Onga Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2023. (VII. 28.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2023. 09. 01Onga Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2023. (VII. 28.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Onga Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogalkotási hatáskörében eljárva az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró partnerek, önkormányzatok és államigazgatási szervek, valamint Onga Város Önkormányzata Képviselő-testületének és szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2022. (II. 1.) önkormányzati rendelet 6. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Onga Város Önkormányzata Képviselő-testülete Pénzügyi Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya és értelmező rendelkezései
1. A rendelet hatálya és alkalmazása
1. § (1) A rendelet területi hatálya Onga Város teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásait, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet, valamint Onga Város Önkormányzat Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelete előírásait az e rendeletben foglaltakkal együttesen kell alkalmazni.
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.
2. § (1) E rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: Szabályozási terv – Jelmagyarázat és szelvényezett Szabályozási tervlapok
b) 2. melléklet: Az építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési szabályai
c) 3. melléklet: Az elhelyezhető és a tiltott rendeltetések
d) 4. melléklet: Az építési övezetekhez, övezetekhez - egyedi esetben telkekhez - tartozó biológiai aktivitásérték fenntartására vonatkozó zöldfelületi követelmények
(2) A szabályozási terven ábrázolt kötelező vonalas szabályozási elemek helyzete méretezése, vagy egyértelmű térképi vonalhoz való kapcsolódás hiányában digitális méréssel állapítandók meg az önkormányzatnál tárolt digitális szabályozási terven.
(3) A szabályozási terven
a) szabályozási tartalommal bíró ingatlan-nyilvántartási jeleket,
aa) a közigazgatási határ jelét
ab) belterületi határ jelét
b) területi szabályozási elemet vízgazdálkodási terület határát
építési övezet, övezet határként kell kezelni.
2. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában
1. Kialakult állapotú épület: meglévő, az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett, vagy ennek hiányában a jelen rendelet hatályba lépését megelőzően, nem az egyszerű bejelentés hatálya alá tartozó, jogszerűen épült épület.
2. Kiegészítő rendeltetésű építmény: az övezet elsődleges rendeltetését kiegészítő, főépítménynek és melléképítménynek nem minősülő építmény.
3. Meglévő épület: az ingatlanon álló, szabályosan létesült, vagy létesülő épület jogszabály szerinti fogalmának megfelelő épület.
4. Nagy- és kishaszonállat: sertés, juh, kecske, szarvasmarha, ló, szamár, öszvér és egyéb, a kifejlett pulykánál nagyobb testű haszonállat.
5. Nem zavaró hatású rendeltetés: olyan rendeltetés, amely az adott építési övezetben és övezetben meghatározott rendeltetés szerinti építményekre és telekhasználatra korlátozó hatást a vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott környezetterhelési határértékeket meghaladó mértékben nem fejt ki, és az övezeti előírásoknak teljes mértékben megfelel.
6. Saroktelek: legalább két csatlakozó – egymással legfeljebb 135°-os szöget bezáró – közterületi vagy közforgalom céljára megnyitott magánút homlokvonallal rendelkező telek.
7. Természetvédelmi oltalom alatt álló terület: tervlapján „Natura 2000 madárvédelem”, „Ökológiai hálózat magterületének övezete”, „Ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete” és „Ökológiai hálózat pufferterületének övezete”-ként jelölt területek, továbbá Tervezett természeti területei
8. Közlekedési terület céljára fenntartott terület (terven jelölt): jellemzően a kerékpárút hálózat megvalósításának területbiztosítása érdekében kijelölt telekrész, ahol építmény – a tömör lábazat nélküli drótfonásos kerítés kivételével – nem építhető.
Környezetvédelmi előírások
3. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
4. § A természetvédelmi oltalom alatt álló területeken kerítést létesíteni, a területet elzárni a természetvédelmi szerv hozzájárulásával lehet.
4. A környezeti elemek általános védelme
5. § (1) A település igazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat
a) a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz,
b) kizárja a környezetkárosítást,
c) következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.
(2) A településen hulladéklerakó (kommunális, veszélyes) nem helyezhető el.
5. Talaj-, felszíni és felszín alatti vizek védelme
6. § (1) Építési tevékenység a környezetében található művelés alatt lévő területek rendeltetésszerű használatát nem korlátozhatja, a termőföld minőségét negatívan nem befolyásolhatja.
(2) Építési tevékenység hatására a talajerózió veszélye nem növekedhet.
(3) Védett területen tereprendezésre, területfeltöltésre csak szennyeződésmentes anyag használható.
7. § Országos vízminőség védelmi övezet területén
a) létesítmények kialakítását úgy kell megoldani, hogy a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 2l.) Kormányrendelet 1. számú mellékletében felsorolt fő szennyező anyagoknak a felszín alatti víztérbe történő közvetlen bevezetése elkerülhető legyen
b) a talajba és a vízfolyásokba szennyezett csapadékvíz vagy egyéb szennyvíz nem kerülhet,
c) a gazdasági és üzemi területnek kijelölt részeken a csapadékvíz kezeléséről gondoskodni szükséges,
d) a keletkezett szennyvizek és hulladékok elhelyezése csak vízzáró szigetelt tárolókban, műtárgyakban történhet.
e) az állattartó építményeket minden esetben vízzáró szigeteléssel kell kialakítani,
f) trágya tárolására alkalmas építmények, tárolók nem helyezhetők el 100,0 méternél közelebb a felszíni vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok partjától.
6. A levegő tisztaságának védelme
8. § (1) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz.
(2) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védőterületet igénylő új építmény, létesítmény kizárólag oly módon alakítható ki, helyezhető el, hogy a védőterület nem érinthet
a) lakóterületet, vegyes területet, különleges sport célú és különleges temető területet, zöldterületet, közjóléti erdőterületet, továbbá
b) természetvédelmi oltalom alatt álló területet.
7. Zaj- és rezgés elleni védelem
9. § (1) Zajt, rezgést előidéző üzemi létesítményt, és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak oly módon szabad elhelyezni, hogy a keletkező zaj, rezgés a vonatkozó határértékeket ne haladja meg.
(2) A zajtól védendő területeket külön jogszabályban meghatározottak szerint kell figyelembe venni.
Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások
8. A Telekalakításra vonatkozó általános előírások
10. § (1) A kialakítható legkisebb telek terület mértékét a 2. melléklet tartalmazza.
(2) Az építési övezeti és övezeti paraméterekben előírt legkisebb kialakítható telekméretnél kisebb telek
a) közműépítmények elhelyezése érdekében,
b) közterület céljára
c) telekhatár rendezés céljából, amennyiben a rendezés célja a kialakult állapothoz való igazítás,
d) javasolt telekhatár vagy építési övezet/ övezethatár jelölés esetében kialakítható.
(3) Az egyes telkeket érintő közterületi szabályozás végrehajtása érdekében a telekalakítás akkor is megengedett, ha
a) a telekterület és a zöldfelület legkisebb mértéke, valamint az előkert minimális mérete az építési övezetben, övezetben meghatározott érték alá csökken,
b) a visszamaradó telek beépítettsége meghaladja a telekre előírt beépítettség megengedett legnagyobb mértékét.
(4) Újonnan nyúlványos, nyeles telek nem alakítható ki.
(5) Építési telek csak egyszerű kontúrral alakítható ki.
(6) Telekalakítás során nem alakulhat ki közlekedési, zöld vagy közmű célú telek kivételével új zárvány vagy úszótelek.
(7) Beépítésre szánt területen az építési övezet határa javasolt telekhatárnak tekintendő.
(8) Különböző építési övezetbe vagy övezetbe tartozó telkek telekösszevonása nem megengedett.
11. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerinti Telekalakítás sajátos jogintézményével érintett „Telekalakítással érintett terület határa”-ként jelölt területeket az 1. melléklet szerinti tervlap jelöli.
(2) A szabályozási tervlapon „Telekalakítással érintett terület határa”-ként jelölt területen, a telket alakítani - közterületi telek kivételével – a településkép előnyös átalakítása érdekében településképi véleményezési eljárást követően lehet.
12. § Ikres beépítésű mód szerint beépült ingatlan esetében, csak a főépítménnyel telekhatáron csatlakozó szomszédos ingatlanok telkei vonhatók össze.
9. Terepkialakítás
13. § Tereprendezés csak a területre vonatkozó mértékadó árvízszint (MÁSZ) + 1 m mértékéig végezhető (116 mBf).
10. Közterület alakításra vonatkozó előírások
14. § (1) A közterületek határait a szabályozási terv meglévő és tervezett szabályozási vonalai határolják le.
(2) A közterületek közlekedésre igénybe nem vett részén, a közlekedést és az egyes ingatlanok használatát nem korlátozó módon
a) zöldfelületek alakíthatók ki,
b) köztárgy, valamint
c) közmű helyezhető el, ez utóbbi kizárólag abban az esetben, ha terepszint alatt valósítható meg a közmű elhelyezése, és védőtávolságot nem igényel. Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, akkor építési telket, építési telek egy részét, vagy építési telek közterület alakításból visszamaradó részét kell igénybe venni a közmű elhelyezéséhez.
15. § (1) Közterületen zöldfelületek kialakításánál a telepítésre kerülő fajokat úgy kell megválasztani, hogy a felhasznált fás szárú növények legalább 50%-a honos fajokból vagy azok termesztett fajtáiból kerüljenek ki. Gyümölcsfát út melletti fasorként alkalmazni nem lehet.
(2) A tervezett parkolók csak fásított kialakításúak lehetnek, 4 parkoló-állás után 1 lombos, előnevelt fa telepítése kötelező.
(3) Lakóterületen építési telek személygépkocsival való megközelítése és a telken belüli kapcsolat biztosítása érdekében az építési telek előtti közterület burkolásának mértéke legfeljebb 5 méter lehet, a járda kialakításának kivételével.
11. Magánutak
16. § (1) Beépítésre szánt területek megközelítését, kiszolgálását biztosító magánút a gazdasági terület (Gá, Gip és Gipe) építési övezetei kivételével csak közforgalom elől el nem zárt magánútként alakítható ki.
(2) Közforgalom elől el nem zárt magánút csak kiszolgálóút, kerékpárút vagy gyalogút hálózati szerepet tölthet be, és meglévő közterülethez kell csatlakoznia.
(3) A közforgalom elől el nem zárt magánút minimális szélessége
a) kiszolgálóút esetén 12 méter, kivéve
aa) gazdasági területet kiszolgáló út esetén, ahol 16 méter,
ab) telekszámtól függetlenül a legfeljebb 10 lakó rendeltetés elhelyezését biztosító kiszolgáló út esetén, ahol 9 méter,
b) kerékpárút esetén 4 méter,
c) gyalogút esetén 3 méter.
(4) A közforgalom elől el nem zárt, kiszolgálóútként kialakított magánút 30 méternél hosszabb zsákutcaként történő kialakítása esetén a zsákutca végén tehergépjárművek számára (különösen hulladékszállítás, katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében) megfelelő visszafordulási lehetőséget kell kialakítani. A zsákutcaként kialakítható útszakasz legnagyobb hossza 250 méter.
(5) A közforgalom elől el nem zárt magánút felőli építési határvonal és a telek homlokvonala közötti területsáv előkertnek minősül, ezért az arra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(6) Meglévő magánút akkor szüntethető meg, ha az arról kiszolgált telkek a vonatkozó építési szabályoknak továbbra is maradéktalanul megfeleltethetőek.
(7) Magánutakat, a közutakra vonatkozó közutak tervezésére vonatkozó szabványok szerint kell megtervezni és kialakítani.
(8) Önkormányzati kezelésben csak a (7) bekezdés szerint megvalósult utak vehetők át.
12. Közművek
17. § (1) A szennyvíz és csapadékvíz elvezetés, illetve ártalommentes elhelyezése a közüzemi közműhálózat kiépítéséig a vonatkozó OTÉK előírások megtartásával egyedi módon teljesíthetők az övezetre előírt teljes közművesítettség esetében is., a (8) bekezdés figyelembevételével.
(2) A közüzemi szennyvízhálózat megvalósulását követően a területet folytatólagosan használni kizárólag a szennyvízhálózatra való rácsatlakozás mellett lehet.
