Tépe Község Önkormányzat Képviselő-testülete 13/2020. (XII. 1.) önkormányzati rendelete
Tépe Község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről
Hatályos: 2023. 02. 02Tépe Község Önkormányzat Képviselő-testülete 13/2020. (XII. 1.) önkormányzati rendelete
Tépe Község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről
Tépe Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésé- ben, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) be- kezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8. § (2) bekezdésében hivatkozott, a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 13/2017. (III.31.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében és 40. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, Állami Főépítész, Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály, Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debrecen Járási Hivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága, Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály, Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály, Hajdú- Bihar Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági Növény és Talajvédelmi Főosztály, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal véleményének, valamint a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 40. § szerinti véleményezési jogkörben eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész záró szakmai véleményének figyelembevételével a következőket rendeli el:
A) Á L T A L Á N O S E L Ő Í R Á S O K
HATÁLY ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
1. Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
a) Átmenő telek: Olyan önálló helyrajzi számú építési telek, melynek két – egymással nem szomszédos – telekhatára közterülettel, vagy közforgalom céljára megnyitott magánúttal határos.
b) Kismélységű telek: Olyan önálló helyrajzi számú építési telek, mely átlagos telekmélysége kisebb, mint 30 méter.
c) Saroktelek: Legalább két csatlakozó – egymással legfeljebb 135°-os szöget bezáró – közterületi (vagy közforgalom céljára megnyitott magánút) homlokvonallal rendelkező telek.
d) Lakózóna: Lk, Lke, Lf lakóövezetekben az építési telek utcavonaltól mért 20 méter mélységig tartó része, ahol állattartó épület, az övezetben egyébként megengedett környezetet nem zavaró hatású gazdasági tevékenységek építményei közül a termelő kisüzemi tevékenységi célú épület közvetlen termelést szolgáló helyiségei nem helyezhető el. Ezeket a lakózóna mögötti gazdasági zónában kell elhelyezni. A lakózóna kijelölése a telek e részén megfelelő biztonságot jelent, az övezetben egyébként elhelyezhető nem lakó funkciókkal szemben. A lakózóna kijelölése ugyanakkor nem zárja ki a mögötte lévő gazdasági zóna ugyancsak lakó funkcióként való használatát, lakóépület építését sem!
2. Bevezető előírások
2. § (1) A község igazgatási területén építési telket és területet alakítani, területet felhasználni, épületet, építményt bontani, építeni, átalakítani, felújítani, e tevékenységekre hatósági engedélyt adni a magasabb szintű jogszabályok mellett a község e Helyi Építési Szabályzata (a továbbiakban: HÉSZ) alapján szabad.
(2)1 JELEN RENDELET
1. melléklete: Sz-1 Külterület szabályozási terv (M= 1:10 000);
2. melléklete: Sz-2/m2 Belterület szabályozási terv (M= 1: 4 000);
3. melléklete: Építési övezetek előírásai
4. melléklete: Országos- és térségi övezetek lehatárolása (A/3 méretű tervlap)
5. melléklete: Elővásárlási joggal érintett területek
6. melléklete: Egyes sajátos jogintézmények (Építési tilalmak, településrendezési kötelezések)
(3) A szabályozási terven ábrázolt kötelező vonalas szabályozási elemek helyzete, méretezés, vagy egyértelmű térképi vonalhoz való kapcsolódás hiányában, digitális méréssel állapítandó meg, az önkormányzatnál tárolt digitális szabályozási terven.
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
3. A település területének felhasználása
3. § (1) Beépítésre szánt területek
a) lakóterület, ezen belül
aa) falusias lakóterület Lf
b) vegyes terület
ba) településközpont vegyes terület Vt
c) gazdasági terület, ezen belül
ca) kereskedelmi-szolgáltató terület Gksz
cb) ipari terület Gip
d) különleges terület K, ezen belül
da) Mezőgazdasági üzemi különleges terület Kmü
db) Szociális- és ellátó intézmények elhelyezésére szolgáló terület Ksze
dc) Szociális otthon, kastélypark és kiszolgáló gazdasági területe Kszoc
kerültek kijelölésre, melyek besorolását a Szabályozási Terv határozza meg és határolja le.
4. Szabályozási elemek
4. § (1) A szabályozási elemek jelkulcsát a Szabályozási Terv (jelen rendelet) mellékletét képező Szabályozási tervlapok) tartalmazzák.
(2) A szabályozási elemek módosításához a Szabályozási Terv módosítása szükséges.
(3) A szabályozási terven meghatározott két telek között kijelölt övezet- és építési övezethatár a szabályozási terv módosítása nélkül telekalakítás során pontosítható, de az pontosítás következtében nem állhat elő egyik telek vonatkozásában sem övezetváltás. (Az övezethatár úgy pontosítható, hogy a területében ezáltal csökkenő telek területe ne csökkenjen az adott övezetben előírt legkisebb alakítható terület, telekszélesség, telekmélység alá.)
5. Az épület elhelyezés beépítési módokhoz kapcsolódó helyi szabályai
5. § (3) Oldalhatáron álló beépítési mód:
a) Oldalhatáron álló beépítés esetén az épületet az építési oldalt képező telekhatára, vagy attól 0,5 m-en belül „csurgó távolságra” kell elhelyezni.
b) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén, ha az előírások az építési helyen belül a szabadonálló épület elhelyezést is lehetővé teszik, (18 m-nél szélesebb, vagy saroktelkek) a melléképületek a tömbben kialakult építési oldalon, vagy a rendeltetési egységet magában foglaló épület mögött (oldalhatáron-, vagy szabadonállóan) is elhelyezhetők.
c) Amennyiben az oldalhatáron álló beépítésre szabályozott meglévő építési telek kötelező, utca felöli, építési vonalon mért szélessége nem teszi lehetővé egy legalább 6,0 méter szélességű épület elhelyezését, akkor az épület olyan előkert mélységgel is elhelyezhető, ahol az elvárható minimális (6,0m) szélességű épület megépíthető.
