1. § (1)

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket, területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzátartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

(4)

(5) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni:

(6)

(7) A telekalakítási engedélyezési eljárás során rendelkezni kell az út- és közműépítés megvalósításának feltételeiről.

(8) A kialakult (K) beépítési módnál új épület csak az övezetre előírt beépítési mód szerint építhető, meglévő épület - akkor is ha a beépítési módja eltér az előírttól – felújítható, az egyéb övezeti paraméterek betartása mellett.^[20]

(9) A község közigazgatási területén megvalósuló épületek parkoló szükségletét az OTÉK járművek elhelyezésére vonatkozó előírásai alapján kell meghatározni, és az építési telken belül elhelyezni. Közcélú, közhasználatú intézmények esetén a közterületi parkoló kialakítás is engedélyezhető a közterületi tulajdonos, illetve kezelőjének a hozzájárulásával.

(10)

(11) A szabályozási terven P-1-el lehatárolt földtani veszélyforrás övezetében és feltöltött területeken az építéssel járó engedélyezés mérnökgeológiai vizsgálattal engedélyezhető. A parti sáv mély fekvésű területein a talajvíz viszonyokat az építés során figyelembe kell venni.

(12) Az építmények engedélyezésénél a tűzrendészeti szabályrendeleteket be kell tartani. A tűzi víz ellátást az előírásoknak megfelelően kell biztosítani.

(13)

(14) A kivitelezéshez szükséges ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről (bányából) kell beszerezni.

(15) A növényzet telepítésére vonatkozó előírásokat a 2. melléklet tartalmazza.

(16) Az állattartással kapcsolatos szabályozást a község környezetvédelméről szóló rendelete tartalmazza.

(17) A rendezési terv által a külterületi mezőgazdasági ingatlanoknak beépítésre szánt területté válása vagy belterületbe vonási javaslata esetén annak végrehajtásáig az Má0-ás területekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

(18)

(19) E rendeletben és a szabályozási tervben nem szabályozott kérdésekben a 2000 évi CXII törvény és az OTÉK előírásait kell figyelembe venni, illetve az illeszkedési szabályokat kell alkalmazni.

(20)²

(21) A település beépítésre nem szánt területén a terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10 %-át nem haladhatja meg.

(22) A település beépítésre szánt területein különálló terepszint alatti építmény nem engedélyezhető. A területeken a talajvíz és talajviszonyok figyelembevétele mellett pinceszint csak épület alatt helyezhető el.

(23)

(24)

(25)³ Amennyiben a szabályozási tervlap, vagy az adott építési övezeti előírás eltérően nem rendelkezik

(26) Beépítésre szánt területeken az előkert legkisebb mélysége általában 5 méter, az ettől eltérő méretűeket a szabályozási terv tartalmazza.

(27) Övezeti előírásoknak nem megfelelő meglévő épületek felújíthatók, de nem bővíthetők.

(28) A település teljes területén új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító és hulladékátrakó állomás nem létesíthető.

(29) Az M7-es gyorsforgalmi út és a Balaton-part között csarnok jellegű kereskedelmi és raktározási rendeltetésű épület nem helyezhető el.

(30)⁴ Amennyiben beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területen a telekalakítást közterület kialakítása teszi szükségessé, a telek kialakítható akkor is, ha a visszamaradó telek mérete nem felel meg az előírásoknak, valamint beépítésre szánt területen a visszamaradó telek az építési paraméterek betartása mellett beépíthető, ha a beépítés a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.

(31) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos szabályokat kell alkalmazni, különös tekintettel az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.), a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény (továbbiakban Btv.) és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet (továbbiakban OTÉK) előírásaira.

2. § A település igazgatási területe tagozódik:

(1) Beépítésre szánt területekre, amelyeken belül az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10 %

(2) Beépítésre nem szánt területekre, amelyeken belül a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 % lehet.

3. § (1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésre szolgál.

(2) A község területén az alábbi lakóterületek szabályozására kerül sor: Kertvárosias lakóterület (Lke)

(3) A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot és méreteket a szabályozási terv és a lakóterületek részletes szabályozása tartalmazza.

(4)

(5) Az oldalhatáros, 16 m, vagy annál szélesebb telkek esetén szabadon-álló beépítési mód is engedélyezhető azzal, hogy az oldalhatáros beépítés felé minimum 6,0 m-es oldalkertet kell kialakítani.