(3) Teljes közművesítés előírása esetén a vezetékes gáz egyéb energiahordozó alkalmazásával kiváltható.
(4) Építési öveztek közművesítését kizárólag közterületről, vagy közforgalom számára megnyitott magánútról kell megoldani.
(5) Új építés esetén kötelező az ingatlanon keletkező csapadékvíz, illetve a belvíz elvezetésének megoldása.
(6) Ipari szennyvíz keletkezésével járó tevékenység esetén előtisztító műtárgy telepítése kötelező.
(7) Az elektromos ellátó hálózat létesítményeinek biztonsági övezete a szélső áramvezetők függőleges síkjától számítva:
a) 20 kV szabadvezeték: külterületen 5-5 m; belterületen: 2,5-2,5 m,
b) 0,4 kV szabadvezeték: külterületen és belterületen egyaránt: 1,25-1,25 m,
c) transzformátor állomás: 5 m.
(8) Az 1. melléklet szerinti „Belvízzel veszélyeztetett terület” kizárólag a vízrendezést követően építhető be.
Építéssel összefüggő általános szabályok
13. Kerítések létesítésére vonatkozó előírások
18. § (1) A telek határvonalain - amennyiben építési övezeti előírás vagy az 1. melléklet szerinti tervlap másképp nem rendelkezik - kerítés létesíthető.
(2) Új utcai kerítés csak a közterületi határvonalon vagy a rögzített szabályozási vonalnak megfelelően létesíthető és építhető át.
(3) A kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia. Ha azt a felek a telek hátsó határvonalán közösen létesítik, ettől eltérően is megállapodhatnak.
(4) Lakóterületen eltérő rendelkezés hiányában a közterület vagy magánút felőli kerítés legmagasabb pontja 2 méter lehet.
(5) Eltérő rendelkezés hiányában telekhatáron vagy attól számítva 5 méteren belül kerítés a csatlakozó terepszintek átlagától számítva legfeljebb 2,5 méter magasságú lehet.
(6) Közterületi és telken belül kerítés a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet figyelembevételével telepíthető.
14. Az építési öveztek, övezetek zöldfelületeinek alakítása
19. § (1) A telek felületének gyepráccsal, zöldráccsal történő kialakítása a telek zöldfelületébe nem számítandó bele.
(2) Terepszint alatti építményeket fedő zöldfelületet az OTÉK 5. mellékletének figyelembe vételével kell a telek zöldfelületi értékének számításánál alkalmazni.
(3) A telek kötelezően zöldfelülettel fedett részén a szabályozási tervlapon „telken belül zöldfelületként megtartandó telekrész”-ként jelölt helyen legalább 80 százalékban növényzettel fedetten kell kialakítani és azon épület létesíthető, azzal, hogy az a beépítettségbe kétszeres szorzóval számítandó.
15. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások
20. § (1) Időszakosan elöntésre kerülő területen terepszint alatti építmény nem létesíthető, építmény a területre vonatkozó mértékadó árvízszint (MÁSZ) + 1m mértékéig helyezhető el (116 mBf).
(2) Belvízzel veszélyeztetett területen terepszint alatti építmény nem létesíthető, épület elhelyezhető, azzal, hogy az épületek földszinti padlószintjét a rendezett útkorona szinthez képest + 60 cm-rel magasabban kell kialakítani.
16. Ingóságok elhelyezésére vonatkozó szabályok
21. § Eltérő előírás hiányában építési övezet és övezet területén - az építési tevékenység, közösségi rendezvény, időszakán túl
a) építményszerű használat céljára szolgáló önjáró vagy vontatott lakókocsi nem helyezhető el,
b) mobilépítmény, konténer, konténerház, mobilház, jurta, sátor, fedett, áthelyezhető, késztermékként a helyszínre szállított, vagy a helyszínen összeszerelt, ellátott moduláris építmény, kizárólag – a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletben foglaltak figyelembevételével – ingatlanként helyezhető el.
17. Személygépkocsik elhelyezésére vonatkozó szabályok
22. § Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a szükséges személygépkocsi várakozóhelyeket az OTÉK vonatkozó előírásai szerinti módon kell biztosítani.
18. Beépítésre vonatkozó alapfeltételek
23. § (1) Építési övezetben új épület elhelyezésének együttes feltételei:
a) az építési telek megközelítését biztosító közterület, vagy ezekkel kapcsolatban álló magánút kialakítása, és az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése;
b) az a) bekezdés szerinti terület e rendeletben és ágazati jogszabályokban foglalt követelményeknek megfelelő szilárd burkolatú közúti közlekedésre alkalmas módon történő kiépítése;
c) az építéssel érintett ingatlan építési övezeti előírásoknak megfelelő közművesítettsége, vagy közműellátási feltételeinek biztosítása.
(2) Amennyiben a telek és annak gépjárművel való megközelítését szolgáló terület között árok, vízfolyás, patak, vízmosás, csatorna művelési ágban nyilvántartott ingatlan található, úgy a területek közötti kapcsolat jogszerű megteremtésével, a közlekedést lehetővé tevő műszaki megoldás biztosításával az – a külön jogszabályban foglaltakra tekintettel - építési teleknek tekintendő.
19. Az építési hely, beépítési mód meghatározásának szabályai
24. § (1) Szabályozási tervi jelölés, vagy övezeti előírás hiányában építési helyen belül építmény - a külön jogszabályokban foglalt telepítési és tűzvédelmi távolságok, valamint a településképi követelmények figyelembevételével – szabadon elhelyezhető.
(2) Az előkert legkisebb mélységi méretének meghatározása során kialakultnak tekintendő a telektömb épületeinek jellemző – egyszerű többségi - kialakult előkert mérete.