6. Az építési övezetekre vonatkozó általános előírások
6. § (1) Az új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához (az Oték. 42. § –ban meghatározott számú személygépkocsi parkolót kell biztosítani.
(1) Közterület fölé csak nyitott épületrész (erkély, oldalfolyosó, előtető, eresz, stb.) nyúlhat, az Oték. vonatkozó előírásainak betartása mellett.
(2) Az állattartó épületek elhelyezésének védőtávolságait jelen rendelet 6. számú mellélete tartalmazza.
(3) A tároló, gazdasági, állattartó épületek építésénél az alábbi követelményeket is be kell tartani:
7. § (1) Az új magánutak létesítésének szabályai:
a) Az új magánutak (szabályozási) szélessége 80 m hosszúságig legalább 8,0 m, 150 m hosszúságig legalább 10,0 m, 150 m hosszúság felett legalább 12,0 m lehet. A 100 m hosszúságot meghaladó zsákutca csak méretezett, a közforgalmú városüzemeltetést és a katasztrófavédelmet is kiszolgáló fordulási sugarat biztosító végfordulóval alakítható ki.
b) A magánutakat a közforgalom elől elzárni nem lehet.
KÖZTERÜLET- ÉS TELEK ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
7. Közterület-szélesítés, utak-szabályozása
8. § (1) A közterület-szélesítéssel érintett teleksávon, valamint az utak szabályozási vonallal kijelölt szélesítési sávjában új közműbekötést a szabályozási vonal, mint jövőbeni közterületi telekhatár figyelembevételével kell létesíteni.
(2) A beépítésre szánt telektömbök belsejének feltárására a szabályozási tervben szereplő utakon kívül közforgalom elől el nem zárt magánutak is létesíthetők. Ezen esetekben az útterület-szélesség az adott út révén megközelítendő építési telkek beépíthetőségéhez szükséges út és közművek (szilárdburkolatú út, felszíni vízelvezetés, villamos energia-, és közműves vízellátás stb.) tervei szerint szükséges mértékkel alakítható ki. A magánutak szélessége 10,0 m-nél kevesebb nem lehet.
(3) Az ingatlan-nyilvántartásban magán útként bejegyzett telek használati módja nem változtatható meg, kivéve, ha csak olyan tel(k)ek megközelítését szolgálja, amely(ek)nek közterületi kapcsolata a változtatás után is biztosított marad. Ezen magánutak megszüntetése esetén a tulajdonosnak a meglévő közműveket szükség esetén át kell helyezni, a felszíni csapadékvíz-elevezető árkot ki kell váltani, vagy a part élétől számított 3,0 m-es karbantartási sávval együtt önálló telekként kell megtartani.
8. Telekalakítás általános előírásai
9. § (1) Telkek kialakítása, telekrendezés (telekcsoport újra osztás, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár rendezés) csak a rendezési terv előírásaival összhangban történhet. Az építési övezeteknél feltüntetett telekterület a telekrendezés, telekmegosztás, telekalakítás esetén kialakítható legkisebb telekterületet jelenti.
(2) A meglévő telkeket több önálló telekké lehet osztani, ha a telekmegosztás után mindegyik új és visszamaradó telek eléri az övezetben előírt telekterületet és szélességet. Az előírt telekterület betartása mellett az előírt telekszélesség (utcai homlokvonal is) 10 %-kal csökkenthető, ha a telek megosztására más mód nincs.
(3) a) Ha a telek területe az övezeti előírások szerint egyébként megosztható lenne, de utcai homlokvonalának hossza ezt másként nem teszi lehetővé, valamint ha a telek végének megközelítésére vonatkozóan a szabályozási terv új utca nyitását nem irányozza elő, nyúlványos (nyeles) telek is kialakítható. A telek nyúlványos része legalább 3,0 m szélességű és legfeljebb 50 m hosszúságú. A nyúlványos telekrész a telek beépítettségének számításakor telekterületként nem vehető figyelembe.
b) Nyeles telek a Hész-ben meghatározott területen csak akkor alakítható, ha a csatlakozó telkek gazdasági zónájától (a telek lakózóna mögötti részétől) a nyeles telek lakózónája úgy jelölhető ki, hogy a szomszédos telkek gazdasági zónáján belüli építési helyei legalább 10 méter távolságra vannak.
10. § (1) Telek kiegészítés abban az esetben is megengedett a az ily módon kiegészülő telek előírás szerinti paraméterei kiegészítés után is kisebbek maradnak az övezetben előírt minimumnál, de az előírt mértéket jobban megközelíti. Telekrész csak akkor csatolható el, ha a megmaradó telek területe és szélessége az előírtaknak megfelelő marad.
(2) Az előírástól kisebb telekmélységgel már kialakult telek felosztása akkor megengedett, ha a területe és legkisebb telekszélesség megfelel az övezeti előírásoknak.
(3) Új építési telek kialakítása vagy telekmegosztás esetén az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterületeknél kisebb telket nem lehet kialakítani.
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A TELEPÜLÉSKÉP
9. Építészeti értékvédelem
11. § (1) A szabályozási terv helyi védelemre vonatkozó szabályozási elemei tájékoztató jellegűek az épített környezet helyi védelmét az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.
10. Régészeti területek
12. § A településen található nyilvántartott régészeti lelőhelyeket az illetékes államigazgatási szerv adatszolgáltatásának felhasználásával a szabályozási tervlapok tüntetik fel.
11. Kerítés építés helyi szabályai
13. § (1) Az utcai kerítések anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
a) A kerítések színében vöröses-barna, szürkés- barna, szürkés-zöld színeket és árnyalatait, valamint a szürke árnyalatait lehet alkalmazni. Az élénk színek és fehér szín a környezetben idegenül hat, így ezek alkalmazása nem megengedett.
b) A kerítésmezőket deszka, léc, fémpálcás vagy kovácsoltvas kialakítással, vagy a hagyományosnak számító vízszintes tagolású előregyártott betonelemekből, valamint falazott kivitelben - vakoltan lehet készíteni.
c) Lábazat és osztás (mezőkre való osztás nélküli), tömör lemezkerítés nem építhető. Fémlemezből kerítés abban az esetben készíthető, ha osztásrendszerében, felületi struktúrájában, színében magán hordozza a deszkakerítés településképi jellemzőit.
