Berente Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2020.(II.28.) önkormányzati rendelete
Berente Község Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 11. 07Berente Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2020.(II.28.) önkormányzati rendelete
Berente Község Helyi Építési Szabályzatáról
Berente Község Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38. § szakaszában biztosított véleményezési jogkörében eljáró
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
Általános előírások
1. § (1) Berente Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet (továbbiakban: e Rendelet) hatálya kiterjed Berente község teljes közigazgatási területére.
(2) Berente község közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, továbbá építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni az országos településrendezési és építési követelmények [jelenleg: 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet] (továbbiakban: OTÉK), az egyéb általános érvényű jogi rendelkezések és hatósági előírások, Berente község vonatkozó önkormányzati rendeletei (különösen településképi rendelet), valamint e Rendelet betartásával kell.
(3)1 E Rendelet elválaszthatatlan részét képezik az alábbi mellékletek:
1. 1. melléklet: Berente Község Szabályozási Terve
a) 1.1. Jelmagyarázat
b) 1.2. Belterületi szelvényháló
c) 1.3. Külterületi szelvényháló
d) 1.4. Belterületi Szabályozási Tervlapok M=1:2000
e) 1.5. Külterületi Szabályozási Tervlapok M=1:4000
2. 2. melléklet: Berente község övezeti paraméterei
a) 2.1. Építési övezeti paraméterek
b) 2.2. Övezeti paraméterek
3. 3. melléklet: Sajátos jogintézményekkel érintett ingatlanok
a) 3.1. Kisajátítással érintett ingatlanok
b) 3.2. Beültetési kötelezettségű ingatlanok
4. 4. melléklet: Állattartó épületek, építmények telepítési távolsága
5. 5. melléklet: Sajátos előírású területek térképi lehatárolása
(4) E Rendelet – tájékoztatás céljából – a következő függelékeket tartalmazza:
1. függelék: Útosztályba sorolás
2. függelék: Mintakeresztszelvények
(5) E Rendelet függelékeinek tartalmi módosítása rendeletmódosítás nélkül is elvégezhető.
(6) E Rendeletnek a szögletes zárójelben szereplő megjegyzései tájékoztató jellegűek, nem képezik e Rendelet részét.
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Fejlesztési terület: beépítésre nem szánt területből beépítésre szánt területté váló terület.
2. Főépület: az övezeti előírásokban megnevezett rendeltetéseknek helyet adó, melléképületnek nem minősülő épület.
3. Illeszkedés elve: A környező meglévő építmények paramétereit, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.
4. Kialakult állapot: Olyan építési övezetekre használt jelző, amelyek további beépítése során a meglévő karakterjegyek alapján az illeszkedés elve érvényesíthető.
5. Melléképület: a főépület rendeltetésszerű használatát, üzemeltetését segítő, kiegészítő funkciójú épület.
3. § (1) A Szabályozási Terven szereplő határelemek, illetve vonalas szabályozási elemek hierarchiáját (fedettségét) a következők szerint kell értelmezni:
1. közigazgatási határ,
2. meglévő/megszűnő/tervezett belterületi határ,
3. szabályozási vonal, szabályozási vonal határon,
4. építési övezet, övezet határa, valamint
5. javasolt telekhatár.
(2) Az (1) bekezdésben szereplő hierarchia lebontott értelmezése a következő:
a) A közigazgatási határ lehet belterületi határ, lehet szabályozási vonal, lehet övezethatár, de mindig telekhatár.
b) A belterületi határ, lehet szabályozási vonal, lehet övezethatár, de mindig telekhatár.
c) A szabályozási vonal mindig telekhatár.
d) Az övezethatár lehet telekhatár.
1. Kötelező szabályozási elemek
4. § (1) A szabályozási terv vonalas szabályozási elemei:
1. közigazgatási határ,
2. meglévő-megmaradó, meglévő-megszűnő és tervezett belterületi határ,
3. szabályozási vonal,
4. szabályozási vonal határvonalon,
5. építési övezet, övezet határa,
6. építési övezet, övezet jele,
(2) A szabályozási terv felületként megjelenő szabályozási elemei:
1. I. rendű közlekedési terület,
2. II. rendű közlekedési célú közterület,
3. kötöttpályás közlekedési terület,
4. zöldterület – közkert,
5. védelmi rendeltetésű erdőterület,
6. gazdasági rendeltetésű erdőterület,
7. vízgazdálkodási terület,
8. vízgazdálkodási terület – töltés,
9. telek be nem építhető, iparvágánynak helyet adó része,
10. be nem építhető út-, és közműsáv,
11. beültetési kötelezettség, valamint
12. sajátos előírású terület.
