1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Pilisjászfalu Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye és címe: 2080 Pilisjászfalu, Bécsi út 33.

(3) Az Önkormányzat:

• a) statisztikai számjele: 15736132-8411-321-13
• b) adószáma: 15736132-2-13
• c) törzskönyvi nyilvántartási száma: 736130

(4) Az önkormányzat hivatala közös önkormányzati hivatal, annak hivatalos megnevezése és címe: Tinnyei Közös Önkormányzati Hivatal; székhelyének címe: 2086. Tinnye, Bajcsy-Zsilinszky utca. 9.

(5) Az önkormányzat illetékessége Pilisjászfalu község közigazgatási területére terjed ki.

2. § E rendelet alkalmazásában:

• a) helyben szokásos módon történő közzététel: az Önkormányzat (2080 Pilisjászfalu, Bécsi út 33.) hirdetőtábláján vagy az önkormányzat honlapján való megjelentetés, e mellett az arra jogosult dönthet a helyi vagy más médiában való további megjelentetésről;
• b) határidők számítása: a napokban megállapított határidőbe a kezdőnap is beleszámít. Amennyiben az e rendeletben szereplő határidő utolsó napja nem munkanapra esik, úgy a határidő az azt követő első munkanapon jár le.
• c) melléklet: a rendelet szerves (olyan, érdemi tartalommal nem rendelkező) része, amelynek módosítása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2) A címer, a zászló, valamint a pecsét leírását, használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

4. § (1) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.pilisjaszfalu.hu

(2) A honlap tartalmazza különösen:

• a) az információs önrendelkezési jogról és az információsszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 1. mellékletében meghatározott adatokat,
• b) a közigazgatási eljárás hirdetményeit,
• c) a közérdekű híreket,
• d) a településre jellemző lényeges adatokat, dokumentumokat,
• e) azon adatokat, információkat, melyeket az önkormányzati ügyekben a polgármester, hivatali ügyekben a jegyző engedélyezett.

5. § Az önkormányzat által alapított kitüntetések és elismerő címek adományozásának szabályait a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

6. § (1) Az Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.), valamint az ágazati törvények szerinti kötelezően előírt, továbbá az önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2) Önként vállalt önkormányzati feladat: egyesületek, non-profit szervezetek támogatása.

(3) Pilisjászfalu Község Önkormányzata:

• a) támogat minden olyan tevékenységet, mely a település ellátó, szolgáltató, infrastrukturális felzárkóztatását segíti elő, különös figyelemmel arra, amely a település műemlékvédelmi és művészeti értékeinek feltárására, megőrzésére irányul,
• b) együttműködik a helyi szervezetekkel.

7. § Az önkormányzat a törvények által megállapított kötelező feladatait

• a) a képviselő-testület és szervei útján,
• b) az önkormányzat költségvetési szervei útján,
• c) természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet útján, a szervezet és a képviselő-testület vagy annak valamely szerve között létrejött szerződés alapján látja el.

8. § Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg, amelyeket más önkormányzati rendeletben megállapított szabályok szerint a polgármesterre, az állandó bizottságokra átruházhat.

9. § (1) A helyi közügy önálló megoldásának felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelyben tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a Képviselő-testület illetékes bizottsága – ha van – véleményt nyilvánít. Az eljárást a testület döntésétől függően lefolytathatja a polgármester vagy az erre felkért külön bizottság.

(2) Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztés csak akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat elvállalásával elérendő célt, és végrehajtásának az (1) bekezdésben említett részletes feltételeit.

10. § (1) A helyi önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat, azaz közvetlenül részt vehet vállalkozásokban, emellett a helyi önkormányzati politika eszközeivel és konkrét formáival segíti a vállalkozásokat.

(2) Amennyiben az önkormányzat közvetlenül akar részt venni vállalkozásban, előzetesen – szakértő bevonásával – közgazdasági elemzést (költség-haszon) kell végeztetnie. Ennek hiányában az előterjesztés nem terjeszthető a képviselő-testület elé.

11. § (1) A képviselő-testület véleményt nyilváníthat a feladat és hatáskörébe nem tartozó és a helyi közösséget is érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Az előzőekben felsorolt ügyekben – a polgármester indítványára a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.

(2) A Mötv.-ben meghatározott jogával az önkormányzat minden olyan esetben él, amikor az ügy a település-fejlesztéssel, település-üzemeltetéssel, lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben a képviselő-testület – a polgármester indítványára – csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szervezet vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt vagy tesz kezdeményezést.

12. § A képviselő-testület feladatainak eredményes megoldása érdekében együttműködik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél, a megyei tervek, koncepció kidolgozásában való részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata.

13. § A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik az Mötv. 42. § -ában felsoroltakon túlmenően:

• a) az önkormányzati ingatlan és egyéb vagyonügylet
• b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, alapítás, megszüntetés.

14. § (1) A Képviselő-testület a hatáskör gyakorlásának átruházásáról, illetőleg visszavonásról annak felmerülésekor dönt.

(2) A Képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, döntését megsemmisítheti és megváltoztathatja, illetőleg a gyakorló szervet beszámoltathatja.

