Üllés Nagyközségi Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2019. (XI. 13.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 05. 25Üllés Nagyközségi Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2019. (XI. 13.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
1Üllés Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1)-ben meghatározott feladatkörében a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § Az önkormányzat képviselő-testülete és szervei vonatkozásában a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési szabályokat a jelen szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
Az önkormányzat
2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Üllés Nagyközségi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat)
(2) Az önkormányzat székhelye, címe: 6794 Üllés, Dorozsmai út 40.
(3) Az önkormányzat jogi személy. Feladatait és hatáskörét az Mötv., más jogszabályok és e rendelet szerint meghatározott módon a képviselőtestület gyakorolja.
(4) Illetékességi területe: Üllés nagyközség közigazgatási területe.
Az önkormányzat jelképei, elismerő díjak és az önkormányzat lapja
3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló, a pecsét, logó. Használatának rendjére vonatkozó szabályokat a nagyközség címeréről, zászlójáról, pecsétjéről, a településnév használatáról szóló 9/2016. (VI. 28.) önkormányzati rendelete állapítja meg.
(2) Az önkormányzat által alapított elismerés, kitüntetés: díszpolgári cím, amely a Díszpolgári cím adományozásáról szóló 11/1998. (VII.17.) Kt. ör. rendelet szerint, valamint az „Üllés Nagyközségért Érdemérem”, amely az Üllés Nagyközségért Érdemérem adományozásáról szóló 15/2014. (XI. 06.) rendelet szerint adományozható.
(3) Az önkormányzat lapja: az Üllési Körkép. Megjelenik: havonta. Az önkormányzat lapjára Üllés nagyközség közigazgatási területén élők térítésmentesen jogosultak.
Az önkormányzat kapcsolatai
4. § Az önkormányzat a kölcsönös érdekek alapján együttműködhet és megállapodást köthet más hazai és külföldi helyi önkormányzatokkal, intézményekkel, szervekkel, beléphet hazai és nemzetközi önkormányzati szervezetekbe. A megállapodás aláírására a polgármester, jóváhagyására a képviselő-testület jogosult.
Önkormányzati jogok és hatáskörök
5. § (1) A képviselő-testület létszáma a polgármesterrel együtt: 7 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát az SZMSZ 1. számú függeléke tartalmazza.
A Képviselő-testület működése
6. § 1) A Képviselő-testület rendes üléseit az éves munkaterv szerint tartja.
(2) A munkaterv összeállításáról és Képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik, és azt legkésőbb a tárgyévet megelőző év utolsó rendes képviselő testületi ülésén kell előterjeszteni.
(3) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni:
a) Képviselő-testület tagjaitól,
b) Képviselő-testület bizottságaitól,
c) képviselőtestület intézményeinek vezetőitől
d) jegyzőtől
e) helyben működő társadalmi szervezetektől.
(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) az ülésnapok várható időpontját,
b) a javasolt napirendi pontokat,
c) az elkészítésért felelősöket,
d) azoknak a bizottságoknak a megjelölését, amelyek az előterjesztést előzetesen megvitatják,
e) a napirend megtárgyalásához külön meghívottak megnevezését,
f) a napirendi pontok előterjesztőjének megnevezését,
g) a közmeghallgatás javasolt tárgyát és időpontját
h) egyéb szervezési feladatok (pl. a kiemelt önkormányzati rendezvények időpontjának meghatározása)
(5) A Képviselő-testület munkatervét a 3. számú függelék tartalmazza.
(6) A munkaterv-javaslat előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a munkaterv összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról.
(7) A Képviselő- testület által elfogadott munkatervet meg kell küldeni:
A Képviselő-testület ülései
7. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést tarthat.
(2) Helyszíne: Az Üllési Polgármesteri Hivatal tárgyaló terme, vagy esetenként meghatározott, a meghívóban feltüntetett más helyszín.
Az alakuló ülés
8. § (1) A Képviselő-testület az alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg.
(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.
(3) A Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a választás eredményéről, átadja a polgármester és a képviselők megbízólevelét.
(4) A polgármester az alakuló ülésen a Képviselő-testület előtt tesz esküt. A települési képviselők az alakuló ülésen esküt tesznek.
(5) Az alakuló ülés feladata a polgármester és az alpolgármester díjazásának megállapítása.
(6) A Képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen, a polgármester javaslatára alpolgármestert választ.
(7) A Képviselő-testület az alakuló, vagy az azt követő ülésen dönt a társulásokban való képviseletről, valamint a bizottságairól, ezen belül:
a) a bizottságok számáról,
b) elnevezéséről,
c) képviselő és külsős tagok számáról, arányáról,
d) személyi összetételéről.
(8) Az alakuló ülés során a Képviselő-testület szervezetének kialakításával összefüggő kérdésekben minősített többséggel kell dönteni azzal, hogy a Képviselő-testület tisztségviselőinek díjazásáról való döntést minősített többséggel kell meghozni.
Rendes ülés
9. § (1) Rendes ülés a munkatervben szereplő ülés.
(2) A Képviselő-testület saját munkaterve alapján, illetve szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.
(3) A Képviselő-testület a munkatervében rögzített napokon délután 15.00 órától tartja üléseit. A testületi ülés időtartama legfeljebb 5 óra szünetekkel együtt. Indokolt esetben a Képviselő-testület – a polgármester vagy bármely képviselő indítványára – ettől eltérő rendelkezhet. A döntés egyszerű szótöbbséget igényel
Rendkívüli ülés
10. §3 (1) Rendkívüli ülés a munkatervbe felvételre nem került ülés.
(2) A rendkívüli ülést össze kell hívni:
a) a képviselő-testület tagjai egynegyedének,
b) a Képviselő-testület bármely bizottságának,
c)4 a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal vezetőjének indítványára.
(3) Az indítványt írásban kell benyújtani a polgármesterhez. Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát.
(4) A polgármester a benyújtástól számított 15 napon belüli időpontra köteles a rendkívüli ülést összehívni.
(5) A rendkívüli ülésekre egyebekben a rendes ülésekre vonatkozó rendelkezések az irányadóak.
Közmeghallgatás
11. § (1) A Képviselő-testület minden évben legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, amelyen a település polgárai, valamint a helyben érdekelt szervezetek közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.
(2) A Képviselő-testület az éves munkatervében határozza meg a közmeghallgatás időpontját és tárgyát.
(3) A közmeghallgatás testületi ülés, összehívására és lefolytatására a Képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadók, és időpontját és helyét 5 nappal az ülés előtt
a) a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján,
b) az önkormányzat internetes honlapján,
c) a nagyközség hivatalos lapjában kell közzétenni.
(4) A témától, a résztvevők és a javaslatok számától függően a hozzászólások időtartama korlátozható. Erről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
(5) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre, javaslatokra lehetőség szerint annak ideje alatt választ kell adni. Amennyiben ez nem lehetséges, 15 napon belül írásban az érintett részére választ kell adni.
(6) A közmeghallgatáson a hozzászólásokra, kérdésekre nyitva álló időkeret személyenként 5 perc, ismételt hozzászólás esetén további egy alkalommal 3 perc.
Lakossági fórum
12. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása, a vélemények megismerése céljából - fórumot hívhat össze.
(2) A fórumot a polgármester vagy az általa meghatalmazott személy vezeti.
(3) A fórumra meg kell hívni mindazokat, akiknek meghívása a képviselő-testület üléseire is kötelező.
(4) A fórum időpontjáról, tárgyáról és helyéről, a fórumot megelőző 5 nappal a helyben szokásos módon, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, az önkormányzat internetes honlapján tájékoztatni kell a lakosságot.
(5) A fórumról feljegyzést kell készíteni, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
A Képviselő-testület összehívása
13. § (1) A Képviselő-testületi ülést a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén, illetőleg a polgármester és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a Pénzügyi-és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(2) A Képviselő-testületet össze kell hívni e rendelet 10. § (2) bekezdésében foglalt esetekben.
