Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2016(II.26.) önkormányzati rendelete
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2016.(II.26.) önkormányzati rendelete Eger Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2021. 06. 11Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2016(II.26.) önkormányzati rendelete
Eger Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról
Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 62. § (6) bekezdés 6. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a 314/212.(XI.8.) Kormányrendelet 28. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró, a 9. mellékletében meghatározott államigazgatási szervek és a partnerségi egyeztetés szabályzatában megjelöltek véleményének kikérésével megalkotja Eger Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatát és mellékleteit, elrendeli azok kötelező alkalmazását
ÁLTALÁNOS rendelkezések
A rendelet hatálya
1. § (1) a) Jelen rendelet 1. számú mellékleteit képezik az alábbi városrészekre és területekre kiterjedő szabályozási tervlapok:1
25. számú főút által közrezárt tömb mezőgazdasági övezeti besorolású területeinek gazdasági-kereskedelmi-szolgáltató építési övezetbe sorolása
terület térképi lehatárolása – átnézeti térkép
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Beépítési magasság megengedett legnagyobb mértéke: épület esetén épületmagasság, vagy homlokzatmagasság, épületnek nem minősülő térbeli építmény esetén melléképítmény magasság.86
2. Beépítési mód: az építési hely és telek viszonya, a mindenkori telekhatárhoz illeszkedve.
3. Beépítés szempontjából kialakult telektömb: meglévő telekszerkezet kiépített nyomvonalas infrastruktúrával, kiszolgáló közterületekkel, és a telektömb építési telkeinek 75 %-a beépített. A tömbben a foghíjtelkek aránya legfeljebb 25 %
4. Borpincészet: gazdasági tevékenységként vállalkozási formában működtetett pincészet, ahol a tevékenység mérete és technológiai igénye a kézműves pincészet keretei között marad. A be és kiszállításai, a szüreti időszakot leszámítva napi kamionforgalmat nem keletkeztet.
5.87 Elvi bruttó össz-szintterület: a telek maximálisan beépíthető területe szorozva a telekre megengedett, övezeti jelben meghatározott maximális épületmagasság értékének harmadával.88
6. Építési sáv: a telken belüli építési hely mélységet meghatározó sáv, amin belül a telekalakítással és a tényleges beépítéssel a beépítési módnak megfelelően változhatnak az oldalkert szélességek.
7. Építési tilalomra jelölt telkek: azon telkekre vonatkozó tilalom, melyek a szabályozási terven jelölt közterületek kialakítása révén megszűnnek, vagy a közterületek méretének megnövelése révén a visszamaradó – méretű, vagy alakú - telkek, melyek rendeltetésük szerinti használatot betölteni nem képesek.
8. Funkció: a fogalom azonos a telken elhelyezhető főépítmény „rendeltetés”-ének fogalmával.
40/A. Újrahasznosítási szolgáltatás alapanyaga: minden olyan használaton kívüli termék, tárgy, eszköz, ami környezetvédelmi engedéllyel rendelkező, zárt technológiával történő szétszereléshez, feldolgozáshoz, újrahasznosításhoz alapanyagként szolgál és a hulladékgazdálkodási törvény fogalomtárában, mint hulladék nincs nevesítve
3. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó telekrészen területet építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban együtt építési munka) és ezekre hatósági engedélyt kérni, bejelentési eljárást kezdeményezni az alábbiak együttes alkalmazásával lehet.106
a) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv),
b) az Országos Településrendezési és Építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK),
c) a 314/2012.(XI.8.) kormányrendelet rendelkezései,
d) Eger MJV Helyi Építési Szabályzat és mellékletei, valamint az önkormányzati településképi rendelet együttes alkalmazásával lehet.107
e) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a hatályos OTÉK-nak és az országos érvényű jogszabályoknak megfelelően és az önkormányzati településképi rendelet figyelembevételével kell eljárni.108
A szabályozás elemei
4. § (1) A szabályozás kötelező alap és másodlagos elemei:
a) közterületi telekhatár meglévő megmaradó szabályozási vonala, tervezett szabályozási vonal, szabályozási szélesség,
b) övezetek és építési övezetek határa,
c) az övezetek, az építési övezetek jele és a hozzájuk rendelt szabályozási tartalmak (beépítési mód, terepszint feletti és alatti beépítési mérték, épületmagasság, a szabályozási terven rögzített helyeken a homlokzatszakaszra számított épületmagasság, legkisebb kialakítható telekterület, valamint a telek legkisebb zöldfelületi aránya),
d) építési vonal,
e) kötelező megszüntető jel,
f) a mindenkori telekhatárhoz viszonyított terepszint alatti és feletti építési hely, vagy építési sáv határa,
g) közterület feletti átépítés 4,7 m magas közúti űrszelvény megtartásával, KÖu-5 jelű övezetben vegyeshasználatú és gyalogos útnál 3 m magas közterületi űrszelvény megtartásával,
h) szerkezeti jelentőségű zöldfelületek lehatárolása, a telek be nem építhető része, megtartandó kialakítandó zöldfelület,109
i)110
j) készítendő közterületalakítási terv (továbbiakban: KAT) területe,
k) épület, építmény és birtokközpont elhelyezésének korlátozása, amely alól kivétel az építési hely szabályozási tervi jelölése.111
(2) Sajátos jogintézmények által érintett területek lehatárolása:
a) építési tilalom területe,
b) elővásárlási joggal terhelt terület határa,
c) kerítésépítési kötelezettség,
d) beültetési kötelezettségű terület határa.
(3)112 A kötelező szabályozási elemek megváltoztatása csak a jelen rendelet módosításával lehetséges. Ez alól kivételt képeznek az alábbi elemek:
a) Ha az új városi gyűjtőút, városi főút, országos mellékút hálózati új eleme, új gyorsforgalmi útnyomvonal kiszabályozott szélessége eltér a kisajátítási terv szerinti úttelek szélességtől, akkor a végrehajtás, telekalakítás során a kisajátítási terv szerinti szélességet kell alapul venni. Az eltérés mértéke nem lehet nagyobb a szabályozási terven szereplő szabályozási szélesség 10 %-nál.
b) Az építési telkek között az építési övezethatár a telekalakítás kapcsán egyszer változtatható, ha azt a domborzati viszonyok lehetővé teszik. A kisebb telek területe legfeljebb a meglévő telekterület 2-szereséig növelhető. A telekalakítás révén létrejött új közös telekhatárra kerül az övezethatár. Telekméret növelése és építési övezethatár egyszeri módosítása lakó és gazdasági területfelhasználás közös határán nem hozható létre.
(4) Az irányadó, más jogszabály által elrendelt, javasolt és tájékoztató szabályozási elemek:
a) érvényes szabályozási terv határa
b) irányadó telekhatár,
c) javasolt telekhatárt megszüntető jel,
d) közhasználat céljára átadott terület és a szabályozási terven jelölt közforgalom elől el nem zárt magánút113
e) építési telken belüli védőterület, közmű érintettség,
f) kerékpárút, gyalogút, áthajtó, átjáró, kerékpáros-gyalogos híd,
g) gépjárműtároló, gépjárműparkoló, parkolóház,
h) felszíni vízrendezés szüksége,
i) országos művi érték, régészeti lelőhely,
j) az épített környezet javasolt helyi védelmével kapcsolatos területi- és tárgyi elemek, a helyi épített értékvédelem:
k) a természeti környezet javasolt helyi védelmével kapcsolatos területi- és tárgyi elemek, a táj- és természetvédelem
l) kilátás és látványvédelem,
m) országos és térségi táj- és természetvédelem,
n) helyi táj- és természetvédelem,
o) egyéb korlátozó tényezők.
(5) Az irányadó elemek pontosítása a rendelet módosítása nélkül az önkormányzati főépítész javaslata alapján történhet, vagy országos szintű jogszabályi változást követően, a vonatkozó hatályos jogszabályok betartásának kötelezettsége mellett.
(6) A tájékoztató elemek tartalmát más hatályos magasabb rendű vagy azonos szintű jogszabályok fogalmazzák meg.
5. § (1) A belterületbe vonásról, annak időszerűsége esetén a tulajdonosok kérésére a Közgyűlés a szabályozási terv szerint külön határozatban dönt.
(2) Út- és közműépítéssel járó beépítésre szánt területet kialakítani, (telkek átminősíteni), és azt belterületbe vonni csak az út- és közműépítés feltételeinek tisztázása után lehet.
(3)114 Az Lk jelű és Lke jelű lakóterületi fejlesztés csak belterületbe vont rendezett telken végezhető.
6. § (1)115 A közterület:
a) csak az övezeti besorolásnak megfelelő burkolati szélességgel alakítandó ki,
b) burkolatlan felületét – ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák – fenntartható zöldfelületként kell kialakítani.
c) kiszolgáló út telkén belüli közterületi zöldfelület megváltoztatása, kapubehajtó, áteresz szélesítése átalakítása és közterületi magánparkoló létrehozásának feltételei a következők:
ca) Egy gépkocsi behajtására alkalmas kapu esetén 3,0 m, dupla szélességű kapu esetén 6,0 m széles kapubehajtó építhető.
cb) Az ingatlan előtti közterületi zöldfelület rovására további 1 db gépkocsiparkoló építése engedélyezhető, amennyiben az így kialakuló ingatlan kiszolgálását biztosító burkolt felület aránya nem haladja meg az ingatlan előtt húzódó zöldfelületi sáv 1/3-át.
cc) További burkolt felületek kialakítása közterület alakítási terv alapján, településrendezési szerződésben meghatározottak szerint történhet.
(2) Új létesítésű transzformátorház, felszíni gáznyomás-szabályozó, konténer-kazán és hőközpont felépítményként közterületen nem helyezhető el, csak önálló közműtelken.116
(3) Meglévő közterületi pavilonok településképi bejelentési eljárás állásfoglalása alapján építhetők újjá eredeti helyükön vagy annak 50 m-es környezetében, ha a pavilon újraépítéséhez készített közterületalakítási tervben igazolt a gépjármű és gyalogos közlekedésre vonatkozó közlekedésbiztonsági szabályok betartása, a környezet zavartalan működése.117
(4) Közterületen elhelyezhető egyéb építmények:
a) köztárgyak (pl.: szobor, emlékmű, kút, utcabútor, hulladékgyűjtő), harangláb, szakrális elem, emlékjel)
b) a megfigyelést, regisztrálást, adatrögzítést és közvetítést szolgáló építmény,
c) terepszint alatti műtárgy, illemhely,
d) mobil árusító hely,
e)118
f)119
g) ideiglenes és új állandó pavilonok,
(5) Közterületen meglévő pinceszellőző átalakítása, megszüntetése, vagy új létesítése csak támogató településképi vélemény alapján történhet.
