Budafok - Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata képviselő-testületének 22/2020. (XII.18.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről

Hatályos: 2024. 04. 30

Budafok - Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata képviselő-testületének 22/2020. (XII.18.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről

2024.04.30.

Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Lakástörvény) 3. § (1) és (2) bekezdésében, a 4. § (3) bekezdésében az 5. § (3) bekezdésében, a 12. § (5) bekezdésében, a 19. § (1)–(2) bekezdéseiben, a 20. § (3) bekezdésében, a 21. § (6) bekezdésében, a 23. § (3) bekezdésében, a 27. § (2) bekezdésében, a 31. § (2) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, a 34. § (1) és (6) bekezdéseiben, a 35. § (2) bekezdésében, a 36. § (2) bekezdésében és a 42. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre terjed ki.

2. § Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Lakástörvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.), valamint az Önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 7/2012. (III.05.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) szabályait kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

3. §1 E rendelet alkalmazásában:

a) Pályakezdő fiatal: a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 1. § (2) bekezdés 2. pontja szerinti fogalom;

b) Fiatal házas: a házaspár egyik tagja, aki a bérbeadására irányuló pályázat megjelenése napján nem töltötte be a 35. életévét;

c) Fogyatékos személy: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontja szerinti fogalom.

d) Életvitelszerű tartózkodás: a bérlő akkor tartózkodik életvitelszerűen a lakásban, ha a lakás az otthona, a lakás helyszíne mindennapi teendőinek (különösen pihenés, étkezés), továbbá a lakás a családi élete helyszínéül szolgál, és ahol rendszeresen közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe. Nem tekinthető életvitelszerű tartózkodásnak a ritka, alkalomszerű, az ottlakás látszatának keltése miatti lakáshasználat.

e) Együtt költöző személyek alatt azokat a 38. § (1)-(2) bekezdés szerinti személyeket kell érteni, akik a bérlővel a lakásba együtt költöznek be vagy a bérleti szerződés fennállása alatt jogszerűen tartózkodnak ott.

f) Bérlő kifejezés alatt, ahol a rendelet külön nem említi, bérlőtársakat is érteni kell.

g) Díjhátralék: a bérlőnek vagy használónak az önkormányzattal szemben fennálló bérleti-, vagy használatidíj-tartozása, külön szolgáltatási-, üzemeltetési díjelőleg-, továbbszámlázott közüzemidíj-, közös költség-, és üzemeltetési átalánydíj-tartozása, valamint a bérlőnek vagy a használónak a közüzemi szolgáltatóval szemben fennálló, a használt lakással összefüggő tartozása.

II. Fejezet

Lakás bérbeadásának általános feltételei

3. A lakások bérbeadásának jogcímei

4. §2 Lakást kizárólag az alábbi jogcímeken lehet bérbe adni:

1. bérbeadás

a) pályáztatás útján szociális helyzet alapján;

b) pályáztatás útján költségelven;

c) pályáztatás útján piaci alapon;

2. lakáscsere;

3. lakásbérleti jog folytatása;

4. lakásbérleti szerződés meghosszabbítása;

5. közérdekű feladatok megvalósítása érdekében történő bérbeadás;

6. önkormányzat által fenntartott költségvetési szervnél közfeladat ellátásában résztvevők részére történő bérbeadás

a) szolgálati lakás bérbeadás;

b) kríziselhelyezés céljából történő bérbeadás;

7. lakásgazdálkodási cél alapján történő bérbeadás;

8. nyugdíjasházi lakás bérbeadása;

9. bérlőkijelölési vagy bérlő-kiválasztási jog alapján történő bérbeadás;

10. a lakás korábbi bérlője részére történő bérbeadás;

11. jogcím nélküli lakáshasználat rendezése;

12. bérlőtársi jogviszony létesítése;

13. bérlőtársi jogviszony módosítása;

14. lakásbővítés;

15. bérbeadói nyilatkozat krízistámogatás igénybevételéhez;

16. az Önkormányzat fenntartásában működő Családok Átmeneti Otthonából (továbbiakban: CSÁO) kikerülő személy vagy család elhelyezése.

4. Lakás bérbeadására vonatkozó általános rendelkezések

5. § (1) Lakás annak adható bérbe, aki megfelel az alábbi együttes feltételeknek:

a) a bérleti szerződés megkötésekor nagykorú;

b) a bérbevételre irányuló pályázat benyújtásakor és a bérleti szerződés megkötésekor nem használ az önkormányzat tulajdonában álló lakást jogcím nélkül;

c) akinek az önkormányzat tulajdonában álló lakásra vonatkozó bérleti szerződése nem neki felróható okból szűnt meg a pályázat elbírálása vagy pályázaton kívüli bérbeadás esetén a bérleti szerződés megkötését megelőző öt évben;

d) akinek a bérleti szerződés megkötésekor nem áll fenn tartozása az önkormányzattal szemben;

e) akinek a bérleti szerződés megkötésekor nem áll fenn – önkormányzati lakás használatával összefüggésben keletkezett – közüzemi díjtartozása közüzemi szolgáltatóval szemben;

f) vállalja, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt életvitelszerűen a lakásban tartózkodik;

g) aki nem vásárolt önkormányzati tulajdonban álló lakást a pályázat vagy a lakás bérbevételére vonatkozó kérelem benyújtását megelőző 10 évben, vagy nem volt ilyen lakásban együttköltöző, befogadott vagy jogcím nélkül lakó személy.

h)3 aki a Magyar Államkincstártól kapott rendszeres pénzbeli ellátásra jogosult; magyarországi székhellyel, telephellyel rendelkező munkáltatótól származó, munka- vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyból szerzett rendszeres jövedelemmel rendelkezik.

i)4 hozzájárul ahhoz, hogy az Önkormányzat a benyújtott munkáltatói jövedelemigazolásban szereplő adatok valóságtartalmát ellenőrizze, ennek céljából a közölt adatokat az igazolás kiállítójával egyeztesse.

j)5 aki vállalja, hogy a lakásbérleti jogviszony fennállásának igazolása érdekében a lakcímbejelentő lapot az Önkormányzat képviselője is aláírja.

(2)6 Az (1) bekezdés c) pontja szerinti feltételeket nem kell figyelembe venni, ha az önkormányzat a bérlővel a 4. § 11.-13. pont szerinti jogcím alapján köti meg a bérleti szerződést.

A pályázati eljárás

5. A pályázat kiírása

6. § (1) A lakás bérbeadására irányuló pályázatot az önkormányzat hivatalos lapjában kettő alkalommal kell megjelentetni. A pályázati kiírást az önkormányzat hirdetőtábláján, a www.budafokteteny.hu honlapon és az önkormányzat közösségi média felületein 30 napig közzé kell tenni.

(2) A pályázóknak legalább két időpontot kell biztosítani a lakások megtekintésére.

(3) Egy pályázó legfeljebb három lakásra nyújthat be pályázatot.

7. § (1) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) az önkormányzat megnevezését, székhelyét;

b) a lakás címét, alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát, rövid műszaki leírását;

c) a bérlet típusát (szociális helyzet alapján, költségelven vagy piaci alapon);

d) a bérbeadás időtartamát, a lakásbérleti szerződés lényeges elemeit;

e) a lakbér, a fizetendő közüzemi költségek becsült összegét;

f) e rendelet szerinti pályázati feltételeket;

g) felújítási kötelezettség esetén a felújítási munkák leírását, tételes költségvetését, a felújítás elvégzésének határidejét, az elvégzett felújítás összegének lakbérbe történő beszámítási módját;

h) a pályázat benyújtásának módját, helyét, határidejét;

i) az elbírálás szempontjait, az eredmény közlésének módját, határidejét.

(2) Az önkormányzat a pályázati kiírásban meghatározhatja azokat a szempontokat és azok pontszámait, amelyek alapján a pályázók meghatározott köre előnyben részesíthető. Előnyben részesíthetők különösen a kerületi rend- és katasztrófavédelmi szerveknél szolgálatot teljesítők, a szociális ellátó rendszerben és az egészségügyi szolgáltatóknál dolgozók, a pályakezdő fiatalok, a fiatal házasok, kerületi lakosok.

(3) Bérbeadásra olyan pályázat is kiírható, amelynek alapján a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot elérését, a lakás felújítását vagy komfortfokozatának emelését a bérlőnek kell vállalnia. A felújítási kötelezettség részletszabályait, és a bérbeszámítással kapcsolatos rendelkezéseket a pályázati kiírásban kell meghatározni.

(4) Lakás-felújítási kötelezettséggel történő pályáztatásakor a pályázati kiírásban közzétett felújításra a pályázat elbírálását követő hónap első napjától 120 napos határidőt kell biztosítani azzal, hogy a felújítás idejére a bérleti díj 50%-ának megfelelő összegű használati díjat kell fizetni.

(5) Amennyiben a (4) bekezdésben megjelölt határidőre a lakás felújítása nem, részben vagy nem a pályázati kiírásban közzétett feltételeknek megfelelő módon, minőségben készült el, úgy a (4) bekezdés szerinti határidő lejártát követő hónaptól a bérleti díj teljes összegével megegyező összegű használati díjat kell fizetni.

6. A pályázat benyújtása és elbírálása

8. § (1) A pályázatot az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatokkal, igazolásokkal, zárt borítékban, aláírva, egy példányban kell benyújtani.

(2) A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a pályázó nevét, lakcímét, értesítési címét, telefonszámát, email címét;

b) a megpályázott legfeljebb három lakás címét;

c) a lakásba a bérlővel együtt költöző személyek nevét és rokonsági fokát; annak igazolását;

d) piaci pályázat esetén a megajánlott havi bérleti díj összegét;

e) nyilatkozatot az 5. § (1) bekezdésben foglalt feltételeknek való megfelelésről;

f) a 11. § (1) bekezdés, a 13. § (2) bekezdés vagy a 15. § (2) bekezdés szerinti feltételek meglétének igazolását;

g) felújítási kötelezettség előírása esetén a feltételek elfogadását és a felújítás vállalását;

h) nyilatkozatot arra vonatkozólag, hogy a pályázati anyagban szereplő személyes adatok kezeléséhez, valamint a neve és a pályázatra adott pontszáma (8) bekezdés szerinti közzétételéhez hozzájárul;

i) szociális alapú bérbeadásra vonatkozó pályázat esetén nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy amennyiben bérleti díj-fizetési hátraléka keletkezik, vállalja az önkormányzat által előírt kötelező együttműködést a Budafok-Tétényi Család- és Gyermekjóléti Központtal (továbbiakban: kerületi családsegítő szolgálat);

j) költségelvű és piaci alapú pályázat esetén nyilatkozatot arról, hogy a fizetendő lakbér és óvadék nagyságát megismerte, és annak megfizetését vállalja;

k) költségelvű és piaci alapú pályázat esetén az ajánlati biztosíték megfizetésének igazolását;

l) minden olyan nyilatkozatot vagy igazolást, amely a rendelet 1. és 2. melléklete szerinti elbírálási szempontrendszer alapján figyelembe vehető;

m) igazolást arról, hogy pályázónak nincs lejárt tartozása az önkormányzattal és az állami adóhatósággal szemben.

(3) A hozzátartozói minőség

a) gyermek, szülő esetén születési anyakönyvi kivonattal;

b)7 élettársi kapcsolat esetén közjegyzői okirattal;

c) házas családi állapot esetén házassági anyakönyvi kivonattal

igazolható.

(4) Költségelvű és a piaci alapú pályázati eljáráson a részvétel feltétele ajánlati biztosíték fizetése, melynek összege 50.000 Ft, abban az esetben is, amennyiben egy pályázó több lakásra nyújt be pályázatot.

(5) Az ajánlati biztosíték a pályázat nyertesének a fizetendő óvadék összegébe beszámításra, a nem nyertes pályázók részére a pályázat eredményéről szóló döntést követő 15 napon belül visszafizetésre kerül.

(6) A pályázatok bontására és értékelésére az önkormányzat jogi képviselőjét, továbbá szociális alapú pályázat esetén a Szociális Egészségügyi, Esélyegyenlőségi és Sport Bizottság (továbbiakban: SZEB); költségelvű és piaci alapú pályázat esetén a Gazdasági, Vállalkozás- és Turizmusfejlesztési Bizottság (továbbiakban: GVTB) elnökét meg kell hívni.

(7) A pályázatok értékelésekor lakásonként meg kell határozni a pályázatok rangsorát. Amennyiben az első helyezett pályázóval a szerződés a döntésről szóló értesítés kézbesítésétől számított 30 napon belül a pályázónak felróható okból nem kerül aláírásra, a pályázó elveszti jogát a szerződés megkötésére. Ebben az esetben a második pályázóval kell szerződést kötni.

(8) A pályázati eljárás során első, második és harmadik helyezett pályázó nevét, a kapott pontszámot, piaci pályázat esetén a bérleti díjat az önkormányzat hirdetőtábláján és a www.budafokteteny.hu honlapon 8 napig közzé kell tenni.

(9) Amennyiben a (7) bekezdés szerinti pályázati sorrend szociális vagy költségelvű pályázat esetén azért nem állapítható meg, mert kettő vagy több pályázat azonos pontszámot kapott, annak a pályázatnak kell további egy pontot adni, amelyben a benyújtott igazolások alapján az egy főre eső jövedelem a legalacsonyabb.

9. § (1) A pályázat érvénytelen, ha

a) nem vagy hiányosan tartalmazza a pályázati kiírásban megjelölt adatokat, igazolásokat, nyilatkozatokat vagy a pályázó több, mint három lakást jelölt meg;

b) a pályázó nem felel meg az 5. § (1) bekezdés feltételeinek, továbbá szociális alapú lakásbérletre irányuló pályázat esetén a 11. § (1) bekezdés szerinti feltételeknek;

c) a pályázó költségelvű lakbér vállalása mellett történő bérbeadásra kiírt pályázaton nem felel meg a 13. § (2) bekezdés szerinti feltételeknek;

d) a pályázó piaci alapú lakbér vállalása esetén nem felel meg a 15. § (2) bekezdés szerinti feltételeknek;

e) a pályázatot nem zárt borítékban adták be,

f) a pályázat a benyújtási határidőn túl érkezett.

(2) A benyújtott pályázatok rangsorolása szociális alapú pályázat esetén a rendelet 1. melléklete, költségelvű pályázat esetén a rendelet 2. melléklete szerinti pontozással történik. Nyertes az a pályázat, amelyik a legmagasabb pontszámot kapja, második, harmadik, negyedik helyezett az a pályázat, amelyek a soron következő legmagasabb pontszámot kapja.

(3) Szociális alapú lakásbérleti pályázatok esetén a pályázatok sorrendjéről a SZEB véleményének ismeretében a polgármester dönt.

(4) Költségelvű vagy piaci alapú lakásbérleti pályázatok esetén a pályázat nyerteséről a GVTB véleményének ismeretében a polgármester dönt.

(5) Piaci alapú pályázat esetén a lakás bérleti jogát az a pályázó szerzi meg, aki a legmagasabb összegű havi bérleti díjra tesz ajánlatot.

(6) Piaci alapú pályázat esetén, amennyiben

a) egy ajánlat érkezik az önkormányzat a pályázóval megkötheti a bérleti szerződést vagy újabb pályázat kiírásáról dönthet;

b) több, eltérő összegű bérleti díjat tartalmazó ajánlat érkezik, az önkormányzat a legmagasabb bérleti díjat ajánló részére bérbe adja a lakást;

c) kettő vagy több azonos összegű ajánlat érkezik, az önkormányzat versenytárgyalás során választja ki a bérlőt.

(7) A (6) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben lefolytatott versenytárgyaláson kizárólag a legmagasabb azonos összegű ajánlatot benyújtók vehetnek részt.

(8) Az (7) bekezdés szerinti versenytárgyalás időpontját, helyét az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni, de az érvényes ajánlattevőket közvetlenül, írásban is értesíteni kell.

(9) A versenytárgyalást legkorábban az ajánlattételi határidő lejártát követő 15. napon lehet megtartani.

(10) A versenytárgyalás lefolytatására az önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló rendelet árverés lebonyolítására vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

7. Bérbeadás pályáztatás útján szociális helyzet alapján

10. §8 Szociális helyzet alapján történő bérbevételre kiírt pályázat elbírálásakor és a 4. § 2.-5. pontban és a 7.-16. pontban meghatározott esetekben a szerződés megkötése előtt vizsgálni kell a pályázó vagy a szerződő fél, valamint a vele a lakásba együtt költöző személyek szociális, jövedelmi és vagyoni helyzetét.

