1. § A rendelet célja, hogy a törvény szabályaival összhangban – a Polgári Törvénykönyvről szóló ²törvény alapelveit szem előtt tartva – megteremtse az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokkal való eredményes gazdálkodás feltételeit.

2. § (1) A rendelet hatálya az önkormányzat tulajdonában álló minden önkormányzati lakásra kiterjed.

(2) Nem kell alkalmazni e rendelet szabályait az önkormányzat és más személy közös tulajdonában lévő lakás bérletére, illetőleg elidegenítésére.

(3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, továbbá a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló, módosított 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Tv.) rendelkezései az irányadók.

3. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati lakásokra vonatkozó bérbeadói jogok és kötelezettségek gyakorlásával kapcsolatos döntéseit a Szociális Bizottság előterjesztésére, a Bizottság állásfoglalásának figyelembevételével hozza.

(2) Ahol a törvény a felek megállapodására utal, ott a megállapodás tartalmát bérbeadói részről a polgármester határozza meg.

(3) Önkormányzati lakás csak lakás céljára adható bérbe.

(4) Önkormányzati lakásbérleti joga kizárólag másik lakás bérleti jogára, vagy másik lakás tulajdonjogára cserélhető.

(5) Egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók csak egy önkormányzati lakásra köthetnek bérleti szerződést.

4. § A lakások bérbeadása előtt a képviselő-testület határoz a lakás bérbeadásának jogcíméről, amelyek:

5. § (1) Szociális céllal történő bérbeadás esetén a bérbeadásról hirdetményt kell közzé tenni. A hirdetményt a Nagykörűi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)⁴ hirdetőtábláján kell elhelyezni 30 napra.

(2) A hirdetménynek tartalmaznia kell:

(3) Szociális célú lakás bérletére a hirdetmény közzétételétől számított harminc napon belül az tehet ajánlatot, aki:

(4) Az indokolt lakásigény mértéke:

(5) Vissza kell utasítani az ajánlatot, ha:

(6) Ha több ajánlattevő felel meg a (3) bekezdés szerinti feltételnek és nem áll fenn velük szemben az (5) bekezdésben meghatározott kizáró ok, a képviselő-testület az egy főre eső jövedelem alapján állítja fel a jogosultsági sorrendet úgy, hogy az alacsonyabb jövedelmű van kedvezőbb helyzetben. Az ajánlattevőkről a jegyző nyilvántartást vezet. E sorrend alapján határozza meg a képviselő-testület a bérlő személyét a rendelkezésre álló lakások függvényében.

(7)¹⁰ Szociális bérlakás bérbeadása határozott időre, 1 évre történik. A bérbeadás időtartamára a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló rendeletben foglalt kötelezettségek elmulasztása esetén rövidebb időtartam is megállapítható.¹¹

(8)¹² Amennyiben a bérlő a bérleti jogának a megszűnését megelőző 30 napon belül igazolja, hogy – az 5. § (3) bek. d) pontjában foglaltak kivételével – e rendelet alapján változatlanul jogosult lenne szociális bérlakásra, továbbá a bérlőnek és a vele egy háztartásban élőknek a kérelem benyújtását megelőző 3 havi nettó jövedelme alapján számított, egy főre jutó havi nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét nem haladja meg, a bérlakást – kérelmére - ismételten 1 évre bérbe adja a képviselő-testület.

(9) Amennyiben a bérlő a határozott idő lejártakor szociális jelleggel már nem jogosult bérlakásra, vagy a bérleti jogviszony maximum időtartamát kimerítette¹³, a lakást tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó részére visszaadja és elhelyezéséről maga gondoskodik.

8. § (1) Lakáscsere útján akkor adható bérbe lakás, ha a bérleti jogot másik lakás bérleti jogára vagy tulajdonjogára cseréli a bérlő.

(2) A határozott időre szóló illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig bérbe adott lakás bérleti jogát a polgármester előzetes hozzájárulásával a bérlő másik lakásra cserélheti.