(6) A beépítés szempontjából kialakult városrészekben a biztonságos gépjármű közlekedés területigényénél szélesebb közterületen, ahol a közterület domborzati viszonyai a telekre való bejutást ellehetetlenítik és a szabályozási terv térszínalatti támfalgarázs létesítését rögzíti, közterületen a gépkocsi tárolás létesítménye megépíthető, ezáltal az érintett közterületi szakaszhoz kapcsolódó lakótelek mentesül a telken belüli gépkocsitárolás követelménye alól.
(7)120 Eger város területén, kizárólag ideiglenes jelleggel maximum 180 nap időtartamra (november 01.-március 31.) létesíthető zárt téliesített vendéglátó-ipari rendeltetésű előkert. Ezen építmények alapozást nem igénylő könnyűszerkezetes kialakításúak lehetnek, melyek elhelyezése a közterület kialakításában semmilyen károsodást nem okozhat. A kialakítás részleteit a közterület használati megállapodás mellékleteként készített településképi vélemény határozza meg.
7. § (1) A településképi rendeletben megfogalmazott illeszkedési szempontok csak az építési övezeti paraméterek figyelembevételével alkalmazhatók.121
a) Beépítés szempontjából kialakult telektömbben az épület elhelyezésének módját az építési övezetben meghatározott, valamint a szabályozási terven alkalmazott rendelkezések és az önkormányzati településképi rendelet szabályai szerint kell meghatározni.122
aa) Előkert nélküli utcaszakaszon az oldalkerti telekhatároknál a meglévő épületsíkokhoz szükséges igazodni.123
ab)124
ac) Előkertes utcaszakasznál a jellemző építési vonalhoz kell igazodni új épület elhelyezésénél, az érintett utcaszakasz kialakult előkert méretét szűkíteni nem lehet.125
ad) Foghíj és saroktelek esetében: az építési vonal illeszkedjék a csatlakozó szomszédos telkek beépítésének közterületi építési vonalaihoz, kivéve, ha a szabályozási terv ettől eltérően rendelkezik.126
(2) A zártsorú beépítési módba tartozó építési telken új épület elhelyezése vagy meglévő átalakítása esetén az azonos építési övezeti besorolású utcai homlokzatmagasságot az alábbiak szerint kell kialakítani:
a) Nem védett épületek között elhelyezkedő foghíjtelek esetében a tervezett épület párkánymagassága nem haladhatja meg az építési övezetben meghatározott építménymagasságot127, épületmagasságot.
b) két meglévő, védelem alatt álló (műemlék vagy helyi védelem alatt álló) épület közötti foghíjtelek beépítése esetében:
ba) ha a két szomszédos csatlakozó épület párkányainak magassága között legfeljebb 3,0 m a különbség, akkor azok párkányai magasságának átlagát kell mértékadónak tekinteni, utcai homlokzatmagasságot úgy kell kialakítani, hogy a csatlakozó párkány magassága legfeljebb ± 0,6 m eltéréssel illeszkedjék ehhez a mértékadó magassághoz.
bb) ha a két csatlakozó szomszédos épület között több mint 3 m a magasság-különbség, akkor a két épület közül valamelyiknek a párkánymagasságához csatlakozóan kell az új épület párkánymagasságát kialakítani. Ez alól felmentést csak tervtanácsi véleményre alapozott településképi vélemény adhat.
c) Egy meglévő, védelem alatt álló (műemlék vagy helyi védelem alatt álló) és egy védelem alatt nem álló épület közötti foghíjtelek beépítése esetében:
ca) ha a védelem alatt álló épület a magasabb, akkor az értékvédelem alatt álló épület csatlakozó párkánymagassága a mértékadó, melytől a csatlakozó párkány magassága legfeljebb 0,6 m-rel lehet alacsonyabb. A mértékadó párkánymagasságnál magasabb párkány kialakítása nem lehetséges.
cb) ha a védelem alatt álló épület az alacsonyabb, és a két szomszédos csatlakozó épület párkányainak magassága között legfeljebb 3,0 m a különbség, akkor azok párkánymagasságának átlagát kell mértékadónak tekinteni, melyhez a csatlakozó párkány magassága legfeljebb ± 0,6 m eltéréssel illeszkedjék.
cc) ha a védelem alatt álló épület az alacsonyabb, és a két csatlakozó szomszédos épület között több mint 3,0 m a magasság-különbség, akkor az értékvédelem alatt álló épület csatlakozó párkánymagassága a mértékadó, melytől a csatlakozó párkány magassága legfeljebb 0,6 m-rel lehet magasabb. A mértékadó párkánymagasságnál alacsonyabb párkány kialakítása nem lehetséges. Ez alól felmentést csak tervtanácsi véleményre alapozott településképi vélemény adhat.
d) Beépítésre szánt építési övezetben lejtős terepen 10 % feletti lejtésviszony esetén az épület lejtő felőli homlokzatára számított magassága legfeljebb 1,5 m-rel haladhatja meg az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság értékét.128
e) Ha egy mezőgazdasági, külterületi különleges vagy egy közjóléti turisztikai erdő övezetbe tartozó építési beruházás szintterületi igénye meghaladja az 1500 m2-t, vagy ha a meglévő beépítés épületbővítéssel haladja meg azt, akkor az elhelyezhetőséghez a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken egyéb jogszabály szerinti látványtervet is kell készíteni a településképi eljáráshoz és az engedélyeztetéshez.129
(3)130
7/A. §131
ÁLTALÁNOS VÉDELMI ÉS KORLÁTOZÓ ELŐÍRÁSOK
8. §
[140] Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
9. § [141] Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
10. §
[142] Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
11. § (1)132
(2) Levegőtisztaság védelmi szempontból ökológiailag sérülékeny terület:
a) Az Érsekkert helyi természetvédelmi védettség alatt álló területe.
b) A Knézich K. u. új kórházépületek kertje, hrsz.: 4846
c) külterületen133
ca) természetvédelmi védettség alatt álló területek,
cb) az európai közösségi jelentőségű, természetvédelmi érdekű NATURA 2000 területek,
cc) a borszőlő-termőhelyi I. minőségi osztályba tartozó területek.
d)134 A Belvárosban a Kossuth Lajos utca, a Klapka György utca közötti terület.
e)135 Hajdúhegyen a Hevessy Sándor, a Kálnoki László utcától nyugatra elhelyezkedő terület.
(3) Diffúz légszennyezést okozó tevékenységek kizárólag zárt térben, vagy a kiporzás megakadályozása esetén (pl. felület megfelelő anyagokkal való kezelése, nedvesen tartása) folytathatók.
(4) Kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek kizárólag az erre a célra besorolt és legfeljebb
30 %-os beépítettségű gazdasági területeken, vagy hulladékok kezelésére szolgáló különleges terület övezeteiben folytathatók, ha megfelelő technológia alkalmazásával (pl. felület nedvesítése, elszívási technológia) a légszennyező anyagok, vagy a bűzanyagok külső légtérbe való kijutása, terjedése megakadályozható. A lakóterületre, vegyes és üdülő területfelhasználásra meghatározott határértéket meghaladó mértékű bűzt okozó létesítmény nem helyezhető el, nem üzemeltethető.
12. § (1)136 A felszín alatti vizek és a földtani közeg, szennyeződéssel szembeni érzékenység szempontjából Eger MJV területe „fokozottan érzékeny” és „kiemelten érzékeny” felszín alatti vízminőség-védelmi besorolású.
(2)137
(3) Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, a szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, vagy előkezelni kell.
(4) A település talaj- és a talajvíz védelme érdekében a szennyvizek közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg sem engedélyezhető.
(5) A településre jellemző jelentősebb talaj- és rétegvíz mozgásra tekintettel a vizek áramlási útját nem szabad lezárni. Terepszint alatti építmények kizárólag a felszín alatti vizek mozgását nem akadályozó, az érintett térség vízháztartását nem befolyásoló módon létesíthetők. Terepszint alatti építés esetén a továbbvezetést meg kell oldani.
(6) A gazdasági területen, mezőgazdasági üzemi területen, valamint mezőgazdasági birtokközpontban, borászati központban 20 db parkolót, illetve 150 m2-t elérő és meghaladó árumanipulációs felületet kiemelt szegéllyel, hordalék- és olajfogóval, vízzáró módon kell kialakítani.138
(7) A vízfolyások védelme és a felszíni vizek öntisztulásának elősegítése érdekében a vízparti sávban a természetközeli ligeterdők, ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.
(8) A vízbázisok védelmének biztosítására a hidrogeológiai védőterületen belül előírt területhasznosítási korlátozást érvényesíteni kell.
(9)139
(10) A hidrogeológiai védőterület vízügyi határozati kijelölésével nem rendelkező mélyfúrású kutak körül 10 m-es sugarú kört, belső védőterületként kell kijelölni és erre a belső védőterületre mindenkor előírt területhasznosítási korlátozást, figyelembe kell venni.140
(11) Állattartás kizárólag a keletkező trágya kezelésének, ártalmatlanításának megoldásával folytatható.141
13. § (1) Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően
víz-, szénhidrogén) aljzaton végezhetők.
(2) A belterületi határ menti és külterületi fejlesztési területek kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően kell végrehajtani, a művelés alóli kivonásig az eredeti művelési ágnak megfelelő területhasznosítást kell folytatni.
(3)142 Az új beépítésre szánt területeken és az új birtokközpontokon épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a humuszos termőréteg védelméről – összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról – gondoskodnia kell. A termőföldet lehetőség szerint a beruházással érintett területen kell elhelyezni.
(4) Feltöltések kialakítása, tereprendezés során kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Terület-előkészítés, bontás-építés során előkerülő szennyező anyag, vagy szennyezett talaj gyanúja esetén az anyagokat az építtetőknek meg kell vizsgáltatni, a vizsgálatok során megállapított veszélyességi foknak megfelelően a szennyezett anyagot lerakóhelyre, vagy arra jogosult ártalmatlanító szervezetnek kell átadni. Kotrási iszap műszaki beavatkozás során történő felhasználása kizárólag műszaki bevizsgálás eredményétől függően lehetséges.