13. saját használatú út (magánút)
(3) A kötelező elemek módosítása a szabályozási terv módosítását vonja maga után.
2. Más jogszabályok által elrendelt szabályozási elemek
5. § (1) A szabályozási tervben alkalmazott más jogszabályok által elrendelt elemek:
1. védőtávolság, védőhatár, védősáv határa
2. műemlék telke
3. műemléki környezet
4. régészeti lelőhely
5. tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület
6. Natura 2000 terület
7. országos ökológiai hálózat – magterület / ökológiai folyosó / pufferterület
8. nagyvízi meder
9. elsőrendű árvízvédelmi védvonal
10. veszélyességi övezet – belső / középső / külső
(2) A más jogszabályok által elrendelt szabályozási elemek nem tekinthetők önkormányzati elhatározásnak.
(3) Az Önkormányzat hatáskörébe nem tartozó, más jogszabályok által elrendelt szabályozási elemek lehatárolására az ezen elemeket elrendelő jogszabályok, hatósági határozatok, adatszolgáltatások az irányadóak.
(4) Az Önkormányzat hatáskörébe nem tartozó, más jogszabályok által elrendelt szabályozási elemek (3) bekezdéstől eltérő módosítására csak az adott ügyben hatáskörrel rendelkező hatóságok egyetértő állásfoglalásával kerülhet sor.
3. Tájékoztató elemek
6. § (1) A szabályozási terv tájékoztató elemei:
1. alaptérképi elemek (különösen földrészlet határ, alrészlet határ, épület)
2. szintvonal
3. híd
4. térségi jelentőségű kerékpárút
5. nyomvonallal jelölt árok
6. meglévő közművezeték – ivóvíz, szennyvíz, elektromos, földgáz
7. meglévő termékvezeték – etilén, Tardonabánya szalag
8. meglévő közműlétesítmény – szennyvíz átemelő, transzformátor állomás
(2) A tájékoztató elemek nem tekinthetők jelen rendelet alapján elrendelt önkormányzati elhatározásnak.
(3) A tájékoztató elemek feltüntetésére az ezen elemeket elrendelő jogszabályok, vagy az adatszolgáltatások az irányadóak.
Közterület alakításra vonatkozó előírások
7. § Szabályozással érintett telek kizárólag a közterületi telekalakítás végrehajtását követően építhető
Az épített környezet alakítására vonatkozó előírások
4. Telkek beépítési módjára vonatkozó rendelkezések
8. § (1) Az építési helyet az építési övezetben előírt beépítési mód figyelembevételével, a következők szerint kell meghatározni:
(2) Az előkert méretét:
a) az utcában jellemzően kialakult állapotnak kell megfeleltetni.
b) ha az a) pont szerinti kialakult állapotnak megfelelő érték egyértelműen nem állapítható meg, akkor 5,0 méternek kell tekinteni.
c) gazdasági és különleges terület építési övezeteiben – kizárólag portaépület számára –0 méternek kell tekinteni.
(3) Az oldalkert méretét:
a) Szabadon álló beépítési módnál:
aa) az övezetben előírt legnagyobb épületmagasság felének,
ab) vagy, ha ez az érték kisebb, mint 3,0 méter, akkor 3,0 méternek
b) Oldalhatáron álló beépítési módnál 4,0 méternek
kell tekinteni.
(4) A hátsókert méretét:
a) Kialakult telekállapot esetén, 25 m telekmélységig 0 méternek,
b) Minden más esetben:
ba) a hátsókertre néző tényleges épületmagasság értékének,
bb) vagy, ha ez kisebb, mint 6,0 méter, akkor 6,0 méternek
kell tekinteni.
(5) Az előkert, az oldalkert, valamint a hátsókert legkisebb méretének meghatározásánál a kialakult állapot szerinti értéket a telepítési távolság betartása, a benapozás biztosítása, valamint az utcakép védelme felülírja.
(6) Oldalhatáron álló beépítés esetén:
a) az épületeket az építési helyen belül, a környezetében kialakult beépítési ritmus figyelembevételével kell elhelyezni, betartva az oldalkertre előírt legkisebb távolságot.
b) Új építés esetén az oldalkerttel szembeni telekhatártól számított 1,0 méteres vonalat építési vonalnak kell tekinteni.