(3) A határozott időtartamra illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig szóló lakásbérleti szerződés esetén a lakáscserével megszerzett másik lakásra is a határozott időből még hátralévő időtartamra szóló, illetőleg feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti szerződést kell kötni.

(4) Az önkormányzati lakás elcseréléséhez való hozzájárulást a bérbeadó megtagadhatja, ha:

(5) A lakáscseréhez kért hozzájárulást meg kell tagadni, ha a felek szándéka ténylegesen nem lakáscserére, hanem a lakásbérleti jogviszony jogellenes átruházására irányul.

9. § Elhelyezési kötelezettség csak akkor teljesíthető, ha van üres és bérbe adható lakás, valamint az elhelyezésre igényt tartó megfelel az 5. § (3)-(5) bekezdéseiben szereplő feltételeknek.

10. § (1) Pályázat útján történő bérbeadás esetén a képviselő-testület pályázatot ír ki a lakás határozott időre történő bérbeadására. A pályázat meghirdetésénél biztosítani kell a nyilvánosságot, ennek érdekében a pályázatot ki kell függeszteni a körjegyzőségen 30 napra.

(2) A hirdetményben fel kell tüntetni:

(3) A hirdetmény közzétételével egy időben részletes pályázati kiírást kell összeállítani, mely tartalmazza:

(4) Pályázni az jogosult, aki a kiírt pályázati feltételeknek megfelel.

(5) A pályázatot írásban kell benyújtani. A pályázatnak tartalmaznia kell:

(6) A pályázatokat a képviselő-testület bírálja el, a Szociális Bizottság besorolását figyelembe véve a bérlő személyéről a képviselő-testület dönt.

(7)²⁴ Önkormányzati lakás pályázati úton történő bérbeadásakor a bérleti szerződést 1 évre kell megkötni a bérlővel.

(8) Az (1) bekezdésben szabályozott bérbeadások esetén a határozott idő leteltével, vagy a bérleti jogviszony maximum időtartamát kimerítette ²⁵a bérlő a lakást tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó részére visszaadja és egyidejűleg elhelyezéséről maga gondoskodik.

(9)²⁶ A nem szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén a fizetendő lakbér és/vagy a szerződés megszűnésekor a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő visszaadásának biztosítékául bérlő a lakásbérleti szerződés megkötésekor 2 havi lakbérnek megfelelő óvadék megfizetésére köteles. Ha a szerződéskötéskor fizetett óvadék felhasználásra kerül, a bérlő ismételten köteles megfizetni az óvadékot a bérbeadónak.

(10)²⁷ El kell utasítani a pályázatot, ha

11. § (1) A bérlő és házastársa közös kérelmére – a házastárs lakásba való költözésének időpontjától függetlenül – bérlőtársi szerződést kell kötni. A bérlő és élettársa közös kérelmére – az élettársak bérlakásba való együttes beköltözésekor – bérlőtársi szerződést kell kötni.

(2) A bérlő és a lakásba később beköltöző élettárs közös kérelmére bérlőtársi szerződést kell kötni.

(3) A bérlő és vele együtt lakó szülője (örökbefogadó, mostoha- és nevelő szülője) közös kérelmére bérlőtársi szerződést kell kötni.

(4) Kérelmükre a bérbeadó akkor köteles megkötni a bérlőtársi szerződést, ha a kérelmezők együtt lakását egészségügyi körülményeik indokolttá teszik.

(5) A bérlő és vele együtt lakó gyermeke (örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke) továbbá a jogszerűen befogadott gyermekétől született unokája közös kérelmére a bérbeadó akkor köteles a bérlőtársi szerződést megkötni, ha a gyermek illetőleg az unoka

(6) A bérlőtársnak a szerződéskötés előtt nyilatkoznia kell arról, hogy a bérlővel kötött szerződés feltételeit vállalja.

(7) A bérlőtársi szerződés megkötéséhez a polgármester előzetes hozzájárulása szükséges.

(8) Nem adható hozzájárulás, ha az (1)-(3) bekezdésekben megjelölt hozzátartozó az országban másik lakással rendelkezik.