11. § (1) Szociális helyzet alapján lakást akkor lehet bérbe adni,

a) ha a bérlő és a vele együtt költöző személyek egyike sem rendelkezik lakás tulajdon-, bérleti-, használati-, vagy haszonélvezeti jogával;

b)9 ha a pályázat elbírálásakor vagy pályázaton kívüli bérbeadás esetén a bérleti szerződés megkötésekor a bérlő és a vele együtt költöző személyek egy főre jutó havi nettó jövedelme a pályázat kiírásakor vagy a jogosultság felülvizsgálatának időpontjában érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összegének 50%-át nem haladja meg;

c)10 ha a bérlőnek és a vele együtt költöző személynek nincs a pályázat kiírásakor vagy a jogosultság felülvizsgálatának időpontjában érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összegének ötszörösét meghaladó összegű ingó vagyona;

d) ha a pályázó - a pályázat benyújtását megelőző hat hónap átlagában számolt - olyan jövedelemmel rendelkezik, hogy az együtt költöző személyeket figyelembe véve az egy főre eső rendszeres jövedelme eléri a bérbeadandó lakás lakásbérleti díját;

e) ha a pályázat benyújtásakor a pályázó legalább három éve lakó- vagy tartózkodási helyet létesített a XXII. kerület területén és életvitelszerűen is a XXII. kerületben lakik.

(2) Amennyiben

a) a 12. § (2) bekezdés szerinti éves felülvizsgálat időpontjában vagy

b)11 a 4. § 1. és 2. pont kivételével a bérleti szerződés megkötésekor vagy meghosszabbításakor az (1) bekezdés a)–c) pontja, a (4) bekezdés vagy a 12. § (3) bekezdés szerinti feltételek nem állnak fenn, a bérleti díjat költségelvű vagy piaci alapú bérleti díjra kell módosítani.

(3) A jövedelmet igazolni a munkáltató által kiállított jövedelemigazolással, munkáltatói kifizetést igazoló irattal vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiállított jövedelemigazolással lehet.

(4) Szociális helyzet alapján a lakásigény mértékét meg nem haladó szobaszámú lakás adható bérbe. A méltányolható lakásigény mértéke a bérlő és a vele együtt költöző személyek számától függően:

a) egy személy esetén 1 lakószoba,

b) két személy esetén legfeljebb 1+ ½ lakószoba,

c) három személy esetén legfeljebb 2 lakószoba,

d) négy személy esetén legfeljebb 2 + ½ lakószoba,

e) öt vagy hat személy esetén legfeljebb 3 lakószoba,

f) hét és ennél több személy esetén legfeljebb 3 + ½ lakószoba.

12. § (1)12 Szociális helyzet alapján bérbe adott lakások esetén a bérlő szociális alapú lakbérre vonatkozó jogosultságát évente felül kell vizsgálni. A jogosultságot igazoltnak kell tekinteni, ha a bérlő rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, gyermekek otthongondozási díjában vagy lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó települési támogatásban részesül.

(2)13 A jogosultság megállapítására vonatkozó kérelmet és a kérelmet alátámasztó igazolásokat minden évben február 28-ig kell a bérlőnek az önkormányzat felé előterjesztenie. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a 11. § (1) bekezdés a)–c) pontjai szerinti feltételek fennállását, és azok 11. § (3) bekezdés szerinti igazolását.

(3) A jogosultság megállapítása előtt a közölt adatok valódiságának ellenőrzése céljából bérbeadó felkérheti a kerületi családsegítő szolgálatot a bérlő lakhatásának körülményeit bemutató környezettanulmány elkészítésére.

(4) A (3) bekezdés szerinti környezettanulmánynak tartalmaznia kell, hogy a bérlő és a vele egy háztartásban élő személy az önkormányzati bérlakásban életvitelszerűen tartózkodik. Tartalmaznia kell továbbá a jogosultság elbírálásához szükséges jövedelmi, vagyoni viszonyokat, valamint lakhatásának körülményeit.

(5)14 A (4) bekezdés szerinti környezettanulmány bérlőnek felróható okból történő elmaradása miatt tárgyév március 1. napjától költségelvű bérleti díjat kell fizetni a lakás használatáért.

(6)15 A szociális helyzet alapján történő bérbevételre való jogosultságot a SZEB állapítja meg minden év április 30. napjáig. A SZEB a szociális helyzet alapján történő bérbevételre való jogosultságot megállapítja, ha a bérlő megfelel a 11. § (1) bekezdés szerinti feltételeknek. A jogosultságról történt döntés függvényében a bérlő május 1-jétől szociális alapú, költségelvű vagy piaci alapú lakbért köteles fizetni.

(7)16 Amennyiben a bérlő a jogosultság megállapítása iránti nyilatkozatot február 28-ig nem vagy hiányosan terjeszti elő, március 1-jétől a nyilatkozat és az igazolások hiánytalan benyújtásának napját követő második hónap utolsó napjáig költségelvű lakbért kell fizetnie.

(8) A bérlő a változást követő 30 napon belül köteles írásban bejelenteni az önkormányzatnak, amennyiben a 11. § (1) bekezdés szerinti vagyoni és jövedelmi viszonyai megváltoztak.

(9) Amennyiben a bérlő a (8) bekezdésben előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a bejelentésben valótlan adatokat közöl, és a tényleges változás alapján nem jogosult a továbbiakban szociális alapú bérleti díjra, az önkormányzat a tudomására jutást követően a vagyoni helyzetnek megfelelően költségelvű vagy piaci alapú bérleti díjra módosítja a lakbért. A lakbér módosításának időpontja a jogosultság megszűnésének bizonyított időpontja. Amennyiben a vagyoni és jövedelmi viszonyok változásának időpontja kétséges, a lakbér módosításának időpontját a tudomására jutás napjában kell meghatározni.

(10) Szociális alapú bérleti díjra való jogosultság megszerzéséről minden esetben tájékoztatni kell a kerületi családsegítő szolgálatot.

8. Bérbeadás pályáztatás útján költségelvű bérleti díj vállalása mellett

13. § (1)17 Lakás bérbeadására költségelvű bérleti díj vállalása mellett – kivéve a 4. § 2.-7. pontokban és a 9.-16. pontokban meghatározott jogcímet – pályázat útján kerülhet sor.

(2) Költségelven lakbérrel lakást akkor lehet bérbe adni

a)18 ha a bérlő és a vele együtt költöző személyek egyike sem rendelkezik lakás tulajdon-, bérleti-, használati-, vagy haszonélvezeti jogával;

b)19 ha a pályázónak és a vele együtt költöző személyeknek nincs a bérleti jogviszony létesítésekor érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege tízszeresének megfelelő összegű ingó vagyona;

c) a pályázó vállalja az óvadék megfizetését;

d)20 a pályázó és a vele együtt költöző személyek egy főre eső havi nettó jövedelme a pályázat benyújtását megelőző hat hónap átlagában a pályázat benyújtásának vagy a jogosultság felülvizsgálatának évében érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összegének

da) egyedül költöző esetében az 50%-át meghaladja, de nem éri el a 100%-át;

db) két együtt költöző személy esetében az 50%-át meghaladja, de nem éri el a 90%-át;

dc) három vagy több együtt költöző személy esetében az 50%-át meghaladja, de nem éri el a 80%-át;

e) amennyiben a pályázó az önkormányzat tulajdonában álló lakás bérlője volt a pályázat benyújtását megelőző két évben, és ezen időszak alatt nem állt fenn 30 napon túli, lejárt határidejű lakbér tartozása.

(3) A (2) bekezdés a) pont szerinti – a bérbeadó tulajdonában lévő lakásra vonatkozó – bérleti jogviszony fennállása nem zárja ki a költségelvű lakbérrel történő bérbeadást, feltéve, ha a bérlő vagy a vele együtt költöző személy a bérleti szerződés megkötéséig a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadja.

(4) Amennyiben a pályáztatás útján költségelvű bérleti díj vállalása mellett megkötött bérleti szerződés határozott ideje lejár, a szerződés akkor is meghosszabbítható, ha a bérlő és a vele együtt költöző személyek egy főre eső nettó jövedelme meghaladja a (2) bekezdés d) pont szerinti felső jövedelmi határt, de ebben az esetben piaci alapú bérleti díjat kell megállapítani.

(5) A költségelvű bérbevételre való jogosultságot évente felül kell vizsgálni.

(6) Amennyiben a lakás bérleti jogát költségelvű pályázaton nyerte el a bérlő, a lakás bérleti díja szociális alapú bérleti díjra nem változtatható.

(7)21 A jogosultság megállapítására vonatkozó kérelmet és a kérelmet alátámasztó igazolásokat minden évben április 30-ig a Polgármesteri Hivatalban kell a bérlőnek előterjesztenie. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a 13. § (2) bekezdés szerinti feltételek fennállását, és azok 11. § (3) bekezdés szerinti igazolását.

(8)22 A költségelvű bérleti díjra való jogosultságot a SZEB állapítja meg minden év június 30. napjáig. A SZEB a jogosultságot megállapítja, ha a bérlő megfelel a 13. § (2) bekezdés szerinti feltételeknek. A jogosultságról történt döntés függvényében a bérlő július 1-jétől szociális, költségelvű vagy piaci alapú lakbért köteles fizetni.

(9)23 Amennyiben a bérlő a jogosultság megállapítása iránti nyilatkozatot április 30-ig nem vagy hiányosan terjeszti elő, május 1-jétől a nyilatkozat és az igazolások hiánytalan benyújtásának napját követő második hónap utolsó napjáig piaci alapú lakbért kell fizetnie.

(10) Költségelvű bérleti szerződés esetén a változást követő 30 napon belül a bérlő a bérbeadónak írásban köteles bejelenteni, amennyiben a 13. § (2) bekezdés szerinti vagyoni és jövedelmi viszonyai megváltoztak.

(11) Amennyiben a bérlő a (10) bekezdésben előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a bejelentésben valótlan adatokat közöl, és a tényleges változás alapján piaci alapú lakbért kell megállapítani, a bérbeadó a tudomására jutást követően a vagyoni helyzetnek megfelelően piaci alapú bérleti díjra módosítja a lakbért. A lakbér módosításának időpontja a jogosultság megszűnésének bizonyított időpontja. Amennyiben a vagyoni és jövedelmi viszonyok változásának időpontja kétséges, a lakbér módosításának időpontját a tudomásra jutás napjában kell meghatározni.

(12)24 A magyarországi ingatlantulajdon fennállásáról szóló hatósági bizonyítványt a bérlőnek kell beszereznie.

14. § (1) Az önkormányzat költségelven és piaci alapon bérbeadott lakások esetén óvadékfizetési kötelezettséget köt ki. Az óvadék a bérleti díj és egyéb, a lakással összefüggő fizetési kötelezettségek teljesítésének biztosítéka. Az óvadék 3 havi lakbérnek megfelelő összeg.

(2) Ha a bérlőnek a bérleti jogviszony megszűnését követően tartozása nem áll fenn, a lakás birtokba vételét követő 15 napon belül az óvadékot részére kamat felszámítása nélkül vissza kell fizetni.

(3) Az önkormányzat az (1) bekezdés szerinti óvadék megfizetését kérelemre legfeljebb két részletben engedélyezheti úgy, hogy az első részletben legalább kettő havi bérleti díjnak megfelelő óvadékot kell megfizetni. Az első részletet a bérleti szerződés megkötéséig kell megfizetni, a második részletre a bérleti szerződés létrejöttétől számított legfeljebb 30 napos fizetési halasztás adható.

(4) A 7. § (3) bekezdés szerinti felújítási kötelezettség vállalása esetén a (3) bekezdéstől eltérően a bérlő kérelmére a bérbeadó engedélyezheti az óvadék legfeljebb három egyenlő részletben történő megfizetését. Az óvadék első részletét a bérleti szerződés megkötésekor, a fennmaradó két részletet a szerződés létrejöttétől számított 90 napon belül kell megfizetni.

(5)25 Amennyiben a bérleti jogviszony ideje alatt a bérlőnek saját vagy a vele egy háztartásban élők jövedelmi, vagyoni viszonyainak változása miatt óvadék- vagy óvadékkiegészítési kötelezettsége keletkezik, de ennek a kötelezettségének a bérlő az önkormányzat írásbeli felszólításában megjelölt határidőben nem tesz eleget, az önkormányzat jogosult a bérleti szerződés felmondására.

9. Pályáztatás piaci alapú bérleti díjjal

15. § (1) A piaci alapú bérleti díj vállalásával hasznosítható lakásokat a GVTB jelöli ki. Piaci alapú bérbeadásra kijelöltnek kell tekinteni azokat a lakásokat, melyek a rendelet hatályba lépése napján piaci alapú bérleti díjjal bérbe adottak.

(2) A pályázat benyújtásának feltétele, hogy a pályázó és a vele együtt költöző személyek egy főre eső nettó jövedelme a pályázat benyújtását megelőző 6 hónap átlagában el kell, hogy érje a bérbe venni kívánt lakás lakbérének

a) egyedül költöző esetében a 350%-át;

b) két együtt költöző személy esetében a 250%-át;

c) három vagy több együtt költöző személy esetében a 200%-át.

(3) Az önkormányzat a bérleti szerződésben előírhatja, hogy a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésének feltétele, hogy a bérlő maga helyett új bérlőt állítson. Az új bérlőre az (2) bekezdés szerinti rendelkezéseket alkalmazni kell.

(4) A (3) bekezdés szerint állított bérlővel szerződést kötni legfeljebb a közös megegyezéssel megszüntetett szerződés szerinti időpontig lehet.

(5) A 19. § (1) bekezdés d) pontja szerinti jogcímen történő bérbeadás esetén, amennyiben a lakásba együtt költöző személyek egy főre eső havi nettó jövedelme a kérelem benyújtásakor meghaladja a 13. § (2) bekezdés d) pontja szerinti egy főre eső nettó jövedelem felső határát, a bérlő piaci alapú bérleti díjat köteles fizetni.

(6) Az (5) bekezdéstől eltérően, amennyiben a lakásba négy vagy több személy költözik, a bérlő akkor köteles piaci alapú lakbért fizetni, ha a kérelem benyújtásakor az egy főre eső havi nettó jövedelem meghaladja a 90.000 Ft-ot.

(7) Piaci alapú bérleti díjjal, közérdekből történő bérbeadás során a 15. § (1)–(4) bekezdéseket nem kell alkalmazni.

(8)26 Piaci alapú pályázaton elnyert lakás bérleti díja nem csökkenthető.

16. § A polgármester a SZEB javaslatára a felújítási kötelezettséggel meghirdetett pályázat alapján megkötött bérleti szerződésben meghatározott bérleti díjból a bérlő kérelmére, 12 hónapra bérleti díj-mérséklést biztosíthat az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

a) a bérleti szerződésben biztosított bérbeszámítás lejárt;

b) a kerületi családsegítő szolgálat által készített környezettanulmány a bérlő és a bérlővel együtt élő személyek vagyoni, jövedelmi helyzete változásának vizsgálata során megállapítja, hogy életkörülményükben a bérleti szerződés megkötése óta olyan jelentős változás következett be, hogy a piaci alapú bérleti díj megfizetése veszélyezteti alapvető szükségleteik kielégítését.

16/A. §27 (1) Önkormányzati lakás bérleti jogának cseréjéhez csak akkor adható hozzájárulás, ha a csere jóváhagyását követő bérleti szerződésben a lakbér összege megegyezik vagy nagyobb összegű, mint a cserével megszűnő bérleti szerződés szerint fizetett bérleti díj összege.

(2) A lakáscsere kérelmekhez való hozzájárulásról a SZEB véleményének ismeretében a polgármester dönt.

III. Fejezet

Bérbeadás pályázaton kívül

10. Lakás bérbeadása bérlőkijelölési jog alapján

17. § (1) Az a szerv, amelyet jogszabály vagy megállapodás alapján az önkormányzat tulajdonában álló lakásra bérlőkijelölési jog illet meg, a jogosultságát köteles igazolni.

(2) Ha a lakást ismételten bérbe lehet adni, a bérlő kijelölésére jogosultat fel kell hívni arra, hogy a felhívás kézbesítésétől számított 30 napon belül - jogosultságának igazolásával - közölje a bérlő személyét és határozza meg a bérbeadás feltételeit.

