1. § (1) Jelen rendelet hatálya Darnózseli község teljes közigazgatási területére kiterjed.

(2)¹ A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – műtárgyat és más építményt, építményrészt, épületegyüttest tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak (OTÉK, ágazati szabványok stb.), a TH-25-02-04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/M2 és a TH-21-02-36 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2/M jelű szabályozási tervének és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.

(3)² Jelen rendelet csak a TH-25-02-04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/M2 és a TH-21-02-36 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2/M jelű szabályozási tervlapjaival együtt érvényes, csak ezekkel együtt módosítható.

(4)³ E rendelet mellékletei:

2. § (1) A szabályozási terv, valamint jelen rendelet előírásai kötelező és irányadó szabályozási elemeket tartalmaznak.

(2)⁵ I. rendű kötelező szabályozási elemek (építési előírások a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre)

(3) II. rendű szabályozási elemek a (2) bekezdésben nem említett szabályozási elemek.

(4) Az irányadó szabályozási elemek betartása a megengedett eltérésekkel^[1] történhet.

(5)⁶ A TH-21-02-36 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/M, SZ-2/M jelű tervein a ’k” jel a kialakult állapotot, illetve kialakult méreteket jelenti (pl. közlekedési területek kialakult szabályozási szélessége).

3. § (1) A vonatkozó jogszabályban^[2] felsoroltak szerint kell a település közigazgatási területén belül építési munkát végezni.

4. § (1) A szabályozási és övezeti terv a települést az alábbi övezetekre bontja:

5. § (1) A település területén telekalakítás csak az építési törvényben és a vonatkozó telekalakításról szóló egyéb jogszabálynak^[3] megfelelően végezhető.

(2)¹⁵ A TH-21-02-36 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/M, SZ-2/M jelű szabályozási tervein irányadó telekhatárral, megszüntető jellel, vagy a kettő együttes alkalmazásával jelölt telekalakítás ajánlás. Azok a telkek, amelyek megfelelnek az övezeti előírásoknak, telekalakítás végrehajtása nélkül is beépíthetőek. Azok a telkek, amelyeknek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, csak a jelölt telekalakítások végrehajtása után építhetők be. Kialakult beépítésű területek esetén, ha az ajánlott telekalakítás a tulajdonviszonyok miatt nem valósítható meg, a telek a tömb övezeti előírásainak megfelelően beépíthető.

(3) Lakóterületeken belül telket összevonni 40 méteres telekszélességig lehet lakóépület céljára.

(4) Falusias lakóterületen a saroktelkek minimum 16 méteres mélység esetén oszthatóak meg, az övezeti paraméterek figyelembe vétele mellett és un. fekvőtelekként építhetőek be, az építménymagassággal megegyező méretű oldal és hátsó kert figyelembe vételével. Az előkert mérete min. 3 m. Az épület előkert elhagyásával is elhelyezhető, ha a telek előtt a közlekedési terület szabályozási szélessége minimum 14 méter. A saroktelek megosztásával kialakuló telkek minimális területe 450 m2-nél kisebb nem lehet.

(5)¹⁶ A telekalakítással, telekcsoport-újraosztással érintett területen csak a jelölt méretű és a szabályozási terven körbekerített telek alakítható ki.

(6)¹⁷ Telekalakítási tilalommal érintett területen nem alakítható ki új építési telek.

6. § (1) Épület, építmény belterületen csak építési telken vagy közterületen helyezhető el.

(2)¹⁸ Azokon a területeken, ahol a TH-21-02-36 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/M, SZ-2/M jelű tervei építési hely határát jelölnek meg épületet elhelyezni csak az építési hely határa jellel körülhatárolt területen belül lehet az övezeten belüli beépítési módnak megfelelően.

(3)¹⁹

(4) Oldalhatáron álló beépítés esetén a szabályozási terven jelölt helyen, ahol a szabályozási terv nem jelöli,

7. § (1) Az építési övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg a HÉSZ közreadása előtt; továbbá, ha annak megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni.

(2) Ha a beépítettség mértéke magasabb vagy a telek területe kisebb a megengedettnél, akkor a telken meglévő épület felújítható, átalakítható, de sem a beépítettség, sem az épületek építménymagassága nem növelhető. A szintterület növelése a tetőtér beépítésével lehetséges.

(3) Amennyiben a telek területe kisebb a megengedettnél és a telekhatár módosítása semmilyen módon nem lehetséges, valamint a rajta lévő épület elbontásra kerül, a telek az övezeti előírásoknak megfelelően építhető be.