5. Utakra vonatkozó rendelkezések
9. § (1) Magánút bármely építési övezetben, övezetben létesíthető.
(2) A magánút legkisebb szélessége:
a) maximum 3 telek feltárását szolgáló, legfeljebb 50 méter hosszú magánút esetén 5 méter,
b) maximum 8 telek feltárását szolgáló, legfeljebb 100 méter hosszú magánút esetén 8 méter,
c) minden más esetben 12 méter.
(3) 200 métert meghaladó hosszúságú magánutat, végfordulóval kell kialakítani.
(4) Magánút tengelyétől számított 5-5 méteren belül kerítés, 10-10 méteren belül épület nem létesíthető.
(5) A külterületi utak (mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak) esetén az út tengelyétől mért 10-10 m-en belül épület nem helyezhető el.
A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
6. Táj-és természetvédelem, az élő környezet védelme
10. § (1) A meglevő értékes növényzet védelmét – függetlenül azok védett, vagy nem védett voltára – az építmények elhelyezésénél figyelembe kell venni.
(2) Közterületen, valamint természeti értékként jelölt területen fás növényzet ültetése esetén a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő díszfák és díszcserjék fajtáiból kell választani.
(3) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál a többszintes növényállomány elhelyezhetőségét biztosítani kell.
(4) Vízfolyások partélének külterületi 50-50 m-es sávjában, mezőgazdasági területfelhasználású telkeken a gyep művelési ágat meg kell őrizni – árvízvédelmi célokat szolgáló létesítmények kivételével –, épület, építmény nem helyezhető el.
(5) Az alábbi védelmi-korlátozásokat a szabályozási tervlapokon felületként feltüntetettek szerint kell figyelembe venni:
a) Natura 2000 terület,
b) Országos Ökológiai Hálózat – Magterület övezete,
c) Országos Ökológiai Hálózat – Ökológiai Folyosó övezete,
d) Országos Ökológiai Hálózat – Pufferterület övezete,
e) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület,
f) Nagyvízi meder területe,
g) Műemlék telke,
h) Műemléki környezet,
i) Régészeti lelőhely,
j) Ipari területhez tartozó belső védőzóna,
k) Ipari területhez tartozó középső védőzóna,
l) Ipari területhez tartozó külső védőzóna.
7. Zöldfelületek kialakítására vonatkozó rendelkezések
11. § (1) Többszintes növényállományúnak akkor minősül a zöldfelület, ha minden 150 m2-ére:
a) legalább 1 db nagy, vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa,
b) legalább 20 db cserje, valamint
c) a nem burkolt telekrészen kívül gyep, vagy bármilyen talajtakaró növényzet telepítése megtörtént.
(2) A telepítésre kerülő növények kiválasztásánál a Magyarországon őshonos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő, környezettűrő növényfajokat kell előnyben részesíteni, az allergén és inváziós fajok telepítését kerülni kell.
(3) A felszíni parkolókat – függetlenül azok közterületi, vagy telken belüli elhelyezkedésétől – 4 parkoló helyenként legalább 1 db, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítésével kell beültetni.
8. Vízfelületek kialakítására vonatkozó rendelkezések
12. § Vízfelület – a környezet veszélyeztetésének kizárásával, a vízjogi engedélyezés figyelembe vételével – bármely építési övezetben, övezetben létesíthető.
Környezetvédelmi előírások
9. Védőtávolságok
13. § (1) Védőtávolságon belül – a meghatározott korlátozások és tilalmak figyelembe vételével – mindennemű tevékenység csak az adott ügyben feladatkörrel rendelkező szakhatóság hozzájárulásával végezhető.
(2) Állattartó épületek, építmények telepítési távolságára e Rendelet 4. mellékletében foglaltak az irányadóak.
(3) A közművek védőtávolságaira vonatkozóan a hatályos szabványokban [jelenleg: az MSZ 7482/2-80, az MSZ 7048, valamint a MSZ 151/5-86] foglaltak az irányadóak.
Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások
10. Telekalakítás
14. § (1) Az építési övezetben, övezetben közműépítmények (különösen szennyvízátemelő, transzformátorház) elhelyezése érdekében, továbbá magánút számára az övezeti előírásoktól eltérő paraméterű telek is kialakítható.