(6) Lakóterületeken az épületek bármely homlokzatán számított homlokzatmagasság értéke maximum 20%-kal haladhatja meg az átlagosan megadott építménymagasság értéket az övezetre vonatkozó építménymagassági érték betartásával.

4. § (1)⁵ A szabályozási terven a lakóterület jele: "Lke". A szabályozási terven Lke1- Lke6 jelű övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb építménymagasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

5. § (1) A vegyes terület lakó- kereskedelmi- igazgatási és szolgáltató gazdasági épületek, vegyesen történő elhelyezésére szolgál.

(2) A község területén az alábbi vegyes területek szabályozására kerül sor:

(3) A területeket teljes közművel kell ellátni.

(4) A területeken a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db, min. 16/18 cm törzs körméretű lombos fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni.

6. § (1) A településközpont vegyes terület az igazgatási, oktatási, kereskedelmi, szolgáltató és lakó épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A szabályozási terven a terület jele: "Vt". A szabályozási terven Vt1- Vt7 jelű

7. § (1) A központi vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, oktatási, kereskedelmi és szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A szabályozási terven a terület jele: "Vk". A szabályozási terven Vk1-Vk7 jelű övezetek jelöltek. A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

8. § (1) A gazdasági terület elsődlegesen gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A község igazgatási területén:

(3) A területeken a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db, min. 16/18 cm törzs körméretű lombos fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni.

(4) (Gksz) kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület építési övezetekben a HÉSZ védelmi övezetekre vonatkozó előírásait, valamint a Btv. Ö-3 pufferterület övezetével lehatárolt területeken a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni.

9. § (1) A szabályozási terven Gksz1- Gksz7 jelű övezetek jelöltek. A területekre vonatkozó előírásokat - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület, (Gksz jelű területeket) - a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

10. § (1) Az ipari és mezőgazdasági gazdasági területek a község külterületén lévő, beépítésre szánt területként jelölt mezőgazdasági üzemi területek (Gipm) beépítési előírásuk a következő:

11. § (1) Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésre szolgál.

(2) A község területén az alábbi üdülőterületek szabályozására kerül sor:

(3) A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot és méreteket a szabályozási terv és az üdülőterületek részletes szabályozása tartalmazza.

(4)

(5) Az oldalhatáros 16 m vagy annál szélesebb telkek esetén szabadon-álló beépítési mód is engedélyezhető azzal, hogy az oldalhatáros beépítés felé minimum 6,0 m-es oldalkertet kell kialakítani.

(6)

(7) Üdülőterületeken tárolóépület a telek 3%-áig külön építményként is létesíthető amennyiben a telken az övezetben építhető emberi tartózkodásra alkalmas épület is áll, az egyéb övezeti előírások betartásával.

(8) Üdülőterületeken az épületek bármely homlokzatán számított építménymagasság értéke maximum 20%-al haladhatja meg az átlagosan megadott értéket az övezetre vonatkozó építménymagassági érték betartásával.

12. § (1) A szabályozási terven az üdülőházas üdülőterület jele: "Üü". A szabályozási terven Üü1 jelű övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

13. § (1) A szabályozási terven a hétvégiházas üdülőterület jele: „Üh”. A szabályozási terven Üh1-Üh5 jelű övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

14. § (1) A szabályozási terven a különleges területek jele: "K". A különleges területek közé a község területén a temetők (Kt), a sportterületek (Ksp), turisztikai terület (Kü), hulladéktelep (Kh), és strandterület (Kst) soroltak. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

15. § (1) A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozás terv tünteti fel. (KÖu-közutak, KÖk-vasút, KÖ-közmű)

(2) A közutak (KÖu) elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett a szabályozási terv és az OTÉK közlekedési és közműterületekre vonatkozó előírásai alapján kell biztosítani.

(3) A közutak, a vasút és a közművek védőtávolságait a vonatkozó szabvány előírások és a szabályozási terven jelöltek alapján kell figyelembe venni.

(4)

(5) A közlekedési, és közmű területeken a közlekedési és közmű létesítményeken kívül az OTÉK közlekedési és közműterületekre vonatkozó előírásaiban felsorolt építmények helyezhetők el.

(6) Az újonnan nyitott utcákban közvilágítás kiépítése és utcai fásítás telepítése kötelező.