(4) Az övezeti előírásoknak nem megfelelő, kialakult építménymagasságok esetén az épület felújítható, átalakítható, de az építménymagasság nem növelhető. Új épület építésekor az övezeti előírásoknak megfelelő építménymagasságot kell az építési telken alkalmazni.

(6) Az építési telekre már korábban túlnyomórészt felosztott telektömb területén, amennyiben a már kialakult telek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak a telek a beépítési mód, az építési hely, a beépítettség és az építmények között megengedett legkisebb távolság, és az illeszkedés szabályainak figyelembevételével beépíthető.

(7) Már kialakult tömbbelsőben a telekhatárok módosítása esetén, az övezeti határvonaltól, eltérő területfelhasználás határától max. 20 méter eltérés engedélyezett.

(8) Az övezetben kialakult vagy az övezetben előírt legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az építési hely mélysége nem haladhatja meg az 50 m-t.

(9) Kialakult állapot esetén a zártsorú beépítésű részeken tekintettel a hagyományos épület-elhelyezésre, illetve utcaképre, és amennyiben azt a szabályozási terv övezeti előírásai szükségessé teszik a vonatkozó jogszabály^[6] szerinti épületek közötti legkisebb távolság csökkenthető, de az nem lehet kisebb 1 m-nél.

(10) Zártsorú beépítés esetén az épület mélysége

8. § (1) A közüzemi közmű-, távközlési és adatátviteli hálózatokat (továbbiakban közművek) és azok létesítményeit, valamint ezek vonatkozó jogszabályok, szabványok szerinti védőtávolságait közterületen, vagy a közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani.

(2) A közművekkel kapcsolatos mindennemű építési tevékenység során az OTÉK, valamint a vonatkozó ágazati előírások, szabványok előírásait be kell tartani.

(3) Közút területén közművek elhelyezéséhez az út kezelőjének hozzájárulása szükséges.

(4) Közművek számára szolgalmi jogot új beépítésű területen csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz.

(5) Közművek védőtávolságán belül mindennemű építési munka csak az illetékes közmű-üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető.

(6) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek kiépítéséről, illetve szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(7) A meglévő közművek szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé váló közművet el kell bontani, felhagyott közmű nem hagyható a helyén.

(8) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(9) A település központjában illetve az új lakóterületek, új utcák kialakításánál a közműveket és egyéb vezetékeket terepszint alatt, földkábelben vagy alépítményben vezetve kell elhelyezni. Légvezeték csak ideiglenes jelleggel, meghatározott időre és céllal létesíthető.

(10) A település központjában zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetési rendszer építendő ki az új utak mentén illetve a meglévő utak rekonstrukciójával párhuzamosan a közhasználatú területek részeként.

(11) Új beépítés esetén az építési telekhez önálló közműbekötések létesítendők.

(12) Az ivóvízhálózaton minimum 200 méterenként tűzcsapot kell elhelyezni.

(13) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója esetén csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

(14) A nagy-középnyomású gázvezeték mentén a tengelytől mért 10 m-es védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el.

8/A. § A település közigazgatási területén minden egy lakó- és üdülő egység után 1 db gépjármű elhelyezését biztosítani kell saját telken belül. A gépjármű épületen kívüli elhelyezése esetén a gépjármű elhelyezésére szolgáló terület és annak megközelítését szolgáló közlekedési út nem számítható bele a zöldfelületbe. A gépjármű épületen kívüli elhelyezésére szolgáló terület minimális nagysága 1 gépjármű esetén 5 méter X 5 méter. A közlekedési út szélessége minimum 2,5 méter. Ha az épületen belül kerül elhelyezésre a gépjármű, úgy annak megközelítésére szolgáló közlekedési út nem számítható bele a zöldfelületbe.

10. § (1) Az új beépítésű részeken a rendezett terepszint a közvetlenül szomszédos telkek terepszintjéhez képest 0,30 m-t meghaladóan nem térhet el. Az előírt tereprendezési feltételeket a telken építendő épület használatba vételi eljárás megkezdéséig kell biztosítani. Az épületek lakószintje a rendezett terepszint felett legyen min. 0,30 m-rel. Az építési engedély megadásakor figyelembe kell venni a területre korábban kiadott tereprendezésre vonatkozó bejelentéseket vagy engedélyeket.

(2) Az előkertek mélysége az adott utcaszakaszon meglévő épületek többségéhez igazodjon Utcaszakaszként minimum a szomszédos 5-5 ingatlant kell figyelembe venni. Új beépítés esetén az előkert mélysége 5 m legyen, kivéve ha a szabályozási terv másképp rendelkezik.