(3) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

(4) Az átruházott hatáskör gyakorlója – az e kereten belül tett – intézkedéseiről, azok eredményeiről a végrehajtást követő rendes ülésen beszámol.

(5) Az átruházott hatásköröket e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

15. § (1) A polgármester a költségvetésben nem szereplő nettó 500.000 Ft-ot meghaladó kötelezettségvállalásokat köteles előzetesen jóváhagyatni a Képviselő-testülettel.

(2) A polgármester a – kötelezettségvállalás szándékával indított – tárgyalásokról e-mailben értesíti a képviselőket, akik az értesítés alapján eldöntik, hogy részt kívánnak-e venni a tárgyaláson és e döntésükről válasz e-mailben értesítik a polgármestert. A részvételt az arra jelentkező képviselőknek biztosítani kell.

16. § (1) A képviselő-testület tagjai a polgármester és a települési képviselők. A képviselő-testület létszáma: 7 fő, a települési képviselők névsorát és elérhetőségét a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) A képviselő-testület ülése határozatképes, ha a települési képviselők közül az ülésen legalább 4 fő jelen van.

(3) Határozatképtelenség esetén az ülést 7 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

17. § (1) A képviselő-testület alakuló és rendes ülést tart, rendkívüi ülést tarthat. Évente egyszer pedig közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület a rendes üléseit az éves munkaterve szerint tartja, általában a hónap utolsó hetének valamely munkanapján (péntek kivételével), 17:00 órai kezdettel.

(3) A képviselő-testület július, augusztus hónapban munkaterv szerint ülést nem tart.

(4) A képviselő testület szükség szerint, de évente legalább hat rendes ülést tart, az elfogadott munkaterv szerint.

(5) A munkaterv szerinti rendes üléseit az önkormányzati hivatal tanácstermében vagy az ülés meghívójában feltüntetett más helyszínen tartja.

(6) A polgármester indokolt esetben – a munkatervben nem szereplő – rendkívüli ülést is összehívhat.

(7) Rendkívüli ülés napirendjére kizárólag olyan napirend vehető fel, amely a rendkívüli ülés összehívását indokolja.

(8) A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár részt vehet, és a napirendi ponthoz kapcsolódóan – amennyiben az ügyben érintett – az ülést vezető engedélyével fel is szólalhat, véleményét és javaslatait röviden maximum 3 (három) percben, kulturált formában elmondhatja.

(9) A meghívottak közül tanácskozási jog illetti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

• a) a bizottság nem képviselő tagját – ha van,
• b) a jegyzőt,

(10) Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg a tanácskozási jog a meghívottak közül:

• a) az önkormányzati hivatal meghívott ügyintézőjét,
• b) az önkormányzat intézményeinek vezetőjét,
• c) akit a polgármester a napirendi pontra meghívott.

(11) A képviselő-testület ülése nyilvános melyről technikai és személyi feltételek megléte esetén élő, egyenes adásban történik közvetítés, vagy azokról videofelvétel készthető, mely az interneten közzétehető. Az élő közvetítést a zárt ülés és az ülés szüneltetése kivételével úgy kell közreadni, hogy a napirendi pontok folyamatosak legyenek, azokon belül a fent felsoroltakon kívül vágás ne legyen.

(12) Az ülések időpontjáról, helyéről és napirendjéről a polgármester köteles a lakosságot tájékoztatni az ülést megelőző öt nappal, a helyben szokásos módon. A helyben szokásos módon való tájékoztatás az önkormányzat honlapján vagy a település hirdetőtábláin elhelyezett plakátok útján történik.

18. § (1) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben, ha a zárt ülés tartása az érintett kérésétől függ, az érintettet, ha személye előre ismert, írásbeli nyilatkozattételre kell felkérni. A nyilatkozatból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az érintett az adott ügyben kéri-e zárt ülés tartását.

(2) Amennyiben az érintett személy előre nem ismert, de a képviselő-testületi ülésen jelen van, az írásbeli nyilatkozatot a képviselő-testület előtt tett, jegyzőkönyvbe foglalt szóbeli nyilatkozat helyettesíti.

(3) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt. Az "érintett és a szakértő" alatt kell érteni különösen az önkormányzat jogi képviseletét ellátó személyt és a belső ellenőrt is.

19. § (1) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén a képviselő-testület a zárt ülésen hozott határozatok nyilvánosságra hozatala útján biztosítja.

(2) A zárt ülésen hozott határozatoknak a nyilvánosságra nem hozható részeit – így különösen az esetleges személyes adatokat – a nyilvánosságra hozatalt megelőzően törölni kell.

(3) A zárt ülésen hozott határozatok nyilvános közzétételéről – a jogszabályi korlátokat figyelembe véve – a jegyző gondoskodik. A zárt ülés határozatairól megkülönböztető "Z" betűjelzéssel, de folyamatos sorszámmal és évszámmal ellátott nyilvántartást kell vezetni.

20. § (1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.

21. § (1) A Képviselő-testületi ülésre meg kell hívni

• a) a Képviselő-testület tagjait,
• b) a jegyzőt,
• c) a napirendekhez kacsolódó érdekelteket, érintett személyeket,
• d) az önkormányzat jogi képviselőjét – ha van,
• e) akit a polgármester megjelöl.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához, akit a polgármester egy adott napirendhez kapcsolódóan meghívott.

