Királyegyháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2004. (V. 10.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2023. 11. 24Királyegyháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2004. (V. 10.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról
Királyegyháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében - a település önkormányzatának az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan - az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya Királyegyháza teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2)1 A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag a külön jogszabályok, e rendelet és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.
A szabályozási elemek értelmezése
2. §2 (1) E rendelet alkalmazásában:
a) Épületszélesség:
aa) Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.
ab) Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.
b) Utcai épület: az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területfelhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.
c) Udvari épület: az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.
d) Építménymagasság az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.
e) Az építménymagasság megállapítása során:
ea) az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,
eb) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani – a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével – mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45 fok alatt vont – az előzővel párhuzamos – síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,
ec) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzat felületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,
ed) az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.
f) Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.
(2) Értelmező rendelkezések
a) E rendelet előírásai és a szabályozási terv szabályozási elemei kötelező érvényűek. Az ezektől való eltérés csak e rendelet módosításával történhet.
b) Az (a) pontban meghatározott előírás nem vonatkozik a szabályozási terv következő elemeire:
ba) irányadó telekhatár
bb) tervezett utak tengelyvonala
bc) megszüntető jel
c)3 A tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, új épület építése esetén érvényesítendő.
d) Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén
da) Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely az északi telekhatárra tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
db) Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek nyugati oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
e) Az építési övezeti vagy övezeti előírást új építés esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti előírásnak nem megfelelő állapot e rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett, a következők szerint kell eljárni:
ea) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő telekterület esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás betarthatósága esetén beépíthető
eb) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő utcai telekszélesség esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás és a tűzrendészeti előírások betarthatósága esetén beépíthető
ec) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő beépítési módtól eltérő beépítési módú építmény megtartható, építménymagassága az övezeti előírások betartásával növelhető, de egyéb bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti beépítési móddal történhet.
ed) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legnagyobb értéket meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható, de nem bővíthető. Bontásból eredő új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő értéket kell figyelembe venni.
ee) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő, vagy legnagyobb értéket meghaladó építménymagasságú építmény átalakítás esetén megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti építménymagassággal történhet.
f)4 Az OTÉK előírásaira való hivatkozáskor
fa) az OTÉK településrendezési tartalmi követelményei (II. és III. fejezet) és jelmagyarázata, valamint az ezekhez kapcsolódó értelmező rendelkezések kivételével az OTÉK aktuális előírásait,
fb) az OTÉK településrendezési tartalmi követelményei és jelmagyarázata, valamint az ezekhez kapcsolódó értelmező rendelkezések esetében az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos előírásait kell alapul venni.
Építési engedélyezés általános szabályai
3. § (1)5 Az építészeti tervek elkészítése a 82 és 291 hrsz. mocsaras területek (valamikori vályoggödrök) telekhatárától számított 20 m-en belül tervezett építés esetén a várható magas talajvízállás hatásainak kiküszöbölése érdekében geotechnikai jelentés alapján történhet.
(2) (2)6
(3)78 A település területén távközlési, illetve hírközlési magasépítmény (adótorony) helyének kijelölése a hatályos jogszabályok és a vonatkozó szabványok előírásain túlmenően az alábbi feltételekkel történhet: Adótorony a település belterületén, illetve külterületi, természeti értéket képviselő földrészletein (gyepek, rétek, legelők) nem helyezhető el.
4. §9 (1) (1)10
(2) (2)11
(3) Gazdasági és általános mezőgazdasági területen technológiai jellegű építmények (szárító, silótorony, kémény, stb.) elhelyezési igénye esetén az ezekre vonatkozó megengedett legnagyobb építménymagasság 30 m.
(4) 12Az építési övezeti és övezeti előírások szerint kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terven jelölt tervezett utak megépítéséhez szükséges területtel csökkenthető.
5. §12
Településszerkezet, terület-felhasználás
6. § (1) A belterületi határvonalat a V-1 és V-2 jelű (szabályozási) tervlapok tüntetik fel. A település fejlesztéssel érintett, jelen rendelet hatálybalépésekor külterületi földrészleteinek belterületbe vonását a szabályozási tervlapokon ábrázolt belterületi határvonalon belül a konkrét építési igényekkel alátámasztott ütemezéssel, szakaszosan kell végrehajtani.
(2) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek
a) a település igazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző terület-felhasználási egységekre osztja fel,
b) a beépítésre szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe,
c) a beépítésre nem szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja,
d) az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.