(5) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága, továbbá és rézsűről lefolyó csapadékvíz összegyűjtése és elvezetése a telek területén belül biztosítható legyen. A szomszéd telkekre csapadékvíz nem vezethető át.
(6) 15 % alatti tereplejtésnél, 1,5 m-nél nagyobb feltöltések, ill. bevágások, valamint 25º-nál nagyobb hajlásszögű rézsűk egy tagban nem alakíthatók ki.
a) 1,5 m-nél magasabb szintkülönbségek esetén a rézsűt lépcsőzve (több tagban) kell kialakítani. Az egyes rézsűk között, legalább 1,0 m széles zöldfelület, növényekkel beültetett sáv alakítandó ki. 15 %-ot meghaladó tereplejtés esetén 45°-nál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki.
b) A rézsűk felületének legalább fele talajtakaró növényekkel, illetve cserjékkel ültetendő be.
Környezeti zaj és rezgés elleni védelem
14. § (1) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, ill. engedélyezhető, valamint környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a zaj ellen védendő létesítmények környezetében a jogszabályban meghatározott, az illetékes hatóság által a létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési határértékeket nem haladja meg.
(2)143 Új út tervezésekor a környezeti zaj elleni védelem eszközei (az új út burkolata, közlekedési zöldfelület kialakítása), valamint az út melletti területeken a meglevő és elhatározott terület-felhasználások figyelembevételével tervezendők.
(3) Meglévő épületek átépítése esetén, amennyiben az épület védendő homlokzata előtt a közlekedési környezeti zajszint miatt a külső téri zajterhelési határértékek nem teljesíthetők, zaj ellen védendő épületek, valamint a védendő helyiségek (pl. iroda, kollégium, oktatási intézmény) kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a vonatkozó belső téri zajterhelési határértékek teljesülnek.
(4) Az Apolló sportrepülőtér térségében a területhasználatok tervezése, környezeti zajra érzékeny építmények elhelyezése az SZ-DK/1 jelű szabályozási terven feltüntetett, nappali időszakra
(600-2200) vonatkozó 60 dB-es isophone görbe által érintett területek figyelembevételével történhet.
15. §
[155] Módosította: 16/2019.(VI.28.) önk. rendelet
16. § (1)144 Az alápincézett, vagy a szabályozási terven „csúszásveszély elhárításának feltételével beépíthető terület”-ként jelölt talaj- és felszínmozgás által veszélyeztetett területeken:
a)145 építészeti tervezés és az építési tevékenység csak talajvizsgálati jelentés alapján, valamint a talajvizsgálati jelentésben meghatározott esetekben geotechnikai terv alapján lehetséges, amely az alapozási módon túl kitér az állékonyság megőrzésére, a vízelvezetésre, a bevágások és feltöltések létesítésének lehetőségére,
b)146 a felszíni csapadékvíz, szivárgó víz elvezetésének szakszerű megoldásáról az építmény építésével egyidejűleg kell gondoskodni,
c)147 tereprendezés és támfal átépítése, vagy új támfal építése csak a rézsűállékonyság javítása, a csúszásveszély, vagy omlásveszély elhárítása érdekében történhet,
d)148 a támfalak átépítése, új támfalak létesítése megfelelő és ellenőrizhető vízelvezető rendszer kiépítésével együtt történhet.
(2) Az alápincézett területeken a felszín feletti épület, építmény bővítésével, új épület létesítésével nem lehet veszélyeztetni a felszín alatti pincék állékonyságát, vízzáróságát. Felszín fölé kivezetett pinceszellőző kémények megőrzendők, el nem építhetők.
(3) Nyilvántartott, illetve a pincetérképen rögzített, a felszíni telektulajdontól független pince bővítése a felszíni telektulajdonos hozzájárulása nélkül nem végezhető.
(4) Felszínmozgás-veszélyes, alábányászott, alápincézett és barlang-előfordulásos területek felszínét az erózió csökkentése érdekében füvesíteni kell.
(5)149
(6) Belterületi és a belterületi határ 100 m-es körzetében lévő pince, ivóvízzel történő ellátása csak a szennyvízhálózatra történő egyidejű rákötés esetén lehetséges.
(7) Külterületen lévő barlangok nyílásának 50,0 méteres környezetében épület nem létesíthető, egyéb építmény a szakhatóság engedélye alapján helyezhető el.150
17. § (1) Elővásárlási jog
18. § (1) A telekalakítás szempontjából kialakult állapot, tömb esetén – e rendelet és a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában – új építési telket osztani csak akkor lehet, ha:
a) az új kialakuló építési telek mindegyike eléri az övezetre meghatározott legkisebb telekterületet,
b) az új építési telek a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas,
c) a létrejövő új építési telkek utcai - szabályozási vonalon mért – telekszélessége eléri zártsorú beépítési mód esetén a 8,0 m-t, oldalhatáron álló és ikres beépítési mód esetén a 12,0 m-t, szabadon álló beépítési mód esetén a 14,0 m-t.156
d) az új építési telek utcai telekszélessége a kialakult tömb utcaszakaszán az átlagos telekszélességtől maximum ± 50 %-kal tér el.
e) ha az közművesítési okokból vagy közműlétesítmény elhelyezése érdekében, valamint nyomvonal jellegű építmény, egyéb kiszolgáló út, kerékpárút, gyalogút átvezetéséhez, parkoló létesítéséhez szükséges.
f) beépítettsége és beépíthetősége a szomszédos ingatlanok használatát, beépítését nem korlátozza,
g) a közterületnek gépjármű közlekedésre alkalmas részéről gépjárművel közvetlenül megközelíthető, vagy magánúti kapcsolattal rendelkezik, és a közművekkel történő ellátása biztosított vagy biztosítható,
h) külterületen a beépítésre szánt különleges építési övezetben, vagy a különleges beépítésre nem szánt övezetben a létrejövő új telkek kiszolgáló út menti, vagy az építési helyen mért telekszélessége eléri a minimum 40,0 m-t,157
i) kertes mezőgazdasági területen a létrejövő új telkek kiszolgáló út menti, vagy az építési helyen mért telekszélessége eléri a minimum 12,0 m-t.158
(2) Kötelező telket alakítani az ingatlant érintő építési, rendeltetés-változási vagy fennmaradási engedélyezést és bejelentéssel járó építést megelőzően:
a) ha a szabályozási terv belterületen, vagy külterületen beépítésre szánt építési övezetbe sorolt telken, meglévő közterület szélesítéséről, változtatásáról, vagy áthelyezéséről rendelkezik. Ha a telekalakítás következtében az új építési telek beépítési paraméterei eltérnek az övezetre meghatározott paraméterektől (kialakítható legkisebb telekterület, legnagyobb beépítettség), az eltérés legfeljebb ± 15 % lehet,159
b) tömbbelsőben telekcsoport (7-nél több új építési telek létrejöttekor) és a telekcsoportot kiszolgáló köz, vagy magánút építésekor, telekalakítási terv szerint, a megvalósítás időszerűsége és a tényleges igénybevétel esetén. Ezt a területet a megvalósításig az építési telek be nem építhető sávjaként kell kezelni, és a beépítési mérték felső határának meghatározásánál a telekterületbe nem lehet beszámítani,160
c) gazdasági területen, meglévő magánút szélesítése esetén, a szabályozási terven rögzített helyen és mértékben, valamint e rendeletben meghatározott szélességnél keskenyebb meglévő magánút esetén,
d) közterülethez kapcsolódó telekigényes közműlétesítmény számára. A telek területének nagyságát és méreteit a közműlétesítmény technológiai igényei határozzák meg.161
(3)162 A telekalakítással egy időben, a szabályozási vonallal érintett telekrészt közterületként, közútként, vagy közhasználat elől el nem zárt magánterületként kell az ingatlan nyilvántartásba bejegyezni. Külterületen és jelentős átalakulásra tervezett telkeket érintően a telekalakítás elmaradása esetén kerítés, épület, építmény csak a szabályozási vonal és a beépíthetőség felső határának figyelembevételével helyezhető el.
(4)163 A már meglévő, az övezeti előírásokban meghatározott területnél kisebb telkek esetében a telekhatárok változása, –közterület határváltozásának kivételével- csak akkor lehetséges, ha a telekhatárok megváltoztatásával az érintett telek mérete nem csökken.
(5) Közterület növelése/átalakítása során a Lk és Vt övezetekben visszamaradó, beépíthető telek minimális területe 150 m2.
(6) A város meglévő és tervezett belterületén új nyúlványos telek a szabályozási terven jelölt eseteken kívül csak abban az esetben alakítható ki,
a) ha meglévő zárványtelek közútról történő megközelítését szolgálja, és
b) ha úgy jön létre, hogy az építési telek nyúlványa:
ba) lakótelek esetén 2 db lakásig legalább 4 m, 6 db lakásig legalább 6 m széles,
bb) ipari, kereskedelmi és gazdasági, vagy vegyes területen legalább 8 m széles.
c)164
d) Egymás mellett legfeljebb két teleknyél vagy két magánút létesíthető.
(7) Közterület felé eső telekhatárt rendezni a tulajdonos és az önkormányzat közötti megegyezés alapján akkor is lehet, ha a szabályozási terven szereplő közterületi szélesség növelését, esetleg szűkítését a kerékpárút, a biztonságos járdaszélesség, a forgalmi sávszélesség, a buszöböl, megállóhely, a közcélú parkoló külön-külön, vagy együttes megépítése, valamint az egységes útsorfa telepítése a megállapodás alapját képező telekhatár rendezést szükségessé teszi.165
(8)166 Ha a külterületi közutak, vagy közhasználat elől el nem zárt magánutak szabályozási terven rögzített szélesítése nem hajtható végre, az ingatlan nyilvántartás szerinti közterületi telekhatárán kerítés, melléképület, melléképítmény, épület építmény nem építhető csak a szabályozási vonal figyelembevételével. Ez alól csak a közműépítmény a kivétel.
(9)167 Az övezeti előírásokban a kialakítható legkisebb telekterület ha
a) „K” jelölésű, az olyan kialakult telekterületet jelent, melyen közterület alakítása érdekében végzett telekmegosztáson kívül egyéb terület csökkentés nem végezhető, területének növelése telekösszevonással lehetséges,
b) (K) vagy …/K jelölésű, akkor a közterületi célú telken kívül új telek csak a megadott értéknek megfelelő alapterülettel alakítható ki, a meglévő, kialakult telekterület a meghatározott értékig csökkenthető.