(3) Amennyiben a jogosult a (2) bekezdés szerinti határidőben nem válaszol, jogosultságát nem igazolja, vagy a közölt adatok alapján a bérleti szerződést nem lehet megkötni, úgy a bérlőkijelölésre vonatkozó felhívás kézbesítésétől számított 30. naptól a lakás költségelvű bérleti díjának megfelelő összeget és az önkormányzatnak számlázott közüzemi és társasházi közös költséget köteles megtéríteni.

(4) Új bérlőkijelölési jogot biztosító megállapodást a képviselő-testület köthet. A megállapodásban szabályozni kell a bérlőkijelölésre jogosult, illetve az önkormányzat és a kijelölt bérlő jogait és kötelezettségeit, valamint a bérlőkijelölési jog ellenértékét és gyakorolhatóságának számát.

11. A lakásbérleti jog folytatása

18. § Aki a lakásbérleti jogviszonyt folytatni kívánja, a bérlő halálától számított 60 napon belül jelentheti be igényét az önkormányzathoz.

12. Közérdekű feladatok megvalósítása érdekében történő bérbeadás

19. § (1) Közérdekből valósul meg a bérbeadás

a) az önkormányzat – koncepcióban, önkormányzati rendeletben vagy képviselő-testületi határozatban lefektetett – céljainak megvalósítása érdekében;

b) az elemi csapás vagy más ok miatt megsemmisült vagy az építési hatóság által életveszélyesnek minősített lakás tulajdonosának, bérlőjének vagy használójának ideiglenes elhelyezése esetén;

c) az önkormányzati rendeletek, valamint határozatok végrehajtásához kapcsolódó járulékos elhelyezési kötelezettségek - különösen szabályozási tervek, tömb rehabilitáció, önkormányzati tulajdonú épületek szanálása - teljesítése esetén;

d) az önkormányzat által fenntartott intézményekben foglalkoztatott személyek elhelyezése esetén;

e) az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságban foglalkoztatott munkavállalók részére;

f) A BRFK XXII. kerületi Rendőrkapitányság állományában szolgálatot teljesítők részére;

g) a Fővárosi Katasztrófavédelmi Főigazgatóság XXII. kerületi kirendeltségén szolgálatot teljesítők részére;

h) a XXII. kerületben a szociális ellátó rendszerben, az egészségügyi szolgáltatóknál és a köznevelési intézményben dolgozók részére.

(2) Közérdekű feladatok megvalósítása érdekében történő bérbeadási kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani. A benyújtott kérelmekről a polgármester a SZEB egyetértésével dönt.

(3) Amennyiben az önkormányzati bérlakást az (1) bekezdés a)–c) pontok alapján kell kiüríteni, a bérlő részére másik lakást kell bérbe adni.

(4) Az (1) bekezdés b) pont esetén az átmeneti elhelyezést – bérleti szerződés megkötése nélkül – az önkormányzat legfeljebb 30 napon keresztül biztosítja.

(5)28 Az (1) bekezdés d)-h) pontjai alkalmazása során a bérlő lakásbérleti szerződése kettő évre, de legfeljebb a foglalkoztatási jogviszony fennállásáig szólhat.

(5a)29 A bérleti jogviszony (5) bekezdése szerinti megszűnésekor a bérlő újabb egy évre kérelmezheti lakás bérbeadását. A bérbeadás előtt vizsgálni kell, hogy a lakás alapterülete az együttköltözők számához képest indokolt nagyságú-e.

(6)30 Az (1) bekezdés d)-h) pontjai és az (5a) bekezdés szerinti bérbeadáshoz a foglalkoztatottnak csatolnia kell a munkáltató véleményét a benyújtott kérelemhez.

(7)31 Az (1) bekezdés b) pontja szerinti ideiglenes elhelyezés céljára legalább egy lakást kell fenntartani.

(8) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti közérdekű elhelyezésről a képviselő-testület dönt.

(9) A polgármester, az alpolgármesterek, az önkormányzati képviselők és velük egy háztartásban élő családtagjaik kizárólag pályázati úton bérelhetnek önkormányzati bérlakást.

(10) Amennyiben a jegyző, az aljegyző, a polgármesteri hivatal irodavezetői, az önkormányzat intézményeinek vezetői, a gazdasági társaságainak ügyvezetői részére történik a bérbeadás, úgy ennek tényéről a bérleti szerződés megkötését követő munkaterv szerinti képviselő-testületi ülésen a polgármester tájékoztatja a képviselőket.

12/A.32 Önkormányzat által fenntartott költségvetési szervnél közfeladat ellátásában résztvevők részére történő bérbeadás

19/A. § (1) Szolgálati lakást annak lehet bérbe adni

a) aki az önkormányzat által fenntartott költségvetési szervnél dolgozik;

b)33

c)34

d) Budapesten vagy az önkormányzat által fenntartott költségvetési szerv székhelyétől számított 30 km távolságra lévő településen nincs lakástulajdona, haszonélvezeti vagy bérleti joga;

e) vállalja a lakáshasználattal összefüggő valamennyi költség viselését;

f) vállalja, hogy a valamely általa választott pénzintézetnél a lakásbérleti jogviszonyhoz igazodó időtartamra, legalább a havi lakbér összegével egyező összegű havi megtakarításra vonatkozó takarékossági szerződést köt és azt legkésőbb a bérlakás birtokba adásáig igazolja;

g) a kérelem benyújtásakor a képviselő-testület által meghatározott munkakörben foglalkoztatott,

h) vállalja, hogy amennyiben önkormányzat által fenntartott költségvetési szervnél jogviszonyát a bérleti jogviszony letelte előtt megszünteti és nem létesít a g) pontnak megfelelő munkakörre jogviszonyt, abban az esetben a szolgálati lakás használatának idejére a kedvezményes lakhatás időarányos támogatás részét megtéríti az önkormányzatnak.

(2)35 Egy szolgálati lakásban legfeljebb kettő közfeladatot ellátó bérlő vagy személy helyezhető el.

(3) Szolgálati lakás bérbevételére irányuló kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani. A kérelemhez a kérelmezőt foglalkoztató költségvetési szerv vezetőjének javaslatát csatolni kell.

(4) A szolgálati lakást egy évre, de legfeljebb a bérlőnek az önkormányzat által fenntartott költségvetési szervnél fennálló foglalkoztatási jogviszony idejére lehet bérbe adni.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott időtartam egy alkalommal, további egy évre meghosszabbítható. A bérleti jogviszony meghosszabbítását a bérlőnek a bérleti jogviszony lejárta előtt legalább 60 nappal kell kezdeményeznie.

(6) A bérleti jogviszony meghosszabbítására vonatkozó kérelmet a polgármesternek kell benyújtani. A kérelemhez a bérlőt foglalkoztató költségvetési szerv vezetőjének javaslatát csatolni kell.

(7)36 Szolgálati lakás bérbeadásáról és a (4) bekezdés szerinti bérleti jogviszony meghosszabbításáról a bérlőt foglalkoztató költségvetési szerv vezetőjének javaslata és a SZEB véleményének ismeretében a polgármester dönt. Amennyiben a kérelmező köznevelési intézményben foglalkoztatott, úgy a kérelmet a polgármester döntése előtt az Oktatási, Kulturális és Testvérvárosi Bizottság (a továbbiakban: OKTB) is véleményezi.

(8) Szolgálati lakás bérbeadásakor óvadékot nem kell fizetni.

(9) A képviselő-testület november 30. napjáig állapítja meg azokat a munkaköröket, amelyek betöltéséhez a következő évben szolgálati lakásban történő elhelyezést biztosít.

19/B. § (1) Kríziselhelyezés céljából lakást annak lehet bérbe adni

a) aki az önkormányzat által fenntartott költségvetési szervnél dolgozik;

b) határozatlan idejű munkaviszonnyal rendelkezik,

c) amennyiben határozott idejű munkaviszonnyal rendelkezik munkaviszonyának kezdete legalább a kérelem benyújtása előtt egy évvel korábbi és legalább a kérelem benyújtását követő egy évig még fennáll;

d) súlyos, a lakhatását érintő krízishelyzetben van,

e) vállalja a lakáshasználattal összefüggő valamennyi költség viselését;

f) vállalja, hogy amennyiben az önkormányzat által fenntartott költségvetési szervnél jogviszonyát a bérleti jogviszony letelte előtt megszünteti, abban az esetben a lakás használatának idejére a kedvezményes lakhatás időarányos támogatás részét megtéríti az önkormányzatnak.

(2) Kríziselhelyezésre vonatkozó kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani. A kérelemhez a kérelmezőt foglalkoztató költségvetési szerv vezetőjének javaslatát csatolni kell.

(3) Kríziselhelyezés céljából lakást egy évre, de legfeljebb a bérlőnek az önkormányzat által fenntartott költségvetési szervnél fennálló foglalkoztatási jogviszony idejére lehet bérbe adni.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott időtartam egy alkalommal, további egy évre meghosszabbítható. A bérleti jogviszony meghosszabbítását a bérlőnek a bérleti jogviszony lejárta előtt legalább 60 nappal kell kezdeményeznie.

(5) A bérleti jogviszony meghosszabbítására vonatkozó kérelmet a polgármesternek kell benyújtani. A kérelemhez a bérlőt foglalkoztató költségvetési szerv vezetőjének javaslatát csatolni kell.

(6)37 Kríziselhelyezés céljából lakás bérbeadásáról és a (3) bekezdés szerinti bérleti jogviszony meghosszabbításáról a költségvetési szerv vezetőjének javaslata és a SZEB véleménye ismeretében a polgármester dönt. Amennyiben a kérelmező köznevelési intézményben foglalkoztatott, úgy a kérelmet a polgármester döntése előtt az OKTB is véleményezi.

(7) Kríziselhelyezés céljából történő bérbeadáskor óvadékot nem kell fizetni.

13. Bérbeadás lakásgazdálkodási cél megvalósítása érdekében

20. § (1) Lakásgazdálkodási feladat jogcímen annak lehet lakást bérbe adni

a) akivel a bérbeadó úgy állapodott meg, hogy a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésekor részére másik lakást ad bérbe; vagy

b) akinek a bérbeadó felmondta a szerződését, és részére cserelakást kell adni.

(2) Az (1) bekezdés esetén a pénzbeli térítés szabályaira a 37. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Lakásgazdálkodási cél megvalósítása jogcímen kell bérbe adni lakást a 22. § (1) bekezdése szerinti esetben is.

14. Nyugdíjasházi lakás bérbeadása

21. § (1) Nyugdíjasházi lakás bérlője az lehet, aki:

a) az önkormányzat tulajdonában álló lakás határozatlan időre szóló bérlője, és a lakást üres, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban az önkormányzatnak átadja; vagy

b) a Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában álló lakás bérlője, és a lakás bérlő-kiválasztási jogát Budapest Főváros Önkormányzata biztosítja; vagy

c) adásvételi szerződés keretén belül a kizárólagos tulajdonában álló, üres, beköltözhető lakóingatlan tulajdonjogát a lakóingatlan és a nyugdíjasházi lakás forgalmi értéke közötti különbözetnek megfelelő összegért az önkormányzat tulajdonába egyidejűleg átadja; vagy

d) pénzbeli térítésként megfizeti az önkormányzatnak a nyugdíjasházi lakás beköltözhető forgalmi értékének 40%-át; vagy

e) a lakás bérleti jogát költségelvű vagy piaci alapú pályázattal nyeri el.

f)38 bérleti jogát a 4. § 5. pontja vagy a 6. pont a) alpontja szerinti jogcímen szerzi meg.

(2) Nyugdíjasházi lakás bérlője az lehet, aki

a) öregségi nyugellátásban részesül;

b) önmaga ellátására képes és

c) a bérleti szerződés megkötését megelőző három hónap átlagában számolt rendszeres egy főre eső havi nettó jövedelme - együtt költöző személyt is figyelembe véve - eléri a bérbe adandó lakás lakásbérleti díjának háromszorosát.

(3) A nyugdíjasházi elhelyezés iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalban kell benyújtani. A nyugdíjasház bérlőjének személyéről a SZEB - az (1) bekezdés e) pont esetében a GVTB – véleményének ismeretében a polgármester dönt.

(4)39 A nyugdíjasházi lakásra vonatkozó bérleti szerződés – az (1) bekezdés e)-f) pont szerinti bérbeadás kivételével – határozatlan időtartamú.

(5) A nyugdíjasházi lakás lakásbérleti joga csak akkor cserélhető el, ha a bérlő az (1) bekezdés e) pont szerinti pályázattal nyerte el a bérleti jogot, és a cserélő fél megfelel a (2) bekezdésben foglalt előírásoknak.

(6) Nyugdíjasházi lakás költségelvű lakbérrel történő bérbeadása során a 13. § (2) bekezdés és a 14. § (1) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell.

(7)40 Nyugdíjasházi lakás (1) bekezdés f ) pontja szerinti bérbeadásakor a 19/A. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

22. § (1) Amennyiben a nyugdíjas házban lévő lakásra vonatkozó bérleti szerződést a bérlő felmondja, a 21. § (1) bekezdés a) pontja esetén a korábbi bérlakásának megfelelő másik lakás bérletére, a 21. § (1) bekezdés c) pontja esetén pénzbeli térítésre tarthat igényt.

(2) Amennyiben a nyugdíjasházban lévő lakásra vonatkozó bérleti szerződést az önkormányzat a bérlőnek felróható okból felmondja, a 21. § (1) bekezdés c) pontja esetén a bérlő pénzbeli térítésre tarthat igényt.

(3) A pénzbeli térítés mértéke az (1) bekezdés esetén a bérlő által megfizetett térítés összegének az önkormányzat által gyakorolt felmondás napjáig, évente 10%-kal csökkentett összege, de legalább 500.000 forint.

(4) A pénzbeli térítés mértéke a (2) bekezdés esetén a bérlő tulajdonában lévő lakóingatlan önkormányzati tulajdonba adáskori forgalmi értékének a bérbeadó által gyakorolt felmondás napjáig évente 10%-kal csökkentett összege, de legalább 500.000 forint.

(5) A pénzbeli térítés fizetésének vagy másik lakás bérbeadásának feltétele, hogy a bérlő a nyugdíjasházi lakást üresen, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át az önkormányzatnak.

(6) E § alkalmazásában a bérlőnek felróható felmondási oknak minősül különösen, de nem kizárólagosan a bérleti díj vagy a közüzemi díj meg nem fizetése, a lakás nem rendeltetésszerű használata, vagy botrányos, tűrhetetlen vagy a lakóközösséget zavaró magatartás tanúsítása.

(7) A (3)–(4) bekezdés szerinti pénzbeli térítés összegéből le kell vonni a lakás használatával összefüggésben fennálló bérleti díj és közüzemi díj hátralékot.

15. A lakás korábbi bérlője részére történő bérbeadás, krízistámogatás igénybevételéhez bérbeadói nyilatkozat

23. § (1) Akinek a bérleti szerződése a határozott idő elteltével díjhátralék fennállásával szűnik meg, vagy díjhátralék miatt az önkormányzat a bérleti szerződést felmondta, annak kérelme alapján, a SZEB javaslatának figyelembevételével, a polgármester engedélyezheti legfeljebb egy éves határozott időre szóló – költségelvű és piaci alapú bérleti díj esetén a használó költségére közjegyzői okiratba foglalt – bérleti szerződés megkötését a jogcím nélkül használt lakásra.

(2) Akinek a polgármester már legalább egy alkalommal engedélyezte az egy éves határozott időre szóló bérleti szerződés megkötését, az (1) bekezdés szerinti, egy éves bérleti szerződés megkötésére vonatkozó engedélyt akkor adja meg, ha a kérelmet a jogcím nélküli használó legkésőbb

a) a lakás kiürítésére indított polgári peres eljárásnak a lakáskiürítésre vonatkozó kötelezést tartalmazó bírósági ítélet jogerőre emelkedését követő 15. napig, vagy

b) amennyiben a bérlő és a bérbeadó között közjegyző előtt jött létre bérleti szerződés, a kiürítésre vonatkozó végrehajtható okirat közjegyzői kibocsátásának napját követő 15. napig

benyújtotta, és rendelkezik a fennálló díjhátralék megfizetésének igazolásával vagy az önkormányzat és a lakáshasználó között – közüzemi szolgáltatóval szemben fennálló tartozás esetén a közüzemi szolgáltató és a lakáshasználó között – létrejött részletfizetési megállapodással, peren kívüli egyezséggel, perbeli egyezség létrejöttét igazoló irattal, vagy a díjhátralék harmadik személy közreműködésével történő jövőbeni megfizetésének igazolásával.