(3)13 Királyegyháza község közigazgatási területének beépítésre szánt területei a következők:
a) lakóterület, falusias lakóterület,
b) gazdasági terület
ba) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület,
bb) ipari terület,
c) különleges terület
ca) temető területe,
cb) különleges terület szociális célra,
cc) sportolási célú terület.
(4) A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei a következők:
a) közlekedési és közműterület,
b) zöldterület,
c) erdőterület,
d) mezőgazdasági terület,
e) vízgazdálkodási terület.
(5) A terület-felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsukat a V-1 és V-2 jelű szabályozási tervek mutatják be.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
Általános előírások
7. § (1) Beépítésre szánt területen a külön jogszabályban rögzített határidőre a következő közművek kiépítését kell biztosítani:
a) közüzemi villamos energiaszolgáltatás
b)14 közüzemi ivóvíz szolgáltatás, azonban külterületen az adott ingatlanon folytatott tevékenységhez szükséges víz-ellátás egyedi fúrt kútról is biztosítható
c) közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás
(2) Azokon a területeken, ahol a közüzemi szennyvízcsatorna hálózat nem épült ki, a kiépítésig szakszerű közműpótló alkalmazandó
a) közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés
b) A kialakult, lakóépülettel részben, vagy egészben beépített utcákban a közterületi csapadékvíz elvezető rendszer kiépítéséig a telkekről a csapadékvizek csak csillapítottan vezethetők ki a közterületre. Ennek érdekében minden 15 m2 újonnan engedélyezett beépített alapterület után 0,6 m3 csapadékvíz-tározó kapacitást kell biztosítani.
(3) (2)15
(4) A terepszint alatti építmények
a) Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmény a megfelelő műszaki megoldások alkalmazásával bárhol létesíthető. A várható magas talajvízállásra a település teljes területén számítani kell.
b)16 A település területén önálló pince csak geotechnikai jelentés alapján létesíthető.
c) Pince csak épített szerkezettel alakítható ki.
d) Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.
e) Terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá.
Falusias lakóterület
8. § (1) (1 )17
(2) A területen az OTÉK 14. § (2) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el.
(3)18 A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 4. melléklet tartalmazza.
(4)19 Udvari épületek elhelyezése:
a) Oldalhatáron álló utcai épület esetén az utcai épülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Az olyan saroktelkek esetében, ahol az utcai épület az utca felé néző oldalhatáron áll, udvari épület a másik oldalhatárra építendő, a szomszéd építési telken létesítendő hasonló funkcióval ikresítve. Gerincmagassága a lakóépületét Lf-K övezetben legfeljebb 1,0 m-rel meghaladhatja, Lf-1 övezetben nem haladhatja meg.
b) Szabadonálló utcai épület esetén annak takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Gerincmagassága az utcai épületét nem haladhatja meg.
c) Újonnan épülő gazdasági épület és különálló garázs az utcafrontra nem építhető.
d)20 Az oldalhatárra merőlegesen beforduló udvari épületek (keresztcsűrök, istállók, górék) szabályozása
da) legalább 20 m telekszélesség
db) oldalhatáron álló beépítés
dc) legalább 20 m előkert
dd) OTÉK szerinti oldalkert.
(5)21
(6)22
Gazdasági terület
Kereskedelmi, szolgáltató terület
9. § (1) (1)23
(2) A területen az OTÉK 19. § szerinti építmények helyezhetők el.
(3)24 A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat az 5. melléklet tartalmazza.
(4) (4)25
(5) (5)26
Ipari gazdasági terület
10. § (1) (1)27
(2)28 A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 6. melléklet tartalmazza.
(3) (3)29
(4) (4)30
Különleges területek
11. § (1) A különleges területek lehatárolását a V-1 és V-2 jelű szabályozási terv tünteti fel.
(2)31 A „Kte” jelű különleges terület a település temetője.
a) A területen betartandó építési előírások a következők:
aa) - A területen szabadonállóan, legalább 1 0 m-es elő-, oldal-, és hátsókert
ab) megtartásával, legfeljebb 200 m 2 telekterület beépítésével, legfeljebb 4,0 m-es építménymagassággal (kivéve harangláb, harangtorony), a fő funkcióhoz, kapcsolódó magastetős kialakítású, hagyományos építőanyagok felhasználásával tervezett építmény (pl. ravatalozó, kápolna) helyezhető el.
b) - A terület zöldfelületi mutatója min. 40%.
ba) -32
bb) -33
(3)34 A „Ksp” jelű különleges terület a település sportolási célú területe. A betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 7. melléklet tartalmazza.
(4)35 A „Kid” jelű különleges terület a Rigópusztán található szociális intézmény területe. A betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 7.2 melléklet tartalmazza.
