1. § (1) A rendelet területi hatálya Bonyhádvarasd község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide érve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásai alkalmazandók.

(3) ¹A 27. §-ban szereplő helyi védelemben részesült építmények címlistája építészeti szakvélemény alapján (törlés, új védettség), és a 34. §-ban foglalt egyes sajátos jogintézmények követelményrendszerének figyelembevételével, e rendelet módosításával változtatható meg.

(4) ²A rendelet a V-1, V-2, V-3 rajzszámú tervlapokkal és az azt módosító, üdülőterületre vonatkozó tervlappal együtt érvényes.

2. § (1) ³

(2) A földmunkával járó beruházások tervezése és engedélyezése során a kulturális örökségvédelemről szóló 2001. évi LXIV. törvény rendelkezéseit érvényre kell juttatni.

4. § A település geológiai felépítése és morfológiai jellemzői miatt szükséges tennivalók:

5. § (1) ⁶

(2) ⁷

(3) Ez a korlátozás nem vonatkozik a meglévő épületek felújítására és bővítés nélküli korszerűsítésére, továbbá a korábbi előírások szerint engedélyezett és épült épületek bővítésére. Az építési övezeti, övezeti előírásoknak nem megfelelő épületek abban az esetben bővíthetők, ha:

(4) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően építés (illetve telekalakítás) a szabályozási tervvel nem egyező területfelhasználás esetében akkor is engedélyezhető, ha:

(5) ⁹

(6) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről, vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.

(7) ) Az építési engedély megadásának feltétele a mértékadó talajvízszintek vizsgálata, megállapítása.

(8) Állattartó épület építésének engedélyezési eljárásánál a vonatkozó önkormányzati rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell.

6. § (1) Az új telkek legkisebb méreteit az övezeti előírások szerint kell megállapítani.

(2) A korábban kialakított építési telkek akkor is beépíthetőnek minősülnek, ha a méreteik csak a kialakításuk idején hatályos előírásoknak felelnek meg.

(3) ¹⁰A mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi földeket magába foglaló tömbökön belül csak akkor adható engedély telekalakításra, ha előzetesen az egész tömbre kiterjedő elvi telekalakítási engedélyt adott az építésügyi hatóság. 1 ha-nál nagyobb földrészleteknél az ingatlan fekvése szerinti illetékes Járási Hivataltól meg kell kérni az érintett területek más célú felhasználásának engedélyezését is.”

7. § (1) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat engedélye szükséges.

(3) A község közterületein engedélyezhető eltérő használat különösen az alábbi lehet:

(4) Az önkormányzat a közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának további módjait, időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját, esetleges tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit külön rendeletben szabályozza.

8. § (1) A közművek területigénnyel járó létesítményeit, továbbá a működésük által megkövetelt védőterületeket a szabályozási terven jelölt területeken kell elhelyezni.

(2) A szennyvizek elhelyezésére (kezelésére, tisztítására) vonatkozóan a mindenkori hatályos előírások mérvadók.

(3) A közművek elhelyezésével érintett területeken belül építmény elhelyezése csak az illetékes szakhatóság eseti előírásai szerint (esetleg ideiglenes jelleggel) kerülhet sor.

(4) ¹¹

9. § (1) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az épületek az oldalhatáron sorosan, az utcai építési vonaltól minimálisan 5,0 méteres távolságban keresztszárnnyal is bővülhetnek.

(2) A héjalás cserép, vagy cserép jellegű, a környezethez illeszkedő színezésű legyen.

(3) ¹²

(4) Jelentős bevágásokkal, tereplépcsőkkel tagolt területek beépítése előtt mérnök-geológiai, geotechnikai vizsgálatokra alapozva kell tisztázni a beépítés feltételeit, a bevágások maximális magassága a 2,00 m-t nem haladhatja meg.

(5) A 10 m-nél magasabb önálló hírközlési építmény, szerkezet a belterületen, illetve a mezőgazdasági területen belül a szőlő, valamint gyümölcsös területen nem telepíthető.

(6) A belterület déli vízfolyásmenti, magas talajvízállású részein felszín alatti építmények létrehozásának feltételeit a talajvíz várható szintjének ismeretében kell meghatározni.

(7) Az utcafronti kerítések áttört jelleggel a kialakult állapothoz illeszkedjenek, max. 80 cm-es lábazat készíthető. Két telek közötti kerítés tömör kialakítású is lehet. Lejtős területen a kerítés vonalvezetése a rendezett terep síkjához igazodjon.

