Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2020 (II.27.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 10. 17Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2020 (II.27.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Mány Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Az önkormányzat
1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Mány Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)
(2) Az Önkormányzat székhelye: 2065 Mány, Rákóczi u. 67.
(3) Az önkormányzati testület hivatalos megnevezése: Mány Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).
(4) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Mányi Polgármesteri Hivatal.
(5) A polgármesteri hivatal székhelye: 2065 Mány, Rákóczi utca 67.
(6) Az Önkormányzat működési területe: Mány község közigazgatási területe.
2. § (1) Az Önkormányzat intézményei az 1. számú mellékletben szerepelnek.
(2) Az Önkormányzat részvételével működő társulásokat a 3. függelék tartalmazza.
2. Az Önkormányzat jelképei, bélyegzője
3. § (1) Mány község címere: pajzs alakú, négy osztatottságú, piros és ezüst, bal felső ezüst színen turul madár; jobb felső piros színen búzakalász és szőlőfürt; bal alsó piros színen csillag és jobb alsó ezüst színen kereszt. A címer képét a 4. melléklet tartalmazza.
(2)1 Mány község zászlaja: arányában a zászlórúd felől nézve 1:2 téglalap alakú, világoskék színű (Pantone PMS304), rajta középen a község címere, amelyet a község nevét feltüntető felirat boltoz arany hímzéssel, vége arannyal rojtozott.
(3) Az Önkormányzat pecsétje: hivatalos kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: MÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA.
(4) Az Önkormányzat díszpecsétje: középen Mány címere látható, a címer felett MÁNY, alatta MAAN felirattal.
(5) Az Önkormányzat pecsétjét kell használni:
a) a képviselő-testület nevében készült okiratokon,
b) a képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyveken hitelesítésre.
(6) Az Önkormányzat díszpecsétjét lehet használni:
a) Önkormányzat által adományozott oklevelekben, emléklapokon,
b) az Önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumokon.
(7) A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a felső köríven a következő felirat olvasható: MÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA az alsó köríven pedig: POLGÁRMESTER.
4. § Az Önkormányzat helyi kitüntetéseinek és elismerő címeinek alapítását, adományozásának részletes szabályait a helyi kitüntetések és elismerő címek tárgykörben alkotott rendeletében szabályozza.
3. Az Önkormányzat hivatalos lapja
5. § (1) Az Önkormányzat hivatalos lapja: Mányi Hírmondó.
(2) Az Önkormányzat hivatalos lapja negyedévente jelenik meg.
(3) Az Önkormányzat hivatalos lapja ingyenes.
(4) Az Önkormányzat hivatalos lapjának tartalmaznia kell különösen:
a) a közérdekű önkormányzati és közigazgatási információkat,
b) a fontosabb társadalmi eseményeket.
(5) Az Önkormányzat hivatalos lapjának egy példányát a községben mindenkor működő könyvtárnak is át kell adni, így is biztosítva a település történetének tudományos kutathatóságát.
4. Önkormányzati testvértelepülési kapcsolatok
6. § Az Önkormányzat a németországi Leimen és a romániai Mezőbánd településekkel tart fenn kapcsolatot írásos megállapodás alapján.
7. § A folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat a polgármester látja el, aki a kapcsolatot a testvértelepülések polgármestereivel tartja, és tevékenységéről rendszeresen tájékoztatja a képviselő-testületet.
5. Nyilvánosság, lakossági tájékoztatás
8. § (1) A helyi rendelet kihirdetésének helyben szokásos módja a rendelet polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztése. A kifüggesztés időtartama legalább harminc nap.
(2) A lakosság tájékoztatásának további módja: az önkormányzat hivatalos honlapján (www.many.hu) történő tájékoztatás.
(3) Az Önkormányzat az információs önrendelkezési jog és az információszabadság tárgykörben alkotott jogszabály szerinti általános közzétételi listát a hivatalos honlapján teszi közzé.
(4) A zárt ülésen hozott határozatok nyilvánosságra hozatala a polgármester nyilvános ülésen történő beszámolója útján valósul meg.
A helyi önkormányzás általános szabályai és a hatáskör átruházása
6. Az Önkormányzat által ellátott feladat- és hatáskörök
9. § Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 4. függelék tartalmazza.
10. § Az önkormányzati feladatellátásban közreműködik a polgármester, a jegyző, a képviselő-testület bizottságai, a Mányi Polgármesteri Hivatal, valamint az 1. mellékletben felsorolt intézmények.
11. § (1) Új, önként vállalt közszolgáltatási feladat felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület illetékes bizottságait véleményezési jogkör illeti meg. Az előkészítő eljárást a képviselő-testület döntésétől függően a polgármester, illetve alpolgármester, vagy az erre felkért bizottság folytatja le.
(2) Ha a képviselő-testület a helyi közügy önként vállalt megoldása mellett dönt, a polgármester az előkészítő eljáráson belül gazdaságossági számításokat végeztet, a feladat ellátásához szükséges létszámtervet, külső segítség bevonása esetén a feladat ellátásra irányuló megállapodást készíttet.
12. § Az előkészítő eljárás eredményét összegező előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat felvállalásával elérendő célokat és a 10. §-ban meghatározott feltételeket.
7. Az Önkormányzati feladat- és hatáskörök átruházása
13. § Az Önkormányzat a következő hatásköreit ruházza át:
a) a közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos hatáskör,
b)2 a Gazdálkodási és Humánerőforrások Bizottságra átruházott hatáskör az 61. §-ban foglaltak szerint,
c)3 a polgármesterre átruházott hatáskörök a 71. §-ban foglaltak alapján.
14. § A képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. §-ában foglaltakon túl nem ruházhatja át az ingatlanvagyon elidegenítésének hatáskörét.
15. § Az átruházott hatáskörben eljáró, külön kérésre képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.
A képviselő-testület működésére vonatkozó szabályok
8. A képviselő-testület
16. § A képviselő-testület tagjainak száma hét, amelynek névsorát az 1. függelék tartalmazza.
17. § A képviselő-testület a nyilvánosságot a nyilvános ülésre vonatkozó meghívó, valamint a nyilvános ülésen hozott döntések Önkormányzat hivatalos honlapján történő közzétételével, ezenfelül a nyilvános ülésen való személyes megjelenés lehetőségének megteremtésével biztosítja.
18. § (1) A képviselő-testület ülései:
a) rendes ülés
b) rendkívüli ülés
c) alakuló ülés
d) közmeghallgatás
(2) A képviselő-testület alakuló ülésére vonatkozó szabályokat az Mötv. 43. §-a tartalmazza.