(3) A Képviselő-testület összehívása meghívó elektronikus úton történő megküldésével történik. A meghívót a polgármester írja alá. A meghívót az ülés összehívásával egyidejűleg kell közzétenni a helyben szokásos módon (Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés), és az Önkormányzat honlapján.
(4) A meghívót úgy kell kiküldeni, hogy azt az ülést megelőző 2 munkanappal az érintettek megkapják.
(5) A meghívó tartalmazza:
a) az ülés helyét és idejét
b) a javasolt napirendi pontokat és előadóit
c) a tanácskozási joggal meghívottakat.
(6) A testület írásos anyagát a meghívóval együtt, de legkésőbb az ülés előtt 1 munkanappal elektronikusan kapják meg az érintettek, amely tartalmazza:
a) a beszámolók, tájékoztatók írásos anyagát,
b) az előterjesztéseket, határozati javaslatokat, rendelet-tervezeteket
(7) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a jegyzőt
b) a napirend tárgya szerint illetékes szerv vezetőjét
c) az intézményvezetőket
d) akiket a polgármester és a képviselő-testület indokoltnak tart.
(8) Tanácskozási joggal meghívható:
a) az országgyűlési képviselő
b) önszerveződő közösségek: civil és társadalmi szervezetek, tevékenységi körüket illetően,
c) a napirenddel kapcsolatosan az érintett, vagy szakértő.
(9) A Képviselő-testület üléseiről hangfelvételt kell készíteni. A képviselő-testületi ülésekről készített hangrögzítő anyagok megőrzési ideje az iratkezelési szabályokhoz igazodik. A megőrzés helye: Üllési Polgármesteri Hivatal irattára.
(10) A képviselő-testület ülése nyilvános. Az ülésen bármely állampolgár szabadon részt vehet és az ülés menetének zavarása nélkül, a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. Hozzászólásra a hallgatóság nem jogosult, azonban az érdekelt személy kérelmére hozzászólási lehetőséget biztosíthat a polgármester.
(11) A Képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés vonatkozó rendelkezései szerint tart zárt ülést.
(12) Az Mötv. szerinti esetekben a zárt ülést az ülést vezető rendeli el.
(13) Zárt ülés esetén az ülésen elhangzottak tekintetében a jelenlévőket titoktartási kötelezettség terheli.
(14) A zárt ülésen hozott határozatot a soron következő nyilvános ülésen kell ismertetni, kivéve, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása ügyében, illetve az állásfoglalást igénylő személyi ügyben hozott döntésnél.
(15) A (14)5 bekezdésben meghatározott ügyekben a Képviselő-testület minősített többségű szavazással dönthet a határozat nyílt ülésen történő ismertetéséről az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény vonatkozó rendelkezéseinek figyelembe vételével.
(16) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
A rendkívüli ülés napirendje
14. § A rendkívüli ülés napirendjére a rendes testületi ülés napirendjére vonatkozó rendelkezések az irányadók.
A rendes ülés napirendje
15. § (1) A rendes ülés napirendjére a polgármester, az ülés elnöke tesz javaslatot az előzetesen írásban kiküldött meghívó szerint, a 20. § 4.a) bekezdéseiben meghatározott sürgősségi előterjesztésekre figyelemmel.
(2) A tárgysorozat elfogadása előtt a
a) polgármester, képviselő, és a jegyző – indokolással – javaslatot tehet a tárgysorozat sorrendjének megváltoztatására, az előterjesztések napirendről történő levételére,
b) az előterjesztőnek – indokolással – joga van a napirendről levetetni az előterjesztést, melyről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt,
(3) Az ülés napirendjéről a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.
(4) A napirendi pont tárgyalása egy alkalommal elnapolható. A javaslat felől a képviselő-testület vita nélkül határoz.
A napirendek tárgyalásának sorrendje
16. § A napirendek sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:
1. beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról
2. rendelet-tervezet
3. munkaterv szerinti előterjesztések,
4. munkatervben nem szereplő előterjesztések,
5. interpellációkra válaszadás
6. aktuális kérdések.
Az interpelláció
17. § A képviselők a Képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság(ok) elnök(ei)hez – önkormányzati feladatkörükbe tartozó ügyekben – interpellációt terjeszthetnek elő.
18. § (1) Interpelláció: írásbeli tudakozódás, az önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési és döntés végrehajtási jellegű ügyekben.
(2) Az interpellációt írásban kell benyújtani a Polgármesteri Hivatal titkárságán.
(3) Az interpelláció tartalmi követelményei:
Kérdésfeltevés
19. § (1) A képviselők a testületi ülésen a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság(ok) elnök(ei)hez - az önkormányzati hatáskörükbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű ügyekben - szóbeli kérdést tehetnek fel az utolsó napirendi pont az „Aktuális kérdések” napirend tárgyalása keretében.
(2) A kérdést legfeljebb 2 perces időkeretben lehet feltenni, a válaszadás tartama sem lehet több 2 percnél. A kérdésre a Képviselő-testület ülésén szóban, vagy - amennyiben az ügy bonyolultsága indokolja - az azt követő 15 napon belül írásban köteles választ adni a megkérdezett. Ebben az esetben a Képviselő-testület soron következő ülésén mind a kérdést, mind az írásban megadott választ ismertetni kell.
(3) Képviselői kérdés során vitának helye nincs.
Az előterjesztések rendje
20. § (1) Előterjesztésnek minősül minden olyan beterjesztés, amely a Képviselő-testület vagy bizottság(ok) döntését igénylő kérdésre irányul.
(2) Előterjesztések benyújtására jogosultak:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) bizottság elnöke
d) képviselő,
e) jegyző,
f) az önkormányzati intézmény vezetője
g) azok, akik jogszabály kötelezése alapján a képviselő-testület előtti beszámolásra kötelezettek.
(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést írásban – kivéve a (4c) pont esetében - kell benyújtani.
(4) Az előterjesztés csak az illetékes bizottság véleményezésével kerülhet a Képviselő-testület elé, kivéve a sürgősségi előterjesztést.
(4a) Sürgősségi előterjesztés: az ülés munkaterv szerinti napirendjében és meghívójában nem szereplő előterjesztés vagy önálló indítvány.
(4b) Önálló indítvány: a képviselő-testület tagja – a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben – a munkatervben nem szereplő indítványt terjeszthet elő, amelynek meg kell felelnie az előterjesztésekkel szemben támasztott tartalmi, formai és időbeli követelményeknek.
(4c) Szóbeli önálló indítvány: csak olyan kérdés, témakör napirendre vételére irányulhat, amelynek képviselő-testületi megvitatása halasztást nem tűr, és előkészítést nem igényel. A szóbeli önálló indítvány előterjesztését – a tárgy, a tényállás és a határozati javaslat egyidejű ismertetésével – olyanképpen kell megindokolni, hogy az indokolásból kitűnjön, hogy az miért nem sürgősségi előterjesztés formájában került beterjesztésre a Képviselő-testület ülésére. A szóbeli indítvány napirendre vételéről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt a testületi ülés napirendjének elfogadása előtt.
(5) Sürgősségi előterjesztés benyújtására a polgármester, az alpolgármester, a képviselők és a jegyző jogosult.
(6) A sürgőséggel beterjesztett előterjesztésnek az 5. számú mellékletben foglaltakon kívül tartalmaznia kell a sürgősség indokolását is. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(7) Az előterjesztés alapján hozott határozat végrehajtásért felelős személyként polgármestert, alpolgármestert, jegyzőt, bizottság elnökét, önkormányzati intézmény vezetőjét lehet megjelölni.
(8) Az előterjesztést törvényességi ellenőrzésre az ülést megelőző 5 munkanappal kell a jegyzőhöz leadni, kivéve a sürgősségi előterjesztést.
(9) A sürgősséggel benyújtott előterjesztést az ülést megelőző 3 munkanappal, 15 óráig kell a jegyzőhöz benyújtani, aki gondoskodik annak a testületi ülésre történő előkészítéséről. A sürgősséggel benyújtott előterjesztést legkésőbb a testületi ülést megelőző nap 16 óráig, elektronikus úton meg kell küldeni a képviselők részére.
