Hercegszántó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatról
Hatályos: 2020. 01. 01Hercegszántó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatról
Hercegszántó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Az önkormányzat elnevezése, székhelye
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Hercegszántó Község Önkormányzata
(2) Az önkormányzat székhelye: 6525 Hercegszántó, Dózsa György utca 8.
Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete
2. Az önkormányzat önként vállalt feladatai, a képviselő-testület összetétele, a polgármesterre átruházott hatáskörei
2. § A képviselő-testület önként vállalt feladatról az éves költségvetésben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – dönt.
3. § (1) A képviselő-testület létszáma hét fő, tagja a polgármester és a megválasztott hat települési képviselő.
(2) A képviselő-testület működése során a „Hercegszántó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete” feliratú, a Magyarország címerével ellátott bélyegzőt használja.
(3) A képviselő-testületnek a polgármesterre átruházott hatásköreit e rendelet melléklete tartalmazza.
A képviselő-testület működése
3. A képviselő-testület ülésének összehívása
4. §1 (1) A képviselő-testület szükség szerint ülésezik, de évente legalább hat ülést tart.
(2) Az ülés összehívására, az ülés időpontját megelőzően legalább öt nappal, írásbeli meghívót kell kiküldeni. A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendi pontokat és az előterjesztők nevét.
(3)2 A képviselő-testület ülésének helyét, kezdési időpontját és napirendjét a meghívónak a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével (a továbbiakban: helyben szokásos módon), valamint az önkormányzat honlapján a kézbesítéssel egy időben nyilvánosságra kell hozni.
(4) Az ülés összehívására vonatkozó szabályoktól eltérni csak rendkívül indokolt esetben, halasztást nem tűrő ügy tárgyalása miatt lehet.
(5) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a tevékenységi körükben érintett, hercegszántói székhellyel bejegyzett önszerveződő közösségek képviselőit.
(6) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meghívhatók mindazok a személyek, akiknek a jelenlétét a napirend tárgyalásánál a polgármester, illetve az előterjesztő szükségesnek tartja.
(7)3 A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését az ügyrendi bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
4. Előterjesztések
5. § (1) A képviselő-testület elé döntést igénylő kérdésekben előterjesztés benyújtására jogosult a képviselő, a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete és a jegyző.
(2) A képviselő-testület ülésére előterjesztés írásban vagy szóban nyújtható be. A határozati javaslatot akkor is írásba kell foglalni, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Az előterjesztéseket a képviselő-testület tagjainak és a meghívottaknak elektronikus úton kell továbbítani, a zárt ülésen tárgyalandó ügyek kivételével – legkésőbb a meghívó kézbesítésével egy időben – az önkormányzat honlapján közzé kell tenni. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(3) Kizárólag írásban terjeszthetők elő
a) a képviselő-testület át nem ruházható, kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek;
b) a Polgári Törvénykönyvből eredő jogügyletek.
(4) Az írásos előterjesztés tartalmi és formai követelményei:
a) Az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket (a téma szerepelt-e már korábban is napirenden, ott milyen döntés született), a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést, s indokolják a döntést.
b) A második rész tartalmazza az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot, a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők (részhatáridők) megjelölésével.
(5) Az előterjesztések előkészítéséért, az abban foglaltak megalapozottságáért, az egyeztetésekért a napirend előadója a felelős.
(6) Ha jogszabály, illetve a Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) bármely ügyben egyeztetési kötelezettséget ír elő, az előterjesztéshez csatolni kell a megjelölt személy, szerv vagy bizottság írásba foglalt véleményét vagy egyetértését.
5. A képviselő-testület tanácskozási rendje
6. § (1) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a kijelölt helyet foglalhatják el.
(2) A polgármester az ülés megnyitása, a határozatképesség megállapítása után terjeszti elő a napirendi tervezetet.
(3) Valamely kérdés napirendre tűzését a meghívó kézbesítésére vonatkozó időpontra is figyelemmel írásban vagy szóban kezdeményezheti a polgármesternél a képviselő, a képviselő-testület bizottsága, a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, illetve elnöke és a jegyző.
(4) A meghívók kiküldése és az ülés napja között esetlegesen felmerülő, halaszthatatlan tárgyalást és döntést igénylő ügyek sürgősségi indítványként – a sürgősség tényének rövid indoklásával – az előterjesztésre vonatkozó szabályok szerint, az ülést megelőző nap 1500 óráig a polgármesternél nyújthatók be. Az ilyen indítványokat a polgármester köteles bejelenteni a képviselő-testületnek, javaslatot kell tennie azok napirendre tűzésére vagy napirendre tűzésük megtagadására.