12. § (1) Az önkormányzati lakás bérlőjének halála esetén az a személy, akit a Tv. alapján a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat a lakásba, a lakásbérleti jog folytatására jogosult, ha a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.

(2) Az önkormányzati lakás bérlőjének halála esetén a lakásban visszamaradt eltartó a lakásbérleti jogokat akkor folytathatja, ha

(3)²⁹ A Képviselő-testület az önkormányzati lakások bérbeadásakor – közérdekű célú bérbeadás kivételével - bérleti jogviszony időtartamát, a bérleti jogviszony meghosszabbítására tekintettel ugyanazon bérlő részére maximum 5 évre biztosítja.

13. § (1) Közérdekű céllal csak önkormányzati intézmény közalkalmazottjának, polgármesteri hivatal köztisztviselőjének adható bérbe önkormányzati lakás akkor, ha letelepedése, munkavégzése különös önkormányzati érdeket szolgál, továbbá olyan jelentős települési érdeket szolgáló állami vagy gazdálkodó szervezet dolgozójának, akinek letelepedéséhez közérdek fűződik.

(2) Közérdekű céllal bérbe adott lakás bérleti szerződése a közalkalmazotti, köztisztviselői, szolgálati munkaviszony fennállásáig, de legfeljebb öt évre köthető, amely indokolt esetben meghosszabbítható.

(3) A képviselő-testület a közérdekű célú bérbeadásáról szóló határozatban egyben kijelöli a bérlőt is.

(4) Ha a bérlő foglalkoztatási jogviszonya úgy szűnik meg, hogy az általa addig végzett munkaköri feladatait más jogviszony alapján változatlanul tovább folytatja, a szerződést a polgármester a bérlővel közösen módosíthatja a bérlő munkavégzésének megszűnéséig.

(5) Közérdekű céllal bérbe adott lakásra az e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

(6)³⁰ A Képviselő-testület az 1-3. melléklet rendelkezéseitől a bérleti díj megállapításakor eltérhet.

14. § (1) A bérlő az általa használt lakásba a törvényben meghatározott személyek körén kívül más személyt csak a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be.

(2) A hozzájárulást a bérbeadó írásban, a bérlő és az általa befogadni kívánt személy közösen, ugyancsak írásban benyújtott nyilatkozatára adhatja meg.

(3) A bérbeadói hozzájárulás akkor adható meg, ha a befogadni kívánt személy(ek) nem rendelkeznek Nagykörű községben haszonélvezeti joggal, használati joggal nem terhelt lakás tulajdonával, vagy lakás haszonélvezeti, használati, bérleti jogával.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakat figyelmen kívül kell hagyni, ha:

(5) A befogadáshoz való bérbeadói hozzájárulás elhelyezési igényt nem keletkeztet.

(6) A befogadott személy köteles arra vonatkozóan nyilatkozni, hogy a bérleti szerződés megszűnésekor az önkormányzati lakást 15 napon belül elhagyja.

15. § (1) A bérlő a határozott időre bérbe adott lakásra – a lakásbérleti jognak a bérleti szerződés lejártáig történő folytatása ellenében – a polgármester írásbeli hozzájárulását követően tartási szerződést köthet.

(2) A tartási szerződéshez való hozzájárulást meg kell tagadni, ha:

16. § (1) A bérlő egy lakószobánál nagyobb szoba számú lakása egy részét – kizárólag lakás céljára – a polgármester írásbeli hozzájárulásával albérletbe adhatja.

(2) Az albérletbe adáshoz akkor lehet hozzájárulni, ha

(3) Bérlőtársi jogviszony esetén az albérletbe adáshoz valamennyi bérlőtárs hozzájárulása is szükséges.

(4) A bérlő

(5) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás sem részben, sem egészben nem adható albérletbe.

17. § (1) A lakásbérleti jogviszony fennállása esetén a lakás használatáért továbbá az e jogviszony keretében a bérbeadó (megbízott üzemeltető) által nyújtott külön szolgáltatásokért a bérlő a bérbeadó által megadott időpontban lakbért köteles fizetni.

