Mélykút Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete
a szociális rászorultságtól függő helyi pénzbeli és természetbeni ellátásokról.
Hatályos: 2023. 02. 02Mélykút Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete
a szociális rászorultságtól függő helyi pénzbeli és természetbeni ellátásokról
Mélykút Város Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 32. § (1) bekezdés b.) pontjában és (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésben , 48. § (4) bekezdésében, 58/B. § (2) bekezdésében és a 132. § (4) bekezdés g) pontjában, valamint 134/E. §-ában, kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §-a (1) bekezdésének 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a Humánpolitikai Bizottság, valamint a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja
1. § A rendelet célja, hogy a helyi sajátosságoknak megfelelően meghatározza az önkormányzat által a település közigazgatási területén élő szociálisan rászorult személyek szociális biztonságának megőrzése és elősegítése érdekében biztosított ellátások formáit, azok jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályait.
2. A rendelet hatálya
2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a mélykúti állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, és életvitelszerűen is Mélykút városban lakó
a) magyar állampolgárokra,
b) bevándoroltakra és letelepedettekre,
c) hontalanokra,
d) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre,
e) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
(2) [2] A rendelet hatálya a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (a továbbiakban: Szt.) 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások vonatkozásában az (1) bekezdésben foglaltaknak túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.
(3) A rendelet tárgyi hatálya az Szt., valamint a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006 (III.27.) Korm. rendelet által nem szabályozott kérdésekre terjed ki.
3. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
a) Család: az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározottak.
b) Egyedülálló: az Szt. 4. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározottak.
c) Egyedülélő: az Szt. 4. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározottak.
d) Gyermek: az Szt. 4. § (1) bekezdés d.) pontjának db)-dc) alpontjában meghatározottak.
e) Háztartás: az Szt. 4. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározottak.
f) Jövedelem: az Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak
g) Környezettanulmány: a kérelmező saját otthonában történő felkeresése információ gyűjtés céljából életkörülményei, jövedelmi, illetve vagyoni viszonyaival kapcsolatban.
h) Közeli hozzátartozó: az Szt. 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározottak.
i)1 Nyugdíjminimum: a szociális vetítési alap összege.
j) Vagyon: az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak.
j) 12.[4] Középfokú iskola: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.törvény 7. § (1) bekezdés c)-f) pontjában meghatározott köznevelési intézmény.
4. A szociális rászorultságtól függő helyi pénzbeli és természetbeni ellátások
3/A. § (1a) A szociális rászorultságtól függő helyi pénzbeli és természetbeni ellátások formái:
1. Települési támogatás keretében igényelhető ellátások:
1. lakhatási támogatás a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez (továbbiakban: lakhatási támogatás),
2. gyógyszertámogatás a gyógyszerkiadások viseléséhez (továbbiakban eseti gyógyszertámogatás):
2a. eseti jelleggel nyújtott gyógyszertámogatás (továbbiakban: eseti gyógyszertámogatás),
1. temetési támogatás a temetés költségeihez való hozzájáruláshoz (továbbiakban: temetési segély),
2. rendkívüli település támogatás a rendkívüli élethelyzet költségeihez való hozzájáruláshoz (továbbiakban: rendkívüli települési támogatás),
3.2
4.3 tűzifa támogatás
5.4
2. Köztemetés
(1)5 [11]A 3/A. § 1. pontjának 1. alpontjaiban meghatározott támogatás kizárólag természetbeni formában, míg a többi ellátás pénzbeli formában nyújtható.
(2)6 A 3/A. § 1. pontjának 1. alpontjában meghatározott ellátás havi rendszerességgel nyújtott ellátás, míg a többi ellátás eseti ellátás.
5. Általános eljárási szabályok
7. § (1) [15] A rendelet hatálya alá tartozó eljárások során az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) [16] Első fokon
a) a polgármester dönt:
aa) a rendkívüli települési támogatásról,
ab) a köztemetésről,
ac)7
ae)8 a tüzifa támogatásról,
af)9
b) a jegyző dönt:
ba) a lakhatási támogatásról,
bb) a gyógyszertámogatásról,
bc) a temetési támogatásról.
8. § (1)10 [18] A szociális ellátások megállapítása iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani. A kérelem mellé minden esetben mellékelni kell az ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, dokumentumokat, valamint nyilatkozatokat. A Polgármesteri Hivatal gondoskodik a formanyomtatvány elérhetőségének biztosításáról elektronikusan az önkormányzat honlapján és papír alapon a Hivatalban ügyfélfogadási időben.