10. § (1) ¹³

(2) ¹⁴

(3) ¹⁵

(4) Az állattartó épületek elhelyezésekor és telepek létesítésekor betartandó legkisebb távolságok és védőtávolságok vonatkozásában a [41/1997. (V. 28.) FM számú] rendeletben, valamint az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által kiadott [OTH 3003/98. számú levelében] foglaltakat kell figyelembe venni.

11. § (1) Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához biztosítandó várakozóhelyek száma idényszerű használat esetében 30%-kal csökkenthető.

(2) Az ideiglenes, illetőleg alkalmi közterületi üzleti területekhez nem szükséges új várakozóhelyeket létesíteni.

(3) Az OTÉK 42. §-a által előírt, illetőleg az (1) bekezdés szerint csökkentett számú várakozóhelyek 30%-a – az Önkormányzattal kötött szerződés alapján – a kapcsolódó közterületen is megépíthető.

(4) Az építési engedély kiadásának feltétele, hogy az építtető a szerződésben megállapított építési költséget az Önkormányzat elkülönített számlájára előzetesen befizesse.

(5) A várakozóhelyek használatára és fenntartására külön szerződést kell kötni.

(6) Az önkormányzat a gépjárművek folyamatos parkolására közterületen erre a célra szolgáló helyet jelölhet ki.

(1) A legkisebb telepítési távolság az egymással szembenéző olyan épületek között, amelyeknek homlokzata huzamos tartózkodás célját szolgáló helyiség nyílását tartalmazza, az építési telekre előírt (megengedett) legnagyobb építménymagasság mértéke. A nyílás nélküli kialakítású, vagy csak az egyik, nem huzamos tartózkodás célját szolgáló helyiség nyílásait tartalmazó homlokzatú épületek között telepítési távolságot nem kell tartani.

(2) A lakó-, közösségi és ipari-, tárolási-, valamint mezőgazdasági épületek tűztávolsága vonatkozásában a hatályos jogszabályi előírások alapján kell meg meghatározni a tűztávolságot.

(3) Az építmények elhelyezése vonatkozásában a hatályos jogszabályi előírások az irányadók.

(4) Minden létesítés, építészeti átalakítás, bővítés, rendeltetés mód váltás során érvényre kell juttatni a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló jogszabályi előírásokat.

(5) A létesítmények védelme érdekében a tűzoltó berendezések, tűzoltó készülékek, felszerelések és egyéb technikai eszközök működéséhez szükséges oltó- és egyéb anyagokat a jogszabályban előírtak szerint biztosítani kell.

(6) A tűzoltóság vonulása és működése céljára – ha arról jogszabály másként nem rendelkezik – az építményekhez olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.

13. § község belterületét növelni a szabályozási terven jelölt területtel, a tényleges felhasználás szándékának testületi határozattal történő megerősítését követően lehet a község északi, északkeleti déli illetve északnyugati részén. A tervezett belterület bővítés az igények ismeretében ütemezetten történhet.

14. § (1) A szabályozási terv a rendelet 7. melléklet, 8. melléklete szerint

(2) község beépítésre szánt területén a következő területfelhasználási egységek vannak:

(3) A község beépítésre nem szánt területén a következő területfelhasználási egységek vannak:

15. § (1) A szabályozási terven (a továbbiakban: a terv) kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

(2) A kötelező erejű elemek módosítása a szabályozási terv módosítását vonja maga után.

(3) ) Azokon a területeken, ahol a területfelhasználás vagy az építési övezet a szabályozási terv szerint megváltozik, a telekalakítás és építés a változásnak megfelelően engedélyezhető.

(4) ¹⁸A jelkulcsban szereplő jelek közül az alábbiak kötelező érvényűek, ezek megváltoztatása csak a rendezési terv módosításával lehetséges:

(5) ¹⁹Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül változtatható irányadó jellegű jelek:

(6) A szabályzatban használt homlokzatmagasság meghatározása: az építmények egyes homlokzatfelületeinek külön-külön számított (az OTÉK 1. sz. mellékletének 23. pontja szerint) F/L értéke.

16. § (1) A területek az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint területfelhasználási egységekre osztottak. A területfelhasználási egységeket, határaikat, és jelkulcsaikat a szabályozási terv tartalmazza.