(5) A napirendre tűzésről a képviselő-testület – szükség esetén az előterjesztő meghallgatása után – vita nélkül határoz.
(6) A képviselő-testület, a polgármester előterjesztése alapján, vita nélkül dönt a napirendről, az előző ülést követő fontosabb eseményekről, intézkedésekről adott tájékoztató elfogadásáról.
(7) A polgármester, az elfogadott napirendeknek megfelelően, az egyes előterjesztések felett külön-külön vitát nyit, illetve javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását.
(8) A napirendi pont megvitatása előtt az előadó az írásbeli előterjesztést szóban kiegészítheti. Az előadónak a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést tehetnek fel, amelyre a vita előtt választ kell adni.
(9) A vita során a polgármester határozza meg a hozzászólások sorrendjét. A polgármester, vagy bármelyik képviselő javaslatára a képviselő-testület meghatározhatja a hozzászólások időtartamát, e kérdésben a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(10) Valamely napirend tárgyalása során a polgármester bármely képviselő javaslatára vagy saját jogkörében szünetet rendelhet el.
(11) Ha az ülésen megjelent állampolgárok a tárgyalt napirendhez hozzá kívánnak szólni, a polgármester megadhatja vagy megtagadhatja a hozzászólás jogát, illetve időtartamát korlátozhatja.
(12) A vita lezárására bármelyik képviselő-testületi tag javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(13) A vita lezárását követően a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra. A válasz után a polgármester az elhangzottakat összefoglalja és szó szerint ismerteti a határozati javaslatot..
7. § Azoknak a napirendeknek a tárgyalásán, amelyeken a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) alapján a képviselő-testület zárt ülést rendelhet el, a zárt ülés megtartását bármely képviselő, a polgármester vagy a jegyző indítványozhatja.
6. Az ülés rendjének fenntartása
8. § (1) A képviselő-testület ülése rendjének fenntartása a polgármester feladata.
(2) A polgármester az ülés rendjének biztosítása érdekében
a) figyelmezteti a hozzászólót, ha túllépi a hozzászólásra meghatározott időtartamot, ha eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő megfogalmazást használ,
b) rendre utasítja azt, aki a testület munkáját zavaró, képviselőhöz méltatlan magatartást tanúsít,
c) a rendre utasított felszólalótól megvonja a szót,
d) rendre utasítja, illetve a terem elhagyására kötelezi a rendzavarást tanúsító – nem képviselő – jelenlévőket,
e) ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést az általa meghatározott időre félbeszakítja.
7. Döntéshozatal
9. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott módosító és kiegészítő javaslatokat egyenként teszi fel szavazásra. A szavazás előtt az előterjesztő nyilatkozik arról, hogy támogatja-e a módosító, illetve kiegészítő javaslatokat. Ezután a vita során elhangzott kiegészítő és módosító, majd az eredeti javaslatról kell dönteni. A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.
(2) A képviselő-testület tagjai "igen"-nel vagy "nem"-mel szavazhatnak.
(3) Minősített többség szükséges:
a) a négymillió forint értékhatárt meghaladó hitel felvételéhez,
b) a négymillió forint értékhatárt meghaladó, önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítéséhez, megterheléséhez.
(4) A nyílt szavazás kézfelemeléssel vagy név szerinti szavazással történhet.
(5) A képviselő-testület – képviselői javaslatra – dönt a név szerinti szavazásról. Név szerinti szavazásnál a jegyző névsor szerint felolvassa a képviselők nevét, akik "igen" vagy "nem" nyilatkozattal szavaznak. A szavazás eredményét a szavazatok összeszámlálása után a polgármester állapítja meg.
(6) A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület szavazatszámláló bizottságot választ. A szavazatszámláló bizottság eseti bizottság, elnökét és két tagját a képviselők közül kell választani. A titkos szavazás szavazólappal történik, a szavazólapok elkészítéséről, a szavazás lebonyolításáról – a jegyző közreműködésével – a bizottság gondoskodik. A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a szavazás helyét, napját, a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét, a szavazás során felmerült körülményeket, a szavazás eredményét, a szavazatszámláló bizottság tagjainak az aláírását.