(2) A kérelem – ha e rendelet eltérő szabályt nem állapít meg - egész évben folyamatosan benyújtható postai küldeményként vagy személyesen.
9. § (1) A kérelemhez mellékelni kell:
1. a jogosultsági feltételektől függően a háztartásban, illetve a családban együtt élő személyek jövedelméről szóló igazolást és vagyonnyilatkozatot,
2. a gyermek elhelyezése vagy a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági határozatot, ezek hiányában gyámhatóság által felvett jegyzőkönyv másolatát,
3. 30 napnál nem régebbi igazolást a 16. életévét betöltött, önálló jövedelemmel nem rendelkező, köznevelési vagy felsőoktatási intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermek jogviszonyáról,
4. nyilatkozatot a háztartásban együtt lakó vagy a családban élő személyekről,
5. az e rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolás:
a) munkabérből származó jövedelem, illetve táppénz esetén a munkáltató által kiállított igazolás,
b) őstermelő esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelemről az állami adóhatóság által a lezárt adóévről kiállított igazolás, a le nem zárt időszakra vonatkozóan a bevételről vezetett dokumentum,
c) vállalkozásból származó jövedelem esetén lezárt adóévről az állami adóhatóság által kiadott igazolás, a le nem zárt időszakra a könyvelői igazolás vagy a vállalkozó nyilatkozata,
d) álláskereső esetén a járási hivatal foglalkoztatási osztályának igazolása arról, hogy az érintett személy regisztrált álláskereső és ellátásban nem részesül, vagy a járási hivatal foglalkoztatási osztályának határozata az ellátás formájáról és összegéről, illetve aktív korúak ellátásában vagy ápolási díjban részesülő személy esetén a járási hivatal hatósági osztálya által kiállított igazolás arról, hogy az érintett személy aktív korúak ellátásban, illetve ápolási díjban részesül, illetve annak összegéről,
e) nyugdíj, nyugdíjszerű rendszeres pénzellátás és árvaellátás esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által az év elején küldött nyugdíjösszesítő fénymásolata, ennek hiányában a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazolása,
f) tartásdíj esetén a tartásdíj összegéről szóló bírósági határozat, vagy a felek között létrejött egyezség másolata, felvett vagy megfizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvény, bankszámlakivonat vagy átvételi elismervény, ezek hiányában a tartásdíj jogosultjának nyilatkozata,
g) gyermektartásdíj esetén a gyermektartásdíj összegéről szóló bírósági határozat, vagy a szülők között létrejött egyezség másolata, vagy a felvett vagy megfizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvény vagy bankszámlakivonat vagy átvételi elismervény, ezek hiányában a gyermektartásdíj jogosultjának nyilatkozata,
g) h) állam által megelőlegezett gyermektartásdíj esetén az illetékes gyámhivatal határozata,
i) ösztöndíj esetén a köznevelési vagy felsőoktatási intézmény által kiállított igazolás, bankszámlakivonat vagy az utalást igazoló elektronikus nyilvántartásból kinyomtatott adattartalom, ezek hiányában az ösztöndíj jogosultjának nyilatkozata,
j) nem havi rendszerességgel szerzett jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett egyhavi átlagról szóló nyilatkozat,
k) az a)-j) pontba nem tartozó jövedelmek esetén a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozat.
(3) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, melyek az eljáró hatóság nyilvántartásában fellelhetőek.
(4) Az ellátást megállapító szerv a Magyar Államkincstár területi szerve által folyósított családtámogatási ellátásra vagy fogyatékossági támogatásra vonatkozó adatot az államháztartásról szóló törvény szerinti szociális nyilvántartásból közvetlen lekérdezéssel veszi át.
(5) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmának ellenőrzése érdekében az eljáró hatóság megkeresheti:
a) az állami adóhatóságot,
b) az illetékes önkormányzati adóhatóságot,
c) a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,
d) a kormányhivatal illetékes járási hivatalát,
e) az igazolást kiállító szervet,
f) a munkáltatót.