(7) A 20 személygépkocsi befogadóképességűnél nagyobb gépkocsi parkolók felületéről az összegyűjtött csapadékvizeket csak olajfogon átvezetve lehet a csapadékvíz csatornába bekötni és a parkolókba összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető.

(8) A vasút területek mentén a védőtávolságon (50m) belül építményt csak a nemzeti közlekedési hatóság Vasúti Főosztály szakhatósági hozzájárulása alapján lehet elhelyezni, mely a területileg illetékes szerv1 előzetes üzembentartói nyilatkozata alapján kerül kiadásra.

(9)⁸ A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezetével érintett (T-1) külterületi kerékpárutak megvalósításakor a közlekedési területen (KÖu) belül, a szabályozási tervlapon ábrázolt fasor területén őshonos fafajokból álló védőfásítás kialakítása szükséges.

16. § (1) A község igazgatási területén a zöldterületek közé a közparkok (Z1) és a közkertek (Z2) soroltak.

(2) A közparkok (Z1) a község állandóan növényzettel fedett, több funkciót szolgáló, legalább 1 ha nagyságú közterületei, amelyeknek közútról, köztérről közvetlen megközelíthetőnek kell lennie, és melyet bárki használhat.

(3) A közparkokban az OTÉK zöldterületekre vonatkozó előírásaiban felsorolt építmények, - a Z1-es területen ezen túl strandépítmények- helyezhetők el. Az újonnan kialakított Z1 jelű közparkokban - legfeljebb 4 % beépítettség alakítható ki.

(4) A közkertek (Z2) a község állandóan növényzettel fedett, 1 ha-nál kisebb területű közterületei, amelyeknek közútról, köztérről közvetlen megközelíthetőnek kell lennie, és melyet bárki használhat.

(5) A közkertekben (Z2) az OTÉK zöldterületekre vonatkozó előírásaiban felsorolt építmények helyezhetők el. Maximális beépíthetőség 2%.

(6) A zöldterületeken kialakítható maximális építmény magasság 4,5 m.

(7) A zöldterületeken a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen, melyet többszintesen kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.

17. § (1) A község igazgatási területén meglévő és telepítendő védőerdők (Ev1, Ev2) és gazdasági erdők (Eg1, Eg2) és telepítendő turisztikai erdő (Ee2) területei kerültek kijelölésre.

(2) A meglévő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, kivéve a szőlő termőhelyi kataszteri területeket, illetve a termőhelyre jellemző természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahol az erdészeti hatóság egyetértésével engedélyezhető a művelési ág változás.

(3) A meglévő és a telepítésre javasolt gazdasági erdők területén (Eg1, Eg2) minimum 10 ha nagyságú telek legfeljebb 0,3 %-ig építhető be az erdő rendeltetésének megfelelő épületekkel, szolgálati lakással és vadászházzal.

(4) A telepítésre javasolt turisztikai erdőterületeken (Ee2) minimum 10 ha nagyságú telek maximum 0,3%-ig építhető be egészségügyi, turisztikai, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató és az erdő rendeltetésének megfelelő, maximum 7,5 m es építménymagasságú építményekkel.

(5) A védőerdők területén (Ev1, Ev2) épületet elhelyezni nem lehet.

(6)

(7) Az övezetben csak természet- és környezetkímélő terület-felhasználás engedélyezhető, illetve ilyen tevékenység folytatható.

(8)

(9) Az erdőterületeken kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási illetve erdőgazdasági célból szabad.

(10) A 029/4 és 029/8 hrsz-ú Eg2 övezeti besorolású erdőterületeken csak a felszállópálya akadálysíkjába be nem lógó építmények (tereptárgyak) létesíthetők a Nemzeti Légiközlekedési Hatóság hozzájárulásával.

18. § (1) A mezőgazdasági területek a növénytermelés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és –tárolás (továbbiakban mezőgazdasági hasznosítása) építményei elhelyezésére szolgálnak.

(2) A település közigazgatási területén az alábbi mezőgazdasági területek kialakítására került sor:

(3) Mezőgazdasági területeken egyedi vagy közüzemi vízvezetékkel ellátott építmény szennyvíz elvezetése csak vízzáró szennyvíztározóba, illetve a környezetvédelmi és vízügyi szakhatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezésbe történhet.