20. A kialakult beépítésekre vonatkozó eltérő szabályok alkalmazása
25. § (1) Amennyiben a telek kialakult beépítésének jellemzői nem felelnek meg az építési övezetre, övezetre vonatkozó telekalakítási és beépítési szabályainak, épületet átalakítani, felújítani az alábbiak szerint lehetséges:
a) Amennyiben az építmény épületmagassága meghaladja az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság mértékét, az épület rendeltetése megváltoztatható, felújítható, átalakítható, korszerűsíthető és horizontálisan bővíthető, de a bővítmény épületrészre külön számított épületmagasság nem haladhatja meg az építési övezeti előírásokat. Az épület emeleti szintjének utólagos külső megközelítését biztosító, az övezeti előírásokban szereplő megengedett legnagyobb épületmagasság mérték meghaladó egy db, legfeljebb 15 m2 alapterületű lépcsőház, feljáró elhelyezhető.
b) Amennyiben a telek beépítettsége meghaladja az övezetben megengedett legnagyobb beépítettség értékét a jogszerűen létesített épület rendeltetése megváltoztatható, felújítható, átalakítható, korszerűsíthető, és építési helyen belül a megengedett legnagyobb beépítettség mértékéig vertikálisan bővíthető.
c) Amennyiben az építmény része vagy egésze az építési övezetben foglalt paraméterek szerinti építési helyen kívül helyezkedik el, úgy az építési helyen kívül eső épületrész is felújítható, tartószerkezet változtatása nélkül átalakítható, korszerűsíthető, továbbá vertikálisan bővíthető, rendeltetése megváltoztatható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eltérő szabályok e rendelet hatályba lépését megelőzően – nem az egyszerű bejelentés hatálya alá tartozóan – jogszerűen épült épületek esetében érvényesíthetők, amennyiben a kialakult beépítés a szomszédos telkek, építési telkek építési jogait nem korlátozza.
21. Egyéb építési előírások
26. § (1) Építményt és annak részeit a rendeltetési céljának megfelelően, és a helyszíni adottságok figyelembevételével kell megvalósítani úgy, hogy az
a) ne akadályozza a szomszédos ingatlanok és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát,
b) méreteivel, elhelyezésével, építészeti kialakításával illeszkedjen a környezet és a környező beépítés adottságaihoz,
c) ne korlátozza a szomszédos telkek beépítését,
d) ne károsítsa a szomszédos beépítést és annak építészeti jellegzetességeit,
e) tegye lehetővé az építészeti örökség és az építészeti értékek megóvását,
f) építmény elhelyezési módja, beépítési magassága, homlokzata, tetőzete és azok kialakítása tegye lehetővé a településkép és a környezet előnyösebb kialakítását, a táj és településkép értékeinek érvényesülését,
g) építészeti megoldásával járuljon hozzá a táj- és a településkép esztétikus alakításához.
(2) Az ingatlanon melléképítmény, vagy kiegészítő rendeltetésű építmény önállóan, főépítmény megvalósulása előtt kizárólag, - az építési engedély vagy egyszerű bejelentési dokumentációval alátámasztott - építési tevékenységgel, vagy a telek karbantartásával összefüggésben helyezhető el.
(3) Az építési övezetekben, övezetekben előírt építménymagasság értékét a lejtő oldali homlokzatmagasság az alábbiak szerint lépheti túl:
a) 10-20% közötti tereplejtés esetén +1 méterrel,
b) 20% tereplejtés felett +2 méterrel.
(4) Hitéleti rendeltetést tartalmazó épület esetén szabályozott legnagyobb épületmagasság mértéke a harangtorony, harangláb magassági értékével növelhető.
(5) Terepszint alatti építmény, illetve épületrész beépítésre szánt területen
a) csak építési helyen belül,
b) a megengedett legnagyobb beépíthetőséggel megegyező mértékben létesíthető, a (2) bekezdés figyelembevételével.
(6) Az építési övezetek, övezetek területén azok területére viszonyítva kell a telekalakítási és beépítési szabályokat érvényesíteni.
(7) Ikres beépítési módban beépült, telekhatáron főépítménnyel csatlakozó ingatlanok telekösszevonását követően az építési övezeti előírásoktól eltérően az újonnan kialakult telken szabadon álló beépítési mód alkalmazandó.
(8) Ikres építési hely szerinti beépítési móddal szabályozott építési övezetek esetén eltérő rendelkezés hiányban ikerház építése nem kötelező.
(9) Zárt sorú építési hely szerinti beépítési móddal szabályozott építési övezetek esetén épülethézag alkalmazása megengedett, valamint a szomszédos épületek között hézag alakítható ki, ha az építési telek szabályozási vonalon mért szélessége legalább 12 méter. Épületek közötti hézag legalább 3 méter széles lehet.
(10) (10) A 3. mellékletben „F”-el jelölt, feltétellel elhelyezhető rendeltetések kizárólag a településképi követelményekhez való illeszkedés és az e rendelet szerinti előírások együttes teljesülése esetében helyezhetők el.
22. Állattartás céljára szolgáló építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok
27. § (1) Nagy- és kishaszonállat tartására szolgáló építmény (állat ól, állatkifutó) csak mezőgazdasági, erdőgazdasági övezetekben, valamint a gazdasági, kertvárosias és falusias lakó építési övezetekben helyezhető el.
(2) Haszonállatok és egyéb állatok tartására alkalmas épület, építmény létesítése az e rendeletben foglaltak, valamint a vonatkozó ágazati jogszabályok betartása mellett lehetséges.
(3) Az állattartás épületeit műtárgyait úgy kell kialakítani, hogy
a) az se a felszíni, se a felszín alatti vizek fertőzését, káros szennyezését ne idézze elő;
b) az állattartó építmények létesítésére vagy rendeltetés megváltoztatására az építésügyi és a környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelően kerüljön sor.
(4) Beépítésre szánt területeken állattartás céljára szolgáló építmény csak építési helyen belül helyezhető el.
(5) Állattartó épület csak oly módon helyezhető el, hogy az állattartási tevékenységből eredő szagemisszió hatásterülete ne érje el azokat a területeket amelynek lakó az elsődleges rendeltetése.
(6) Kertvárosias lakóterület építési övezetben, az építési telken belül állattartás céljára szolgáló építmények összes bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 30 m2-t és a 3,0 m épületmagasságot.
(7) Falusias lakóterület építési övezetben, az építési telken belül állattartás céljára szolgáló építmények a telek terület 15%-os mértékéig, de maximálisan 150 m2 bruttó alapterületig helyezhetők el.
