1. § E rendelet célja, hogy Baja közigazgatási területén az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: OTÉK) foglaltakon túl az építés rendjének – ide értve a terület használata, az építmény elhelyezése, a telekalakítás, építés alapjául szolgáló terv készítése, építmény építése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, elmozdítása vagy lebontása, az építmény rendeltetésének megváltoztatása – helyi szabályait meghatározza.

2. § E rendelet alkalmazása során

3. § Baja közigazgatási területének külterületére vonatkozó szabályozási tervét az 1. melléklet szerinti SZ-1 jelű Szabályozási Terv M=1:8000 méretarányban (a továbbiakban: SZ-1 terv), Baja közigazgatási területének belterületére vonatkozó szabályozási tervét a 2. melléklet szerinti SZ-2 jelű Szabályozási Terv M=1:2500 méretarányban (a továbbiakban: SZ-2 terv, az 1-2. melléklet a továbbiakban együttesen: szabályozási terv) állapítja meg.

4. § (1) A szabályozási terven alkalmazott kötelező szabályozási elem

(2) A kötelező szabályozási elem csak e rendelet módosításával változtatható meg.

(3) A szabályozási terven alkalmazott irányadó szabályozási elem

(4) A (3) bekezdés szerinti irányadó szabályozási elemek javasolt megoldást ábrázolnak, figyelembe vételük nem kötelező.

(5) A szabályozási terven alkalmazott tájékoztató elem

(6) Az (5) bekezdésben foglalt tájékoztató elemeket magasabb rendű jogszabályok állapítják meg, a szabályozási tervek e magasabb rendű jogszabályoknak megfelelően csak tájékoztatólag ábrázolják.

5. § (1) A közterület-alakítás célja, hogy a szabályozási terven megjelölt közterület-használatnak forgalomtechnikai, településökológiai szempontból legmegfelelőbb, a település egésze szempontjából egységes és összehangolt fejlesztését segítse.

(2) A közterületek határait a szabályozási terv meglévő és tervezett szabályozási vonalai határolják le.

(3) Amennyiben az adott közterületre vonatkozóan nincs érvényben lévő közterület-alakítási terv, a közterület alakítására vonatkozó rendelkezéseket a szabályozási terv által a közterületre megfogalmazott övezethez tartozó előírások tartalmazzák.

(4) Amennyiben az adott közterületre vonatkozóan van érvényben lévő közterület-alakítási terv, a közterület alakításánál a szabályozási terv által, a közterületre megfogalmazott övezethez tartozó előírásokat és a közterület-alakítási tervben megfogalmazottakat együttesen kell alkalmazni.

6. § A szabályozási terv

7. § (1) Baja területén az Országos Ökológiai Hálózat elemeit, az országosan védett természeti területek, azok védőterületei, a nemzeti park és a Natura 2000 területek (a továbbiakban együttesen: védett terület) lehatárolását a szabályozási terv az érintett államigazgatási szerv adatszolgáltatása alapján tájékoztatólag tartalmazza.

(2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvását, különösen

(3) A település külterületén csarnoképület vagy takarmánytároló létesítése esetén az építményt közterület felől növényzettel takartan kell kialakítani.

(4) Tájképvédelmi területen új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés az építési engedélyezés során látványtervvel igazolandó.

8. § (1) A beruházások nem járhatnak olyan hatással, mely a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszi.

(2) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatások, valamint engedély alapján végezhető ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezeti hatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok állásfoglalása alapján.

(3) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak a vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

(4) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat.

(5) Új, jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.

(6) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes technológiákat.

(7) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket.

(8) Élővízbe bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani.

(9) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.

(10) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű vagy megváltozott övezeti besorolású területeken megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.

(11) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belül, vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket.

9. § (1) Termőföld más célú hasznosítását, a termőföldön történő építés lehetőségét a termőföld védelméről szóló törvény és a kapcsolódó jogszabályok vonatkozó előírásai szabályozzák. A termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és az újrahasznosításáról a vonatkozó jogszabályban előírtak szerint az építtető köteles gondoskodni.

(2) A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a talaj erózióvédelme, a terület gyommentesen tartása, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül biztosítható legyen.

(3) Az építési terület kialakítása, építési munka végzése során a környezetet károsító anyagokat a terület-előkészítés részeként el kell távolítani, feltöltés nem tartalmazhat környezetet károsító anyagokat.

(4) Telken vagy közterületen szennyezett talaj átmenetileg sem tárolható, az esetleges talajszennyezés kitermelése után a folyamatos elszállításáról a terület tulajdonosa köteles gondoskodni. Új épületet elhelyezni, meglévő épület rendeltetését megváltoztatni csak az esetleges talajszennyezettség megszüntetése után szabad. Szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt kármentesítést követően, környezetvédelmi engedély alapján szabad.

10. § (1) A levegő tisztaságának védelme érdekében a vonatkozó jogszabályokban meghatározott területi immissziós határértékeket, illetve a tevékenyég környezetvédelmi engedélyében előírt egyedi kibocsátási (emissziós) határértéket meghaladó környezetterheléssel járó építési tevékenységet folytatni, új építményt elhelyezni, építményben tevékenységet folytatni, illetve meglévő rendeltetési módot megváltoztatni nem lehet.

(2) A huzamos emberi tartózkodásra hasznosított területeket bűzzel zavaró területhasználat, építési tevékenység, illetve építményben tevékenység nem folytatható. Meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható vagy betiltható, amennyiben a közegészségügyi hatóság az onnan származó bűzt a lakosság számára zavarónak minősíti.

(3) Új légszennyező környezeti emisszióval járó bűzterhelő létesítmények a védendő területek jó környezetminőségének fennmaradását szolgáló védelmi intézkedéseket biztosítva, a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartásával helyezhető el.

(4) Állattartó építmény és trágyatároló nem építhető élelmiszertároló, -feldolgozó és -forgalmazó építményektől, továbbá iskola, óvoda, bölcsőde, egészségügyi intézmény és gyógyszertár telekhatárától számított 50 méteren belül.

11. § (1) A vízfolyások, a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, a vizek szennyeződését eredményező építési munka a területen nem folytatható.

(2) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, a beépítésre nem szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.

(3) A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán vagy a környezet-védelmi és/vagy vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető.

(4) A szennyvízközművek által nem ellátott területeken a közműhálózat kiépítéséig a közműpótló használata megengedett és kötelező.

(5) A közműpótló berendezés – kivéve a vízbázisok védőövezeteit, ahol a közműpótló nem megengedett – csak az illetékes szakhatóságok által meghatározott időre, a csatornahálózat kiépítéséig, illetve a hálózatra rákötés megvalósíthatóságáig alakítható ki.

(6) Szennyvíz a közcsatorna-hálózatba csak az országos jogszabályokban előírt minőségben vezethető. Az előírt minőségtől eltérő szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a keletkezés helyén (a létesítmény telkén) elő kell tisztítani. Szennyvíz az előírásos tisztítás nélkül a természetes vizekbe nem vezethető. Tisztítatlan szennyvíz szabadtérben csak a tisztítómű területén az egyéb előírások betartásával tározható.

(7) A tisztított és a tisztítatlan szennyvíz szikkasztása egyaránt tilos, kivéve a különleges mezőgazdasági üzemi és idegenforgalmi területen a környezetvédelmi hatóság által engedélyezett rendszerekkel történő szennyvízkezelés esetét.

(8) A természetes vizek védelme érdekében folyamatosan biztosítani kell az ökológiai egyensúly környezeti feltételeit.

(9) A felszíni vizek elvezetésének módját - legalább az együttesen kezelendő területekre kiterjedően - a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer kialakítására, valamint a növénytelepítésre vonatkozó tervek alapján kell meghatározni.

(10) Új vízfelületet (pl. tavat) létesíteni csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad és csak akkor, ha a szükséges vízutánpótlás állandóan biztosítható.

(11) Mélyebb fekvésű területen építeni csak a vízrendezést követően, a terület vízmentességének megoldását követően lehet.

(12) A település közigazgatási területén szennyvizet szikkasztani ideiglenes jelleggel sem szabad. Ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető, ahol az övezeti előírás ezt lehetővé teszi.

(13) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt övezetekben a terület kialakításának részeként, a beépítésre nem szánt övezetekben az azokat feltáró úthálózat részeként, a vonatkozó műszaki és természetvédelmi előírásoknak és jogszabályoknak megfelelően kell megvalósítani.