A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közlekedési és közműterület
12. § (1)36 A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel, a közúti hálózat elemeinek felsorolását a 8. melléklet tartalmazza.
(2) A közlekedési területen az OTÉK 26. § (3) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el.
(3) Országos közutak melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.
(4) Közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 m távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.
(5) (5)37
(6) (6)38
(7) (7)39
(8) (8)40
(9) (9)41
(10) (10)42
(11)43 Nem vonalas jellegű közműlétesítmény (pl. szennyvíz-átemelő, vízmű kút, gázfogadó állomás, transzformátor állomás stb.) az illetékes szakhatóságok beleegyező véleménye alapján, a külön jogszabályokban rögzített védőtávolságok betartása mellett bárhol elhelyezhető, azok számára a technológiai előírásoknak megfelelő, az adott építési övezeti, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb telek kialakítható.
Zöldterület
13. § (1) A település zöldterületeinek lehatárolását a V-2 szabályozási tervlap tünteti fel.
(2) A területen az OTÉK 27. §-ban foglaltakon túlmenően a következő előírásokat kell megtartani:
a)44 A „Z” jelű övezet a településen kialakult és kialakítandó közparkok, játszóterek, út menti zöldfelületek területe.
aa)45
ab)46 A tervezett közparkok belső elrendezését, növényesítését kertépítész szaktervező által készített tervek alapján kell kialakítani és fenntartani.
ac) Az övezetben épület nem helyezhető el.
ad) Közparkban dísztó kialakítható.
ae) Út menti zöldfelület az építési telkek megközelítését szolgáló bejáróval megszakítható.
b) A „Z-Sk” jelű övezet a település valamikori temetője (sírkert).
ba) b1) A terület jelenlegi beépítettsége nem növelhető.
ba) b2)47
ba) b3) A temető területét mielőbb ki kell tisztítani, a még meglévő, ledőlt sírköveket fel kell állítani és jegyzékbe kell venni.
ba) b4) A terület folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell.
(2) (2)48
Erdőterület
14. §49 (1) A rendelet hatálya alá tartozó terület erdőterületeit a szabályozási terv tünteti fel.
(2) Az (1) bekezdés szerinti erdőterületek az erdő rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésű – „Eg” és védelmi rendeltetésű (védő) – „Ev” jelű erdők.
(3) Építmények elhelyezése gazdasági rendeltetésű erdőterületen
(4) A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, az OTÉK szerinti területen és beépítettséggel helyezhető el a következő előírások szerint:
a) a-b)50
b) A beépítési mód szabadonálló, az épületeket legalább 10 m-es elő-, oldal- és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
c) Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat, valamint a táj építési hagyományait követő színezést kell használni.
d) Gazdasági épület kialakításának feltételei:
da) az épület földszintes legyen
db) legnagyobb építménymagasság 7,0 m
e) A fő funkcióhoz kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület kialakításának feltételei:
ea) legnagyobb építménymagasság 5,0 m
eb) épületszélesség legfeljebb 9,0 m
(4)-(5)51
Mezőgazdasági terület
15. §52 (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK szerinti építmények helyezhetők el
(2) Telekösszevonás, telekhatár-rendezés során a korábbi telekhatárokon kialakult cserjés, fás mezsgyék (mint természetközeli állapotú biotop sávok) megtartandók.
(3) A telekalakítás, területhasználat és művelés során a meglévő vízelvezető rendszerek szakszerű fenntartására ügyelni kell.
Kertes mezőgazdasági terület
16. § (1) A terület létrehozását a V-2 jelű szabályozási tervlap tünteti fel.
(2) Az „Mk” jelű övezet
a) Az övezetben kialakítható új földrészletek területe legalább 1.000 m 2 szélessége legalább 14 m legyen.
b) Az övezetben az OTÉK 29. § (3) bekezdésének figyelmbevételével gazdasági épület, megfelelő művelési ág és telekterület esetén (OTÉK 29. § (4) bekezdés) lakóépület építhető a következő előírások szerint:
ba) 53
bb) A beépítési mód oldalhatáron álló, az épületeket min. 5 m-es előkert, OTÉK szerinti oldalkert szabadon hagyásával kell elhelyezni. A beépíthető területsáv a telek homlokvonalától számított legfeljebb 50 m .
bc) 54
bd) 55
c) Gazdasági épület kialakításának feltételei,hogy az épület földszintes, legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.
d) Lakóépület kialakításának feltételei:
da) Az épület legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.
da) Az épület szélességi mérete a 8,5 m-t nem haladhatja meg.
e) Az övezet területén birtokközpont nem alakítható ki.
f) Terepszint alatti építmények közterület, vagy idegen telek alá nem nyúlhatnak, azokat, és a meglévő építményeket hatásterületükkel nem érinthetik. Kialakításuknál a várható magas talajvízállást figyelembe kell venni.