(8) Nagy- és kishaszonállat tartására szolgáló építmény minimális telepítési távolsága
a) lakóépülettől 15 méter,
b) ásott kúttól 20 méter,
c) fúrt kúttól 10 méter,
d) közterülettől 15 méter,
e) időszakos és állandó természetes felszíni vízfolyás mindkét oldalától 50 méter,
f) egészségügyi, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, nevelési, oktatási intézmény, élelmiszeripari üzem, vagy vendéglátó egység, gyermekjátszótér, sportpálya telekhatárától 50 méter.
Beépítésre szánt területek
23. Beépítésre szánt területek általános előírásai
28. § (1) A település közigazgatási területének beépítésre szánt területei az alábbi terület–felhasználási egységekre osztottak.
a) Lakóterület:
aa) Kertvárosias (Lke/1, Lke/2)
ab) Falusias lakóterület (Lf/1, Lf/2, , Lf/3, Lf/4, Lf/5, Lf/6, Lf/7, Lf/8, Lf/9)
b) Vegyes terület
ba) Településközpont (Vt/1, Vt/2, , Vt/3, Vt/4, Vt/5, Vt/6, Vt/7)
bb) Intézményi (Vi/1)
c) Gazdasági terület
ca) Általános (Gá/1, Gá/2, Gá/3)
cb) Ipari (Gip/1, Gip/2)
cc) Egyéb ipari (Gipe/1)
d) Üdülőterület
da) üdülőházas (Üü/1)
db) hétvégi házas (Üh/1, Üh/2)
e) Különleges területek
ea) sportolási célú (K-Sp/1, K-Sp/2)
eb) egyéb, városgazdálkodást és üzemeltetést szolgáló (K-Vü/1, K-Vü/2)
ec) megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló (K-En)
(2) A beépítésre szánt területek építési övezeteire vonatkozóan a telekalakítási és beépítési szabályokat a 2. melléklet határozza meg.
24. Kertvárosias lakóterületek általános előírásai
29. § (1) A kertvárosias lakóterület (Lke) laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A kertvárosias lakóterületen az elhelyezhető és a tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.
(3) A kertvárosias lakóterületeket a Szabályozási terv Lke/1, Lke/2 jelű építési övezetekbe sorolja.
(4) Az Lke építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet határozza meg.
30. § (1) A kertvárosias lakóterületen rendeltetésenként 500 m2 telekhányadot kell biztosítani, a szennyvízelvezető-hálózat kiépítésig azonban egy telken csak egy lakást tartalmazó épület helyezhető el.
(2) Egy telken - az (1) bekezdés figyelembevételével - több önálló lakó rendeltetési egység egy épülettömegen belül helyezhető el.
(3) A kertvárosias lakóterületen nem zavaró hatású gazdasági célú tevékenység részére építmény kizárólag csak a telken meglévő vagy a gazdasági célú építménnyel egy időben megvalósuló lakóépület alapterületi méretét meg nem haladó alapterület méretéig helyezhető el.
(4) A kertvárosias lakóterületen, ha a telek mérete az építési övezeti előírásokban meghatározott egy rendeltetésre vonatkozó telekhányad érték alá csökken, a telek beépíthető, amennyiben az egyéb építési előírások teljesíthetők.
25. Falusias lakóterületek általános előírásai
31. § (1) A falusias lakóterület (Lf) a mező - és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A falusias lakóterületen az elhelyezhető és a tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.
(3) A falusias lakóterületen rendeltetésenként 600 m2 telekhányadot kell biztosítani, a szennyvízelvezető-hálózat kiépítésig azonban egy telken csak egy lakást tartalmazó épület helyezhető el.
(4) A falusias lakóterületen a mezőgazdasági tevékenységhez tartozó épület elhelyezése esetén annak épületmagassága - a technológia indokoltsága miatt - az építési övezetre előírt legnagyobb épületmagasság értékének maximum kétszereséig növelhető, a telepítési távolságok biztosítása mellett.
(5) A falusias lakóterületeket a Szabályozási terv Lf/1, Lf/2, , Lf/3, Lf/4, Lf/5, Lf/6, Lf/7, Lf/8, Lf/9 jelű építési övezetekbe sorolja.
(6) Az Lf építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet határozza meg.
(7) Az Lf/8 építési övezet területén a mező- és erdőgazdaság, valamint a lakó rendeltetést nem zavaró hatású, gazdasági rendeltetést tartalmazó épület elhelyezhető, amennyiben a terület sajátos használatát [SzZs1] nem korlátozza.
26. Településközpont vegyes területek általános előírásai
32. § (1) A településközponti vegyes terület (Vt) - a településszerkezet központi vagy alközponti funkciójának ellátása érdekében - a település működését biztosító, a lakó rendeltetést nem zavaró, jellemzően vegyes rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A településközpont vegyes területen az elhelyezhető és a tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.
(3) A településközpont vegyes területeket a Szabályozási terv Vt/1, Vt/2, , Vt/3, Vt/4, Vt/5, Vt/6, Vt/7 jelű építési övezetekbe sorolja.
(4) A Vt építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet határozza meg.
(5) A Vt/6 építési övezet területén hátsókert mérete 0 méter.
(6) A településközpont vegyes területen a lakó rendeltetést nem zavaró hatású raktárrendeltetést tartalmazó épület elhelyezhető, amennyiben a terület sajátos használatát [SzZs2] nem korlátozza.
27. Intézményi vegyes területek általános előírásai
33. § (1) Az intézményi vegyes terület (Vi) elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az intézményi vegyes területen az elhelyezhető és a tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.
(3) Az intézményi vegyes területeket a Szabályozási terv Vi/1 jelű építési övezetekbe sorolja.
(4) A Vi építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet határozza meg.
28. Általános gazdasági területek előírásai
34. § (1) Az általános gazdasági terület (Gá) a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló, gazdasági tevékenységi célú, továbbá kereskedelmi, szolgáltató és raktár-rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az általános gazdasági területen az elhelyezhető és a tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.
(3) Az általános gazdasági területen egy telken csak a gazdasági tevékenységi célú épületen belül, és kizárólag egy szolgálati lakás alakítható ki.
(4) Az általános gazdasági területeket a Szabályozási terv Gá/1, Gá/2, Gá/3 jelű építési övezetekbe sorolja.
(5) A Gá építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet határozza meg.