(10) El nem fogadott előterjesztés tárgyalását a Képviselő-testület bármikor ismételten napirendre tűzheti.
21. § Az előterjesztést tárgyaló ülésen a napirendi pont előadója az előterjesztést benyújtó vagy az előkészítésért felelős személy, bizottság esetén annak elnöke.
A tanácskozás rendje és a határozatképesség
22. § (1) Az ülés megnyitásakor az ülés elnöke a megjelentek létszáma alapján megállapítja az ülés határozatképességét.
(2) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van. A határozatképességet az ülés elnöke a jegyző segítségével az ülés tartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri.
(3) Amennyiben a Képviselő-testület határozatképtelen vagy az ülés alatt határozatképtelenné válik, a testületi ülést 8 munkanapon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására új meghívó kézbesítésével, újra össze kell hívni.
Az elnök ülésvezetési feladatai
23. § (1) A Képviselő-testületi ülést a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén, illetőleg a polgármester és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a Pénzügyi- és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(2) Az elnök ülés - és vitavezetési jogosítványai:
a) Megállapítja és figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja és berekeszti az ülést, a testületi ülésről távolmaradó képviselők előzetes bejelentéséről a képviselő-testület tájékoztatja.
b) Ismerteti a napirendi javaslatot.
c) Beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.
d) Tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról, a képviselők által előzetesen írásban benyújtott interpellációkról, kérdésekről.
e) Napirendi pontonként felkéri az előterjesztőt az előterjesztés ismertetésére, a bizottsági elnököket arra, hogy ismertessék a bizottsági véleményeket, megnyitja, vezeti, lezárja a vitát, és szavazásra bocsátja a rendelet-tervezetet, határozati javaslatot, megállapítja a szavazás eredményét.
f) Jogosult a hozzászólások időtartamának korlátozására és a vita lezárására.
g) Azt a képviselőt, aki a tanácskozáshoz vagy a tárgyhoz nem illően, másokat sértően fogalmaz, illetve más módon a Képviselő – testülethez vagy képviselői jogállásához méltatlan magatartást tanúsít, vagy aki a jelenlévő vagy távollévő személyt sértegeti, rá vonatkozóan sértő kifejezést, megengedhetetlen, nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütköző hangnemet használ, az elnök az alábbi sorrend betartásával rendre utasítja
ha) figyelmeztetés,
hb) rendreutasítás,
hc) szómegvonás.
h.) Az ülésvezetés körében nem lehet a korábbi felszólalásokat vagy felszólalókat - a tárgytól való eltérés tényének megállapításán túl - minősíteni. Képviselőre hozzászólása során ugyanezen előírás vonatkozik.
A napirendhez kapcsolódó felszólalások típusai
24. § A képviselők, miután az ülésvezetőtől szót kértek, és az szót adott, teszik meg felszólalásaikat, hozzászólásaikat. A felszólalások típusai:
a) ügyrendi,
b) napirendhez kapcsolódó.
Ügyrendi felszólalás
25. § (1) Ügyrendi kérdésben a polgármester, alpolgármester, képviselő, jegyző szót kérhet és javaslatot tehet.
(2) Az ügyrendi kérdés tárgya: jelen rendelet, az Mötv. szabályainak megsértése, valamint:
a) tárgyalási szünet elrendelésének kérése,
b) napirend elnapolása,
c) név szerinti szavazás kérése,
d) titkos szavazás elrendelésének kérése,
e) hozzászólások időbeli korlátozása.
(3) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben a vita lezárása előtt bármelyik képviselő, a jegyző szót kérhet és javaslatot tehet. A Képviselő-testület a javaslatról vita nélkül határoz.
(4) Az ülésvezető köteles a szót megvonni attól, aki ügyrendi kérdésben kért szót, de felszólalása nem ügyrendi jellegű. A szó megvonását az érintett képviselő köteles vita nélkül tudomásul venni.
Napirendhez kapcsolódó felszólalás
26. § (1) Az írásbeli előterjesztést és az önálló indítványt az előadó vita előtt szóban kiegészítheti. Az előterjesztésben illetékes bizottság nevében a bizottság elnöke ismerteti a bizottság álláspontját.
(2) A szóbeli kiegészítésnek az írásbeli előterjesztéshez képest új információkat és az előterjesztés lényegét kell tartalmazni.
(3) Az ülés során, amennyiben a felszólaló a tárgytól eltér, az ülés elnöke azonnal félbeszakíthatja, erre a tényre figyelmezteti, majd ismételt figyelmeztetés eredménytelenségét követően a szót megvonja tőle.
(4) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek. A tanácskozási joggal meghívottak a jelentkezés sorrendjében – a képviselők hozzászólásait követően – az ülésvezető engedélyével felszólalhatnak legfeljebb 2 percben, illetve kérdést intézhetnek az előterjesztőhöz.
(5) Az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke döntéshozatal előtt felszólalhat.
A napirendek vitája
27. § (1) A napirendek vitájánál az ülésvezető először a bizottsági elnök(ök)nek, majd a jelentkezés sorrendjében a képviselőknek adja meg a szót.
(2) A tanácskozási joggal meghívottak a képviselők felszólalásait követően, illetve megszólításra az ülésvezető engedélyével teszik meg a felszólalásukat.
(3) Az előterjesztőt megilleti a kérdésekre a válaszadás joga is.
(4) A hozzászólások időbeni korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet. Erről a Képviselő- testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(5) A napirendi pont tárgyalása során az ülésvezető bármelyik képviselő, jegyző kérésére tárgyalási szünetet rendelhet el, amelyről a Képviselő- testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. A szünet időtartama legfeljebb fél óra lehet.
(6) Az előterjesztő, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita lezárását. A Képviselő- testület erről egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz.
(7) Amennyiben a vita során kiderül, hogy a napirenddel kapcsolatban jelentős kérdés tisztázása válik szükségessé, a megalapozott döntés érdekében – még az érdemi döntésről szóló szavazás megkezdése előtt - bármikor
28. § (1) A vita során a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely előterjesztés, javaslat, vagy indítvány tekintetében észrevételt kíván tenni.
(2) Módosító javaslatokat a képviselők a vita keretében terjeszthetnek elő.
A Képviselő – testület döntéshozatala
29. § (1) A Képviselő-testület döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel és nyílt szavazással hozza. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
(2) Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének, azaz – a polgármesterrel együtt – 4 képviselőnek az igen szavazata szükséges.
(3) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd a döntésről végleges határozatot hoz.
A Képviselő-testület minősített többségéhez kötött döntései
30. § Minősített többség szükséges az Mötv-ben (figyelemmel az Mötv. 50. § -ra) és egyéb központi jogszabályokban foglaltakon kívül, a következő döntésekhez:
A szavazás módja
31. § (1) Szavazni csak személyesen lehet. A képviselők a szavazás során igen, nem, vagy tartózkodás szavazattal gyakorolják döntési jogkörüket.
(2) A vita lezárása után először a módosító javaslatokat – az utolsó elhangzott javaslattal kezdve visszafelé – majd ettől függően az eredetileg előterjesztett javaslatot kell megszavaztatni.
(3) A Képviselő-testület döntéseit (normatív, egyedi határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza.
(4) Nyílt szavazás esetén a szavazás megkezdése előtt bármely képviselő indítványozhatja a név szerinti, és a titkos szavazást. E kérdésben a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(5) A képviselő-testület titkos szavazással dönt mindazon esetekben, amikor a jogszabály azt kötelező jelleggel előírja. A képviselő-testület minősített többséggel titkos szavazást rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja alapján is.
(6) A képviselő- testület döntéshozatalából kizárható az akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő- testület minősített többséggel dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(7) Amennyiben a képviselő elmulasztja a (6) bekezdésben foglaltakat, és az ülés vezetője vagy a képviselő-testület tagja tudomással bír a kizáró okról, ezt jelzi, és az ülés vezetője felhívja az érintett képviselőt arra, hogy személyes érintettségét jelentse be.