(2) Új nyúlványos (nyeles) telek:
a) meglévő és tervezett belterületen belül nem alakítható ki.
b) külterületen kizárólag fejlesztési területeken kívül, meglévő telekállapot közlekedési kapcsolatának biztosítására, meglévő szolgalmi jog felszámolása céljából alakítható ki.
(3) Lakóterületen magánút, valamint bármely területfelhasználású területen tömbfeltáró út kialakítására csak a tömb egészére kiterjedő telekcsoport-újraosztási terv alapján kerülhet sor.
(4) Telekalakítás (telekcsoport újraosztás, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár-rendezés) a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseken [Jelenleg 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet] túl kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha:
a) a felosztás után „zárvány tel(k)ek” nem alakul(nak) ki, valamint
b) telekcsoport-újraosztásnál a felosztás utáni telekméretek az építési övezetre előírt legkisebb kialakítható telekméret értékét elérik.
11. Elővásárlási jog
15. § A település teljes közigazgatási területén elővásárlási jog illeti meg az Önkormányzatot valamennyi helyi közút lejegyzéssel, illetve zöldterület kialakítással érintett ingatlan esetében.
12. Kisajátítás
16. § A település területén kisajátítási jog illeti meg az Önkormányzatot valamennyi helyi közút, közkert területtel érintett ingatlan esetében.
13. Beültetési kötelezettség
17. § (1) Beültetési kötelezettség terheli
b) a különleges temetőterület telekhatára menti 5,0 méteres sávot.
(2) A beültetési kötelezettségű telekrészen – portaépület kivételével – épület nem helyezhető el.
(3) A telek beültetési kötelezettségű területének min. 85%-át többszintes növényállománnyal kell beültetni. A maradék részen út, kerékpárút, gyalogút kialakítható.
(4) A beültetési kötelezettséggel érintett telekrészen a növényültetésnek a használatbavételi engedély megkéréséig meg kell történnie.
(5) A beültetési kötelezettséggel érintett telekrész területe a telek előírt minimális zöldfelületébe beszámítható.
Közművek előírásai
18. § (1) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, vagy közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni.
(2) Az előírás szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes közmű üzemeltető, közműtulajdonos hozzájárulása esetén folytatható.
(3) A meglevő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet el kell bontani, vagy ha a földben marad, eltömedékelését szakszerűen meg kell oldani.
(4) Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni.
(5) A tervezett új telkeknek a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni.
(6) Ingatlanon áthaladó, más telket ellátó bekötővezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni. A szolgalmi jogot és a szükséges védőtávolságot az építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni.
(7) Villamosenergia hálózat építése, rekonstrukciója során földkábeles vezetéket kell kiépíteni.
(8) Berente teljes közigazgatási területén tilos a szennyvizek szikkasztása.
Építés általános szabályai
14. Tervek engedélyezésére vonatkozó rendelkezések
19. § (1) Ha az épület(ek) lebontásra kerül(nek), a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és a rá vonatkozó, e Rendelet szerinti előírásokat kell alkalmazni.
(2) Lakóterületen és vegyes területen a beépítés engedélyezésének feltétele a telek belterületben léte.
(3) Az egynél több építési övezetbe, övezetbe tartozó telkekre vonatkozó előírások:
a) Beépítési paraméterek számításánál, beépítési feltételek meghatározásánál az övezeti határvonalat úgy kell tekinteni, mintha az telekhatár lenne.
b) Az a) pontban szereplő rendelkezést építési hely meghatározásánál nem kell alkalmazni, azaz épület a telek elő-, oldal- és hátsókerti területének betartásával bárhol elhelyezhető.
c) Az érintett építési övezetek, övezetek beépítési paraméterei között meglévő épületmagassági érték eltérése esetén:
ca) vagy az alacsonyabb épületmagasság-értéket kell az övezethatáron átnyúló épület egészére vonatkoztatni,
cb) vagy építési övezetenként, övezetenként önálló épületet kell építeni az ott megadott épületmagasság betartásával,
cc) vagy a kisebb épületmagasságot alkalmazó nyaktaggal, mindkét építési övezet, övezet megengedett legmagasabb épületmagasságát alkalmazó, önálló, ám nyaktaggal összekapcsolható épületeket kell telepíteni.
(4) Az építési helyen kívül eső, meglévő épületek átalakíthatók, felújíthatók, tetőterük beépíthető, funkcióváltásuk megvalósítható, de beépítettséget növelő bővítésük nem engedélyezhető.