(3) Amennyiben a jogcím nélküli lakáshasználónak a közüzemi szolgáltató felé is áll fenn díjtartozása, az (1) bekezdés szerinti kérelemhez csatolnia kell a közüzemi díjak megfizetéséről szóló igazolást vagy a közüzemi szolgáltatóval kötött részletfizetési megállapodást.

(4) Amennyiben a jogcím nélküli lakáshasználó díjhátralékát harmadik személy közreműködésével kívánja megfizetni, az (1) bekezdés szerinti kérelemhez csatolnia kell a díjhátralék harmadik személy közreműködésével történő jövőbeni megfizetésének igazolását, és amennyiben a lakáshasználó önerő fizetésére kötelezett, az önerő – egy összegben vagy részletekben történő – megfizetésének igazolását is.

(5) A bérleti szerződésbe bele kell foglalni a bérlő együttműködési kötelezettségét a kerületi családsegítő szolgálattal.

(6) Akinek a bérleti szerződése nem díjhátralék miatt került felmondásra és a felmondás időpontjában díjhátraléka nem volt, annak kérelme alapján, amennyiben a felmondásra okot adó körülményt megszüntette, a SZEB javaslatának figyelembevételével a polgármester engedélyezheti legfeljebb egy éves határozott időre szóló – költségelvű és piaci alapú bérleti díj esetén a használó költségére közjegyzői okiratba foglalt – bérleti szerződés megkötését a jogcím nélkül használt lakásra.

(7)41 A lakásbérleti jogviszony csak azzal a korábbi bérlővel állítható helyre, aki a korábbi bérleti jogviszony és a jogcím nélküli lakáshasználat ideje alatt az általa használt lakás, a lakásban található berendezések karbantartásával, felújításával, pótlásával vagy cseréjével kapcsolatos, jogszabályban előírt, illetve a bérleti szerződésben vállalt kötelezettségeit folyamatosan teljesítette.

24. § A polgármester legfeljebb egy évre szóló határozott idejű bérleti szerződést köthet a jogcím nélküli lakáshasználó kérelmére, amennyiben az általa jogcím nélkül használt lakásra vonatkozó bérleti szerződés határozott ideje díjhátralék fennállása nélkül szűnt meg.

25. § (1) Díjtartozás miatt megszűnt lakásbérleti szerződést egyszerűsített eljárással, polgármesteri nyilatkozat birtokában, a Hálózat Alapítvány támogatásával újra lehet kötni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetekben a korábbi bérlő kérelmére a polgármester kiadhatja a Hálózat Alapítványnál igényelhető krízistámogatáshoz szükséges – következő iratokat:

a) lakbér-, használati díj- és külön szolgáltatási díjhátralékról szóló hátralékigazolást;

b) lakásbérleti szerződés felmondását;

c) a bérleti jogviszony helyreállítása érdekében bérbeadói nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy amennyiben a korábbi bérlő rendezi díjhátralékát, akkor az önkormányzat vele egy év időtartamra lakásbérleti szerződést köt.

(3)42 A nyilatkozat kiadásáról vagy annak elutasításáról a kerületi családsegítő szolgálat vezetőjének javaslata és a SZEB véleményének ismeretében a polgármester dönt.

(4) A nyilatkozat alapján megkötésre kerülő bérleti szerződés a díjhátralék rendezését követő hónap első napjától hatályos.

(5)43 Az e § alapján kötött lakásbérleti szerződés meghosszabbítására az 5. § 10. pontjában foglalt rendelkezések irányadók.

(6)44 A lakásbérleti jogviszony csak azzal a korábbi bérlővel állítható helyre, aki a korábbi bérleti jogviszony és a jogcím nélküli lakáshasználat ideje alatt az általa használt lakás, a lakásban található berendezések karbantartásával, felújításával, pótlásával vagy cseréjével kapcsolatos, jogszabályban előírt, illetve a bérleti szerződésben vállalt kötelezettségeit folyamatosan teljesítette.

25/A. §45 (1) A CSÁO-ból kikerülő személy vagy család részére lakáshoz jutásuk elősegítése érdekében pályázati eljárás nélkül lehet lakást biztosítani.

(2) A bérbeadásról az átmeneti gondozásban részesülő kérelme alapján a kerületi családsegítő szolgálat vezetőjének javaslata és a SZEB véleményének ismeretében a polgármester dönt.

(3) A bérbeadás feltétele, hogy a kérelmezőnek vagy a vele együtt költöző személyek egyikének a MÁK-tól kapott rendszeres pénzbeli ellátással vagy magyarországi székhellyel vagy telephellyel rendelkező munkáltatótól munka-vagy munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyból szerzett rendszeres jövedelemmel kell rendelkezni, amely a lakásfenntartás költségeit fedezi.

(4) A bérleti jogviszony időtartama egy év, amely a rendeletben meghatározott feltételekkel hosszabbítható.

(5) A bérleti szerződésbe bele kell foglalni a bérlő együttműködési kötelezettségét a bérleti jogviszony időtartama alatt a kerületi családsegítő szolgálattal.

V. Fejezet

A bérleti szerződés létrejötte és megszűnése

16. A bérleti szerződés időtartama, meghosszabbítása, megszűnése

26. § (1)46 Lakás – a 4. § 2.-3., 5.-6. és 8. pontjai, a 20. § (1) bekezdés, 21. § (1) bekezdés a)–d) pontja, a 23. § (1) bekezdés, 24. §-a és a 25. § (1) bekezdés kivételével – legfeljebb öt évre adható bérbe.

(2) A bérleti szerződés a rendelet szerinti feltételekkel, öt évre meghosszabbítható.

(3) Az önkormányzat a bérleti jogviszony megszűnését megelőzően 90 nappal írásban tájékoztatja a bérlőt a jogviszony meghosszabbításával kapcsolatos feltételekről.

(4)47 A szerződés időtartamának meghosszabbítása iránti, indoklással ellátott kérelmet a szerződés lejártát megelőzően legalább 180 nappal kell benyújtani az önkormányzathoz. A szerződés hosszabbítási kérelemhez a bérlő és a vele egy háztartásban élők utolsó hat havi jövedelemigazolását, valamint a közszolgáltatók hátralékmentességet tartalmazó igazolását is csatolni kell.

(5) A hosszabbítási kérelem késedelmes vagy az iratok hiányos benyújtása a határozott időtartam elteltét követően a jogviszony megszűnését eredményezi.

(5a)48 A bérleti szerződés meghosszabbítása előtt

a) bérleményellenőrzést kell tartani;

b) szociális alapú bérleti díj jogosultság alátámasztására környezettanulmányt kell készíteni;

c) vizsgálni kell, hogy a bérlő a bérleti jogviszony ideje alatt a lakás, a lakásban található berendezések karbantartásával, felújításával, pótlásával vagy cseréjével kapcsolatos jogszabályban előírt, illetve a bérleti szerződésben vállalt kötelezettségeit teljesítette-e.

(5b)49 Nem lehet meghosszabbítani a lakásbérleti szerződést, ha a bérlő a bérleti jogviszony időtartama alatt jogszabályban előírt vagy a bérleti szerződésben vállalt, a lakással, a lakásban található berendezésekkel kapcsolatos karbantartási, felújítási, pótlási vagy csere kötelezettségét nem/ vagy nem megfelelően teljesítette.

(5c)50 Az önkormányzat a költségelvű és a piaci bérleti díjjal hasznosított lakást, az addigi bérlő részére – figyelemmel a rendelet előírásaira, valamint a bérlő és vele együtt költözők jövedelmi helyzetére, továbbá önkormányzati bérlakásra fennállt bérleti jogviszony idejére – különös méltánylást érdemlő esetben, pályázat kiírása nélkül ismételten bérbe adhatja, amennyiben a bérlő a korábbi bérleti szerződésben vállalt kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette, lakbér és közszolgáltatási díjhátralékkal nem rendelkezik.

(5d)51 A bérleti szerződések meghosszabbításáról a SZEB véleményének ismeretében a polgármester dönt.

(5e)52 Az önkormányzat a szociális helyzet alapján, határozott időtartamra bérbe adott lakást az addigi bérlő részére legfeljebb öt év, határozott időtartamra, ismételten, szociális helyzet alapján bérbe adhatja, amennyiben a bérlő az ismételt bérbeadás iránti kérelem benyújtásának időpontjában megfelel a szociális helyzet alapján történő bérbeadás rendeletben meghatározott feltételeinek.

(5f)53 Amennyiben az ismételt bérbeadás iránti kérelem benyújtásának időpontjában a bérlő nem felel meg a szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételeinek, csak költségelvű vagy piaci bérleti díjjal lehet bérleti szerződést kötni.

(6) Költségelvű pályázaton elnyert lakásbérleti szerződés meghosszabbítására a 13. § (2) és (4) bekezdés szerinti feltételeket, piaci alapú bérleti szerződés meghosszabbítására a 15. § (2) bekezdés szerinti feltételeket kell alkalmazni.

(7) A 19. § (1) bekezdés a) és c) pontjai és a 20. § (1) bekezdés szerinti esetekben akkor köthető határozatlan idejű szerződés, ha az alapjául szolgáló, megszüntetett bérleti szerződés határozatlan időre szólt.

(8) A bérlő a szerződésben megállapított határozott idő lejártakor, vagy meghatározott feltétel bekövetkezésekor, vagy a bérleti jogviszony bármely egyéb okból történő megszűnésekor köteles a lakást a jogviszony megszűnésének napján kiüríteni és a vele lakó személyekkel együtt elhagyni, a lakásban lakóhelyet létesített személy kijelentkezéséről gondoskodni, továbbá – a felek eltérő megállapodásnak hiányában – rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban azt a bérbeadó birtokába visszaadni.

(9) A bérlő – e rendelet vagy más jogszabály, valamint a szerződés eltérő rendelkezésének hiányában – másik lakásban való elhelyezésre vagy pénzbeli térítésre nem tarthat igényt.

(10) Amennyiben a volt bérlő vagy a vele együtt lakó a kiköltözési kötelezettségét elmulasztja, a jogcím nélküli lakáshasználókra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.

27. § Az önkormányzat a rendeltetésszerű használatot, és a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – ellenőrzi.

17. A bérlő lakhatását megőrző, segítő intézkedések; fizetési felszólítás, felmondás

28. § (1) A bérlő a bérleti szerződésben vállalt, vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét különösen akkor nem teljesíti, ha

a) a rendelet szerinti bérbeadói hozzájárulást nem kérte meg, vagy a hozzájárulásban foglaltakat nem tartja be, azoktól eltér;

b) a közösségi együttélés alapvető szabályait, valamint a társasház házirendjét nem tartja be és a bérlő az írásbeli felszólításra sem hagy fel a kifogásolt magatartással,

c) önkormányzati rendeletben megállapított lakbért és a külön szolgáltatások díját felszólítás ellenére sem fizeti meg vagy a bérlő az óvadék megfizetésére részletfizetést kapott, és a részleteket határidőben nem fizeti meg és emiatt kettő havi vagy 100.000 Ft összeget meghaladó hátraléka halmozódik fel, azt felszólítás ellenére sem fizeti meg és nem vállalja részletfizetési megállapodás megkötését;

d) ha a bérlő a bérlakást két hónapot meghaladó időtartamra elhagyja, és ennek okát, valamint időtartamát a bérbeadónak előzetesen nem jelenti be, kivéve, ha a bérbeadó felhívására 15 napon belül igazolja, hogy a lakást

da) egészségügyi ok, vagy

db) tanulmányok folytatása, vagy

dc) munkahely megváltozása miatt, vagy

dd) más méltányolható okból hagyta el.

e) a jogszabályban előírt, vagy megállapodásban vállalt, a lakás használatával kapcsolatos valamely tilalmat megszegi;

f) a lakásban nem életvitelszerűen tartózkodik.

(2) Amennyiben a (1) bekezdésben foglalt vagy egyéb felmondási ok fennáll, az önkormányzat a bérlőt írásban felszólítja teljesítésre, a magatartás megszüntetésére, és a későbbiekben az attól való tartózkodásra. A felszólításban az önkormányzat 15 napos határidő kitűzésével felszólítja a bérlőt a 28. § (1) bekezdés d) pontja szerinti felmondási ok alapjául szolgáló esetben az igazolás benyújtására.

(3) Nem lehet felmondani a bérleti szerződést abban az esetben, ha a bérlő a mulasztást menthető okból követte el, és ezt a bérbeadónak a felszólításban adott határidőben igazolja.

29. § (1)54 A 28. § (1) bekezdés c) pontja szerinti felmondási ok elkerülése érdekében kettő havi vagy 100.000 Ft összeget meghaladó vagy 100.000 Ft alatti, de kettő hónapon túli hátralék esetében az önkormányzat fizetési emlékeztetőt küld a bérlő részére, melyben felszólítja a bérlőt a tartozás 8 napon belüli rendezésére, a tartozás összegének, jogcímének, esedékességének feltüntetésével.

(2) Amennyiben a hátralék nem került rendezésre a (1) bekezdésben megjelölt határidőre, az önkormányzat fizetési felszólítást küld a bérlőnek.

(3) A fizetési felszólításban a bérlőt részletesen tájékoztatni kell

a) a részletfizetési megállapodás megkötésének lehetőségéről,

b) a kerületi családsegítő szolgálat által nyújtott szolgáltatásokról és az elérhetőségéről,

c) az igénybe vehető lakhatási települési támogatásokról,

d) a tartozás miatt alkalmazható bérbeadói intézkedésekről,

e) az esetleges felmondás jogkövetkezményeiről.

(4) Az önkormányzat a fizetési felszólítás megküldésével egyidejűleg - a bérlő lakhatása megőrzése érdekében - a felszólítás tényéről írásban tájékoztatja a kerületi családsegítő szolgálatot és felkéri, hogy vegye fel a kapcsolatot a bérlővel és adjon tájékoztatást a kapcsolatfelvétel eredményéről a tájékoztatás kézbesítésétől számított 15 napon belül.

(5) Az önkormányzat és a kerületi családsegítő szolgálat havi rendszerességgel megtartott esetmegbeszéléseken egyeztetik a hátralékos és a felmondott bérleti szerződéssel rendelkező bérlők lakhatásának megőrzése érdekében tett intézkedéseiket. Az esetmegbeszélésekről a hatályos adatkezelési jogszabályok betartásával írásos emlékeztető készül.

(6)55 A bérletidíj-hátralék beszedésével kapcsolatban keletkezett költségek a bérlőt terhelik.

30. § (1) Amennyiben a 29. § (2) bekezdése alapján kiküldött felszólításban előírt határidő eredménytelenül telik el, és a felszólítás alapjául szolgáló felmondási ok továbbra is fennáll, az önkormányzat a 28. § (1) bekezdés c) pont szerinti esetben felmondhatja a lakásbérleti szerződést.

(2) Az önkormányzat a felmondást megelőzően vizsgálja, hogy a bérlő

a) a bérleti díj hátralék részletekben történő megfizetése érdekében együttműködött-e az önkormányzattal,

b) a kerületi családsegítő szolgálattal kapcsolatba lépett-e és

c) igénybe vett-e adósságkezelési szolgáltatást.

(3) Az önkormányzat a felmondásban legalább 30 napot köteles biztosítani a bérlő részére a lakás visszaadására és a fennálló tartozása megfizetésére.

(4) A felmondásban a bérlőt részletesen tájékoztatni kell

a) a felmondás jogkövetkezményeiről,

b) a bérleti jogviszony megszűnésével keletkezett kötelezettségeiről,

c) a lakáshasználati jogcím rendezésének lehetőségeiről,

d) a jogorvoslati lehetőségeiről,

e) a kerületi családsegítő szolgálat elérhetőségéről és

f) a lakhatási települési támogatások igénybevételének lehetőségéről.

(5) Az önkormányzat felmondás megküldésével egyidejűleg - a bérlő lakhatásának megőrzése érdekében - a bérleti szerződés felmondás tényéről tájékoztatja a kerületi családsegítő szolgálatot.