19. § (1) A mezőgazdasági árutermelő területek a szabályozási terven jelöltek (Má)

(2) A területeken kialakítható földrészlet minimális nagysága 3.000 m2, amelynek megközelítését közhasználatú, vagy magán úttal kell biztosítani.

(3) Szántóművelési ágban lévő területen 20 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető.

(4) Szántóművelési ágban lévő területen 20 ha és azt meghaladó telekméret esetén a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterületek a telek 0,3%-át, és az 1000 m2-t nem haladhatja meg. Az építmény magasság maximuma lakóépület esetén 5,5 m, gazdasági épületeknél 7,5 m.

(5) Gyepművelési ágban lévő területen 5 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető.

(6) Gyepművelési ágban lévő területen 5 ha és azt meghaladó telekméret esetén hagyományos, almos állattartó, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterületek a telek 1%-át, és az 1000 m2-t nem haladhatja meg. Az építmény magasság lakóépület esetén 5,5 m, gazdasági épületnél 6,0 m.

(7) Szőlőművelési ágban lévő területen – a (9) bekezdés kivételével - 2 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető.

(8) Szőlőművelési ágban lévő területen – a (9) bekezdés kivételével - 2 ha és azt meghaladó telekméret esetén a szőlőtermesztést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterületek a telek 2%-át, és az 800 m2-t nem haladhatja meg. Az építmény magasság maximuma lakóépület esetén 5,5 m, gazdasági épületeknél 7,5 m.

(9) A Balaton jogi partvonalával nem érintkező, szőlő műveléssel hasznosított 2 ha alatti területű telekkel rendelkező tulajdonos – ha az egy borvidéken lévő telkeinek összterülete 5 ha-nál nagyobb – a szőlője művelésével, feldolgozásával, illetve ehhez kapcsolódó (nem szállodai célú) borturizmussal összefüggő építési tevékenysége engedélyezhető csak az egyik, a nemzeti park területének természeti és kezelt övezetén kívül lévő telkén. A beépíthető terület nagysága a beszámított telkek összterületének 1 %-át, egyúttal a beépített telek beépítettsége a 25 %-ot nem haladhatja meg. Az 5 ha-nál nagyobb összterület megállapításánál a kertgazdasági területek övezetén lévő telkek is beszámíthatóak, de építési jogot e telkekre csak a kertgazdasági terület övezeti előírásai szerint lehet szerezni. Az építési jog megszerzéséhez beszámított, de beépítésre nem kerülő telkekre – telekalakítási és építési tilalmat kell az építésügyi hatóság megkeresésére feljegyezni.

(10) Gyümölcsművelési ágban lévő területen 3 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető.

(11) Gyümölcsművelési ágban lévő területen 3 ha és azt meghaladó telekméret esetén a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 1%-át, és az egyes épületek alapterülete az 1000 m2-t nem haladhatja meg;

(12) Má jelű mezőgazdasági területen elsődlegesen szántó, gyümölcsös ültetvény esetleg gyepművelés ajánlott. Építeni hagyományos, tájba illő a gazdálkodáshoz szükséges, valamint a lovas turizmust szolgáló épületet lehet a művelési ág szerint megadott paraméterekkel, maximum 4 méteres építménymagassággal.

(13) Épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;

(14) Állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet - a lovasturizmus céljait szolgáló épület kivételével - tómedertől legkevesebb 1000 méter, egyéb felszíni vizektől legkevesebb 200 méter távolságra lehet elhelyezni.

(15)

(16) A környezetvédelmi és tájképvédelmi szempontból nélkülözhetetlen mezővédő, útvédő fásításokat a településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban meghatározott módon kell telepíteni.

(17) A vízfolyások menti 20-20 méteres sávban megtelepedett fásszárú növényzet védelmét a vízfolyások karbantartási munkáihoz szükséges feltételek biztosítása mellett kell megoldani.

(18)⁹ Új gazdasági telephely, birtokközpont legalább 2 ha területű telken alakítható ki - a településhez tartozó, - legalább 50 ha összterületű, több telekből álló birtok esetén. A magterület és a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetben szabályozott területeken a birtokközpont nem alakítható ki. A beépített terület nagysága a birtok összterületének 1%-át és a beépített telek területének 25%-át nem haladhatja meg.