19. § (1) A telekalakítás során magánút céljára az alábbi minimális szélességi méretek tartandók be:
a) lakóterületi kiszolgáló magánút, ha csak lakófunkció létesül a kiszolgált területen:
aa) min. 6 m, ha legfeljebb 6 db lakást szolgál ki,
ab) min. 8 m, ha 6-nál több lakást szolgál ki.
b) gazdasági területen az új magánút szélessége:
ba) min. 10 m lehet egy telek kiszolgálása esetén,
bb) min. 12 m, ha legfeljebb 4 db telket szolgál ki,
bc) min. 14 m, ha 4 db teleknél többet szolgál ki.
c) Ha a közterület növelése magánút kiegészítéssel biztosítható, akkor a fenti minimális szélességi méretek a közút és a magánút együttes méreteként is létrejöhet.
(2) A műemléki jelentőségű területen, a műemléki környezetben és a helyi épített értékvédelemre javasolt területen a telekszerkezet megőrzése érdekében telekalakítás a következő feltételekkel engedélyezhető:
a) kialakult „kistelkes” telekstruktúrájú területen – a telkek beépíthetőségének biztosítása érdekében – a telkek max. 250 m2 mértékig vonhatók össze.
b) a 250 m2-t meghaladó telkeknél csak olyan telekhatár-rendezés engedélyezhető, melynek következtében az érintett telkek együttes területe legfeljebb ± 15 %-kal változik.
Közterület alakítási terv (KAT)
20. § (1) Új, vagy használatot váltó közterület kialakításának, felújításának, átalakításának igénye esetén, valamint a szabályozási terven jelölt helyekre KAT-ot kell készíteni (pl.: közterületen történő parkolási igény, a közösségi funkciót befogadó építmény létesítésének igénye, pavilon korszerű újraépítésének igénye, köztárgy elhelyezése közterületen, burkolat felújítás, közműfelújítás, forgalomcsillapítás összehangolt és megtervezett megoldásai, valamint zöldfelület átalakítása és felújítása).
21. § (1) Az új közműhálózatokat közterületen, vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton kell megépíteni.
(2) A felszín alatti vizek védelme érdekében a megújuló energia használat és a geotermikus hasznosítás a fokozottan érzékeny területeken csak abban az esetben történhet meg, ha az nem veszélyezteti a fürdőkörnyéki forrásokat.
22. § (1) Új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál NA100-asnál kisebb keresztmetszetű vezeték nem építhető. Az ágazati előírások szerinti távolságban föld feletti tűzcsapok elhelyezése kötelező.
(2) Mindenféle házi-kút az önkormányzat jegyzőjének hatósági engedélye alapján létesíthető.
(3) A település beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha:
a) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 3 m3-t,
aa) a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100 m-en belül nem tud, akkor a térség közcsatorna hálózatának kiépítéséig ellenőrzötten - zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani. A szennyvízgyűjtő medence szippantó kocsival történő megközelítését, minden időjárási viszonyban járható, teherbíró úton, biztosítani kell,
ab) Ha a közcsatorna hálózat kiépítése a beépítésre nem szánt területet 100 m távolságon belülig megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre,
ac) A keletkező szennyvizek tisztítására közcsatorna hiányában, helyben létesített szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható.168
b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 3 m3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m-en belül nem tud és megfelelő befogadó rendelkezésre áll, egyéb előírások nem tiltják, az illetékes szakhatóság hozzájárul a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A kisberendezés védőtávolság igénye nem nyúlhat túl az engedélyt kérő telkén. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz.
(4) Kereskedelmi szolgáltatói és ipari rendeltetések csak akkor köthetnek rá a városi szennyvízhálózatra, ha a kibocsátott szennyvíz szennyezettsége nem haladja meg a jogszabályban előírt határértéket, amit megfelelő előtisztítással kell biztosítani.
(5) A szennyvíz-tisztítótelep a szabályozási terven jelölt
a) védőtávolságán belül:
23. § (1) Beépített, illetve beépítésre szánt területen az ingatlanok új villamos energia bekötése csak földalatti csatlakozás kiépítésével történhet ott is, ahol a közhálózat föld feletti kivitelezésű.
(2) Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad.
(3)172
(4)173
24. § (1) Középnyomású földgázzal ellátott területen telkenként egyedi, házi nyomásszabályozókat kell elhelyezni.174
(2)175
(3)176
(4)177
25. § [190] Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
26. § Belterületen és a belterülethez közvetlenül kapcsolódó beépítésre szánt területek építési övezeteiben épület csak teljes közművesítéssel helyezhető el. A települési szennyvízcsatorna-hálózat kiépítéséig ideiglenes közműpótlóként zárt gyűjtő létesíthető a hatályos jogszabályok alapján, vagy korszerű szakszerű környezetbarát közműpótló szakhatósági hozzájárulással.
27. § (1) Az 1. § (1)-ben lehatárolt területen a telkek beépítési módja lehet:
a) zártsorú, és zártsorúsodó hézagosan zártsorú,
b) oldalhatáron álló,
c) ikresen csatlakozó,
d) szabadon álló,
e) szabadon álló csoportos178.
(2) Zártsorú és zártsorúsodó beépítés lehet:
a) telekhatártól telekhatárig tartó, két tűzfallal csatlakozóan a közterületi telekhatár mentén teljesen zárt épületelhelyezés,
b) zártsorúsodó hézagosan zártsorú, amelynél legalább 3 m, vagy a szabályozási terven jelölt oldalkert tartásával tömör vagy áttört kerítés szakasszal és hézaggal megszakad a beépítés az építési helyen belül az oldalhatárok mentén, vagy a telek középső részén,
c) az, ahol a közterületi telekhatáron térfal alakul ki a beépülési hézag előtt homlokzatot formáló módon épített kapuépítménnyel, mely legalább 3,0 m-es magassággal tető jellegű felső lezárással létesül,179
d) 250 m2-t elérő telekterület esetén a zártsorú építési helyen belül csoportházas épület is létesíthető (pl.: láncház, patio, átrium ház).
(3) Oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó építési hely, a tájolás szempontjából kedvezőtlen oldalhatár és oldalkert között helyezkedik el, ahol az építési helyen belül az épület az oldalhatártól legfeljebb 3,0 m-nél kisebb távolságra helyezhető el, a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában.
(4) Zártsorú beépítési mód esetén az épületek beforduló oldalsó és hátsó szárnyainak, valamint beforduló szárny nélküli beépítés esetén a hátsókert irányába nyúló szárnyának homlokzatmagassága legfeljebb 5,0 m lehet kivéve, ha az illeszkedés szempontjai nagyobb magasságot nem kívánnak meg.180
(5) Szabadon álló csoportos beépítés esetén egy telken belül legalább három rendeltetési egység van egymáshoz sorolva.181
28. § (1) A terv területén – a szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában – az előkert mérete:
a) a kialakult állapothoz, a szomszédos telkek előkertjeinek méretéhez igazodó kell, hogy legyen. Kialakult kertes utcaszakaszoknál az utcaszakaszra jellemző előkertmélység a meghatározó.
b) Új utcaszakaszok beépülésénél előkert nélküli utcakép nem létesíthető. 10 % alatti tereplejtés esetén az előkert mélysége 5-10 m között változhat, 10 % feletti tereplejtés esetén az előkert mélysége 3-15 m között határozható meg az utcától lejtő és az utcához képest emelkedő telek esetén.
(2) Az előkertnek a közterület felőli 5 m-es sávjában az alábbi építmények helyezhetők el:
a) kertberendezési tárgy,
b) kerti építmények,
c) terepszint alatt ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,
d) közmű-becsatlakozás építménye,
e) közműpótló építmény,
f) a kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály tároló, trafóház,
g) antenna oszlop, zászlótartó oszlop 6,0 m magasságig.
(3) Előkert nélküli utcaszakaszokon a közterületi határ egyben a kötelező építési vonal a szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában. Az építési vonalra kell illeszteni az épület közterület felőli homlokzatának legalább 2/3 részét. A telek oldalhatárától mért 1,5 métertől kezdődően az építési vonaltól legfeljebb 1,5 méteres sávban mozoghat az épület homlokzati síkja.182
(4) Az oldalkert legkisebb szélessége:
a)183 szabadon álló és ikresen csatlakozó beépítési mód esetén az építési övezetekben megengedett legnagyobb épületmagasság mértékének fele, de legalább 3 m.
b) zártsorú beépítési mód esetén:184
ba) új épület építésekor a megengedett legnagyobb épületmagasság mértéke, hátsókert irányú meglévő épületrészek átépítésénél, bővítésénél a tényleges épületmagasság mértéke a minimális oldalkert, de legalább 4,0 m.
bb) Szomszédos telken álló meglévő épületek párhuzamos udvari szárnyainak homlokzatai közötti legkisebb távolság a bővítést követően nem lehet kisebb a nagyobb tényleges épületmagasságnál, vagy a tűztávolságnál.
c) oldalhatáron álló beépítési mód esetén új épület építésénél az oldalkert nem lehet kevesebb a tényleges épületmagasságnál, de legalább 4,0 m-nél. Meglévő épület esetén az oldalkert nem lehet kevesebb az építési övezetekre előírt épületmagasság 2/3-ánál, oldalkerti tűzfalképzés esetén nem lehet kevesebb 4,0 m-nél.185
(5) Az oldalkertben a melléképítmények közül elhelyezhetők:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb
2,0 m-es belmagassággal), kerti napkollektor.