(8) Amennyiben a képviselő úgy nyilatkozik, hogy személyesen nem érintett az ügyben, azonban a körülményekből és tényekből megállapítható, hogy érintettsége fennáll, a kizárásról a polgármester javaslatára a Képviselő- testület minősített6 szótöbbséggel dönt.
(9) A képviselő (7) bekezdésben foglalt mulasztása esetén, és abban az esetben, ha az adott választási cikluson belül bebizonyosodik, hogy a képviselő elmulasztotta az érintettségére vonatkozó bejelentését, a képviselői tiszteletdíj 10 %-os csökkentéséről 6 hónap időtartamra dönt a testület, a Pénzügyi-és Ügyrendi Bizottság érintettségi vizsgálatának eredménye alapján.
(10) A (9) bekezdésben foglalt szankció a következő választási ciklusra nem vihető át.
Nyílt szavazás
32. § (1) A nyílt szavazás – titkos szavazás kivételével – kézfelemeléssel történik.
(2) A szavazatok összeszámlálásáról nyílt szavazás esetén az ülésvezető gondoskodik. Kétség esetén a szavazást meg kell ismételni.
Név szerinti szavazás
33. § (1) A név szerinti szavazásnál az Mötv. 48. § (3) bekezdésében foglaltakat be kell tartani.
(2) A névszerinti szavazást külön jegyzéken kell rögzíteni, mely a jegyzőkönyv mellékletét képezi. A jegyzékről a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők „igen” vagy „nem” illetve „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak, amely felkerül a jegyzékre. A jegyző összesíti a szavazatokat, és a jegyzéket átadja az ülés elnökének, aki kihirdeti a szavazás eredményét. A jegyzéket az ülésvezető és a jegyző aláírásukkal hitelesítik.
(3) Nem lehet névszerinti szavazást tartani a bizottságok száma, összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő ügyrendi kérdésekben.
Titkos szavazás
34. § (1) A Képviselő-testület titkosan szavaz az alpolgármester megválasztásáról.
(2) A Képviselő-testület titkos szavazást rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdésben megjelölt esetekben.
(3) A szavazás – a képviselő-testületi bélyegzővel ellátott – szavazólapon, annak borítékba helyezésével történik.
(4) A titkos szavazást a Pénzügyi- és Ügyrendi Bizottság bonyolítja le, és gondoskodik a szükséges feltételek (szavazólap, boríték stb.) biztosításáról. Tájékoztatást ad a szavazás lebonyolításáról, a szavazást követően pedig megszámlálja a szavazatokat, elkészíti a szavazási jegyzőkönyvet, amelynek tartalmaznia kell:
a) a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,
b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket
d) a szavazás eredményét.
A Pénzügyi- és Ügyrendi Bizottság a szavazás eredményéről jelentést tesz a képviselő-testületnek.
A Képviselő-testület döntései és azok jelölése
35. § (1) A Képviselő-testület döntése rendelet vagy normatív és egyedi (hatósági) határozat.
(2) A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot, egyedi ügyekben határozatot hoz.
Rendeletalkotás
36. § (1) Rendeletalkotást indítványozhat, illetve kezdeményezhet:
a) képviselő,
b) polgármester, alpolgármester,
c) bizottságok,
d) jegyző.
(2) A rendeletalkotásra vonatkozó kezdeményezést a polgármesternél kell írásban benyújtani.
(3) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata.
(4) A rendelet-tervezet előkészítése és Képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:
a) a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg;
b) a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett munkatársa köteles részt venni a rendelet-tervezet előkészítésben
c) a tervezetet megvitatás céljából a Pénzügyi- és Ügyrendi Bizottság elé kell terjeszteni, amely azt ülésén megvitatja. Erre az ülésre a jegyzőt és szükség szerint más külső szakembereket is meg kell hívni.
d) a jegyző a bizottsági véleményekkel együtt a rendelet-tervezetet indokolással a képviselő-testület elé terjeszti;
(5) A Képviselő-testület rendeleteit külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal (amely arab szám), évszámmal, dátummal kell ellátni:
37. § (1) A rendelet hiteles szövegezéséről, kihirdetéséről, közzétételéről és nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. A jegyző gondoskodik a rendeletek egységes szerkezetben való közzétételéről is, továbbá szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését.
(2) A rendelet kihirdetése az Üllési Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján (6794 Üllés, Dorozsmai út 40.) kifüggesztéssel valósul meg. A közzététel tényéről a lakosságot az Üllési Körkép útján kell tájékoztatni.
(3) A rendeleteket a jegyző és a polgármester írja alá.
A képviselő-testület határozata
38. § (1) A Képviselő-testület normatív és egyedi (hatósági) határozatait külön-külön – naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal, évszámmal, a határozat meghozatalának időpontját jelző dátummal és „önkormányzati határozat” rövidítéssel kell ellátni a következők szerint:
A Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve
39. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet és hangfelvételt kell készíteni.
(2) Zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
(3) A Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészíttetéséről a jegyző gondoskodik.
(4) A polgármester vagy a képviselők indítványára a testületi ülés egészéről vagy egy-egy napirendjének tárgyalásáról, illetve bármely képviselőnek az adott ülésen tett indítványára a képviselő-testület dönthet arról, hogy valamely hozzászólása szószerint kerüljön rögzítésre a jegyzőkönyvben. Erről a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(5) A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írják alá.
A jegyzőkönyv tartalmi követelményei
40. § (1) Általános követelmények:
a) a jegyzőkönyvnek alkalmasnak kell lennie a testület törvényes működésének megítélésére,
b) megfelelően dokumentálnia kell a testületi döntéseket, illetve a döntéseket kialakító, befolyásoló körülményeket,
c) terjedelme és tartalma lényegre törő legyen,
d) a jegyzőkönyv egy eredeti és egy másolati példányban készül el.
(2) A jegyzőkönyv bevezető részeként minden esetben írásba kell foglalni:
a) az ülés helyét és időpontját,
b) a megjelent és távolmaradt testületi tagok nevét (a távolmaradás előzetes jelzésére vonatkozó megjegyzés feltüntetésével),
c) a testületi tagokon kívül az ülésen végig, valamint az egyes napirendi pontoknál tanácskozási joggal jelenlévők név szerinti felsorolását,
d) határozatképesség számszerinti megállapítását, valamint az ülés megnyitását, az elfogadott napirendi pontok tárgyát.
(3) A napirendi pontok tárgyalásánál a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) napirendi pontok tárgyát és előadóját,
b) az előadóhoz intézett kérdések lényegét és a kérdésre adott válaszokat,
c) szóbeli előterjesztés esetén annak lényegét, a határozati javaslatot
d) a hozzászólások lényegét,
e) a határozati javaslatok feletti szavazás eredményét, pontosan feltüntetve a határozat mellett és ellen leadott szavazatok, valamint a tartózkodók számát,
f) a hozott határozatok számát, teljes szövegét,
g) a megalkotott rendelet számát, és a rendelet tárgyát.
(4) Az ülés befejeztével kapcsolatban a jegyzőkönyv a következőket tartalmazza:
a) az ülés lezárásának tényét, és időpontját
b) a polgármester, a jegyző aláírását.
(5) A jegyzőkönyv eredeti példányának elválaszthatatlan mellékletei:
a) jelenléti ív,
b) meghívó,
c) a megtárgyalt előterjesztések,
d) a jegyzőkönyvbe be nem szövegezett rendelet,
e) az írásban benyújtott hozzászólások, egyéb írásos beadványok,
f) a névszerinti szavazásról készült jegyzék.
Jegyzőkönyvre vonatkozó egyéb szabályok
41. § (1) A jegyzőkönyv egy eredeti példányát a mellékletekkel együtt a jegyző kezeli, azokat évenként bekötve őrzi.
(2)7 A jegyzőkönyvet a Nemzeti Jogszabálytár elektronikus felületén keresztül a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal vezetőjének elektronikusan megküldi, a másolati példányt – kivéve a zárt ülésről készült jegyzőkönyvet – a Déryné Művelődési Ház és Könyvtárban könyvtárában kell elhelyezni.