(14) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizekkel a környezetet nem szabad szennyezni. A szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén – még átmeneti jelleggel is – tilos. Nyílt árokra, patakra, tóra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni. A megszüntetési kötelezettség a szennyvíz előírásoknak megfelelő kezelésének egyidejű biztosítása mellet a szennyezőt terheli.

(15) Bármely építési övezetben és övezetben létesített gazdasági célú létesítményből kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelnie, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel –- legalább a szennyezettség megengedett mértékéig – elő kell tisztítani.

(16) Közvetlen élővízbe szennyezett vizet bevezetni csak a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után és vízjogi létesítési engedéllyel – az abban előírtak betartásával – lehet.

12. § (1) Az önkormányzat zaj- és rezgésvédelemről szóló önkormányzati rendeletét a hatályos jogszabályok előírásaival együtt kell alkalmazni.

(2) Bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó tevékenységgel járó területhasználat, építés csak abban az esetben megengedett, ha az általa okozott építési, közlekedési, illetve üzemi eredetű környezeti zaj, valamint a rezgésterhelés mértéke a hatályos jogszabályban az adott területhasználatú területre, az adott létesítmények körére megállapított határértékeket nem haladja meg. A területhasználat, az építés a zajvédelmi megfelelőség érdekében a területhasználó passzív akusztikai védelem kiépítésére, alkalmazására, vagy a tevékenység, területhasználat beszüntetésére kötelezhető.

13. § (1) A keletkező kommunális hulladékot és azzal együtt kezelhető termelési hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalmatlanítani. Azokon a területeken, amelyek a szervezett szemétszállításba nincsenek bekapcsolva, ott a hulladék környezetkímélő ártalmatlanításáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

(2) Ahol a szelektív hulladékgyűjtés feltételei biztosítottak, a háztartásokban és intézményekben keletkező hulladék szelektív gyűjtéséről, illetve tároló edényzetbe helyezéséről a helyi rendelkezéseknek megfelelően kell gondoskodni.

(3) Az ellenőrzött összetételű és minőségű építési törmelék - a talajvédelmi hatóság engedélyével - az építéshatóság által kijelölt területek feltöltéses tereprendezéséhez, rekultivációjához hasznosítható.

(4) A veszélyes hulladékok gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek a vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodni.

(5) A különleges kezelést igénylő lakossági hulladékok gyűjtése a szükséges hatósági engedélyek megléte esetén, a gazdasági- és különleges övezetekben kialakítható lakossági hulladékudvar területén történhet.

(6) A zöldfelületeken keletkező zöldhulladékot külön jogszabályban foglaltak szerint kell ártalmatlanítani. A zöldhulladékot a komposztálhatóság érdekében az egyéb hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni és tárolni, a hulladékot az újrahasznosíthatóságnak megfelelően kell kezelni. Zöldhulladékot elégetni csak abban az esetben lehet, ha olyan kártevők támadták meg, melyeket csak így lehet megsemmisíteni.

14. § A szabályozási terven belvízveszélyes terület jelöléssel érintett telkek esetében pince, alagsor nem létesíthető, az épületek földszinti padlószintje a telek előtti járda-, vagy útburkolat, ennek hiányában a környező terep átlagos szintjéhez képest lakás rendeletetés esetén, annak padlószintje legalább 60 cm-rel magasabban, nem lakás rendeletetésű utcai, vagy udvari épület esetén legalább 20 cm-rel magasabban kell, hogy megépüljön.

15. § (1) A Duna-völgyi főcsatorna, a Ferenc-tápcsatorna, az Igali gravitációs főcsatorna, a Bajaszentistváni-csatorna, a Babinadola-I-csatorna, a Babinadola-II-csatorna, a Babinadola-III-csatorna, a Babinadola-III/1-csatorna, a Babinadola-III/2-csatorna, a Cigányfoki-csatorna, a Harábói-csatorna partvonalától, valamint a mátéházi vízpótló mű 500 mm átmérőjű nyomóvezetékétől számított

(2) Az Igali-88-csatorna, az Igali-72-csatorna, az Igali-66-csatorna, az Igali-64-csatorna, a Lápi-csatorna partvonalától számított

16. § A II. világháborús magyar és német hadifoglyok tömegsírjainak megfelelő kezelése érdekében

17. § (1) A polgármester

(2) Az önkormányzat a városrendezési feladatok megvalósítását biztosító elővásárlási jogának megállapításáról szóló önkormányzati rendeletben megállapított elővásárlási jogot a szabályozási terv tájékoztatólag feltünteti.

18. § (1) Az építési övezetenként kialakítható telek minimális méreteit az övezeti jel tartalmazza. Az övezeti előírásokban megfogalmazott, minimálisan kialakítható telekméretnél kisebb, kialakult telek beépíthető az egyéb vonatkozó rendelkezések betartása mellett.

(2) Az övezeti kód negyedik számjelében szereplő „0” meglévő úszótelkes beépítést jelez.

(3) A kertvárosias és kisvárosias lakóterületen telekösszevonás akkor engedélyezhető, ha a keletkező telek mérete nem haladja meg az adott övezetre meghatározott legkisebb kialakítható teleknagyság háromszoros értékét.

(4) Azokban az építési övezetekben, ahol az övezeti kód első számjele

(5) A szabályozási terven javasolt telekalakítások irányadó szabályozási elemek, a telekalakítás egy lehetséges, javasolt megoldását mutatják.

(6) Az építési övezetben a kialakítható telek minimális szélességére vonatkozó előírás átlagszélességet jelent.

(7) Az építési övezetben kialakítható legkisebb telek előírása az újonnan kialakítandó építési telek méretére vonatkozik, az övezetben létesülő magánútra, közmű-elhelyezési telekre nem vonatkozik.

(8) Nyúlványos telek az általános szabályok szerint, az SZ-2 terven MJ jellel körülvett műemléki jelentőségű terület kivételével bármely övezetben kialakítható. A kialakítandó teleknyúlvány (nyél) szélessége minimum 4,0 m kell, hogy legyen, hossza az 50,0 m-t nem haladhatja meg.

(9)¹ Szabályozási vonallal vagy a vasúti terület bővítésével érintett, építési tilalommal nem terhelt telek szabályozási terv szerinti telekalakítása akkor is engedélyezhető és az így létrejövő telek akkor is beépíthető, ha a területe az előírt kialakítható legkisebb telekméretnek vagy a telekre az elő-, az oldal- vagy a hátsókert mérete, beépítettsége, zöldfelületként kialakítható telekrésze az övezetben vagy építési övezetben előírt méreteknek nem felel meg.

(10) Az SZ-2 terven magánúttal feltárásra javasolt tömbbelsők esetében, a terven rögzített javaslattól eltérő telekalakítás akkor lehetséges, ha az új javaslat a magánúttal érintett terület egészére készül, és a javaslat szerinti ingatlanok feltárását továbbra is biztosítja.

(11) Magánút bármely övezetben létesíthető, minimális szélessége a szabályozási terven ábrázolt, ennek hiányában minimum 12,0 m.

(12)² A különböző övezetbe vagy építési övezetbe tartozó üres és beépítésre nem tervezett telkek telekhatár-rendezése, telekösszevonása esetén a tekehatár az övezethatártól eltérhet. Több övezetbe vagy építési övezetbe sorolt telek esetén az övezetre vagy építési övezetre meghatározott paraméterek a telek érintett övezeti, építési övezeti részére számítandók. Ebben az esetben az övezethatár telekhatárnak tekintendő és az építési hely ennek figyelembevételével állapítandó meg.

19. § (1) A meglévő és tervezett közcélú vízellátás, szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetés, villamos energia, földgáz és távhő ellátás, valamint az elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti védőtávolságai számára elsősorban közterületen, közműterületen vagy az erre a célra kijelölt területen kell helyet biztosítani. Amennyiben ilyen alkalmas terület nem áll rendelkezésre, a közművek hálózatai és létesítményei bármely övezetben elhelyezhetők.

(2) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy

20. § (1) Baja területének egyes részei használatuk általános jellege, valamint sajátos használatuk szerint

21. § (1) A szabályozási terv az egyes építési övezetek telkeire vonatkozó szabályokat kóddal rögzíti. Az övezeti jel betűjelből és négy számjegyből (a továbbiakban: számjel) áll a következők szerint:

(2) Az (1) bekezdés szerinti kód számjeleit a szabályozási terv jelmagyarázata alapján kell alkalmazni.

