Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2012. (XI. 15.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól
Hatályos: 2013. 01. 01Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2012. (XI. 15.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól
Mélykút Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV.tv. 16. §. (1) bekezdésében, a helyi önkormányzatok és szervei, köztársasági megbízottak, valamint az egyes centrális alárendeltségű szervek feladat és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. Törvény 138. § (1) bekezdés j.) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 5. § (2) bekezdés b) pontjában, a 6. § (5) bekezdésében, a 6. § (6) bekezdésében, a 13. § (1) bekezdésében, a 18. § (1) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében, a 143. § (4) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Képviselő-testület Egészségügyi, Szociális és Ügyrendi Bizottsága és a Pénzügyi Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed Mélykút Város Önkormányzatára (a továbbiakban: Önkormányzat), annak szerveire, vagyonkezelőkre és az önkormányzat nemzeti vagyonára.
(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed az Önkormányzat szerveire, intézményeire, az ÉPTESZ Kft-re, az önkormányzat közalapítványára, továbbá önkormányzati vagyont kezelő természetes és jogi személyre.
(3) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 10/2006. (IV.26.) önkormányzati rendeletben nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni.
Az önkormányzati vagyon
2. § (1) Az önkormányzati vagyon rendeltetése szerint törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.
(2) A törzsvagyon az Önkormányzat vagyonának azon része, amelyeknek tárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek. A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) valamint e rendelet állapítja meg.
(3) Törzsvagyonná az olyan önkormányzati tulajdonú vagyon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását, a közhatalom gyakorlását szolgálja vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű.
(4) Üzleti vagyon mindaz, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.
Forgalomképtelen törzsvagyon
3. § (1) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonába tartozik az Nvtv.-ben meghatározott az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonelemek, valamint e rendelet 1. számú melléklet I/b) pontjában meghatározott vagyonelemek.
(2) A forgalomképtelen törzsvagyon elidegenítésére és megterhelésére kötött szerződés semmis.
(3) A közterület vagy közterületrész forgalomképtelensége megszűnik, amennyiben más jogszabály alapján lefolytatott telekrendezési eljárásban hozott jogerős döntés alapján a terület művelési ága megváltozik.
Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon
4. § (1) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak:
1. a kötelező önkormányzati feladatot ellátó költségvetési szervek – kötelező feladatainak ellátására szolgáló – használatában lévő vagyon,
2. városképi szempontból védett ingatlanok, muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek külön jogszabály alapján,
3. önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon,
4. önkormányzat gazdasági társaságában lévő részesedése,
5. középületek,
6. sportpályák, sportcélú létesítmények,
7. közművek,
8. egyéb közhasználatú építmény,
9. mindazon vagyon, melyet az önkormányzat rendelete ilyenné nyilvánít.
(2) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét e rendelet 1. számú melléklet II. pontja tartalmazza.
(3) Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó korlátozottan forgalomképes vagyont az önkormányzat – szervei útján – a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas állapotban, illetve a funkció ellátásának tárgyi feltételeként köteles megőrizni, fenntartásáról, pótlásáról, működtetéséről gondoskodni.
Az önkormányzat üzleti vagyona
5. § (1) Üzleti vagyon – ha jogszabály másként nem rendelkezik – mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe, különösen:
1. lakások,
2. beépítetlen ingatlanok,
3. mezőgazdasági hasznosítású földterületek,
4. nem lakás céljára szolgáló helyiségek.
(2) Az önkormányzat üzleti vagyona az önként vállalt önkormányzati feladatok ellátására, jövedelemszerzés céljára, valamint más önkormányzat vagy állami szervek kötelező elhelyezésére szolgáló vagyon.
A vagyontárgyak besorolása
6. § (1) Egyes vagyontárgyak forgalomképtelenné, korlátozottan forgalomképessé, vagy forgalomképessé nyilvánításáról – törvényi rendelkezés hiányában – a Képviselő-testület dönt.