42. § (1) A Képviselő-testület üléséről – a zárt ülés kivételével – készült jegyzőkönyv eredeti példányát az Üllési Polgármesteri Hivatal titkárságán ügyfélfogadási időben, vagy egy hitelesített másolati példányát a Déryné Művelődési Ház és Könyvtárban8 lehet megtekinteni. A jegyzőkönyvet elektronikus úton, Üllés Nagyközség honlapján (www.ulles.hu) lehet megtekinteni.
(2) Zárt ülésről készült jegyzőkönyv vonatkozó előterjesztésébe, illetve tárgyalási anyagába a jegyző írásbeli engedélyével az érintett betekinthet.
43. § A Képviselő-testületi ülésről készült hangfelvételek őrzésére, tárolására a helyi önkormányzatok egységes irattári tervének kiadására vonatkozó jogszabályban rögzítettek az irányadók.
44. § A Képviselő-testület munkájáról és közérdekű döntéseiről a lakosságot az Üllési Körképen keresztül tájékoztatni kell.
A települési képviselő
45. § (1) A képviselők jogait az Mötv. 32. §-a sorolja fel, illetve jelen szabályzatban korábban tárgyalt fejezetek tartalmazzák.
(2) A települési képviselők jogai azonosak, a település egészéért vállalt felelősséggel képviselik választóikat, a település egész lakosságának érdekeit.
(3) A képviselő fogadóórát tarthat a Déryné Művelődési Ház és Könyvtárban9. A fogadóóra rendszeres időpontját a képviselő szabadon választhatja meg az intézmény vezetőjével egyeztetve, az intézmény mindenkori nyitvatartási idejét figyelembe véve. A fogadóra helyéül szolgáló termet az intézmény térítésmentesen bocsátja a képviselő rendelkezésére az intézményvezetővel egyeztetett időpontban.
46. § (1) A képviselők kötelezettsége különösen:
a) köteles részt venni a Képviselő-testület munkájában,
b) a Képviselő-testület, illetőleg a – bizottságba beválasztott képviselő esetén – a bizottság ülésén megjelenni, és a munkájában tevékenyen részt venni,
c) írásban vagy szóban a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének bejelenteni, ha az ülésen nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,
d) testületi ülésen a tanácskozás ideje alatt a távollétét vagy végleges eltávozását az ülés elnökének bejelenteni,
e) a vele szemben felmerült személyes érintettséget, összeférhetetlenségi okot a vita előtt bejelenteni,
f) köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre és a választók bizalmára,
g) választóival kapcsolatot tartani,
h) a tudomására jutott állami vagy szolgálati, illetve személyiségi jogokat érintő titkokat megőrizni, az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokat megtartani, titoktartási kötelezettsége a megbízatása után is fennáll,
i) köteles a képviselői fogadóóra időpontját írásban bejelenti a jegyzőnek,
j) segíteni a polgármester munkáját.
(2) A képviselő (1) bekezdésben foglalt mulasztása esetén a polgármester javaslatára a képviselői tiszteletdíj 10 %-os csökkentéséről 6 hónap időtartamra dönt a testület, a Pénzügyi-és Ügyrendi Bizottság vizsgálatának eredménye alapján.
(3)10 A képviselő jogosult a Képviselő-testület feladat és hatásköréhez kapcsolódó iratokba betekinteni, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek, továbbá az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény vonatkozó rendelkezések figyelembevételével. A betekintés igényét a jegyzőnél kell előzetesen írásban jelezni.
(4) A képviselők, (és a nem képviselő) bizottsági tagok díjazását, természetbeni juttatását külön rendelet szabályozza.
(5) A képviselő megbízatása megszűnik az Mötv. 29-31. §-aiban meghatározottak szerint.
A képviselő-testület bizottsága(i)
47. § (1) A Képviselő-testület bizottsága(i) előkészítő, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó – a Képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható – (egymással mellérendeltségi viszonyban álló) választott testületi szervek.
(2) A Képviselő-testület bizottsága(i) jellege szerint: állandó bizottság(ok).
(3) A bizottság(ok) első ülésükön ügyrendben megállapítják működésük részletszabályait, vagy a már meglévőt felülvizsgálják, a jelen Szabályzattal összhangban, a bizottság alakuló ülését követő bizottsági ülésen.
(4) A bizottságok létszámát és személyi összetételét a bizottsági munka hatékonyságának szempontjai határozzák meg.
(5) A bizottság az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről köteles a Képviselő-testületet évente egyszer tájékoztatni.
(6) A Képviselő-testület által létrehozott állandó bizottság(ok) elnevezését, személyi összetételét, feladat és hatáskörüket a 4. számú melléklet tartalmazza.
A bizottság(ok) tagjainak megválasztása
48. § (1) A bizottság(ok) elnökét és – az elnökkel együtt számítva – tagjainak több mint a felét a Képviselő-testület tagjaiból kell választani.
(2) A bizottságnak nem lehet elnöke és tagja a polgármester és az alpolgármester. A bizottság elnöke nem lehet más bizottság elnöke.
A bizottság(ok) tagjainak jogai és kötelezettségei
49. § (1) A bizottság(ok) képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.
(2) A bizottság minden tagja köteles a tudomására jutott állami vagy szolgálati, illetve személyiségi jogokat érintő titkokat megőrizni, az adatvédelemre vonatkozó szabályokat betartani. A titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll, kivéve, ha a titokgazda feloldja ezen kötelezettsége alól.
A BIZOTTSÁGI MŰKÖDÉS SZABÁLYAI
Általános szabályok
50. § (1) A bizottságok a Képviselő-testület éves munkatervével összhangban végzik a munkájukat.
(2) A Képviselő-testület a tárgyévi munkatervében határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyek csak bizottsági véleményezés, tárgyalás után nyújthatók be.
(3) A bizottság(ok) ülései nyilvánosak, azonban az Mötv. 46. § (2) bekezdés alapján zárt ülést tart, illetve tarthat.
(4) Zárt ülés elrendelésére vonatkozó javaslatról a bizottság vita nélkül, minősített szótöbbséggel dönt. A zárt ülésre a Képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5) A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő tárgyalásáról.
(6) A bizottság a tevékenységéről választási ciklusonként egy alkalommal beszámol a Képviselő-testületnek.
Határozatképesség
51. § (1) A bizottság határozatképességére a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A képviselő köteles részt venni annak a bizottságnak az ülésén, amelynek tagja. A távollét igazolásának tekintetében a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Döntéshozatal
52. § (1) A bizottság(ok) határozat hozatalára a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A bizottsági döntéshozatalból való kizárás szabályai azonosak a Képviselő-testület tagjaira vonatkozó kizárási szabályokkal.
(3) A bizottság a Képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó ügy előkészítésekor határozattal állásfoglalást alakít ki, melyet a képviselő-testületi ülésen a napirend tárgyalásakor a bizottság elnöke, vagy az általa felkért bizottsági tag szóban ismertet.
(4) A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke és a bizottság titkársági feladatait ellátó hivatali ügyintéző.
(5) A bizottság határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal, évszámmal, dátummal és a bizottság nevének rövidítésével kell ellátni.
Az összehívás rendje
53. § (1) Az ülést az elnök hívja össze, oly módon, hogy az érdekeltek a meghívót a napirendi pontok megjelölésével az ülést megelőző 2 munkanappal, a tárgyalni kívánt előterjesztéseket az ülést megelőző 1 munkanappal kézhez kapják.
(2) A több bizottság feladatkörét érintő ügy napirendre tűzéséről, illetve ezzel összefüggésben hozott állásfoglalásaikról a bizottság(ok) elnökei kötelesek egymást tájékoztatni, illetve az 56. § (5) bekezdés szerinti együttes ülésen megtárgyalni.