10. § (1) Az eljáró hatóság a döntés előkészítése során elrendelheti környezettanulmány készítését a kérelmező és a vele együtt élők szociális és vagyoni helyzetének megállapítása érdekében. Környezettanulmányként elfogadható a kiskorú gyermeket nevelő családoknál a gyermekjóléti központ, a védőnő, továbbá a gyermek- és családvédelemmel foglalkozó szervek javaslata, környezettanulmánya is.
(2) Amennyiben már korábban, de legfeljebb 6 hónappal a kérelem beadását megelőzően már készült környezettanulmány, úgy a döntés során az is alapul vehető.
11. § (1) A havi rendszerességgel megállapított ellátásokat a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Csoportja minden hónap 5. napjáig utólag folyósítja.
(2) [22]A Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Csoportja a pénzben, nem havi rendszerességgel nyújtott ellátásokat az azt megállapító határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül, a természetbeni formában nyújtott ellátásokat a rendeletben meghatározott időpontig folyósítja.
(3)11 [23] Az ellátások kifizetése a lakhatási támogatás kivételével – az ügyfél kérése szerint – történhet: házipénztárból, vagy lakossági folyószámlára való utalással.
12. § (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott ellátást – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell
a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére;
b) természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti megtérítést az elrendelése napján érvényes jegybanki alapkamattal megemelt összegben kell visszafizetni. Kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel.
(3) Az eljáró hatóság a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését az igénybevételről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetőleg folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt.
(4) Ha az eljáró hatóság a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból
a) legfeljebb 12 hónapra szóló részletfizetést engedélyezhet, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg nyugdíjminimum két és félszeresét,
b) csökkentheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét,
c) elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum másfélszeresét.
(5) [24] Ha a rendszeres ellátásra való jogosultság az (1) bekezdés alapján szűnt meg, a jogosult a döntés véglegessé válásától számított egy évig nem jogosult a megszüntetettel azonos típusú rendszeres ellátásra.
13. § (1) A rendszeres ellátásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha:
1. a jogosult a jogosultság megszüntetését kéri,
2. a jogosult meghalt,
3. a jogosultság feltételei már nem állnak fenn, vagy jogosultságot kizáró körülmény következett be,
4. az e rendeletben meghatározott egyéb okból.
(2) Az (1) bekezdésben szabályozott megszüntetés időpontja – ha e rendelet eltérő szabályt nem állapít meg - a megszüntetésre okot adó körülmény bekövetkezése hónapjának utolsó napja.
(3) [26]A fel nem vett ellátást, illetve a fel nem használt ellátást az elhunyttal közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel, illetve használhatja fel.
6. Lakhatási támogatás
14. § (1)12 [27]A lakhatási támogatás a szociálisan rászoruló háztartás tagja részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott támogatás. A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadásnak minősül a villanyáram-, a víz-és csatornahasználat, a gázfogyasztás.
(2) A lakhatási támogatást a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.
(3) Lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. E bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
15. § (1)13 [28] A lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege
a) 2000,- Ft, ha a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum 200%-át, de nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át; egyedülélő személy esetén a havi jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum 250 %-át, de nem haladja meg a nyugdíjminimum 300 %-át,
b) 3000,- Ft, ha a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át, de nem haladja meg a nyugdíjminimum 200 %-át, egyedülélő személy esetén a havi jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum 200 %-á, de nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át,
c) 4000,- Ft, ha a kérelmező háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja a nyugdíjminimumot, de nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élő személy esetén a havi jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum 150 %-át, de nem haladja meg a nyugdíjminimum 200 %-át,
d) 5000,- Ft, ha a kérelmező háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimumot,egyedül élő személy esetén a havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át
feltéve, hogy a háztartás tagjai egyikének sincs, illetve az egyedülélő személynek nincs vagyona, valamint a támogatás olyan ingatlanokban állapítható csak meg, ahol a háztartásban életvitelszerű lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel bejelentett 65 év feletti lakó él a kérelem benyújtásának időpontjában.
(2) A lakhatási támogatást a Polgármesteri Hivatal közvetlenül a szolgáltató részére folyósítja.
16. §14 A támogatás megállapításához a 9. § (1) bekezdése szerinti igazolásokon túl be kell csatolni az érintett lakás használati jogcímét igazoló irat másolatát, azon közüzemi szolgáltató által kiállított, a kérelmező nevére szóló legutolsó számla másolatát, amely közüzemi szolgáltatóhoz a kérelmező a támogatás folyósítását kéri.