(7) A szavazás eredményét az átadott jegyzőkönyv alapján a polgármester hirdeti ki.
(8) Határozatképtelenség esetén az elmaradt testületi ülést tizenöt napon belül össze kell hívni. Ebben az esetben az eredeti napirend is megváltoztatható.
8. A képviselő-testület döntései
10. § (1) A képviselő-testület az érdemi döntést nem igénylő tájékoztatókat, bejelentéseket határozathozatal nélkül tudomásul veszi.
(2) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (2) bekezdésében maghatározott ügyekben a képviselő-testület normatív határozatot hoz.
(3) A rendeletekről és a határozatokról nyilvántartást kell vezetni.
(4) A képviselő-testület rendeleteit és határozatait a jegyzőkönyv elkészítése után az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
(5) A határozatot meg kell küldeni a határozat végrehajtásáért felelős személyeknek és annak, akit a határozat érint.
11. § (1) Rendeletalkotást a polgármester, az alpolgármester, bármely képviselő, a képviselő-testület bizottsága, a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete és a jegyző kezdeményezhet.
(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki erről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet. A képviselő-testület dönt a kezdeményezésről, elfogadása esetén azt a rendelet előkészítése céljából a jegyzőhöz továbbítja.
(3) A rendelet-tervezetet az egyeztetési kötelezettségre vonatkozó szabályok figyelembevételével a polgármester egyezteti a véleményezésre, javaslattételre jogosult szervekkel, s e szervek véleményével, javaslataival együtt a tervezetet a soron következő ülésen a képviselő-testület elé terjeszti.
(4) A rendeletet a megalkotásától számított tizenöt napon belül a helyben szokásos módon hirdeti ki a jegyző.
(5) A rendeletet harminc napra kell kifüggeszteni, s a kihirdetéssel egy időben az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni. A rendelet a jegyzőnél hivatali időben megtekinthető.
(6) A kihirdetés napja a hirdetőtáblára történő kifüggesztés első napja.
(7) A hatályos rendeleteket egységes szerkezetben az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
12. § (1) A határozatot az ülésről készült jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza.
(2) A határozat magában foglalja a végrehajtásért felelős megjelölését, a végrehajtás határidejét, pénzügyi kihatással járó döntés esetén a pénzügyi fedezet megjelölését.
(3) A képviselő-testület működésével összefüggő, nem ügydöntő határozatokat, illetve a rész szavazások eredményét nem kell alakszerű határozatba foglalni, elegendő a szavazás eredményének rögzítése a jegyzőkönyvben.
9.4
13. §5
10. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
14. § (1) A képviselő-testület üléséről az ülést követő tizenöt napon belül két példányban kell elkészíteni a jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyvet az aláírások mellett a képviselő-testület bélyegzőlenyomatával is el kell látni.
(2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:
a) az ülésre szóló meghívót,
b) az írásos előterjesztéseket és azok mellékleteit,
c) az ülésen elfogadott rendeletet,
d) titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyvet,
e) az aláírt esküokmányt,
f) a képviselői kérdésre adott írásbeli választ,
g) a jelenléti ívet.
(3) A jegyzőkönyv első példányát a jegyző köteles megőrizni, s évente, mellékleteivel együtt beköttetni. A második példányt, a mellékletekkel együtt az irattárban kell elhelyezni.
(4) A jegyzőkönyvek és mellékleteik – a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételével – nyilvánosak, hivatali időben a jegyzőnél megtekinthetők.
(5) A nyílt ülésről készült jegyzőkönyveket a felterjesztéssel egyidejűleg az önkormányzat honlapján is nyilvánosságra kell hozni.
Lakossági fórumok
11. Közmeghallgatás
15. § (1) A képviselő-testület évente egyszer, legalább hét nappal előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői helyi közügyeket érintő kérdést és javaslatot tehetnek.
(2) A képviselő-testület a következő ülésén – a polgármester előterjesztésére – a közmeghallgatás során elhangzott és azonnal meg nem válaszolt közérdekű kérdést, hozzászólást, illetve kezdeményezést, javaslatot megvizsgálja és dönt a szükséges intézkedések megtételéről.
A képviselő, a képviselő-testület szervei
12. A települési képviselő
16. §6 (1)7 A képviselő a képviselő-testület zavartalan működésének biztosítása érdekében legkésőbb az ülés kezdetének időpontjáig köteles bejelenteni a polgármesternek, ha az ülésen való részvételben akadályoztatva van.