(3) A bizottság(ok) a tervezett üléseik időpontjáról, és napirendjükről a polgármestert, alpolgármestert és a jegyzőt, - mint állandó meghívottakat - a meghívóval tájékoztatni
A tanácskozás rendje
54. § (1) A bizottsági ülés napirendi pontjainak sorrendje:
1. az ülés határozatképességének megállapítása,
2. az ülés napirendjének megállapítása,
3. napirendek tárgyalása, vitája, határozathozatal
4. bejelentések, tájékoztatók.
(2) Az ülés napirendjének megállapítására a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A bizottság(ok)nak a döntéseik végrehajtásáról, továbbá a működésükhöz szükséges szakmai és technikai, valamint adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző a hivatal útján gondoskodik.
(4) A bizottság(ok) ülései(ke)t a Polgármesteri Hivatal tanácskozásra alkalmas helyiségében tartja(k).
A bizottság(ok) jegyzőkönyve
55. § (1) A bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
1. a 40. § (2) bekezdésben meghatározott, a jegyzőkönyv bevezető részének tartalmi követelményeit,
2. a kialakított álláspontok összefoglaló ismertetését,
3. a hozott döntést határozati formában,
4. külön indítványra az ülésen megfogalmazott kisebbségi véleményt,
5. összeállításának dátumát.
(2) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. Amennyiben az ülést nem a bizottság elnöke vezette, akkor a jegyzőkönyvet az ülés vezetője és a bizottság egy tagja írja alá.
(3)11
Tisztségviselők
Polgármester
56. § (1) A polgármester tisztségét főállású jogviszonyban látja el. Foglalkoztatási jogviszonya megválasztásának napjával jön létre.
(2) A Képviselő-testület elnöke és törvényes képviselője a polgármester.
(3) A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
(4) Hivatali munkarendjében igazodik az Üllési Polgármesteri Hivatal munkarendjéhez.
A polgármester feladatai
57. § (1) A polgármester ellátja mindazokat a feladatokat és hatásköröket, amelyeket jogszabály, illetve képviselő-testületi rendelet a hatáskörébe utal.
(2) A polgármester a képviselő-testület működésével kapcsolatban:
a) összehívja és vezeti a testületi üléseket,
b) képviseli az önkormányzatot,
c) segíti a képviselő-testület tagjainak munkáját,
d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
e) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás és közakarat érvényesülését biztosítja,
f) jogosult az önkormányzat érdekeit sértő döntés ismételt tárgyalását kezdeményezni a Képviselő-testületnél az ülést követő 3 napon belül. A kezdeményezésről a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül egyszerű szótöbbséggel dönt.
g) gondoskodik a Képviselő- testület határozatainak végrehajtásáról
h) javaslatot tesz a képviselő feladataival összefüggő mulasztás, és személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a képviselő tiszteletdíjának 10%-kal történő csökkentésére.
(3) A polgármesternek a bizottság(ok) működésével kapcsolatos feladatai:
a) kezdeményezheti a bizottság összehívását,
b) felfüggeszti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit.
58. § (1) A polgármesternek az Üllési Polgármesteri Hivatallal összefüggő hatáskörei:
a) Képviselő-testület döntése és saját hatáskörben irányítja a polgármesteri hivatalt,
b) a jegyző javaslatát figyelembe véve meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja,
d) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében, valamint az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
(2) A polgármester gyakorolja a képviselő-testület hatáskörébe tartozó kinevezés, választás, vezetői megbízatás kivételével az egyéb munkáltatói jogokat.
(3) A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:
a) ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat;
b) véleményt nyilvánít a község életét érintő kérdésekben;
c) nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek;
d) gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról;
e) irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét;
(4) A polgármester az Üllési Polgármesteri Hivatalban a jegyző normatív utasításában szabályozott Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában foglalt ügyfélfogadási rend szerint fogadónapot tart.
Képviselő-testület által átruházott hatáskörök
59. § A jelen szabályzat felhatalmazása alapján a Képviselő-testület által átruházott hatásköröket a polgármester önállóan gyakorolja. A polgármesterre átruházott hatásköröket e rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.
Az alpolgármester
60. § (1) A Képviselő-testület – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) A Képviselő-testület az alpolgármestert az alakuló, vagy az azt követő ülésen választja meg.
(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
(4)12 A polgármester tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester látja el a polgármester helyettesítését a képviselő-testület összehívása és vezetése tekintetében.
(5)13 A polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a legidősebb képviselő, mint korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.
(6)14 Tartós akadályoztatásnak minősül:
a) 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat
b) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés
c) 30 napot meghaladó fizetésnélküli szabadság.
Jegyző
61. § A jegyző feladatai különösen:
1. a jegyző vezeti a Képviselő-testület hivatalát a Polgármesteri Hivatalt,
2. gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,
3. a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében,
4. döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó közigazgatási ügyeket,
5. tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, illetve a képviselő-testület bizottságainak ülésén,
6. dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
7. a polgármester útmutatásával előkészíti a Képviselő-testület, illetve annak bizottságai elé kerülő előterjesztéseket, szükség esetén előzetesen állást foglal azok jogszerűsége tekintetében,
8. állást foglal a polgármester, az alpolgármester, a bizottsági elnökök, illetve a képviselők kérésére jogértelmezési kérdésekben,
9. a Polgármesteri hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában foglalt ügyfélfogadási rendjéhez igazodóan fogadónapot tart,
10. javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek a felülvizsgálatára,
11. a Képviselő-testület éves munkatervében meghatározott időben beszámol a hivatal munkájáról,
12. gondoskodik a jelen Képviselő-testületi Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteinek és függelékeinek, az önkormányzat rendeleteinek naprakészen tartásáról.
13.15 A jegyzői tisztség betöltetlensége, vagy a jegyző tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat az Üllési Polgármesteri Hivatal igazgatási csoportvezetője látja el.
A Polgármesteri Hivatal
62. § (1) A Képviselő-testület létrehozta hivatalát – Üllési Polgármesteri Hivatal – elnevezéssel az önkormányzat működésével, az ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok, valamint a hatáskörébe utalt közigazgatási ügyek ellátására. A Hivatal székhelye: 6794 Üllés, Dorozsmai út 40.
(2) Az Üllési Polgármesteri Hivatal önálló költségvetési szerv.
(3) A Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működik, amely a hivatal feladatait és a belső szervezeti egységek, valamint a dolgozók közötti munkamegosztás részletes szabályait tartalmazza. A Hivatali SZMSZ-t a jegyző normatív utasításban szabályozza a polgármester egyetértésével.
(4) A hivatalt a jegyző vezeti.
(5) A Hivatal belső tagozódása:
a) Pénzügyi-Gazdálkodási Csoport
b) Igazgatási Csoport.
(6) A hivatali csoportok közvetlenül a jegyző irányítása alatt állnak, amelyen belül a jegyző döntése szerint az érdemi ügyintézők kiadmányozási jogot kapnak, külön kiadmányozási szabályzat alapján.
(7) A jegyző évente egy alkalommal teljes körű beszámolót terjeszt elő a Polgármesteri Hivatal tevékenységéről.
(8) A Képviselő-testület kinyilvánítja, hogy a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői számára a Közszolgálati Tisztviselők Napja, július 1-je, munkaszüneti nap.
(9) A munkaszüneti nappá nyilvánítással összefüggésben keletkező többletköltségek fedezetét az Önkormányzat a saját bevételei terhére biztosítja.
A lakossággal való kapcsolati formák
63. § (1) A Képviselő-testület feladatai ellátása körében támogatja a lakosság önszerveződő tevékenységét, együttműködik a közösségekkel, civil szervezetekkel.
(2) A lakosság, társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgáló fórumok:
Az Önkormányzat intézményei
64. § (1) Az Önkormányzat önállóan működő és gazdálkodó intézménye a Polgármesteri Hivatal.
(2) Az önkormányzat önállóan működő intézményei:
a) Csigabiga Óvoda és Bölcsőde
b) Déryné Művelődési Ház és Könyvtár
c) Üllési Önkormányzati Konyha
(3) A önállóan működő intézmények közvetlen irányítását és gazdálkodását a Polgármesteri Hivatal látja el.