(3) Zártsorú beépítésű vegyes területeken építési telkenként utcafronton legfeljebb egy maximum 4 m széles és 4,50 m magas gépjárműforgalmi bejárat létesíthető. A hagyományos kocsi áthajtó jellegű garázsbejáratokat továbbra is az eredeti állapotában kell fenntartani.

(4)²³

(5)²⁴

(6)²⁵

(7)²⁶

(8)²⁷

(9)²⁸

(10)²⁹

(11)³⁰

(12)³¹

(13)³²

(14)³³

(15)³⁴

(16)³⁵

11. § (1) A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló jogszabály^[9] előírásait be kell tartani.

(2) A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló jogszabály^[10] előírásait be kell tartani.

(3) A település területén zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat csak az ilyen célra kijelölt övezetekben folytatható.

(4) A területen diffúz légszennyezést okozó tevékenység csak zárt térben, takartan, illetve a kiporzás megakadályozása érdekében megfelelő felületkezelés mellett folytatható.

12. § (1) A település az üzemi tevékenységből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály^[11] alapján a következő terület-felhasználási kategóriába tartozik:

13. § (1) A területen feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag ill. veszélyes hulladék nem használható fel. A területen található környezetet károsító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani. Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.

(2) Építési munkáknál a terület előkészítése során a termőföld védelméről, a talaj felső humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, kezeléséről, és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni. Az építési munkák során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak, szennyező anyag a talajba ne kerülhessen.

(3) A területen talajszennyezést okozó tevékenység nem folytatható.

(4) A telkek terepfelszíne csak úgy alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezethetősége a telek területén belül rendezetten biztosított legyen.

(5) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, tevékenység nem folytatható.

(6) A területen fokozott figyelmet kell fordítani a növényvédelemről szóló jogszabály^[16] előírásainak megfelelő folyamatos gyom-mentesítésre.

(7) Teljes közművel el nem látott területeken a terület tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, kommunális és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és elszállításáról.

14. § (1) A felszíni vizekbe csak a vonatkozó jogszabály^[17] szerinti 4. általánosan védett vízminőség-védelmi területi kategóriának megfelelő minőségű csapadékvíz és szennyvíz vezethető, amennyiben a befogadó időszakos vízfolyás, úgy a 3. kategóriára vonatkozó határértéket kell betartani.

(2) A felszín alatti vizek védelméről szóló jogszabály^[18] előírásait be kell tartani.

(3) A település a vonatkozó jogszabály^[19] alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolása szerint az érzékeny kategóriába tartozik.

(4) A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló jogszabály^[20] rendelkezéseit be kell tartani. A felszíni vizekbe csak a fent említett rendelet 3. Általános vízminőség-védelmi kategóriájának megfelelő minőségű szennyvíz és csapadékvíz vezethető.

(5) Nem burkolt felületen hulladék, illetve a talajra, a felszín alatti vizekre potenciálisan veszélyes anyag ideiglenesen sem helyezhető el.

(6) 20 illetve annál több gépkocsit befogadó parkoló csak olyan módon alakítható ki, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz. A fenti esetben, valamint gazdasági területeken belül kialakított útburkolatoknál a csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz-elvezető hálózatba.

(7) A lakóterületek és egyéb beépített területek szennyvizeit közcsatornába kell vezetni a mindenkori hatályos előírások határértékeinek betartásával, melyek jelenleg a vonatkozó jogszabály^[21] által előírt küszöbértékek. Azokon a területeken, melyek még nincsenek bekötve a szennyvízhálózatba, a közcsatorna kiépítéséig a szennyvizet csak zárt rendszerű szennyvíztározóban lehet tárolni, szikkasztás a település teljes területén tilos.

(8) Beépítésre szánt területen az építési tevékenység csak közművesített telek vagy zárt szennyvíztároló berendezés megléte esetén kezdhető meg.

(9) Az állattartó telepeknek meg kell felelni a „vizek mezőgazdasági eredetű nitrát terheléssel szemben védelméről” szóló jogszabály^[22] előírásainak.

15. § (1) A területen a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló hatályos jogszabály^[23] előírásait be kell tartani.

(2) A területen keletkező hulladékokkal kapcsolatban a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló és a köztisztaságról szóló jogszabályokban^[24] foglaltakat be kell tartani.

(3) A területen az illegális hulladék- és törmelék-elhelyezést meg kell akadályozni. Hulladék csak zárt térben illetve gyűjtő edényben tárolható.