22. § (1) Ha az övezeti kód első számjele „0”, a telek beépítési módját a kialakult állapotnak az OTÉK 50. § (2) bekezdése és a településképi rendelet figyelembe vételével kell meghatározni.

(2) Ha az övezeti kód első számjele „1”, szabadonálló beépítési mód alkalmazandó az általános szabályok szerinti elő-, oldal- és hátsókert tartásával, amennyiben e rendelet eltérően nem rendelkezik. Az ingatlanon telepítendő első épület az építési vonalra kell, hogy kerüljön.

(3) Ha az övezeti kód első számjele „2”, oldalhatáron álló beépítési mód alkalmazandó az általános szabályok szerinti elő- és hátsókert tartása mellett az övezetre előírt épületmagasság értékével megegyező méretű oldalkertet kell megtartani, amennyiben e rendelet eltérően nem rendelkezik.

(4) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén a 18,0 m alatti telekszélességnél új épület az oldalhatártól legfeljebb 2,0 m-re helyezendő el.

(5) Ha az övezeti kód első számjele „3”, ikres beépítési mód alkalmazandó, az általános szabályok szerinti elő-, oldal- és hátsókert tartásával, amennyiben e rendelet eltérően nem rendelkezik. Az ingatlanon telepítendő első épület az építési vonalra kell, hogy kerüljön, a közös oldalhatáron álló határolófal hossza nem haladhatja meg a 20,0 m-t.

(6) Amennyiben az övezeti kód első számjele „4”, zártsorú beépítési mód alkalmazandó az általános szabályok szerinti elő-, oldal- és hátsókert tartásával, amennyiben e rendelet eltérően nem rendelkezik. Az ingatlanon telepítendő utcai épület az építési vonalra kerüljön a következő szabályok szerint:

(7) Amennyiben az övezeti kód első számjele „X”, az építési hely a szabályozási tervben van meghatározva.

(8) A szabályozási tervben „kerthasználatú telekrész”-ként vagy „építési telken belüli védőterület”-ként, vagy „zöldfelületként kialakítandó telekrész”-ként megjelölt terület nem építési hely.

23. § (1) Második és további épület

(2) A lakó- és településközpont vegyes övezetben legalább a beépített terület felében lakást tartalmazó második vagy további épület akkor helyezhető el, ha az épületek között legalább az övezetre előírt épületmagasság értéke beépítetlenül marad, ilyenkor a második, és további épületek a telekhatárral legfeljebb 13,0 m hosszon csatlakozhatnak.

(3) Meglévő építési telek az egyéb övezeti szabályok szerint akkor is beépíthető, ha a telek területe vagy egyéb paramétere nem éri el az övezetben előírt minimum-értéket. Ilyen esetben az építési helyre kizárólag egy épület építhető.

(4) Előkert a lakó-, településközpont vagy üdülő rendeltetésű területen az SZ-2 tervben ábrázolt utcaszakaszokon, a kótázott méretnek megfelelően tartandó. Amely lakó-, településközpont vagy üdülő rendeltetésű területen az SZ-2 terv nem kótáz előkertet, ott az adott utcaszakaszon jellemző előkertméret tartandó.

(5) Az SZ-2 terv hatályán kívül eső beépítésre nem szánt övezet telkein az épület – ha a szabályozási terv eltérően nem rendelkezik – a telek homlokvonalától

(6) A hátsókert, amennyiben a szabályozási terv másként nem rendelkezik, az OTÉK szerint alakítható, de ha az adott telek utcai telekhatártól mért átlagos mélysége 25,0 m alatt van, a hátsókert mértéke 0,00 m lehet.

(7) Az SZ-2 terv hatálya alá tartozó területen állattartási épület a szomszédos telken álló, huzamos tartózkodásra szolgáló épülettől legalább 10,0 m-re helyezendő el.

(8)⁵ Az építési telek beépíthető részeit e rendelet övezeti előírásai és a szabályozási terv együttesen határozzák meg. Ahol a szabályozási terv azt külön jelöli, ott az építési helyet az ábrázoltak szerint kell érteni.

24. § (1) Ha az övezeti kód második számjele „0”, a telek meglévő beépítettsége jelenti a megengedett maximális beépítettséget, de ez nem haladhatja meg az OTÉK-ban megszabott maximum-értéket.

(2) Amennyiben az övezeti kód második számjele „X”, a beépítettség előírt határértéke a szabályozási terven van meghatározva.

(3) Tömbtelkes, úszótelkes kialakult beépítésű területeken a beépítettség határértéke, a zöldfelület minimális értéke az SZ-2 jelű szabályozási terv szerinti tömb (szabályozási terv szerinti közlekedési területként jelölt utcákkal határolt legkisebb területegység) egész területére értendő.

(4) A beépítettségi határértéket a közútszélesítés céljára leszabályozott telkek esetében a szabályozási vonallal lecsökkentett, kialakított új telekterületre kell vetíteni.

(5) Településközpont terület (Vt) telkén a beépítettség előírt hatérértéke 5 %-kal, de legfeljebb az OTÉK 2. melléklet szerinti maximumértékig emelhető, ha a számított gépjárműelhelyezési kötelezettség legalább 50 %-ban telken belül, térszín alatt megoldott.

(6) Ha a meglévő épület megsemmisül, azaz tartófalai a terepszinttől mért 1,0 m-nél alacsonyabbakká válnak, vagy legfeljebb két határolófala marad fenn, a telket vagy építési telket beépítetlennek kell tekinteni, és a rá vonatkozó övezeti és építési övezeti előírásokat kell alkalmazni.

(7) A tervezett szabályozási vonallal érintett telkeken, ha az ingatlantulajdonos ingatlanának tervezett közterületi részét ellenérték nélkül a közút tulajdonosának tulajdonába adja, és a felajánlását az elfogadja,

25. § (1) Lakóterületbe sorolt építési övezetekben az udvari épület épületmagassága legfeljebb 5,5 m, amennyiben az építési övezetben előírt épületmagassági érték ennél kevesebb, akkor az udvari épület épületmagassága az övezetre előírt épületmagassági érték. Egyéb, lakóterülettől eltérő építési övezetekben az udvari épület épületmagassága az övezetre meghatározott épületmagassági érték.

(2) A hátsó telekhatáron álló épület határoló fal homlokzatmagassága nem haladhatja meg a 3,5 m-t.

(3) Az övezetre előírt épületmagassági határértékeket nem teljesítő meglévő építmények átépítése, vagy bővítése során az építmény mértékadó magassága csak a határértékek teljesülésének irányába változhat.

(4) A Gipe és Gipz jelű iparterületen, a külterületi fekvésű Gksz jelű területen, a Gkszk jelű területen és a Kmü jelű különleges mezőgazdasági üzemi területen az épületmagasság értéke a rendeltetéshez tartozó technológiai építmények – különösen torony, szabadtéren épített daru, daruzott csarnok, siló, hűtőház – esetében a beépíthető telekrésznek legfeljebb felén a feltétlenül szükséges mértékig, de maximum 25,0 m-ig, a Bokodi út - Keleti körút - 511 jelű elkerülő út vonalától K-re, valamint a Nagy István utca mentén fekvő ipari övezetek 3,0 ha területnagyságot elérő telkein maximum 35,0 m-ig emelhető.

(5) Az SZ-2 tervben „X” épületmagassági kódjellel szereplő övezetre sajátos épületmagassági előírás érvényes, amelyet az övezeti jel alatti megjegyzés „H” értéke ad meg.

(6) A 10 %-nál nagyobb átlagos lejtésű építési telek beépítése esetén a maximális épületmagasság az előírt épületmagasság 0,5 m-el növelhető.

(7) Ha a meglévő épület épületmagassága meghaladja az övezetben vagy építési övezetben megállapított mértéket, az építési tevékenység során a meglévő épületmagasság nem növelhető, kivéve ha ezt a szomszédos épületek épületmagassága és az utcában kialakult utcakép indokolja, és ha az esetleges épületmagasság növekedése nem korlátozza a szomszédos épületek használatát, ide értve különösen a benapozás biztosítását. Az építési tevékenységgel érintett épület épületmagassága ebben az esetben sem lehet magasabb a már meglévő, közvetlenül szomszédos épület vagy épületek épületmagasságánál.