(5) Terepszint alatti építmény – a közművek és közműépítmények kivételével – csak az építési hely határain belül engedélyezhető.
(6) Híd bármely építési övezetben, övezetben létesíthető.
(7) Az építési övezetre előírt kialakítható legkisebb telekterület legalább 75%-át elérő telek számít beépíthetőnek.
15. Illeszkedésre vonatkozó rendelkezések
20. § (1) Az illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden e Rendelettel nem szabályozott esetben.
(2) Illeszkedőnek tekinthető az építmény, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:
a) környezetéhez igazodik,
b) a település építészeti karakterét megőrzi,
c) a meglévő formakultúrát megtartja,
d) léptékhelyes épülettömeget eredményez, továbbá
e) a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.
(3) Az illeszkedésre a településképi rendelet előírásai az irányadóak.
Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei
21. § (1) Berente I. katasztrófavédelmi osztályba sorolt település. [Forrás: a települések katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló 62/2011.(XII.29.) BM rendelet módosításáról szóló 61/2012.(XII.11.) BM rendelet]
(2) Elégséges védelmi szintnek minősül [Forrás: a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet]:
a) Riasztás tekintetében: a lakosság központi riasztása és veszélyhelyzeti tájékoztatása feltételeinek biztosítása.
b) A lakosság védelmi módszere tekintetében: a kockázatbecslésben megállapítottaknak megfelelően, elsősorban elzárkózás, indokolt esetben kitelepítés.
c) Felkészítés tekintetében:
ca) A lakosság évente történő aktív tájékoztatása,
cb) a lakosság passzív tájékoztatása nyomtatott és elektronikusan elérhető információs anyagok biztosításával,
cc) a lakosság felkészítése a riasztás módszerének és jelének felismerésére, valamint az annak megfelelő magatartási szabályokra.
d) Védekezés tekintetében:
da) Különleges felszerelések és kiképzett szakértők (önkéntes mentőszervezetek) bevonásának tervezése és begyakoroltatása,
db) a kockázatbecslésnek megfelelően a polgári védelmi szervezetek megalakítása,
dc) a karitatív és más önkéntes, humanitárius feladatot ellátó szervek bevonásának tervezése és begyakoroltatása.
e) Induló katasztrófavédelmi készletnél: Teljes induló katasztrófavédelmi készlet megléte.
RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
Beépítésre szánt építési övezetek előírásai
16. Lakóterületek
22. § (1) Az építési helyen belül a főépületnek, a melléképülethez képest, mindig az utca (közút, vagy magánút) felől kell elhelyezkednie. Az előírás portaépületre és garázsépületre nem vonatkozik.
(2) Saroktelek, illetve átmenő telek esetén az (1) bekezdésben előírtakat a települési főépítész egyedi bírálat alapján kell értelmezni.
23. § (1) Kisvárosias lakóterület építési övezetében a közművesítettség mértéke a teljes közművesítés.
(2) Kisvárosias lakóterületen az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 12. § (2) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
(3) Az övezeten belüli garázsokat egységes építészeti kialakítás mellett csoportosan is el lehet helyezni.
24. § (1) Falusias lakóterület építési övezetében a közművesítettség mértéke a teljes közművesítés.
(2) Falusias lakóterületen az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 14. § (2) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
(3) Falusias lakóterületen legfeljebb két önálló rendeltetési egységet tartalmazó épület létesíthető.
(4) Az utcai telekhatártól számított 40 méteren túli telekrész hátsókertnek minősül.
(5) A mező- és erdőgazdasági, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági rendeltetés legfeljebb a beépíthető terület 1/3-án helyezhető el.
17. Vegyes területek
25. § Vegyes terület építési övezetében a közművesítettség mértéke a teljes közművesítés.
26. § (1) Településközpont területen az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 16. § (2) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
(2) Településközpont területen önálló gazdasági rendeltetésű épület nem létesíthető.
18. Gazdasági területek
27. § (1) Gazdasági terület építési övezetében a közművesítettség mértéke a teljes közművesítés.
(2) Az előírt zöldfelületi arány 50%-án – általános gazdasági terület kivételével – többszintes növényállományt kell telepíteni, elsősorban a telekhatárok mentén.
(3) A (2) bekezdésben szereplő előírás helyett általános gazdasági területen egyszintes növényállományt kell alkalmazni.
(4) Az előírt számú parkoló hely kialakításán túl a teheráru rakodását is telken belül kell biztosítani.