(6) A hátsókert mérete a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában:
a)186 nem lehet kisebb sem az övezetben meghatározott legnagyobb épületmagasságnál, sem az épület, épületrész hátsókertre néző homlokzatának tényleges magasságánál, de legalább 6,0 m kell, hogy legyen.
b) Hátsókert nélküli beépítés védett épület, vagy védett terület esetén, a kialakult állapotnak megfelelően, az illeszkedés általános szabályainak figyelembevételével engedélyezhető, a településképi véleményezési eljárás állásfoglalásának figyelembe vételével.
c) Lakó építési övezetekben megfelelő telekmélység esetén az előírt szükséges elő- és hátsókert biztosítása mellett az építési hely mélysége legfeljebb 35 m lehet, amelyen túli telekterület hátsókertnek tekintendő.187
(6a)188 Hátsókertben - ha az övezeti előírás, vagy a szabályzási terv erről külön nem rendelkezik – nem helyezhető el mosókonyha, nyárikonyha, gépkocsi és egyéb tároló épület. A hátsókertben álló meglévő gépkocsitárolók, meglévő melléképületek újraépíthetők a beépítési mérték felső határának betartásával.189
(7) Zártsorú beépítési mód esetében a traktusszélességeket a következők szerint kell meghatározni a szabályozási terv vagy a HÉSZ eltérő rendelkezésének hiányában:190
a) lakóövezetekben és településközpont vegyes övezetekben a tisztán lakó vagy lakóval vegyes rendeltetésű új épület utcai és az azzal párhuzamos hátsó beforduló szárnyának mélysége nem lehet több 12 m-nél,191
b) oldalhatáron beforduló (L, C, vagy U alakú) beépítés esetén a beforduló oldalszárny traktusszélessége legfeljebb:
ba) 7 m lehet telekhatár menti félnyeregtetős épületlezárásnál, új takaratlan tetőtéri tűzfalnál,
bb) vagy legfeljebb 12 m, nyeregtető létesítése esetén,
c) a beforduló oldali új szárnyak tömbön belüli zártsorú, zártudvaros beépülést nem hozhatnak létre.
d)192 beforduló szárny nélküli beépítés esetében az építési hely a maximum 12 m mélységű utcai szárny területéből és a hátsókert irányában az utcai szárny maximális mélységének oldalhatárokra eső sarokpontjaira szerkesztett 45˚-os szögben lehatárolt területből adódik. Ebben az esetben a hátsókert felé nyúló épületszárny maximum 12 m szélességű lehet, a mellette lévő oldalkert szélessége mindkét oldalon legalább az épületmagasság mértéke.
Zártsorú beépítési mód beépítési lehetőségei (magyarázó ábra)
29. § (1) Abban az esetben, ha az építési hely – a szabályzat vagy a szabályozási terv alapján – kisebb a megengedett övezeti beépítési határértéknél, az építési hely által kijelölt terület nagyságát kell figyelembe venni.
(2) A szerkezeti jelentőségű zöldfelületekként jelölt területeket a telek beépítési mértéke számításánál 50 %-os mértékig lehet csak figyelembe venni.
(3)194
(4)195 Az övezeti paramétertáblázatban a „legnagyobb beépítettség” értéke a „K”, vagyis a kialakult jelölése az alábbiakat jelenti:
a) amikor a paramétertáblázatban a kialakult beépítettség „K” jelölésű, akkor a meglévő, kialakult beépítettség fenntartható, újra megépíthető, de nem bővíthető,
b) amikor a paramétertáblázatban a kialakult beépítettség jele egy számértékkel együtt szerepel, azaz „…/K”, vagy „…(K)” jelölésű,
ba) amikor a meglévő beépítettség a megadott értéknél kevesebb, akkor az a megadott értékig növelhető,
bb) amikor a megadott értéket meghaladó az igazoltan kialakult beépítettség, akkor bontás után a kialakult beépítettség újra létrehozható, azonban tovább nem bővíthető akkor sem, ha az OTÉK által lehetővé tett legmagasabb értéket még nem érte el.
c) a b) pontban szereplő „igazoltan kialakult beépítettség” a hivatalos térképen ábrázolt épületeket jelenti.
Az épületmagasság meghatározása [209] Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
30. § (1) [210] Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet A 15 %-ot meghaladó tereplejtésű építési helyen az épület, építmény lejtőláb felőli homlokzati felületére számított homlokzatmagassági értéke nem haladhatja meg az építési övezetre, övezetre meghatározott legnagyobb épületmagassági érték 1,5-szörösét.
(2) Új épület építésekor, illetve meglévő épület átalakításakor magastetős, oromfalas kialakítás alkalmazásakor az építési övezeti előírásban meghatározott legnagyobb épületmagasság értéke legfeljebb 1 m-rel növelhető, amennyiben az oromfalas homlokzat az épületmagasság számítása során figyelembe veendő.196
(3)197 Az övezeti előírásokban a legnagyobb épületmagasság „kialakult jelölése” az alábbiak szerint értendő:
a) amikor a paramétertáblázatban a legnagyobb épületmagasság „K” jelölésű, akkor a meglévő, kialakult épületmagasság fenntartható, újra megépíthető, kivéve, ha 1,5 métert meghaladóan tér el a közterülethatár menti szomszédos főépületek magasságától, mely esetben csak a településképi véleményezési, vagy a településképi bejelentési eljárás során kapott támogató vélemény alapján lehet azt újra érvényesíteni,
b) amikor a paramétertáblázatban a kialakult épületmagasság jele egy konkrét számértékkel együtt szerepel, azaz „…/K”, vagy „…(K)” jelölésű akkor a megadott értékig növelhető az épületmagasság, de ha azt meghaladó, akkor azt újra nem lehet kialakítani, csak fenntartani,
c) az előkert nélküli, utcavonalon történő építésnél a kialakult épületmagassági érték meghatározását az oldalhatár menti szomszédos telkeken álló utcafronti épületmagassághoz, vagy csatlakozó épületek magassági értékéhez kell igazítani, kivéve, ha a településképi véleményezési, vagy a településképi bejelentési eljárás során más szakmai döntés születik.”
Létesíthető lakások és rendeltetési egységek számának meghatározása
31. § (1) Ln… jelű építési övezetekben a telekkel rendelkező ingatlanokon a lakások száma az OTÉK által előírt parkolók biztosítása mellett korlátozás nélkül építhető198.
(2) Lk... jelű legfeljebb 5,5 m-es épületmagasságú építési övezetekben a telkenként kialakítható rendeltetési egységek és lakások számának maximuma:
a) a telekméret és a beépítési paraméterek alapján számítható elvi bruttó össz-szintterület
100-zal történő osztásából adódó lefele kerekített érték lehet, de 1250 m2 telekterület alatt legfeljebb 4, 1250 m2 telekterületnél vagy a felett legfeljebb 6 lehet.
b)199
(3) Lk... jelű 5,5 m-nél nagyobb épületmagasságú építési övezetekben a telkenként kialakítható rendeltetési egységek és lakások együttes számának maximuma a telekméret és a beépítési paraméterek alapján számítható elvi bruttó össz-szintterület 100-zal történő osztásából adódó lefele kerekített érték, de legfeljebb 10 lehet200
a)201
b)202
c)203
(4) Lke/… jelű építési övezetekben a telkenként kialakítható rendeltetési egységek és lakások együttes száma – a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában – maximum 2 db lehet.204
(5) Lk… jelű építési övezetben – egyéb előírás hiányában – szállás szolgáltató rendeltetés esetén az önállóan üzemeltethető szállásegységek száma nem haladhatja meg az építési övezetben számított megengedett rendeltetési egységszámot.205
(6) A kialakítható rendeltetési egységek száma csak abban az esetben érvényesíthető, ha a telken belüli a minimális zöldfelület biztosított és a rendeltetésekkel összefüggésben előírt számú gépjárművek elhelyezése a telken belül, vagy egyéb igazolt módon megoldható.206
(7)207 Lk…. jelű építési övezetekben - amennyiben a szabályozási terv másként nem rendelkezik-:
a) Ha az építési telek az építési övezeti előírásoknak és a HÉSZ telekalakítási szabályainak megfelelő módon több építési telekre lenne osztható, akkor az egyes kialakítható telkekre számítható lakásszám a telken, megosztás nélkül együttesen érvényesíthető.
b) a legfeljebb 2 építési telek összevonásával létrejövő, az övezetben kialakítható legkisebb telekterület kétszeresét elérő vagy meghaladó építési telek esetében az összevonás előtti telkekre számított lakásszám a telekösszevonás után összesítve érvényesíthető.
A terepfelszínen és a terepszint alatti beépítettség és a beépítési hely meghatározása
32. § (1) Az építési telken a terepszint alatti új beépítés –eltérő rendelkezés hiányában:208
a) szabadon álló vagy ikres beépítési mód esetén 15 % alatti tereplejtésnél a felszín feletti beépítési mértékig, 15 %-ot meghaladó tereplejtésnél a felszín feletti beépítési mérték
1,25-szereséig létesíthető. [224] Módosította: 41/2016.(XII.23.) önk. rendelet
b) zártsorú, vagy hézagosan zártsorú beépítési mód esetén a felszín alatti beépítés mértéke az építési övezetben, az övezetben megengedett beépítésnek legfeljebb 1,5-szerese lehet.
(2) A felszín alatti beépítés - ha erről a szabályozási terv, vagy az övezeti előírás másként nem rendelkezik - a hátsókerti telekhatárt legfeljebb 3,0 m-ig közelítheti meg. Lejtő irányú telekhatár egyikén a csapadékvíz, vagy rétegvíz elvezetését biztosítani kell.209
(3) Egyes építési övezetekben a kötelező zöldfelületi arány megtartása és egyéb vonatkozó jogszabályi előírások figyelembe vétele mellett kizárólag gépjárműtárolás céljára a telek teljes területén alkalmazható a térszint alatti építés.
(4) Terepszint alatti gépkocsi tároló rámpája közterületen nem alakítható ki.
(5) A terepszint alatt beépíthető területet úgy kell kialakítani, hogy:
a) az előkertben – a jogszabályban megengedett építményeken túlmenően – csak terepszint alatt kialakított gépkocsi tároló megközelítéséhez szükséges építmény kerülhet elhelyezésre.
b) a hátsó telekhatártól mért 3 m-es sávban fás növényzet telepítésére alkalmas területsáv maradjon, amely előírástól eltérni ott szabad, ahol:
ba) a kialakult beépítés,
bb) az illeszkedési szabályok alkalmazása
nem teszi lehetővé az előírás érvényesítését.
(6)210 Közterületen terepszint alatt:
a) szabályozási terven jelölt építési helyen, vagy
b) KAT alapján, és
c) a terület tulajdonosával kötött megállapodás szerint
építhető gépjárműtároló, közcélú rendeltetésű építmény.
(1)211 Közterület fölött építményt, építményrészt elhelyezni csak látványterv készítése és településképi véleményezési, vagy településképi bejelentési eljárás támogató véleménye mellett lehet.
33. § (1) Új rendeltetési egységekhez és a meglévők bővítéséhez tartozó gépkocsik elhelyezéséről telken belül kialakított parkolóban, terepszint alatti garázsban, vagy az épületek tömegén belül, valamint az övezetek részletes előírásai alapján kell gondoskodni.
1 db, legalább kétszer iskolázott fa telepítésével történhet.