22. § (1) A meghívónak tartalmaznia kell

• a) az ülés helyét és kezdési időpontját,
• b) az ülés minősitését (rendes, rendkívüli)
• c) a napirend tárgyának és előterjesztőjének megjelölését,
• d) „zárt ülés” vagy „zárt ülésre javasolt” bejegyzést azon napirendi pontok mellett, amelyeket jogszabály szerint zárt ülésen kell tárgyalni, vagy amelyek esetében zárt ülés rendelhető el,
• e) a meghívottakat,
• f) a rendkívüli ülés összehívásának indokát.

(2) Az írásbeli meghívót és előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azt az érdekeltek az ülés időpontját megelőzően legalább 5 nappal, rendkívüli ülés esetén 2 nappal kézhez kapják. A meghívót és az előterjesztéseket a képviselők e-mail-en, vagy elektronikus tárhelyen keresztül kapják meg.

(3) A képviselő-testület ülésének zavartalan működése érdekében a képviselő köteles e-mailjeit naponta ellenőrizni, valamint szükség esetén a részükre megküldött anyagok titkosságáról gondoskodni kell.

(4) Halasztást nem tűrő, különösen indokolt esetben a Képviselő-testület ülése formális meghívó nélkül, telefonon vagy szóbeli úton is összehívható. Ebben az esetben a meghívó – a sürgősség okának megjelölésével – a rendkívüli ülés kezdete előtt 1 nappal is kiküldhető bármely értesítési mód alkalmazásával. Ez esetben az előterjesztés helyszíni kiosztással is megtehető.

23. § Az önkormányzat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011.évi CXII. törvény 33. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének a rendes és a rendkívüli képviselő-testületi ülések meghívójának és előterjesztéseinek az önkormányzat hivatalos honlapján a meghívó kiküldésével egyidejűleg tesz eleget.

24. § (1) A polgármester a képviselő-testületi ülés vezetése során:

• a) megnyitja és berekeszti az ülést,
• b) megállapítja és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét. Amennyiben azt állapítja meg, hogy a képviselő-testület nem határozatképes, belátása szerint az ülést berekeszti vagy legalább 15 percre felfüggeszti. Ha a felfüggesztés időtartama lejárt és nincs meg a szükséges létszám az ülést berekeszti és azt új időpont kitűzésével elnapolja.
• c) beszámol a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásának állásáról, átruházott hatáskörben tett intézkedésekről,
• d) tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülés óta tett intézkedésekről,
• e) felkéri a képviselő-testület tagjait, nyilatkozzanak arról, hogy kívánnak-e élni a napirend előtti felszólalás, illetve a kérdés vagy interpelláció előterjesztésének a lehetőségével,
• f) ismerteti az írásban benyújtott kérdéseket, interpellációkat,
• g) előterjeszti az ülés napirendjét, az esetleges módosító javaslatokat,
• h) napirendi pontonként megnyitja, levezeti, összefoglalja és lezárja a vitát,
• i) a hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását,
• j) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, ennek következtében az illető személy ugyanazon ügyben már nem szólalhat fel,
• k) tárgyalási szünetet rendel el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre felfüggeszti vagy berekeszti,
• l) az ülést vezető elnöknek a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet,
• m) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatot és kihirdeti a határozatot,
• n) gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról.

(2) A polgármester a napirendi pontok tárgyalásakor, szükség esetén szünetet rendelhet el.

(3) A polgármester köteles szünetet elrendelni, ha a képviselő-testület vita nélkül hozott határozatával így dönt. Ebben az esetben a szünet időtartama 10 perc.

25. § (1) A Képviselő-testület a gazdasági programon alapuló, évenként jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját, melyet az önkormányzat hivatalos lapjában (ha van) és honlapján kell közzétenni. A munkaterv tartalmazza a Képviselő-testület ülésének tervezett időpontjait és napirendjét, a tervezett napirendi pont előterjesztőjének nevét. Az éves munkatervet a polgármester minden év január 31. napjáig köteles beterjeszteni. Az éves munkaterv tartalma február 1-től a következő év január 31-ig szól.

(2) A munkatervre javaslatot tehetnek:

• a) a települési képviselők,
• b) a bizottságok,
• c) az alpolgármester,
• d) a jegyző,
• e) az intézményvezetők, valamint
• f) a település önszerveződő közösségei.

(3) A munkaterv összeállításánál figyelembe kell venni a jogszabályokból és a képviselőtestület saját döntéseiből adódó feladatokat.

(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:

• a) az ülésnapok várható időpontját vagy behatárolását,
• b) a napirendek címét, az elkészítésért felelős nevét, az előterjesztők megnevezését,
• c) a közmeghallgatás időpontját és helyszínét,
• d) a napirend tárgyalásához a képviselő-testület által külön meghívottak megnevezését,
• e) az előterjesztés, jelentés elkészítési határidejét.

26. § (1) Az ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot az előzetesen írásban megküldött meghívó szerint.

