sp) alövezetei: K-Sp/1 és K-Sp/2.

(2) A K-Sp/1 jelű építési övezet területén kizárólag sport rendeltetés és az azt kiszolgáló, kiegészítő rendeltetés megengedett. A K-Sp/2 jelű építési övezet területén kiegészítő rendeltetésként kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó rendeltetés kizárólag sport és kulturális, közösségi, szórakoztató fő rendeltetést kiszolgálóan megengedett.

70. § (1) Közúti közlekedési terület (KÖu) alövezetei: KÖu-2, KÖu-3 és KÖu-4, Kt-kk és KÖk.

(2) A KÖu-2, KÖu-3 és a KÖu-4 övezet területén gyalogos járda építését legalább 2 méter szélességben, minden építési telekkel határos szakaszon biztosítani kell.

(3) A KÖu-2 övezet az I. rendű főutak területe. Az övezet a főútvonalvonal, annak szervizútja, csomópontja, műtárgya, befogadóig kiépített csapadékvíz-elvezető rendszer, valamint kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elem, gyorsvasúti és közúti vasúti (villamos) pálya, közmű és hírközlési építmény, továbbá zöldfelületi elem elhelyezésére szolgál.

(4) A KÖu-3 övezet a II. rendű főutak területe. Az övezet a II. rendű főútvonal, annak szervizútja, csomópontja, műtárgya, csapadékvíz-elvezető rendszere, valamint parkoló, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elem, közúti vasúti (villamos) pálya, közmű és hírközlési építmény, továbbá zöldfelületi elem elhelyezésére szolgál.

(5) A KÖu-4 övezet a településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutak területe. Az övezet a gyűjtőút, annak csomópontja, műtárgya, csapadékvíz-elvezető rendszere, valamint parkoló, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elem, közúti vasúti (villamos) pálya, közmű és hírközlési építmény, továbbá zöldfelületi elem elhelyezésére szolgál.

(6)²⁰ Az I. és II. rendű főutak területén – az eseti forgalomkorlátozási beavatkozások kivételével – nem szüntethető meg a közúti gépjárműforgalom.

71. § (1) A Kt-Kk övezet a kerületi jelentőségű közutak területe. Az övezet a forgalmi szerepet betöltő gyűjtőút és kiszolgáló (lakó) út, annak csomópontja, műtárgya, csapadékvíz-elvezető rendszere, valamint parkoló, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elem, közmű és hírközlési építmény, továbbá zöldfelületi elem elhelyezésére szolgál.

(2) Kerületi (helyi) jelentőségű gyűjtőutak: a Tatai út, Dévényi utca, Szőnyi út (Mexikói út és az Udvard utca között), Ungvár utca (a Nagy Lajos király útja és a Csáktornya park között), Hermina út, Erzsébet királyné útja (a Hermina út és a Hungária körút között), Öv utca (az Erzsébet királyné útja és a Telepes utca között), Telepes utca (a Nagy Lajos király útja és az Öv utca között), Rákospatak utca (az M3 autópálya bevezető szakasza és a Szugló utca között), Vezér utca, Mexikói út (a Thököly út és a Kerepesi út között), Ifjúság útja, Szugló utca (a Róna utca és az Öv utca között), Egressy út és az Ond vezér útja.

(3) Egyéb jelentősebb közúthálózati elemek: a Róna park, Kacsóh Pongrác út (a Róna park és a Csáktornya park között) és a Csáktornya park.

72. § (1) A kötöttpályás közlekedési építmények területének (KÖk) övezete kizárólag az országos vasúti hálózat vonala, annak megállója és állomása, műtárgya, üzemi épülete, csapadékvíz-elvezető rendszere, valamint közúti közlekedési pálya, parkoló, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elem, közmű és hírközlési építmény, zöldfelületi elem, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott funkciójú épület elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén a vasúti közlekedési üzemet biztosító épület helyezhető el.

(3) A Tahi utca 112/a-120. (29834/13 hrsz.) és a Tahi utca 95-101. (29834/10 hrsz.) ingatlanokat érintően – a Szabályozási Terven jelölt – javasolt telekhatárok szerint új telek kialakítható – a Rákospatak utca meghosszabbításában – az első ütemben, a telkeket érintő szabályozás végrehajtása előtt.

73. § (1) A többszintes, KÖk/K-Közl jelű övezetben a terepszinten a KÖk övezetre előírtakon kívül csak a felülépítés alépítménye helyezhető el.

(2) A felülépítés parkoló, közmű és hírközlési építmény, zöldfelületi elem és a parkoló kiszolgálásához kapcsolódó kiszolgáló építmény elhelyezésére szolgál.

74. § *1 A folyóvizek medre és partja területének Vf jelű övezetén épület nem helyezhető el. A közművek műtárgyaival a Rákos-patak csak hidak, átereszek alatt vagy a meder alatt keresztezhető. A medertől merőlegesen mért 3-3 méter széles fenntartósávban építmény nem helyezhető el.

75. § (1) Közkert, közpark (Zkp) alövezetei: Zkp/Kp-1, Zkp/Kk-1 és Zkp/Kk-2.

(2) Kerületi jelentőségű zöldterületek alövezetei: Kt-Zkp-1, Kt-Zkk-1, Kt-Zkk-2, Kt-Zkk-3.

(3) A közterületként nyilvántartott zöldterületet közhasználat elől elzárni nem lehet, kivéve a közbiztonsági okból való zárvatartást.

(4) *2 A zöldterületek övezeteiben

76. § (1) A fásított közterek alövezetei a Kt-Fk-1 és Kt-Fk-2.

(2) Az övezetben elhelyezhető: közbiztonság épülete; pihenést, testedzést szolgáló, épületnek nem minősülő építmény; ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmény; nyilvános illemhely; parkolás építménye; és épülethez kapcsolódó, akadálymentesítést szolgáló lift, rámpa.

77. § Budapest „Városközponti területét” a Szabályozási terv kijelöli.

78. § A barnamezős területeket a Szabályozási terv állapítja meg.

79. § E rendelet 2021. április 24. napján lép hatályba.

80. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Zugló kerületi építési szabályzatáról szóló Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2019. (VI. 14.) önkormányzati rendelete.