17. § (1) A lakhatási támogatásra jogosult személy a jogosultság egyéb feltételeként köteles házának, kertjének rendben tartására az alábbiak szerint:
1. az általa lakott ingatlanon egy db szeméttároló edény elhelyezésére és rendeltetésszerű használatára,
2.15 a lakáshoz tartozó udvar, kert rendben tartására, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására,
3. az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használatára, művelésére,
4. az ingatlan előtti járdának (járda hiányában 1 méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének a gondozására, tisztán tartására, szemét –és gyom mentesítésére, különös tekintettel az árok és áteresz rendben tartására,
(3) [32] Hivatalbóli tudomásszerzés esetén vagy amennyiben bejelentés érkezik arra vonatkozóan, hogy ügyfél lakókörnyezete az (1) bekezdésben foglaltaknak nem felel meg, a jegyző vagy az aljegyző, valamint a Polgármesteri Hivatal szociális ügyintézője a bejelentéstől számított 8 napon belül helyszíni szemlét tart az érintett ingatlannál.
(4) Ha a lakókörnyezet az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, a hatáskör gyakorlója legalább ötnapos határidő kitűzésével felhívja az ellátás jogosultját – az elvégzendő tevékenység konkrét megjelölésével – a kifogásolt hiányosságok felszámolására, melyek teljesítéséről a kitűzött határidő elteltét követő 10 napon belül ismételt helyszíni szemlén győződik meg.
(5) Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult a feltételeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni.
(6) A lakhatási támogatásra jogosult személy köteles az (1) bekezdésben megjelölt kötelezettségét a jogosultság megállapítását követően a jogosultság teljes időtartama alatt teljesíteni.
18. § (1) A lakhatási támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától egy évre kell megállapítani.
(2) Ha a jogosult lakcíme a lakhatási támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, a változás hónapjára járó támogatást az önkormányzat teljes összegben folyósítja, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.
(3) [33]Amennyiben a lakhatási támogatás iránti kérelmet a hatáskör gyakorlója a 17. § (5) bekezdés szerinti okból elutasítja, vagy a megállapított lakhatási támogatást megszünteti, és ezt követően az érintett háztartás tagja a kérelem elutasítása napjától illetve a támogatás megszűnésének napjától számított 6 hónapon belül ismételten lakhatási támogatás megállapítása iránti kérelmet terjeszt elő, az (1) bekezdés szerinti rendezett lakókörnyezetre vonatkozó helyszíni szemlét a kérelem elbírálása előtt kell lefolytatni.
8. Eseti gyógyszertámogatás
26. § (1) [35] Eseti gyógyszertámogatásra az a nagykorú személy jogosult, akinek a háziorvos által igazolt havi rendszeres gyógyszerköltsége meghaladja az egy főre jutó jövedelem 15 %-át, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum összegének 200 %-át, egyedülálló vagy egyedülélő esetén jövedelme a nyugdíjminimum 250 %-át nem haladja meg, feltéve, hogy a kérelmező a kérelem benyújtásának időpontjában az Szt. szerinti közgyógyellátásra nem jogosult.
(2) [36] Eseti gyógyszertámogatásra jogosult továbbá az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően évente gyermekenként két alkalommal a gyermek szülője, vagy a gyermeket gondozó más személy, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum 200 %-át nem haladja meg, feltéve, hogy kérelmező azon gyermeke, aki vonatkozásában a gyógyszertámogatást kéri, a kérelem benyújtásának időpontjában az Szt. szerinti közgyógyellátásra nem jogosult.
27. § (2) A kérelem mellé – a 9. § (1) bekezdésében meghatározottakon túlmenően – csatolni kell az alábbiakat:
a)16
b) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a kérelmező, illetve a kérelmező azon gyermeke aki vonatkozásában a gyógyszertámogatást kéri, a kérelem benyújtásának időpontjában az Szt. szerinti közgyógyellátásra nem jogosult
c) a 26. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gyermekorvos igazolását arról, hogy a kérelem benyújtását megelőző 30 napon belül a gyermeket kezelte.
(3) A háziorvos által kiadott igazolás tartalmazza: a kérelmező nevét, lakcímét, társadalombiztosító azonosító jelét, a gyógyszer megnevezését, annak formáját és mennyiségét, valamint az Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (továbbiakban: NEAK) internetes oldalán található gyógyszerkeresőben megtalálható árát.