Általános mezőgazdasági terület
17. § (1) Az általános mezőgazdasági területek („Má”) lehatárolását és övezeti besorolását a V-1 és V-2 szabályozási terv ábrázolja.
(2) Az „Má- 1” jelű övezetbe a szántóföldek területe tartozik.
a)56
b) Az övezetben bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához kötődő funkcióval, 10.000 m2-t meghaladó területű telken, az OTÉK 29. § (3) és (4) szerinti beépítettséggel helyezhető el a következő előírások szerint:
ba) 57
bb) Az épületeket szabadonállóan, legalább 10-10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
bb) b4) Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos, vagy ahhoz
bc) hasonló felületet adó építőanyagokat, és a táj építési hagyományait követő színezést kell használni.
c) Gazdasági épület kialakításának feltételeihogy az épület földszintes, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú lehet (ld. még 4. § (3) bekezdést is).
d) Lakóépület kialakításának feltételei:
da) - Az épület legalább 4,0 m , de legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.
db) - Az épület a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 32-45 fok hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakítású legyen. Keresztszárny építhető.Az épület szélességi mérete a 8,5 m-t nem haladhatja meg.
(3) Az „Má- 2” jelű övezet a gyepfelületek (rét, legelő, kaszáló) területe.
a)58
b) Az övezet természeti értéket képviselő földrészletein (természeti terület) építmény nem helyezhető el.
c) Az övezet természeti értéket nem képviselő földrészletein építmény a (2) bekezdés b) pontja szerint helyezhető el.
(4) Birtokközpont vagy a birtokközponthoz tartozó kiegészítő központ kialakításának feltételei:
a) Birtokközpont, illetve a hozzá tartozó kiegészítő központ az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdése, valamint jelen rendelet 17 .§ (2) bekezdés b) pont b1)-b6) alpontja előírásai szerint alakítható ki.
b)59
(5) Az „Má- 3” jelű övezet a gyümölcsösök területe.
a)60
b) Az övezetben gazdasági és lakóépület a (2) bekezdés b) pontja szerint építhető.
Vízgazdálkodási terület
18. § (1) A „V” jelű terület a vízgazdálkodással kapcsolatos területek elhelyezésére szolgál (vízfolyások, jelentősebb árkok, vízmű területek).
(2) A terület lehatárolását a V-1 és V-2 szabályozási terv ábrázolja.
(3)61 A „V -1” jelű övezetbe az állandó vízfolyások, jelentősebb árkok területe tartozik. Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítmények helyezhetők el.
(4)62 A „V- 2” jelű övezetbe a település területén található vízmű területek tartoznak. A területen az elsődleges funkciót kiszolgáló létesítmények építményei (pl. szivattyúház, stb.) helyezhetők el a következő előírások betartásával:
a) oldalhatáron álló beépítési mód
b) legfeljebb 5% beépítettség
c) legfeljebb 4,0 m építménymagasság
d) tájbaillő tömegformálás és színezés
e) legalább 0 m-es elő-, és hátsókert, OTÉK szerinti oldalkert
Közterületek kialakítása és használata
19. § (1) (1)-(4)63
(5) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:
a)64
b)65
c) Zöldterületen elhelyezhető építményekkel kapcsolatban ld. jelen rendelet 13. § előírásait.
Kulturális örökségvédelem
20. §66 (1)67 Műemlékek védelmére vonatkozó előírások
a) A rendelet hatálya alá tartozó terület országos műemléki védelem alatt álló értékeit és azok műemléki környezetébe tartozó ingatlanokat az 1. melléklet tartalmazza.
b) Az 1. melléklet szerinti védett építményeket és azok műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel.
c)68 A műemlékek és műemléki környezetük esetében a kulturális örökség védelméről szóló jogszabályok szerint kell eljárni.
(2) (2)69
(3)70 Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások
a) A rendelet hatálya alá tartozó terület nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek és régészeti érdekű területeinek listáját a 3. melléklet tartalmazza, az érintett területeket a szabályozási terv határolja le.
b) Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.
Az élővilág, a táj és a természet védelme
21. § (1)71 A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében:
a) A vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek kíméletével kell végezni.
b) Gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj, a településkép jellegéhez illő rendezéséről.