(4) A közterületek és a közforgalom számára megnyitott magánutak fenntartása során a természet és az épített környezet védelme érdekében csak a környezetet nem károsító fagy- és csúszásmentesítés alkalmazható.

16. § (1) Országos védelemben részesített természetvédelmi terület és természeti érték a település területén a következő:

20. § (1) Hatályon kívül helyezte a 9/2016.(IX.14.) önk. rendelet 3.§. Egyéb épületek, építmények

21. § (1) Az épületek használatát kiegészítő funkciójú épületek (járműtároló, egyéb tároló építmények, kisipari vagy barkács műhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, kazánház) a fő funkciót hordozó épülettel azonos telekhatárra csatlakozó építési helyen belül építhető.

(2) Felvonulási épület csak ideiglenesen, az építési munka bejelentett időtartamára létesíthető.

(3) Sátor, lakókocsi, mobil árusítóhely és más hasonló ideiglenes jellegű építmény közterületen csak közterületi rendezvényekhez, nem közterületen eseti, alkalomhoz kötött és határozott időre szóló ideiglenes engedély alapján helyezhető el. A mobil árusítóhelyet üzemen kívüli időben a területről el kell távolítani.

22. § (1) A beépítésre szánt terület a beépítés jellemzői alapján helyi építési övezetekre tagolódik.

(2) Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal együttesen kell alkalmazni.

(3) A településen belül a beépítés jellemző módja

23. § (1) A településen belül a szabályozási terv építési sajátosságaiknak megfelelően a lakóterületeket

(2)⁴⁰ A lakóterületek övezeti tagolását a TH-21-02-36 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/M, SZ-2/M jelű szabályozási tervlapja tartalmazza.

(3) A tervezett új telekosztás szerinti területeken, a telekalakítási tervezés előtt részletes magassági geodéziai felmérést kell végezni. A felmérést lehet utcánként vagy tömbönként végezni.

23/A. §⁴¹ (1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kertvárosias területen a vonatkozó jogszabály szerinti funkciójú épületek (OTÉK 13. §) helyezhetők el.

(3) A kertvárosias területek övezeti tagolását és részletes előírásait az 5. melléklet szerinti táblázat tartalmazza.

24. §⁴² (1) A falusias lakóterület legfeljebb 4,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterületen a vonatkozó jogszabály szerinti funkciójú épületek helyezhetők el.

(3) A vonatkozó jogszabályban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni, jelen rendelet 23. § (7) bekezdés figyelembe vételével.

(4) Falusias lakóterületen nem helyezhető el 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármű számára önálló parkolóhely vagy garázs illetve önálló garázs két jármű feletti célra.

(5) A falusias lakóterületen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható.

(6) A falusias lakóterületen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12–16. § szerint kell alkalmazni.

(7) A falusias lakóterületeken melléképítmény az építési helyen belül bárhol elhelyezhető. A melléképítmény építménymagassága nem haladhatja meg a fő funkciót hordozó épület építménymagasságát.

(8) A falusias lakóterületen telkenként maximum két lakó épület helyezhető el, egy tömegben, vagy önállóan. Az egyik lakó épület helyett nem lakó funkció is elhelyezhető.

(9) A falusias lakóterületen belüli részletes övezeti előírásokat a rendelet 2. melléklete és az 5. melléklet szerinti táblázat tartalmazza.

(10) Falusias lakóterületen az épületmagasság a szabályozási terven jelölt helyen és mértékben a kialakult állapotra tekintettel, eltérhet az övezetben előírt maximálisan előírt épületmagasságtól.

24/A. §⁴³ (1) A központi vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A központi vegyes területen a vonatkozó jogszabály szerinti funkciójú épületek (OTÉK 16. §) helyezhetők el.

(3) A központi vegyes területek övezeti tagolását és részletes előírásait az 5. melléklet szerinti táblázat tartalmazza.

25. § (1) A településen belül a szabályozási terv építési sajátosságaiknak megfelelően a gazdasági területeket

26. §⁴⁵ (1) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a vonatkozó jogszabály^[34] szerinti épületek helyezhetők el, a 2. számú táblázat előírásainak figyelembe vételével.

(3) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a vonatkozó jogszabály^[35] szerinti gépjármű elhelyezési igényt a jogszabálynak megfelelően kell teljesíteni.

(4) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály^[36] szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható.

(5) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni.

(6) A G_ksz jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak.