(2) A képviselő-testület rendes ülésének végső napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő és bármely képviselő tehet javaslatot. A javaslatot az ülésvezető felszólítására indokolni kell. A javaslat és az indoklás elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) A meghívóban nem szereplő, új napirendi pont felvételére e rendelet 28. §-a szerinti sürgősségi indítvány előterjesztésével van lehetőség.

(5) A Képviselő-testület a napirendi pontokat az általa elfogadott sorrend szerint tárgyalja.

(6) A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló polgármesteri tájékoztató elfogadásáról, valamint a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

27. § (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:

• a) beszámoló,
• b) döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra is irányulhat és a
• c) tájékoztató anyagok, amelyek határozathozatalt igényelnek.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti előterjesztésre jogosult:

• a) a polgármester,
• b) alpolgármester,
• c) a képviselő-testület bizottsága – ha van,
• d) bármelyik települési képviselő,
• e) a társulás,
• f) a jegyző.

(3) Előterjesztés a Képviselő-testület elé főszabályként csak írásban nyújtható be.

(4) Szóbeli előterjesztés kivételesen, a Képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntése alapján tárgyalható. Szóbeli előterjesztésnek kell tekinteni az ülés napján kiosztott, napirendi pontokhoz nem kapcsolódó írásbeli előterjesztést is.

(5) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell

• a) a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását,
• b) az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket, azok végrehajtásának állását,
• c) a tárgykört érintő jogszabályokat,
• d) mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek a döntést indokolják
• e) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, a várható következményeket,
• f) a költségkihatásokat,
• g) az egyértelműen megfogalmazott határozati vagy rendeletalkotási javaslatot,
• h) a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét.

(6) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a testületi ülést megelőző 10 napon belül kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki megvizsgálja, hogy az előterjesztés megfelel-e a jogszabályi követelményeknek.

28. § (1) A napirend sürgősségi tárgyalását indítványozhatja

• a) képviselő
• b) a képviselő testület bizottsága,
• c) a polgármester,
• d) jegyző
• e) a polgármester ellenjegyzésével a Képviselő-testület intézményének vezetője.

(2) A sürgősségi indítványt – rövid indoklással – legkésőbb az ülést megelőző munkanap 12:00 órájáig kell írásban a polgármesternél benyújtani.

(3) A sürgősség elfogadásáról a testület vita nélkül, minőstett többséggel határoz.

(4) Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra irányuló javaslatot, úgy a sürgősségi előterjesztést a benyújtó indítványára a soron következő képviselő-testületi ülés napirendi javaslatában önálló napirendi pontként kell szerepeltetni.

29. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjével minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóbeli kiegészítést tehet. A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

(2) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek.

(3) A napirendi pontok vitájában egy képviselő két alkalommal szólalhat fel a napirendet érintő témában. Az egyes képviselői hozzászólások időtartama első alkalommal 3 (három) perc, második alkalommal 1 (egy) perc. Ha a képviselői hozzászólás nem a napirend témáját érintit, a polgármester a szabályos felszólalásra felkéri a képviselőt vagy a képviselőtől a szót megvonja.

(4) A felszólalásokra (kérdésekre, véleménynyilvánításra) a jelentkezés sorrendjében kerül sor.

(5) A vita, bármely képviselő ügyrendi javaslatára, a képviselő-testület egyszerű többséggel meghozott döntésével lezárható. A vita lezárásval a bejelentkezett képvsielők hozzászólási jogkat elveszítik.

(6) A polgármester és a jegyző a vitában soron kívül, több alkalommal is felszólalhat.

(7) A képviselő-testületi ülésén - a jegyző kivételével - állandó tanácskozási joggal résztvevők hozzászólásának időtartama 3 (három) perc.

30. § (1) Az ülés folyamán bármelyik képviselő ügyrendi javaslatot terjeszthet elő legfeljebb 1 (egy) percben. Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület azonnal, vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) Ügyrendi javaslat:

• a) napirendi pont nyilvánossága,
• b) az ülés felfüggesztése, elnapolása, meghosszabbítása, szünet elrendelése,
• c) a vita, illetve az általános vita lezárása,
• d) a Szervezeti- és Működési Szabályzat, vagy más jogszabály előírásainak megsértése,
• e) az előterjesztés visszavonása,
• f) a szavazás menete,
• g) a szavazás módjára vonatkozó javaslat.

(3) A szavazási szakaszban csak a szavazás menetét érintően lehet ügyrendi javaslatot tenni.

(4) Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a felszólalás a (2)-(3) bekezdésnek nem felel meg, szabályos felszólalásra felkéri a képviselőt, vagy a képviselőtől a szót megvonja. Ez esetben vitának helye nincs.

31. § (1) Módosító javaslatot az adott napirendi pont tárgyalásakor, a szavazási szakaszig szóban is be lehet terjeszteni. Módosító javaslatnak csak az tekinthető, amely az előterjesztésben megjelölt tárgyra és az eredetileg előterjesztett határozati javaslat módosítására irányul.

(2) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először - az elhangzás sorrendjében - a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd a döntéséről végleges határozatot hoz.

(3) Személyes megjegyzést tehet (max. 1 perces időtartamban) a vita lezárása után, de még a szavazás előtt az a képviselő, aki álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértést szeretne tisztázni.