(2)72 A rendelet hatálya alá tartozó területen található természeti értékeket a 9. melléklet sorolja fel és a szabályozási terv ábrázolja.
A környezet védelme
22. §73 (1) Általános követelmények
a) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
b) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítésének és használatbavételének kivételével vízjogi engedély alapján történhet.
c) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
d) A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.
e) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
f) A telkek területének az övezeti előírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani.
(2) Környezetterhelési határértékek esetébena az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a kibocsátási és a környezetterhelési követelményeket, határértékeket (levegő, élővíz, közcsatorna, földtani közeg, zajterhelés).
(3) Speciális eljárási szabályok
a) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.
b) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
c) Beruházások megvalósítása során a termőföldről és a termőföld védelméről szóló jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
d) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.
Tűzvédelmi rendelkezések
23. §74 (1) Az épületek közötti tűztávolság megfelelőségének szabályozását, a tűzoltóság beavatkozását biztosító követelményeket, és az oltóvíz nyerési lehetőségek biztosításával kapcsolatos követelményeket külön jogszabályok rögzítik.
(2) Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben és tartalommal, megfelelő jogosultsággal rendelkező természetes személy által készített tűzvédelmi műszaki leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglalni.
Ásványvagyon gazdálkodási követelmények
24. §75 Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) a külön jogszabályban előírtak szerint végezhető.
Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere
25. §76
A település területét érintő tilalmak, korlátozások, kötelezések
26. §77 (1) A településrendezési feladatok feladatok megvalósítása érdekében, a HÉSZ keretein belül az építési törvényben felsorolt sajátos jogintézmények működtethetők.
(2) Jelen rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él: Kiszolgáló út céljára történő lejegyzés
a) Az építésügyi hatóság az 1. sz. függelékben felsorolt ingatlanok szabályozási terven jelölt területsávját tervezett kiszolgáló utak létesítése, szélesítése céljából az önkormányzat javára lejegyzi.
b) A települési önkormányzat az érintett területeken, a közérdek megvalósítása érdekében a lejegyzés eszközét - az építési törvény vonatkozó előírásai szerint – a szabályozási terven jelölt szükséges legkisebb mértékben és csak akkor alkalmazza, ha a közérdekű cél megvalósítására más lehetőség nincs.
(3)78 Településrendezési kötelezések
Beültetési kötelezettség: Az Önkormányzat az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján külön képviselő-testületi határozatban a közérdekű környezetalakítás céljából minden újonnan beépítésre kerülő gazdasági területen fekvő ingatlan, minden birtokközpont valamint a hozzá tartozó kiegészítő központ, továbbá a szabályozási terven beültetési kötelezettségre kijelölt területen a határozatában megadott határidőre elvégzendő beültetési kötelezettséget írhat elő. Beültetési kötelezettségű területsáv területén - az ingatlan bejáratát biztosító út számára szükséges hely kivételével – magas lomboronájú fákkal, erőteljes cserjékkel és sűrű aljnövényzettel kialakított háromszintes növényzet telepítendő79
Záró rendelkezések
27. § (1) Ez a rendelet a kihirdetésétől számított második hónap 1. napján lép hatályba.
(1a) Egyidejűleg a 3/1992. (III.20.) számú rendelet hatályát veszti.
(2) E rendelet szabályait a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
(3) A rendelet kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.
1. melléklet a 7/2004. (V. 10.) önkormányzati rendelethez
1. ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK
2. MŰEMLÉKI KÖRNYEZETBE TARTOZÓ INGATLANOK
2.1 - A 441/2, 442/2 és a 443 hrsz, valamint a 78/1, 80, 82, 83, 85, 86, 340/2, 341,
2.2 437-440, 441/1, 444/1 és 444/2 hrsz. V-2 tervlapon jelölt része.
2. melléklet a 7/2004. (V. 10.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet a 7/2004. (V. 10.) önkormányzati rendelethez
1. a 057, 058, 068/5, /7-10, /12, 0112/7-8, 0143, 0143/1, 0169/1-3 hrsz., valamint a 018, 081/5-8, 0112/9, 0154/4, 0205, 116-127, 128/1-2, 132-143, 300-307, 263-267 és 520 hrsz. V-1 és V-2 tervlapon jelölt része.