9. A képviselő-testületi ülés összehívása
19. § A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testületet a legidősebb képviselő hívja össze, és a polgármester által összehívott képviselő-testületi ülés vezetésének szabályai szerint vezeti le.
20. § A képviselő-testület rendes ülését az Önkormányzat székhelyére kell összehívni. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható.
21. § (1) A képviselő-testület üléseire szavazati joggal meghívást kapnak:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a képviselő-testület tagjai.
(2) A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meghívást kapnak:
a) a jegyző,
b) a napirend tárgya szerint érdekelt személyek.
(3) A képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal vehetnek részt:
a) a bizottságok nem képviselő tagjai,
b) a választókerületi országgyűlési képviselő,
c) a nemzetiségi önkormányzatok elnökei,
d) az önkormányzati fenntartású intézmények vezetői,
e) azon lakossági szervezetek képviselői, amelyek együttműködési megállapodást kötöttek az önkormányzattal,
f) Mány Község díszpolgárai.
(4) A képviselő-testület üléseire részvételi joggal meghívást kapnak azon személyek, akik meghívását egy-egy napirendi pont kapcsán a polgármester szükségesnek tartja.
22. § (1) A képviselő-testület az éves munkatervében meghatározott időpontokban, évente legalább nyolc ülést tart. A képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtti ötödik napon megkapják.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – halasztást nem tűrő esetben – az ülés előtt egy órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen célszerű értesítési mód igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a meghívottal mindenképpen közölni kell.
(3) A képviselő-testület ülésének időpontjáról a lakosságot – az ülés előtti legalább ötödik napon – az Önkormányzat székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán kifüggesztett, valamint az önkormányzat honlapján megjelentetett hirdetménnyel kell tájékoztatni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülés időpontját, helyét és napirendjét is. Az előterjesztéseket az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 37. § (1) szerint kell ismertetni.
(4) A nyilvános ülésre a meghívót, az előterjesztéseket és kapcsolódó anyagokat elektronikus úton kell megküldeni. A zárt ülésre az előterjesztéssel együtt, külön meghívót kell küldeni biztonsági elektronikus úton.
23. §4
24. § A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét a közmeghallgatás előtti nyolcadik napig az Önkormányzat székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán kifüggesztett hirdetménnyel nyilvánosságra kell hozni.
10. A ciklusprogram és a munkaterv
25. § (1) A képviselő-testület a ciklusprogramon alapuló éves munkaterv alapján végzi munkáját.
(2) A munkaterv tartalmazza:
a) a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét;
b) a tervezett napirendi pontok előterjesztőinek nevét;
c) a közmeghallgatások időpontjait.
(3) A munkaterv tervezetét a polgármester állítja össze, minden év december 31-ig kell elfogadni.
(4) A munkaterv tervezetével kapcsolatosan október 31-ig javaslatot tehetnek:
a) a nemzetiségi önkormányzatok elnökei,
b) 2. melléklet szerinti személyek,
c) az Önkormányzat által fenntartott intézmények vezetői
(5) A munkaterv tervezetének előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról.
(6) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:
a) az önkormányzati képviselőknek;
b) a bizottságok nem képviselő tagjainak;
c) a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének;
d) a nemzetiségi önkormányzatok elnökeinek,
e) a 2. melléklet szerinti személyeknek,
f) az Önkormányzat által fenntartott intézmény vezetőjének.
26. § A jóváhagyott ciklusprogramot és a munkatervet 30 napra ki kell függeszteni az Önkormányzat székhelyén található hirdetőtáblán.
11. A Képviselő-testület ülésével és annak vezetésével kapcsolatos általános szabályok
27. § (1) A polgármester a képviselő-testületi ülés vezetése során:
a) megnyitja, illetve berekeszti az ülést;
b) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívására az SZMSZ szabályainak megfelelően került-e sor;
c) megállapítja az ülés határozatképességét és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri azt;
d) előterjeszti az ülés napirendjét;
e) tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről,
f) tájékoztat a sürgősségi indítványról,
g) a hosszúra nyúlt vita lezárása érdekében indítványt tesz a hozzászólások időtartamának korlátozására, vagy a vita lezárására,
h) tárgyalási szünetet rendel el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor,
i) intézkedik - az ülés meghatározott időre történő - félbeszakítása érdekében,
j) intézkedik a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében,
k) figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a megfogalmazása,
l) rendreutasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
(2) Ha a képviselő-testület ülése határozatképtelenné válik, a polgármester szünetet rendel el és kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására, ennek sikertelensége esetén az ülést berekeszti. A képviselő-testület határozatképtelensége esetén a rendes ülést legkésőbb 8 napon belüli, a rendkívüli ülést legkésőbb 5 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.
28. § Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti üzleti érdek sérelmének megítéléséről a polgármester dönt.
12. Napirend előtti témák és a napirend
29. § (1) A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót a testület a napirend előtti témák között – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásának, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedésekről szóló beszámolók elfogadásáról.
(2) A napirend előtti témák között a bizottsági elnökök is beszámolhatnak a bizottság és az általuk végzett munkáról.
(3) Amennyiben kérdés érkezik, annak tárgyalására a napirendek után kerül sor.
(4) A Képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
30. § (1a) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet.
(2) Az illetékes bizottság elnöke, vagy képviselő tagja ismerteti a bizottság véleményét az elhalasztásról, illetve azok a szervezetek, személyek, amelyeknek, akiknek az indítvánnyal kapcsolatban véleményezési joguk van, ismertetik az indítvánnyal kapcsolatos véleményüket.
(3) Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
13. Az előterjesztés
31. § (1) Előterjesztésnek minősül:
a) minden, a munkatervbe felvett és új – a tervezett napirenden kívüli – anyag,
b) az előzetesen javasolt rendelet tervezetet, határozattervezetet tartalmazó dokumentum.
(2) Előterjesztés benyújtására jogosult:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a témakör szerint illetékes bizottságok elnökei,
d) a képviselő-testület tagja,
e) a nemzetiségi önkormányzatok elnökei,
f) a jegyző.
32. § (1) A Képviselő-testületi ülésre az előterjesztést - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztésre a javaslatot legkésőbb a Képviselő-testület ülését megelőző 10. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni.A jegyző az előterjesztésen jogszerűségi észrevételt tesz, és gondoskodik az anyag postázásáról, amennyiben releváns, az érintett bizottság(ok)nak előzetesen megküldi a vélemény(ek)beszerzése érdekében.