(2) Megjegyzés:

17. § (1) A területen az OTÉK 14. § (1) és (2) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el. Az Lf-1, Lf-2, Lf-3 építési övezetben egy ingatlanon maximum 2 lakás helyezhető el. Az Lf-4 építési övezetben maximum 4 lakás helyezhető el.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető gazdasági célt szolgáló épületekre – mező- és erdőgazdasági építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kézműipari építmény – vonatkozó szabályok: 2.1. A gazdálkodási célú épület – ha a telken lakóépület is van – nem lehet nagyobb az építési telek méretének 15%-ánál. A lakótelek beépítettsége a gazdálkodás építményeivel együtt sem lehet nagyobb az övezetekre vonatkozó mértéknél.2.2.Gazdálkodás céljára elsősorban a meglévő gazdasági épületeket kell felhasználni.2.3. A meglévő gazdasági épület felhasználásakor:

(3) A kialakult építési övezetekben maximum két telek vonható össze. Az újonnan kialakuló lakóterületen a telek legnagyobb szélessége 40,0 m .

(4) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a rendelet 3. melléklete szerinti táblázatok tartalmazzák. A területen az építési hely határát – az építési engedélyezési eljárás során – úgy kell meghatározni, hogy a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes lefolyása biztosított legyen, ugyanakkor a létrehozott építmények állékonysága is biztosított legyen. Az Lf-4 jelű építési övezetben az övezeti előírások figyelembe vétele mellett maximum 4 lakás alakítható ki.

(5) ²⁰A tetőformát, a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedve kell kialakítani, illetve megválasztani. Az illeszkedési feltétel teljesítésének igazolásához az építési hatóság és a tervező kérheti a települési főépítész, annak hiányában a megyei főépítész állásfoglalását. Az épületek tömegéből adódó változatos tetőformák, a hagyományokban gyökerező kontyolások és fióktetők alkalmazása ajánlott

(6) Lakóterületen lakóépülettől különálló épület (gazdasági épület) – kialakult állapot kivételével – legfeljebb 4,0 m építménymagasságú, a helyi hagyományoknak megfelelő kialakítású, anyaghasználatú lehet.

(7) ²¹

(8) ²²

(9) A belterület déli vízfolyásmenti, magas talajvízállású részein felszín alatti építmények létrehozásának feltételeit a talajvíz várható szintjének ismeretében kell meghatározni (Lf-3 és Lf-4 jelű építési övezetek területén a vízfolyások mentén).

(10) A területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,3.

(11) ²³Az utcafronti kerítés csak az utcaképbe illeszkedő nem zárt kerítés lehet.

(12) A két ingatlan közötti kerítés maximum 2 m magas teljesen zárt kerítés is lehet, melyet mindig az alsó telek tulajdonosa, vagy használója köteles elkészíteni.

18. § (1) A területfelhasználási egységben az OTÉK 20. § (4) és (5) bekezdésben megnevezett, valamint mezőgazdasági építmények helyezhetők el.

(2) A területen nem helyezhető el egészségügyi, szociális épület, roncsautó tároló és bontó épület.

(3) E területfelhasználási egységbe az igazgatási területen kialakult, jelenleg belterületbe vont terület, valamint a 090. hrsz.-ú út északi oldalán kijelölt terület tartozik.

(4) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat 4.melléklet szerinti táblázat tartalmazza.

(5) A területre a jelenlegi telekstruktúra megváltoztatásához szükség esetén telekalakítási terv készítendő.

(6) Az ipari területen élelmiszer gyártása, csomagolása, valamint tűz- és robbanásveszélyes tevékenység csak a környezetre kiterjedő, a terhelések környezeti kölcsönhatás vizsgálata szerint folytatható, illetve engedélyezhető.

(7) A területen bódé, faház, selejtes jármű, stb. csak ideiglenesen, felvonulási épületként (az építkezés időtartamára) telepíthető.

(8) Az utca felőli telekhatárokon csak maximum 50 cm magasságú tömör (beton, kő, vagy tégla) lábazatos, 1,50- 2,20 m közötti magasságú kerítés létesíthető.

(9) Az építési övezetben előkertben max. 10 m2-es portaépület elhelyezhető.

(10) A területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,5.

19. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) és más beépítésre szánt területfelhasználású területektől eltérnek.

(2) A különleges terülteket a rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(1) A hétvégi házas területen legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek helyezhetők el.

(2) A területen kizárólag üdülőépület és az azt kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.