(5) 300 m2-nél nagyobb alapterületű épület elhelyezését lehetővé tevő telken a csapadékvíz helyben tartását, és helyben történő felhasználását biztosítani kell.
(6) A gazdasági terület építési övezetében előírt épületmagasság, technológiai indokoltság esetén, annak igazolható mértékéig, túlléphető.
28. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató területen az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 19. § (1) és (2) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
(2) Kereskedelmi, szolgáltató területen önálló lakó rendeltetésű épület nem létesíthető.
29. § Általános gazdasági területen az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 20/A. § (1) és (2) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
30. § Környezetre jelentős hatást gyakorló ipari gazdasági területen az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 20. § (1), (3) és (5) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
19. Különleges területek [K]
31. § (1) Különleges terület építési övezetében a közművesítettség mértéke és módja:
a) a legalább részleges közművesítés, valamint
b) a keletkező szennyvíz
ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
bb) egyedi biológiai szennyvíztisztítóban történő megtisztítása.
(2) Különleges területeken a sajátos rendeltetés ellátásához szükséges valamennyi épület, illetve építmény elhelyezhető.
(3) Az eltérő célú és fajtájú különleges területekre vonatkozóan – az általános érvényű paramétereken túl – a 32-37. § szakaszok előírásait kell figyelembe venni.
(4) Az előírt zöldfelületi arány 50%-án többszintes növényállományt kell telepíteni, elsősorban a telekhatárok mentén.
(5) 300 m2-nél nagyobb alapterületű épület elhelyezését lehetővé tevő telken a csapadékvíz helyben tartását, és helyben történő felhasználását biztosítani kell.
(6) A különleges terület építési övezetében előírt épületmagasság, technológiai indokoltság esetén, annak igazolható mértékéig, túlléphető.
32. § Különleges pincés területen:
a) szőlőtermesztéshez kapcsolódó,
b) szőlő feldolgozáshoz kapcsolódó,
c) bor készítéséhez kapcsolódó,
d) gyümölcstermesztéssel összefüggő,
33. § Különleges sportolási célú területen:
a) sport és rekreációs célú,
b) turisztikai,
c) szálláshely szolgáltató és vendéglátó,
d) sportcélú állattartó,
e) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen szociális, irodai, raktár, porta)
f) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú
34. § (1) Garázsterület tovább nem bővíthető, új garázsterület nem alakítható ki.
(2) A meglévő építményekre a kialakult állapotok szerinti, illeszkedési szabályozás vonatkozik.
35. § (1) Különleges szabadidőpark területen:
a) fedett esőbeálló,
b) horgászati célt kiszolgáló halőrház,
b) játszótér,
d) kültéri edzőpark.
36. § (1) Különleges temetőterületen:
a) egyházi és világi kegyeleti célú,
b) ravatalozó,
c) hűtőház,
d) sírbolt, emlékmű,
e) urnafal,
f) kereszt, harangláb, emlékoszlop,
g) virág és kegyeleti kellék árusításához szükséges, valamint
h) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (szociális, irodai, raktár, porta stb.)
i) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
(2) A temetőterület telekhatára mentén – ahol az, fizikailag lehetséges – legalább 5 m széles növénysávot kell létesíteni.
37. § (1) Különleges közmű területen:
Beépítésre nem szánt övezetek előírásai
20. Közlekedési terület [KÖu1, KÖu2, KÖk]
38. § (1) Közlekedési területen az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 26. § (1) és (3) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
(2) A KÖu jelű közúti közlekedési területen kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó rendeltetés pavilon formájában is létesíthető.
21. Zöldterület – közkert [Zkk]
39. § (1) Zöldterületen:
a) pihenést és testedzést szolgáló,
b) a zöldterület fenntartásához és védelméhez szükséges,
c) a terület használói számára kialakított parkoló,
d) országos és helyi közúthálózati elem,
e) tömegközlekedési megállóhely és építményei,
f) kerékpárút, gyalogút, járda, sétány, közösségi tér,
g) a c)-f) pontokban szereplő létesítmények csomópontja, tartószerkezeti, zöldfelületi, vízelvezetési és környezetvédelmi építménye,
h) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó
rendeltetés(eke)t tartalmazó építmény(ek) helyezhető(k) el.
(2) Közkert övezetbe tartozó területen épület csak kertépítészeti terv alapján létesíthető.