(4)16 Az Önkormányzat Tanyagondnoki Szolgálatot, étkeztetést működtet külön szakmai program alapján, melyet a Képviselő-testület hagy jóvá.
(5) Az Önkormányzat a községgazdálkodási, településüzemeltetési, mezőrőri feladatok ellátására önálló gazdálkodási jogkörrel nem rendelkező, a polgármester közvetlen irányítása alá tartozó Technikai Csoportot működtet. A munkavállalók részletes feladatait és az egyéb munkajogi kérdéseket a munkavállalók munkaszerződése és munkaköri leírása tartalmazza.
Az önkormányzat társulásai
65. § Az Önkormányzat társulásait e rendelet 7. sz. Melléklete tartalmazza.
Az önkormányzat gazdasági alapja, vagyona, gazdálkodása
66. § (1) Éves költségvetését, valamint a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóját a Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
(2)17 Az önkormányzat a vagyonával való rendelkezéseket külön önkormányzati rendeletben szabályozza.
(3) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a Képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felel.
(4) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Polgármesteri hivatal látja el.
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
67. § (1)18 A polgármesteri hivatal és az önkormányzat által fenntartott intézmények belső ellenőrzését okleveles pénzügyi revizor, belső ellenőr egyéni vállalkozó látja el megbízási szerződés alapján, amely megállapításairól a jegyzőn keresztül tájékoztatja az önkormányzatot.
(2) Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés – pénzügyi irányítás és ellenőrzés – és az (1) bekezdésben megjelölt belső ellenőrzés útján biztosítja.
(3) A jegyző olyan pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszert működtet, amely biztosítja az önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.
Helyi népszavazás
68. § (1) A helyi népszavazást a település választópolgárai huszonöt százalékának megfelelő választópolgár kezdeményezhet.
(2) A helyi népszavazás költségeinek kihatásai a képviselő-testület költségvetését terhelik.
Záró rendelkezések
69. § (1)19
(2) Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(3)20
(4) Jelen rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek aló megfelelést szolgálja.
1. melléklet
1. rendeletalkotás,
2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,
3. törvény által hatáskörében utalt választás, kinevezés, megbízás,
4. helyi népszavazás kiírása,
5. önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása,
6. gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról
7. településrendezési terv jóváhagyása
8. hitelfelvétel, kölcsönfelvétel,
9. kötvénykibocsátás,
10. más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás,
11. államháztartáson kívüli forrás átvétele, és átadása,
12. önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozás, kiválás,
13. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről,
14. nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás,
15. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,
16. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása,
17. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,
18. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést érinti,
19. döntés képviselő, polgármester méltatlansági, vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, összeférhetetlenségi ügyében,
21. döntés a képviselői megbízatás megszűnéséről, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén,
22. településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása,
23. településszervezési kezdeményezés,
24. bíróságok ülnökeinek megválasztása
25. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.
2. melléklet21
1. Tájékoztatási kötelezettség mellett:
1.1. a tartalék terhére évente 1.000.00.000 –Ft – ig saját hatáskörében dönthet,
1.2. beruházási, illetve halasztható felújítás jellegű kiadások esetén évente 1.000.000,-Ft-ig dönthet,
1.3. az önkormányzati feladatok ellátására jóváhagyott előirányzatok között 500.000 –Ft-ig átcsoportosíthat,
1.4. 1.000.000,- Ft-ot meg nem haladó összegű követeléssel kapcsolatos fizetési könnyítés engedélyezése.
2. Önkormányzati hozzájáruló nyilatkozat háziorvosi vagy fogorvosi feladatokat ellátó személy helyettesítésére vonatkozóan.
3. Önkormányzati rendelet alapján:
3.1. Üllés Nagyközség címerének, zászlajának, pecsétjének, településnév használatának engedélyezése
3.2. Köztemetés
3.3. Tulajdonosi hozzájárulás:
3.3.1. közműfektetéssel, - bekötéssel kapcsolatos eljárásokban,
3.3.2. közterületi alul- és felülépítményekkel kapcsolatosan (pl.: járda, kapubejáró, áteresz, térburkolat, vízelvezető műtárgyak, egyéb építmények stb.) valamint
3.3.3. önkormányzati ingatlant érintő hatósági ügyekben – az eljárásban érdekelt – ügyfélként tett eljárásjogi nyilatkozat,
3.3.4. közterülethasználati engedélyek
4. Településkép-érvényesítési eszközökkel, településkép védelmével összefüggő eljárások
3. melléklet22
1. közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatti eljárás
2. települési támogatások:
a) települési támogatás létfenntartási gondok enyhítésére
b) települési támogatás gyógyszerkiadások viseléséhez
c) lakásfenntartási települési támogatás
d) lakásfenntartási települési támogatás hulladékszállítási díjkedvezmény igénybevételére
e) létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személyek rendkívüli települési támogatása
f) temetési települési támogatás
g) iskoláztatási települési támogatás
3. Elhagyott hulladék felszámolásához szükséges helyi intézkedési feladatok
4. melléklet
I. ÁLLANDÓ BIZOTTSÁG(OK)
1. A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot hozza létre:
1. A bizottsági tagok névsorát a 2. sz. függelék tartalmazza.
II. A BIZOTTSÁG FELADAT –ÉS HATÁSKÖREI
a) az önkormányzat gazdasági programjának meghatározása
b) az éves költségvetés kidolgozása
c) a költségvetés végrehajtásáról szóló féléves és éves beszámoló elfogadása
d) pénzmaradvány felhasználása
e) éves költségvetés módosítása
f) önkormányzati vagyongazdálkodási ügyek
g) helyi adók bevezetése
h) önkormányzati intézmény alapítása, megszüntetése
i) társulásban való részvétel,
j) képviselőtestületi munkaterv elfogadása,
k) Szervezeti és Működési Szabályzat kidolgozása, módosítása, kiegészítése
1. véleményezi a vagyonrendelet előírásai szerint a vagyontárgyak elidegenítését
2. a képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvántartása, ellenőrzése,
3. az összeférhetetlenség kivizsgálása, a képviselői köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel igazolásának ellenőrzése, méltatlansági ügyek döntésre előkészítése
5. melléklet
1. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
2. Rendelet tervezet előterjesztése esetén az 1. pontban foglaltakon kívül az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
6. melléklet
előzetes hatásvizsgálatról
1. A hatásvizsgálat tárgya:
2. A tervezet társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai:
3. A tervezet környezeti és egészségi következményei:
4. A tervezet adminisztratív terheket befolyásoló hatásai:
5. A tervezet megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei:
6. A tervezet alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek:
7. melléklet
Társulás neve |
Jogállás |
Feladata |
|
|---|---|---|---|
1 23 |
|||
2 |
Mórahalom és Térsége Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás |
Jogi személy |
Ivóvízminőség-javító beruházás felügyelete |
3 |
Homokháti Önkormányzatok Kistérség-fejlesztési Társulás |
Jogi személy |
Kistérség fejlesztés |
4 |
Homokháti Kistérség Többcélú Társulása |
Jogi személy |
Kistérség fejlesztés |
5 |
Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás |
Jogi személy |
Hulladékgazdálkodás |
8. melléklet
1. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 39. § (1) bekezdése értelmében a képviselő – testület tagja, a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-től számított 30 napon belül az Ökjtv. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles megtenni.
2. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához köteles csatolni a vele közös háztartásban élő házas – vagy élettársának valamint gyermekének az Mötv. 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatát is (továbbiakban: vagyonnyilatkozatok )
3. A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - a képviselői jogait nem gyakorolhatja, és jogszabály által meghatározott juttatásokban nem részesülhet.
II.
1. A kitöltéskori állapotnak megfelelő adatok alapján kitöltött képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat egy példányát a Pénzügyi- és Ügyrendi Bizottságnak címezve (továbbiakban: Bizottság) címezve kell benyújtani az I / 1. pont szerinti határidőben. Amennyiben hozzátartozója nincs a képviselőnek, úgy az erre vonatkozó büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatát csatolja.