(2) Amennyiben az önkormányzat tulajdonába a rendelet 1. számú mellékletében nem nevesített vagyontárgy kerül, akkor annak besorolásáról a Képviselő-testületnek – tulajdonba vétellel egyidejűleg – döntenie kell.
Vagyonnyilvántartás és leltár
7. § (1) Az önkormányzat tulajdonába tartozó nemzeti vagyonáról a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 110. §-ában (a továbbiakban: új Ötv.), illetve az Nvtv. 10. § -ában meghatározottak szerint kell nyilvántartást (vagyonkatasztert) vezetni.
(2) Az önkormányzati vagyonkezelők kötelesek a rájuk bízott vagyont nyilvántartani, évente leltározni, a Leltározási szabályzatban foglaltak szerint, kötelesek továbbá a vagyont érintő változásokat a vagyonnyilvántartónak jelenteni.
(3) Az Önkormányzat a polgármesteri hivatalnak és az önkormányzat intézményeinek lehetőséget ad a kétévenkénti kötelező leltározásra, amennyiben az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000.(XII.24.) Kormányrendelet 37. § (7) bekezdésében foglaltaknak az adott intézmény nyilvántartásai megfelelnek.
(4) Az önkormányzati vagyon hasznosítására kötött szerződésekről a jegyző nyilvántartást vezet, a szerződés készítője az aláírást követő 5 napon belül köteles a szerződés 1 példányát a jegyzőnek átadni.
(5) Az ingatlan valós állapotában, értékében bekövetkezett változást az önkormányzati vagyonkezelő szervek a változástól számított 60 napon belül, de az éves zárási munkákhoz igazodóan az ingatlanvagyon kataszteri statisztika összeállításához haladéktalanul kötelesek a vagyonnyilvántartónak jelenteni.
II.
AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON FELETTI RENDELKEZÉSI JOG
GYAKORLÁSÁNAK KÖZÖS SZABÁLYAI
A tulajdonosi jogok gyakorlása
8. § (1) Ha a törvény másként nem rendelkezik, az Önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.
(2) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja, mely jogát a magasabb szintű jogszabályokban, a Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint e rendeletben meghatározott módon átruházhatja szerveire.
(3) A (2) bekezdés szerinti átruházott hatáskör tovább nem ruházható, az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, intézkedésekről, a hatáskör gyakorlói kötelesek a Képviselő-testületnek évente legalább egy alkalommal beszámolni.
(4) A vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – a törvények és e rendelet keretei között gazdálkodik.
(5) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítására irányuló jogügyletek megkötése esetén a jognyilatkozat megtételére jogosult személy köteles a szerződésben foglaltak teljesítését folyamatosan figyelemmel kísérni.
Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal
9. § A Képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések, értékhatástól függetlenül:
1. az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása,
2. ingatlan értékesítésre történő kijelölése, vásárlása, cseréje és megosztása, vagyonkezelői jog létesítése,
3. üzlethelyiségen kívüli ingatlan hasznosítása,
4. gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénz, apport befektetése társaságokba,
5. hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,
6. kötvény, váltó kibocsátása, elfogadása,
7. kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,
8. gazdasági és közhasznú társaság alapítása,
9. társadalmi szervezet, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása,
10. vagyonkezelő szerv kezelésében lévő, közszolgáltatáshoz nélkülözhető vagyon bérbeadása,
11. behajthatatlan követelések törlése a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatár felett.
10. § (1) [1] Az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyéb döntések meghozatala – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - értékhatártól függően az önkormányzat és szervei hatáskörébe tartozik.
(2) [2]A Képviselő-testület Pénzügyi és Gazdasági Bizottsága hatáskörébe tartozik:
1. ingó vagyontárgy vásárlása az önkormányzat (intézményi) költségvetésében tervezetten felül,
2. ingó vagyontárgy értékesítése, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon megterhelése,
3. az önkormányzati vagyon értékesítésének, hasznosításának ellenőrzése,
4. a vagyonkezelő használatában, kezelésében lévő tárgyi eszköz értékesítése,
5. vagyonkezelő részére az önkormányzat (intézményi) költségvetésében tervezetten felüli tárgyi eszköz vásárlása,
6. behajthatatlan követelés törlése a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatárig,
7. önkormányzati vagy biztosítási szerződések megkötése.