(2) Halaszthatatlan esetben a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntéssel engedélyezheti sürgősségi indítvány előterjesztését és felvételét a napirendek közé, az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(3) Szóbeli előterjesztést a képviselő-testület minősített szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor.
33. § Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei különösen:
a) Az előterjesztés első része tartalmazza:
aa) a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntéseket,
ab) a tárgykört érintő jogszabályokat,
ac) mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést és a döntést indokolják,
ad) a törvényességi ellenjegyzést, valamint azt, hogy
ae) a döntéshozatalhoz egyszerű, vagy minősített többség szükséges.
b) Az előterjesztés második része tartalmazza:
ba) az egyértelműen megfogalmazott határozati vagy rendeletalkotási javaslatot,
bb) a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét,
bc) az előterjesztés elkészítésének időpontját,
bd) az előterjesztő aláírását.
14. A napirendek vitája, döntéshozatal, határozatok nyilvántartása
34. § A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:
a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt legfeljebb öt percben szóbeli kiegészítést tehet, ahhoz képest új tényekkel, adatokkal, módosító indítványokkal,
b) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.
35. § (1) A képviselő-testület ülésén a napirendi pontokhoz kapcsolódóan, az ülésvezető előzetes engedélyével, bármely jelenlévő felszólalhat. A felszólalás időtartama személyenként legfeljebb három perc lehet.
(2) A szavazati és tanácskozási joggal rendelkezők felszólalásaira a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet. A felszólalás időtartam a legfeljebb öt perc. Ha ugyanaz a személy, ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik, a polgármester a második és a további hozzászólásokat két percre korlátozhatja. Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonhatja a szót a felszólalótól.
(3) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.
(4) A szavazati és tanácskozási joggal rendelkezők az egyes napirendi pontokhoz írásban is benyújthatják hozzászólásukat. Az írásos hozzászólást 2 eredeti példányban kell beterjeszteni. Amennyiben az írásbeli hozzászólás benyújtója az ülésen nincs jelen, azt az ülés vezetője köteles felolvasni.
36. § (1) A bizottságok, valamint a képviselő-testület tagjai a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthatnak be a Képviselő-testülethez.
(2) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.
37. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.
(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
(3) A napirend vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és előadja esetleges módosító indítványait.
38. § (1) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd a döntéséről végleges határozatot hoz.
(2) A képviselő szavazatát „igen”-nel, „nem”-mel, vagy „tartózkodás”-sal adja meg.
39. § Az Mötv. 50. §-ban foglaltakon túl minősített többség szükséges:
a) az Önkormányzat vagyonának elidegenítése, megterhelése,
b) hitelfelvétel,
c) korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni minősítésű vagyontárgynak, a közvetlenül önkormányzati feladat és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgáló szerepe megszűnése utáni, üzleti vagyonná nyilvánítása,
d) gazdasági társaság alapítása, vagy abban tulajdonrész vásárlása,
e) az Mötv.-ben meghatározott kötelező feladatokon túli önként vállalt feladatok ellátása
esetén.
40. § (1) Nyílt szavazás esetén bármely képviselő indítványára, egyszerű szótöbbséggel név szerinti szavazás rendelhető el. Név szerinti szavazás esetén a polgármester felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát. A képviselő válaszát „igen”-nel, „nem”-mel, vagy „tartózkodás”-sal adja meg.
(2) A név szerinti szavazássorán a képviselők válaszait név szerint kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvében rögzíteni.
41. § (1) A nyílt szavazás eredményét a polgármester állapítja meg, illetőleg a (2) bekezdésben foglaltak esetén elrendeli a szavazás megismétlését.
(2) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.
42. § (1) A képviselő-testület zárt ülést az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben tart.
43. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben tarthat.A titkos szavazás kezdeményezésére jogosult:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a témakör szerint illetékes bizottságok elnökei,
d) a képviselő-testület más tagja.
(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik.
(3) A titkos szavazásnál a Képviselő-testület képviselő tagjaiból - egy elnökből és két tagból álló - szavazatszámláló bizottságot választ, akik a szavazás előtt ellenőrzik a szavazólapokat és azt, hogy az urna üres-e.
(4) A titkos szavazás során biztosítani kell, hogy a képviselő a szavazólapot véleményének titokban tartásával tudja kitölteni és borítékba helyezni. A szavazatot tartalmazó borítékot a bizottság tagjainak jelenlétében kell az urnába helyezni.
(5) A bizottság a szavazás befejezése után az urnában lévő szavazatok összerázása után megszámolja a szavazatokat, majd a bizottság elnöke eredményt hirdet.
(6) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:
a) a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,
b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket,
d) a bizottság megállapításait és a hozott határozatokat, a szavazáseredményét,
e) a bizottsági tagok aláírását.
15. Személyes érintettség
44. § Ha a képviselő a személyes érintettségét a szavazás előtt nem jelenti be,ennek tudomásra jutását követően a döntést vissza kell vonni, és új szavazást kell elrendelni, amelyből az érintett képviselőt ki kell zárni, kivéve, ha a képviselő-testület döntéshozatala saját tagjának választására, kinevezésére, megbízására vagy delegálására irányul.
45. § A döntés visszavonásának és az új döntés meghozatalának körülményeit a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Ha a döntés vagy a döntés meghozatalának körülményei miatt az önkormányzatot hátrányos következmények érik, azok az érintett képviselőt terhelik.
16. A tanácskozás rendje
46. § Az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeret legfeljebb 30 perc, a hozzászólások maximális időtartama 5 perc, ugyanazon témához ismételten hozzászólni legfeljebb háromszor lehet.
47. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.
(2) A polgármester a képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;
b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja.
(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására szólíthatja fel.
48. § A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.
17. A jegyzőkönyv
49. § (1) A képviselő-testület üléséről két eredeti példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl a távol maradt képviselők nevét, a tanácskozási joggal megjelent résztvevők nevét, napirendenként az előadó nevét, felszólalásának jogcímét, a határozathozatal módját és érdemét, külön indítványra a kisebbségi véleményt, a polgármester intézkedéseit a rend fenntartására, az elhangzott kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos döntéseket, az esetleges titkos szavazás jegyzőkönyvét, az intézkedéseket, a lakosság részéről megjelent vendégek számát, és az önkormányzat pecsétjét.
(2) A képviselő-testület nyílt üléséről elkészített jegyzőkönyvet az önkormányzat hivatalos honlapján kell megjelentetni.
(3) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell az Mötv. 52. §-ában meghatározottakon kívül a jelenléti ívet, és ha a képviselő a hozzászólását írásban nyújtotta be, az erről szóló irományt.