34. § (1) Az utcavonalon a kerítés helye a közterületi határon van, kivéve
a) a megállapodásban rögzített közhasználat céljára átadott telekrész esetében, amikor a szabályozási terv, vagy a megállapodás jelöli ki a kerítés helyét,218
b) közterületi kiszabályozással érintett telek esetében, a még végre nem hajtott szabályozási vonalon.
c) előkertes beépítésnél hátrahúzott beépítési vonalnál átépülő utcakertes területeken.219
(2)220
(3)221 Hézagosan zártsorú beépítés esetén a közterülethatár menti épületek között a homlokzat jellegű kerítés magassága legalább 2,20 m, legfeljebb 3,50 m lehet. A kerítésen legfeljebb egy 3,5 m széles behajtót (vagy garázsbejáratot) és egy személybejáratot lehet létesíteni.222
(4) A Mátyás király utca, Vörösmarty Mihály utca és Kertész utca kétoldalán az új beépülés kapcsán kialakuló előkertek területe nem keríthető el, a telekhatáron annak jelzésére max. 1,0 m magas sövény telepíthető, csak jelképes kerítés létesíthető.223
(5)224
(6)225 Kerítés építésére vonatkozó rendelkezések - a HÉSZ egyéb rendelkezésének hiányában:
a)226 A beépítésre szánt területek építési övezeteiben zártsorú, oldalhatáron álló, ikres vagy szabadon álló beépítési módnál:
aa) a közterületi telekhatáron álló kerítés magassága, áttört és tömör kialakítás esetén is legfeljebb 2,0 m lehet az utcai járdavonalhoz, illetve a rendezett terephez viszonyítottan.
ab) 16,0 m-nél keskenyebb közterületek saroktelkén csak 80 %-ban áttört kerítés létesíthető. A közlekedésbiztonsági belátást növénytelepítéssel sem lehet korlátozni.
ac) a nem közterületi telekhatáron álló kerítés magassága, áttört és tömör kialakítás esetén is legfeljebb 2,5 m lehet a rendezett terephez viszonyítottan.
ad) pincés övezetekben legfeljebb 2,0 m magasságú kerítés létesíthető a közterületi telekhatáron és az építési sáv + 6,0 méter hosszban az oldalsó telekhatáron, ha a pincés terület hátsó vagy oldalsó telekhatára közterülettel, általános vagy kertes mezőgazdasági területtel határos.
b)227
c) Beépítésre nem szánt terület övezeteiben kerítés az alábbi esetekben és csak áttört formában építhető
ca) épület létesítése, egyéb építmény vagyonvédelem esetén,
cb) ültetvény védelme, vadkár elleni védelem esetén,
cc) terepszint különbségből adódó baleset elkerülése érdekében.
(7)228 Amennyiben a telek határvonalán támfal építése szükséges:
a) a kerítés magasságát a támfalhoz csatlakozó magasabb oldali terepszinttől kell mérni, de a támfal és a kerítés együttes magassága – az alacsonyabb terepszinttől mérve - nem haladhatja meg a megengedett kerítésmagasság 1,0 méterrel növelt értékét.
b) A támfal magassága, ha eléri, vagy meghaladja a megengedett kerítésmagasságot, akkor a támfal tetején kerítés, lebukás-gátló mellvéd legfeljebb 1,0 m magasságú lehet.
c) Ha a szükséges támfalmagasság a lebukást gátló mellvéddel együtt meghaladja a 4,0 métert, akkor a támfal legfeljebb 3,0 m magas egységenként teraszolva, az egységek között legalább 1 m széles növénybeültetésre alkalmas sávval, kő-, vagy támfalépítő elem burkolattal alakítható ki.
d)229
(8)230 Az épületek terepszintre való illesztésekor 15 % alatti tereplejtés esetén tilos a természetes terepszint ± 1 m-nél nagyobb méretű megváltoztatása. 15 %-ot meghaladó tereplejtés esetén a talajvizsgálati jelentésben meghatározott esetekben geotechnikai terv megállapításait figyelembe véve a természetes terep megváltoztatása legfeljebb 4,5 m lehet.
(9) Az erózió elleni védelem és a tájkarakter megőrzése érdekében új rézsűk legfeljebb 1:1 arányú meredekséggel alakíthatók ki, tereplemosódást akadályozó, gyeppótló növénytelepítéssel.
(10)231
(11) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága, a rézsűről lefolyó csapadékvíz összegyűjtése és elvezetése a telek területén belül biztosított legyen.232
35. § (1) Az építési telkek minimálisan kialakítandó zöldfelületein:
a) a zöldfelület nagyságához mérten 150 m2-ként legalább 1 db nagy vagy közepes lombkoronát növelő fa, és 10 db cserje telepítendő.
b) A melléképítmények közül Lk…, Lke…, Vt…, Üh… jelű építési övezetekben:
ba) kerti építmény, pihenést és játék célját szolgáló építmény, kerti víz és fürdőmedence
3 m2-ig, kerti épített tűzrakó-hely, kerti lugas, kerti szabadlépcső, tereplépcső és lejtő,
bb) szabadon álló és legfeljebb 6,00 m magas antennaoszlop, zászlótartó oszlop, napkollektor helyezhető el.
c) Télikertet (üvegházat) önállóan a teleknek a szomszédos telekkel közös határától legalább
1,5 m távolságra szabad elhelyezni, ha az övezeti előírások lehetővé teszik.
d) A szabályozási terven megtartandó, vagy kialakítandó zöldfelület az 1 hektárt el nem érő alapterületű telken egy helyen, az 1 hektár alapterületet meghaladó telken, két helyen legfeljebb 8,0 méteres szélességben ki-behajtást biztosító út céljára, megszakítható.
(2) Az építési telkek zöldfelületein csak kertberendezési tárgyak helyezhetők el, térarányt megváltoztató építmények (pl.: lábon álló kerti tető) csak építési helyen belül létesíthetők és csak a beépítési mértékbe beszámítottan.
(3) A zöldfelületi számításnál zöldfelületként nem vehető figyelembe.
a) a vízzáró, vagy vízáteresztő burkolattal ellátott belsőút, parkoló,
b) a 1,0 m-nél keskenyebb ökológiailag passzív sáv,
c) a 1,0 m-nél keskenyebb fásítás felülete,
d)233
(4) Minden olyan építési övezetben, ahol 2-nél több lakás létesül, a létrehozandó -fenntartandó zöldfelület nem lehet kisebb sem az övezeti előírásokban meghatározott százaléknál, sem lakásonként 25 m2-nél.234
36. § (1) Állattartás céljára szolgáló építményt csak az alábbiak szerint szabad létesíteni.
a) Haszonállat elhelyezésére szolgáló helyiség, istálló, ól, ketrec egyéb építményektől, műtárgyaktól, létesítményektől való távolsága:
aa) nagytestű haszonállat istállója és sertésól a lakóépület legközelebb levő nyílászárójától 16 m-re, fúrt vagy ásott kúttól 25 m-re, szomszéd lakóépülettől 15 m-re,
ab) kistestű haszonállat és egyéb állat ólja, ketrece a lakóépület legközelebb levő nyílászárójától 6 m-re, fúrt vagy ásott kúttól 25 m-re, szomszéd lakóépülettől 10 m-re,
ac) trágya- és trágyalétároló a lakóépület legközelebb levő nyílászárójától, közterülettől 16 m-re, fúrt vagy ásott kúttól 25 m-re, szomszéd lakóépülettől 15 m-re, a felszíni vizektől külön jogszabályban meghatározott távolságra helyezhető el.
b) Haszonállatot tartani csak jól tisztítható, hézagmentes padozatú, szilárd burkolatú létesítményben szabad. Nagytestű haszonállat esetében a trágyalét zárt, szivárgásmentes trágyalé-gyűjtőbe kell elvezetni. A trágyát csak fedett, szivárgásmentes, szükségszerűen kezelt és fertőtlenített trágyagödörben, illetve trágyagyűjtőben lehet tárolni.
Védőtávolságok, építési korlátozások
37. § (1) Építési korlátozás terheli a telektulajdonosokat a településrendezési feladatok megvalósítása, továbbá a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében a szabályozási terven jelölt módon a rendelet életbe lépésétől:
a) a szabályozási terven jelölt szabályozási vonal, építési hely, építési vonal, megtartandó zöldfelület, beültetési kötelezettség figyelembe vételénél,
b) környezeti veszélyeztetettséget csökkentő korlátozás megtartásánál,
c) a magasabb rendű jogszabályok alapján, szabályozási terven feltüntetett szabályozási, irányadó és tájékoztató elemek érvényre jutásánál (kulturális örökségvédelem, szerkezeti jelentőségű zöldfelület, ökofolyosó, vízbázis védelem, forrás védelem, vízfolyás kezelő sávja, közművel érintett terület, vasút és közút védőterülete, gyógyhely).
(2) Eger-Putnok vasútvonaltól 20-50 m távolságon belül lakó-, üdülő-, egészségügyi-, szociális-, oktatási-, kulturális-, egyházi-, szálláshely-szolgáltató épületek, építmények a zajterhelési határértékek figyelembe vételével és a MÁV hozzájárulásával helyezhetők el. A vasútvonaltól 20 m távolságon belül új épület, építmény nem helyezhető el, kivéve a MÁV-val egyeztetett esetekben a szabályozási terven jelölt helyeken a terepszint alatti gépjárműtárolókat.
(3) A vízbázisok belső, külső és hidrogeológiai védőterületét a vonatkozó jogszabályok szerint meg kell határozni és azt a szabályozási tervben rögzíteni kell.
a) A hidrogeológiai védőterületen belül a vonatkozó jogszabályokban előírt területhasznosítási korlátozásokat kell figyelembe venni.
b) A kijelöléssel nem rendelkező mélyfúrású kutak körül 10 m-es sugarú kört belső védőterületként kell kijelölni, és erre a területre a Korm. rendelet 5. számú mellékletében a belső védőterületre előírt területhasznosítási korlátozást kell figyelembe venni.
(4) A szabályozási terven „támfal, partfal” jelöléssel érintett telkeken, valamint a rendezett terephez mért 1,5 m-es, vagy magasabb támfal, valamint a 1,5 m-t elérő vagy magasabb 1:2 meredekségű partfal által érintett telkeken az építési engedélyezési terv készítése során a „csúszásveszély elhárításának feltételével beépíthető területeken” előírtak szerint kell eljárni.