32. § (1) A képviselő a polgármesterhez, az alpolgármesterekhez, a jegyzőhöz a Képviselő-testület, valamint a Közös Hivatal hatáskörébe tartozó bármely közérdekű ügyben kérdést intézhet, amelyre az ülésen szóban, vagy legkésőbb 30 napon belül írásban kell érdemi választ adni.

(2) A képviselői kérdést elektronikus úton kell benyújtani az ülést megelőzően legalább három nappal a polgármesterhez. Az írásos választ elektronikus úton kell a képviselő részére eljuttatni.

(3) A képviselő a kérdése tartalmát a Képviselő-testület ülésén legfeljebb 2 (kettő) percben ismertetheti, a válaszadásra rendelkezésre álló idő 2 (kettő) perc.

(4) A kérdésre adott válasz elfogadásáról vita nem nyitható, döntéshozatal nem történik.

33. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, melynek keretében

• a) figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek megfogalmazása a tanácskozáshoz nem illő vagy sérti mások méltóságát,
• b) rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.

(2) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, mely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester a képviselő-testület ülésének félbeszakításáról dönt. A félbeszakadt ülés a tanácskozás rendjének helyreállítása után folytatódik.

(3) Azt a képviselő-testület ülésén megjelent személyt, aki a tanácskozás rendjét megsérti, megzavarja, a polgármester figyelmezteti, ennek eredménytelensége esetén a terem elhagyására kötelezi.

(4) A képviselő-testületi ülésen kiegészítő felvilágosítást kizárólag képviselő kérhet, a napirendhez tartozó témában.

34. § (1) A képviselő-testület határozatának elfogadása történhet egyszerű szótöbbséggel vagy minősített szótöbbséggel, az Mötv. 48. §-ában foglaltak szerint.

(2) Az Mötv. 50. §-ában foglaltakon kívül a megválasztott képviselők több mint a felének (legalább 4 képviselő) igen szavazata szükséges:

• a) a sürgősségi indítvány elfogadáshoz,
• b) a hatáskör gyakorlás átruházása és visszavonása esetén,
• c) helyi közügy önálló megoldásának vállalásához, illetőleg arról történő lemondásához,
• d) helyi népszavazás kiírásához;
• e) átruházott hatáskör esetileg történő visszavonásához,
• f) kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához;
• g) az önkormányzat kötelező feladatain túli közfeladat önkéntes felvállalásához, illetve erről történő lemondásához;
• h) gazdasági társaságba való belépéshez, kilépéshez, alapításhoz, megszüntetéshez.

35. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárására az Mötv. 49. §-a az irányadó. A képviselő legkésőbb a napirendi pont tárgyalásának megnyitásáig, ügyrendi hozzászólásban köteles bejelenteni az érintettséget és kezdeményezni a döntéshozatalból történő kizárást.

(2) A képviselő-testületi tag érintettségét, másik képviselő-testületi tag is bejelentheti.

(3) A döntésből való kizárásról a képviselő-testület ügyrendi szavazással, vita nélkül dönt.

(4) Ha a képviselő-testületi tag a személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, mulasztása 3 (három) havi tiszteletdíj megvonásban részesül.

(5) Tiszteletdíj megvonásban részesíthető az a képviselő-testületi tag is, az Mötv. 33. § szerint, aki a törvényben foglalt kötelezettségeit megszegi.

36. § (1) A Képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással, név szerinti és titkos szavazással hozza.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(3) Először a javaslat mellett, majd az ellene szavazó képviselők, végül a döntéstől tartózkodók szavaznak.

(4) A nyílt szavazás eredményét a polgármester állapítja meg. Ha a nyílt szavazás során szavazategyenlőség áll elő, a polgármester még ugyanazon ülésnapon elrendelheti a szavazás megismétlését vagy a téma elnapolását.

(5) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó választási, kinevezési, megbízási és kitüntető cím és díj adományozása, valamint egyéb személyi kérdések során a kettőnél több jelölt esetén a döntés két fordulóban történik.

(6) Az első fordulóba az összes jelölt közül egyszerű többséggel a két legtöbb szavazatot kapott jelölt kerül.

37. § (1) A képviselő-testület név szerint szavaz, ha

• a) azt jogszabály előírja vagy
• b) a polgármester kezdeményezi vagy
• c) legalább 2 települési képviselő kezdeményezi.

(2) A név szerinti szavazás alkalmával a polgármester a névsor alapján ABC sorrendben minden képviselőt személy szerint szólít, és szavazatát a névsorban rögzíti. A képviselő nevének felolvasása után "igen", "nem" vagy "tartózkodom" kimondásával szavaz. A szavazás végén a képviselő nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

38. § (1) Titkos szavazásra a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet az Mötv. 46. § (2) bekezdése szerinti zárt ülés esetén, valamint az Mötv. 74. § (1) bekezdésében és a 76. § d) pontjában meghatározott esetekben.

(2) A titkos szavazásról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) A titkos szavazás lebonyolítását és eredményének megállapítását 3 fős ideiglenes szavazatszámláló bizottság végzi, melynek mindenkori elnöke a korelnök, tagjai pedig a jelenlévő képviselők közül a legfiatalabb képviselők.