31. § (1)56 Ha a bérlő a felmondási idő leteltét megelőzően a hátralékát rendezi, az önkormányzat a felmondást a visszavonhatja.

(2) Ha a bérlővel az önkormányzat a felmondási idő leteltét megelőzően részletfizetési megállapodást köt, az önkormányzat a felmondást akként módosítja, hogy a lakásbérleti szerződés azon a napon szűnik meg, amikor a bérlő a részletfizetési megállapodásban foglalt esedékes részlet teljesítésével késedelembe esik.

(3) Ha a bérlő a részletfizetési megállapodásban foglaltak teljesítésére nem képes, azt az önkormányzat felé haladéktalanul, írásban jelezni köteles. A bérlő kérésére az önkormányzat egy alkalommal a részletfizetési megállapodást úgy módosíthatja, hogy a bérlő a részletfizetési megállapodásban foglaltakat teljesíteni tudja.

(4) A részletfizetési megállapodásban elő kell írni, hogy bérlő köteles a kerületi családsegítő szolgálattal együttműködni.

32. § (1) Az önkormányzat a 30. § (3) bekezdés alapján szabott határidő eredménytelen elteltét követő 45. napon kezdeményezheti a tartozás végrehajtása és a bérlakás kiürítése iránti eljárást.

(2) Amennyiben a korábbi bérlő a 30. § (3) bekezdés alapján szabott határidő leteltét követő 90 napon belül a díjhátralékát rendezi, vagy annak megfizetésére részletfizetési megállapodást köt, az önkormányzat az (1) bekezdés szerint megindított eljárás szüneteltetését kéri.

(3)57 Az önkormányzat a díjhátralék rendezését követően új lakásbérleti szerződést köt a volt bérlővel a 4. § 9. pontja alapján.

(4) A lakásbérleti szerződésben elő kell írni, hogy bérlő köteles együttműködni a kerületi családsegítő szolgálattal.

33. § (1) Az önkormányzat a lakáskiürítési eljárás megindítása előtt legalább 15 nappal tájékoztatja a jogcím nélküli lakáshasználót

a) az eljárás jogkövetkezményeiről,

b) az általa igénybe vehető jogvédelmi lehetőségekről, valamint

c) a kerületi családsegítő szolgálat elérhetőségéről és

d) a települési támogatások igénybevételének lehetőségéről.

(2) Az önkormányzat a lakáskiürítést elrendelő bírósági döntés véglegessé válásától számított 30 napon belül értesíti a lakás elhagyására kötelezettet – a bérlő lakhatáshoz fűződő érdekének megóvása érdekében – a kerületi családsegítő szolgálat egyidejű értesítése mellett

a) a végleges döntésben foglaltak jogkövetkezményeiről;

b) a végrehajtási eljárásban őt megillető jogokról;

c) a kerületi családsegítő szolgálat elérhetőségéről és

d) az igénybe vehető lakhatási települési támogatásokról.

(3) Az önkormányzat a lakáskiürítés foganatosításának időpontját közlő végrehajtói értesítést követő 5 napon belül az (1) és (2) bekezdés szerinti értesítéssel azonos tartalmú értesítést küld a lakás elhagyására kötelezettnek.

18. Jogcím nélküli lakáshasználat rendezése

34. § (1) A lakást jogcím nélkül használó személy a lakásbérleti jogviszony megszűnésének napjától használati díjat köteles fizetni.

(2)58 A használati díj összegét

a) amennyiben a bérleti szerződés megszűnésekor a bérlő szociális alapú lakbért fizetett, a használati díj összegét a bérleti jogviszony megszűnését követő harmadik hónaptól, költségelvű bérleti díj alapul vételével,

b) amennyiben a bérleti szerződés megszűnésekor a bérlő költségelvű lakbért fizetett, a használati díj összegét a bérleti jogviszony megszűnését követő harmadik hónaptól, piaci alapú bérleti díj alapul vételével,

c) amennyiben a bérleti szerződés megszűnésekor a bérlő piaci alapú lakbért fizetett, a használati díj összegét a bérleti jogviszony megszűnését követő harmadik hónaptól piaci alapú bérleti díj alapul vételével

kell megállapítani.

(3) Amennyiben az önkormányzati rendelet a jogcím nélkül használt lakásra a lakásbérleti jogviszony megszűnését követően más, eltérő összegű díjat állapít meg, a használati díj ennek megfelelően módosul.

(4) A lakáshasználati díj nem mérsékelhető.

(5)59 A használat díjfizetés esedékessége megegyezik a bérleti jogviszony megszűnésének időpontja szerinti bérleti díjfizetés esedékességével.

35. § (1) A lakásbérleti szerződést a 44. § (1) bekezdése szerinti személyekkel akkor lehet megkötni, ha a bérlő halála után a lakásban maradtak, és a bérleti szerződés velük – a Lakástörvény szerint – a lakásbérleti jog folytatására nem köthető.

(2) A lakásban maradt személyekkel nem lehet lakásbérleti szerződést kötni az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén sem, ha rendelkeznek beköltözhető lakástulajdonnal, önálló lakásnak minősülő tulajdoni hányaddal, lakáshasználati vagy haszonélvezeti jogával, önkormányzati lakás bérleti vagy bérlőtársi jogával.

36. § (1) A polgármester kérelemre bérleti szerződést köthet azzal a jogcím nélküli lakáshasználóval, akinek bérleti jogviszonya azért szűnt meg, mert az őt foglalkoztató intézmény jogállása jogszabályváltozás miatt megváltozott, így a továbbiakban nem önkormányzati fenntartású intézmény foglalkoztatottjaként dolgozik a kerületben.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezést a jogcím nélküli lakáshasználó halála esetén a Ptk. szerinti közeli hozzátartozójára is alkalmazni kell.

(3)60 A polgármester kérelemre a SZEB véleményének ismeretében bérleti szerződést köthet a bérlő halála után a lakásban maradt élettárssal abban az esetben, amennyiben az élettárs hitelt érdemlően igazolni tudja, hogy a bérlő halálakor a lakásban lakott és a lakás használatával kapcsolatban tartozása nincs.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a lakásbérleti szerződés legfeljebb öt évre köthető.

19. A pénzbeli térítés feltételei szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén

37. § (1) Az önkormányzat és a bérlő megállapodhatnak, hogy a határozatlan idejű lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó pénzbeli térítés nyújtásával szünteti meg. A megállapodásra az önkormányzat kezdeményezése alapján kerülhet sor. A pénzbeli térítés mértékéről – a (2) bekezdés keretein belül – a SZEB javaslatának ismeretében a polgármester dönt.

(2) Pénzbeli térítésként a bérlő által bérelt lakás üres, beköltözhető forgalmi értékének legfeljebb 50%-a fizethető ki.

(3) A pénzbeli térítés összegét ingatlanforgalmi értékbecslés figyelembevételével kell meghatározni. Az értékbecslés elkészítésének költsége az önkormányzatot terheli.

(4) A pénzbeli térítés a használatra alkalmas, beköltözhető lakás birtokba vételét követően fizethető ki.

VI. Fejezet

A bérbeadói hozzájárulás szabályai

20. Hozzájárulás bérlőtársi jogviszony létesítéséhez

38. § (1)61 A bérlő, házastársa vagy a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermek közös kérelmére, hozzá kell járulni a bérlőtársi jogviszony létesítéséhez, ha az említett személyek nagykorúak, a lakásban legalább öt éve lakcímet létesítettek és a bérlővel a lakásban legalább öt éve együtt laknak.

(2)62 Nem lehet hozzájárulni a bérlőtársi szerződés létesítéséhez, ha az (1) bekezdésben említett személyek rendelkeznek lakás tulajdoni-, bérleti-, használati vagy haszonélvezeti jogával.

(3)63 Az önkormányzat a bérlő és az élettársa közös kérelmére – amennyiben az élettársi kapcsolat legalább öt éve fenn áll, és az élettárs a lakásban legalább öt éve lakcímet létesített – hozzájárul a bérlőtársi szerződés megkötéséhez.

21. Hozzájárulás tartási szerződés megkötéséhez

39. § Az önkormányzat hozzájárul a tartási szerződés megkötéséhez, ha nem állnak fenn a törvényben meghatározott kizáró feltételek. Hozzájárulás esetén a bérlő az eltartót a lakásba befogadhatja.

22. Eltérő célú bérbeadás; lakásbővítés

40. § (1) Lakás nem lakás céljára történő bérbeadásáról a GVTB véleményének ismeretében a polgármester dönt.

(2) Nem lakás célú használathoz akkor lehet hozzájárulni, ha a bérlő

a) saját jogán vagy gazdasági társaság tagjaként kíván a lakásban gazdasági vagy szolgáltatási tevékenységet végezni;

b) gyógykezelés, munkavállalás vagy egyéb rendkívüli, méltányolható okból a lakásból két hónapot meghaladó időre van távol.

(3) A 19. § (1) bekezdés alapján bérbe adott lakást nem lehet nem lakás céljára bérbe adni.

41. § (1) Lakás bővítése a szomszédos önkormányzati tulajdonban álló lakással előzetes hozzájárulással történhet meg, amennyiben a bővítésre felhasznált lakás alapterülete a 40 m2-t nem haladja meg, az lakhatásra önállóan nem alkalmas, és az összenyitást követően a két lakás alapterülete a méltányolható lakásigény mértékét nem haladja meg.

(2) A kérelem benyújtásakor igazolnia kell a bérlőnek, hogy lakbér, külön szolgáltatási díj vagy közüzemi díj hátraléka nem áll fenn.

(3) Nem lakás céljára szolgáló helyiség lakás céljára történő bérbeadásáról a GVTB véleményének ismeretében a polgármester dönt.

23. Hozzájárulás albérletbe adáshoz

42. § (1) Egyszobás lakás, nyugdíjasházi lakás, valamint a 19. § (1) bekezdés alapján bérbe adott lakás albérletbe adásához nem adható tulajdonosi hozzájárulás.

(2) Az albérletbe adáshoz csak akkor adható hozzájárulás, ha

a) legalább egy lakószoba a bérlő használatában marad, és

b) az albérleti jogviszony alapján a lakásba költözők, és a már lakásban jogszerűen lakók számát figyelembe véve a lakás egy használójára legalább 10 m2-es lakóterület jut, és

c) a lakásra nem áll fenn díjhátralék.

(3) A (2) bekezdésekben foglalt feltételek esetén is kizárólag határozott idejű, legfeljebb egy évre, de legkésőbb a lakásbérleti szerződés határozott időtartamának leteltéig kötött albérleti szerződéshez adható bérbeadói hozzájárulás.

(4) A (2) bekezdés c) pontja alkalmazásában díjhátralék-mentesnek kell tekinteni azt, aki a hátralék megfizetésére részletfizetést kért, és legalább az első részletet határidőben teljesítette.

43. § (1) Az albérletbe adáshoz való bérbeadói hozzájárulás az albérlőt nem jogosítja fel a bérleti jogviszony folytatására, vagy másik lakásban való elhelyezés igénylésére.

(2) A bérleti jogviszony bármilyen okból történő megszűnése esetén a lakásban maradt albérlő a bérleti jogviszony megszűnésének napján köteles a lakást elhagyni. Az albérlőnek a hozzájárulás megadását megelőzően írásban kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy bérleti szerződés megszűnése esetén a lakást elhagyja.

24. Hozzájárulás a lakásba való befogadáshoz

44. § (1) A bérlő a lakásba a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhatja a Lakástörvény 21. § (2) bekezdése szerinti személyeket.

(2) A bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása esetén a bérlő befogadhatja az élettársát, az élettárs kiskorú gyermekét, a testvérét és a gyermekének házastársát.

(2a)64 Az önkormányzat hozzájárulása előtt a kerületi családsegítő szolgálat környezettanulmányt készít, hogy a lakás mérete, kialakítása, műszaki állapota és felszereltsége alkalmas-e a megnövekedett számú lakók megfelelő elhelyezésére, különös tekintettel a kiskorúak, idősek, fogyatékkal élők együtt élésére.

(3) A SZEB véleményének figyelembevételével a polgármester hozzájárulhat más, a Ptk. szerinti hozzátartozó befogadásához, amennyiben annak a lakásba történő beköltözését a vele együtt lakó személy részéről erőszakos cselekmény elszenvedése indokolja.

(4) Az (2)–(3) bekezdés szerinti esetekben a hozzájárulás csak akkor adható meg, ha a lakásban lakó személyekre a befogadás után személyenként legalább 10 m2 lakóterület jut.

(5) A befogadáshoz való hozzájárulás a bérleti jogviszony időtartamára szól.

(6) A bérleti jogviszony bármilyen okból történő megszűnése esetén – a lakásbérleti jog folytatása kivételével – a bérleti jogviszony megszűnésének napján a befogadott személy köteles a lakást elhagyni. A befogadott személynek a hozzájárulás megadását megelőzően írásban kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy bérleti szerződés megszűnése esetén a lakást elhagyja.

(7) A befogadáshoz való bérbeadói hozzájárulás a befogadottat nem jogosítja fel a bérleti jogviszony folytatására, vagy másik lakásban való elhelyezés igénylésére.

VII. Fejezet

A helyiségbérlet általános szabályai

25. A helyiségek bérbeadásának jogcímei

45. § (1) A helyiségeket az alábbi jogcímeken lehet bérbe adni:

a) nyilvános versenytárgyalás;

b) zártkörű versenytárgyalás;

c) versenyeztetés nélkül

ca) hirdetmény útján történő bérbeadás;

cb) bérbevevői ajánlat elfogadása;

cc) bérbeadói ajánlat elfogadása;

cd) cserehelyiség biztosítása;

ce) bérleti jog meghosszabbítása;

cf) bérleti jog átruházása;

cg) bérleti jog cseréje;

ch) korábbi bérlő részére bérbeadás.

(2) Helyiséget csak annak lehet bérbe adni, akinek

a) a bérleti szerződés megkötésekor nem áll fenn bérleti díj tartozása és köztartozása a bérbeadóval szemben, nem folyik ellene kényszertörlési-, csőd-, felszámolási-, vagy végelszámolási eljárás, továbbá nem folyik ellene végrehajtás és

b) a bérleti szerződés megkötésekor nem áll fenn – önkormányzati helyiségbérleti jogviszonya során felhalmozott – közüzemi vagy üzemeltetési díjtartozása közüzemi szolgáltatóval vagy az üzemeltetést végző gazdasági társasággal szemben.

(3) A polgármester legfeljebb egy évre szóló határozott idejű bérleti szerződést köthet a helyiség jogcím nélküli használója kérelmére, amennyiben az az általa korábban bérelt, de a kérelem benyújtásának időpontjában érvényes jogcím nélkül használt helyiségre vonatkozik és a bérleti szerződés határozott ideje díjhátralék fennállása nélkül szűnt meg.

(3a)65 A polgármester a GVTB véleményének ismeretében legfeljebb egy évre szóló bérleti szerződést köthet azzal a korábbi bérlővel, akinek a bérleti szerződése díjhátralékkal szűnt meg, de tartozását a kérelem benyújtásának időpontjáig rendezte.

(4) A versenytárgyalásra és a hirdetmény útján történő bérbeadásra vonatkozó szabályokat a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

46. § (1) Az önkormányzat a helyiségbérleti szerződésben óvadékfizetési kötelezettséget ír elő. Az óvadékfizetési kötelezettségre egyebekben – a részletfizetés kivételével – a 14. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az óvadék 3 havi bérleti díjnak és a helyiséget terhelő közös költség vagy üzemeltetési díjelőleg összegének megfelelő összeg.

(2) Az önkormányzat kérelemre dönthet az óvadék részletekben történő megfizetéséről. Amennyiben a bérlő a helyiség bérleti jogát versenytárgyalás során nyerte el, részletfizetés vagy a versenytárgyalási felhívásban megjelölt óvadék megfizetése alól felmentés nem adható.

(3) Az önkormányzat dönthet a helyiségbérleti szerződés közjegyzői okiratba foglalásáról, azonban ezt a feltételt a versenytárgyalási felhívásban vagy a hirdetményben szerepeltetni kell. A szerződés közjegyzői okiratba foglalásának költségei a bérlőt terhelik.

26. Bérbeadás nyilvános versenytárgyalás útján

47. § (1) Amennyiben a helyiségre megállapítandó havi bérleti díj a 100.000 forintot eléri vagy meghaladja, az üres helyiség bérlőjét nyilvános versenytárgyalás útján kell kiválasztani.