28. § (1) [39]A 26. § (1) bekezdésében meghatározott eseti gyógyszertámogatás évente négyszer nyújtható, esetenként 8.000,- Ft összegben.
(2) A 26. § (2) bekezdésében meghatározott eseti gyógyszertámogatás esetenkénti összege 5.000,- Ft.
28/A. § A 26. § (1) bekezdés alkalmazásában havi rendszeres gyógyszerköltség a kérelmező betegségéhez igazodó, az NEAK internetes oldalán található gyógyszerkereső által meghatározott összegű társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszer egyhavi mennyiségének összege.
9. Temetési segély
30. § Temetési segélyre jogosult az, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott és a temetési költségek viselése a saját, illetve háztartása létfenntartását veszélyezteti.
31. § (1) [41]Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt temetési segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség mértékének
1. 30 %-a, ha a kérelmező háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum összegének 200 %-át, egyedülélő esetén havi jövedelme a nyugdíjminimum 250 %-át nem haladja meg,
2. 20 %-a, ha a kérelmező háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum összegének 200 %-át meghaladja, de nem haladja meg annak 250 %-át, egyedülélő esetén havi jövedelme a nyugdíjminimum 250 %-át meghaladja, de nem haladja meg annak 300 %-át.
(2) A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség mértékét – a 2015. évet kivéve - a Képviselő-testület a tárgyévi költségvetéséről szóló rendeletében köteles meghatározni.
32. § (1) A temetési segély megállapítása iránti kérelmet a temetés napját követő 30 napon belül lehet benyújtani.
(2) [44] A kérelemhez mellékelni kell – a 9. § (1) bekezdésében meghatározottakon túlmenően – a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonat másolatát. A megállapított temetési segély összegét vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmezőnek vissza kell adni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott időszakon túl benyújtott kérelmet az eljáró hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(4) Az elhunyt eltemettetéséhez temetési segély csak egy alkalommal állapítható meg.
(5) Nem állapítható meg temetési segély, ha az elhunyt eltemettetése közköltségen valósult meg.
9/A. Rendkívüli települési támogatás
33. § (1) A Képviselő-testület az e rendeletben meghatározottak szerint a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő (továbbiakban együtt: rendkívüli élethelyzet) személyek részére rendkívüli települési támogatást nyújt.
(2) Rendkívüli élethelyzetnek minősül különösen:
1. a családot ért elemi kár,
2. ha a kérelmezőnek a sérelmére elkövetett bűncselekményből, szabálysértésből anyagi kára keletkezett;
3. ha a család valamely tagja 5 napot meghaladóan kórházi kezelésben részesült,
4. az egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott, az egészség megőrzése, helyreállítása érdekében szükséges szolgáltatás igénybevétele, valamint gyógyászati segédeszköz vásárlása, ha annak díja a nyugdíjminimum összegének 30 %-át meghaladja,
5. ha a kérelmezőnél legalább 3 hónapja fennálló tartós betegség vagy rokkantság miatt jelentős jövedelem-kiesés következett be;
6. ha a kérelmezőnek a nyugdíj vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. § (1) bekezdése szerint folyósított ellátás kifizetése, valamint az aktív korúak ellátásának kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik;
7. ha a kérelmezőnek önhibáján kívül legfeljebb 3 havi közüzemi díjhátraléka, lakbérhátraléka halmozódott fel, melyet önerőből nem tud kiegyenlíteni;
8. a kérelmezőnek önhibáján kívül nagyobb összegű, váratlan vagy előre nem látott kiadásai vannak, amelyeket önerőből nem tud kiegyenlíteni;
9. ha a kérelmező a tanév vagy nevelési év során a gyermek beiskoláztatásával vagy óvodai nevelésével kapcsolatos eseti kiadást önerőből nem tudja kiegyenlíteni;
10. várandós anya, gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítése;
11. ha a kérelmező gyermekét átmeneti nevelésbe vették, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása vagy a gyermek családba való visszakerülése érdekében;
(3) A (2) bekezdés g) és h) pontja alkalmazásában minden esetben önhibának kell tekinteni, ha a kérelmező vagy háztartásának tagja azért nem rendelkezik jövedelemmel, mert a hatáskörrel rendelkező szerv az aktív korúak ellátásának folyósítását a kérelem benyújtását megelőző 1 éven belül az Szt. 34. § (2) bekezdése b) és d) – e) pontjaiban meghatározott okból szüntette meg.