(7) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területeken a TH-21-02-36 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/M, SZ-2/M jelű szabályozási tervlapjain jelölt helyeken és méretekben telken belüli kötelező védőfásítást kell kialakítani.

(8) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen belül a részletes övezeti előírásokat az 5. melléklet szerinti táblázat tartalmazza.

27. §⁴⁶ (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) a vonatkozó jogszabályban meghatározott területektől eltérő területek.

(2) A településen belül a szabályozási terv építési sajátosságaiknak megfelelően a különleges területeket

(3) A különleges területek övezeti tagolását a TH-21-02-36 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/M, SZ-2/M jelű szabályozási tervlapjai tartalmazzák.

28. §⁴⁷ (1) A temető területén maximum 2%-os beépítettség mellett a terület funkcióját szolgáló épület, építmény helyezhető el. A fő funkciót hordozó épület megengedett építménymagassága 6,0 méter. Az övezetben szabadon álló és oldalhatáron álló épület helyezhető el.

(2) A temető kerítése kegyeleti szempontból minimum 50 %-ban tömör építésű és 1,80- 2,50 m közötti magasságú kell legyen. A kerítés belső oldalán a TH-21-02-36 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/M, SZ-2/M jelű tervén jelölt helyeken és szélességekben telken belüli védőfásítást (cserjét, illetve fát) kell telepíteni.

(3) A temetőben lévő sírjelek magassága nem haladhatja meg kő esetén az 1,5 métert, kopjafa esetében a 3,0 métert.

(4) A temetési helyek a temető területének max. 65 %-át foglalhatják el. Egyéb kérdésekben a vonatkozó jogszabály betartása kötelező.

29. §⁴⁸ (1) A K sp-2 területen jelen § (1) bekezdésében említetteken túl vendéglátó-kereskedelmi, szálláshely, szolgáltató funkciójú épület is elhelyezhető az alábbi táblázat előírásainak figyelembe vételével.

(2) A sport- és szabadidős területen a vonatkozó jogszabály szerinti gépjármű elhelyezési igényt a jogszabálynak megfelelően alapján kell teljesíteni.

(3) A sport- és szabadidős területen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható.

(4) A sport- és szabadidős területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni.

(5) A sport- és szabadidős területen a TH-21-02-36 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/M, SZ-2/M jelű szabályozási terv jelölt helyeken a telken belül található beerdősödött területeket, mint erdőterületeket meg kell tartani.

(6) A sport- és szabadidős területen belül a részletes övezeti előírásokat az 5. melléklet szerinti táblázat tartalmazza.

30. §⁴⁹ (1) A különleges mezőgazdasági üzemi területen a vonatkozó jogszabály^[41] szerinti épületek helyezhetők el, a (8) bekezdés szerinti táblázat előírásainak figyelembe vételével.

(2) A különleges mezőgazdasági üzemi területen a vonatkozó jogszabály^[42] szerinti gépjármű elhelyezési igényt az OTÉK 42 §. alapján kell teljesíteni.

(3) A különleges mezőgazdasági üzemi területen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály^[43] szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható.

(4) A különleges mezőgazdasági üzemi területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni.

(5) A K_mü - különleges mezőgazdasági üzemi területen – olyan gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetőek el.

(6) A K_mü jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak.

(7) A különleges mezőgazdasági üzemi területen a TH-21-02-36 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/M, SZ-2/M jelű szabályozási tervlapjain jelölt helyeken és méretekben telken belüli kötelező védőfásítást kell kialakítani.

(8) A különleges mezőgazdasági üzemi területen belül a részletes övezeti előírásokat az 5. melléklet szerinti táblázat tartalmazza.

31. § (1) A különleges közmű területeken a közművek és hírközlési létesítmények ill. az ezekhez kapcsolódó létesítmények (szélerőművek villamos energetikai berendezései és a kapcsolódó kiszolgáló építmények, gázfogadó, vízmű kutak, vízművek és kiszolgáló létesítményei stb.) helyezhetőek el

(2) Az övezeten belül a telkek az OTÉK 8. §.--a szerinti hiányos közművesítettséggel építhetőek be.

32. §⁵⁰ (1) A különleges 800 m alatti füves repülőtér terület, elsősorban a 800 m alatti kisrepülőgépes leszállópálya kiszolgálására szolgáló épületek elhelyezésérét biztosítja.

(2) A különleges 800 m alatti füves repülőtér területen a vonatkozó jogszabály^[44] szerinti épületek helyezhetők el, a (8) bekezdés szerinti táblázat előírásainak figyelembe vételével.