(2) Amennyiben a helyiségre megállapítható havi bérleti díj a 100.000 forintot nem éri el, az üres helyiség bérlőjét hirdetményi eljárás alapján kell kiválasztani.

(3) A bérbeadó dönthet nyilvános versenytárgyalás kiírásáról az (2) bekezdés szerinti esetben is.

27. Hirdetmény útján történő bérbeadás

48. § (1) A hirdetmény útján történő bérbeadásra kínált helyiségeket az önkormányzat honlapján legalább 15, legfeljebb 30 napon keresztül kell közzétenni.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti, a bérbeadó által meghatározott hirdetményi határidőben egy vagy több ajánlat érkezik

a) egy ajánlat beérkezése esetén a bérbeadó nyilvános versenytárgyalás kiírásáról dönthet, vagy az ajánlattevővel megköti a bérleti szerződést;

b) több ajánlat beérkezése esetén a bérbeadó a legmagasabb bérleti díjat ajánló részére bérbe adja a helyiséget vagy

c) több ajánlat beérkezése esetén a bérbeadó nyilvános vagy zártkörű versenytárgyalás során választja ki a bérlőt.

(3) Ha a hirdetményi eljárással történő bérbeadás az adott helyiségre legalább kettő alkalommal eredménytelenül zárult, a helyiséget további hirdetmény vagy versenytárgyalás mellőzésével az első ajánlatot tevő részére bérbe lehet adni a 45. § (1) bekezdés cb) alpontja alapján.

(4) Pincehelyiségek bérbeadását megelőzően a versenytárgyalást vagy hirdetményi eljárást nem kell lefolytatni, a szerződést az első bérbevevői ajánlatot benyújtó személlyel meg lehet kötni a 45. § (1) bekezdés cb) alpontja alapján.

28. Bérbeadás versenytárgyalás és hirdetmény mellőzésével; kedvezményes bérbeadás

49. § (1) Amennyiben a helyiségre kiírt nyilvános versenytárgyalás 6 hónapon belül legalább kettő alkalommal eredménytelenül zárult, a helyiséget pályázati eljárás nélkül, a 45. § (1) bekezdés cb) vagy cc) alpontja alapján is bérbe lehet adni.

(2) Az (1) bekezdés, valamint a 47–48. §-ának mellőzésével a 45. § (1) bekezdés cb) vagy cc) alpontja alapján lehet bérbe adni azokat

a) a helyiségeket, amelyek a bérbevételi kérelem benyújtását megelőzően egybefüggően legalább 6 hónapon át nem kerültek hasznosításra, vagy

b) a távfűtéssel rendelkező vagy társasházban lévő helyiségeket, amelyek a bérbevételi kérelem benyújtását megelőzően egybefüggően legalább 6 hónapon át nem kerültek hasznosításra, és

c) ez alatt az időtartam alatt legalább kettő alkalommal a bérbeadó honlapján bérbeadásra meghirdetésre kerültek.

(3) A 47–48. § rendelkezéseinek mellőzésével a 45. § (1) bekezdés cb) vagy cc) alpontja alapján helyiséget akkor lehet bérbe adni, ha a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (13) bekezdése alapján a helyiség a bérlő részére egyébként ingyenesen vagy a 11. § (16) bekezdése alapján versenyeztetés nélkül hasznosítható.

50. § (1) Helyiséget – a 49. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti feltételek teljesülése esetén – kedvezményes bérleti díjjal, versenytárgyalás lefolytatásával is bérbe lehet adni.

(2) Az (1) bekezdés szerint bérbeadásra kínált helyiséget az önkormányzat honlapján és az önkormányzat hivatalos lapjában legalább egy alkalommal közzé kell tenni.

(3) A kedvezményes bérleti díj fizetésének feltétele, hogy az ajánlattevő a versenytárgyalási felhívás szerinti határidőben és műszaki tartalommal, költségvetéssel a helyiséget felújítja. Amennyiben a bérlő a felújítási kötelezettséget csak részben teljesíti, a felújítási kötelezettség elmulasztásával arányosan teljes bérleti díjat kell fizetnie.

51. § (1) Helyiséget bérbe adni feltétel bekövetkeztéig vagy legfeljebb öt évre, felújítási kötelezettség vállalása esetén legfeljebb tíz évre lehet.

(2) A határozott idejű szerződés a határozott idő leteltét követően öt éves időtartamra az önkormányzat és a bérlő közös megegyezésével meghosszabbítható, amennyiben a bérlő a határozott idő megszűnését megelőző 30. napig az önkormányzat bérleti díj ajánlatát elfogadja. A meghosszabbításra a 45. § (2) bekezdését alkalmazni kell.

(3) A (2) bekezdés szerinti bérbeadói bérleti díj ajánlat a határozott idejű szerződés utolsó évében fizetett vagy bérbeszámítás nélkül fizetendő bérleti díjnál nem lehet alacsonyabb. Bérbeszámítás nélkül fizetendő bérleti díjnak minősül a 50. § (3) bekezdés szerinti kedvezményes bérleti díj is.

(4) Ha a bérlő a (3) bekezdés alapján számított bérbeadói bérletidíj ajánlatot nem fogadja el, a helyiséget a szerződés határozott idejének megszűnését követően az általános szabályok alapján kell bérbe adni.

(5) Feltétel bekövetkezéséig helyiséget bérbe adni akkor lehet, ha

a) az épület bontásáról, felújításáról, korszerűsítéséről az önkormányzat döntött, de ennek időpontja nem ismert, vagy

b) a helyiségre az önkormányzat szervének, intézményének, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságának van igénye, és ennek teljesítése legalább egy év eltelte után várható, vagy

c) jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján a helyiség feletti tulajdonosi rendelkezési jog előre meg nem határozható időpontban megszűnik.

(6) Az 56. § szerint felújítási kötelezettség vállalása mellett bérbe adott helyiség bérleti szerződése a (2) bekezdés szerint hosszabbítható meg.

(7) A bérlő halálától számított 30 napon belül közeli hozzátartozója vagy az egyéni vállalkozás folytatására jogosult személy a bérleti jogviszony folytatására kérelmet nyújthat be. A bérleti jog folytatására a 45. § (2) bekezdés és a 46. § rendelkezéseit alkalmazni kell, valamint az új bérlőnek meg kell fizetnie az elhunyt bérlő bérleti-, és használati díj, közös költség, üzemeltetési díjelőleg és közüzemi díj hátralékát.

29. Bérleti díj

52. § (1) A bérleti díj megállapítása versenytárgyalás, hirdetmény útján történő bérbeadás, bérbevevői vagy bérbeadói ajánlat alapján történik.

(2) A bérleti díjat minden évben az előző évi éves fogyasztói árindex mértékével meg kell emelni. A tárgyévi emelés időpontja: április 1.

(3) A bérlőnek a bérleti díjon felül meg kell fizetnie a közös költséget vagy üzemeltetési díjelőleget, valamint szerződést kell kötnie a közüzemi szolgáltatások igénybevételére, és ezek díját köteles megfizetni.

53. § (1) A helyiség jogcím nélküli használója használati díjat köteles fizetni. A használati díj megegyezik a szerződés megszűnésekor érvényes bérleti díj összegével.

(2) Amennyiben a helyiség jogcímnélküli használója cserehelyiségre nem jogosult, a használati díj a helyiségbérleti szerződés megszűnésétől számított 2 hónap elteltével a helyiségre megállapítható bérleti díj kétszereséig terjedhet.

30. A helyiség használatával kapcsolatos szabályok

54. § (1) A bérlő saját költségén a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenységének gyakorlásához szükséges módon átalakíthatja vagy felújíthatja. A munkákhoz az önkormányzat hozzájárulását a bérlőnek előzetesen meg kell kérnie, és a felújítási munkák ellentételezéseként bérbeszámításra nem tarthat igényt.

(2) A bérlő – eltérő megállapodás hiányában – köteles gondoskodni

a) az épület központi vezetékei, berendezései, valamint a tartó-, teherhordó- és tetőszerkezet kivételével a helyiség állagmegóvási, javítási, hibaelhárítási és karbantartási munkálatai elvégzéséről saját költségén;

b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat, kirakatszekrény, előtető, ernyős szerkezet karbantartásáról;

c) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ és

d) a bérlő tevékenységével összefüggően a helyiség, a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztántartásáról, megvilágításáról, valamint a tevékenység eredményeként keletkező hulladék elszállításáról.

(3) A (2) bekezdésben felsoroltakon kívüli bérlői kötelezettségekre az önkormányzat és a bérlő megállapodása az irányadó.

55. § (1) A helyiség átadás-átvételekor jegyzőkönyvet kell felvenni, amely leltárszerűen tartalmazza a helyiség berendezési és felszerelési tárgyait és azok, valamint a helyiség tényleges műszaki állapotát, a közüzemi mérőórák állását, és a bérlő esetleges észrevételeit. A jelenlévők által aláírt jegyzőkönyv a helyiség átadás-átvételének igazolására is szolgál.

(2) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor – ha a felek másként nem állapodtak meg – rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban és az átadáskori felszereltséggel köteles az önkormányzatnak visszaadni.

56. § (1) Ha a bérlő vállalja a helyiség rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba tételét, vagy az ingatlan értékét növelő beruházást kíván végezni és ehhez az önkormányzat hozzájárul, akkor erről írásbeli megállapodást kell kötni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodásnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) az elvégzendő munkák pontos megjelölését;

b) a munka tételes költségvetését,

c) a költségek bérlő részére történő megtérítésének módját és feltételeit;

d) a munkálatok befejezésének határidejét, valamint azt, hogy

e) a munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyeket a bérlő köteles beszerezni.

(3) Hozzájárulás nélkül végzett értéknövelő beruházás költségeit megállapodás hiányában a bérlő viseli.

57. § (1) A helyiséget a bérlő köteles rendeltetésszerűen használni.

(2) A helyiség bérlője a bérleti szerződés fennállása alatt a helyiségben köteles a bérleti szerződésben meghatározott tevékenységet folytatni. Amennyiben a tevékenységét egy naptári évben összesen 2 hónap időtartamot meghaladóan szüneteltetni kívánja, azt csak a bérbeadó hozzájárulásával teheti meg. A tevékenység szüneteltetését minden esetben be kell jelenteni a bérbeadónak.

VIII. Fejezet

A bérbeadói hozzájárulás szabályai

31. Bérbeadás bérlőtársak részére

58. § (1) A helyiséget akkor lehet bérlőtársak részére bérbe adni, ha ebben a bérlő és a leendő bérlőtárs megállapodtak, és az általuk folytatni kívánt tevékenységek egy helyiségben történő gyakorlása jogszabályba nem ütközik.

(2) Bérlőtársi szerződés csak olyan helyiségre köthető, mely méreténél fogva a bérlőtársak által folytatni kívánt tevékenységre alkalmas.

(3) A bérlőtársaknak vállalniuk kell a tulajdonosi hozzájárulásban előírt feltételeket.

32. Tevékenység megváltoztatása

59. § (1) Az önkormányzat a bérlő kérelmére hozzájárulást adhat a helyiségben folytatott tevékenység megváltoztatásához, ha

a) a bérlő által folytatni kívánt tevékenység nem ütközik jogszabályba,

b) a bérlő a bérleti szerződésben vállalt és a jogszabályban előírt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett,

c) a bérlő vállalja az új bérleti szerződés vagy a szerződés-módosítás feltételeit és

d) a bérlőnek nem áll fenn bérleti díj és közüzemi díj hátraléka a helyiségre.

(2) Bérlőtársi jogviszonyban használt helyiség esetén a tevékenység megváltoztatásához a bérlőtárs hozzájárulása szükséges.

33. Bérleti jog átruházása

60. § (1) A helyiség bérleti jogát a bérlő az önkormányzat hozzájárulásával átruházhatja.

(2) Az átruházásról megállapodást kell kötni, amelyet a szerződés keltétől számított 15 napon belül az önkormányzathoz be kell nyújtani.

(3) A tulajdonosi hozzájárulás feltétele, hogy a bérleti jog átvevőjének az új bérleti díj mértékében és a bérbeadás egyéb feltételeiben az önkormányzattal meg kell állapodnia, és bérleti szerződést kell kötnie.

61. § (1) A bérleti jog átadásához nem adható tulajdonosi hozzájárulás, az alábbi feltételek valamelyikének fennállása esetén:

a) a helyiség bérleti jogát átvevő által folytatni kívánt tevékenység gyakorlása jogszabályba ütközik, vagy a helyiség a folytatni kívánt tevékenységre nem alkalmas és alkalmassá sem tehető,

b) az új tevékenység folytatása a lakosság nyugalmának nem indokolható megzavarásával járna,

c) a helyiségre díjhátralék áll fenn,

d) a helyiség bérleti jogát átvevő nem felel meg a 45. § (2) bekezdés szerinti feltételeknek vagy

e) a bérleti jog átruházására kötött megállapodást szerződő felek a 60. § (2) bekezdésben meghatározott határidőn túl nyújtják be az önkormányzathoz.

(2) A helyiség bérleti jogának cseréjére a bérleti jog átruházására vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

34. Albérletbe adás

62. § (1) Amennyiben az önkormányzat és a bérlő a bérleti szerződésben úgy állapodtak meg, hogy az önkormányzat hozzájárulásával a bérlő a helyiséget vagy egy részét albérletbe adhatja, az albérleti szerződést annak létrejöttétől számított 15 napon belül be kell nyújtani tulajdonosi hozzájárulásra.

(2) Az albérleti szerződéshez a bérbeadó a bérlő bérleti jogviszonyának lejártáig járulhat hozzá.

(3) Az albérlő a bérlő bérleti jogviszonyának, vagy az albérleti szerződés megszűnésekor köteles a helyiséget minden elhelyezési, kártalanítási igény nélkül kiüríteni.

(4) A bérbeadói hozzájárulás megadására a 61. § (1) bekezdés c)–d) pont szerinti feltételeket alkalmazni kell.

IX. Fejezet

Záró rendelkezések

63. § (1) Ez a rendelet 2021. január 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet szabályait a hatályba lépése után indult ügyekben kell alkalmazni.

64. § Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 7/2012. (III.05.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) 2. melléklet 4.1.8.1. pontjában a „3 munkanap” szövegrész helyébe a „30 nap „ szöveg lép.

65. § Az R. 2. mellékletének 6.1. pontjában a „30” szövegrész helyébe a „60” szöveg lép.

66. § Az R. 3. melléklet 3.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3.3. Amennyiben a szabályzat egy ponton belül kizárólag a „pályázat” megjelölést használja, az adott pontban foglaltakat a 3.2.1. és a 3.2.2. pont szerinti pályázati típusra vonatkozónak kell tekinteni. Amennyiben egy adott pont szabályai a két típusú pályáztatás esetén eltérnek, ezt a szabályzat külön jelöli.”

67. § (1) Hatályát veszti az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 24/2013. (XI.05.) önkormányzati rendelet.

(2) Hatályát veszti az R. 3. melléklet

a) 1.1. pontjában a „valamint a piaci alapú bérleti díjjal bérbe adható lakások” szövegrész,

b) 1.3. pontja,

c) 3.2. pontjában „3.2.3 nyilvános ajánlattétel piaci alapú bérleti díjjal hasznosított lakás bérbevételére.” szövegrész,

d) 4.3. pontjában a „- lakás hasznosítása kivételével –„ szövegrész,

e) 5.1. pontjában a „– a 7.1. pont kivételével –„ szövegrész,

f) 7. pontja,

g) 8.1.1. pontjában a ” a lakás esetén komfortfokozata,” szövegrész,

h) 8.1. 6. pontjában a „– lakás hasznosítása kivételével –” szövegrész,

i) 10.4. pontja,

j) 11.2.1. pontjában a „- lakás hasznosítása kivételével – „szövegrész,

k) 11.3.3. pont második mondata.

1. melléklet a 22/2020. (XII.18.) önkormányzati rendelethez

A SZOCIÁLIS LAKÁSPÁLYÁZAT ÉRTÉKELÉSÉNEK PONTRENDSZERE

Sorszám

Bírálati szempont

Pontszám

1.

A pályázó bejelentett lakó- vagy tartózkodási helye Budapest XXII. kerületben van a pályázat kiírásának napjától visszamenőleg folyamatosan legalább 3 éve

1.1

3-5 év között

1 pont

1.2

6-9 év között

2 pont

1.3

10 éve felett

3 pont

2.