2. A vagyonnyilatkozatokat a polgármesteri hivatalban a közszolgálati feladatokat ellátó köztisztviselő veszi át, és igazolást állít ki azok átvételéről. A képviselő a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatát külön – külön borítékban adja az átvételre jogosult köztisztviselőnek.
3. A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott nyílt borítékban történik.
4. A képviselői vagyonnyilatkozatokat nyitott borítékban, a hozzátartozói nyilatkozatokat nyilatkozattevőnként külön – külön, a hivatal körbélyegzőjével lebélyegzett, az arra munkaköri leírásában rögzített hivatali munkatárs által hitelesített zárt, névvel ellátott borítékban kell elhelyezni.
III.
1. A vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell tárolni, melyeket páncélszekrényben kell elhelyezni.
2. A vagyonnyilatkozatokról és az ellenőrzési eljárásról nyilvántartást kell vezetni.
3. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adminisztrációs tevékenységet a Hivatal titkársági feladatokat ellátó köztisztviselője végzi. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokat iktatni kell. Az iktatást külön főszámra és a szükséges számú alszámra kell elvégezni.
4. A vagyonnyilatkozatok nyilvánossága:
5. A képviselői vagyonnyilatkozatokat a Polgármesteri hivatal őrzésre kijelölt helyiségében a hivatali munkaidő alatt bárki megtekintheti.
6. A Bizottság felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrizzék, kezeljék és hogy az azokban foglaltakat – a nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével – más ne ismerhesse meg.
7. Ha a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő a Bizottságnak írásban bejelenti, hogy a közös háztartásban élő házas – vagy élettársa és gyermeke esetén a közös háztartásban élés megszűnt, a Bizottság az általa kezelt hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat haladéktalanul visszaadja a képviselő – testületi tagnak, amelyről igazolást kell kiállítani.
IV.
1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja: a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának az ellenőrzése. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Bizottságnál bárki kezdeményezheti. A Bizottság eljárására a képviselő – testület zárt ülésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az eljárás kezdeményezéséről a Bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja az érintett képviselőt, aki, amennyiben szükséges haladéktalanul bejelenti azonosító adatokat.
1.1. A hozzátartozói vagyonnyilatkozat felbontását követően a vagyonnyilatkozatot tartalmazó boríték lezárását a Bizottság elnöke igazolja aláírásával.
2. Az ellenőrzési eljárás lefolytatására a vagyonnyilatkozat tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg pontosan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
3. Az ellenőrzési eljárás megismétlésére ugyanazon vagyonnyilatkozat esetén csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást ( adatot ) tartalmaz. Az ellenőrzési eljárás során a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatba történő betekintést a 4. számú függelék szerint vezetett „ Betekintési nyilvántartás” – ban kell dokumentálni.
4. A Bizottság ellenőrzési eljárásának eredményéről a képviselő - testületet következő ülésén tájékoztatja.
5. A vagyonnyilatkozat ellenőrzéséhez szolgáltatott azonosító adatokat, az eljárást követően 8 napon belül meg kell semmisíteni a közös önkormányzati hivatal hivatali helyiségében, az érintett képviselő és a Bizottság legalább egy tagjának jelenlétében. Az azonosító
adatok megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell készíteni.
V.
1. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért a Bizottság a felelős.
2. A képviselő felelős azért, hogy az általa bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljes körűek és aktuálisak legyenek.
3. A vagyonnyilatkozatok technikai kezelésének szabályainak megtartásáért a Hivatal titkársági feladatokat ellátó köztisztviselője felelős.
1. Függelék
2. Függelék
3. Függelék
4. Függelék 24
9. melléklet a 16/2019. (XI. 13.) önkormányzati rendelethez25
1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
2. 013320 Köztemető-fenntartás és -működtetés
3. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
4. 013360 Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások
5. 013390 Egyéb kiegészítő szolgáltatások
6. 016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények
7. 041232 Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás
8. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
9. 041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
10. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
11. 045161 Kerékpárutak üzemeltetése, fenntartása
12. 047120 Piac üzemeltetése
13. 047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek
14. 049030 Kéményseprő-ipari tevékenység
15. 051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása
16. 052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
17. 052080 Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése
18. 064010 Közvilágítás
19. 066010 Zöldterület-kezelés
20. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
21. 074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
22. 074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás
23. 081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
24. 081041 Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása
25. 081045 Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása
26. 081071 Üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés
27. 083030 Egyéb kiadói tevékenység
28. 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
29. 091220 Köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok
30. 092120 Köznevelési intézmény 5-8. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok
31. 101143 Pszichiátriai betegek közösségi alapellátása
32. 101222 Támogató szolgáltatás fogyatékos személyek részére
33. 102031 Idősek nappali ellátása
34. 104042 Család és gyermekjóléti szolgáltatások
35. 106010 Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése
36. 106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
37. 107052 Házi segítségnyújtás
38. 107053 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
39. 107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás
A Bevezető rész a 6/2022.(III.23.)önkormányzati rendelet 1.§-a szerint módosított.szöveg.
Az 5. § (6) bekezdés f) pontját az Üllés Nagyközségi Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (V. 24.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 10. § az 1/2022.(II.15.)önkormányzati rendelet 1.§-a szerint módosított.
A 10. § (2) bekezdés c) pontja az Üllés Nagyközségi Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (III. 22.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § (15) bekezdésében szereplő bekezdés számozása a 12/2020.(X.14.)önkormányzati rendelet 1.§-a szerint módosított.
A 31.§ (8) bekezdésében lévő szó a 12/2020.(X.14.)önkormányzati rendelet 2. §-a szerint módosított.
A 41.§ (2) bekezdése az 1/2021.(I.12.)önkormányzati rendelet 2. §-a szerint módosított. A 41. § (2) bekezdése az Üllés Nagyközségi Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (III. 22.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 42.§ (1) bekezdésében lévő szövegrész a 12/2020.(X.14.)önkormányzati rendelet 3.§-a szerint módosított.
A 45.§ (3) bekezdésében lévő szövegrész a 12/2020.(X.14.)önkormányzati rendelet 4.§-a szerint módosított.
A 46.§ (3) bekezdése a 12/2020.(X.14.)önkormányzati rendelet 5.§-a szerint módosított.
Az 55. § (3) bekezdése a 12/2020.(X.14.)önkormányzati rendelet 6.§-a szerint módosított. Az 55. § (3) bekezdését az Üllés Nagyközségi Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (III. 22.) önkormányzati rendelete 4. §-a hatályon kívül helyezte.
A 60.§ a 6/2022.(III.23.)önkormányzati rendelet 2. §-a szerint egészült ki.
A 60.§ a 6/2022.(III.23.)önkormányzati rendelet 2. §-a szerint egészült ki.
A 60.§ a 6/2022.(III.23.)önkormányzati rendelet 2. §-a szerint egészült ki.
A 61.§ 13. pontja a 6/2022.(III.23.)önkormányzati rendelet 3. §-a szerint módosított szöveg.
A 64. § (4) bekezdése az Üllés Nagyközségi Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (V. 24.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 66. § (2) bekezdés a a 12/2020.(X.14.)önkormányzati rendelet 7. §-a szerint módosított.
A 67. § (1) bekezdése az Üllés Nagyközségi Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (V. 24.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 69. § (1) bekezdését az Üllés Nagyközségi Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (V. 24.) önkormányzati rendelete 5. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 69.§ (3) bekezdés a 2010. évi CXXX. törvény 12.§ (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 2. melléklet a 6/2022.(III.23.)önkormányzati rendelet 4. §-a szerint módosított szöveg.
A 3. melléklet a 12/2020.(X.14.)önkormányzati rendelet 9. §-a szerint módosított. A 3. melléklet az Üllés Nagyközségi Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (III. 22.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 7. mellékletben foglalt táblázat 1 . sorát az Üllés Nagyközségi Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (V. 24.) önkormányzati rendelete 5. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. Függelék et az Üllés Nagyközségi Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (V. 24.) önkormányzati rendelete 5. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. mellékletet az Üllés Nagyközségi Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (V. 24.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.