(3) A különleges 800 m alatti füves repülőtér területen a vonatkozó jogszabály^[45] szerinti gépjármű elhelyezési igényt a jogszabálynak megfelelően kell teljesíteni.

(4) A különleges 800 m alatti füves repülőtér területen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály^[46] szerinti teljes hiányos közművesítettség megléte esetén adható.

(5) A különleges 800 m alatti füves repülőtér területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12–16. § szerint kell alkalmazni.

(6) A K_rep-szolg jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak.

(7) A különleges 800 m alatti füves repülőtér terület a TH-21-02-36 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/M, SZ-2/M jelű szabályozási tervlapjain jelölt helyeken és méretekben telken belüli kötelező védőfásítást kell kialakítani.

(8) A különleges 800 m alatti füves repülőtér területen belül a részletes övezeti előírásokat az 5. melléklet szerinti táblázat tartalmazza.

(9) A füves repülőtér környezetére vonatkozó építési korlátozások:

33. §⁵¹ (1) Az üdülő terület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az üdülőterületen állattartó épület- ha az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet nem rendelkezik, a lovas turizmust szolgáló lóistálló kivételével – és különálló árnyékszék, továbbá állatkifutó, trágyatároló, komposztálló, siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény – terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével – nem helyezhető el.

(3) Az üdülőházas terület sűrű beépítésű, 4,5 m épületmagasságot meg nem haladó terület.

(4) Az üdülőházas területen olyan üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.

(5) Az üdülőházas területen csak a terület igényei szerinti parkolók és garázsok helyezhetők el. A 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára parkoló vagy garázs nem helyezhető el.

(6) Az üdülőházas területek övezeti tagolását a TH-21-02-36 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/M, SZ-2/M, jelű szabályozási tervlap tartalmazza.

(7) Az üdülőházas területen belüli részletes övezeti előírásokat az 5. melléklet szerinti táblázat tartalmazza.

34. § (1) A közlekedési területbe a település területén áthaladó országos közutak, az önkormányzati fő- és gyűjtő utak, egyéb utak, kerékpárutak, gyalogutak, járdák valamint ezek csomópontjai tartoznak.

(2)⁵² A településen az utak szabályozási szélességét a TH-21-02-36 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/M, SZ-2/M jelű szabályozási tervlapjai, valamint az út mintakeresztszelvények tartalmazzák.

(3) Az utak szabályozási szélességén belül csak a közút létesítményei, berendezései, parkoló, térszín alatti parkoló és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető.

(4) Új kialakítású utcák esetén az út területén belül kialakítandó zöldfelület aránya minimum 10%. 16 m alatti szabályozási szélesség esetén minimum egyoldali fasor, 16 m, vagy annál nagyobb szabályozási szélesség esetén minimum kétoldali fasor telepítendő az út kialakításával egyidejűleg.

(5) Meglévő utcák rekonstrukciója esetén a tervezett útkeresztmetszetek szerinti zöldfelületek kötelezően kialakítandóak.

(6) A közterületeket és a közforgalom számára megnyitott magánutakat a vonatkozó jogszabályoknak^[47] megfelelően akadálymentesen kell kialakítani.

(6) A közutakra rácsatlakozást kialakítani csak az út kezelőjének hozzájárulásával lehet.

(7) Az útkereszteződésekben a rálátási háromszöget a biztonságos közlekedés érdekében szabadon kell hagyni, ezen belül semmiféle létesítmény, és a kilátást akadályozó növényzet nem helyezhető el.

(8) A gyalogos közlekedés feltételeit az útkeresztmetszetekben a közúti ágazati előírásoknak megfelelően biztosítani kell.

(9) A területen belül a gyalogos közlekedési terület a közterületi gyalogos zónák, és gyalogutak területe. A gyalogos közlekedési terület útkeresztmetszete, burkolatai és az ott elhelyezésre kerülő építmények a gyalogos közlekedés elsőbbségének figyelembe vételével alakítandók ki. A gyalogos közlekedési területre gépjárművel csak célforgalmi jelleggel lehet behajtani.

(10) A szabályozási terven jelölt kerékpárút nyomvonalakon a kerékpáros közlekedés feltételeit a tervezett útkeresztmetszeteknek és a vonatkozó közúti ágazati előírásoknak megfelelően kell biztosítani.

(11) Országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányának tengelyétől számított 50 m-en belül épület, építmény csak a vonatkozó egyéb jogszabályoknak megfelelően, a vasút kezelőjének és az illetékes szakhatóságnak^[48] a hozzájárulásával helyezhető el.