A pályázó jelenlegi munkaviszonya mióta áll fenn (GYED/GYET/GYESE/CSED alatt fennálló munkaviszony igazolásával) a pályázat kiírásának napjától számítva visszamenőleg, évenként 1 pont max. 5 pont (megszakítás nélküli munkaviszony igazolásához több munkáltatói igazolás benyújtása is elfogadásra kerül)

2.1

1 éves munkaviszony

1 pont

2.2

2 éves munkaviszony

2 pont

2.3

3 éves munkaviszony

3 pont

2.4

4 éves munkaviszony

4 pont

2.5

5 éves vagy annál hosszabb munkaviszony

5 pont

3.

A pályázó (öregségi, - vagy rokkant) nyugdíjas

3 pont

4.

A pályázóval együtt költöző 18 év alatti eltartott, illetve családtagok száma (a betöltött 90. napot meghaladó igazolt terhesség esetén a magzatot együtt költözőként kell figyelembe venni)

4.1

1 gyermek

1 pont

4.2

2 gyermek

2 pont

4.3

3 vagy több gyermek

3 pont

5.

A pályázó a kerületi családsegítő szolgálat támogató javaslatát is csatolta

3 pont

6.

Pályázó vagy vele együtt költöző személy Budapest XXII. kerület Önkormányzata által fenntartott intézményben, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságban, rend- vagy katasztrófavédelmi szerv XXII. kerületi állományában, XXII. kerületi egészségügyi szolgáltatónál, szociális vagy köznevelési intézményben dolgozik




5 pont

7.

Pályázó 35 év alatti fiatal házas

5 pont

8.

Pályázó rokkant vagy mozgássérült

2 pont

9.

A pályázó a XXII. kerület Önkormányzat által fenntartott, illetve a kerületben lévő családok átmeneti otthonában lakik

3 pont

10.

A pályázó állami gondozott volt

3 pont

11.

Gyermekét egyedül nevelő szülő, aki gyermeke neveléséért emelt összegű családi pótlékra jogosult

1 pont

12.

Fogyatékossággal élő, krónikus beteg vagy speciális nevelési igényű gyermeket nevelő szülő, aki ezért emelt összegű családi pótlékra jogosult

3 pont

13.

Állandó ápolást igénylő hozzátartozó a pályázó háztartásában, akinek gondozása miatt a pályázó beteggondozási célú települési támogatásban vagy ápolási díjban részesül

3 pont

2. melléklet a 22/2020. (XII.18.) önkormányzati rendelethez

A KÖLTSÉGELVŰ LAKÁSPÁLYÁZAT ÉRTÉKELÉSÉNEK PONTRENDSZERE

Sorszám

Bírálati szempont

Pontszám

1.

A pályázó bejelentett lakó- vagy tartózkodási helye Budapest XXII. kerületben van a pályázat kiírásának napjától visszamenőleg folyamatosan legalább 3 éve

1.1

3-5 év között

1 pont

1.2

6-9 év között

2 pont

1.3

10 év felett

3 pont

2.

A pályázó jelenlegi munkaviszonya mióta áll fenn (GYED/GYET/GYES/CSED alatt fennálló munkaviszony igazolásával) a pályázat kiírásának napjától számítva visszamenőleg, évenként 1 pont max. 5 pont (megszakítás nélküli munkaviszony igazolásához több munkáltatói igazolás benyújtása is elfogadásra kerül)

2.1

1 éves munkaviszony

1 pont

2.2

2 éves munkaviszony

2 pont

2.3

3 éves munkaviszony

3 pont

2.4

4 éves munkaviszony

4 pont

2.5

5 éves vagy annál hosszabb munkaviszony

5 pont

3.

A pályázó (öregségi, - vagy rokkant) nyugdíjas

3 pont

4.

A pályázóval együtt költöző 18 év alatti eltartott, illetve családtagok száma (a betöltött 90. napot meghaladó igazolt terhesség esetén a magzatot együtt költözőként kell figyelembe venni)

4.1

1 gyermek

1 pont

4.2

2 gyermek

2 pont

4.3

3 vagy több gyermek

3 pont

5.

Pályázó gyermekei kerületi bölcsődébe, óvodába, iskolába járnak

3 pont

6.

Pályázó vagy vele együtt költöző személy Budapest XXII. kerület Önkormányzata által fenntartott intézményben, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságban, rend- vagy katasztrófavédelmi szerv XXII. kerületi állományában, XXII. kerületi egészségügyi szolgáltatónál, szociális vagy köznevelési intézményben dolgozik



6 pont

7.

Pályázó 35 év alatti fiatal házas

5 pont

8.

Gyermekét egyedül nevelő szülő, aki gyermeke neveléséért emelt összegű családi pótlékra jogosult

1 pont

9.

Fogyatékossággal élő, krónikus beteg vagy speciális nevelési igényű gyermeket nevelő szülő, aki ezért emelt összegű családi pótlékra jogosult

3 pont

10.

Állandó ápolást igénylő hozzátartozó a pályázó háztartásában, akinek gondozása miatt a pályázó beteggondozási célú települési támogatásban vagy ápolási díjban részesül

3 pont

3. melléklet a 22/2020. (XII.18.) önkormányzati rendelethez

NEM LAKÁS CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ HELYISÉGEK BÉRBEADÁSÁNAK SZABÁLYZATA

1. A Szabályzat célja és hatálya

E Szabályzat célja, hogy biztosítsa az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek nyilvános és zártkörű versenytárgyalás vagy hirdetmény útján történő bérbeadás eljárási szabályait. A Szabályzat alkalmazása során törekedni kell a költséghatékonyságra, és figyelemmel kell lenni a jelen Szabályzat szerinti alapelvek rendelkezéseire.

2. Értelmező rendelkezések

2.1. A jelen Szabályzat alkalmazásában:

2.1.1. Hirdetmény útján történő bérbeadás jelenti az e rendelet 48. §-a szerinti egyszerűsített pályázati eljárás során történő bérbeadást.

2.1.2. Bérbeadó a polgármester.

2.1.3. Versenytárgyaláson nyertes ajánlattevő alatt azt az ajánlattevőt kell érteni, aki a versenytárgyaláson a licitálási eljárás során a legmagasabb havi bérleti díjra tesz ajánlatot és a többi résztvevő ajánlattevő ezzel megegyező vagy magasabb vagy előnyösebb ajánlatot már nem ad.

2.1.4. Eredményhirdetés alatt versenytárgyalás esetén a versenytárgyaláson nyertes ajánlattevő megnevezésének pillanatát kell érteni. Hirdetmény útján történő bérbeadás esetén ettől eltérően az eredményhirdetés a bontást követő 5. munkanapig az ajánlattevők részére küldött értesítés, kivéve, ha a beérkezett ajánlatok alapján, a bontást követően a bérbeadó versenytárgyalás kiírása mellett dönt: ebben az esetben az eredményhirdetésre a versenytárgyalás szerinti szabályokat kell alkalmazni.

3. Alapelvek

3.1. Az esélyegyenlőség elve

A bérbeadó a helyiségek hasznosítása során valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás tekintetében. A bérbeadó a versenytárgyalási felhívás vagy a hirdetmény tartalmát úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek és a határidőben benyújtott ajánlataik összehasonlíthatók legyenek.

3.2. A nyilvánosság elve

3.2.1. A pályázati felhívás közzététele során a bérbeadó biztosítja a pályázatok megismerését.

3.2.2. Minden ajánlattevőnek joga van a bérbeadó által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzáférni. Ennek keretében az ajánlattevő a megalapozott ajánlat benyújtásához a helyiségre vonatkozó adatokat kérhet, a helyiséget előre egyeztetett időpontban megtekintheti.

3.2.3. A bérbeadó jogosult meghatározni, hogy a helyiség bérbevételére vonatkozó nyilvános versenytárgyalási felhívást milyen módon teszi közzé. A helyiség bérbeadására vonatkozó versenytárgyalási felhívást legalább az önkormányzat hirdetőtábláján és hivatalos honlapján közzé kell tenni.

3.3. Meghirdetett versenytárgyalás módosításának korlátozása

3.3.1. A bérbeadó a nyilvános versenytárgyalás feltételeinek módosítását, a felhívás visszavonását, a közzétett eljárási rend szabályainak változtatását kizárólag a jelen eljárási rend keretei között úgy gyakorolhatja, hogy azzal a pályázattal érintett személyek lényeges jogos érdekeit ne sértse.

3.3.2. A bérbeadó jogosult a hirdetményre beérkezett zárt ajánlatok bontás során történő megismerését követően nyilvános vagy zártkörű pályázat meghirdetésére.

3.3.3. A versenytárgyalás meghirdetését követően – a 3.3.4 - 3.3.6. pontban foglalt kivételekkel – a bérbeadó nem változtathatja meg azt a döntéshozatal során alkalmazandó eljárási vagy pályázati feltételt (elbírálási módot), amelyet akár meghirdetés útján, akár írásban az ajánlattevővel közölt.

3.3.4. A bérbeadó a versenytárgyalási felhívásban szereplő, illetve a pályázó(k) tudomására hozott feltételeket a pályázat során csak egy alkalommal változtathatja meg, ha ezt a jogát kifejezetten fenntartotta magának.

3.3.5. A meghirdetett versenytárgyalás időpontjának későbbi időpontra történő módosítására egy alkalommal van lehetősége a bérbeadónak. A bérbeadó ugyancsak jogosult a meghirdetett zártkörű versenytárgyalást nyilvános versenytárgyalássá módosítani.

3.3.6. Bérbeadó a versenytárgyalási felhívás határidejének lejárata előtt jogosult a versenytárgyalási felhívást indokolás nélkül visszavonni.

3.3.7. A bérbeadó a 3.3.4.-3.3.6. pont szerinti változtatást a versenytárgyalási felhívásra vonatkozó szabályok szerint teszi közzé azzal, hogy a módosítás napjáig ajánlatot tevőket arról haladéktalanul írásban is értesíti.

3.4. Titkosság elve

3.4.1. A bérbeadó az ajánlatok tartalmát az eredményhirdetésig titkosan kezeli, tartalmukról felvilágosítást harmadik személynek nem ad.

3.4.2. Az ajánlattevő kérésére és részére a versenytárgyalási feltételek pontosítása céljából a felhívásban foglaltakon túl is adható felvilágosítás, de csak olyan tartalommal, mely nem sérti a többi ajánlattevő esélyegyenlőségét és az ajánlatok értékeléséig azok kezelésére vonatkozó előírásokat. Az ilyen felvilágosítás nem eredményezheti az eredeti feltételek módosítását.

3.5. Összeférhetetlenségi szabályok

3.5.1. Az ajánlatok értékelésében és elbírálásában részt vevő nem lehet az ajánlatot benyújtó pályázó, továbbá:

a) a pályázó közeli hozzátartozója [Ptk. 8: 1. § (1) bekezdés 1. pont],

b) munkaviszony (köztisztviselői jogviszony) alapján a pályázó közvetlen felettese vagy beosztottja,

c) szerződéses jogviszony keretében a pályázó foglalkoztatottja,

d) a pályázó tulajdonosa (résztulajdonosa), amennyiben a pályázó jogi személy vagy cég.

3.5.2. A 3.5.1. pontban foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha az ajánlatok értékelésében és elbírálásában résztvevőtől személyes érintettség okán nem várható el az ügy elfogulatlan megítélése.

4. Versenytárgyalás szabályai

4.1. Versenytárgyalási felhívás

A versenytárgyalási felhívásnak tartalmaznia kell legalább:

4.1.1. a bérbeadó megnevezését, címét, telefonszámát, e-mail címét;

4.1.2. a pályázat tárgyát képező helyiség címét, helyrajzi számát, alapterületét, felszereltségét, műszaki állapotát;

4.1.3. a bérleti szerződés tervezett időtartamát;

4.1.4. a bérleti díj KSH inflációs ráta szerinti növekedés módjáról szóló tájékoztatást;

4.1.5. az ajánlati biztosíték összegét, megfizetésének és visszafizetésének módját;

4.1.6. a 4.4.1.1.-4.4.1.2. és a 4.4.1.4.-4.4.1.5. pont szerinti nyilatkozatok megtételére, dokumentumok benyújtására vonatkozó figyelmeztetést;

4.1.7. a közüzemi szolgáltatások díjának megfizetéséről szóló tájékoztatást;

4.1.8. az óvadékfizetéssel kapcsolatos rendelkezéseket;

4.1.9. a bérleti díj induló összegét, amelyre licitálni lehet;

4.1.10. az ajánlattevő tájékoztatását arról, hogy a helyiségre bérleti díj ajánlatát a versenytárgyalás során teheti meg, és az általa megajánlott bérleti díj tekintetében a versenytárgyalás napjától számított 35 napig ajánlati kötöttség terheli;

4.1.11. a licittárgyalás helyét és időpontját, a licit módját;

4.1.12. az eredményközlés módját és határidejét; továbbá tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a bérbeadó a versenytárgyalás nyertesének azt hirdeti ki, aki a legmagasabb bérleti díjat ajánlja meg.

4.1.13. minden egyéb adatot és tájékoztatást, amelyek a helyiség hasznosításának céljára, módjára és egyéb feltételeire vonatkoznak, és amelyek szükségesek a megalapozott ajánlat készítéséhez;

4.1.14. figyelemfelhívást arra, hogy a helyiségben folytatható tevékenységek körét külön jogszabályok határozzák meg, ennek megismerése és ennek tudatában az ajánlat benyújtása az ajánlattevő felelőssége;

4.1.15. amennyiben a bérbeadó úgy dönt, az arra való felhívást, hogy bérbeadó jogosult a versenytárgyalás eredményének közlését a versenytárgyalás napjától legfeljebb 2 munkanappal elhalasztani vagy a versenytárgyalást indokolás nélkül eredménytelennek nyilvánítani.

4.2. Értesítési kötelezettség

Ha a hirdetményi eljárással történő bérbeadás során legalább kettő ajánlat érkezik, és a bérbeadó versenytárgyaláson kívánja kiválasztani a bérlőt, az ajánlattevőket közvetlenül értesíteni kell a nyilvános versenytárgyalás kiírásáról, a versenytárgyalás helyéről, időpontjáról és feltételeiről.

4.3. Ajánlati biztosíték

4.3.1. A versenytárgyaláson való részvétel ajánlati biztosíték adásához kötött, melyet a versenytárgyalás napján 9,00 óráig kell átutalással megfizetni az önkormányzat részére. Az ajánlati biztosíték befizetéséről szóló igazolást a versenytárgyalás megkezdésekor be kell mutatni.

4.3.2. Az ajánlati biztosíték összege a licit alapját képező induló bérleti díj 100%-a, de legalább 50.000 Ft.

4.3.3. Az ajánlati biztosítékot – a 4.3.4. pont szerinti kivételekkel – az ajánlattevő részére az ajánlati kötöttség leteltét követő 8 napon belül vissza kell utalni.

4.3.4. Nem jár vissza az ajánlati biztosíték a versenytárgyaláson nyertes ajánlattevő részére, amennyiben az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg. A nyertes ajánlattevő által megfizetett ajánlati biztosítékot a fizetendő bérleti díjba be lehet számítani.

4.3.5. A bérbeadó az ajánlati biztosíték után kamatot nem fizet, és költséget nem számol fel.

4.4. Versenytárgyalás lefolytatása

4.4.1. A versenytárgyalás megkezdéséig az ajánlattevőnek a következő adatokat kell szolgáltatnia és a következő nyilatkozatokat, dokumentumokat kell bemutatnia:

4.4.1.1. az ajánlattevő nevét, lakóhelyét, telefonszámát, e-mail címét; gazdasági társaság esetén cégnevét, székhelyét, képviselőjének nevét, telefonszámát, e-mail címét,

4.4.1.2. a helyiségben végezni tervezett tevékenység megjelölését;

4.4.1.3. az ajánlati biztosíték befizetéséről szóló igazolást;

4.4.1.4. az ajánlattevő részletes és kötelező erejű jognyilatkozatát arra vonatkozólag, hogy

4.4.1.4.1. a pályázati kiírásban foglaltakat megértette és a feltételeket elfogadja;

4.4.1.4.2. óvadék- és bérleti díj fizetési kötelezettségét vállalja;

4.4.1.4.3. neki vagy annak a gazdasági társaságnak, melynek képviseletében pályázik, nincs köztartozása, és nem áll végelszámolás, csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt, és nem folyik ellene végrehajtási eljárás;

4.4.1.5. okiratok csatolása:

4.4.1.5.1. természetes személy esetén személyi igazolvány vagy útlevél, lakcímkártya, vállalkozói igazolvány száma;

4.4.1.5.2. átlátható szervezet esetén cégmásolat, aláírásra jogosult személy aláírási címpéldánya, aláírásra jogosult képviselő személyi igazolvány másolata; nyilatkozat arról, hogy a pályázó gazdasági társaság átlátható szervezetnek minősül a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény alapján.