(2) A képviselő-testület, ha utóbb bármely formában tudomást szerez arról, hogy a képviselő személyes érintettségének bejelentését a döntéshozatal előtt elmulasztotta, jegyzőkönyvbe foglalva, formális határozatban állapítja meg a képviselő személyes érintettségét az adott döntésnél, és azt, hogy a bejelentési kötelezettségének nem tett eleget. A képviselő-testület e határozatában a szavazás megismétléséről vagy az érintett döntés hatályon kívül helyezése mellett a napirend újratárgyalásáról is dönthet, illetve a döntést változatlan formában hatályban tarthatja.
12/A.8 A képviselők tiszteletdíja
16/A. § (1) A képviselő-testület tagja – a polgármester és az alpolgármester kivételével – tiszteletdíjra jogosult.
(2) A képviselő tiszteletdíja havonta 15 000 Ft.
(3) A képviselőt csak arra a hónapra illeti tiszteletdíj, amelyik hónapban a képviselő-testület ülésezett, amennyiben az ülésen részt vett.
(4) Ha egy hónapban több ülést is tart a képviselő-testület, a képviselőt a tiszteletdíj az üléseken való részvétele arányában illeti meg.
(5) A tiszteletdíj elszámolásáról és kifizetéséről a jegyzőkönyvek és jelenléti ívek alapján negyedévenként, a negyedévet követő tizedik napig a jegyző gondoskodik.
13. A képviselő-testület bizottságai
17. § (1)9 A képviselő-testület állandó bizottságként három fős ügyrendi bizottságot hoz létre. Az ügyrendi bizottság elnökét és két tagját a képviselők közül kell választani. Az ügyrendi bizottság főbb feladatai a következők:
a) nyilvántartja, kezeli, őrzi és ellenőrzi a képviselők és polgármester vagyonnyilatkozatait, valamint vizsgálja a képviselők összeférhetetlenségi ügyeit, és erről jelentést tesz a képviselő-testületnek,
b) közreműködik az önkormányzati rendeletek, határozatok hatályosulásának felülvizsgálatában, szükség esetén javaslatot tesz a módosításra,
c) lebonyolítja a képviselő-testület titkos szavazását,
d) a képviselő-testület elé terjeszti a feladatkörébe utalt egyes ügyek vizsgálatáról szóló előterjesztéseket, beszámolókat.
(2) A képviselő-testület esetenként, speciális, vagy egyedi feladatok megoldására ideiglenes bizottságot hozhat létre. A bizottság feladatát és létszámát a képviselő-testület a bizottság létrehozásakor állapítja meg. A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a képviselők közül kell választani.
(3) A bizottság elnökére, tagjaira a képviselők és a polgármester tehetnek javaslatot.
(4) A bizottság működése során az ülés összehívására, a tanácskozás rendjére, a döntéshozatalra, a jegyzőkönyvre vonatkozó, e rendeletben meghatározott szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell.
14. A polgármester
18. § A polgármester
a)10 tisztségét főállásban látja el;
b)11 illetményére az ügyrendi bizottság tesz javaslatot;
c) képviselő-testület működésével összefüggő különös feladatai:
ca) segíti a képviselők, bizottságok munkáját,
cb) ellátja a képviselő-testület által átruházott hatáskör gyakorlásából adódó feladatokat,
cc) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
cd) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,
ce) együttműködik a nemzetiségi önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel,
cf) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,
cg) nyilatkozik a sajtónak, hírközlő szerveknek.
15. Az alpolgármester
19. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül egy alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
(3) Az alpolgármester a polgármester tartós távolléte, illetve akadályoztatása esetén annak teljes jogkörében ellátja a polgármester feladatait.
16. A jegyző
20. § (1) A jegyző a képviselő-testület működésével kapcsolatos feladatok ellátása során
a) a szakmai és törvényességi követelményeknek megfelelően előkészíti a képviselő-testület, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket;
b) köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél vagy a működés során jogszabálysértést észlel;
c) gondoskodik a képviselő-testület ülése jegyzőkönyvének elkészítéséről;
d)12 vezeti a közös önkormányzati hivatalt, megszervezi annak munkáját;
e) rendszeresen tájékoztatást ad a képviselő-testületnek, bizottságoknak, polgármesternek az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról;
f)13 tájékoztatja a képviselő-testületet a közös önkormányzati hivatal munkájáról és az ügyintézésről.