29. Ipari gazdasági területek előírásai
35. § (1) Az ipari gazdasági terület (Gip) a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást gyakorló, különlegesen veszélyes, bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az ipari gazdasági területen az elhelyezhető és a tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.
(3) Az ipari gazdasági területeket a Szabályozási terv Gip/1, Gip/2 jelű építési övezetekbe sorolja.
(4) A Gip építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet határozza meg.
30. Egyéb Ipari gazdasági területek előírásai
36. § (1) Az egyéb ipari gazdasági terület (Gipe) elsősorban olyan gazdasági célú ipari, energiaszolgáltatási, településgazdálkodási építmények és raktárak elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
(2) Az egyéb ipari gazdasági területen az elhelyezhető és a tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.
(3) Az egyéb ipari gazdasági területen egy telken csak a gazdasági tevékenységi célú épületen belül, és kizárólag egy szolgálati lakás alakítható ki.
(4) Az egyéb ipari gazdasági területeket a Szabályozási terv Gipe/1 jelű építési övezetekbe sorolja.
(5) A Gipe építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet határozza meg.
31. Üdülőházas üdülőterületek általános előírásai
37. § (1) Az üdülőházas üdülőterületen (Üü) olyan - általában - kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épület, üdülőtábor és kemping helyezhető el, amely túlnyomóan változó üdülői kör több napos tartózkodására szolgál, és elhelyezése, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas.
(2) Az üdülőházas üdülőterületen az elhelyezhető és a tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.
(3) Az üdülőházas üdülőterületen az üdülőépületen belül kizárólag egy szolgálati lakás alakítható ki.
(4) Az üdülőházas üdülőterületeket a Szabályozási terv Üü/1 jelű építési övezetekbe sorolja.
(5) Az Üü építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet határozza meg.
32. Hétvégi házas üdülőterületek általános előírásai
38. § (1) A hétvégi házas üdülőterületen (Üh) jellemzően legfeljebb két üdülő rendeltetési egységet magába foglaló üdülőépület helyezhető el, amely állandó üdülői kör időszakos pihenésére szolgál, és elhelyezése, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas.
(2) A hétvégi házas üdülőterületen az elhelyezhető és a tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.
(3) A hétvégi házas üdülőterületeket a Szabályozási terv Üh/1, Üh/2 jelű építési övezetekbe sorolja.
(4) Az Üh építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet határozza meg.
33. Különleges sportolási célú területek általános előírásai
39. § (1) A különleges sportolási célú terület (K-Sp) az elsődlegesen sport célú, időszakosan, vagy egyidőben nagy forgalmat vonzó közhasználatú rendeltetésű építmények elhelyezésére alkalmas.
(2) A különleges sportolási célú területen az elhelyezhető és a tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.
(3) A különleges sportolási célú területen a sport rendeltetések céljára szolgáló építmények működéséhez szükséges kiszolgáló, kiegészítő rendeltetések céljára szolgáló építmények is elhelyezhetők.
(4) A különleges sportolási célú területeket a Szabályozási terv K-Sp/1, K-Sp/2 jelű építési övezetekbe sorolja.
(5) A K-Sp építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet határozza meg.
34. Különleges egyéb, városgazdálkodást és üzemeltetést szolgáló területek általános előírásai
40. § (1) A Különleges egyéb, városgazdálkodást és üzemeltetést szolgáló területe (K-Vü) kizárólag városgazdálkodási, igazgatási, büntetés-végrehajtási és üzemeltetési rendeltetést tartalmazó épület és a működéshez szükséges kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgáló terület.
(2) A különleges egyéb, városgazdálkodást és üzemeltetést szolgáló területen az elhelyezhető és a tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.
(3) A K-Vü építési övezetek területén a 3. mellékletben meghatározott rendeltetést tartalmazó épületen belül, kizárólag egy szolgálati lakás alakítható ki.
(4) A különleges egyéb, városgazdálkodást és üzemeltetést szolgáló területeket a Szabályozási terv K-Vü/1, K-Vü/2 jelű építési övezetekbe sorolja.
(5) A K-Vü építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet határozza meg.
(6) A K-Vü/2 építési övezetek területén kizárólag állatmenhely és a működéshez szükséges kiszolgáló építmények helyezhetők el.
35. Különleges megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló területek általános előírásai
41. § (1) Különleges megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló területe (K-En) a megújuló energiaforrások hasznosításának sajátos építményfajtái és a funkcióhoz közvetlenül kapcsolódó építmények és a tevékenységhez szorosan kötődő, azt kiszolgáló rendeltetést tartalmazó építmények elhelyezésére szolgáló terület.
(2) A különleges megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló területen az elhelyezhető és a tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.
(3) A különleges megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló területeket a Szabályozási terv K-En jelű építési övezetbe sorolja.
(4) A K-En építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet határozza meg.
Beépítésre nem szánt területek
36. Beépítésre nem szánt területek általános előírásai
42. § (1) A település közigazgatási területének beépítésre szánt területei az alábbi terület–felhasználási egységekre osztottak.
a) Közlekedési terület:
aa) közúti (KÖu/1, KÖu/2, KÖu/3, KÖu/4, KÖu/5)
ab) egyéb (Köe)
b) Zöldterület:
ba) közpark(Zkp)
bb) közkert (Zkk)
c) Erdőterület:
ca) védelmi (Ev)
cb) egyéb (Ee)
d) Mezőgazdasági terület:
da) kertes (Mk/1, Mk/2, Mk/3)
db) általános (Má/1, Má/2)
e) Vízgazdálkodási terület (V/1, V/2, V/3)
f) Különleges terület
fa) egyéb, beépítésre nem szánt városgazdálkodást és üzemeltetést szolgáló (Kb-Vü)
fb) bánya (Kb-B)
fc) temető (Kb-T)
(2) A beépítésre nem szánt területek övezeteire vonatkozóan a telekalakítási és beépítési szabályokat a 2. melléklet határozza meg.
37. Közlekedési területek általános előírásai
43. § (1) A közlekedési (KÖu) terület az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű-várakozóhely (parkoló) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósuló kivételével -, a járda és gyalogút (sétány), köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közúti közlekedés, továbbá a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál.
(2) A közlekedési területen az elhelyezhető és a tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.