(4) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv
a) első példányát évenkénti csoportosításban be kell köttetni, és a Mányi Polgármesteri Hivatal irattárában kell elhelyezni,
b) a második példányt a Mányi Polgármesteri Hivatalnál kell elhelyezni, és biztosítani a hozzáférhetőséget a képviselők és az érdeklődők számára.
18. A határozat
50. § A képviselő-testületi határozatokról olyan sorszám szerinti nyilvántartást kell vezetni, amely alkalmas a gyors keresésre, ellenőrzésre.
51. § (1) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő nyolc napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelősnek és az érintett személyeknek és szerveknek.
(2) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a képviselő-testület elé kell terjeszteni.
19. A rendeletalkotás folyamata
52. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a témakör szerint illetékes bizottságok elnökei,
d) a képviselő-testület más tagja,
e) a nemzetiségi önkormányzatok elnökei,
f) a jegyző, valamint
g) a 2. melléklet 1. pontja szerinti szervezetek törvényes képviselőjük útján.
(2) A Képviselő-testület döntést hozhat a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalásáról is.
(3) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítéséhez külső segítséget is igénybe lehet venni.
(4) A rendelet tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:
a) a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg;
b) a tervezetet megvitatás céljából a tárgya szerint illetékes bizottságok elé kell terjeszteni, amelyek azt megvitatják. Erre az ülésre a jegyzőt és szükség szerint más külső szakembereket is meg kell hívni;
c) a rendelet tervezetet, a bizottságok véleményével, a képviselő-testület elékell terjeszteni.
20. A rendelet
53. § (1) A rendelet hiteles, végleges szövegét a testületi ülés után kell összeállítani.
(2) Az önkormányzati rendelet kihirdetése az Önkormányzat székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel történik. Kihirdetésnek a kifüggesztés időpontja minősül.
54. § (1) A rendeleteket nyilván kell tartani, és folyamatosan karbantartani. A hatályos rendeleteket évenkénti gyűjteményes formában kell őrizni.
(2) Az önkormányzati rendeleteket a Mányi Polgármesteri Hivatalban, hozzáférhető helyen kell elhelyezni.
A Képviselő-testület
21. A települési képviselő
55. § (1) A képviselő az Mötv.-ben meghatározottakon túl köteles a képviselő-testület, illetve a bizottságok munkájában közreműködni, ennek során a testületi döntések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban rész venni.
(2) A képviselő-testületi ülésről való távolmaradás akkor nem felróható, ha távolmaradását a képviselő a következők szerint igazolja:
a) az ülést megelőzően a polgármesternek jelenti be,
b) írásban, ideértve az elektronikus levelet is,
c) alapos indokkal alátámasztva.
(3) Alapos indoknak kell tekinteni, ha a hiányzásra
a) méltányolható magánérdek, különösen betegség, közeli hozzátartozó halála vagy
b) képviselői tisztségéből eredő elfoglaltság, különösen kiküldetés, rendezvény vagy
c) állampolgári kötelezettség teljesítése, vagy
d) objektív körülmény akadályozása, különösen baleset miatt kerül sor.
(4) A távolmaradás igazolásának elfogadásáról a polgármester dönt. Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a távolmaradás igazolt, ezt a tényt a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvben a távol maradó képviselő neve mellett a „Igazoltan távol” szöveg feltüntetésével kell rögzíteni.
56. § A képviselő a helyi önkormányzatok szabályozási tárgykörben alkotott törvényben meghatározott, a választópolgárokkal való kapcsolattartásra és a képviselői tevékenységéről szóló tájékoztatási kötelezettségének a képviselő-testület tárgyév utolsó rendes ülésén tesz eleget.
57. § A képviselő köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a képviselőt a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára, és óvja a képviselő-testület, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét.
58. § A települési önkormányzati képviselő, az állandó bizottság elnöke és tagja, az állandó bizottság nem települési önkormányzati képviselő tagja feladatai elvégzésének akadályoztatását haladéktalanul, az ülést megelőzően legalább fél órával, köteles a polgármesternek bejelenteni.
59. § (1) Meg kell vonni a települési önkormányzati képviselő egy havi tiszteletdíját, ha egy naptári fél éven belül legalább két alkalommal nem vesz részt a képviselő-testületi ülésen.
(2) Meg kell vonni az állandó bizottság nem települési önkormányzati képviselő tagja egy havi tiszteletdíját, ha fél éven belül legalább két alkalommal nem vesz részt a bizottság munkájában.
22. A Képviselő-testület bizottságai
60. § (1) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:
a)5
b)6 Gazdálkodási és Humánerőforrások Bizottság, amely öt tagból áll,
c)7
(2) A bizottságok összetételét a 2. függelék tartalmazza.
61. §8 A Képviselő-testület által a Gazdálkodási és Humánerőforrások Bizottságra átruházott hatáskör a települési támogatásról szóló rendeletben meghatározott ügyek, valamint a szociális tűzifa kérelmek elbírálása.
62. §9 Az állandó bizottság feladatai:
a)10
a) A Gazdálkodási és Humánerőforrások Bizottság előkészítő és véleményezési feladatokat lát el:
aa) a gazdasági program, és az éves költségvetés kialakításában, tervezésében,
ab) a költségvetési koncepció, az éves költségvetési javaslat és a végrehajtásról szóló féléves, háromnegyed éves tájékoztató, az éves beszámoló tervezésénél,
ac) a hitelek felvételénél,
ad) a helyi adók megállapítására vonatkozó előterjesztések esetén,
ae) az önkormányzati köznevelési intézmények felügyelete, működésük gazdaságossá tétele és átalakításuk érdekében,
af) a polgármester illetményének meghatározása ügyében,
ag) a település infrastruktúrájának fejlesztése érdekében,
ah) a környezetvédelmi feladatok ellátása során,
ai) a közbiztonság fejlesztése érdekében,
aj) az intézményfenntartás elősegítése érdekében.
ak)11 összeférhetetlenségi ügyek kivizsgálása, ezen ügyekben történő döntéshozatal,
al)12 figyelemmel kíséri a képviselő-testület, valamint bizottságainak szabályszerű működését,
am)13 a polgármester, az alpolgármester, a képviselők, és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának nyilvántartása és ellenőrzése,
an)14 a beruházások, felújítások, karbantartások előkészítésében történő részvétel,
ao)15 a munkahelyteremtés, megőrzés érdekében tett intézkedéseknél véleményezés,
ap)16 javaslatok kidolgozása a turizmus és vállalkozásfejlesztés érdekében.
b) A Gazdálkodási és Humánerőforrások Bizottság ellátja a képviselő-testület által átruházott szociális feladatokat, továbbá véleményező és előkészítő feladatokat lát el
ba) az egészségügyi jellegű rendelet-, határozat- és szerződéstervezetek esetében,
bb) a település egészségügyi ellátása ügyeiben,
bc) az egészségügyet érintő regionális döntésekben,
bd) a települési kultúra, a nemzetiségi és vallásügyekben,
be) a települési sportügyekben és sportlétesítményekkel összefüggő ügyekben,
bf) a civil kapcsolatokkal összefüggő ügyekben,
bg) a bűnmegelőzés érdekében,
bh) a nemzetiségi ügyekben, és dönt a beiskolázási kérelmek ügyében.