(2) Közösségi- kereskedelmi- szolgáltató- vendéglátó tevékenység esetén, a kertet nem kötelező a közterülettől kerítéssel lehatárolni.
(3) A településképi szempontból meghatározó területek utcai kerítéseire vonatkozó kiegészítő szabályok.
a) A kapukat és a kerítéseket a településen hagyományosan kialakultnál magasabbra, vagy alacsonyabbra építeni, a közintézmények áttört- vagy jelzésszerű kerítései kivételéven nem megengedett.
b) A kerítéseken létesülő gyalogos bejáratot közrefogó oszlopok között (a kapu felett), a helyi hagyományoknak megfelelő vízszintes- vagy íves keretezés/ esőtető szerű felső lezárás készíthető.
c) A helyi hagyományoknak akkor felel meg a kerítés, ha:
ca) Előkertes beépítés esetén: lábazattal és függőleges oszlopokkal tagoltan, a teljes utcai homlokzat hosszon áttört kerítésmezőkkel készül, vagy
cb) Előkert nélküli beépítési mód esetén, a főépület utcavonaltól távolabb történő elhelyezésekor, vagy a ca) pont szerinti kerítés készül, vagy lábazattal és függőleges oszlopokkal tagoltan, tömör kerítésmezőkkel készül, de az utcai ablakos homlokzat előtt áttört kerítésmezővel.
cb) Utcavonalon álló épületelhelyezés esetén (kivéve a közösségi épületeket): Lábazattal és függőleges oszlopokkal tagoltan, tömör kerítésmezőkkel, vagy a ca) pont szerinti kerítés készíthető.
d) Függőleges tagolás nélküli (mezőkre történő osztás) és lábazat nélküli teljesen tömör kerítés nem létesíthető.
A TÁJ ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET
12. Természet- és tájképvédelem
14. § (1) A településen található országos és helyi jelentőségű védett természeti területeket a szabályozási terv ábrázolja.
(2) A településen található európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű (NATURA 2000) területeket a szabályozási terv ábrázolja.
(3) Országos jelentőségű természetvédelmi terület állapotának, jellegének megváltoztatása csak a természetvédelmi célokkal összhangban történhet az országos előírásokban, a védett területekre vonatkozó rendeletekben és természetvédelmi kezelési tervekben foglaltak szerint.
(4) Ökológiai hálózat magterületén lévő beépítésre nem szánt területeken az övezetben egyébként elhelyezhető építmények közül, csak természetvédelmi fenntartási célú, különösen: kutatási, oktatási, bemutatási, ismeretterjesztési célú, ökoturisztikai illetve a táj hagyományaival összefüggő mezőgazdasági építmények helyezhetők el.
13. A Tájképi illeszkedésre vonatkozó külön szabályok:
15. § A tájképi illeszkedésre vonatkozó szabályokat az önkormányzat Településképi Rendeletében határozza meg.
KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK
14. Környezetterhelési határértékekkel kapcsolatos előírások
16. § (1) A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket (környezetterhelési határértékeket) a hatályos országos és helyi jogszabályok alapján kell meghatározni.
14/A.2 Telken belüli védőzónára vonatkozó előírások
16/A. § A 075/28 és 075/26 Hrsz-ú ingatlanok vonatkozásában, a szabályozási terv, a gazdasági területekkel, mezőgazdasági üzemi területekkel szomszédos lakóterületek védelme érdekében, a gazdasági rendeltetésű ingatlanok lakóterületekkel szomszédos részén, telken belüli védőzónát” jelöl ki. A védőzónán belül az alábbi szabályokat kell betartani:
a) A védőzóna területének legalább 50 %-át kétszintű (gyep és helyben őshonos fafajtából álló) zöldterületként kell kialakítani.
b) A védőzóna fennmaradó 50%-án közlekedési felület, parkoló, iroda, porta épület, szociális épület, raktár, műhely, laboratóriumi épület helyezhető el.
15. Zöldfelületekre vonatkozó helyi előírások
17. § (1) Telken belüli védő zöldterület:
AZ EGYES SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK
16. Építési tilalmak
18. § (1) A rendezési tervben meghatározott területeken a településrendezési feladatok megvalósítása, továbbá a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében az érintett területekre meghatározott időre, a terv jóváhagyásától számított 7 évre, de legfeljebb a rendezési terv által meghatározott célú felhasználásig, építési tilalom rendelendő el.
(2) Építési tilalom kerül bejegyzésre: JELEN RENDELET 6. mellékletében felsorolt ingatlanokra.
17. Elővásárlási jog
19. § (1) A településrendezési tervben jelölt intézményterület bővítések, városi jelentőségű idegenforgalmi- pihenő és rekreációs területek megvalósíthatósága érdekében Tépe község Önkormányzatát megillető elővásárlási jog jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba:
(2) Elővásárlási jog: JELEN RENDELET 5. mellékletében felsorolt ingatlanokra.
18. Beültetési kötelezettség
20. § (1) A beültetési kötelezettség jogintézményét kell alkalmazni, a csatlakozó településkép javítása érdekében. Ennek értelmében kötelező a fásítás, parkosítás.
(2) Beültetési kötelezettség érinti a szabályozási terven megjelölt ingatlanokat, illetve a: HÉSZ 6. mellékletében felsorolt ingatlanokat.
19. Útépítési és közművesítési hozzájárulás
21. § Amennyiben a beépítésre szánt területekre kiszolgáló utakat, közműveket szükséges megvalósítani, annak létesítési költségeit az Önkormányzat az érdekelt tulajdonosokra átháríthatja. A hozzájárulás mértékét és módját az Önkormányzat külön rendeletben állapítja meg.