1a. Az M60 gyorsforgalmi út tervezése során azonosított lelőhelyek
Név |
Nyilvántartási szám |
Lelőhely jellege |
Lelőhely kora |
Pozíciója |
|---|---|---|---|---|
Szentlőrinc-Alsó-Mező-dűlő (Királyegyháza területét is érinti) |
92933 |
telep |
rézkor |
főpálya 50+500-51+200 |
Királyegyháza-M60/91.lh. |
52494 |
telep |
bronzkor |
főpálya 48+300-49+300 |
Királyegyháza—Acsata-dűlő-M60-99.lh. |
66426 |
telep |
neolit |
főpálya 49+500-49+700 |
Királyegyháza—Acsata-dűlő-M60-100.lh. |
66428 |
telep |
neolit |
puffer-zónában, főpálya 49+400 |
1b. RÉGÉSZETI ÉRDEKŰ TERÜLET
1b.1a. (talaj bolygatásával járó tevékenység során régészeti szempontból kiemelten vizsgálandó terület)
1b.1b. a 020, 066/8, 069, 0112/10-13, 0161/1,3 hrsz., valamint a 018, 068/1-4, /13-14, 0112/9, 0118/1, 0123/5, 7, és a 242-251 hrsz. V-1 és V-2 tervlapon jelölt része.
5. melléklet a 7/2004. (V. 10.) önkormányzati rendelethez
1.) KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ GAZDASÁGI TERÜLETEN
6. melléklet a 7/2004. (V. 10.) önkormányzati rendelethez
1.) IPARI GAZDASÁGI TERÜLETEN
7. melléklet a 7/2004. (V. 10.) önkormányzati rendelethez
1.) EGYES KÜLÖNLEGES TERÜLETEKEN
8. melléklet a 7/2004. (V. 10.) önkormányzati rendelethez
A. |
B. |
C. |
|
|---|---|---|---|
Közlekedési terület övezeti jele |
Út |
Közlekedési terület szélessége |
|
KÖu-A |
M60 gyorsforgalmi út |
kisajátítási terv szerint változó |
|
2. |
KÖu-1 |
5805. sz. Szentlőrinc – Nagycsány összekötő út |
kialakult |
3. |
KÖu-2 |
Külterületi egyéb út |
kialakult |
4. |
KÖu-3 |
5805. sz. út belterületi szakasza (Petőfi S. utca ) - gyűjtőút |
kialakult |
5. |
KÖu-4 |
Tervezett kiszolgáló út |
8,5- 12 m |
6. |
KÖu-5 |
Kerékpárút |
kialakult |
9. melléklet a 7/2004. (V. 10.) önkormányzati rendelethez
1. számú függelék a 7/2004. (V. 10.) önkormányzati rendelethez
2. számú függelék a 7/2004. (V. 10.) önkormányzati rendelethez84
3. számú függelék a 7/2004. (V. 10.) önkormányzati rendelethez
Módosította: 7/2017. (V. 23.) rendelet 1. §-a Hatályos: 2017. június 7. napjától
Módosította: 23/2012. (XII. 20.) rendelet 2. §-a Hatályos: 2013. január 19. napjától
Módosította: 13/2016. (XI.15.) rendelet 1. §-a Hatályos: 2016. november 16. napjától
Beiktatta: 7/2017. (V.23.) rendelet 13. §-a Hatályos: 2017. Június 7. napjától
Módosította: 7/2017. (V. 23.) rendelet 2. §-a Hatályos: 2017. június 7. napjától
Hatályon kívül helyezte: 1/2008. (I. 25.) rendelet 2. §-a Hatályos: 2008. január 25. napjától
Módosította: 6/2005. (X. 3.) rendelet 1. § (6) bekezdése Hatályos: 2005. október 3. napjától
Számozását módosította: 1/2008. (I. 25.) rendelet 2. §-a Hatályos: 2008. január 25. napjától
Módosította: 19/2009. (XII. 3.) rendelet 4. §-a Hatályos: 2010. február 1. napjától
Hatályon kívül helyezte: 13/2016. (XI. 15.) rendelet 7. § (2) bek.-e Hatályos: 2016. november 16. napjától
Hatályon kívül helyezte: 23/2012. (XII. 20.) rendelet 4. § (2) bekezdése Hatályos: 2013. január 19. napjától
Hatályon kívül helyezte: 23/2012. (XII. 20.) rendelet 5. §-a Hatályos: 2013. január 19. napjától
Módosította: 7/2017. (V.23.) rendelet 3. §-a Hatályos: 2017. június 7. napjától
A 7. § (1) bekezdés b) pontja a Királyegyháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XI. 23.) önkormányzati rendelete 3. §-a szerint módosított szöveg.