(4) A szavazásra szolgáló szavazólapon fel kell tüntetni a szavazásra feltett kérdést, illetve választás esetén a javasolt személyeket ABC sorrendben, valamint az "igen", "nem" megjelöléseket. A titkos szavazás során a szavazástól tartózkodni nem lehet.

(5) A szavazólapot lezárt borítékban kell átadni a szavazatszámláló bizottságnak.

(6) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza

• a) a szavazás helyét és napját;
• b) az ideiglenes szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét;
• c) a szavazás során felmerült tényeket;
• d) a szavazás során tett megállapításait és a hozott határozatokat és a szavazás eredményét;

(7) A szavazásról külön jegyzőkönyv készül. A szavazásról készített jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai aláírják. A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke jelentést tesz a képviselő-testületnek. A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg.

39. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

• a) a polgármester,
• b) a települési képviselő,
• c) a jegyző.

(2) A rendelet tervezetet indoklással együtt a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A rendelettervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(4) Amennyiben a rendelet-tervezetet tárgyalásra alkalmas módon -

• a) indokolás tartalmazó előterjesztéssel,
• b) társadalmi, gazdasági és szakmai körülmények szükségességének bemutatásával,
• c) jogi megoldás szempontjaival – nyújtják be, azt a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi javaslatába felvenni.

(5) Rendeletalkotás esetében a képviselő-testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tarthat. Az erre vonatkozó polgármesteri indítványról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(6) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a rendelet teljes szövegének az Önkormányzat hirdetőtábláján 15 napra történő kifüggesztésével történik. A kihirdetés napjának a kifüggesztés napját kell tekinteni.

(7) Az önkormányzati rendeletet közzé kell tenni továbbá az Önkormányzat hivatalos honlapján történő megjelentetéssel.

40. § (1) Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a helyi önkormányzat rendelet-tervezetét.

(2) Nem lehet egyeztetésre bocsátani

• a) a költségvetésről szóló rendelet-tervezetet,
• b) a helyi adóról szóló rendelet-tervezetet,
• c) a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetet,
• d) a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályait meghatározó rendelet-tervezete,
• e) a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos rendelet-tervezetet,
• f) a rendelet-tervezetet, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik,
• g) az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha az csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmaz, valamint
• h) a törvényességi ellenőrzésért felelős szerv felhívására törvénysértés megszüntetése érdekében előkészített rendelet-tervezetet.
• i) Kiemelkedő közérdek különösen az olyan körülmény, amelynek bekövetkezése esetén az önkormányzatot jelentős anyagi hátrány érné.

(3) A társadalmi egyeztetés az önkormányzat honlapján erre a célra kialakított oldalon megadott e-mail címen keresztül biztosított véleményezés (a továbbiakban: általános egyeztetés) útján, postai úton vagy szükség esetén közmeghallgatás keretében történik.

41. § (1) A rendelet-tervezet társadalmi egyeztetésének formái az általános egyeztetés, a különös egyeztetés.

(2) Társadalmi egyeztetés keretében általános egyeztetés minden esetben kötelező.

42. § Általános egyeztetés keretében rendelet-tervezetet úgy kell az önkormányzat honlapján közzétenni, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megvitatásához és a vélemények kifejtéséhez, továbbá a beérkezett vélemények, javaslatok mérlegelésére. A véleményezésre minimum 7 napot kell biztosítani.

43. § (1) A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembevétele nélkül törölni kell.

(2) A beérkezett véleményeknek, a véleményezők nevének, és e-mail címének kezelése a véleményezett rendelet hatálybalépéséig lehet kezelni.

(3) A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglalt vélelem szerint megadottnak kell tekinteni. Erre a tényre a véleményező figyelmét a vélemény-nyilvánítás előtt fel kell hívni.

44. § (1) A jegyző mérlegeli a beérkezett véleményeket, és azokról összefoglalót készít. A jogszabály előkészítése során nem áll fenn az egyedi válaszadási kötelezettség.

(2) Az elkészített összefoglalót az önkormányzati rendelet-tervezettel együtt kell a Képviselő-testület elé terjeszteni, ezzel egy időpontban kell közzétenni.

(3) Az egyeztetésre bocsátott tervezetet a közzétételtől számított egy évig nem lehet a honlapról eltávolítani.

45. § Különös egyeztetés alatt a lakossági fórumot kell érteni.

46. § (1) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, alakszerű határozat nélkül dönt:

• a) a napirend elfogadásáról,
• b) a képviselői felvilágosítás kéréséről, valamint a kérdésre adott válasz elfogadásáról,
• c) ügyrendi kérdésekben,
• d) szavazásból történő kizárásról,
• e) feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztésről,
• f) hozzászólási jog biztosításáról,
• g) határozati javaslat, rendelet-tervezet módosítására, kiegészítésére tett javaslatról,
• h) döntési javaslat szavazategyenlőség miatti elutasításáról szóló képviselő-testületi döntésről.

(2) A Képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését, valamint a szavazás szám szerinti eredményét.

(3) Az ülés vezető a szavazás előtt az előterjesztéstől eltérő módosított határozat szó szerinti szövegét ismerteti.