33/A. § (1) Rendkívüli települési támogatás - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - annak a rendkívüli élethelyzetbe került személynek állapítható meg, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum 250 %-át, egyedülélő esetén 300 %-át nem haladja meg.
(2) Rendkívüli települési támogatás elemi kár esetén annak állapítható meg, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum 300 %-át, egyedül élő esetén 350 %-át nem haladja meg.
35. § (1) A rendkívüli települési támogatás kérelemre és hivatalból – különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság vagy más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére – is megállapítható.
(2) A kérelem mellé csatolni kell az annak alapjául szolgáló dokumentumokat.
36. § (1) A rendkívüli települési támogatás egyszeri összege – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nem lehet kevesebb, mint 3.000,- Ft és nem lehet több mint 20.000,- Ft.
(2) A rendkívüli települési támogatás összege a családot ért elemi kár esetén nem lehet kevesebb mint 20.000,- Ft és nem lehet több mint 80.000,- Ft.
37. § (1)17 A rendkívüli települési támogatás iránti kérelem – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - évente többször benyújtható, de a kérelmező és a vele közös háztartásban élők számára nyújtott rendkívüli település támogatás összege évente a 20.000,- Ft-ot nem haladhatja meg.
(2) Ugyanazon elemi kár tekintetében csak egy alkalommal lehet rendkívüli települési támogatási iránti kérelmet benyújtani.
37/A. §18 A hatáskör gyakorlója a rendkívüli települési támogatást megállapító határozatában felhívhatja a jogosultat arra, hogy a rendkívüli települési támogatás felhasználását – a véglegessé válásától számított 8 napon belül – számlával vagy egyéb hitelt érdemlő módon igazolja. Amennyiben a jogosult e kötelezettségének nem tesz eleget, a jogosultat a rendkívüli települési támogatás visszafizetésére kell kötelezni a 12. §-ban meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával.”
10/A.19
37/B. §
10/C.20 Tűzifa támogatás
37/D. § (1)21 Kérelmére tűzifa támogatásban részesülhet az a személy, akinek
a)22 a)[57] tárgyév július 1. napján az Szt. 32/B. §-a szerinti időskorúak járadékára való jogosultsága áll fenn, vagy
a) az Szt. 50. § (2) bekezdése szerinti közgyógyellátásra való jogosultsága áll fenn, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló 2011.évi CXCI. törvény 3. § (1) bekezdés szerinti megváltozott munkaképességű személyek ellátására való jogosultsága áll fenn, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 300%-át, vagy családjában három vagy annál több – a Gyvt. 67/A. § (2) bekezdésében szabályozott - halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevel, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 4. § (1) bekezdésében meghatározott nyugdíjra való jogosultság áll fenn, és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 300 %-át, az Szt. 37/D. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra való jogosultsága áll fenn, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 30. § (1) bekezdése szerinti nyugdíj előtti álláskeresési segélyre való jogosultsága áll fenn és
b) lakása fával fűthető és rendelkezik fatüzelésre alkalmas fűtőberendezéssel.
(2)23 A tűzifa támogatás a rendelkezésre álló keret mértékéig biztosítható. i tűzifa támogatás megállapításakor előnyben kell részesíteni az (1) bekezdés a) pontja aa) alpontjaiban meghatározott kérelmezőket.
(3)24 Egy személy csak egyféle jogcímen, továbbá egy naptári éven belül csak egy alkalommal jogosult a tűzifa támogatásra.
(4)25 A tűzifa támogatás családonként csak egy személy részére állapítható meg.
(5)26
37/E. § (1)27 [A tűzifa támogatás iránti kérelmeket tárgyév július 1. és augusztus 31. napja között lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő. A kérelem mellé 9. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl csatolni kell a 37/D. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltétek fennállását igazoló okiratot, valamint a 37/D. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltételek fennállására vonatkozó nyilatkozatot.
(2)28 [65] Az Önkormányzat a támogatásra jogosult személyek részére pénzbeli kifizetést teljesít 20000,-Ft/jogosult személy összegben.
10/D.29
37/F. §
37/G. §
11. Köztemetés
38. § (1) A köztemetés költségeinek megtérítése alól
1. mentesíteni kell azt az eltemettetésre köteles személyt, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum összegét, egyedülélő esetén a nyugdíjminimum 150 %-át,
2. 50 %-os mértékben mentesíteni kell azt az eltemettetésre köteles személyt, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át, egyedülélő esetében 200 %-át.