26. § (1) Építési telek beépítésekor, az SZ-2 terven nem ábrázolt építési vonal esetén az építési hely utcai határvonala tekintendő előírt építési vonalnak, saroktelken – zártsorú, előkert nélküli beépítés kivételével – csak a rövidebb oldali határvonal minősül kötelező építési vonalnak.

(2) Az épület akkor tekintendő építési vonalon állónak, ha az adott homlokzat legalább 50 %-ban a telek építési vonalán, vagy attól legfeljebb 0,6 m-re áll. A homlokzat többi része eltérhet az építési vonaltól.

(3) Szabálytalan alakú, és helyzetű – különösen nem derékszögű rendszerben kialakított, fűrészfogas, vagy több oldalán közterülettel határos – telek beépítése esetén az épület az előírt építési vonalat legalább egy pontjában érintse.

(4) Kialakult előkertnek a szomszédos 5-5 azonos övezetbe tartozó ingatlanon álló épületek esetében többségében előforduló, vagy azok átlagértékét kell tekinteni. Amennyiben nincs 5-5 szomszédos ingatlan, akkor a teljes utcaszakaszon kialakult átlag érték tartandó.

27. § (1) Az Ln jelű nagyvárosias lakóterületen gépjárműtároló rendeltetése nem változtatható meg.

(2) Az OTÉK 42. § (7) bekezdésben szereplő fásítási kötelezést a négy gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni parkoló kialakításakor alkalmazni kell.

(3)

(4) A szabályozási terven „jelentős szintbeni gépjárműparkoló határa, férőhelye” jelöléssel ellátott területeken építményt elhelyezni nem lehet. E területeken a terven rögzített darabszámú fásított parkolót kell kialakítani. Ha e terület több ingatlant érint, és a telekösszevonás nem történik meg, telkenként a telekre eső parkolórészt kell kialakítani. Az e felületeken kialakított parkolókat a telek parkolóigényének számításakor figyelembe lehet venni.

(5) Kettőnél több lakást tartalmazó új épület építése esetén a lakásokhoz előírt járműelhelyezési kötelezettséget épületen belül kell megoldani.

28. § (1) A szükséges parkolók telken belüli létesítésétől kizárólag akkor lehet eltekintetni, ha

(1a)⁸ Az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben a szükséges parkolók legfeljebb 50 %-a alakítható ki a telken kívül.

(2) A parkolók telken kívüli létesíthetőségét biztosító (1) bekezdés szerinti esetekben az építtető köteles a szükséges parkolók telken nem elhelyezhető részét telken kívül létesíteni.

(3) Az építtető a telken kívüli parkoló létesítési kötelezettségét az építési telek határától légvonalban mért 500 méteren belül

(4) Ha az építtető a szükséges parkolót a (3) bekezdés a) pontja alapján a telken kívül biztosítja, az érintett ingatlan vonatkozásában az építési munka megkezdése előtt az építésügyi hatóság részére igazolnia kell a rendelkezési jogosultságát, továbbá az erre az ingatlanra készített parkolási mérleget, amely bemutatja, hogy a telekre vonatkozó parkolási igény megoldott.

(5) A (3) bekezdés szerinti parkoló-létesítés esetén alkalmazni kell a 29. §-ban meghatározott, kielégítetlen parkolóigény elépítésének tilalmát.

29. § (1) A már meglévő épületeknek a parkolási igény növekedésével járó bővítése, átalakítása, valamint a már beépített telken új épület létesítése csak akkor lehetséges, ha az lehetővé teszi a meglévő és az újonnan keletkező parkolási igény együttes kielégítését azzal, hogy megépíteni csak a bővítményhez vagy az új épülethez szükséges parkolókat kell.

(2) A parkolóhiány pótlására biztosított terület nem beépíthető, valamint nem vehető figyelembe zöldfelületként a zöldfelületi arány számításakor.

30. § (1) A parkolási csúccsal jellemezhető intézményeknél ideiglenes parkolóként alakítható ki a tényleges parkolási igény legfeljebb 50 %-a.

(2) Az ideiglenes parkolót vízáteresztő burkolattal, vagy gyepráccsal kell ellátni. Területe a zöldfelületi arány számítása során zöldfelületként figyelembe vehető.

30/A. § Az építmények rendeltetésszerű használatához minden lakás és üdülő önálló rendeltetési egység után egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani.

31. § (1) A közüzemi vízbázis hidrogeológiai védőidomán belül a vízügyi hatóság által előírt megszorítások érvényesítendők.

(2) Az SZ-2 tervben Kse jellel megkülönböztetett szennyvíztisztító különleges terület védőzónáján belül huzamos tartózkodásra szolgáló épület az illetékes államigazgatási szerv hozzájárulásával létesíthető.

(3) A szabályozási terveken jelölt, Szank-Pécs DN400 magasnyomású gázvezeték, 28-28, 35-35, 14-14, 18-18 m-es biztonsági övezetén, és a Városföld-Drávaszerdahely DN800 magasnyomású gázvezeték 21-21, 10-10 m-es biztonsági övezetén belül építési tevékenység, építmények elhelyezése, halastó, víztározó létesítése, járművek tárolása tilos.

32. § (1) Az SZ-2 terv hatálya alá tartozó területen a beépítés feltétele az energiaszolgáltatás (villamos energia és gáz vagy távhő), az ivóvíz, a szennyvízelvezetés és -tisztítás, valamint a csapadékvíz-elvezetés, vagy -tárolás együttes biztosítása. Amennyiben mindezek biztosítása közüzemi hálózatról még nem megvalósítható, a hálózat kiépítéséig egyedi megoldással is biztosíthatók.

(2) Szennyvíztároló csak zárt kivitelű, vízzáró határoló fallal létesíthető.

(3) A közüzemi villamos energia, ivóvíz, szennyvízelvezetés kiépülésével azokra az ingatlant rá kell kötni.

(4) Az SZ-2 terv hatálya alá tartozó területen kívül eső területek építési telkei közművesítetlennek minősülnek. A rendeltetésszerű használatba vétel feltétele a villamos energia és az ivóvíz biztosítása. A közüzemi ivóvízhálózat kiépítéséig ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút figyelembe vétele megengedett. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítéséig terjedő átmeneti időszakban az OTÉK 47. § (2)-(4) bekezdése szerint kell vizsgálni, tervezni és dokumentálni a szennyvíz ártalmatlanításának megoldását.

33. § (1) Az e rendeletben előírt zöldfelületek kialakítását a használatbavételi engedélyezésig, vagy a hatósági bizonyítvány megadásáig kell elvégezni.

(2) A telek közlekedésre és gépjármű-elhelyezésre szolgáló területrészei a zöldfelületi fedettségbe nem számíthatóak be.

(3) Az előírt zöldfelület mértéke többszintes növényállomány telepítése esetén sem csökkenthető.

(4) Az ingatlanok zöldfelületeinek minden megkezdett 100 m²-e után legalább egy, környezettűrő, nagy lombkoronát növelő nemes fát kell telepíteni. A kötelező legkisebb zöldfelület számításánál a fákkal, cserjékkel, évelőkkel betelepített, gyeppel, virágággyal vagy kéregőrleménnyel fedett termett talaj és a vízfelületek vehetőek figyelembe. A kötelező zöldfelület legalább egyharmadát egybefüggően kell kialakítani és fenntartani.

(5) A minimális zöldfelületi fedettség előírásait nem teljesítő meglévő beépítés esetén a zöldfelületi fedettség nem csökkenthető és csak a beépített alapterületet nem növelő – különösen átalakítási, felújítási – építési munka végezhető. A beépített alapterület növelésével járó építési munka esetén az építési övezetre előírt minimális zöldfelületi fedettség mértékét teljesíteni kell.

(6) Műemléki jelentőségű vagy helyi védettségű területen kívül az új építésű, négynél több rendeltetési egységet tartalmazó létesítményeknél az építési övezetre megállapított, vagy a telken belül rendeltetési egységenként, lakás esetén minimum 50 m², egyéb rendeltetés esetén minimum 30 m² területtel számított zöldfelületi érték közül a nagyobbik méretet kell kialakítani.