Hatályon kívül helyezte: 23/2012. (XII. 20.) rendelet 6. § (2) bekezdése Hatályos: 2013. január 19. napjától
Módosította: 7/2017. (V.23.) rendelet 4. §-a Hatályos: 2017. június 7. napjától
Hatályon kívül helyezte: 23/2012. (XII. 20.) rendelet 7. § (1) bekezdése Hatályos: 2013. január 19. napjától
Módosította: 23/2012. (XII. 20.) rendelet 7. § (2) bekezdése Hatályos: 2013. január 19. napjától
Módosította: 23/2012. (XII. 20.) rendelet 7. § (2) bekezdése Hatályos: 2013. január 19. napjától
Módosította: 7/2017. (V.23.) rendelet 5. § (1) bekezdése Hatályos: 2017. június 7. napjától
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(IX.27.) rendelet 1.§-a Hatályos: 2018. szeptember 28. napjától
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(IX.27.) rendelet 1.§-a Hatályos: 2018. szeptember 28. napjától
Hatályon kívül helyezte: 23/2012. (XII. 20.) rendelet 8. § (1) bekezdése Hatályos: 2013. január 19. napjától
Módosította: 23/2012. (XII. 20.) rendelet 8. § (2) bekezdése Hatályos: 2013. január 19. napjától
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(IX.27.) rendelet 1.§-a Hatályos: 2018. szeptember 28. napjától
Hatályon kívül helyezte: 7/2017. (V.23.) rendelet 14. § (2) bekezdése Hatályos: 2017. június 7. napjától
Hatályon kívül helyezte: 23/2012. (XII. 20.) rendelet 9. § (1) bekezdése Hatályos: 2013. január 19. napjától
Módosította: 23/2012. (XII. 20.) rendelet 9. § (2) bekezdése Hatályos: 2013. január 19. napjától
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(IX.27.) rendelet 1.§-a Hatályos: 2018. szeptember 28. napjától
Hatályon kívül helyezte: 7/2017. (V.23.) rendelet 14. § (2) bekezdése Hatályos: 2017. június 7. napjától
Módosította: 19/2009. (XII. 3.) rendelet 10. §-a Hatályos: 2010. február 1. napjától
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(IX.27.) rendelet 1.§-a Hatályos: 2018. szeptember 28. napjától
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(IX.27.) rendelet 1.§-a Hatályos: 2018. szeptember 28. napjától
Módosította: 23/2012. (XII. 20.) rendelet 10. §-a Hatályos: 2013. január 19. napjától
Módosította: 7/2017. (V. 23.) rendelet 6. §-a Hatályos: 2017. június 7. napjától
Módosította: 23/2012. (XII. 20.) rendelet 11. § (1) bekezdése Hatályos: 2013. január 19. napjától
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(IX.27.) rendelet 1.§-a Hatályos: 2018. szeptember 28. napjától
Hatályon kívül helyezte: 23/2012. (XII. 20.) rendelet 11. § (2) bekezdése Hatályos: 2013. január 13. napjától
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(IX.27.) rendelet 1.§-a Hatályos: 2018. szeptember 28. napjától
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(IX.27.) rendelet 1.§-a Hatályos: 2018. szeptember 28. napjától
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(IX.27.) rendelet 1.§-a Hatályos: 2018. szeptember 28. napjától
Hatályon kívül helyezte: 13/2016. (XI. 15.) rendelet 7. § (2) bek.-e Hatályos: 2016. november 16. napjától
Beiktatta: 6/2005. (X. 3.) rendelet 1. § (12) bekezdése Hatályos: 2005. október 3. napjától
Módosította: 23/2012. (XII. 20.) rendelet 12. § (1) bekezdése Hatályos: 2013. január 19. napjától
Hatályon kívül helyezte: 13/2016. (XI. 15.) rendelet 7. § (2) bek.-e Hatályos: 2016. november 16. napjától
Módosította: 13/2016. (XI.15.) rendelet 3. §-a Hatályos: 2016. november 16. napjától
Hatályon kívül helyezte: 23/2012. (XII. 20.) rendelet 12. § (2) bekezdése Hatályos: 2013. január 19. napjától
Hatályon kívül helyezte: 13/2016. (XI. 15.) rendelet 7. § (2) bek.-e Hatályos: 2016. november 16. napjától
Módosította: 23/2012. (XII. 20.) rendelet 13. §-a Hatályos: 2013. január 19. napjától
Hatályon kívül helyezte: 13/2016. (XI. 15.) rendelet 7. § (2) bek.-e Hatályos: 2016. november 16. napjától
Hatályon kívül helyezte: 13/2016. (XI. 15.) rendelet 7. § (2) bek.-e Hatályos: 2016. november 16. napjától
Módosította: 23/2012. (XII. 20.) rendelet 14. §-a Hatályos: 2013. január 19. napjától
Hatályon kívül helyezte: 13/2016. (XI. 15.) rendelet 7. § (2) bek.-e Hatályos: 2016. november 16. napjától