(19) A 029/6 hrsz-ú reptér felszállópálya déli meghosszabbításában lévő védőtávolságon belül csak a felszállópálya akadálysíkjába be nem lógó építmények (tereptárgyak) létesíthetők a Nemzeti Légiközlekedési Hatóság hozzájárulásával.

20. § (1)¹⁰ A Kertes mezőgazdasági területek, Kertes - Szőlő termőhelyi kataszteri területek a szabályozási terven jelöltek (Mk, Mk-C1). Az övezetekben Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény kertes mezőgazdasági területre vonatkozó előírásait be kell tartani.

(2) A területeken kialakítható legkisebb földterület 3.000 m2, beépíthető legkisebb földterület 2700 m2, legkisebb szélesség 12 m.

(3) A 2004. február 15. előtt kialakított legalább 1500 m2-es telek még beépíthető.

(4) Műveléssel összefüggő gazdasági épület művelt telekre legfeljebb 3 %-os beépítettséggel, és 4,0 m-es építmény magassággal építhető oly módon, hogy az építmény legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 6,0 m-t.

(5)

(6) A meglévő épületek az 1500 m2 vagy azt meghaladó nagyságú telkek esetén a telek 3 %-os beépítettségéig bővíthetők. Az 1500 m2-nél kisebb telkeken a meglévő épületek felújíthatók, de a bruttó beépítettség a bővítéssel nem növelhető, tetőterük be nem építhető.

(7) A telkek művelési ága a beépítési feltételeként akkor fogadható el, ha – az I. osztályú szőlőkataszteri területek kivételével – legalább 80 %-án szőlő, gyümölcsös illetve más kertészeti kultúra található.

(8) Az Mk-C1 szőlő termőhelyi kataszteri területeken az előző pontokban rögzítetteken túl kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy a borturizmust szolgáló épület, építmény akkor létesíthető, ha terület művelési ága 80 %-ban szőlőnek minősített.

(9) A 2 méternél magasabb nyitott kőzetfallal (mélyutakkal, bevágással, tereplépcsőkkel) érintett területeken az építési hely kijelölését, valamint az építmények kialakításának egyedi feltételeit geotechnikai, mérnökgeológiai vizsgálatokra kell alapozni.

(10) Kertgazdasági területen csarnokjellegű épület, reklámcélú hirdető építmény nem engedélyezhető, lakókonténer, lakókocsi a területeken nem helyezhető el.

(11) Szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép stb.), amely a szőlőhegyek tájképéhez hagyományosan hozzátartozó tájképformáló elem - szőlőműveléssel nem hasznosított (Mk-C1) területen is - a telek méretétől függetlenül elhelyezhető.

21. § (1) A be nem építhető mezőgazdasági területek a természetvédelem és vízvédelem érdekeit szolgálják. A területek a szabályozási terven jelöltek az általános mezőgazdasági területeken (Má-0)

(2) A művelési ág elsősorban erdősítés és gyepesítés céljára megváltoztatható.

(3) A területen kialakítható legkisebb földrészlet 3.000 m2.

(4) A területen csak köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek, adótorony, távközlési magasépítmény, magasfeszültségű villamos távvezeték kivételével), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadász lesek és a természetvédelem kutató, bemutató építményei helyezhetők el.

22. § (1) A vízgazdálkodási területeket a szabályozási terv jelöli (V).

(2) A vízgazdálkodási területeken és a szomszédos földterületeken a közforgalmi vízi közlekedési építmények, a vízkár elhárítási, a vízi sport a sporthorgászat a strandolás és természeti megfigyelés közösségi építményei, a halastavak mentén a halászattal annak értékesítésével, feldolgozásával, tárolásával kapcsolatos építmények helyezhetők el, a külön jogszabályokban foglaltak alapján.

(3) A vízfolyások partszélei mentén mindkét oldalon a karbantartás részére 6-6 m-es sávot a tavaknál 3 m-es sávot szabadon kell hagyni.

(4) A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell. Az ingatlan tulajdonosa, használója köteles gondoskodni az ingatlana előtt húzódó árok profiljának helyreállításáról évente legalább egy alkalommal /füves területet kaszálni, iszapot kiásni/.

(5) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természet-közeli állapotának visszaállítását elősegítik.