(7) A szabályozási terven jelölt „zöldfelületként kialakítandó telekrész” területén háromszintű – gyep-, cserje- és lombkorona szintű –, különleges beépítésre nem szánt területeken kétszintű – gyep- és cserjeszintű – növényállományt kell kialakítani, amelyet legkésőbb a rendeltetésszerű használat megkezdéséig meg kell valósítani. Amennyiben közlekedési területen vagy nagyvárosi lakóterületen jelölt, a terület a környéken élők számára nyújt pihenő-, játszó- és sétahelyet. E területen építményt elhelyezni szabadtéri közösségi főzőhely, hulladékgyűjtő pont, valamint a közterületalakítási tervben javasolt építmények kivételével nem lehet, minőség-ellenőrzésnek megfelelt játszószerek és parkberendezési tárgyak elhelyezhetők.

(8) A (7) bekezdés szerinti területeken parkolót elhelyezni nem lehet.

(9) A szabályozási terven jelölt „építési telken belüli védőterület” területe a telket érő külső környezeti hatások elleni zöldfelületi védelmet szolgálja saját telken vagy a szomszédos területeket védi az adott telek használatából eredő környezeti áthatástól, amelyen építményt, a vízi közlekedést kiszolgáló rámpa, lépcső és stég kivételével elhelyezni nem lehet.

(10) A szabályozási terven „kerthasználatú telekrész” jelöléssel ellátott területen a meglévő erdő, fásítás megtartandó, építmény nem létesíthető, kivéve a 13101, 13102, 13103, 13104 és 13109; helyrajzi számok alátörésein felvett telkeket, amelyeknek a kerthasználatra elkülönített részein parkosítással egybekötve kegyeleti célú építmény – különösen szobor, oszlop, kereszt – helyezhető el.

34. § (1) Beépítésre szánt területeken belül

(2) Az SZ-2 terven településrendezési cél elérése érdekében bontandó épület jelöléssel ellátott utcai épület bővítése, továbbá az udvari épület felújítása, átalakítása, bővítése nem megengedett. Távlatban, a településrendezési cél megvalósítása esetén az épületet el kell bontani.

35. § (1) Baja a települések katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet alapján I. katasztrófavédelmi osztályba sorolt, az ennek megfelelő elégséges védelmi szint követelményeit a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet írja elő.

(2) A települések besorolásának megfelelően megállapított elégséges védelmi szint alapulvételével, az élet- és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme érdekében a polgármester a települési veszélyelhárítási terv alapján jár el.

36. § (1) Nagyvárosias lakóterületen az OTÉK 11. § (2) bekezdése szerint helyezhetők el építmények, hulladék-gyűjtőhely, hulladék‑kezelőhely, hulladék-ártalmatlanító hely, valamint állattartó épület nem létesíthető.

(2) A nagyvárosias lakóterület előírt minimális zöldfelületi fedettsége a szabályozási tervben kijelölt településszerkezeti egységre számítva 30 %.

37. § (1) Kisvárosias lakóterületen az OTÉK 12. § szerint helyezhetők el építmények, a területen hulladékgyűjtőhely, hulladék‑kezelőhely, hulladék-ártalmatlanító hely, valamint számosállat tartására szolgáló épület nem létesíthető.

(2) Kisvárosias lakóterületen az OTÉK 12. § (2) bekezdés alá tartozónak tekintendő az autószalon és a hozzá kapcsolt szerviz.

(3) Kisvárosias lakóterületen telkenként legfeljebb kettő főépület helyezhető el.

(4) Kisvárosias lakóterület előírt minimális zöldfelületi fedettsége 35 %.

38. § (1) A Pásztor utca – Szent Antal utca – Damjanich János utca – Szabadság utca által határolt, valamint a Zrínyi utca – Kereszt utca – Szeremlei utca – Béla király utca által határolt, az SZ-2 terven az adott tömbökben felirattal feltüntetett övezetekben, telkenként legfeljebb kettő lakás létesíthető.

(2) A Parti utca és Zrínyi Miklós utca Ny-i oldalán fekvő telektömbök Lk-462X jelű építési övezetének területén

39. § (1) Kertvárosias lakóterületen az OTÉK 13. § szerinti építmények helyezhetők el. Telkenként egy, legfeljebb kettő rendeltetési egységet tartalmazó főépület helyezhető el. Melléképítményből több is elhelyezhető.

(2) Kertvárosias lakóterületen hulladékgyűjtőhely, hulladék‑kezelőhely, hulladék-ártalmatlanító hely nem létesíthető.

(3) Kertvárosias lakóterület előírt minimális zöldfelületi fedettsége 50%.

40. § (1) Falusias lakóterületen az OTÉK 14. § (2) bekezdésében szereplő építmények helyezhetők el. Telkenként – saroktelek kivételével – egy, maximum kettő lakást tartalmazó főépület helyezhető el. Saroktelken maximum négy rendeltetési egységet tartalmazó maximum két főépület helyezhető el. Melléképítményből több is elhelyezhető.

(2) Falusias lakóterületen hulladékgyűjtőhely, hulladék‑kezelőhely, hulladék-ártalmatlanító hely nem létesíthető.

(3) Falusias lakóterület előírt minimális zöldfelületi fedettsége 40 %.

41. § (1) Településközpont területen az OTÉK 16. § (2) bekezdésekben foglaltak szerint helyezhetők el építmények.

(2) Településközpont területen nem helyezhető el olyan gazdasági építmény, amely telepengedélyhez kötött ipari és szolgáltató tevékenységek céljára szolgál, valamint nem helyezhető el termelő kertészeti építmény.A telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenység céljára szolgáló építmény nem helyezhető el, ha az abban folytatni kívánt tevékenység zavaró hatással van a lakó funkcióra.

(3) Településközpont területen hulladékgyűjtőhely, hulladék‑kezelőhely, hulladék-ártalmatlanító hely, valamint állattartó épület nem helyezhető el.

(4) Településközpont terület előírt minimális zöldfelületi fedettsége 20 %, kivéve a 969/15 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlant, ahol a minimálisan kialakítandó zöldfelület 10%.

42. § A Petőfi-sziget területén lévő településközpont területeken, valamint a Bajcsy-Zsilinszky Endre utca menti településközpont területek épületeinek földszintjén lakás nem létesíthető.

43. § (1) A kizárólagos felhasználású (kizárólag idegenforgalmi és víziturisztikai használatú) településközpont terület az idegenforgalommal és a víziturizmussal kapcsolatos kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, egyéb közösségi szórakoztató, oktatási, egészségügyi épület és sportépítmény elhelyezésére szolgál.

(2) A Nagy-Pandúr-sziget területén lévő Vti jelű terület a területrendezési tervek készítésének és alkalmazásának kiegészítő szabályozásáról szóló 9/2019. (VI. 14.) MvM rendelet (a továbbiakban: MvM rendelet) szerint nagyvízi meder övezetébe esik, ahol a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben (a továbbiakban: Vgt.) és a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet) foglalt rendelkezéseknek megfelelően lehet építményt elhelyezni, továbbá

(3) A kizárólagos felhasználású településközpont területen hulladékgyűjtőhely, hulladék‑kezelőhely, hulladék-ártalmatlanító hely nem létesíthető.

(4) Kizárólagos felhasználású településközpont terület előírt minimális zöldfelületi fedettsége 50 %.

44. § (1) Intézményterületen az OTÉK 17. § szerinti építmény elhelyezés megengedett, de lakás a közterületre néző földszinti épületrészben nem létesíthető.

(2) Intézményterületen hulladékgyűjtőhely, hulladék‑kezelőhely, hulladék-ártalmatlanító hely nem létesíthető.

(3) Intézményterület előírt minimális zöldfelületi fedettsége a be nem épített terület 50 %-a.

45. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató területen az OTÉK 19. § szerinti építmények elhelyezése megengedett.

(2) Kereskedelmi, szolgáltató terület előírt minimális zöldfelületi fedettsége 20 %.

46. § (1) A kizárólagos rendeltetésű kereskedelmi, szolgáltató területeken a terület megnevezésében szereplő

(2) A Gkszá jelű területen kizárólag állatmenhely, gyepmesteri telep, és ahhoz kapcsolódó létesítmények helyezhetők el.

(3) Kizárólagos rendeltetésű – állatmenhely elhelyezésére szolgáló – kereskedelmi, szolgáltató (Gkszá) terület előírt minimális zöldfelületi fedettsége 60 %.

(4) A Gkszk jelű terület telkén kizárólag a kikötői logisztikára támaszkodó, vagy a kikötőt kiszolgáló tevékenység építményei, valamint a jogszerűen már a területen működő más célú gazdasági tevékenységek építményei helyezhetők el. Új kereskedelmi egység kizárólag a víziszállításhoz kapcsolódóan létesíthető.