KÖZMŰVEK ELŐÍRÁSAI
20. A közművesítés területei és létesítményei
22. § (1) Az egyes beépítésre szánt terület felhasználási egységek közműellátásának mértéke:
a) Falusias lakóterület: teljes közművesítés,
b) Településközponti terület: teljes közművesítés,
c) Gazdasági területek: teljes közművesítés,
d) Különleges területek: belterületen teljes közművesítés, külterületen övezeti besorolás szerint.
(2) Általános előírások
a) Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. Közművezetékek átépítésénél, új nyomvonal létesítésénél a közművek elrendezésénél a közterületek fásíthatóságát, a meglévő fák védelmét és a további fásítási igényt is figyelembe kell venni.
b) A rekonstrukciók során feleslegessé vált közműveket el kell bontani, a terület helyreállítását el kell végezni.
c) A közművek hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közterületen kell helyet biztosítani.
d) Újonnan több telket kiszolgáló közmű gerincvezetékeket (víz, csatorna, gáz, elektromos, hírközlés) csak közterületen szabad elhelyezni, építési telken nem. Ebből a célból szolgalmi jog sem létesíthető
(3) Ivóvízellátás
a) A tűzcsapok a vonatkozó előírásokban rögzített távolságokra telepítendők.
b) A védőtávolságon belül épület, építmény nem helyezhető el.
(4) Szennyvízelvezetés és - tisztítás
a) A szennyvíz törzshálózat kiépítéséig zárt rendszerű – a bűzhatás és a szivárgás megakadályozására alkalmas módon megvalósított és üzemeltetett – szennyvíztároló is elhelyezhető.
b) Ahol az ingatlant határoló közterületen műszakilag rendelkezésre álló szennyvízcsatorna üzemel, az ingatlant a szennyvíz törzshálózat üzembe helyezését követő egy éven belül – új építésű, vagy bővített építményt magába foglaló ingatlan esetén legkésőbb a használatbavétel megkezdéséig- kötelezően rá kell kötni.
(5) Felszíni vízelvezetés
a) A beépítésre szánt területeken a csapadékvizeket a keletkezési helyeken meg kell tartani és felhasználásáról gondoskodni kell.
b) A vízügyi területek mellett 6,0 – 6,0 m, az önkormányzati kezelésben lévő árkok partéleitől 3,0 – 3,0 m, a már beépített helyeken a nyílt árkok karbantartására legalább 3,0 m, sávot karbantartás, és belvízi védekezés számára szabadon kell hagyni. Ezt lekeríteni nem lehet.
ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
21. Az építési telkek beépítésének általános előírásai
23. § (1) Belterületen állattartó épület (az idegenforgalmi célú lótartás épületének kivételével) csak főépülettel rendelkező telken építhető.
(2) A lakótelken az előírt számú gépjármű elhelyezését biztosítani kell:
a) a fő funkciót jelentő épület szerves részeként;
b) a kiszolgáló gazdasági épület, építmény részeként vagy
c) gépjárművel megközelíthető, min. 3,0 x 5,0 méter nagyságú szabad területen.
Külön épületben gépjárművet csak 400m2-nél nagyobb telken lehet elhelyezni.
(3) Az utcavonalra előkert nélkül elhelyezett épületnél, amennyiben az utcára lakás helyiségei néznek, azok padlóvonala az utca járdaszintje fölött legalább 0,9 m magasságban helyezendő el.
(4) Szabadonálló épület-elhelyezés esetén az építési helyen belül az építési vonalhoz alkalmazkodva az épület bárhol elhelyezhető.
(5) Építési vonal
a) Az építési vonalat jelen rendelet részletes övezeti előírásai határozzák meg, mely alól eltérést a szabályozási terven ábrázolt kötelező építési vonal adhat.
b) A kötelező építési vonal használatának értelmezése:
ba) Az utcavonalon meghatározott építési vonalon létesíteni kívánt épület szélességének 2/3 részéig a kötelező építési vonalra kell illeszkednie.
bb) Kialakult nyúlványos telek esetében a terven jelölt építési vonalat nem kell megtartani, az épület az építési helyen belül szabadon elhelyezhető. A kötelező építési vonalon az utcaképet javítandó kapuzat, vagy egyéb építmény megjelenhet. Ezt a szabályt kell alkalmazni azokban az esetekben is, amikor az oldalhatáron álló beépítésre szabályozott meglévő építési telek kötelező, utca felöli, építési vonalon mért szélessége nem teszi lehetővé egy legalább 6,0 méter szélességű épület elhelyezését.
22. Előkertek, oldalkertek, hátsókertek építési szabályozása
24. § (1) Elő és oldalkert előírt legkisebb méretén belül nem helyezhetők el az Oték. 35. §.(6) bekezdés szerinti melléképítmények.
(2) Saroktelken, az építési hely megállapításakor, ha a két csatlakozó utca egyaránt előkertes beépítésű, és az érintett saroktelek a 14,0 méter szélességet nem éri el, akkor csak a telek keskenyebb része felőli utca felé kell előkertet kialakítani. A hosszabbik telekhatár felé az épület értelemszerűen az utcavonalra is kiépülhet.
(3) Előkertek:
25. § (1) A közterület felöl minden önálló építési telek hátsó kertjének gépjárművel való közvetlen megközelítését biztosítani kell.
(2) Az előkertben terepszint feletti építmény – közmű műtárgyak kivételével – nem helyezhető el. Az építési helyen kívül az egyébként elhelyezhető építmények közül az üvegházakat vagy fóliasátrakat a hátsókertben a szomszéd telekkel közös határtól legalább 1,50 m távolságra szabad telepíteni.
(3) Az önálló rendeltetési egységekhez tartozó egyéb, kiegészítő helyiségek (tárolás, állattartás, a fő rendeltetési egység működtetéséhez kapcsolódó tevékenységek) önálló épületben (melléképületekben) akkor helyezhetők el az önálló rendeltetési egységet magában foglaló épület mögött, azzal azonos oldali építési oldalon építési helyen belül, ha az építési telek területe eléri a 400 m2-t, állattartó melléképítmények esetében pedig az 500 m2-t.