(5) A felszín alatti pincék, üregek előfordulási lehetőségére tekintettel, az ismert üreges területeken a közműveket védőcsőben kell elhelyezni.
(6) Gyógyhelyekre a vonatkozó országos rendeletben foglalt előírásokat kell alkalmazni. A gyógyhely határát a szabályozási terv feltünteti.
(7) Szőlőkataszter I. és II. osztályba sorolt területek Településszerkezeti tervben meghatározott beépítésre szánt területként való igénybevétele az adott terület szőlőkataszteri területek közül való kivonásával történhet meg.
védelmi szint követelményei
37/A. § [251] Megállapította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
(1) A települések katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló rendelet alapján a város az I: katasztrófavédelmi osztályba tartozik.
(2) A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolása szerint a város a „B”, azaz közepesen veszélyeztetett kategóriába tartozik.
(3) Ha a mértékadó külső tűzi-víz igény a közhálózatról nem biztosítható:
a) a közhálózat által biztosítható tűzi víz igény feletti igényre helyi tűzi-víz tároló létesítése szükséges, vagy
b) épület tűzszakaszolásával csökkenteni kell a tűzi-víz igényt a közhálózat által biztosítható mértékig, vagy
c) a közhálózat kapacitás bővítésével kell a tűzi-víz ellátást biztosítani.
Beépítésre szánt területek
38. § (1) Az Ln/… jelű építési övezetbe jellemzően a nagy laksűrűségű telkek, általában úszótelken álló épületek tartoznak, ahol több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek és sorolt telepítésű gépkocsi-tárolók helyezhetők el.235
A |
B |
C |
D |
E |
F |
|||
1 |
Építési övezet, övezet jele |
A telkek építési használatának megengedett határértékei |
||||||
Beépítési mód |
Legnagyobb beépítettség (%) |
Legnagyobb épületmagasság |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Legkisebb zöldfelület |
||||
2 |
Ln/SZ-30-13,0-1500 |
SZ |
30 |
13 |
1500 |
50 |
||
3 |
Ln/SZ-80-20,0-Ú |
SZ |
K(80) |
20 |
úszó telek |
0(10) |
||
4 |
Ln/SZ-80-35,0-Ú |
SZ |
K(80) |
35 |
úszó telek |
0(10) |
||
4.a |
237Ln-ksz/SZ-40-4,5-350 |
SZ |
40 |
4,5 |
350 |
20 |
||
5 |
Ln-ksz/SZ-40-7,5-1000 |
SZ |
40 |
7,5 |
1000 |
20 |
||
6 |
Ln-ksz/SZ-40-9,5-1200 |
SZ |
40 |
9,5 |
1200 |
20 |
||
7 |
Ln-ksz/SZ-80-4,5-Ú |
SZ |
K(80) |
4,5 |
úszó telek |
0(10) |
||
8 |
Ln-km/SZ-40-12,0-5000 |
SZ |
40 |
12,0*** |
5000 |
20 |
||
9 |
Ln-g/Z-80-3,5-Ú |
Z(K) |
80(K) |
3,5(K) |
úszó telek |
10 (0 |
||
10 |
Ln-g/SZ-40-3,5-1000 |
SZ |
40 |
3,5 |
1000 |
30 |
||
11 |
Ln-kk |
SZ |
2* |
3,5 |
K |
80 |
||
12 |
Ln-kt |
- |
0** |
- |
K |
20 |
||
13 |
Ln/(SZ)K-K-20-K |
(SZ)K |
80/K |
20 |
K |
50 |
||
14 |
Ln/(SZ)K-K-33-K |
(SZ)K |
80/K |
33 |
K |
40 |
||
15 |
Ln/SZ-30-15-K |
SZ |
40 |
15 |
K |
20 |
||
16 |
Ln/O-45-16-K |
O |
45 |
16 |
K |
20 |
||
17 |
Ln/O-60-16-K |
O |
60 |
16 |
K |
20 |
||
18 |
Ln/K-K-K-K |
K |
K |
K |
K |
20 |
||
19 |
238Ln/SZ-25-18,0-10000 |
SZ |
25 |
18,0 |
10000 |
60 |
39. § (1) Kisvárosias általános lakóterületek Lk1/… jelű építési övezetei, övezetei:249
A |
B |
C |
D |
E |
F |
|
1 |
Építési övezet, övezet jele |
A telkek építési használatának megengedett határértékei |
||||
Beépítési mód |
Legnagyobb beépítettség (%) |
Legnagyobb épületmagasság |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Legkisebb zöldfelület |
||
2 |
Lk1/Z-30-9,0-K |
Z |
30 |
9,0 |
K |
40 |
3 |
Lk1/Z-30-9,5-1000 |
Z |
30+10* |
9,5 |
1000 |
40 |
4 |
Lk1/Z-40-5,5-600 |
Z |
40+10*/15** |
5,5 |
600 |
30/25** |
5 |
Lk1/Z-40-7,5-500 |
Z |
40+10* |
7,5 |
500 |
30 |
6 |
Lk1/Z-40-9,0-K |
Z |
40 |
9,0 |
K |
30 |
7 |
Lk1/Z-40-9,5-500 |
Z |
40+10* |
9,5 |
500 |
30 |
8 |
Lk1/Z-40-12,5-500 |
Z |
40+10* |
12,5 |
500 |
30 |
9 |
Lk1/Z-40-12,5-1000 |
Z |
40+10* |
12,5 |
1000 |
30 |
10 |
Lk1/Z-50-5,5-800 |
Z |
50+10*/15** |
5,5 |
800 |
25/15** |
11 |
Lk1/Z-50-6,6-500 |
Z |
50 |
6,6 |
500 |
25 |
12 |
Lk1/Z-60-5,5-300 |
Z |
60+10*/15** |
5,5 |
300 |
20/12** |
13 |
Lk1/Z-60-6,6-300 |
Z |
60 |
6,6 |
300 |
25 |
14 |
Lk1/Z-60-7,5/K-400 |
Z |
60+10*/15** |
7,5/K |
400 |
20/12** |
15 |
Lk1/Z-60-7,5-300 |
Z |
60+10*/15** |
7,5 |
300 |
20/12** |
16 |
Lk1/Z-75-5,5-300 |
Z |
75 |
5,5 |
300 |
15 |
17 |
Lk1/SZ-25-10,5-4000 |
SZ |
25 |
10,5 |
4000 |
50 |
18 |
Lk1/SZ-25-12.5-4000 |
SZ |
25 |
12,5 |
4000 |
50 |
19 |
Lk1/SZ-30-7,5-1000 |
SZ |
30 |
7,5 |
1000 |
50 |
20 |
Lk1/SZ-30-9,5-1000 |
SZ |
30 |
9,5 |
1000 |
50 |
21 |
Lk1/SZ-30-9,5-1200 |
SZ |
30 |
9,5 |
1200 |
40 |
22 |
Lk1/SZ-30-10,5-3000 |
SZ |
30 |
10,5 |
3000 |
30 |
23 |
Lk1/SZ-35-10,5-1000 |
SZ |
35 |
10,5 |
1000 |
30 |
24 |
Lk1/SZ-35-10,5-1500 |
SZ |
35 |
10,5 |
1500 |
30 |
25 |
Lk1/SZ-40-6,0-700 |
SZ |
40 |
6,0 |
700 |
30 |
26 |
Lk1/SZ-40-7,5-1500 |
SZ |
40 |
7,5 |
1500 |
30 |
27 |
250Lk1/SZ-40-10,0-1500 |
SZ |
40 |
10,0 |
1500 |
30 |
28 |
Lk1/SZ-40-12,5-1500 |
SZ |
40 |
12,5 |
1500 |
30 |
29 |
Lk1/SZ-80-9,5-Ú |
SZ |
K(80) |
9,5 |
úszó telek |
0(10) |
30 |
Lk1/SZ-80-12,5-Ú |
SZ |
K(80) |
12,5 |
úszó telek |
0(10) |
31 |
Lk1/O-30-6,0-500 |
O |
30 |
6,0 |
500 |
40 |
32 |
Lk1/O-30-7,5-500 |
O |
30 |
7,5 |
500 |
40 |
33 |
Lk1/O-30-7,5-1000 |
O |
30 |
7,5 |
1000 |
40 |
34 |
Lk1/O-30-9,5-1200 |
O |
30 |
9,5 |
1200 |
40 |
35 |
Lk1/O-30-10,5-3000 |
O |
30 |
10,5 |
3000 |
30 |
36 |
Lk1/O-30-12,0- 2000(K) |
O |
40 |
12,0 |
2000 (K) |
20 |
37 |
LK1/O-35-7,5-K |
O |
35 |
7,5 |
K |
30 |
38 |
Lk1/O-35-9,0-K |
O |
35 |
9,0 |
K |
30 |
39 |
Lk1/O-40-6,6-400 |
O |
40 |
6,6 |
400 |
30 |
40 |
Lk1/O-40-7,5-K |
O |
40 |
7,5 |
K |
20 |
41 |
Lk1/O-40-12,5-1200 |
O |
40 |
12,5 |
1200 |
30 |
42 |
Lk1/O-40-12,5-4000 |
O |
40 |
12,5 |
4000 |
30 |
43 |
Lk1/O-50-5,5-300 |
O |
50 |
5,5 |
300 |
25 |
44 |
LK1/O-50-6,6-300 |
O |
50 |
6,6 |
300 |
25 |
45 |
Lk1/O-50-7,5-700 |
O |
50 |
7,5 |
700 |
25 |
46 |
Lk1-ksz/SZ-40-7,5- 1000 |
SZ |
40 |
7,5 |
1000 |
20 |
47 |
Lk1-ksz/SZ-40-9,5- 1200 |
SZ |
40 |
9,5 |
1200 |
20 |
48 |
Lk1-ksz/SZ-80-4,5-Ú |
SZ |
K(80) |
4,5 |
úszó telek |
0(10) |
49 |
Lk-km/SZ-40-7,5- 5000 |
SZ |
40 |