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(IX.27.) rendelet 1.§-a Hatályos: 2018. szeptember 28. napjától
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(IX.27.) rendelet 1.§-a Hatályos: 2018. szeptember 28. napjától
Hatályon kívül helyezte: 13/2016. (XI. 15.) rendelet 7. § (2) bek.-e Hatályos: 2016. november 16. napjától
Hatályon kívül helyezte: 13/2016. (XI. 15.) rendelet 7. § (2) bek.-e Hatályos: 2016. november 16. napjától
Hatályon kívül helyezte: 23/2012. (XII. 20.) 16. § (2) bekezdése Hatályos: 2013. január 19. napjától
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(IX.27.) rendelet 1.§-a Hatályos: 2018. szeptember 28. napjától
Hatályon kívül helyezte: 13/2016. (XI. 15.) rendelet 7. § (2) bek.-e Hatályos: 2016. november 16. napjától
Módosította: 19/2009. (XII. 3.) rendelet 13. §-a Hatályos: 2010. február 1. napjától
Módosította: 19/2009. (XII. 3.) rendelet 13. §-a Hatályos: 2010. február 1. napjától
Hatályon kívül helyezte: 23/2012. (XII. 20.) rendelet 17. §-a Hatályos: 2013. január 19. napjától
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(IX.27.) rendelet 1.§-a Hatályos: 2018. szeptember 28. napjától
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(IX.27.) rendelet 1.§-a Hatályos: 2018. szeptember 28. napjától
Módosította: 19/2009. (XII. 3.) rendelet 14. §-a Hatályos: 2010. február 1. napjától
Módosította: 23/2012. (XII. 20.) rendelet 18. § (1) bekezdése Hatályos: 2013. január 19. napjától
Módosította: 7/2017. (V.23.) rendelet 7. §-a Hatályos: 2017. Június 7. napjától
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(IX.27.) rendelet 1.§-a Hatályos: 2018. szeptember 28. napjától
Módosította: 23/2012. (XII. 20.) rendelet 18. § (2) bekezdése Hatályos: 2013. január 19. napjától
Módosította: 19/2009. (XII. 3.) rendelet 15. §-a Hatályos: 2010. február 1. napjától
Módosította: 23/2012. (XII. 20.) rendelet 19. §-a Hatályos: 2013. január 19. napjától
Módosította: 7/2017. (V. 23.) rendelet 8. §-a Hatályos: 2017. június 7. napjától
Módosította: 7/2017. (V. 23.) rendelet 9. §-a Hatályos: 2017. június 7. napjától
Módosította: 23/2012. (XII. 20.) rendelet 22. §-a Hatályos: 2013. január 19. napjától
Hatályon kívül helyezte: 23/2012. (XII. 20.) 23. §-a Hatályos: 2013. január 19. napjától
Módosította: 19/2009. (XII. 3.) rendelet 19. §-a Hatályos: 2010. február 1. napjától
Módosította: 7/2017. (V.23.) rendelet 10. §-a Hatályos: 2017. június 7. napjától
A „Beültetési kötelezettség: Az Önkormányzat az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján külön képviselő-testületi határozatban a közérdekű környezetalakítás céljából minden újonnan beépítésre kerülő gazdasági területen fekvő ingatlan, minden birtokközpont valamint a hozzá tartozó kiegészítő központ, továbbá a szabályozási terven beültetési kötelezettségre kijelölt területen a határozatában megadott határidőre elvégzendő beültetési kötelezettséget írhat elő. Beültetési kötelezettségű területsáv területén - az ingatlan bejáratát biztosító út számára szükséges hely kivételével – magas lomboronájú fákkal, erőteljes cserjékkel és sűrű aljnövényzettel kialakított háromszintes növényzet telepítendő” a Királyegyháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XI. 23.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(IX.27.) rendelet 2.§-a Hatályos: 2018. szeptember 28. napjától
A 4. melléklet a Királyegyháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XI. 23.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. melléklet a Királyegyháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XI. 23.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Beiktatta: 19/2009. (XII. 3.) rendelet 19. §-a Hatályos: 2010. február 1. napjától
A 2. számú függeléket a Királyegyháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2023. (XI. 23.) önkormányzati rendelete 4. §-a hatályon kívül helyezte.
Módosította: 7/2017. (V. 23.) rendelet 12. §-a Hatályos: 2017. június 7. napjától