(5) Kizárólagos rendeltetésű (kikötői logisztika elhelyezésére szolgáló) kereskedelmi, szolgáltató terület (Gkszk) előírt minimális zöldfelületi fedettsége 20 %.

47. § (1) A Gipz jelű ipari terület az OTÉK 20. § (2) bekezdés 1. pont szerinti jelentős hatást gyakorló területnek minősül.

(2) Zavaró hatású ipari terület előírt minimális zöldfelületi fedettsége (Gipz) 40 %.

(3) A Gipe jelű ipari terület az OTÉK 20. § (2) bekezdés 2. pont szerinti egyéb területbe tartozik.

(4) Egyéb ipari terület előírt minimális zöldfelületi fedettsége (Gipe) 25 %.

(5) A levegő védelméről szóló kormányrendelet szerint védelmi övezet kialakítását igénylő tevékenységek kizárólag a Gipz jelű területen helyezhetők el, továbbá állati anyagok feldolgozása csak külterületen lévő Gipz területen végezhető.

(6) Az SZ-1 terv hatálya alá tartozó Gipz területen építmények létesítése, valamint a meglévő építmények rendeltetésváltoztatása akkor megengedett, ha ez a területen és védőterületén jogszerűen folytatott tevékenységek építményeinek rendeltetés szerinti használatát nem korlátozza.

(7) Idegen eredetű (nem saját tevékenységből származó) veszélyes hulladék gyűjtésével foglalkozó tevékenység csak az SZ-2 tervben kijelölt Gipz területen létesíthető, kivéve a lakossági hulladékudvarokat.

48. § (1) Üdülőházas üdülőterületen az OTÉK 22. § szerint helyezhetők el építmények, továbbá elhelyezhetők az üdülőnépesség ellátását és az idegenforgalmat szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató és egyéb közösségi építmények.

(2) Üdülőházas üdülőterületen hulladékgyűjtőhely, hulladék‑kezelőhely, hulladék-ártalmatlanító hely nem létesíthető.

(3) Gépjárműtároló nem létesíthető, sem önálló épületben, sem más rendeltetésű épület helyiségeként.

49. § (1) A kizárólagos rendeltetésű üdülőházas üdülőterületen kizárólag kemping és a közösségi szabadidő eltöltés építményei helyezhetők el.

(2) Kizárólagos rendeltetésű (kemping és közösségi szabadidős létesítmények elhelyezésére szolgáló) üdülőházas üdülőterület előírt minimális zöldfelületi fedettsége 40 %.

50. § (1) A hétvégi házas üdülőterületen az OTÉK 23. § szerint helyezhetők el építmények.

(2) A területen az üdülési rendeltetéssel összhangban, az üdülőnépesség és a kirándulók kiszolgálására elhelyezhető kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület és sportépítmény. Közösségi szórakoztató épület nem helyezhető el.

(3) Hétvégi házas üdülőterület előírt minimális zöldfelületi fedettsége 60 %.

(4) A Nagy-Pandúr-sziget Üh területei az MvM rendelet szerint nagyvízi meder övezetébe esnek, ahol a Vgt.-ben és a 83/2014. (III. 14.) Korm. rendeletben foglalt rendelkezéseknek megfelelően lehet építményt elhelyezni, továbbá

(5)⁹ A Futrinka sor és a Mazsola sor kialakult Üh területén a kialakult beépítettség nem növelhető. Amennyiben a kialakult beépítettségbe beszámító épület elbontásra kerül, abban az esetben az elbontott épület bruttó alapterületét meg nem haladó bruttó alapterületű üdülőépület, vagy a vízpartot használókat kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató épület, épületbővítmény helyezhető el.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában kialakult beépítettségnek minősül a telek azon beépítettsége, amely e rendelet elfogadásakor földhivatali nyilvántartásban feltüntetésre került, továbbá ebben az időpontban építési vagy fennmaradási engedéllyel jogszerűen létesülő vagy létesült építmény alapján meghatározott beépítettség.

(7) A hétvégiházas üdülőterületen hulladékgyűjtőhely, hulladék‑kezelőhely, hulladék-ártalmatlanító hely nem létesíthető.

(8) A Futrinka sor és a Mazsola sor kialakult Üh övezetében a szabályozási terven ábrázolt előkerti vonal tartandó. Ahol az előkerti vonal nem került feltüntetésre, ott a szabályozási vonal tekintendő építési vonalnak.

51. § (1) A Kbá jelű övezet (különleges bányászattal érintett terület) a Baja-I homok védnevű bányatelek és környezete. A terület bányászati célra fenntartott terület, az övezetben a bányászati tevékenységhez kapcsoló létesítmények helyezhetők el, legfeljebb 7,5 m épületmagassággal, szabadon állóan.

(2) Különleges bányászattal érintett terület (Kbá) előírt minimális zöldfelületi fedettsége 40 %.

52. § (1) A Keü jelű, különleges egészségügyi-szociális területen az egészségügyi és a szociális intézmények építményei, valamint a gyógyászathoz és a szociális ellátáshoz kapcsolódó igazgatási, oktatási, kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági épület, továbbá a használók, dolgozók számára szálláshely, lakás helyezhető el.

(2) Különleges egészségügyi-szociális terület (Keü) előírt minimális zöldfelületi fedettsége 40 %.

53. § (1) A Kh jelű, különleges kommunális szilárdhulladék-kezelő és feldolgozó terület a rekultivált korábbi szeméttelep területe. Az övezetben új építmény nem helyezhető el, kivéve a szeméttelep megszüntetéséhez és környezeti kármentesítéséhez feltétlenül szükséges építményt.

(2) Különleges kommunális szilárd hulladékkezelő- és feldolgozó terület (Kh) előírt minimális zöldfelületi fedettsége 40 %.

54. § (1) A Khd jelű, különleges gyepmesteri telep, dögkonténer terület a gyepmesteri iroda, a dögkonténer, valamint az elhullott állati tetemek, és az élő állatok vizsgálatához és átmeneti tárolásához szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges gyepmesteri telep, dögkonténer terület (Khd) előírt minimális zöldfelületi fedettsége 40 %.

55. § (1) A Khsz jelű, különleges szennyvíziszap-lerakó területen – szabályszerű felszámolásáig – a rendeltetés fenntartásához szükséges, épületnek nem minősülő építmények helyezhetők el.

(2) Különleges szennyvíziszap-lerakó terület (Khsz) előírt minimális zöldfelületi fedettsége 40 %.

56. § (1) A Khv jelű, különleges vágóhídi veszélyes hulladéklerakó területen új építmény nem helyezhető el, kivéve a létesítmény megszüntetéséhez és környezeti kármentesítéséhez feltétlenül szükséges, épületnek nem minősülő építményeket.

(2) Különleges vágóhídi veszélyes hulladéklerakó terület (Khv) előírt minimális zöldfelületi fedettsége 40 %.

57. § (1) A Kid jelű, különleges idegenforgalmi-turisztikai, kutatási területen a szabadidő természetben való eltöltését, a turizmust, valamint a természettudományi, természetvédelmi kutatást szolgáló

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területen lakás a legalább 2,0 ha alapterületű telken, legfeljebb az összes szintterület 20 %-án helyezhető el.

(3) Különleges idegenforgalmi-turisztikai, kutatási terület (Kid) előírt minimális zöldfelületi fedettsége 60 %.

58. § (1) A Kse jelű, különleges szennyvíztisztító területen a szennyvíztisztító telep rendeltetésszerű működéséhez szükséges építmények helyezhetők el.

(2) Különleges szennyvíztisztító-telep terület (Kse) előírt minimális zöldfelületi fedettsége 40 %.

59. § (1) Ksp jelű különleges sportterület közhasználatú, vagy közhasználat elől elzárt sportpályák, valamint szabadidős létesítmények és kapcsolódó építményeik (öltöző-, szállás-, vendéglátó vagy karbantartó épület, lelátó, edzőtermek, stb.) és egy, az összes szintterület legfeljebb 5 %-át kitevő szolgálati lakás elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges sport- és szabadidő területen (Ksp) előírt minimális zöldfelületi fedettsége 40 %.

60. § (1) A Kte jelű különleges temető területen az egyéb jogszabályokban előírt feltételekkel való működés építményei – ide értve a halotthamvasztót is – helyezhetők el.