63. § (1) A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.
(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.
(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését követően megszűnik.
64. § (1) A bizottságok elnökét, valamint képviselő és nem képviselő tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg.
(2) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.
(3) A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.
23. A bizottságok működése
65. § A Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
66. § (1) A bizottság ülését az elnök – akadályoztatása esetén a bizottság legidősebb tagja -hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző harmadik napon kézhez kapják az érdekeltek.
(2) A bizottságot hetedik napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több, mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.
(3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester és a jegyző.
(4) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű többséggel hoz döntést. A bizottság döntéseiről csak annak elnöke adhat tájékoztatást, kivéve az elnök akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülésen való tájékoztatást.
67. § (1) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az ülésen kijelölt egy tagja írja alá.
(2) A bizottság döntéseiről nyilvántartást kell vezetni.
68. § A bizottság zárt ülést az Mötv. 46. (2) bekezdésében meghatározott esetekben tart.
A tisztségviselők és a jegyző
24. A polgármester
69. § Mány Község Önkormányzata polgármestere tisztségét főállásban látja el.
70. § A polgármester - az Mötv.-ben meghatározott hatáskörein túlmenően – eljár a 3. melléklet a) pontjában meghatározott ügyekben.
71. § (1) A polgármester átruházott hatáskörében dönt a 3. melléklet b) pontjában meghatározott ügyekben.
(2) Ha a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester döntést hozhat a 3. melléklet c) pontjában meghatározott ügyekben.
(3) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, dönthet a két ülés közötti időszakban a 3. mellékelt d) pontjában meghatározott ügyekben felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.
72. § A polgármester az önkormányzat székhelyén igény szerint, de legalább minden hónap első szerdáján 10 órától 12 óráig fogadónapot tart.
73. § Ha az alpolgármester a polgármester esetleges tisztségéről történő lemondása esetén akadályoztatva van, a polgármester, a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatát a legidősebb képviselőnek juttatja el, és munkakörét neki adja át.
25. Az alpolgármester
74. § (1) A Képviselő-testület egy alpolgármestert választ a tagjai közül.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát.
75. § Az alpolgármester
a) részt vesz a képviselő-testület és a polgármester döntéseinek előkészítésében,
b) közreműködik a képviselő-testület és annak bizottságai ülései előkészítésében,
c) szervezi a képviselő-testületi döntések végrehajtását, figyelemmel kíséri azokat,
d) kapcsolatot tart a lakossággal,
e) segíti a bizottságok, valamint a képviselők munkáját.
76. § Az alpolgármester minden hónapban a munkaterv szerinti rendes testületi ülés napján, 15 óra 30 perctől – a Mányi Polgármesteri Hivatalon keresztül történt – előzetes egyeztetés alapján tart fogadónapot.
26. A polgármester helyettesítése
77. § (1) A polgármestert - akadályoztatása esetén - az alpolgármester helyettesíti.
(2) A polgármester tartós akadályoztatásának minősül:
a) harminc napot meghaladó betegség, külszolgálat;
b) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés;
c) harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.
78. § Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg betöltetlen, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén, a polgármestert a legidősebb képviselő helyettesíti.
27.17 A jegyző
79. § (1) A jegyző jogszabálysértő döntések, működés jelzését szóban és írásban bármikor jogosult és köteles megtenni.
(2) A jegyző a jogszabálysértő döntések, működés jelzését először a polgármesternek köteles jelezni. Ha a jelzés ellenére a polgármester nem intézkedik, az alpolgármesternek, az ő intézkedésének elmaradása, illetve akadályoztatása esetén, a legidősebb képviselőnek köteles jelezni.
80. § (1) Ha a jegyző a képviselő-testület, illetve bizottsága ülésén a jogszabálysértő döntés, működés miatt jelzéssel kíván élni, az ülés vezetőjének a szót soron kívül meg kell adnia.
(2) Ha a jegyző a jogszabálysértő döntést követően él jelzéssel, és kezdeményezi az újbóli szavazást, az ülés vezetője köteles a jelzéssel érintett témában ismételt szavazást elrendelni.
81. §18 A jegyző a Mányi Polgármesteri Hivatal székhelyén, a Mányi Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltaknak megfelelően tart fogadónapot.
82. §19 A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós, 1 hónapot meghaladó akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra –a jegyzői feladatok ellátására felhatalmazza a képviselő-testület a polgármestert, hogy jelölje ki a jogszabályban előírt képesítéssel rendelkező helyettesítő köztisztviselőt a polgármesteri hivatal köztisztviselői közül.
83. §20
Mány Község Önkormányzata által létrehozott szervezetek, társulások
28. Mányi Polgármesteri Hivatal
84. § Mány Község Önkormányzata hivatalának elnevezése: Mányi Polgármesteri Hivatal. Székhelye: 2065 Mány, Rákóczi út 67.
85. § A Mányi Polgármesteri Hivatal a jegyző által javasolt, a képviselő-testület által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működik, amely a hivatal feladatait és a belső szervezeti egységek, valamint a dolgozók közötti munkamegosztás részletes szabályait tartalmazza.
29. Önkormányzat társulásai
86. § (1) Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.
(2) A társulások célja és rendeltetése:
a) tervek, fejlesztési koncepciók és programok egyeztetése;
b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása;
c) a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása;
d) kötelező és önként vállalt feladatok közös ellátása.
(3) A koordináció főbb módszerei:
a) a társulási tanács,
b) a Polgármesterek, alpolgármesterek, szakmai tanácskozásai,
c) testületi ülések együttes tartása.
87. § Az önkormányzat részvételével működő társulások felsorolását a rendelet 3. függeléke tartalmazza.