(4) A határozatban megjelölt felelős köteles a határozat végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket elkészíteni, és azokat a képviselő-testület elé terjeszteni.

(5) Bonyolultabb indítvány előterjesztéséről, valamint a szóban tett javaslatról hozandó döntés szó szerinti megfogalmazásának idejére a polgármester az ülést felfüggesztheti.

(6) A képviselő-testületi határozatokról a jegyző sorszám szerinti és határidős nyilvántartást vezet.

(7) A jegyzőkönyvből készült határozat kivonatot legkésőbb a jegyzőkönyv elkészítését követő 15 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelősöknek, továbbá a határozattal érintetteknek.

47. § (1) A Képviselő-testület üléséről kivonatos jegyzőkönyv készül 2 példányban. Az eredeti példány nyilvántartása és archiválása a Hivatalban történik. A jegyzőkönyv 1 példányát elektronikus úton meg kell küldeni a Kormányhivatal részére. A jegyzőkönyv további 1 példánya a könyvtár részére kerül megküldésre, ahol a választópolgárok nyitvatartási idő alatt betekinthetnek a képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyveibe.

(2) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:

• a) távol maradt képviselők nevét,
• b) a napirendi pontonként az előadók nevét,
• c) szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát,
• d) pecsétet.

(3) A tanácskozásban részt vevő kérésére a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az érintett hozzászólását szó szerint tartalmazza.

(4) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül. A hangfelvételt a jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.

(5) Az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül a jegyzőkönyv mellékletei:

• a) a meghívó,
• b) a rendelet tervezetek egy-egy példánya,
• c) a jelenléti ív,
• d) a képviselő kérésére az írásban benyújtott hozzászólás.

(6) A jegyzőkönyvet a jegyző megküldi a honlap szerkesztőjének. A jegyzőkönyvek hozzáférése Pilisjászfalu Község honlapján is biztosított.

(7) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet a Hivatal titkos iratként kezeli.

48. § A helyi népszavazás szabályait a képviselő-testület rendeletben szabályozza.

49. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, melynek témáját, időpontját és helyszínét a munkatervben meg kell határozni.

(2) A közmeghallgatás nyilvános képviselő-testületi ülésnek minősül.

(3) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatokat tehetnek.

(4) A munkatervben meghatározott közmeghallgatáson kívül további közmeghallgatás összehívását kezdeményezheti:

• a) települési képviselők több mint a fele,
• b) polgármester,

(5) A közmeghallgatás összehívásra a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a közmeghallgatás időpontját és helyét, valamint a tárgyalásra kerülő tárgyköröket a közmeghallgatás előtt legalább 10 nappal a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

(6) A közmeghallgatáson elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat a képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján megvitatja és kijelöli azt a személyt, aki a felszólalások tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedést megteszi.

(7) Az elhangzott kérdésekről, a vizsgálat eredményéről és a tett intézkedésekről az intézkedésre kijelölt személy 15 napon belül írásban ad választ.

50. § (1) A településen tervezett 40 millió forintnál nagyobb értékű beruházások, továbbá 100 millió forintot meghaladó értékű önkormányzati vagyont érintő döntések, továbbá a falu lakosságának minimum 30 %-át érintő településfejlesztési intézkedések előkészítéseként, - a lakosság közvetlen tájékoztatása, és az önkormányzati döntések előkészítésébe történő bevonása céljával – a polgármester lakossági fórumot köteles összehívni.

(2) A lakosság, valamint a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, valamint a fontosabb döntések, településfejlesztési intézkedések előkészítésébe történő bevonása érdekében lakossági fórumokat lehet szervezni.

(3) A lakossági fórum lehet

• a) lakosság egészét vagy jelentős részét érintő döntések előkészítését szolgáló település politikai fórum, továbbá
• b) lakosság szerveződéseivel, a jelentősebb civil szervezetekkel lefolytatandó érdekegyeztető tanácskozás.

(4) A lakossági fórum meghirdetésére, lebonyolítására jegyzőkönyvezésre a közmeghallgatás szabályai alkalmazandók.

(5) A polgármester a lakossági fórumokon elhangzottakról a soron következő képviselő testületi ülésen tájékoztatást ad.

51. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármester előzetes bejelentkezés alapján minden héten kedden 09:00 órától 11:00 óráig és 14:00 órától 18:00 óráig tart ügyfélfogadást a Hivatal épületében.

(3) A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggésben az Mötv. 67. §-ban meghatározott feladatokon kívül:

• a) segíti a képviselő-testület tagjainak a munkáját,
• b) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
• c) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését,
• d) véleményt nyilvánít a község életét érintő kérdésekben,
• e) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel.

(4) A polgármester rendszeresen tájékoztatja a képviselőket, a község egész lakosságát érintő minden fontos eseményről, intézkedésről. A tájékoztatás történhet írásban, szóban, személyes felkérés útján, vagy a képviselők megbeszélésre való összehívásával.

52. § (1) Amennyiben a képviselő-testület határozatképtelenség, vagy határozathozatal hiánya miatt, két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a következő ügyekben hozhat döntést: a vagyongazdálkodásáról szóló rendeletben foglalt vagyonhasznosítási ügyben, ide nem értve a vagyon értékesítését, megterhelését;

(2) A polgármester, a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügy keretében.