(2)14 A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége esetén legfeljebb hat hónap időtartamra – a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő – a közös önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselőt bíz(nak) meg a polgármester(ek) a jegyzői feladatok ellátásával.
17.15 A közös önkormányzati hivatal
21. § (1) Dávod Önkormányzat Képviselő-testülete és Hercegszántó Község Önkormányzatának Képviselőtestülete megállapodással, Dávodi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel egységes közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A közös önkormányzat hivatal székhelye: 6524 Dávod, Dózsa György u. 61. A közös önkormányzati hivatal telephelyének elnevezése, címe: Dávodi Közös Önkormányzati Hivatal Hercegszántói Kirendeltsége, 6525 Hercegszántó, Dózsa György u. 8.
(2) A közös önkormányzati hivatal önálló költségvetési szerv. A működéséhez szükséges előirányzatokat, a működési-, fenntartási költségeket, illetve az engedélyezett létszámkeretet a megállapodásban meghatározott eljárás rend szerint Hercegszántó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és Dávod Önkormányzat Képviselő-testülete közösen határozza meg. A közös önkormányzati hivatal éves költségvetése Dávod Önkormányzatának költségvetésébe épül be.
(3) A közös önkormányzati hivatalt a jegyző vezeti, a jegyzőt az aljegyző helyettesíti.
(4) A közös önkormányzati hivatal belső szervezeti felépítését, részletes feladatait, az ügyfélfogadás rendjét (Szervezeti és Működési Szabályzat) a jegyző javaslata alapján jóváhagyásra a polgármesterek terjesztik a képviselő-testületek elé, amit a képviselő-testületek a megállapodásban meghatározott eljárás rend szerint hagynak jóvá.
Az önkormányzat gazdasági alapjai
18. Az önkormányzat vagyona
22. § A képviselő-testület az önkormányzat vagyonával, a vagyonnal való rendelkezéssel kapcsolatos előírásokat a nemzeti vagyonról szóló törvénnyel összhangban, külön rendeletben állapítja meg.
19. Az önkormányzat költségvetése
23. § (1) A képviselő-testület költségvetését a költségvetési törvény elfogadását követően, annak előírásai, követelményei, a központi hozzájárulásnak az önkormányzatot megillető feladatfinanszírozása, valamint a saját bevételek figyelembevételével évente rendeletében állapítja meg.
(2) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
(3) A költségvetés tárgyalása egy fordulóban történik.
(4)16 A költségvetési rendelet tervezetét – az államháztartási törvényben meghatározott szerkezetben – a jegyző készíti elő és a saját intézményükre vonatkozóan egyezteti az intézményvezetőkkel.
(5) A jegyző által előkészített zárszámadási rendelet-tervezet elkészítésére és előterjesztésére a költségvetési rendelet-tervezetre vonatkozó szabályok az irányadók.
20. Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai
24. § (1) A képviselő-testület folyamatos tájékoztatási kötelezettség mellett felhatalmazza a polgármestert, hogy – a jogszabályok előírásainak figyelembevételével – az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről, vagy államilag garantált értékpapír portfoliójú nyílt végű alap szolgáltatásának igénybevételével történő befektetéséről saját hatáskörében döntsön.
(2) Az önkormányzat szabad pénzeszközeinek hat hónapot meghaladó időtartamú lekötéséről vagy befektetéséről a képviselő-testület dönt.
(3)17 Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a közös önkormányzati hivatal látja el. A Polgármesteri Hivatal ezzel összefüggő feladata különösen:
a) a nemzetgazdasági miniszter által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi jelentést, s megküldi a Magyar Államkincstár megyei igazgatósága részére,
b) a jogszabályok előírása szerint elkészíti a költségvetési hozzájárulások, a központosított előirányzatok, a címzett és céltámogatások, illetve az államháztartás más alrendszerétől kapott egyéb támogatások igénylését és elszámolását,
c) beszedi az önkormányzat saját bevételeit,
d) gondoskodik az intézmények pénzellátásáról,
e) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét,
f) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,
g) elkészíti az önkormányzat éves vagyonkimutatását, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz,
h) az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.
21. Az ellenőrzés
25. §18 Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a jegyző, külön megállapodás alapján külső szolgáltató bevonásával gondoskodik. A polgármester az ellenőrzésről készült jelentést jóváhagyásra a képviselő-testület elé terjeszti.