4.4.2. Az ajánlattevőnek a bérleti díjra előzetesen nem kell ajánlatot tenni, annak megajánlására a versenytárgyalás során kerül sor.

4.4.3. Az ajánlattevőt a versenytárgyalás napjától 35 napig ajánlati kötöttség terheli. Az ajánlati kötöttség megszűnik, ha a bérbeadó ezen időponton belül a versenytárgyaláson nyertes ajánlattevővel szerződést köt, vagy a versenytárgyalást eredménytelennek nyilvánítja.

4.5. A versenytárgyalás érvénytelensége, eredménytelensége

4.5.1. Érvénytelen a versenytárgyalás, ha egyik ajánlattevő sem tett eleget a 4.4.1. pont szerinti feltételeknek.

4.5.2. Eredménytelen a versenytárgyalás, ha

a) egyetlen ajánlattevő sem jelenik meg, vagy az egyetlen megjelenő ajánlattevő nem tartja fenn legalább az induló bérleti díjra vonatkozó ajánlatát;

b) legalább kettő ajánlattevő jelenik meg, és az ajánlattevők egyetlen licitösszegre sem tesznek ajánlatot, és ennek eredményeképpen az induló bérleti díj a versenytárgyalási felhívásban foglaltakhoz képest nem változik, vagy az ajánlattevők egyszerre szállnak ki a licitből és nem vállalják tovább a licitet, ezáltal nincs nyertes;

c) ha a versenytárgyalást a bérbeadó indokolás nélkül eredménytelennek nyilvánítja, feltéve, ha ezt a jogát a versenytárgyalási felhívásban kikötötte.

4.6. A versenytárgyalás eredményének ismertetése

Ha a versenytárgyalás érvényes és eredményes, a licitálás befejezését követően azonnal meg kell nevezni a versenytárgyalás nyertesét. A bérbeadó csak akkor jogosult a versenytárgyalás eredményének közlését legfeljebb 2 munkanappal elhalasztani vagy a versenytárgyalást indokolás nélkül eredménytelennek nyilvánítani, ha azt a versenytárgyalási felhívásban előzetesen kikötötte.

4.7. Zártkörű versenytárgyalás külön szabályai

4.7.1. Zártkörű versenytárgyalást akkor lehet lefolytatni, ha

a) a hirdetményi úton bérbeadásra kínált helyiségre legalább kettő ajánlat érkezett, vagy

b) a helyiséget a bérbeadó – a bérleti szerződés meghosszabbításának szándéka nélkül – legfeljebb 3 hónapra, a bérbeadó megbízásából szervezett rendezvény vagy ünnephez kapcsolódó alkalmi árusítás szolgáltatással való ellátása érdekében adja bérbe.

4.7.2. A 4.7.1. b) pontban meghatározott esetben legalább három ajánlattevőt kell felhívni a versenytárgyaláson való megjelenésre.

4.7.3. A 4.7.1. a) pont szerinti zártkörű versenytárgyaláson kizárólag a korábban már hirdetményi eljárás során ajánlatot benyújtók vehetnek részt, akiket a zártkörű versenytárgyalásról annak időpontja előtt legalább 8 nappal értesíteni kell.

5. Hirdetmény útján történő bérbeadás szabályai

5.1. Az ajánlat benyújtása

5.1.1. Hirdetmény útján történő bérbeadás során az ajánlatot az erre rendszeresített formanyomtatványon, lezárt, cégjelzés nélküli borítékban, egy példányban kell benyújtani a hirdetmény szerinti helyen és határidőben. A hirdetménynek legalább a 4.1.1.-4.1.6., a 4.1.10 és a 4.1.15. pontok szerinti felhívást tartalmaznia kell, valamint az ajánlattevőt tájékoztatni kell arról, hogy az általa megajánlott bérleti díjhoz az ajánlatok felbontásának napjától (5.2. pont) számított 35 napig ajánlati kötöttség terheli. A bérbeadó a hirdetményben kikötheti, hogy jogosult a hirdetményi eljárást indokolás nélkül eredménytelennek nyilvánítani.

5.1.2. Az ajánlatok benyújtásakor az átvevő az átvétel pontos időpontját (dátum, óra, perc), az ajánlat sorszámát rávezeti az ajánlatot tartalmazó zárt borítékra, és egyúttal igazolja az átvétel tényét.

5.2. Az ajánlatok felbontása

5.2.1. A határidőben beérkezett pályázatok bontása a Polgármesteri Hivatal helyiségében történik a hirdetményi határidő lejártának időpontját követő 5 munkanapon belül.

5.2.2. Az ajánlatok bontásánál jelen kell lennie a Vagyongazdálkodási Iroda legalább kettő köztisztviselőjének, a Gazdasági, Vállalkozás- és Turizmusfejlesztési Bizottság egy tagjának és az önkormányzat jogi képviselőjének.

5.2.3. Az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell a felbontott ajánlatok sorszámát, az ajánlatok beérkezésének idejét, az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat az adatokat, amelyek értékelésre kerülnek.

5.2.4. Az ajánlatok felbontásáról jegyzőkönyvet kell készíteni.

5.2.5. Az ajánlatok felbontásáról készült jegyzőkönyvnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

5.2.5.1. a bontás helyét, idejét, a bontásnál jelen lévő személyek nevét, és azt, hogy milyen minőségben vesznek részt;

5.2.5.2. a pályázat tárgyát, a pályázati felhívás közzétételének időpontjait és helyét, a pályázatok benyújtására nyitva álló határidőt, a beérkezett ajánlatok számát, továbbá azt, hogy melyek érkeztek be határidőben és melyek nem;

5.2.5.3. a pályázatok felbontásának és ismertetésének rövid leírását, a jelenlévők hozzászólásainak, észrevételeinek rövid ismertetését,

5.2.5.4. a bontáson jelenlévők aláírását.

5.3. Az ajánlatok érvénytelensége a hirdetményi eljárás során

Érvénytelen az ajánlat, ha:

5.3.1. az ajánlatot a kiírásban meghatározott határidő leteltét követően nyújtották be;

5.3.2. az ajánlatot nem az erre rendszeresített formanyomtatványon nyújtották be vagy az ajánlat nem tartalmazza a hirdetmény szerinti igazolásokat, nyilatkozatokat, adatokat;

5.3.3. az ajánlattevő a formanyomtatványt hiányosan töltötte ki;

5.3.4. a formanyomtatványt az ajánlattevő nem írta alá.

5.4. A hirdetményi eljárás eredménytelenségének esetei

5.4.1. Eredménytelen a hirdetményi eljárás, ha:

5.4.1.1. a kitűzött határidőig egyetlen ajánlat sem érkezett;

5.4.1.2. a beérkezett ajánlatok mindegyike érvénytelen;

5.4.1.3. a bérbeadó a hirdetményi eljárást indokolás nélkül eredménytelennek nyilvánítja.

5.4.2. Az 5.4.1.3. pont alapján a hirdetményi eljárást eredménytelenné nyilvánítani csak a bontást követő 2 munkanapon belül lehet.

5.5. A hirdetményi eljárás eredményének megállapítása

5.5.1. Amennyiben a hirdetményi eljárás nem minősül eredménytelennek, és a hirdetmény útján hirdetett helyiségre legalább kettő érvényes ajánlat érkezett, a bérbeadó döntése alapján – figyelemmel a beérkezett ajánlatok számára, a megajánlott bérleti díjakra, a helyiség korábbi kihasználtságára, korábbi bérleti díjára, a helyiség után fizetendő egyéb költségekre (közüzemi szolgáltatások, közös költség) – a bontást követő 5 munkanapon belül eredményt kell hirdetni vagy versenytárgyalási felhívást kell közzétenni.

5.5.2. Ha a bérbeadó nyilvános versenytárgyalás kiírásról dönt, arról az ajánlatot benyújtókat közvetlenül is értesíteni kell a versenytárgyalás napját megelőző 8. napig. Zártkörű versenytárgyalásra a 4.7. pont szerinti rendelkezéseket is alkalmazni kell.

6. Szerződéskötés a versenytárgyalás vagy hirdetményi eljárás alapján

6.1. Csak azzal a pályázóval köthető szerződés, aki a bérbeadó által meghirdetett helyiségre a legmagasabb bérleti díjat ajánlotta vagy összességében a legkedvezőbb ajánlatot tette. Ha a nyertes ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt nem írja alá a bérleti szerződést, úgy az önkormányzat jogosult a soron következő második vagy harmadik legkedvezőbb ajánlatot tevővel szerződést kötni.

6.2. Az ajánlati biztosítékot az ajánlattevő elveszíti, amennyiben az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg. Ezt a figyelmeztetést a hirdetményben fel kell tüntetni.

1

A 3. § a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2022. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.

2

A 4. § a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2021. (XI. 15.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 4. § a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2022. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.

3

Az 5. § (1) bekezdés h) pontját a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2022. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 11. §-a iktatta be.

4

Az 5. § (1) bekezdés i) pontját a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2023. (V. 22.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

5

Az 5. § (1) bekezdés j) pontját a Budafok- Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2023. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 7. §-a iktatta be.

6

Az 5. § (2) bekezdése a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2021. (XI. 15.) önkormányzati rendelete 5. § a) pontja szerint módosított szöveg. Az 5. § (2) bekezdése a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2022. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 33. § a) pontja szerint módosított szöveg.

7

A 8. § (3) bekezdés b) pontja a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2022. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.

8

A 10. §-a a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2021. (XI. 15.) önkormányzati rendelete 5. § b) pontja szerint módosított szöveg. A 10. § a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2022. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 33. § b) pontja szerint módosított szöveg.

9

A 11. § (1) bekezdés b) pontja a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2022. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg.

10

A 11. § (1) bekezdés c) pontja a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2022. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg.

11

A 11. § (2) bekezdés b) pontja a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2022. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 33. § c) pontja szerint módosított szöveg.

12

A 12. § (1) bekezdése a Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-a szerint módosított szöveg.

13

A 12. § (2) bekezdése a Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (III. 25.) önkormányzati rendelete 1. § a) pontja szerint módosított szöveg.

14

A 12. § (5) bekezdése a Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (III. 25.) önkormányzati rendelete 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.

15

A 12. § (6) bekezdése a Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (III. 25.) önkormányzati rendelete 1. § c) pontja szerint módosított szöveg.

16

A 12. § (7) bekezdése a Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (III. 25.) önkormányzati rendelete 1. § d) pontja szerint módosított szöveg.

17

A 13. § (1) bekezdése a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2021. (XI. 15.) önkormányzati rendelete 5. § c) pontja szerint módosított szöveg. A 13. § (1) bekezdése a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2022. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 33. § d) pontja szerint módosított szöveg.

18

A 13. § (2) bekezdés a) pontja a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2023. (V. 22.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

19

A 13. § (2) bekezdés b) pontja a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2022. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

20

A 13. § (2) bekezdés d) pontja a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2022. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 14. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

21

A 13. § (7) bekezdése a Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (III. 25.) önkormányzati rendelete 1. § e) pontja szerint módosított szöveg.

22

A 13. § (8) bekezdése a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2021. (XI. 15.) önkormányzati rendelete 5. § d) pontja szerint módosított szöveg. A 13. § (8) bekezdése a Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (III. 25.) önkormányzati rendelete 1. § f) pontja szerint módosított szöveg.

23

A 13. § (9) bekezdése a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2021. (XI. 15.) önkormányzati rendelete 5. § e) pontja szerint módosított szöveg. A 13. § (9) bekezdése a Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (III. 25.) önkormányzati rendelete 1. § g) pontja szerint módosított szöveg.

24

A 13. § (12) bekezdését a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2022. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 14. § (3) bekezdése iktatta be.

25

A 14. § (5) bekezdését a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2022. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 15. §-a iktatta be.

26

A 15. § (8) bekezdését a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2022. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 16. §-a iktatta be.

27

A 16/A. §-t a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2023. (V. 22.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.

28

A 19. § (5) bekezdése a Budafok- Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2023. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

29

A 19. § (5a) bekezdését a Budafok- Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2023. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdése iktatta be.

30

A 19. § (6) bekezdése a Budafok- Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2023. (XII. 11.) önkormányzati rendelete 8. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

31

A 19. § (7) bekezdése a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2021. (XI. 15.) önkormányzati rendelete 6. §-a szerint módosított szöveg.

32

A 12/A. alcímet (19/A. §, 19/B. §) a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2021. (XI. 15.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

33

A 19/A. § (1) bekezdés b) pontját a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2023. (V. 22.) önkormányzati rendelete 6. §-a hatályon kívül helyezte.

34

A 19/A. § (1) bekezdés c) pontját a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2023. (V. 22.) önkormányzati rendelete 6. §-a hatályon kívül helyezte.

35

A 19/A. § (2) bekezdése a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2023. (V. 22.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

36

A 19/A. § (7) bekezdése a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2022. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 17. §-ával megállapított szöveg.

37

A 19/B. § (6) bekezdése a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2022. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 18. §-ával megállapított szöveg.

38

A 21. § (1) bekezdés f) pontját a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2021. (XI. 15.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdése iktatta be. A 21. § (1) bekezdés f) pontja a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2022. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 33. § e) pontja szerint módosított szöveg. A 21. § (1) bekezdés f) pontja a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2023. (V. 22.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.

39

A 21. § (4) bekezdése a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2021. (XI. 15.) önkormányzati rendelete 5. § f) pontja szerint módosított szöveg.

40

A 21. § (7) bekezdését a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2021. (XI. 15.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdése iktatta be.

41

A 23. § (7) bekezdését a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2022. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 19. §-a iktatta be.

42

A 25. § (3) bekezdése a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2022. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 20. §-ával megállapított szöveg.

43

A 25. § (5) bekezdése a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2022. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 33. § f) pontja szerint módosított szöveg.

44

A 25. § (6) bekezdését a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2022. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 21. §-a iktatta be.

45

A 25/A. §-t a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2022. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 22. §-a iktatta be.

46

A 26. § (1) bekezdése a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2022. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 33. § g) pontja szerint módosított szöveg.

47

A 26. § (4) bekezdése a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2022. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 23. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

48

A 26. § (5a) bekezdését a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2022. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 23. § (2) bekezdése iktatta be.

49

A 26. § (5b) bekezdését a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2022. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 23. § (2) bekezdése iktatta be.

50

A 26. § (5c) bekezdését a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2022. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 23. § (2) bekezdése iktatta be.

51

A 26. § (5d) bekezdését a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2022. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 23. § (2) bekezdése iktatta be.

52

A 26. § (5e) bekezdését a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2022. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 23. § (2) bekezdése iktatta be.

53

A 26. § (5f) bekezdését a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2022. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 23. § (2) bekezdése iktatta be.

54

A 29. § (1) bekezdése a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2022. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 24. §-ával megállapított szöveg.

55

A 29. § (6) bekezdését a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2022. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 25. §-a iktatta be.

56

A 31. § (1) bekezdése a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2022. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 26. §-ával megállapított szöveg.

57

A 32. § (3) bekezdése a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2022. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 27. §-ával megállapított szöveg.

58

A 34. § (2) bekezdése a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2021. (XI. 15.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 34. § (2) bekezdése a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2022. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 28. §-ával megállapított szöveg.

59

A 34. § (5) bekezdését a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2021. (XI. 15.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdése iktatta be.

60

A 36. § (3) bekezdése a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2022. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 29. §-ával megállapított szöveg.

61

A 38. § (1) bekezdése a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2022. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 30. §-ával megállapított szöveg.

62

A 38. § (2) bekezdése a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2022. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 30. §-ával megállapított szöveg.

63

A 38. § (3) bekezdése a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2022. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 30. §-ával megállapított szöveg.

64

A 44. § (2a) bekezdését a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2022. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 31. §-a iktatta be.

65

A 45. § (3a) bekezdését a Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2022. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 32. §-a iktatta be.