(4) Lakózóna kijelölése:
a) Lf lakóövezetekben az építési telek utcavonaltól mért 20 méter mélységig tartó része lakózónának minősül, ahol állattartó épület, az övezetben egyébként megengedett környezetet nem zavaró hatású gazdasági tevékenységek építményei közül a termelő kisüzemi tevékenységi célú épület közvetlen termelést szolgáló helyiségei nem helyezhető el. Ezeket a lakózóna mögötti gazdasági zónában kell elhelyezni.
b) Saroktelek esetében, amennyiben a hátsókertként használt telekrész a szomszédos telek lakózónájához csatlakozik, a telekhatártól mért 20 méter távolságig a lakózóna előírásait kell alkalmazni, azontúl azonban a másik utca felöl biztosítandó lakózónáig gazdasági zónaként lehet a telket használni. (40 méternél nem mélyebb olyan saroktelek, melynek hosszabbik vége másik telek lakózónájához csatlakozik, az előírásból adódóan csak lakózónával rendelkezik.)
23. Terepszint alatti építmények elhelyezésének helyi előírásai
26. § A terepszint alatti építmények elhelyezésének szabályai:
a) A terepszint alatti építmények közül pince, csak épület alatt helyezhető el. Önállóan épület nélkül, a földalatti parkoló vagy garázs és nyilvános illemhely, zöldségverem, trágyatároló kivételével terepszint alatti építmény nem építhető.
b) Terepszint alatti építmények a lakóterületeken csak az építési helyen belül, de a hátsó telekhatártól legalább 1,5 m távolságra építhető. Telepszerű beépítés esetében az építési helyen belül építhetők.
24. A közterületre történő építésére vonatkozó helyi előírások
27. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató, valamint vendéglátó tevékenység céljára közterületen épület, pavilon nem létesíthető, kivéve a hírlapárusító pavilont, nyilvános wc-t és telefonfülkét. A jelenleg közterületen álló pavilonok és árusítóhelyek bővítése területi és magassági értelemben sem engedhető meg.
(2) Ezen köztéri terasz fölé – ideiglenes jelleggel – terasztető is létesíthető, Vendéglátóipari terasz zárt kialakítással közterületen nem létesíthető.
(3) Vendéglátó terasz közterületen csak akkor létesíthető, ha a terasz ülőhelyeit is számításba véve a szükséges illemhely kapacitás 20 m-es körzeten belül biztosított.
(4) Vendéglátó teraszok csak akkor létesíthetők a közterületi járdákon, ha a terasz által elfoglalt terület mellett visszamaradó gyalogos járófelület szélessége legalább
1,6 m.
(5) A vendéglátó terasz homlokzattal párhuzamos hosszmérete nem haladhatja meg az épület homlokzati szélességének mértékét a kapubejárat és az egyéb rendeltetési egységek kirakatainak és bejáratainak akadálytalan megközelítése figyelembevételével. Szomszédos, vagy más rendeltetésű épület elé vendéglátó terasz nem telepíthető.
25. Az általános előírásoktól eltérő mélységű és elhelyezésű telkek beépítésének sajátos szabályai
28. § (1) A kismélységű telkek beépítése:
B) RÉSZLETES ÖVEZETI- ÉPÍTÉSI ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI
26. A LAKÓTERÜLETEK TAGOZÓDÁSA
29. § (1) A lakóterületek sajátos építési használatuk és általános jellegük szerint a következő terület felhasználási egységekre tagolódnak:
a) Lf-1 Falusias - történeti beépítésű lakóterület
b) Lf-2 Falusias - általános beépítésű lakóterület
27. Lf-1, Lf-2 építési övezetek
Falusias - történeti beépítésű lakóterület
30. § (1) A falusias lakóterület szabályozási terven (Lf-1) jelölt, olyan történeti beépítésnek nevezett építési övezet, ahol a lakóépületek vegyesen helyezkednek el az utcavonalon, vagy attól 2-3- méternyi előkert távolságra. Ahol legfeljebb 4,5 m-es homlokzatmagasságú lakóépületek, a mezőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló, kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények helyezhetők el.
(2) Az építési helyet is meghatározó beépítési mód:
a) Lf-1 építési övezetben: oldalhatáron álló, előkert nélküli. Az utca felöli épületet az utcavonalon, vagy attól legfeljebb 3,0 m távolságra is el kell helyezni.
b) Lf-2 építési övezetben: oldalhatáron álló előkertes. Az utca felöli épületet az utcában jellemző távolságra kell a telekhatártól elhelyezni, ami az előkert méretét és egyben kötelező építési vonalat is jelent.
(2) a) A falusias lakóterületen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül-:
28. TELEPÜLÉSKÖZPONT, ÉS INTÉZMÉNY TERÜLETEK TAGOZÓDÁSA
31. § (1) Tépe területén a lakóterületek és intézmények, vegyesen történő elhelyezésére, a településközpontban elhelyezkedő ingatlanok tartoznak ebbe a terület felhasználási kategóriába.
29. Vt-1 építési övezet
Településközpont terület
32. § (1) Az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) a) A településközpont területen elhelyezhető épület – a legfeljebb 8 lakásos lakó rendeltetésen kívül-:
30. GAZDASÁGI TERÜLETEK
33. § (1) A gazdasági területek tagozódása:
31. Gksz építési övezet
Kereskedelmi, szolgáltató (általános) gazdasági terület
34. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) a) Az övezetben elhelyezhető:
32. Gip építési övezet
Ipari (Gazdasági) területek
35. § (1) Az övezet olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
(2) Csak környezeti hatás szempontjából semleges (nem különlegesen veszélyes, pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes) üzemek (pl: élelmiszer-, könnyűipar, gépipar, fémipar, építőipar, település-ellátás) helyezhetők el.