Közmeghallgatás, falugyűlés
30. Közmeghallgatás
88. § A képviselő-testület legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart az alábbi szabályok figyelembevételével:
a) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, helyi civil szerveződések kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek;
b) a közmeghallgatás idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a képviselő-testület határozza meg, lehetőleg a munkatervének elfogadásakor;
c) a közmeghallgatás pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a közmeghallgatás üléstervével egyidejűleg terjeszti elő;
d) a közmeghallgatásra az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben máshol is sor kerülhet;
e) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről az önkormányzat székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel kell a lakosságot tájékoztatni, a rendezvény előtti hetedik napig.
89. § (1) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(2) A közmeghallgatásra a képviselő-testületi ülés szabályait kell alkalmazni azzal a kitétellel, hogy a közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal szóban, vagy 15 napon belül, írásban kell választ adni.
(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadók.
31. A falugyűlés
90. § (1) A falugyűlés összehívásának szabályaira a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni, az ezen §-ba foglalt eltérésekkel.
(2) Ha a falugyűlésen szavazásra kerül sor, szavazásra a falugyűlésen megjelent, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásárólszóló 2010. évi L.törvényalapján Mány vonatkozásábanválasztójogosultsággal rendelkező polgárok jogosultak.
(3) A falugyűlésen felmerült kérdés eldöntése nyílt szavazással történik, kivéve, ha a jelenlévők egyszerű többsége titkos szavazás elrendelését kéri.
(4) A szavazásra a képviselő-testület ülésén történő nyílt szavazására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
91. § A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testületi ülésen történő titkos szavazás szabályai az irányadók.
Az önkormányzat vagyona és intézményei
32. Az önkormányzat vagyona
92. § Az önkormányzat törzsvagyonát és üzleti vagyonát Mány Község Önkormányzata Képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.
93. § (1) Az Önkormányzat vagyonának növelése érdekében részt vehet a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben meghatározott gazdasági társaságokban, de a gazdasági társaságban való részvétel kérdésében történő képviselő-testületi döntést megelőzően gazdasági elemzést kell készíteni.
(2) A polgármester az önkormányzati vagyongazdálkodással kapcsolatos kérdésekről – erre irányuló igény esetén – köteles tájékoztatni az állampolgárokat.
33. Az önkormányzat intézményei
94. § Az Önkormányzat által fenntartott intézmények felsorolását a 1. melléklet tartalmazza.
95. § Az önkormányzat intézményei jogállása – a Mányi Polgármesteri Hivatal kivételével - önállóan működő költségvetési szervek.
Az önkormányzat nemzetiségekhez és a civil szervezetekhez fűződő viszonya, a felterjesztés jog
34. A nemzetiségekkel kapcsolatos szabályok
96. § (1) A képviselő-testület a polgármesteren keresztül rendszeresen kapcsolatot tart a településen működő
a) települési nemzetiségi önkormányzattal,
b) nemzetiségi egyesülettel.
(2) A településen működő települési nemzetiségi önkormányzat (a továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat) és nemzetiségi egyesület a nemzetiséget érintő, írásbeli javaslattal, kezdeményezéssel élhet, amelyet a képviselő-testület a következő ülésén köteles tárgyalni. A javaslatot, kezdeményezést a polgármesteren keresztül kell a képviselő-testülethez eljuttatni.
97. § (1) Ha a nemzetiségi önkormányzatnak a képviselő-testület által tárgyalandó témában véleményezési, egyetértési joga van, az előterjesztést minden esetben meg kell küldeni a nemzetiségi önkormányzatnak olyan időpontban, hogy a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben meghatározott idő alatt a véleményezési egyetértési jogot gyakorolni tudja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határozatát a nemzetiségi önkormányzat, a polgármesteren keresztül, írásban küldi meg a képviselő-testületnek.
98. § Mány Község Önkormányzata Képviselő-testülete a jogszabályi előírások betartása érdekében együttműködési megállapodást köt a Mány község közigazgatási területén választott helyi nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületeivel.
35. A civil szervezetekkel kapcsolatos szabályok
99. § (1) A képviselő-testület a polgármesteren keresztül rendszeresen kapcsolatot tart a településen működő civil szervezetekkel. A 2. melléklet szerinti civil szervezetek a települést érintő írásbeli javaslattal, kezdeményezéssel élhetnek, amelyet a képviselő-testület a következő ülésén köteles tárgyalni. A javaslatot, kezdeményezést polgármesteren keresztül kell a képviselő-testülethez eljuttatni.
100. § A civil szervezetek anyagi támogatásának feltételeit Mány Község Önkormányzata Képviselő-testülete külön rendeletben szabályozza.
Záró rendelkezések
101. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti az Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 20/2013. (XII.19.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet
1. Mányi Mesevár Óvoda és Mini Bölcsőde 2065 Mány, Mester sor 17.
2. Mányi Községi Művelődési Ház 2065 Mány, Mester sor 2.
3. Mányi Önkormányzati Konyha 2065 Mány, Szent István u. 4.
4. Mányi Polgármesteri Hivatal 2065 Mány, Rákóczi u. 67.
2. melléklet
1. Mány Község Önkormányzatával együttműködési megállapodást kötött civil szervezetek képviselői:
a) Mányi Testgyakorlók Köre SE,
b) Mányi Polgárőr Egyesület
2. Területileg illetékes védőnői szolgálat képviselője, ha azt a napirend tárgya indokolja
3. A Magyar Orvosi Kamara képviselője, ha azt a napirend tárgya indokolja
4. A Bicskei Rendőrkapitányság vezetője
5. A működési terület szerint illetékes Hivatásos Tűzoltóparancsnokság
Parancsnoka
6. Esély Gyermekjóléti Alapítvány képviselője
3. melléklet
1. ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat;
2. véleményt nyilvánít a község életét érintő kérdésekben;
3. nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek;
4. gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról;
5. irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét,
b) A polgármesterre átruházott hatáskörök:
1. Évi Kétmillió forint összeghatárig – az elfogadott költségvetésben meghatározott feladatokra – önállóan köthet szerződéseket.
2. Első fokon eljár az önkormányzati hatósági ügyekben.
3. Átruházott hatáskörében dönt az önkormányzat éves költségvetésében meghatározott mértékű polgármesteri keret felhasználásáról.
4. Javaslatot tesz a számlavezető pénzintézet kiválasztására.
5. Dönt banki szolgáltatások igénybe vételéről.
6. Dönt a célhoz nem kötött források betétként történő elhelyezésről, az állami hozzájárulás kivételével.
7. Visszafizetteti az elszámolás alapján a központi költségvetést megillető összeget az éves költségvetési beszámolójának a Magyar Államkincstárhoz történő benyújtását követő 15 napon belül.