(6) V-1 területen az építményeknek, épületeknek külön telek nem alakítható ki. V-1 vízgazdálkodási terület minimális telekmérete 0,5 hektár, beépíthetősége 3%. A területen maximum 5db fából készített földszintes, egyenként max. 25m2 alapterületű a horgászturizmust szolgáló szállásépület helyezhető el földszintes kialakítással; 3,0 méteres maximális építménymagassággal; tájba illő megjelenéssel. A meglévő „porta épület” felújítható, de nem bővíthető.

23. § (1) A szabályozási terven a különleges beépítésre nem szánt területek jele: "Kk-t" és „Kk-sp”. Különleges beépítésre nem szánt terület a község területén a kistemető és a reptér területe. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

24. § (1) A védelmi övezeteket a szabályozási terv a Btv. előírásai alapján tartalmazza, és az alábbiak szerint tünteti fel:

(2)

(3)

25. § (1) Településkép-védelmi terület határa (Tk)

(2) Országos ökológiai hálózat övezete (Ö-1)

(3) Pufferterület övezete (Ö-3)

(4)¹³ Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete (T-1)

(5)

(6) Földtani veszélyforrás terület övezete (P-1). A felszíni vizek és belvizek szakszerű elvezetésére szolgáló műtárgyakat terveztetni kell.

(7)¹⁴ Rendszeresen belvízjárta terület övezete (F1). Rendszeresen belvízjárta terület övezetével, mint térségi övezettel fedett területeken:

26. § A környezet-, táj-, természet-, műemlék és helyi védelemmel kapcsolatos szabályozást, lehatárolását a védőtávolságokat a szabályozási terv tünteti fel.

27. § (1) A környezetvédelmi előírások a település igazgatási területére érvényesek.

(2) A környezetvédelem külön szabályozási rendeletében e rendezési terv előírásait is figyelembe kell venni.

(3) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

(4) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható és csak olyan létesítmény alakítható ki, amelynek levegőszennyezőanyag-kibocsátása a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl.

(5) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

(6) Védőfásításokkal gondoskodni kell – a szabályozási tervben beültetési kötelezettséget előíró helyeken - a szántóföldi porszennyezés valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.

(7)

(8) A szippantott szennyvizek csak a hatóságilag kijelölt szennyvíztisztító telepre szállíthatók, szippantott szennyvizek kezelés nélküli elhelyezése nem engedélyezett.

(9) A település szennyeződés érzékenységi besorolása a vonatkozó Kormányrendelet alapján „A” érzékeny területnek minősül.

(10) A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek.

(11) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról az üzemeltető köteles gondoskodni.

(12) A zárt szennyvízgyűjtőt a csatornahálózat kiépítésével a rákötések után fel kell számolni.

(13) A szennyvízátemelő teleptől 300 m; a dögkonténertől 500 m, a hígtrágya ürítőtől és szippantott szennyvízürítő helytől 1000 m védőtávolságon belül új lakóépület, élelmiszer feldolgozó, -raktározó, -kereskedelmi létesítmény továbbá állattartótelep nem létesíthető.

(14) Országos közutak beépítésre nem szánt területen levő szakasza mentén a tengelytől számított 50 méter, továbbá közforgalmú vasútvonal beépítésre nem szánt területen levő szakasza mentén a szélső vágányától számított 50 méter távolságon belül lakóépület nem létesíthető.

(15) Vízfolyások medrétől 50 méter távolságon belül mezőgazdasági területen állattartó építmény nem létesíthető.

(16)

(17) A területen a 20 férőhelyet elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 férőhelyet elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

(18) A településen újabb üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető.

(19) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a kommunális hulladéklerakó telepre - megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

(20) A gazdasági területeken csak a környezetének terület-felhasználását nem zavaró létesítmények helyezhetők el.

(21) Az egyes területhasználatok, a járulékos telek beépítések, építési tevékenységek, az építmények és a rendeltetésüknek megfelelő használatuk, üzemeltetésük, továbbá az építménybe, a telekre telepített technológia, egyáltalán a telkekhez kapcsolódó gazdálkodási (különösen az ipari, szolgáltatási) tevékenységek nem okozhatnak - külön-külön és együttesen sem - a határos, szomszédos telkeken, azok építményeiben, valamint a környező övezetekben, azok telkein anyag-energia kibocsátásban megnyilvánuló zavaró, káros zaj, levegő-, vízszennyező hatást.