(3) Az ipari gazdasági területen kivételesen elhelyezhető a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.
(4) Az övezetben teljes közművesítettséggel lehet az épületeket elhelyezni az ipari szennyvizek előtisztítása mellett.
(5) Az építési telkek legnagyobb beépítettségét, az építhető homlokzatmagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket jelen rendelet 3. mellékletének 1. táblázata tartalmazza.
33. (BEÉPÍTÉSRE SZÁNT) KÜLÖNLEGES TERÜLETEK
36. § (1) A település területén azon létesítmények számára, melyek különlegességük miatt helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett hatásaitól is védelmet igényelnek. A különleges területek beépítésre szánt és beépítésre nem szántak lehetnek.
(2) Beépítésre szánt különleges területek:
a) Kmü Mezőgazdasági üzemi különleges terület (majorok beépítésre szánt területen)
b) Ksze Szociális- és ellátó intézmények elhelyezésére szolgáló terület
c) Kszoc Szociális otthon, kastélypark és kiszolgáló gazdasági területe
(3) Az építési telkek legnagyobb beépítettségét, az építhető homlokzatmagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket jelen rendelet 3. mellékletének 1. táblázata tartalmazza.
34. Kmü jelű övezet
Mezőgazdasági üzemi különleges terület
37. § (1) Az övezetbe azok a meglévő mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak melyekhez nem vagy nem megfelelő nagyságú mezőgazdasági terület tartozik, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása, üzemi vagy nagyüzemi állattartás folyik és folytatható. Alkalmas mezőgazdasági és mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó tevékenység befogadására is. A terület beépítettsége 40 %-ig növelhető. Önálló lakóépület nem építhető, de a tulajdonos, használó és személyzet számára lakás létesíthető, legfeljebb a beépített terület 10%-ban. A lakásépítés terhére árubemutató, árusítóhely létesíthető.
(2) Az építési övezet beépíthetősége 40 %.
35. Ksze- jelű építési övezetek
Szociális- és ellátó intézmények elhelyezésére szolgáló terület
38. § (1) Az övezet az egyház tulajdonában lévő új beépítésre kijelölt területeken került bevezetésre, szociális- és ellátó létesítményeinek elhelyezésére.
(2) Az övezetben elhelyezhető, illetve kialakítható:
36. Kszoc- jelű építési övezetek
Szociális Otthon, kastélypark és kiszolgáló gazdasági területe
39. § (1) Az övezet a jelentős az egykori kastélyban kialakított Szociális Otthon és kiszolgáló létesítményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezetben elhelyezhető, illetve kialakítható:
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI
37. (BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT) KÜLÖNLEGES TERÜLETEK
40. § Azokban az esetekben, amikor az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek, de a területek igényelt beépítése nem haladja meg az 5%-ot, különleges beépítésre nem szánt területek kerültek kijelölésre.
a) Kb-sp Sportolási célú különleges terület
b) Kb-tem Temető különleges területe
c) Kb-kegy Kegyeleti park különleges területe
d) Kb-En Napelempark különleges területe
38. Kb-sp jelű övezetek
Sportolási célú különleges terület
41. § (1) Az övezet a jelentős területigényű, zöldterületbe-ágyazottan kialakítható sportterületek elhelyezésére szolgál. Az övezet elsősorban sportpálya, egyéb szabadidős létesítmények (pl.: kalandpark, lőtér, stb.) lovarda, parkoló, idegenforgalomhoz kapcsolódó létesítmények (szálláshely, kulturális-, vendéglátó-, kereskedelmi épületek) elhelyezésére szolgál.
(2) a) A beépítés módja szabadonálló.
b) A Ksp övezetben a legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 10 %-a,
A létesíthető legnagyobb homlokzatmagasság 12,5 méter.
(3) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.
39. „Kb-tem”-jelű övezet
Temető különleges terület
42. § (1) Az övezetbe a temetők tartoznak.
(2) A temetők területén, kegyeleti építmények (ravatalozó, családi sírkamrák, sírboltok) helyezhetők el.
(3) a) A beépítés módja szabadonálló.
b) A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 5 %-a.
c) A létesíthető maximális homlokzatmagasság 6,0 méter.
(4) A családi sírkamrák, sírboltok csak zárt, szigetelt kivitelben, a közegészségügyi előírásokat és egyéb vonatkozó jogszabályokat, a temetőkről és a temetkezések rendjéről szóló önkormányzati rendeletet betartva készülhetnek.
40. „Kb-kegy”- jelű övezet
Kegyeleti park különleges terület
43. § (1) Az övezetbe a kegyelet parkok tartoznak.
(2) A kegyeleti parkok területén, kegyeleti építmények helyezhetők el, de új temetések nem engedélyezhetők.
(3) a) A beépítés módja szabadonálló.
b) A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 2 %-a.
(4) A létesíthető maximális homlokzatmagasság 6,0 méter.
41. Kb-En jelű övezet
Megújuló energia termelésére szolgáló különleges terület
44. § (1) A szabályozási tervben megújuló energia termelésére felhasználható területeket a szabályozási terv tünteti fel.
(2) Az övezetben a napelempark építményei és működtetéséhez szükséges járulékos építmények helyezhetők el.
(3) A megengedett legnagyobb homlokzatmagasság: 4,5 méter.”
42. Közlekedési és közműterületek
45. § (1) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A tervben a következő közlekedési területek lettek kijelölve:
a) Köu-1 Közúti közlekedési terület – településszerkezeti jelentőségű
b) Köu-2 Közúti közlekedési terület – kiszolgáló utca
(2) A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:
a) A 47 sz. országos főút mentén 40 m
b) A településre bevezető országos főút mentén: kialakult területen
c) A helyi gyűjtőutak esetében, a szabályozási terven feltüntetett szélességgel: ahol a szélesség nem jelölt, ott a kialakult állapot a mérvadó.
d) Külterületi fő dűlőutak esetében 12 m
f) Kiszolgáló utak esetén a kialakult állapot szerint, illetve a szabályozási terven jelöltek szerint,
g) Kerékpárút esetén 3 m.