8. Megigényli a feladatmutatók szerint járó normatív hozzájárulásokat és támogatásokat – a költségvetési törvényjavaslat alapján, annak Országgyűléshez történő benyújtását követően – a Magyar Államkincstár útján a központi költségvetésből.
9. Év közben a Magyar Államkincstár útján a feladatmutató alapján megállapított normatív hozzájárulások és támogatások előirányzatáról vagy annak egy részéről lemondhat, valamint pótlólagos igénylést nyújthat be ezen előirányzatokra.
10. A tényleges mutatók alapján a költségvetési évet követően – külön jogszabályban meghatározott időpontig – az igénybevett normatív hozzájárulásokkal és támogatásokkal elszámol.
11. Intézkedik a számlavezető hitelintézettel kötött szerződésben az azonnali beszedési megbízás teljesülése érdekében.
12. Az év végi elszámolást követően a jegyzőkönyv átvételét követő 15 napon belül nyilatkozik, a Magyar Államkincstár megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvről.
13. Tájékoztatja a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét az önkormányzati költségvetési koncepciójának a nemzetiségi önkormányzatra vonatkozó részéről.
14. Jóváhagyja a költségvetési dokumentáció aláírásával és visszaküldésével a felügyelete alá tartozó költségvetési szerv elemi költségvetését.
15. Abban az esetben, ha év közben feladatot, illetve intézményt helyi önkormányzaton kívüli szervezetnek ad át, vagy kötelező feladatellátása körében átvesz, a feladatmutatókhoz kapcsolódó állami hozzájárulásának előirányzatát módosítja. A módosításra irányuló kérelmét a feladat-, illetve intézményátadás-átvétel megelőző hónap 5. napjáig a szükséges okmányokkal, a Magyar Államkincstár részére.
16. Az államháztartásról szóló törvényben meghatározott lemondás esetén a Magyar Államkincstáron keresztül kezdeményezi az előirányzat módosítását, és egyidejűleg megküldi a Magyar Államkincstárnak a visszafizetés teljesítéséről szóló pénzintézeti igazolást.
17. Amennyiben az államháztartásról szóló törvény szerinti vizsgálatról, helyszíni vizsgálatról készülő kincstári jegyzőkönyv megállapításaival egyetért, a jegyzőkönyv záradékában a Magyar Államkincstár javaslatát elfogadja, és egyidejűleg a Magyar Államkincstár által jogosulatlannak tartott támogatásról vagy támogatásrészről lemond.
18. Az államháztartásról szóló törvényben szabályozott jegyzőkönyv megállapításaira tett észrevételeiben részletesen alá kell támasztania az általa az elszámolás során jelzett mutatószám, illetve a támogatás igénybevételének jogszerűségét.
19. Amennyiben az államháztartásról szóló törvény alapján a számára biztosított normatív hozzájárulások vagy támogatások előirányzatáról lemond, és ezáltal a központi költségvetés javára visszafizetési kötelezettsége keletkezik, a lemondással egyidejűleg nyilatkozik a Magyar Államkincstár számára arról, hogy a visszafizetési kötelezettségét befizetéssel, vagy a nettó finanszírozás keretében történő elszámolással teljesíti-e.
20. Ha az önkormányzat visszafizetési kötelezettségét – választása alapján – befizetéssel teljesíti, akkor a Magyar Államkincstár értesítését követő nyolc napon belül megküldi a Magyar Államkincstárnak a visszafizetés teljesítéséről szóló pénzintézeti igazolást.
21. Az elfogadott költségvetéséről a benyújtást határidőtől számított 30 napon belül az államháztartási információs és mérlegrendszernek megfelelően tájékoztatást ad.
22. Megteszi a Mány Község Önkormányzata Képviselő-testülete által külön rendeletben foglaltak szerint, az önkormányzati vagyon tekintetében a polgármester hatáskörébe utalt tulajdonosi jognyilatkozatokat.
23. Gondoskodik a vagyon értékesítésére vagy hasznosítására vonatkozó pályázati felhívás közzétételéről
24. Gondoskodik a közút tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, továbbá az út síkossága elleni védekezésről.
25. Együttműködik a közút építésére a közút használatában érdekelt magán- és közjogi személyekkel.
26. A helyi közúthálózat tervezett fejlesztését a közlekedési hatósággal egyezteti.
27. Ha az indokolt, felhívja a közösségi közlekedést ellátó gazdálkodó szervezetet, tömegközlekedés, közösségi közlekedés fejlesztésére, ezen belül a szolgáltatások javítására.
28. Elvégezheti vagy elvégeztetheti – a közút kezelője, a kötelezett költségére és veszélyére – a közlekedési hatóság rendelkezése alapján a közút területén, a közút felett és mellett elhelyezett olyan jel, jelzés, egyéb tárgy és berendezés eltávolítását, amely alkalmas arra, hogy a közlekedők figyelmét elterelje vagy a közlekedést veszélyeztesse.
29. Gondoskodik arról, hogy a közút biztonságos közlekedésre alkalmas, közvetlen környezet esztétikus és kulturált legyen.
30. Köteles intézkedni a kezelői kötelezettségének megszegésével okozott kár megtérítéséről a polgári jog általános szabályai szerint.
31. Gondoskodik közvilágítási berendezés létesítéséről és üzemeltetéséről.
32. Ellátja a vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos önkormányzati hatósági feladatokat.
33. Gondoskodik a közműves vízellátás körében a települési közműves vízszolgáltatás korlátozására vonatkozó terv jóváhagyásáról és a vízfogyasztás rendjének megállapításáról.
34. Fenntartja a közérdek mértékéig a meder szabályozását és a partok védelmét szolgáló létesítményeket.
35. Kérelemre elvégzi a közérdek mértékét meghaladó, a meder szabályzásával és a partok védelmét szolgáló létesítmények fenntartásával kapcsolatos feladatokat, vagy hozzájárul ezek elvégezéséhez. Ellátja a mederszabályozási művek hatására keletkezett feliszapolódásokkal kapcsolatos feladatokat.
36. Gondoskodik a vízgazdálkodásról szóló törvény szerinti parti ingatlanok és az egyéb törvényben meghatározott esetekben a korlátozottan hasznosíthatóság tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével kapcsolatos feladatokról.
37. Megtérítteti az önkormányzat által elvégzett eltávolítás költségét, ha az építmény tulajdonosa a mederhasználati szerződés megszűnése esetén azt nem végzi el.
38. Gondoskodik a települési vízrendezési feladatok körében a természetes vízfolyások és belvízcsatornák, a nyílt csapadékvíz-elvezető csatornák, árkok, a zárt rendszerű csapadékvíz-csatornák fenntartásáról, hogy azok az önkormányzat jogszabályban meghatározott, helyi vízkár-elhárítási és vízrendezési feladatainak ellátása során a tervezett funkció ellátására alkalmasak legyenek.