(3) Terepszint feletti építmények összes bruttó alapterülete legfeljebb 100 m² lehet, valamint a terasz alapterülete nem haladhatja meg a 25 m2-t.

(4) Terepszint alatti építmény az építési helyen belül, legfeljebb a beépítési érték mértékéig alakítható ki.

(5) Az övezetben faház létesíthető a tűzvédelmi előírások betartásával.

(6) A területen elhelyezhető üdülőépületek esetében a tetőtér is beépíthető.

(7) Az övezetben sátortetős épület nem létesíthető.

(8) Az épületeket 38-45o hajlású magas tetővel kell kialakítani, legfeljebb 10 m gerincmagassággal. Hullámlemez jellegű tetőhéjazati anyag nem alkalmazható.

(9) Az övezetben kialakítható jellemző traktusszélesség legalább 7 m , legfeljebb 12 m .

(10) Az övezetben az előkert mérete 5 m , hátsókert mérete legalább 5 m , oldalkert mérete legalább 3 m .

(11) Zárt (oldalfalakkal határolt, fedett) gépkocsitároló kizárólag az üdülőépülettel egy tömegben alakítható ki.

(12) Az övezetben állattartó épület, siló, állatkifutó, trágyatároló és különálló árnyékszék nem helyezhető el.

(13) Komposztáló, és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény kizárólag terepszint alatt, fedett kialakítással telepíthető.

(14) Az övezetben a fő funkciót képviselő épület építészeti-műszaki tervét a hatósági engedélyezési eljárásra történő benyújtás előtt a települési, annak hiányában a megyei főépítés véleményezi.

(15) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 9. melléklet szerinti táblázat tartalmazza:

20. § A szabályozási terv a következő beépítésre nem szánt területeket használ.

21. § (1) E terület-felhasználási egység (terület) az OTÉK 26. § (1) és (3) bekezdésben leírt célra szolgál.

(2) Az e területbe tartozó közterületek telekhatárait, szabályozási szélességét a szabályozási terv jelöli. E területsávba eső meglévő épületeken mindennemű építési tevékenység – a területsáv kialakításának várható idejét, az épületeknek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével – engedélyezhető.

(3) A közutak, vasutak építési területének legkisebb szélességét – ahol a szabályozási terv másként nem jelöli – az OTÉK 26. § (2) bekezdés szerint kell biztosítani.

(5) A község közúti átkelési szakaszai, valamint lakóútjai a jelenlegi szabályozási szélességükben megmaradnak. Az utcákban kialakult burkolatszélesség szükség szerint növelhető.

(6) ²⁵

(7) A község meglévő és tervezett úthálózatának osztályba sorolását a 6. melléklet tartalmazza (Útügyi műszaki előírás szerint).

22. § (1) E területfelhasználási egységbe (területbe) a közparkok (Z) tartoznak.

(2) A területen legfeljebb 3,0 m építménymagasságú építmények helyezhetők el.

(3) A közparkokat külön kertészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani.

(4) A közparkokban az OTÉK 27. § (4) és (5) bekezdése szerint helyezhető el építmény.

(5) A meglévő és újonnan létesítendő zöldterületek és felületek folyamatos fenntartásáról esetenkénti felújításáról a tulajdonos gondoskodik.

(6) A szabályozási tervben jelölt, jelenleg más rendeltetésű területeken az eredeti rendeltetés megszüntetése után az előfásítást el kell végezni.

23. § (1) E területfelhasználási egységbe (területbe) gazdasági (Eg), védelmi (Ev) és parkardő (Ep) rendeltetésű erdők, illetőleg az ilyen célra kijelölt területek tartoznak, azok besorolását a mindenkor érvényes erdőgazdálkodási üzemterv tartalmazza.

(2) ²⁶

(3) ²⁷

(4) ²⁸

(5) ²⁹

24. § (1) E területfelhasználási egységben (V) az OTÉK 30. § (2) bekezdése szerint lehet építményeket elhelyezni.

(2) ³⁰

(3) A község vízgazdálkodási területei az alábbi övezetekre tagolódnak:

25. § (1) ) E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 29. §-a szerinti célt szolgálja.

(2) ³¹A termőföld védelme érdekében minden építési, közműépítési és tereprendezési munka során gondoskodni kell a termőréteg (humuszos termőtalaj) megmentéséről és más termőföldön való hasznosításáról.

(3) ³²Mezőgazdasági területeken földművelési tevékenység csak a földművelésre vonatkozó jogszabályok betartása mellett folytatható.