22. Erdőterület [Ev, Eg]
40. § (1) Erdőterület övezetében a közművesítettség mértéke és módja:
a) a legalább részleges közművesítés, valamint
b) a keletkező szennyvíz
ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
bb) zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolóban történő gyűjtése, vagy
bc) egyedi biológiai szennyvíztisztítóban történő megtisztítása.
(2) Erdőterületen – a hatályos jogszabályi előírásokkal [Az erdőről, az erdő védelméről és az erdő-gazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 77-83. § szakaszai] összhangban – csak kivételesen indokolt esetben, az erdészeti hatóság előzetes engedélyével
a) erdő- és vadgazdálkodást szolgáló,
b) az erdő elsődleges rendeltetésével összhangban álló,
c) kilátó és magasles
rendeltetés(eke)t tartalmazó építmény(ek) helyezhető(k) el.
23. Mezőgazdasági területek
41. § Építmény elhelyezésére, illetve birtokközpont kialakítására – amennyiben rendelkezésre áll, elsődlegesen – művelésből kivett területként nyilvántartott telket, telekrészt kell felhasználni.
42. § (1) Kertes mezőgazdasági területen az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 29. § (3) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
(2) Kertes mezőgazdasági terület övezetében a közművesítettség mértéke és módja:
a) a legalább részleges közművesítés, valamint
b) a keletkező szennyvíz
ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
bb) zárt, szivárgásmentes szennyvíztározóban történő gyűjtése, vagy
bc) egyedi, biológiai szennyvíztisztítóban történő megtisztítása.
(3) Az övezetben a vonatkozó országos jogszabály [OTÉK 29. § (5)-(7)] szerinti birtokközpont nem alakítható ki.
43. § (1) Általános mezőgazdasági terület övezetében a közművesítettség mértéke és módja:
a) a legalább részleges közművesítés, valamint
b) a keletkező szennyvíz
ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
bb) zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolóban történő gyűjtése, vagy
bc) egyedi biológiai szennyvíztisztítóban történő megtisztítása.
(2) Az övezetben a vonatkozó országos jogszabály [OTÉK 29. § (5)-(7)] szerinti birtokközpont kialakítható.
44. § (1) Korlátozott használatú mezőgazdasági területen épület nem helyezhető el.
(2) Korlátozott használatú mezőgazdasági területen:
a) gyepgazdálkodást szolgáló,
b) állattartást és állattenyésztést szolgáló,
rendeltetés(eke)t tartalmazó építmény(ek) helyezhető(k) el.
24. Vízgazdálkodási terület [V]
45. § (1) Vízgazdálkodási terület övezetében a közművesítettség mértéke és módja:
a) a legalább részleges közművesítés, valamint
b) a keletkező szennyvíz
ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
bb) zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolóban történő gyűjtése, vagy
bc) egyedi biológiai szennyvíztisztítóban történő megtisztítása.
(2) Vízgazdálkodási terület övezetében:
a) felszíni vízrendezés létesítménye és műtárgya,
b) a meder használatával, fenntartásával összefüggő műszaki-technológiai létesítmény,
c) horgászsporttal összefüggő építmény, valamint
d) hídpillér.
rendeltetés(eke)t tartalmazó építmény(ek) helyezhető(k) el.
25. Vízgazdálkodási terület - Töltés [V-T]
46. § Vízgazdálkodási terület – Töltés övezetében:
a) felszíni vízrendezési, valamint
b) árvízvédelmi
rendeltetés(eke)t tartalmazó építmény(ek) helyezhető(k) el.
26. Különleges beépítésre nem szánt területek [Kb]
47. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület övezetében a közművesítettség mértéke és módja:
a) a legalább részleges közművesítés, valamint
b) a keletkező szennyvíz
ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
bb) egyedi biológiai szennyvíztisztítóban történő megtisztítása.
(2) Különleges területeken a sajátos rendeltetés ellátásához szükséges valamennyi épület, illetve építmény elhelyezhető.
(3) Az eltérő célú és fajtájú különleges területekre vonatkozóan – az általános érvényű paramétereken túl – a 48-49. § szakaszok előírásait kell figyelembe venni.
(4) Az előírt zöldfelületi arány 50%-án többszintes növényállományt kell telepíteni, elsősorban a telekhatárok mentén.
(5) 300 m2-nél nagyobb alapterületű épület elhelyezését lehetővé tevő telken a csapadékvíz helyben tartását, és helyben történő felhasználását biztosítani kell.