39. Gondoskodik a fenntartási feladatok során különösen - a vízfolyás és csatornamedrek vízszállító képességének megtartásáról, az elfajult medrek helyreállításáról, a töltések, burkolatok helyreállításáról, gyepfelület pótlásáról, kapubejárók alatti csőátereszek tisztántartásáról.
40. A beruházás szervezési módjától és a befizetés címzettjétől függően a közműfejlesztési hozzájárulás befizetéséről szóló igazolást állít ki.
41. Közreműködik a veszély megszüntetésében víz vagy vízi létesítmény elszennyeződése esetén.
42. Biztosítja a közterületek tisztaságát és a település rágcsálómentességét, valamint a lomtalanítási akciókkal kapcsolatos feladatok ellátását.
43. Gondoskodik a település belterületén kóbor ebek befogásával, őrzésével, értékesítésével, vagy kiirtásával, továbbá az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető betegség tüneteit mutató, vagy betegségre gyanús ebek és macskák kártalanítás nélküli kiirtásával kapcsolatos feladatok ellátásáról.
44. Ellátja a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, valamint az árvíz- és belvízvédekezés és a helyi vízkárelhárítás államigazgatási feladatait.
45. Beszerzi a védett természeti terület elidegenítéséhez kezelői, vagy használati jogának átadásához a miniszter engedélyét.
46. Helyiséget biztosít a környezetvédelmi közmeghallgatás számára.
47. Gondoskodik a helyi jelentőségű természeti érték megóvásáról, őrzéséről, fenntartásáról, bemutatásáról, valamint helyreállításáról.
48. Dönt Mány Község Önkormányzata Képviselő-testülete által külön rendeletben foglaltak szerint.
49. Ágazati feladati körében adatokat köteles szolgáltatni az állami szervek számára.
50. Együttműködik a fogyasztóvédelmi főfelügyelőség, illetve felügyelőségekkel a fogyasztói érdekvédelem és minőségvédelem biztosítása érdekében és szükség esetén tőlük vizsgálat folytatását kéri.
51. Dönt tárgyi eszköz leselejtezéséről, továbbá a leselejtezett tárgyi eszköz harmadik személy részére történő ingyenes átruházásáról a 15 millió Ft-ot meg nem haladó bekerülési értékű tárgyi eszközök esetében.
52. Lefolytatja a külön önkormányzati rendeletben megállapított településképi bejelentési eljárást
c) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester az alábbi ügyekben hozhat döntést:
1. A feladatok költségvetési szervek közötti átcsoportosítása esetén módosítja az érintettek előirányzatát. A megállapított működési, felújítási, beruházási előirányzatokon belül – új feladat felvétele nélkül – átcsoportosítást hajthat végre.
2. Ellátja az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló törvényben az önkormányzat részére megállapított véleményezési, illetőleg e törvényben megállapított egyetértési jogkör gyakorlását.
3. Dönt az önkormányzat vagy önkormányzat költségvetési szerve javára szóló, tulajdonszerzéssel járó ingyenes felajánlás esetén a felajánlás elfogadásáról, amennyiben a felajánlott vagyon forgalmi értéke a 15 millió Ft-ot nem haladja meg.
4. Egyetértését adja vagy megtagadja az állam által történő pályázati kiíráshoz, ha a kiírás olyan tevékenység gyakorlására vonatkozó jogosultság átengedésére irányul, amely a helyi önkormányzatokról szóló előírt kötelezettségének teljesítésére közvetlenül hatással van.
5. Költségvetési szerv javára fennálló követelés esetén, eredménytelenül lezárult végrehajtási, behajtási cselekményt követő, költségvetési szerv vezetője általi követelésről történő lemondást jóváhagyja, amennyiben a követelés nettó összege az egymillió forintot meghaladja.
6. A megállapított támogatásról az adóssal szerződést köt.
7. Lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat. A közbeszerzési bírálóbizottság írásos javaslata alapján meghozza a közbeszerzési eljárást, illetve egyes szakaszait lezáró döntést.
8. Nettó tízmillió forint összeg alatt jóváhagyja a beszerzési célokmányt.
9. Meghatározza az óvoda működési körzetét, az óvoda nyitvatartási rendjét, és a helyben szokásos módon gondoskodik azok közzétételéről. A nemzetiségekhez tartozó gyermekek óvodai nevelését ellátó köznevelési intézmény működési körzetének meghatározása előtt beszerzi a nemzetiségi önkormányzatok véleményét.
10. Dönt az óvodába történő jelentkezés módjáról, a nagyobb létszámú gyermekek egy időszakon belüli óvodai felvételének időpontjáról.
d) A polgármester a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó, alábbi önkormányzati ügyekben dönthet:
1. Dönt az előre nem látható, azonnali intézkedést igénylő esetekben, az éves költségvetési rendeletben meghatározott összegű költségvetési tartalék Egymillió forintig terjedő felhasználásáról, amelyről a soron következő ülésen köteles beszámolni a képviselő-testületnek.
2. Az éves költségvetés elkészültéig dönt a költségvetési kiadásokról.
4. melléklet
A 3. § (2) bekezdése a Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § b) pontja a Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XII. 9.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 13. § b) pontja a Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (X. 16.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § c) pontja a Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XII. 9.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 23. §-át a Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 4. §-a hatályon kívül helyezte.
A 60. § (1) bekezdés a) pontját a Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XII. 9.) önkormányzati rendelete 6. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 60. § (1) bekezdés b) pontja a Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (X. 16.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 60. § (1) bekezdés c) pontját a Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (X. 16.) önkormányzati rendelete 4. §-a hatályon kívül helyezte.
A 61. § a Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg. A 61. § a Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XII. 9.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg. A 61. § a Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (X. 16.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 62. § a Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (X. 16.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 62. § a) pontját a Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XII. 9.) önkormányzati rendelete 6. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 62. § b) pont bk) alpontját a Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XII. 9.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 62. § b) pont bl) alpontját a Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XII. 9.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 62. § b) pont bm) alpontját a Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XII. 9.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 62. § b) pont bn) alpontját a Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XII. 9.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 62. § b) pont bo) alpontját a Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XII. 9.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 62. § b) pont bp) alpontját a Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XII. 9.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 27. alcím címe a Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XII. 9.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 81. § a Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XII. 9.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 82. § a Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XII. 9.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 83. §-t a Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XII. 9.) önkormányzati rendelete 6. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. melléklet 2. pontja a Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.