(3) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:
a) Közlekedést kiszolgáló létesítmények (autóbusz megállók, állomások épületei, közterületi parkolók is),
b) közművek és
c) hírközlési létesítmények.
(6) A közlekedési területen az épületek elhelyezése céljából építési telket kialakítani
43. Z-1 és Z-1x – jelű övezetek
Zöldterületek – Közparkok
46. § (1) A Z-1 övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak, míg a Z-1x övezet a Hősök parkja.
(2) Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie. Gyermekkocsival, kerekes székkel is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.
(3) Az övezetben elhelyezhető:
a) a pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, a Z-1x övezetben szabadtéri színpad, nézőtér és kellékei is)
b) vendéglátó, elárusító épület, nyilvános illemhely és
c) a terület fenntartásához szükséges épület (ek).
(4) Épületek a terület max. 2%-os, Z-1x övezet 3 %-os beépítettségével helyezhetők el, legfeljebb 3,0 m, a Z-1x övezetben 4,5 m legnagyobb homlokzatmagassággal, teljes közművesítettséggel.
44. Ev, Eg, Ek övezetek
Erdőterületek
47. § (1) Az erdő céljára szolgáló terület.
(2) Az erdőterületek az erdő területfelhasználási célja szerint:
a) Ev Védelmi erdő
b) Eg Gazdasági erdő
c) Ek Közjóléti erdő
övezetek kerültek lehatárolásra
(3) Az erdőövezetben elhelyezhető építmények:
a) A védelmi erdőben (Ev- jelű övezetben) –az erdei kilátó, a magasles, továbbá a honvédelmi rendeltetésű erdőben a honvédelmi és katonai épületek kivételével- épületet elhelyezni nem lehet.
b) A gazdasági célú erdőterület telkén (Eg-jelű övezetben) legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel, az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
c) A közjóléti erdőterület telkén (Ek-jelű övezet) legfeljebb 5%-os beépítettséggel, az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
(4) Az épületek elhelyezésére, kialakítására vonatkozó előírások:
a) a beépítés legfeljebb 4,5 m-es homlokzatmagassággal történhet.
b) Az épületeket 10 m-es elő-, oldalkert, és hátsókert szabadon hagyásával lehet elhelyezni, a telekhatártól legalább 5 méter távolságra.
45. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK
48. § (1) A község külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, állattartást, állattenyésztést, és halászatot továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.
(2) A mezőgazdasági területeken a következő övezetek kerültek kijelölésre:
a) Mk Kertgazdálkodásra szolgáló terület is.
b) Msz Többségében szántó művelésű terület
c) Mgy Többségében gyep, legelő művelésű terület
d) Mv Védett gyep- legelő területek (Bihari-sík Tájvédelmi Körzet)
(3) A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.
46. Mk- jelű övezet
Kertgazdálkodásra szolgáló, mezőgazdasági terület
49. § (1) Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt zöldség-, szőlő- és gyümölcstermesztést folytatnak. Azok a földrészletek, melyeket korábban zárkertnek parcelláztak, vagy a hagyományos szőlőskertek.
(2) Az övezetben a telkek legfeljebb 3 %-os beépítettségével elhelyezhető 1 gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince). Az építmények maximális homlokzatmagassága 4,0 m, a padlóvonal max. 0,3 m lehet. A legkisebb beépíthető terület legalább: 720 m2. 10 m-es minimális telekszélesség mellett.
(3) Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el.
(4) Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor vagy üvegház (a telekhatártól előírt 1,5 m távolság betartásával) bármely földrészleten elhelyezhető. Az üvegház gerincmagassága maximum 5,0 m lehet.
(5) Az épületeket oldalhatáron állóan, 1,5 méter csurgó távolságra kell elhelyezni.
47. Msz övezet
Többségében Szántó művelésű mezőgazdasági terület
50. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet.
(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolság igénye miatt egyébként nem tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület által elfoglalt terület nem haladhatja meg, a beépíthető terület felét.
(3) Épületek legalább 3 ha (30.000m2) területen helyezhetők el tömbösítetten, 3% beépíthetőség mellett, melyből lakóépület 1,5% beépíthetőséggel építhető. (A területnagyságra vonatkozó korlátozás alól kivételt képez a művelésből kivett terület, ahol 2000 m2 fölött tanya- 1 ha fölött birtokközpont alakítható
(4) A lakóépület 7,5 m homlokzatmagassággal magastetővel építhető. Az övezetben elhelyezhető továbbá a helyben megtermelt áru értékesítésére szolgáló kereskedelmi, szolgáltató valamint mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó falusi turizmust szolgáló szállásjellegű épületek is. A területen birtokközpont kialakítható. Kiváló minőségű szántó területen építményt elhelyezni csak kivételesen, helyhez kötött beruházás esetén szabad. E területeken birtokközpont, és mezőgazdasági üzemi terület újonnan nem létesíthető, a meglévők nem bővíthetők.
48. Mgy-1 övezet
Többségében gyep, legelő művelésű mezőgazdasági terület
51. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon - viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet.
(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként nem tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület által elfoglalt terület nem haladhatja meg, az egyébkénti beépíthetőség által elfoglalt terület felét. Az övezetben elhelyezhető továbbá a helyben megtermelt áru értékesítésére szolgáló kereskedelmi, szolgáltató valamint mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó falusi turizmust szolgáló szállásjellegű épületek is.
(3) Épületeket a legalább 3 (30 000 m2) ha nagyságot elérő egybefüggő területen lehet elhelyezni, szabadon álló beépítési móddal, legfeljebb 4,5 m homlokzatmagasságú épületekkel, a telekterület legfeljebb 3 %-os beépítésével. (A területnagyságra vonatkozó korlátozás alól kivételt képez a művelésből kivett terület, ahol 1 ha fölött birtokközpont alakítható.