(3) A Köu/1, Köu/2, Köu/3 és Köu/4 közúti közlekedési területen a közlekedést kiszolgáló épület, valamint vendéglátó önálló rendeltetési egység terasza, épületnek minősülő zárt (téliesített) fogyasztó-, és árusítótere és zöldfelületi elemek helyezhetőek el.
(4) A közlekedési területeket a Szabályozási terv
a) Köu/0 - gyorsforgalmi út
b) Köu/1 - országos főút, mellékút, települési főút,
c) Köu/2 - települési gyűjtőút,
d) Köu/3 - települési mellékút,
e) Köu/4 - gyalogút, sétány,
f) Köu/5 - kiemelt (szerkezetalakító) külterületi út
övezetekbe sorolja.
(5) A KÖu övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet határozza meg.
(6) A közutak, közterületek szélességét a Szabályozási Terv jelöli.
44. § (1) Az egyéb közlekedési terület (Köe) a kötöttpályás (vasúti) közlekedés építményei elhelyezésére szolgál.
(2) Az egyéb közlekedési területen az elhelyezhető és a tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.
(3) Az egyéb közlekedési területen a közlekedést kiszolgáló épület, valamint a területet igénybe vevők ellátását szolgáló iroda, kereskedelmi, szolgáltató- és raktárépület helyezhető el.
(4) Az egyéb közlekedési területeket a Szabályozási terv KÖe jelű övezetbe sorolja.
(5) A KÖe övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet határozza meg.
38. Közműelhelyezési területek általános előírásai
45. § (1) A közműelhelyezési (K-Sz) terület a közműellátás építményei elhelyezésére szolgál.
(2) A közműelhelyezési területen az elhelyezhető és a tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.
(3) A közműelhelyezési területeket a Szabályozási terv K-Sz jelű övezetbe sorolja.
(4) A K-Sz övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet határozza meg.
39. Zöldterületek általános előírásai
46. § (1) A zöldterület (Z) állandóan növényzettel fedett közterület, amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja.
(2) A zöldterületeket a Szabályozási terv
a) Zkp – közpark
b) Zkk – közkert
övezetekbe sorolja.
(3) A zöldterületen az elhelyezhető és a tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.
(4) A Z övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet határozza meg.
(5) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
(6) A zöldterületen elhelyezhető a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.) és a terület fenntartásához szükséges épület.
40. Erdő területek előírásai
47. § (1) Az erdőterület (E) az erdőgazdálkodás hosszú távú célját, a település ökológiai rendszerének megőrzését, javítását és védelmét szolgáló területek összessége.
(2) Az erdőterületeket a Szabályozási terv
a) Ev – védelmi erdőterület,
b) Ee – egyéb erdőterület
övezetekbe sorolja.
(3) Az erdőterületen az elhelyezhető és a tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.
(4) Az E övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet határozza meg.
(5) Az erdőterülethez tartozó, de még nem beerdősült területeken a mezőgazdasági használat az erdősítésig korlátozás nélkül folytatható, a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó épületek azonban nem létesíthetők.
(6) Az erdőterületen elhelyezhetők a szabadidő eltöltését, a turizmust, a pihenést, a testedzést szolgáló, de épületnek nem minősülő építmények.
(7) Védelmi rendeltetésű erdőterület övezeteiben épületet elhelyezni nem lehet. A (6) bekezdés szerinti építmények akkor helyezhetők el, ha azok az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.
(8) Egyéb rendeltetésű erdőterület övezeteiben az 5 ha-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb a 2. mellékletben meghatározott megengedett legnagyobb beépítési mértékkel, de az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, legfeljebb 300 m2 nettó alapterülettel.
(9) Az építmények legmagasabb pontja 6 m.
41. Mezőgazdasági területek előírásai
48. § (1) A mezőgazdasági területek a termőföld mennyiségi és minőségi védelmét, a mezőgazdasági termelés, a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terménytárolás igényeit egységesen szolgáló területek.
(2) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás, az állattenyésztés és a halgazdálkodás, továbbá az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló épületek, a mezőgazdasággal összefüggő lakó- vagy szállásjellegű és hitéleti épületek helyezhetők el.
(3) Az egyéb közlekedési területen az elhelyezhető és a tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.
(4) A mezőgazdasági területeket a Szabályozási terv
a) Mk – kertes mezőgazdasági terület
aa) Mk/1 – az Ócsanálos területétől északra a sajátos körülmények között kialakult kertes mezőgazdasági területek, ártéri zártkertek,
ab) Mk/2 – az Onga belterületén belül a sajátos körülmények között kialakult kertes mezőgazdasági területek,
ac) Mk/3 – az Onga észak-nyugati külterületén a sajátos körülmények között kialakult kertes mezőgazdasági, szőlős területek,
b) Má – általános mezőgazdasági terület:
ba) Má/1 – általános területek,
bb) Má/2 – természetvédelmi érintettségű területek
övezetekbe sorolja.
(5) Az Mk és Má övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet határozza meg.
49. § (1) Mezőgazdasági területen
a) Mk övezetek területén a 720 m2-t el nem érő területen és az Mk/2 övezet területén épületet elhelyezni nem szabad,
b) gazdasági épületet elhelyezni az alábbiak szerint lehet:
ba) Mk övezetek területén a 720-1500 m2 nagyságú területen – a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével -egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény helyezhető el,
bb) Mk övezetek területén a 1500 m2-nél nagyobb területen több gazdasági épület és terepszint alatti építmény helyezhető el,
bc) Má/1 övezet területén az 5000 m2-nél nagyobb területen több gazdasági épület és terepszint alatti építmény helyezhető el,
c) lakó épületet elhelyezni az alábbiak szerint lehet:
ca) Mk övezetek területén lakóépület nem helyezhető el
cb) Má/1 övezet területén szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 8000 m2, egyéb művelési ág esetén 10000 m2 telekterület felett helyezhető el, legfeljebb bruttó 300 m2 alapterülettel
(2) Mezőgazdasági területen erdő létesíthető.