(2) A különleges temető területen belül „jelentős szintbeni gépjármű parkoló”-ként P határvonallal elkülönített helyeken kell a telken belüli illetve közterületi parkolást biztosítani.

(3) különleges temető terület (Kte) előírt minimális zöldfelületi fedettsége 40 %.

61. § (1) A Kvb jelű különleges ivóvízbázis területen a rendeltetéshez kapcsolódó üzemi építmények és az alapfunkciót nem zavaró igazgatási, oktatási, kutatási tevékenység építményei helyezhetők el.

(2) Különleges ivóvízbázis terület (Kvb) előírt minimális zöldfelületi fedettsége 40 %.

62. § (1) A Kvk jelű különleges víziközlekedési területen a személyhajó-kikötő épülete, a víziközlekedést és az utazóközönséget kiszolgáló, továbbá a szabadidő eltöltését szolgáló építmények, valamint – a szennyvíztisztító-telep védőtávolságán kívül eső területrészen, az épület összes hasznos alapterületének legfeljebb 50 %-áig – szállásfunkció helyezhető el, a Vgt.-ben és a 83/2014. (III. 14.) Korm. rendeletben foglalt rendelkezéseknek megfelelően.

(2) Különleges víziközlekedési terület (Kvk) előírt minimális zöldfelületi fedettsége 40%.

63. § (1) A Kmü jelű, különleges mezőgazdasági üzemi területen a terményfeldolgozás, -tárolás, valamint azok kiszolgáló építményei helyezhetők el. A „ht” jelű helyi természetvédelmi területbe tartozó telekrészen építmény nem helyezhető el, a természetes állapot fennmaradása biztosítandó.

(2) Különleges mezőgazdasági üzemi terület (Kmü) előírt minimális zöldfelületi fedettsége 40%.

64. § (1) A Kfü jelű beépítésre szánt különleges fürdő területen a strandolás, fürdőzés, sportolás, szabadidő eltöltés, rekreáció és az ezekhez kapcsolódó létesítmények (szálláshely, vendéglátás) helyezhetők el.

(2) Különleges fürdőterület (Kfü) előírt minimális zöldfelületi fedettsége 50 %.

64/A. § A Kgksz jelű beépítésre szánt különleges gazdasági területen napelempark, továbbá gépjármű parkoló, gépjármű mosó, és azokat kiszolgáló vendéglátó és szolgáltató létesítmények helyezhetők el.

64/B. § (1) A Kvid jelű különleges vízi közlekedési idegenforgalmi területen a vízi közlekedéshez kapcsolódó karbantartó, javító, a vízi közlekedést és az utazóközönséget kiszolgáló szolgáltató, vendéglátó, szabadidő eltöltését szolgáló építmények, valamint szállás funkció helyezhető el, a Vgt.-ben és a 83/2014. (III. 14.) Korm. rendeletben foglalt rendelkezéseknek megfelelően.

(2) Az (1) bekezdés szerinti övezetben a Sugovica vízparttal közvetlenül határos telkeken a vízgazdálkodási terület felőli hátsókert legkisebb mélysége 0,0 m lehet.

(3) Az övezetben a meghatározott maximális épületmagasságot a technológiai berendezések, a technológiai berendezésekből kialakított (lift, daru) épület magassága meghaladhatja az övezetben előírt legnagyobb épületmagasságot. A kialakult építmény, épület magasságán belül az építmények bővíthetők, rendeltetésük megváltoztatható, azzal, hogy a legmagasabb, huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség padlóvonala a daru talpától számított legfeljebb 22,0 m lehet.

(4) Az (1) bekezdés szerinti övezetben előírt minimális zöldfelületi fedettség 40%.

66. § (1) A KÖu jelű közúti közlekedési és közműterület elhelyezésére a szabályozási terv ábrázolásának megfelelően a következő szélességű építési terület biztosítandó:

(2) A KÖu jelű terület övezetei a következők:

(3) A (2) bekezdésben szereplő utak szabályozási vonallal kijelölt szélesítési sávjában

(4) Közútszélesítés céljából leszabályozott építési telken építési munka akkor végezhető, ha a leszabályozott telekrész az ingatlan-nyilvántartásban önálló helyrajzi számon elkülönítve közútként vagy magánútként szerepel.

(5) KÖu-0 jelű övezetben az országos főutak kialakításához szükséges közlekedési és közmű létesítmények mellett elhelyezhető továbbá gépjármű várakozóhely, járda, gyalogút, kerékpárút, környezetvédelmi építmény, valamint a közlekedést kiszolgáló, a területet igénybevevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató épület.

(6) KÖu-1 jelű övezetben az országos mellékutak kialakításához szükséges közlekedési és közmű létesítmények mellett elhelyezhető továbbá gépjármű várakozóhely, buszmegálló, járda, gyalogút, kerékpárút, környezetvédelmi építmény, valamint a közlekedést kiszolgáló, a területet igénybevevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató épület.

(7) KÖu-2 jelű övezetben a városi forgalmi utak kialakításához szükséges közlekedési és közmű létesítmények mellett elhelyezhető továbbá gépjármű várakozóhely, buszmegálló, járda, gyalogút, kerékpárút, környezetvédelmi építmény, valamint a közlekedést kiszolgáló, a területet igénybevevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató épület.

(8) KÖu-3 jelű övezetben az városi gyűjtőutak kialakításához szükséges közlekedési és közmű létesítmények mellett elhelyezhető továbbá gépjármű várakozóhely, buszmegálló, járda, gyalogút, kerékpárút, környezetvédelmi építmény, valamint a közlekedést kiszolgáló, a területet igénybevevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató épület.

(9) KÖu-4 jelű övezetben az autóbusz állomás kialakításához szükséges közlekedési és közmű létesítmények mellett elhelyezhető továbbá gépjármű várakozóhely, járda, gyalogút, kerékpárút, környezetvédelmi építmény, valamint a közlekedést kiszolgáló, a területet igénybevevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató épület.

(10) KÖu-5 jelű övezetben a kiszolgáló utak kialakításához szükséges közlekedési és közmű létesítmények mellett elhelyezhető továbbá gépjármű várakozóhely, buszmegálló, járda, gyalogút, kerékpárút, környezetvédelmi építmény, a közlekedést kiszolgáló, a területet igénybevevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató épület, továbbá amennyiben az út mindkét oldalán gazdasági terület övezete van, a közlekedés zavarása nélkül elhelyezhető hídmérleg és kerékmosó.

(11) KÖu-P jelű övezetben gépjármű és autóbusz várakozóhely és közmű létesítmények mellett elhelyezhető továbbá járda, gyalogút, kerékpárút, környezetvédelmi építmény, valamint a parkolást kiszolgáló, a területet igénybevevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató épület.

(12) KÖu-6 jelű övezetben elsődlegesen gyalogosforgalmú utcák, terek alakíthatók ki, elhelyezhető továbbá közmű létesítmények, buszmegálló, járda, gyalogút, kerékpárút, környezetvédelmi építmény valamint a közlekedést kiszolgáló, a területet igénybevevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató épület.

(13) KÖu jelű övezetekben az épületek szabadonállóan helyezhetők el, legfeljebb 6,0 m épületmagassággal, maximális beépíthetőség 10%.

(14) Az egyes utak kialakításának javasolt mintakeresztszelvényeit a 6. melléklet mutatja be.

67. § (1) A KÖk jelű vasúti közlekedési területek a rendeltetéssel összefüggő területhasználat befogadására, a vasút építményeinek, szolgálati lakásainak elhelyezésére szolgálnak.

(2) Az övezetben megengedett beépítési mód szabadonálló, elhelyezhető épületek épületmagassága legfeljebb 8,0 m, maximális beépíthetőség 10% lehet.

68. § (1) Az SZ-1 tervben lehatárolt KÖl jelű füves repülőtér telekalakítás után a rendeltetéssel összefüggő területhasználat befogadására, a reptér építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben elhelyezhető épületek épületmagassága legfeljebb 8,0 m, az ingatlanok maximális beépítettsége 10% lehet, a beépítettségen túl legfeljebb a terület 10%-án lehet burkolt felületet kialakítani.

69. § (1) Zöldterületnek minősülnek az SZ-1 terven a Zkp jelű közparkok, és a Zkk jelű közkertek, melyekre az OTÉK 27. § előírásai érvényesek.