(2) Az önkormányzati lakás bérlője a különszolgáltatások körébe tartozó szolgáltatásokért – különösen ha a szolgáltatást a bérbeadó harmadik személytől veszi igénybe, vagy annak közreműködésével nyújtja – azt a díjat köteles megtéríteni, amennyibe az adott szolgáltatás nyújtása a bérbeadónak az önkormányzati vonatkozásában került. Ha a bérbeadó a szolgáltatást harmadik személy közreműködésével nyújtja, megállapodhat a szolgáltatást nyújtóval, hogy a szolgáltatásért esedékes díjat közvetlenül az önkormányzati lakás bérlőjétől beszedheti.

(3) A lakbér mértékét e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

(4) A lakbért módosító tényezőket a rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.

(5)³¹ Az önkormányzat a költségalapon meghatározott lakbérű bérlakások esetében legalább olyan lakbéreket állapít meg, amelyek fedezik az adott bérlakás üzemeltetésének, fenntartásának és felújításának költségeit. A lakbér nagysága a bérbeadás első évében nem lehet kevesebb, mint az adott lakásra eső teljes beruházási költség 2 %-a.

(6)³² A megállapított lakbérek nagyságát minden évben úgy kell módosítani, hogy annak értékállósága biztosított legyen.

18. § (1) Az önkormányzati lakbértámogatás mértékét a Szociális Bizottság előterjesztése alapján a képviselő-testület állapítja meg a bérleti szerződés megkötését megelőzően vagy a kérelem benyújtását követő 30 napon belül.

(2) A lakbértámogatást a bérlő vagyoni, jövedelmi, szociális és egyéb körülményeihez igazodva kell megállapítani.

(3) A bérlő jövedelméhez viszonyított támogatás mértékét a 3. sz. melléklet tartalmazza.

(4) A 3. sz. mellékletben meghatározott, a bérlő jövedelméhez viszonyított támogatás mértékétől a bérlő vagyoni, szociális és egyéb körülményeitől függően 20 %-kal lehet eltérni.

(5) Az önkormányzati lakbértámogatás formája a fizetendő lakbérből adott engedmény.

19. § (1) A lakásbérlet megszűnik, ha:

(2) A bérbeadó azonnal hatállyal felmondhatja a bérleti szerződést, ha:

(3) A bérlő a (2) bekezdés szerinti esetekben nem tarthat igényt sem másik lakásra, sem pénzbeli térítésre.

(4) A határozott idejű lakásbérlet a szerződés lejártát követően további egy ³⁶évre meg-hosszabbítható, ha bérbeadó által a lejáratot megelőző 60 napon belül tett ajánlatot a bérlő elfogadja. A bérlő az ajánlatra 30 napon belül nyilatkozhat.

(5) A szociális célú bérlakás bérlője a szerződés lejártát megelőző 60 napon belül igazolni köteles, hogy az igényjogosultsági feltételeknek továbbra is megfelel.

20. § (1) Bérlő halála esetén a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy e jogosultság elismerését a bérlő halálától számított 30 napon belül kérheti a polgármestertől.

(2) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy, az örökös köteles

(3) Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat határidőre nem szállítja el, azokat az üzemeltető az örökös költségére és veszélyére raktárba helyezi el és gondoskodik annak őrzéséről.

(4) Ha az elhalt bérlőnek lakbértartozása van, a bérbeadó hagyatéki teherként igényét köteles bejelenteni.

21. § (1)³⁷ Az önkormányzati lakást jogcím nélkül használó személy által fizetendő lakás használati díj a lakáshasználat megállapításának időpontjától számított 2 hónapon belül megegyezik a lakbér mértékével.

(2)³⁸ A lakáshasználati jog megállapításától számított 2 hónapon túl a bérbeadó havonta 15 %-kal emelheti a lakáshasználati díj mértékét, melynek legmagasabb összege nem haladhatja meg a lakás mindenkori bérének tízszeresét.

22. § (1) E rendelet alapján történt bérbeadások során a lakásbérleti szerződés megkötéséhez meg kell határozni azt a határidőt, amely alatt a leendő bérlőnek a lakásbérleti szerződést meg kell kötni.