(3) Az Má/2 és Mk övezetek területén az 1. melléklet tervlapján „Ökológiai hálózat magterületének övezete”, „Ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete” és „Ökológiai hálózat pufferterületének övezete”-ként jelölt területeken, továbbá kiváló termőhelyi adottságú szántó, országos természetvédelemmel érintett területen (művelésből már kivont ilyen státuszú területek kivételével) új birtokközpont nem létesíthető.
(4) Az Má/2 övezet területén
a) új épület 30000 m2 telekterület felett helyezhető el
b) új építményt elhelyezni, a meglévő építményt átalakítani, bővíteni kizárólag a természeti értékek károsítása nélkül, elsősorban oktatási, kutatási, ökoturisztikai és természetvédelmi célú rendeltetések esetén lehet.
c) gyepterületen építményt elhelyezni kizárólag a gyepgazdálkodással közvetlenül összefüggő rendeltetés esetén lehet.
d) kilátótornyot elhelyezni kizárólag turisztika vagy tudományos kutatás céljából lehet, azzal, hogy az eredeti terepszinttől számított legfeljebb 10 méteres magassággal létesíthető.
e) a távközlési és energetikai magasépítmények, potenciálisan környezetszennyező létesítmények – különösen hulladéklerakó, dögkút, szennyvíziszap-tároló és kezelő, hígtrágyatároló – elhelyezése nem megengedett.
42. Vízgazdasági területek előírásai
50. § (1) A vízgazdálkodási terület (V) a vizek hasznosítását, megőrzését, ökológiai rendszerének védelmét, továbbá a lakossági rekreációt egymással összehangoltan szolgáló terület.
(2) A vízgazdasági területeket a Szabályozási terv
a) V/1 - folyó, patak, csatorna és védősávjuk,
b) V/2 - tavak, vízállások, mocsár és védősávjuk,
c) V/3 - töltés, gát és védősávjuk övezetekbe sorolja.
(3) A vízgazdasági területen az elhelyezhető és a tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.
(4) A V övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet határozza meg.
(5) A vízgazdasági területen
a) vonalas közmű- és közlekedési létesítmények,
b) árvízvédelmi, vízgazdálkodási, vízkárelhárítási műtárgyak, építmények,
c) közhasználatú, szabadidő eltöltést, pihenést, testedzést szolgáló építmények és
d) természetvédelemmel kapcsolatos építmények
helyezhetők el.
(6) A V övezet
a) területén épületet elhelyezni csak jogszabályban foglaltak szerint, a vízügyi igazgatási szerv hozzájárulásával lehet,
b) területét közhasználat elől elzárni, lekeríteni nem lehet,
c) területén a közmű- és közlekedési létesítmények által el nem foglalt vízparti területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
(7) Beépítésre szánt területen belül a V/3 vízgazdálkodási területek védő- (kezelő) távolsága:
a) mentett oldalon a töltés lábától számított 10 méter,
b) a pinceépítési tilalomé pedig 110 méter.
(8) Beépítésre nem szánt területen a vízgazdálkodási területek védő- (kezelő) távolsága 10 méter, kerítés nem építhető, továbbá fa nem ültethető.
43. Különleges egyéb, beépítésre nem szánt városgazdálkodást és üzemeltetést szolgáló területek részletes előírásai
51. § (1) A különleges egyéb, beépítésre nem szánt városgazdálkodást és üzemeltetést szolgáló területe (Kb-Vü) kizárólag városgazdálkodási, igazgatási és üzemeltetési rendeltetést tartalmazó épület és a működéshez szükséges kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgáló terület.
(2) A különleges egyéb, beépítésre nem szánt városgazdálkodást és üzemeltetést szolgáló területen az elhelyezhető és a tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.
(3) A különleges egyéb, beépítésre nem szánt városgazdálkodást és üzemeltetést szolgáló területén kikötő, csónakház és az azt kiszolgáló építmények helyezhetők el, az övezet területén a felépítményen kívüli rész közhasználat elől el nem zárható.
(4) A különleges egyéb, beépítésre nem szánt városgazdálkodást és üzemeltetést szolgáló területeket a Szabályozási terv Kb-Vü jelű övezetbe sorolja.
(5) A Kb-Vü övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet határozza meg.
44. Különleges beépítésre nem szánt bányaterületek részletes előírásai
52. § (1) A különleges beépítésre nem szánt bányaterületek (Kb-B) nyilvántartott bányatelekkel fedett területek.
(2) A különleges beépítésre nem szánt bányaterületen az elhelyezhető és a tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.
(3) A különleges beépítésre nem szánt bányaterületen belül ásványi nyersanyag kitermelése, bányászati építmények, létesítmények elhelyezése kizárólag az illetékes hatóság által határozattal megállapított bányatelek határain belül, jóváhagyott műszaki terv alapján engedélyezhető.
(4) A különleges beépítésre nem szánt bányaterületeket a Szabályozási terv Kb-B jelű övezetbe sorolja.
(5) A Kb-B övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet határozza meg.
45. Különleges beépítésre nem szánt temetőterületek részletes előírásai
53. § (1) A különleges beépítésre nem szánt temetőterületbe (Kb-T) a köztemetők és vallásfelekezeti temetők tartoznak.
(2) A különleges beépítésre nem szánt temetőterületen az elhelyezhető és a tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.
(3) A különleges beépítésre nem szánt temetőterület területén a 3. mellékletben meghatározott rendeltetést tartalmazó épületen belül, kizárólag egy szolgálati lakás alakítható ki.
(4) A különleges beépítésre nem szánt temetőterület területén portaépület, temetőiroda, ravatalozó, hamvasztó mű és illemhely is elhelyezhető.
(5) A különleges beépítésre nem szánt temetőterületeket a Szabályozási terv Kb-T jelű övezetbe sorolja.
(6) A Kb-T övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet határozza meg.
46. Az építési övezetekhez, övezetekhez - egyedi esetben telkekhez - tartozó biológiai aktivitásérték fenntartására vonatkozó zöldfelületi követelmények előírásai
54. § Az építési övezetekhez, övezetekhez - egyedi esetben telkekhez - tartozó biológiai aktivitásérték fenntartására vonatkozó zöldfelületi követelményeket a 4. melléklet tartalmazza.
47. Záró rendelkezések
55. § Ez a rendelet 2023. szeptember 1-jén lép hatályba.