A társulások
22. Együttműködési elkötelezettség, az együttműködés keretei
26. § (1) Az önkormányzat feladatainak célszerűbb, gazdaságosabb és hatékonyabb ellátása, valamely közszolgáltatás színvonalának javítása érdekében kész együttműködni más települési önkormányzattal, megyei önkormányzattal, nemzetiségi önkormányzattal.
(2) Az együttműködés kereteit a törvény előírása szerinti konkrét társulási megállapodások rögzítik.
A nemzetiségi jogok érvényesülése
23. Együttműködés a nemzetiségi önkormányzatokkal
27. § (1) A nemzetiségi önkormányzat feladat- és hatásköre ellátásához szükséges – az önkormányzat tulajdonában lévő – vagyont a nemzetiségi önkormányzat használatába kell adni. Ez nem akadályozhatja az önkormányzat feladat- és hatáskörének ellátását.
(2) A jegyző a nemzetiségi önkormányzat működése tekintetében is ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket képviselő-testület működésével kapcsolatosan ellát, illetve kihirdeti a nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló határozatát.
(3)19 A közös önkormányzati hivatal köteles a nemzetiségi önkormányzat működésével összefüggő ügyviteli, pénzügyi, gazdálkodási feladatokat ellátni.
(4) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat kérelmére köteles biztosítani, hogy
a) rendeletének kihirdetése, hirdetményének közzététele – a magyar mellett – a nemzetiség anyanyelvén is megtörténjék;
b) a közigazgatási eljárás során használt nyomtatványok a nemzetiség anyanyelvén is rendelkezésre álljanak;
c) a helység- és utcaneveket megjelölő, a közhivatalok, a közszolgáltatást végző intézmények elnevezését feltüntető táblák feliratai, vagy ezek működésére vonatkozó közlemények – a magyar nyelvű szövegezés és írásmód mellett – a nemzetiség anyanyelvén is olvashatók legyenek.
Helyi népszavazás
24. Helyi népszavazás kezdeményezése
28. § Helyi népszavazást a választópolgárok legalább 25 %-a kezdeményezhet.
Záró rendelkezések
25. Hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezések
29. § (1) Ez a rendelet 2014. december 1. napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Hercegszántó Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2011. (III. 18.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet
1. Az átmenetileg szabad pénzeszközök – SZMSZ-ben meghatározott keretek közötti – lekötése vagy befektetése.
2. Önkormányzati segély megállapítása.
3. Méltányossági közgyógyellátás megállapítása.
4. Szociális célú tűzifa támogatás megállapítása.
Módosította a 9/2015. (X. 29.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2015. október 30-tól.
Módosította a 11/2019. (XII. 19.) önkormányzati rendelet 5. § a) pontja. Hatályos 2020. január 1-jétől.
Módosította a 7/2019. (X. 24.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2019. október 24-től.
Hatályon kívül helyezte a 9/2015. (X. 29.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2015. október 30-tól.
Hatályon kívül helyezte a 9/2015. (X. 29.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2015. október 30-tól.
Módosította a 9/2015. (X. 29.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2015. október 30-tól.
Módosította a 11/2019. (XII. 19.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2020. január 1-jétől.
Az alcímet beiktatta a 11/2019. (XII. 19.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2020. január 1-jétől.
Módosította a 7/2019. (X. 24.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2019. október 24-től.
Módosította a 7/2019. (X. 24.) önkormányzati rendelet 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2019. október 24-től.
Módosította a 7/2019. (X. 24.) önkormányzati rendelet 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2019. október 24-től.
Módosította a 11/2019. (XII. 19.) önkormányzati rendelet 5. § b) pontja. Hatályos 2020. január 1-jétől.
Módosította a 11/2019. (XII. 19.) önkormányzat rendelet 5. § c) pontja. Hatályos 2020. január 1-jétől.
Módosította a 11/2019. (XII. 19.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2020. január 1-jétől.
Módosította a 11/2019. (XII. 19.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2020. január 1-jétől.
A második mondatot hatályon kívül helyezte a 7/2019. (X. 24.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2019. október 24-től.
Módosította a 11/2019. (XII. 19.) önkormányzati rendelet 5. § d) pontja. Hatályos 2020. január 1-jétől.
A második mondatban „a pénzügyi bizottsággal történt véleményeztetést követően” szövegrészt hatályon kívül helyezte a 7/2019. (X. 24.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2019. október 24-től.
Módosította a 11/2019. (XII. 19.) önkormányzati rendelet 5. § e) pontja. Hatályos 2020. január 1-jétől