(2) Ha a leendő bérlő a lakásbérleti szerződést a megjelölt időpontig nem kötötte meg, illetve a lakást nem vette birtokba, a bérbeadó a leendő bérlő meghallgatása után megjelöli a szerződéskötés újabb időpontját. Ennek eredménytelensége esetén a bérbeadást visszavonja.

(3) Ha a leendő bérlő a lakásbérleti szerződést az előírt határidőben neki felróható okból nem köti meg, a részére üresen tartott lakással kapcsolatos üzemeltetési és fenntartási költségek úgy terhelik, mintha a lakásbérleti szerződést megkötötte volna.

(4) Az üzemeltető köteles a lakást komfort fokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a lakásbérleti szerződésben megjelölt időpontban tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, leltár szerint a bérlő használatába átadni. A helyszínen készült leltárban fel kell tüntetni a lakás, illetőleg a lakberendezések tényleges állapotát, az esetleges hibákat, hiányosságokat. A bérlő az átvételt – észrevételeinek írásbeli rögzítésével – a leltár aláírásával ismeri el.

(5) A bérlő kérelmére a lakásbérleti szerződést az esetben is meg kell kötni, ha a beköltözés egy későbbi időpontban – a lakás rendbehozatal után – történik.

(6) A lakás rendeltetésszerű használatra akkor alkalmas, ha tiszta és az épület központi berendezéseinek lakásban lévő részei valamint a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezések üzemképes állapotban vannak.

(7) A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről az üzemeltető köteles gondoskodni. A szerződéskötéskor a felek megállapodhatnak, hogy a bérlő a szükséges munkát az üzemeltető helyett elvégzi. Ez esetben az üzemeltető a megállapodásban szereplő munkák és berendezések igazolt költségeit egy összegben, 60 napon belül köteles a bérlő részére megtéríteni, vagy szerződésben foglaltak szerint az ingatlanra megállapított bérleti díj terhére beszámítható.³⁹

(8) Az üzemeltető és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást korszerűsíti, vagy egyéb szempontból a lakás jobb használatát eredményező átalakítást végez.

(9) A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák megjelölését, befejezésének határidejét, várható költségét és megfizetése feltételeit, módját azzal, hogy a munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyeket a bérlő köteles megkérni.

23. § (1) Az üzemeltető köteles gondoskodni a kizárólag önkormányzati tulajdonban lévő épület karbantartásáról, a központi berendezések állandó üzemképes állapotáról, a lakásban lévő fogyasztásmérő, illetőleg biztosítótáblától kezdődő elektromos vezetéknek és érintésvédelmi rendszernek a felújításáról, vagy a hatósági előírásoknak megfelelő kialakításáról.

(2) Az üzemeltető szükség szerint ellenőrizheti a lakás rendeltetésszerű használatát és a bérlőt terhelő kötelezettségek teljesítését. Az ellenőrzés munkanapokon 8-20 óra között végezhető, amelyről előzetesen írásban kell tájékoztatni a bérlőt.

24. § (1) A bérlő a bérlet ideje alatt köteles gondoskodni a lakás belső festéséről és mázolásáról, burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, cseréjéről, kivéve, ha arra a falban vagy a födémben lévő vezetékek javításával összefüggő helyreállítási munkákkal, továbbá az épület felújítása során végzett munkákkal kapcsolatban kerül sor.

(2) A bérlő a bérlet ideje alatt köteles gondoskodni az elektromos vezetéknek és érintésvédelmi rendszerének a fogyasztásmérőtől, illetőleg a biztosítótáblától kezdődő szakaszán keletkezett hibák javításáról, a kapcsolók és a csatlakozóaljak cseréjéről.

(3) A bérlő köteles gondoskodni a lakásberendezések karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról és cseréjéről, továbbá a lakás tisztántartásáról.

(4) A bérlő a szerződésben vállalt és e rendeletben felsorolt kötelezettségeit olyan időpontban és módon köteles bejelenteni, ahogy azt a lakás illetőleg a lakásberendezések állapota szükségessé teszi.