(2) A közparkokban, közkertekben sírhely nem alakítható ki, a meglévő sírhelyek – az egyéb jogszabályok szerint – temetőbe helyezendők át.

(3) Zkp és Zkk jelű övezetekben az épületek szabadonállóan helyezhetők el, legfeljebb 4,0 m épületmagassággal.

70. § A Déri-kert, a Vonatkert és a Petőfi-sziget zöldterületének vagy növényállományának több mint egynegyedét érintő növénytelepítési, burkolási, átalakítási munkákat a meglévő egészséges és értékes növényállomány lehetőség szerinti megőrzésével, kertészeti kiviteli terv alapján kell elvégezni.

71. § (1) Baja erdőterületei az érvényes körzeti erdőterv és üzemterv alapján, rendeltetésük szerint

(2) Eg, Ek jelű övezetekben az épületek szabadonállóan helyezhetők el, legfeljebb 6,0 m épületmagassággal, magasles, kilátó magassági korlátozás nélkül elhelyezhető. A telek legfeljebb 2%-án alakítható ki burkolt felület.

72. § (1) Mezőgazdasági területen

(2) Az OTÉK 29. § (5)-(7) bekezdéseiben szereplő birtokközpont olyan telken alakítható ki, amelynek közúti megközelítése legalább 12,0 m széles közútról vagy magánútról biztosított.

(3) Trágyadomb, komposztáló, illetve állattartási épület a huzamos tartózkodásra szolgáló épülettől legalább 15,0 m távolságban helyezendő el.

73. § Mk jelű kertes mezőgazdasági területen az OTÉK 29. §-ának előírásai a következő övezeti korlátozásokkal kiegészítve alkalmazhatóak: az épületmagasság nem haladhatja meg az 5,0 m-t, továbbá gazdasági építmények esetén a terület alaprendeltetését szolgáló technológiához szükséges magasságot, de legfeljebb a 8,0 m-t.

74. § (1) Általános mezőgazdasági területen belül a szabályozási terv az alábbi övezeteket különbözteti meg:

(2)¹⁰ Általános mezőgazdasági területeken az OTÉK 29. §-ának előírásai a következő övezeti korlátozásokkal kiegészítve alkalmazhatóak:

75. § (1) A V jelű vízgazdálkodási területbe tartoznak a vízfelületek (folyóvizek, állóvizek, közcélú nyílt csatornák medre és beépítetlen parti sávja), valamint a tartósan vízzel borított, vízjárta területek.

(2) Vízgazdálkodási területek övezeteiben, amennyiben az egyes övezetre vonatkozó előírás ettől eltérő szabályozást nem tartalmaz, legfeljebb a telkek 10%-a építhető be, az épület szabadonállóan helyezhető el, legfeljebb 6.0 m épületmagassággal a Vgt.-ben és a 83/2014. (III. 14.) Korm. rendeletben foglalt rendelkezéseknek megfelelően.

76. § A Vv jelű védmű területbe tartoznak az árvízi védművek. A szabályozási terven jelölt építési helyeken belül a „napozó terasz" bejegyzésű helyeken épületnek nem minősülő napozó-pihenő hely alakítható ki.

77. § A Vev jelű vízgazdálkodási területbe tartoznak a védelmi célú erdőgazdálkodás alatt álló hullámterek területén. Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet.

78. § A Veg jelű vízgazdálkodási területbe tartoznak a gazdasági célú erdőgazdálkodás alatt álló hullámterek. Az övezetben az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó épületeket lehet elhelyezni, amennyiben a vízügyi előírások lehetővé teszik.

79. § A Vek jelű vízgazdálkodási területbe tartoznak az egészségügyi, szociális, turisztikai célú erdőgazdálkodás alatt álló hullámterek. Az övezetben a vízgazdálkodási előírásokkal, elvárásokkal összhangban lévő, a szabadidő eltöltéshez kapcsolódó létesítmények helyezhetők el.

80. § A Vm jelű vízgazdálkodási területbe tartoznak az általános mezőgazdasági használat alatt álló hullámterek. Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet.

81. § (1) A Vb jelű vízgazdálkodási területbe tartoznak az üdülési használat alatt álló, vagy erdészházzal, horgásztanyával beépített, kialakult hullámtéri telkek.

(2) A Vb jelű terület az MvM rendelet szerint nagyvízi meder övezetébe esik. A területen új építmény nem helyezhető el, érvényes építési, illetve létesítési engedéllyel rendelkező építmény felújítása, átalakítása, alapterület növelése nélküli bővítése lehetséges.

82. § (1) A Vü jelű vízgazdálkodási területbe tartoznak a vízgazdálkodási, és a hozzá szorosan kapcsolódó célú beépített üzemi területek, melyeken a vízügyi hatóság eseti hozzájárulása esetén a vízügyi feladatok ellátását, valamint a víziturizmust szolgáló építmények helyezhetők el.

(2) Ahol vízgazdálkodási üzemi beépített területen a szabályozási terv övezeti előírást nem tartalmaz, ott a következő szabályok tartandók be:

(3) A Nagy-Pandúr-sziget Vü jelű területein

83. § A Vön jelű vízgazdálkodási terület ökológiai növénykert céljára szolgál, ahol az ehhez szükséges víz-, mező- és erdőgazdálkodási létesítmények, továbbá a tanösvény közönségforgalmi építményei – különösen beléptetés, vizesblokk, pihenőhelyek, tájékoztató táblák –, valamint az egyéb jogszabályok keretei között a saját használathoz szükséges megújuló energia-ellátást biztosító építmények helyezhetők el.

84. § (1) A Kb sn jelű, beépítésre nem szánt különleges tornapálya területen a szabadtéri sportolás legfeljebb 4,0 m épületmagasságú építményei helyezhetők el, továbbá a pihenéshez, testedzéshez, sporthoz kapcsolódó egyéb létesítmények, különösen sétaút, tornaeszköz, tornapálya, esőbeálló.

(2) Az övezetben a telken legfeljebb 10%-ban építhetők be, szabadon állóan elhelyezett épületekkel, melyek épületmagassága legfeljebb 8,0 m lehet. A beépített területen túl, legfeljebb a telek 15%-án alakítható ki burkolt felület.

85. § (1) A Kb np jelű, beépítésre nem szánt különleges napelem park terület napelem parkok létesítésére szolgál, ahol az energiatermelő rendszerek, és az azok üzemeltetéséhez, kiszolgálásához szükséges épületek és építmények helyezhetők el szabadon állóan, legfeljebb 10% beépíthetőséggel, legfeljebb 5,0 m épületmagassággal.

(2) A Kb np jelű övezetben az övezeten kívüli, más területhasználatokkal határos telekhatárok mentén a napelemek telepítésével egy időben olyan cserjesort kell telepíteni, amelyek egyedei kifejlett állapotban elérik a 2,0 m-es magasságot.

86. § (1) A Kb fü jelű beépítésre nem szánt különleges fürdőterületen a strandolás, fürdőzés, sportolás, szabadidő eltöltés, rekreáció és az ezekhez kapcsolódó létesítmények (szálláshely, vendéglátás) helyezhetők el.

(2) A Kb fü jelű beépítésre nem szánt különleges fürdőterületen a zöldfelület minimális értéke 40 %.

87. § (1) A Kb id jelű, különleges idegenforgalmi-turisztikai, kutatási különleges területen a szabadidő természetben való eltöltését, a turizmust, s a természettudományi, természetvédelmi kutatást szolgáló

(2) Az övezetben szabadon állóan, legfeljebb 10 % beépíthetőséggel, legfeljebb 6,0 m épületmagassággal helyezhetők el építmények, telkenként a beépített területen túl, legfeljebb 10 %-ban alakítható ki burkolt felület.

88. § A Kb ho jelű, beépítésre nem szánt különleges honvédelmi, katonai, nemzetbiztonsági célú területek, amelyek a honvédelmi feladatok ellátására és honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági létesítmények elhelyezésére szolgálnak.

88/A. §¹² (1) A Kb ts jelű beépítésre nem szánt különleges technikai sport-terület az autó-motorsport létesítményeinek, valamint a hozzá szorosan kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és szállásépületek elhelyezésére szolgál, legfeljebb 2 % beépítettséggel.

(2) A Kb ts övezetben

89. § (1) Baján barnamezős terület a Baja

90. § Ez a rendelet a kihirdetés napját követő harmincadik napon lép hatályba.

91. § Hatályát veszti