(3) A polgármester hatáskörébe tartozik a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek, bérleti szerződések megkötése.
(4) [3] A Képviselő-testület a vaskúti 0551/2 hrsz-ú ingatlan és felépítménye önkormányzat tulajdonában álló tulajdoni hányadának értékesítési eljárására vonatkozó hatáskörét Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (4) bekezdése alapján a Felső-Bácskai Szilárd Hulladéklerakó Önkormányzati Társulásra ruházza át.
Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
11. § (1) A vagyon értékének megállapítására elsősorban a nyilvántartási érték az irányadó.
(2) Értékesítéskor a vagyon értékét, kikiáltási árát
1. értékpapír esetén a névérték, vagy árfolyam alapján,
2. egyéb ingó vagy ingatlan vagyon esetén 3 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapul vételével kell megállapítani. Az értékbecslést arra feljogosított szakértővel kell elkészíttetni.
(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
(4) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó és értékbizonyítvány 3 hónapnál nem régebbi.
Eljárás a tulajdonos képviseletében
12. § Önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban a képviselő-testületet a polgármester képviseli. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.
Önkormányzati vagyon átruházása, felajánlott vagyon elfogadása
13. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát és használati jogát magánszemély vagy átlátható szervezet szerezheti meg.
(2) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni csak törvényben és e rendeletben meghatározottak szerint lehet. A tulajdon átruházás lebonyolítójának kötelezettsége az állam elővásárlási jogát érintő ügylet lebonyolítása.
(3) Önkormányzati vagyon ingyenes használatba adása csak közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben adható át, ha a kedvezményezett a vagyon használatával a kötelező önkormányzati feladatok teljesítését vállalja. A kedvezményezett visel minden, a használattal kapcsolatban felmerülő költséget, ideértve az esetlegesen felmerülő adófizetési kötelezettségeket.
(3) A helyi nemzetiségi önkormányzatok részére önkormányzati vagyon törvényi felhatalmazás alapján létrejött megállapodásban térítésmentesen biztosítható.
(4) Az önkormányzati vagyon átruházásáról értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület határoz minősítet többségű döntéssel.
(5) Öröklés, valamint vagyonról történő lemondás esetén az örökség, valamint a vagyon elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.
(6) Az Önkormányzat vagy a költségvetési szerve költségvetési eszközeiből vagy az Önkormányzat vagyonának felhasználásával szerzett, felajánlás útján elfogadott vagyon tulajdonjoga minden esetben az Önkormányzatot illeti meg.
Önkormányzat követelésének elengedése
14. § (1) [4]Az önkormányzat követeléseiről – mint az önkormányzati vagyon részéről – való lemondásról a mindenkori állami költségvetésben meghatározott értékhatárig a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság, azon felül a Képviselő-testület dönt.
(2) Követelésről a következő esetekben lehet lemondani:
Vagyonkezelői jog
15. § (1) Az önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében a Képviselő-testület a tulajdonában lévő nemzeti vagyonra az új Ötv., valamint az Nvtv. rendelkezései szerint vagyonkezelői jogot létesíthet. A közfeladat átadásához kapcsolódó vagyonkezelő jog létesítéséről, a vagyonkezelési szerződés megkötéséről való döntés a Képviselő-testület át nem ruházható hatásköre.
(2) [5]Vagyonkezelői jog létesítése ellenérték fejében vagy ingyenesen létesíthető. A vagyonkezelői jog ellenértékét szakértői vélemény alapján, az illetékről szóló törvény vagyoni értékű jogokra vonatkozó előírásai és az ingatlan forgalmi értékének alapulvételével kell meghatározni. A vagyonkezelői jog ellenértékéről vagy annak ingyenességéről a Képviselő-testület a vagyonkezelői jog létesítésekor dönt.