(12) Országos közforgalmú vasútvonal keresztezése és megközelítése a vonatkozó jogszabályoknak^[49] megfelelően lehetséges.

(13) A településen belül a szabályozási terv a közlekedési területeket az alábbi területekre bontja:

(14)⁵³ A közlekedési területek övezeti tagolását a TH-21-02-36 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/M, SZ-2/M jelű szabályozási tervlapjai tartalmazzák.

(15) A településen lévő utak tervezési osztályba sorolása és szabályozási szélessége a következő:

35. § (1) A településen belül a szabályozási terv a zöldterületeket

(2)⁵⁵ A zöldterületek övezeti tagolását a TH-21-02-36 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/M, SZ-2/M jelű szabályozási tervlapjai tartalmazzák.

36. § (1) Zöldterület az állandó növényzettel fedett közpark területe.

(2) A közpark területén elhelyezhetőek a pihenést, testedzést, gyermekek szórakoztatását, ismeretterjesztést, idegenforgalmi tájékoztatást, vendéglátást, játék célját, illetve a fenntartást szolgáló létesítmények.

(3) A közpark területen terepszint alatti parkoló nem létesíthető.

(4) A közpark területen a vonatkozó jogszabály^[50] előírásait alkalmazni kell.

(5)⁵⁶

37. § (1) A településen belül a szabályozási terv a település sajátosságainak megfelelően az erdőterületeket

38. §⁵⁸ (1) A mezőgazdasági területen elsődlegesen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és –tárolás építményei, valamint a működéshez szükséges karbantartó és segédüzemi létesítmények valamint lakóház helyezhetők el.

(2) A településen belül a szabályozási terv települési sajátosságainak megfelelően a mezőgazdasági területeket általános

(3) A mezőgazdasági területek övezeti tagolását a TH-21-02-36 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/M, SZ-2/M jelű szabályozási tervlapjai tartalmazzák.

(4) A mezőgazdasági területeken építményt a vonatkozó jogszabály alapján lehet elhelyezni, figyelembe véve jelen szabályozás előírásait.

(5) A mezőgazdasági területen elhelyezhető gazdasági funkciójú épületek építménymagassága maximum 9,50 m lehet. Különálló lakóépület építménymagassága maximum 4,50 m lehet.

(6) Birtoktest és birtokközpont alakítása esetén a vonatkozó jogszabály előírásait kell alkalmazni, figyelembe véve jelen § előírásait.

(7) Birtokközpont beépítése csak olyan módon történhet, hogy a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatát ne korlátozza, valamint a természeti értékek megőrzését ne veszélyeztesse.

(8) Birtokközpont beépített területrészének határán zöldsáv, legalább kétsoros fasor telepítendő. A birtokközpont építési engedélyezési tervének a birtokközpont kialakítására vonatkozó kertépítészeti tervet is kell tartalmaznia.

(9) A mezőgazdasági területeken meglévő a deflációs hatást csökkentő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.

(10) Mezőgazdasági területen kerítést csak ott lehet létesíteni, ahol épületek kerültek elhelyezésre.

(11) A mezőgazdasági területeken épületek hiányos közművesítettség mellett is elhelyezhetők, amely a vízellátást (fúrt, illetve ásott kút, vagy vezetékes víz), elektromos energia ellátást és a zárt szennyvíztárolást foglalja magában.

(12) A rét művelési ágú területeket évente kétszer kaszálni kell.

39. §⁵⁹ (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) a vonatkozó jogszabályban meghatározott^[53] területektől eltérő területek.

(2) A tervezési területen belül a szabályozási terv építési sajátosságaiknak megfelelően a különleges területeket

(3) A különleges területek övezeti tagolását a TH-21-02-36 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/M, SZ-2/M jelű szabályozási tervlapjai tartalmazzák.

40. § (1)⁶⁰ A bányászati terület a TH-21-02-36 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/M, SZ-2/M jelű tervlapjain K_b jellel ellátott nyersanyag lelőhelyek és bányászati telephelyek, illetve bányászathoz kapcsolódó létesítmények területe.

(3) A bányatelekkel nem fedett, megkutatott nyersanyaglelőhely esetén a Magyar Geológiai Szolgálat a 3/1998. (II.11.) KTM rendelet 2. § (3) c. alapján építési tilalmat rendelhet el.

(4) A bányatelkek határai közt fekvő ingatlant telekalakítás céljára megosztani, vagy azon épületet elhelyezni az illetékes építési hatóság és a bányavállalkozó hozzájárulásával lehet.