(4) A szabályozási terven jelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület erdőterületté az illetékes hatóságok jóváhagyásával, a településrendezési terveken nem jelölt közlekedési és vízgazdálkodási rendeltetésű területté a szabályozási terv módosításával sorolható.

(5) Gyepterületek megszüntetése és létesítése csak szakhatósági vélemény alapján engedélyezhető.

(6) Az előírások szerint maximálisan beépített földrészlet tovább nem osztható.

(7) A mezőgazdasági terület a következő övezetekre tagolódik:

(8) Általános mezőgazdasági övezet (Má):

(9) Birtoktest – birtokközpont kialakítására vonatkozó szabályok:

(10) ) A termőföldön történő beruházásokat a talajvédelmi beruházások károsítása nélkül kell megvalósítani.

(11) Gondoskodni kell a meliorációs beruházások során elkészült úthálózat fenntartásáról.

(12) Telkesítéseknél, az úthálózat módosításainál úgy kell eljárni, hogy az ne segítse elő a deflációs, eróziós kártételek, valamint szélsőséges vízháztartási helyzet kialakulását.

(13) A „házikert” (HK) a település belterületén elhelyezkedő, jelenleg is kertként művelt ingatlanok, illetve a lakótelek nem beépíthető (építési helyen kívüli) része. A telken, illetve telekrészen épület, építmény – pince kivételével – nem helyezhető el.

(14) ³⁶

(15) A mezőgazdasági területen jelölt térségben szélerőmű telepítése a jogszabályok figyelembe vételével létesíthető.

26. § (1) A település műemlék épületei:

(2) Műemléki környezetbe tartozik a 120, 114/1/2/3, 115, 116, 117/3/4/5, 119, 121, 122 helyrajzi számú területek.

(3) A település műemlék épületeit és azok műemléki környezetét a tervlap is tartalmazza.

27. § A szabályozási terv készítése során elvégzett építészeti értékvizsgálat alapján helyi védelemben (HV) részesített épületek listáját az 1. melléklet tartalmazza.

28. § A helyi védelem kiterjed az épületek, építmények teljes tömegére, szerkezetére, anyagaira, díszítésére, színezésére és közvetlen környezetére, (telkére, hozzá tartozó területére), valamint kerítésére, kapuzatára, a csatlakozó terület kialakítására, burkolatára.

29. § (1) A védett épületek felújítási (bővítési) munkái során az épületek építészeti alaktani rendje / alapvető tömege, utcai és udvari (tornácos) főhomlokzata, azokon a nyílásrend, tagozatok – lényegében a védelem tárgya – nem változhat.

(2) Védett épület bővítése az oldalhatár mentén ill. rövid keresztszárnnyal az udvari részen történhet. A keresztszárny a lakóház eredeti főbejárata (konyhai bejárat) után helyezhető el, így a lakóház eredeti tömegéből és tornácából a nagyobb rész érintetlen maradhat.

(3) A védett épület közvetlen szomszédságában lévő építkezés engedélyezési dokumentációját ki kell egészíteni utcaképpel, amely az adott építkezés két-két szomszédos épületének utcai homlokzatát, kerítését, kapuzatát, valamint a jellemző növényzetet is tartalmazza.

(4) Védett épületen végzendő minden olyan építési, tatarozási munkát, amely az épület megjelenésében (akárcsak színében is) változást okoz, csak az építési hatóság előzetes hozzájárulásával lehet végezni.

30. § (1) A tulajdonos köteles az épület, építmény jókarban tartásáról gondoskodni, azt a meghatározott módon és időszakonként felülvizsgálni.

(2) Ha a védelem érdeke megköveteli, az első fokú építési hatóság elrendelheti a védett épület jókarban tartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, elrendelheti a korábban, vagy engedély nélkül kivitelezett – a védelem tárgyát torzító – átalakítások, toldások, stb. helyreállítását.

(3) ³⁷

31. § (1) A rendelet 2. mellékletét képező régészeti lelőhelyekre vonatkozóan a 2001. évi LXIV. tv. és a kapcsolódó rendeletek előírásai betartandók.

(2) ³⁸

(3) ³⁹

(4) ⁴⁰

31/A. § Hatálya kiterjed a föld és a víz védelmére, a levegő tisztántartására, az élővilág-, táj- és természet védelmére, a települési környezet megóvására, zaj- és rezgések elleni védelemre, valamint a hulladékkezelésre.