53. § (1) A képviselő-testület a tagjai közül a polgármester javaslatára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el a polgármester irányításával.

(3) Az alpolgármester előzetes bejelentkezés és időpont egyeztetés alapján a hivatal épületében ügyfélfogadást tart.

54. § (1) A jegyző a képviselő-testület jogszabálysértő döntéseinek, működésének jelzésére irányuló kötelezettségét a testületi ülésen az adott napirendi ponton belül vagy a jogszabálysértő döntés, vagy a jogszabálysértő működés jogszabálysértésének voltáról való tudomására jutását követő képviselő-testületi ülésen szóban teljesíti. A jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell.

(2) Amennyiben a jogszabálysértés észlelése más módon, vagy később jut tudomására, észrevételét 8 napon belül írásban teszi meg, amit meg kell küldeni a jogsértőnek, valamint a polgármesternek címezve a képviselő-testületet is értesítenie kell.

(3) A jegyző a Közös Hivatal Székhelyén minden hétfőn 12:00 órától 16:00 óráig, Pilisjászfalui Kirendeltségén minden hét keddi napján 9:00 órától 11:00 óráig és 14:00 órától 18:00 óráig ügyfélfogadást tart.

(4) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat a közös önkormányzati hivatal megfelelő végzettséggel rendelkező köztisztviselője látja el.

55. § (1) Az Önkormányzat a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályban előirt államigazgatási feladatok ellátására Tinnye Község Önkormányzatával Közös Önkormányzati Hivatalt működtet.

(2) A Hivatal önálló költségvetési szerv, költségvetése határozza meg a működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.

(3) A Hivatalt a jegyző vezeti.

(4) A Hivatal létszámát, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait, feladat- és hatáskörét a Tinnyei Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg.

(5) A Közös Hivatalt érintő döntések meghozatalával kapcsolatban a települések képviselő-testületei együttes képviselő-testületi ülést tarthatnak.

(6) A képviselő-testületek együttes ülésének napirendi pontjait a polgármesterek együttesen határozzák meg.

(7) Az együttes ülés előkészítéséről, a meghívók és a határozati javaslatok kiküldéséről a jegyző gondoskodik.

56. § (1) A közös önkormányzati hivatal munkájáról a jegyző évenként köteles beszámolni.

(2) A beszámoló keretén belül tájékoztatást ad különösen:

• a) közös önkormányzati hivatal működésének személyi, dologi feltételeiről, a közös önkormányzati hivatal ügyfélforgalmáról,
• b) a polgármester, a képviselő-testületek, helyi képviselők munkáját segítő tevékenységéről, e feladat ellátásáról,
• c) a törvényességi követelmények betartásáról,
• d) az esetleges időközi felügyeleti ellenőrzések megállapításáról,
• e) javaslatot tesz az esetleges problémák, hiányosságok megszüntetésére, feladatok megoldására.

(3) A polgármester tájékoztatást, beszámolót kérhet a jegyzőtől az egyes feladatok megvalósításának helyzetéről, állapotáról.

57. § (1) A Képviselő-testületnek egy állandó bizottsága van, a Vagyonnyilatkozatot és Összeférhetetlenséget vizsgáló Bizottság.

(2) A Vagyonnyilatkozatot és Összeférhetetlenséget vizsgáló Bizottság tagjainak száma: 3 fő képviselő.

(3) A Bizottság feladatait és hatásköreit a bizottság tagjainak nevét e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(4) A Bizottság üléseire a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a Bizottság dönt, valamint a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

58. § Pilisjászfalu Község Önkormányzata a 4. számú mellékletben felsorolt társulások tagja.

59. § (1) A Képviselő-testület az alakuló ülést követően 6 hónapon belül megválasztásának időtartamára, a polgármester előterjesztése alapján gazdasági programot fogad el.

(2) A gazdasági program tervezetének előkészítéséről a polgármester gondoskodik.

(3) A gazdasági program tartalmazza:

• a) kötelezően ellátandó feladatok teljesítésének módját, fejlesztésének elképzeléseit,
• b) A település lakosságának ellátása érdekében a közszolgáltatások szervezésének módját.
• c) Az önkormányzat gazdasági alapját, vagyonának gyarapítását, hasznosításának módját, bevételeinek növelését célzó intézkedéseket.
• d) A területfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, továbbá a más önkormányzatokkal, szervezetekkel való együttműködés fő irányait, kapcsolatainak fejlesztését.

60. § (1) Hatályát veszti az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló Pilisjászfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2013. (XII. 04.) számú önkormányzati rendelete.

(2) A rendelet és mellékleteinek naprakész tartásáról a jegyző gondoskodik.

(3) Egyidejűleg hatályát veszti a közszolgálati tisztviselők napjáról szóló Pilisjászfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2017. (VI. 09.) számú, valamint a hivatali helyiségen kívüli és a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése engedélyezésének szabályairól és díjairól szóló Pilisjászfalu Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (III. 24.) számú önkormányzati rendelete.

61. § Ez a rendelet 2021. június 14-én lép hatályba.