(2a) [6]Vagyonkezelői jog nem alapítható olyan vagyonkezelő részére, amely a vagyonkezeléssel összefüggésben átvállalt közfeladatot vállalkozási tevékenység keretében látja el, kivéve az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló szervezetet, mely a vagyonkezelés eredményével az önkormányzattal szemben elszámol.
(3) Az önkormányzat különösen az alábbi közfeladatokhoz kapcsolódva tartja lehetségesnek a vagyonkezelői jog létesítését:
Vagyonkezelői jog gyakorlása
16. § (1) A vagyonkezelő a rábízott vagyont – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – e rendelet és a hatályos jogszabályok szerint, illetve a vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint a jó gazda gondosságával kezeli.
(2) A vagyonkezelő az Nvtv-ben, az új Ötv-ben és a Ptk-ban előírt kötelezettségeken túl köteles
a) a rábízott vagyon biztosítására,
b) fenntartással, üzemeltetéssel, karbantartással kapcsolatos feladatok ellátása,
c) önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésére,
d) a vagyonkezelői jog ellenértékeként meghatározott pénzösszeg vagy más ellenszolgáltatás szerződés szerinti megfizetésére illetve teljesítésére.
(3) A vagyonkezelő az átvállalt feladatok ellátást saját szervezete útján – vagy a szerződésben foglalt felhatalmazással – más személyek közreműködésével látja el. A közreműködő eljárásáért úgy felel, mintha maga járt volna el.
(4) vagyonkezelő köteles évente egyszer a tárgyévet követő év február 15-éig a vagyonkezelésébe adott ingatlanvagyon tárgyévi változásairól az Önkormányzat ingatlanvagyon-kataszter vezetésével megbízott szervezeti egységnek a megfelelő bizonylatokat, dokumentumokat átadni.
(5) Amennyiben a vagyonkezelésbe átadott vagyon illetve annak meghatározott eleme bármely okból alkalmatlanná válik a vagyonkezelő által vállalt közfeladat ellátására, illetve a feladat ellátására való szükségessége megszűnik, a vagyonkezelő köteles a polgármestert 8 napon belül értesíteni. A vagyonkezelésből való kivonásról, a szerződés módosításáról a Képviselő-testület dönt.
Vagyonkezelői jog ellenőrzése
17. § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét az új Ötv. 109. § (8) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a Polgármester – a Polgármesteri Hivatal közreműködésével – ellenőrzi.
(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes vagy a tulajdonos érdekeit sértő illetve az önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.
(3) A Polgármester illetve a Polgármester felhatalmazásával a Polgármesteri Hivatal a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:
1. az ellenőrzött szerv az önkormányzati tulajdonba tartozó, vagyonkezelésben álló ingatlan területére belépni,
2. az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba – a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával – betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíttetni,
3. az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.
(4) A Polgármester illetve a polgármester felhatalmazásával a Polgármesteri Hivatal a tulajdonosi ellenőrzés során köteles:
a) jogait úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,
b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 3 nappal tájékoztatni,
c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének megküldeni.
(5) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult:
a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,
b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.
(6) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője köteles:
a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,
b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,
c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,
d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,
e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot tájékoztatni.
(7) A Polgármester az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésben – a tárgyévet követő év március 31 – tájékoztatja a Képviselő-testületet.
Vagyonkezelői jog megszüntetése
18. § (1) A vagyonkezelői jog megszűnését az új Ötv. 109. § (10) – (12) bekezdései, az Nvtv. 11. § (4) bekezdése szabályozza. Azonnali hatályú felmondás esetén a vagyonkezelő köteles a kezelt vagyon azonnali birtokba adására, oly módon, hogy szükség esetén biztosítsa az Önkormányzat részére a közfeladat folyamatos ellátásához a saját személyi és tárgyi infrastruktúráját.