(22) Az adott területhasználatok, területhasználati módosítások konkrét esetében a zaj-, levegőterhelés, felszín alatti, felszíni vízterhelés, mint kibocsátások, terület igénybevételek nem haladhatják meg a környezetvédelmi jogszabályok szerinti környezetterhelési határértékeket.

28. § (1) Az országosan védett természeti értékek védelmével kapcsolatos részletes szabályokat az illetékes Nemzeti Park Igazgatósága kezelési tervben határozza meg.

(2) Védett természeti terület állapotát és jellegét természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni tilos.

(3)

(4) Védett természeti területen a gazdálkodás környezet- és természetkímélő módszerek alkalmazásával történhet.

(5) Védett természeti területen az erdő elsődleges funkciója védelmi, szálaló vágás és természetes felújítás megengedett. Új erdő telepítése csak őshonos fafajokból történhet.

(6) Védett természeti területen új külszíni művelésű bánya nem létesíthető.

(7) Természeti területen a területet szennyező vagy veszélyeztető létesítmény nem helyezhető el.

(8) A védettségre tényét az ingatlan nyilvántartásban fel kell tüntetni.

(9) Natura 2000 természetvédelmi területek határát e rendelet 4. mellékletét képező külterület szabályozási terv tünteti fel -- N2000 -- jellel. Natura 2000 területeken a magasabb szintű jogszabályi rendelkezések érvényesítése szükséges.

29. § (1) Táj- és településkép-védelmi okokból útsorfásítást kell végezni az utak mentén.

(2)

(3) Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani.

(4) Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék, vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell.

(5) A termőföldről szóló vonatkozó jogszabály alapján az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett, mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken levő természetes növényállományt (mocsár, láp, rét, legelő) meg kell őrizni.

31. § (1) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el. Kivételt képeznek ez alól a közterületen, közlekedési valamint zöldterületen történő építések.

(2) A település beépítésre nem szánt területén új építményt építeni, meglévőt átalakítani és bővíteni, rendeltetését vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott keretek között csak akkor szabad ha:

32. § (1) A szabályozási terv által javasolt helyi közút létesítése, bővítése szabályozása érdekében az építési hatóság kisajátítási eljárás nélkül – a kártalanítás szabályai szerinti kártalanítás mellett - az érdekeltek hozzájárulása nélkül az önkormányzat javára lejegyeztetheti.

(2) Ha a telekalakítási eljárásra, vagy a közút kialakítására az érdekeltek kérelme alapján kerül sor, a lejegyzésért nem jár kártalanítás.

(3) Amennyiben a lejegyzéssel érintett ingatlan a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni.

(4) Az ingatlan helyi közút céljára igénybe vett részért járó kártalanítás összegénél figyelembe kell venni a helyi közút megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatlanérték-növekedés összegét.

33. § (1) A helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatba vételéig meg kell valósítania a telkeket kialakítónak.

(2) A helyi közutat illetőleg közművet, amennyiben a település önkormányzata létesítette, úgy annak költségét részben vagy egészében az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékét és arányát külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

34. § (1) A tervszerű telekgazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget írhat elő. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja.

(2) Az önkormányzat a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építményekre meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettséget rendelhet el.

(3) Az önkormányzat a közérdekű környezetalakítás céljából az ingatlan meghatározott időn belüli és módon növényzettel történő beültetési kötelezettségét írhatja elő.

(4) A beültetési kötelezettséget a szabályozási tervben jelöltek alapján elő kell írni.

(5) Az előző bekezdésben irt kötelezettségeket az engedélyezési eljárás keretében kell érvényesíteni és az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

35. § (1)

(2)

(3) Az (1) és (2) bekezdések rendelkezései a működési engedéllyel rendelkező kempingekre nem vonatkoznak.

(4) Az ingatlan-nyilvántartásban felvett ingatlanok számozási kötelezettség alá esnek. Az ingatlanok tulajdonosai (haszonélvezői) kötelesek az ingatlanaikat az utcáról jól látható helyen házszámtáblával ellátni.

(5)

(6)

(7)

36. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult államigazgatási eljárások esetében kell alkalmazni.

(2)

(3) Építési bírsággal sújtható az az építtető - külön jogszabályi előírás alapján - aki építéshez, vagy bontáshoz kötött munkát engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően végez.

(4) E rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés kihirdetéséről szóló 2004. évi XXX. törvénnyel összhangban az Európai Közösségek jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.