(5) A bányatelek területén a bányászati tevékenységhez kapcsolódó létesítmények, üzemi épületek valamint a terület fenntartásához szükséges létesítmények helyezhetőek el.

(6) A bányászati területen történő gazdasági tevékenység csak úgy folytatható, ha a bánya üzemeltetője igazolja, hogy a lakóterületeket érintő, a tevékenységből és a forgalomnövekedésből eredő zaj- és rezgésterhelés a vonatkozó jogszabály^[54] által előírt határon belül marad. Ellenkező esetben a tevékenység csak a 13 § (8) előírt zajárnyékoló létesítmény megvalósítása, illetve alternatív, a lakóterületeket nem terhelő szállítási útvonal kijelölése esetén folytatható.

(7) A különleges bánya területeken belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

41. § (1) A különleges 800 m alatti füves repülőtér terület, elsősorban a 800 m alatti kisrepülőgépes leszállópálya elhelyezésérét biztosítja.

(2) A különleges 800 m alatti füves repülőtér területen a vonatkozó jogszabály^[55] szerinti épületek helyezhetők el, az 11. számú táblázat előírásainak figyelembe vételével.

(3) A különleges 800 m alatti füves repülőtér területen a vonatkozó jogszabály^[56] szerinti gépjármű elhelyezési igényt a jogszabálynak megfelelően kell teljesíteni.

(4) A különleges 800 m alatti füves repülőtér területen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály^[57] szerinti teljes hiányos közművesítettség megléte esetén adható.

(5) A különleges 800 m alatti füves repülőtér területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12–16. § szerint kell alkalmazni.

(6) A K_rep jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak.

(7)⁶¹ A különleges 800 m alatti füves repülőtér terület a TH-21-02-36 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/M, SZ-2/M jelű szabályozási tervlapjain jelölt helyeken és méretekben a leszállópályára vonatkozó magassági építési korlátozásokat be kell tartani. A szabályozási tervlapokon jelzett 1. zóna határán 22,5 m-nél magasabb épület, építmény nem állhat. Az 1. zónán belül elhelyezhető építmények magasságát a 2. sz. melléklet szerint kel figyelembe venni. A 2. zóna határán 100,0 m-nél magasabb épület építmény nem állhat. A 2. zónán belül elhelyezhető építmények magasságát a 2. sz. melléklet szerint kel figyelembe venni A 3. zóna határán 135,0 m-nél magasabb épület építmény nem állhat. A 3. zónán belül elhelyezhető építmények magasságát a 2. sz. melléklet szerint kel figyelembe venni.

(8) A különleges 800 m alatti füves repülőtér területen belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

42. § (1) A vízgazdálkodási területekbe a nyílt csatornák és partjaik, vízelvezető árkok medre és partja, valamint a vízbeszerzési területek tartoznak.

(2) A vízgazdálkodási területen belül bármilyen építési munka csak a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló jogszabály^[58] előírásainak megfelelően lehet.

(3) A vízgazdálkodási területen belül, a medrek partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében a fenti jogszabályban³⁴ előírt mértékű parti sávot szabadon kell hagyni, ott épület, építmény csak kivételes esetben, a jogszabály³³ 3. § (3) megfelelően lehet.

(4) Az árvízvédelmi töltések fenti jogszabályban³⁴ meghatározott védősávján belül épület építmény, nyomóvezeték és földkábel nem helyezhető el. Út, parkoló elhelyezhető, amelynek árvíz elleni védekezés céljára történő igénybevételét az illetékes hatóság számára biztosítani kell.

42/A. §⁶³ (1) Természetközeli terület övezetbe (Tk övezet) a mocsarak, nádasok, az ex lege védett lápok területei tartoznak.

(2) Természetközeli területen nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

(3) Természetközeli terület övezetben épületek nem helyezhetők el.

44. § (1) A többszintes növényállomány, a tetőkertek és a homlokzati zöldfelület beszámítása a telekre előírt zöldfelület mértékébe a hatályos kormányrendelet⁷⁸ szerint lehetséges.

45. § (1) Jelen a rendelet az elfogadástól számított 30. napon napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg Darnó zseli Község Képviselő-testületének a Darnózseli Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ) és Szabályozási Tervéről szóló többször módosított 8/1998. (VI.26.) Kt. rendelete hatályát veszti.

(2)⁶⁵ Jelen rendelet előírásait a benyújtott és még el nem bírált államigazgatási ügyekben is alkalmazni kell. A rendelet csak a TH-21-02-36 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/M, SZ-2/M jelű szabályozási tervlapjaival együtt érvényes.