(2) A vagyonkezelő, a kezelésből kivont vagyon Önkormányzat részére való birtokba adására köteles, azt nem tagadhatja meg, feltételhez nem kötheti. A vagyonkezelői jog megszűnése nem veszélyeztetheti a kötelező önkormányzati feladat folyamatos ellátását.
(3) A vagyonkezelői jog megszűnésekor a vagyonkezelő köteles gondoskodni a jog ingatlan – nyilvántartásból való törléséről.
Önkormányzati közfeladat ellátása üzemeltetés, illetve használat útján
19. § (1) Az önkormányzati intézmény költségvetési szervként működik, alapításáról illetve megszüntetéséről az Önkormányzat a törvényeknek megfelelő alapító, illetve megszüntető okiratban intézkedik.
(2) Az önkormányzat intézményei ingyenes használói a közfeladataik ellátásához szükséges Önkormányzat tulajdonában lévő ingó- és ingatlan vagyonnak, a használat jogát az alapító okiratban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódva gyakorolják.
(3) Az üzemeltetés mindazon tevékenységek összessége, melynek célja az ingatlannak, ingóknak a rajta, vele vagy benne végzendő feladat folyamatos ellátásához szükséges állapot fenntartása. Az üzemeltetésre átadott rendeltetésszerű, folyamatos használatra alkalmas állapotban tartása, értékének megőrzése, természetes állapotának megóvása érdekében szükséges a folyamatos karbantartási, korszerűsítési, átalakítási, pótlólagos beruházási, esetleges felújítási feladatok ellátása.
(4) A használatba adás során a használó a használatába adott ingó- és ingatlan vagyont a rábízott feladat ellátása érdekében oly módon használja, hogy azt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban tartsa, értékét megőrizze.
Tulajdonosi jogok gyakorlása a gazdasági társaságokban
20. § (1) Gazdasági társaság alapítására – az önkormányzati tulajdonrész mértékétől függetlenül – kizárólagosan a Képviselő-testület jogosult.
(2) Ha többszemélyes gazdasági társaságban az önkormányzati tulajdonrész 25 % vagy az alatti, úgy a társaság legfőbb szervének ülésén a tagsági jogokat a polgármester gyakorolja. Ezt a jogát általa megbízott személy útján is gyakorolhatja.
(3) [7]Ha többszemélyes gazdasági társaságban az önkormányzati tulajdonrész 25 %-nál nagyobb, a társaság legfőbb szervének a hatáskörébe tartozó alábbi kérdésekben meghozandó döntést megelőzően az Önkormányzat Pénzügyi és Gazdasági Bizottsága álláspontját ki kell kérni:
Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága
21. § (1) Az önkormányzati vagyontárgy használatba vagy bérbeadása illetve más módon történő hasznosítása a (3) bekezdésben foglaltak kivételével versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlattevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(2) A versenyeztetési eljárás szabályait e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza .
(3) Nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni hasznosítás és bérbeadás esetén, ha az önkormányzati vagyon értéke a nettó 3 millió forintot nem haladja meg.
(4) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a Képviselő-testület határozattal jelöli ki hasznosításra az alábbi tartalommal:
A vagyon átruházásának szabályai
22. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a képviselő-testület határozattal jelöli ki értékesítésre vagy cserére az alábbi tartalommal:
A vagyonszerzés szabályai
23. § (1) [8]Az önkormányzati vagyon gyarapításáról a Polgármesternek a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság állásfoglalásával ellátott javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.
(2) A vagyongyarapításról a Képviselő-testület határozattal dönt, az alábbi tartalommal:
Záró rendelkezések
23. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdés kivételével – a kihirdetés napját követő napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 13/2000.(IX.1.) önkormányzati rendelet és az azt módosító 26/2004.(IX.29.) önkormányzati rendelet.
(2) A rendelet 21. § (1) – (5) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.