(2) [70] A köztemetés költségeinek legfeljebb 6 havi részletben történő megfizetése engedélyezhető, ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum 300 %-át, egyedülélő személy esetében a nyugdíjminimum 400 %-át nem haladja meg.
Szociálpolitikai Kerekasztal
39. § (1) Mélykút Város Önkormányzat Képviselő-testülete „Szociálpolitikai Kerekasztal”-t hoz létre, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kisérésére. A Szociálpolitikai Kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egy ülést tart.
(2) A Szociálpolitikai Kerekasztal résztvevői: a polgármester, mint fenntartó képviselője, a Gondozási Központ vezetője, a Család és gyermekjóléti szolgálat családgondozói, a Humánpolitikai és Ügyrendi Bizottság elnöke, a Mélykúti Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, a Polgármesteri Hivatal szociális ügyekkel foglalkozó köztisztviselője.
Záró rendelkezések
40. § (1) E rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 20/2013.(XII.18.) önkormányzati rendelet.
(3) [74]
A 3. § i) pontja a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 1.) önkormányzati rendelete 3. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 3/A. § (1a) bekezdés 3. pontját a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 1.) önkormányzati rendelete 4. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3/A. § (1a) bekezdés 4. pontja a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 1.) önkormányzati rendelete 4. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 3/A. § (1a) bekezdés 5. pontját a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 1.) önkormányzati rendelete 4. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3/A. § (1) bekezdése a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 1.) önkormányzati rendelete 3. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 3/A. § (2) bekezdése a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 1.) önkormányzati rendelete 3. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontját a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 1.) önkormányzati rendelete 4. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § (2) bekezdés a) pont ae) alpontja a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 1.) önkormányzati rendelete 4. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (2) bekezdés a) pont af) alpontját a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 1.) önkormányzati rendelete 4. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 8. § (1) bekezdése a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 1.) önkormányzati rendelete 3. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (3) bekezdése a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (1) bekezdése a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 1.) önkormányzati rendelete 3. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (1) bekezdése a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 1.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 1.) önkormányzati rendelete 4. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 17. § (1) bekezdés 2. pontja a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 1.) önkormányzati rendelete 3. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (2) bekezdés a) pontját a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 1.) önkormányzati rendelete 4. § h) pontja hatályon kívül helyezte.
A 37. § (1) bekezdése a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 1.) önkormányzati rendelete 3. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 37/A. § a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 1.) önkormányzati rendelete 3. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 10/A. alcímet (37/B. §) a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 1.) önkormányzati rendelete 4. § i) pontja hatályon kívül helyezte.
A 10/C. alcím címe a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 1.) önkormányzati rendelete 3. § i) pontja szerint módosított szöveg.
A 37/D. § (1) bekezdés záró szövegrésze a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2021. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 1. § a) pontja szerint módosított szöveg. A 37/D. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 1.) önkormányzati rendelete 4. § j) pontja szerint módosított szöveg.
A 37/D. § (1) bekezdés a) pontja a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 1.) önkormányzati rendelete 3. § j) pontja szerint módosított szöveg.
A 37/D. § (2) bekezdése a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 1.) önkormányzati rendelete 4. § k) pontja szerint módosított szöveg.
A 37/D. § (3) bekezdése a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2021. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 1. § b) pontja szerint módosított szöveg. A 37/D. § (3) bekezdése a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 1.) önkormányzati rendelete 4. § l) pontja szerint módosított szöveg.
A 37/D. § (4) bekezdése a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 1.) önkormányzati rendelete 4. § m) pontja szerint módosított szöveg.
A 37/D. § (5) bekezdését a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 1.) önkormányzati rendelete 4. § n) pontja hatályon kívül helyezte.
A (1) bekezdése a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2021. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 1. § c) pontja szerint módosított szöveg. A 37/E. § (1) bekezdése a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 1.) önkormányzati rendelete 3. § k) pont, 4. § o) pontja szerint módosított szöveg.
A (2) bekezdés a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (IX. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 37/E. § (2) bekezdése a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 1.) önkormányzati rendelete 3. § l) pont, 4. § p) pontja szerint módosított szöveg.
A 10/D. alcímet (37/F. és 37/G. §) a Mélykút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 1.) önkormányzati rendelete 4. § q) pontja hatályon kívül helyezte.