32. § (1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.

(2) ⁴¹

(3) ⁴²

(4) ⁴³

(5) ⁴⁴

(6) ⁴⁵

(7) ⁴⁶

(8) ⁴⁷

32/A. § (1) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket. [Jelenleg: Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelmével kapcsolatosan kiadott 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV. 19.) KöM, a 140 Kw_th és az ennél nagyobb, de 50 MW_th-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet rendelkezik.]

(2) Élővízbe bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani. [Jelenleg: Az élővízbe bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001. (X. 26.) Korm. rendelet alapján a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló 9/2002. (III. 22.) KöM-KöViM együttes rendelet határozza meg.]

(3) A közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó küszöbértékeket be kell tartani. [Jelenleg: A közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó küszöbértékeket a csatornabírságról szóló 204/2001. (X. 26.) Korm. rendelet tartalmazza.]

(4) A felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékeket be kell tartani. [Jelenleg: A felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékeket a 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet tartalmazza.]

(5) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken. [Jelenleg: Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység létesíthetésének, illetve üzemeltetésének zajkibocsátási, zajterhelési határértékeit, a zajtól védendő területeken a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.]

(6) ) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. [Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.]

(7) Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni. [Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. melléklete tartalmazza.]

(8) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket. [Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.]

32/B. § (1) Az egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszűntetésére irányuló, az elérhető legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság. [Jelenleg: az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások részletes szabályait a 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet tartalmazza.]

(2) A “környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek”-re környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. [Jelenleg: A “környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek” körét a 20/2001. (II. 14.) Kormányrendelet határozza meg. A környezeti hatásvizsgálat készítésének és a környezetvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatásának szabályait az 1995. évi LIII. törvény, illetve a 20/2001. (II. 14.) Kormányrendelet tartalmazza.]

(3) Bonyhádvarasd a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint “C” kevésbé érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján -–történhet. [Jelenleg: a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a 33/2000. (III. 17.) Kormányrendelet és a 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet határértékei betartása szerint történhet.]

(4) ) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni. [Jelenleg: a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerint].

(5) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. [Jelenleg: az 1994. évi LV. törvény 70. §-ának előírásai szerint.]Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. [Jelenleg: az 1996. évi LIV. törvény és a 29/1997. (IV. 30.) Kormányrendelet szerint.]

(6) A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint. [Jelenleg: a “telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet határozza meg.]

(7) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít. [Jelenleg: az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló többször módosított 4/1997. (I. 22.) Kormányrendelet 17. § (4) bekezdése és 18. §-a.]

(8) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében irányadó jelleggel érvényesíteni kell az előírásokat és a „jó mezőgazdasági gyakorlat” szabályait. [Jelenleg: a 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet és az 1. sz. melléklete szerint.]

(9) Bonyhádvarasd településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.

(10) A hulladékok elhelyezéséről -–különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra -–gondoskodni kell. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról. [Jelenleg: a hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a 10/2002. (III. 26.) KöM rendelettel módosított 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet tartalmazza.]

33. § (1) A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától akkor, ha a növény gondozását saját ingatlanon végzik

(2) A fák, bokrok, egyéb növények ágai a szomszédos telekre és a közterületre nem nyúlhatnak át.

(3) A közút mellett, valamint egyéb közterületen az építési területük határai és a növények között az (1) bekezdéstől eltérően a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:

(4) A közterületen történő fás szárú növény ültetéséhez, telepítéséhez az önkormányzat engedélye szükséges.

34. § (1) ⁴⁸

(2) Jelen rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:

2.1 Építésjogi követelmények:

(3) Beültetési kötelezettség:

3.1 A közutak építési területén fasorokat kell telepíteni. A fasorok helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell.

3.2 Az új jármű-várakozóhelyeket az OTÉK 42. § (7) bekezdése szerint fásítani kell.

35. § Szabálysértést követ el és 30 000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki a jelen rendelet 33. §-ában foglalt rendelkezéseket, korlátozásokat megszegi vagy kijátssza.

36. § (1) Jelen rendelet a 2004. 07. 01. napon lép hatályba, és ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 3/1989. (XII. 18) sz. rendelet, valamint az azt módosító 5/2000. (II. 20.) Kt. rendelet.

(2) E rendelet szabályait az újonnan indult ügyekben kell alkalmazni.