49. Mv övezet
Védett gyep- legelő területek (Bihari-sík Tájvédelmi Körzet)
52. § (1) Az övezetbe a Tájvédelmi körzet részét képező gyep- legelő területek tartoznak. A terület használata, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának engedélye, és a területre vonatkozó részletes természetvédelmi szabályok betartásával történhet.
(2) Az „Mvx”- jelű alövezetben az (1) és (2) bekezdés előírásain kívül a következő szabályokat is szükséges betartani:
a) Az övezetben a telekterület legfeljebb 3 %-os beépítettségével olyan építmények helyezhetők el, melyek a táj és a védett élővilág, a helyben őshonos állatfajok, növények, idegenforgalom számára történő bemutatását, pihenőhelyek kialakítását szolgálják, de ezzel együtt a védett természeti táj település felőli megjelenését, ill. a település táj felőli képét nem károsítják.
50. Birtokközpont alakítása mezőgazdasági területen
53. § (1) Birtokközpont kialakításának feltételei:
a) A gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell kialakítani.
b) A lakó és szállásjellegű épületeket legfeljebb 7,5 m homlokzatmagassággal és kell kialakítani. A lakóépület és a helyben termelt áru értékesítését szolgáló kereskedelmi vendéglátó épület is építhető kintlakás esetén.
c) A birtokközpont megközelítéséhez szilárd burkolatú utat kell kiépíteni.
V-1, V-2, V-3 -jelű övezet
Vízgazdálkodási területek
54. § (1) A község igazgatási területén lévő, vízgazdálkodással összefüggő területek. A vízfolyások, csatornák medre, a vízművek, a halastavak és árvízvédelmi töltések területe.
EGYES TELEPÜLÉSRÉSZEK KIEGÉSZÍTŐ ELŐÍRÁSAI
51. A település igazgatási területét érintő országos- és térségi övezetek és kiegészítő előírásai
55. § Az országos – és megyei területrendezési tervben meghatározott térségi övezetek településrendezési tervben történő pontosítását, lehatárolását, e rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.
52. A település igazgatási területét érintő térségi övezetek és kiegészítő helyi előírásai
56. § (1) A település igazgatási területének térségi övezeteit jelen rendelet 4. melléklete (Országos- és térségi övezetek lehatárolása) tartalmazza.
(2) Az egyes térségi övezetekre vonatkozó sajátos előírások:
a) Ökológiai hálózat magterületének övezetére vonatkozó előírások:
aa) Az övezetben a tájképi illeszkedésre vonatkozó szabályokat is be kell tartani, melyeket a Településképi rendelet tartalmaz.
ab) Az övezetben új külszíni bányatelek és bánya nem létesíthető, meglévő bánya és bányatelek nem bővíthető.
b) Ökológiai hálózat pufferterületének övezetére vonatkozó helyi előírások:
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
57. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.
(2) A rendelet rendelkezései a folyamatban lévő, de még érdemben el nem bírált ügyekben – az ügyfél kérelmére – alkalmazhatók.
(3) E rendelet hatályba lépésével hatályát veszti: Tépe község szabályozási tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról alkotott, több alkalommal módosított 11/2006.(XII.20.) Önk. rendelete.
1. melléklet
3. melléklet
3. melléklet: Építési övezetek beépítésének előírásai
ÉPÍTÉSI övezetek beépítésének előírásai
1. táblázat
Építési övezetek beépítésének előírásai
|
|
B |
A |
C |
D |
E |
F |
G |
| 1 |
Az építési telek |
Előírt min-max homlokzat magasság (m) § |
|||||
| 2 |
Övezeti jele |
Beépítési módja /jele/ |
Legkisebb területe (m2) |
Legkisebb szélessége (m) |
Legkisebb mélysége (m) |
Legnagyobb beépítettsége (%) |
|
| 3 |
Falusias lakóterület építési övezetei |
||||||
| 4 |
Lf-1 |
Oldalhatáron álló * /O/ |
800 |
16 |
40 |
30 |
< 4,5 |
| 5 |
Lf-2 |
Oldalhatáron álló * /O/ |
800 |
16 |
40 |
30 |
< 4,5 |
| 6 |
Vt-1 |
Oldalhatáron álló * /O/ |
600 |
16 |
40 |
50 |
4,5-6,0 |
| 7 |
Gksz |
Szabadon álló /SZ/ |
1000 |
20 |
- |
40 |
< 6,0 |
| 8 |
Gip |
Szabadon álló /SZ/ |
2000 |
- |
- |
40 |
< 9,0 |
| 9 |
Kmü |
Szabadon álló /SZ/ |
1000 |
- |
- |
40 |
< 7,5** |
| 10 |
Ksze |
Szabadon álló /SZ/ |
1000 |
- |
- |
40 |
< 7,5 |
| 11 |
Kszoc |
Szabadon álló /SZ/ |
800 |
- |
K |
40 |
< 7,5 |
| |
|
|
|
|
|
|
|
* Saroktelek, valamint közbülső telek esetében, ha annak szélessége a 18 métert eléri, szabadon álló épület elhelyezés is engedélyezhető, az oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó építésin helyen belül.
** A technológiai építmények magassága az övezetben- építési övezetben meghatározott legnagyobb homlokzat magasságot meghaladhatja, de nem lehet nagyobb az „Msz”-jelű övezetben legfeljebb 25 métertér, az „Mv” és „Mgy”- jelű övezetekben legfeljebb 18 méternél.
§A legkisebb homlokzat magasság értéket az utca felöli (rendeltetési egységet, egységeket magában foglaló) épület mögött elhelyezett melléképületek, épületek esetében nem kell biztosítani.
4. melléklet
A 2. § (2) bekezdése a Tépe Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2021. (VII. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg. A 2. § (2) bekezdése a Tépe Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (II. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 14/A. alcímet (16/A. §-t) a Tépe Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (II. 1.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 2. melléklet a Tépe Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (II. 1.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.