(6) A különleges terület övezetében előírt épületmagasság, technológiai indokoltság esetén, annak igazolható mértékéig, túlléphető.
48. § Különleges beépítésre nem szánt napelempark területen:
a) napenergia hasznosítását szolgáló,
b) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen szociális, irodai, raktár, porta)
c) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú
49. § (1) Különleges beépítésre nem szánt bányászati területen épület nem helyezhető el.
(2) Különleges beépítésre nem szánt bányászati területen, a konvejor pályák épségét nem veszélyeztető módon:
a) bányászati célú,
b) a bányászati tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló,
c) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú
műtárgyak helyezhetők el.
EGYES TELEPÜLÉSRÉSZEK KIEGÉSZÍTŐ ELŐÍRÁSAI
BORSODCHEM GAZDASÁGI TERÜLETÉRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK
50. § (1) A terület építési övezeteiben a közművesítettség mértéke a teljes közművesítés.
(2) A területen belül keletkező ipari szennyvizeket helyben kell tisztítani, a közcsatorna hálózatba csak ez után vezethetők be.
(3) A sajátos előírású területen:
a) vegyipari tevékenységgel összefüggő (különösen izocianid, klóralkáli anyagok, nátrium-hidroxid oldat, sósavoldat, nátrium-hipoklorit oldat, hidroklór savműtrágya [ammónia, nitrit, karbamid], PU és PVC, MDI és TDI gyártása, higanykatódos klór- és sósav üzem kialakítás, membráncellás klór üzem kialakítás, valamint a felsoroltakkal összefüggő egyéb anyagok előállítása),
b) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen szociális, irodai, raktár, porta),
c) sportolási célú,
d) szennyvíztisztítási célú,
e) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú
rendeltetés(eke)t tartalmazó építmény(ek) helyezhető(k) el.
(4) A történetileg kialakult gyárterületen belül gazdasági tevékenységhez kapcsolódó bármely épület/építmény elhelyezhető.
(5) Az előírt legnagyobb épületmagasság technológiai indokoltság mértékéig növelhető.
(6) A vegyipari tevékenységhez kapcsolódó építménymagasság nincs megkötve.
(7) A sajátos előírású területen önálló lakóépület nem helyezhető el.
(8) A sajátos előírású területen iparvágány, valamint magánút – a beültetési kötelezettségű terület kivételével – bárhol kialakítható.
(9) A területen bármely létesítmény a környezetvédelmi elvek teljes körű betartásával, a talaj-, a levegő-, a felszíni és felszín alatti víz veszélyeztetése nélkül helyezhető el.
(10) Az ipari létesítményekből származó anyagok számára szolgáló lerakó kizárólag műszaki védelemmel, monitoring rendszer kiépítésével, létesíthető.
(11) A Petőfi Sándor utca (107 hrsz.) és a 26 sz. főút között a gyalogos átjárást biztosítani kell a sajátos előírású területen, a szabályozási tervlapokon be nem építhető, út-, és közműsávval jelölt területen.
(12) A sajátos előírású területen belül a Gipj jelű építési övezet egészére a minimális zöldfelület mértéke 5 % (Állami főépítészi hatáskörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal BE/2705/2019. Iktatószámú végső szakmai véleményében megadott hozzájárulás alapján).
(13) A sajátos előírású területen belül bármilyen veszélyes tevékenység, a már kialakult lakóterületek elhelyezkedésének figyelembe vételével történhet.
(14) A gazdasági területekkel határos lakóterületek felé, a gyárterületen belül, a lehetőségekhez képest, zöld pufferterületet (lombkorona szintű növényállományt) kell telepíteni. Ahol pufferterület kialakítására műszakilag nincs lehetőség, ott tömör kerítést kell létesíteni.
(15) A környezeti állapot javítása érdekében a legjobb technológia alkalmazása elvárt.
(16) Veszélyes anyagok tárolása kizárólag az e célt szolgáló, műszakilag erre alkalmas épületben/építményben történhet.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
51. § (1) E Rendelet a kihirdetésétől számított 30. napon lép hatályba.
(3) E Rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Berente Község Önkormányzata Képviselő-testületének Berente Község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 20/2011.(VIII.26.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.
2. melléklet
3. melléklet
4. melléklet
5. melléklet
1. függelék
2. függelék
Az 1. § (3) bekezdése a Berente Község Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet a Berente Község Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 1. mellékletével megállapított szöveg.