25. § (1) A bérlő a szerződés lejárta vagy felbontása esetén köteles a lakást üresen, tisztán, a lakberendezésekkel együtt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban az üzemeltetőnek – külön felszólítás nélkül átadni.

(2) Az üzemeltető és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakás visszaadásakor a bérlőt terhelő helyreállítási munkákat a bérlő költségére a bérbeadó végzi el.

26. § (1) Ha a Tv. 18. §-ában szabályozott szüneteltetésre bérbeadói kezdeményezés miatt kerül sor, a bérlő elhelyezéséről az építés, bővítés, stb. teljes időtartamára bérbeadó gondoskodik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti elhelyezés során felmerülő, költözéssel kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik.

27. § A lakás elidegenítéséről a képviselő-testület dönt.

28. § (1) Az eladásra kijelölt önkormányzati tulajdonban álló lakások forgalmi értékét ingatlan forgalmi szakértővel kell megállapíttatni.

(2) A beköltözhető üres lakás értéke az ingatlanszakértő által megállapított forgalmi érték.

(3) A képviselő-testület az ingatlanszakértő által megállapított forgalmi értéktől indokolt esetben eltérhet.

29. § (1) Részletfizetéssel történő vétel esetén:

(2) A hátralékra bejegyzett jelzálogjog fennállásáig a lakás tulajdonjoga másra át nem ruházható.

(3) E rendelet alapján megvásárolt lakás megterhelhető:

(4) Ha a vevő a havonta esedékes törlesztő részlet fizetésével késedelembe esik, a késedelmes teljesítés után a Ptk. szerinti késedelmi kamatot kell fizetnie.

30. § (1) Elidegenítésre kijelölt üres, beköltözhető lakás pályázat útján értékesíthető.

(2) A pályázati feltételeket a helyben szokásos módon 30 napra közzé kell tenni.

(3) A hirdetményben közölni kell a lakás címét, alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát, a legalacsonyabb vételárat (beköltözhető forgalmi értéket), fizetési feltételeket, továbbá a versenytárgyalás helyét, időpontját, egyéb feltételeit. Lehetőséget kell biztosítani az érdeklődőknek arra, hogy a hirdetményben közölt lakást megtekinthessék.

(4) A versenytárgyaláson csak az vehet részt, aki pályázatot nyújtott be.

(5) A lakás annak értékesíthető, aki a legmagasabb vételár megfizetésére tesz ajánlatot és a vételár 10 %-át foglalóként a tárgyalás helyszínén befizeti.

(6) A versenytárgyalás nyertesével 8 napon belül szerződést kell kötni.

(7) Ha a nyertes a szerződéskötést elmulasztja, a második legmagasabb vételárat ajánlóval kell a szerződést megkötni, amennyiben az általa ajánlott vételár és a nyertes ajánlata között 10 %-nál nem nagyobb a különbözet.

(8) Az értékesítés meghiúsulása esetén a pályázatot meg kell ismételni.

31. § Az önkormányzati lakások bérletével és elidegenítésével kapcsolatban az érintett állampolgárok az alábbi személyes adatokat kötelesek szolgáltatni:

32. § (1) Ez a rendelet 2002. július 01-jén lép hatályba, az újonnan meghirdetésre kerülő bérlakások pályázati kiírásában azonban már az 1. sz. mellékletben meghatározott bérleti díjakat kell alkalmazni.

(2) Ezzel egyidejűleg a 3/2001. (I. 25.) és a 11/2001. (IV. 26.) számú önkormányzati rendeletekkel módosított és egységes szerkezetbe foglalt 16/2000. (XII. 7.) számú önkormányzati rendelet valamint a 14/1999. /VII. 28./ Kt. sz. rendelet 2. és 3. §-a hatályát veszti. A 26/2007. (XII. 20.) rendelet 2009. január 1-el hatályát veszti.

33. § E rendelet a belső piaci szabályozásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK. Irányelvnek való megfelelést szolgálja.