7,5 |
5000 |
20 |
50 |
Lk-g1/Z-80-3,5-Ú |
Z |
K(80) |
3,5 |
úszó telek |
0(10) |
51 |
Lk1-Bervai ltp. |
Z |
K, 80 |
12,5 |
Ú |
0 |
52 |
Lk-g1 |
Szabályozási terv rendelkezése szerint |
||||
53 |
Lk-g2 |
Szabályozási terv rendelkezése szerint |
||||
54 |
Lk1/CS-30-7,5-1000 |
CS |
30 |
7,5 |
1000 |
30 |
55 |
Lk1/CS-50-7,5-150 |
CS |
50 |
7,5 |
150 |
25 |
56 |
Lk1/CS-60-5,5-250 |
CS |
60 |
5,5 |
250 |
20 |
57 |
Lk1/I-40-6,6-450 |
I |
40 |
6,6 |
450 |
30 |
58 |
Lk/I-40-7,5-450 |
I |
40 |
7,5 |
450 |
30 |
1 db épület, a kialakítható legkisebb telekterület kétszeresét elérő és meghaladó tömbtelken korlátozás nélküli épületszám helyezhető el, amely lehet:254
Építési övezet, övezet jele |
A telkek építési használatának megengedett határértékei |
||||
Beépítési mód |
Legnagyobb beépítettség (%) |
Legnagyobb épületmagasság |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Legkisebb zöldfelület |
|
Lk2/Z-30-5,0-400 |
Z |
30 |
5,0 |
400 |
50 |
Lk2/Z-30-5,0-1000 |
Z |
30+10* |
5,0 |
1000 |
40 |
Lk2/Z-30-7,5-1000 |
Z |
30+10* |
7,5 |
1000 |
40 |
Lk2/Z-40-5,0-500 |
Z |
40+10* |
5,0 |
500 |
30 |
Lk2/Z-40-6,6-250266 |
Z |
40+10* |
6,6 |
250 |
30 |
Lk2/Z-40-7,5-250267 |
Z |
40+10* |
7,5 |
250 |
30 |
Lk2/Z-40-7,5-500 |
Z |
40+10* |
7,5 |
500 |
30 |
Lk2/Z-40-7,5-500/250 |
Z |
40 |
7,5 |
500/250**** |
30 |
Lk2/Z-40-7,5-1000 |
Z |
40 |
7,5 |
1000 |
30 |
Lk2/Z-60-5,0-250 |
Z |
60+15** |
5,0 |
250 |
20 |
Lk2/Z-60-7,5-250 |
Z |
60+15** |
7,5 |
250 |
20 |
Lk2/SZ-30-3,5-5000 |
SZ |
30 |
3,5 |
5000 |
20 |
Lk2/SZ-30-5,0-1000 |
SZ |
30 |
5,0 |
1000 |
40 |
Lk2/SZ-40-7,5-500 |
SZ |
40 |
7,5 |
500 |
30 |
Lk2/I-35-7,5-500 |
I |
35 |
7,5 |
500 |
45 |
Lk2/I-50-5,0-250 |
I |
50 |
5,0 |
250 |
30 |
Lk2/O-25-5,0-500 |
O |
25 |
5,0 |
500 |
40 |
Lk2/O-25-6,0-1000 |
O |
25 |
6,0 |
1000 |
40 |
Lk2/O-30-4,5-400 |
O |
30 |
4,5 |
400 |
50 |
Lk2/O-30-4,5-500 |
O |
30 |
4,5 |
500 |
50 |
Lk2/O-30-5,0-800 |
O |
30 |
5,0 |
800 |
50 |
|
O |
30 |
5,0 |
500 |
50 |
Lk2/O-30-7,5-500 |
O |
30 |
7,5 |
500 |
40 |
Lk2/O-K-5,0-K |
O |
K |
5,0 |
K |
K |
Lk2/O-40-7,5-500268 |
O |
40 |
7,5 |
500 |
30 |
Lk2-ksz/SZ-40-7,5-1000 |
SZ |
40 |
7,5 |
1000 |
40 |
Lk2-k |
SZ |
3*** |
5,0 |
500 |
75 |
Építési övezet, övezet jele |
A telkek építési használatának megengedett határértékei |
||||
Beépítési mód |
Legnagyobb beépítettség (%) |
Legnagyobb épületmagasság |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Legkisebb zöldfelület |
|
Lk3/Z-30-5,0-1000 |
Z |
30+10* |
5,0 |
1000 |
40 |
Lk3/Z-30-7,5-1000 |
Z |
30+10* |
7,5 |
1000 |
40 |
Lk3/Z-40-5,0-500 |
Z |
40+10* |
5,0 |
500 |
30 |
Lk3/Z-40-7,5-500 |
Z |
40+10* |
7,5 |
500 |
30 |
Lk3/Z-60-5,0-250 |
Z |
60+15** |
5,0 |
250 |
20 |
Lk3/Z-60-7,5-250 |
Z |
60+15** |
7,5 |
250 |
20 |
Lk3/Z-85-5,0-250277 |
Z |
85 |
5,0 |
250 |
10 |
Lk3/I-35-5,0-500 |
I |
35 |
5,0 |
500 |
45 |
Lk3/I-35-7,5-500 |
I |
35 |
7,5 |
500 |
45 |
Lk3/O-30-6,0-500 |
O |
30 |
6,0 |
500 |
40 |
Lk3/SZ-30-6,0-1000278 |
SZ |
30+10*** |
6,0 |
1000 |
50 |
Lk3/O-40-4,5-500 |
O |
40 |
4,5 |
500 |
30 |
Építési övezet, övezet jele |
A telkek építési használatának megengedett határértékei |
||||
Beépítési mód |
Legnagyobb beépítettség (%) |
Legnagyobb épületmagasság |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Legkisebb zöldfelület |
|
Lk-kk |
SZ |
2 |
3,5 |
1000 |
80 |
Lk-kt |
- |
0 |
- |
K |
10 |
Lk1-mk |
- |
0 |
- |
800 |
70 |
40. § (1) Lke/… jelű kertvárosias lakóterületek építési övezetei, övezetei:287
1 |
A |
B |
C |
D |
E |
F |
||
Építési övezet, övezet jele |
A telkek építési használatának megengedett határértékei |
|||||||
Beépítési mód |
Legnagyobb beépítettség (%) |
Legnagyobb épületmagasság |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Legkisebb zöldfelület |
||||
2 |
Lke/Z-20-5,0-1000 |
Z |
20+10* |
5,0 |
1000 |
60 |
||
3 |
Lke/Z-20-7,5-1000 |
Z |
20+10* |
7,5 |
1000 |
60 |
||
4 |
Lke/Z-30-4,5-500 |
Z |
30 |
4,5 |
500 |
50 |
||
5 |
Lke/Z-30-5,0-400 |
Z |
30 |
5,0 |
400 |
50 |
||
6 |
Lke/Z-30-5,0-500 |
Z |
30 |
5,0 |
500 |
50 |
||
6/a |
288Lke/Z-30-5,5-1200 |
Z |
30 |
5,5 |
1200 |
40 |
||
7 |
Lke/Z-30-6,0-500 |
Z |
30 |
6,0 |
500 |
50 |
||
8 |
Lke/Z-30-7,5-500 |
Z |
30 |
7,5 |
500 |
50 |
||
9 |
Lke/Z-30-7,5-800 |
Z |
30 |
7,5 |
800 |
50 |
||
10 |
Lke/I-15-5,0-1000 |
I |
15 |
5,0 |
1000 |
50 |
||
11 |
Lke/I-20-5,0-1000 |
I |
20 |
5,0 |
1000 |
60 |
||
12 |
Lke/I-20-7,5-1000 |
I |
20 |
7,5 |
1000 |
60 |
||
13 |
Lke/I-25-6,0-1200 |
I |
25 |
6,0 |
1200 |
60 |
||
14 |
Lke/I-30-5,0-500 |
I |
30 |
5,0 |
500 |
50 |
||
14/a |
289Lke/I-30-6,6-500 |
I |
30 |
6,6 |
500 |
500 |
||
15 |
Lke/I-30-7,5-500 |
I |
30 |
7,5 |
500 |
50 |
||
16 |
Lke/I-40-5,0-500290 |
I |
40 |
5,0 |
500 |
50 |
||
17 |
Lke/SZ-15-6,0-500 |
SZ |
15 |
6,0 |
500 |
50 |
||
18 |
Lke/SZ-20-5,0-700 |
SZ |
20 |
5,0 |
700 |
60 |
||
19 |
Lke/SZ-20-5,0-1000 |
SZ |
20 |
5,0 |
1000 |
60 |
||
20291 |
Lke/SZ-20-5,0-1500 |
SZ |
20 |
5,0 |
1500 |
50 |
||
21292 |
Lke/SZ-20-6,0-1400 |
SZ |
20 |
6,0 |
1400 |
60 |
||
22 |
Lke/SZ-20-6,0-2000 |
SZ |
20 |
6,0 |
2000 |
50 |
||
23 |
Lke/SZ-20-7,5-500 |
SZ |
20 |
7,5 |
500 |
50 |
||
24 |
Lke/SZ-25-5,0-500 |
SZ |
25 |
5,0 |
500 |
50 |
||
25 |
Lke/SZ-25-6,0-1200 |
SZ |
25 |
6,0 |
1200 |
55 |
||
26 |
Lke/SZ-30-4,5-500 |
SZ |
30 |
4,5 |
500 |
50 |
||
27 |
Lke/SZ-30-4,5-700 |
SZ |
30 |
4,5 |
700 |
50 |
||
28 |
Lke/SZ-30-4,5-800 |
SZ |
30 |
4,5 |
800 |
50 |
||
29 |
Lke/SZ-30-5,0-500 |
SZ |
30 |
5,0 |
500 |
50 |
||
30 |
Lke/SZ-30-5,0-700 |
SZ |
30 |
5,0 |
700 |
50 |
||
31 |
Lke/SZ-30-5,0-900 |
SZ |
30 |
5,0 |
900 |
50 |
||
32 |
Lke/SZ-30-6,0-600 |
SZ |
30 |
6,0 |
600 |
50 |
||
33 |
Lke/SZ-30-6,0-800 |
SZ |
30 |
6,0 |
800 |
50 |
||
34 |
Lke/SZ-30-6,0-1000 |
SZ |
30 |
6,0 |
1000 |
50 |
||
35 |
Lke/SZ-30-7,5-500 |
SZ |
30 |
7,5 |
500 |
50 |
||
36 |
Lke/SZ-30-7,5-700 |
SZ |
30 |
7,5 |
700 |
50 |
||
37 |
Lke/SZ-30-7,5-1000 |
SZ |
30 |
7,5 |
1000 |
50 |
||
38 |
Lke/SZ-30-7,5,1200 |
SZ |
30 |
7,5 |
1200 |
50 |
||
39 |
Lke/SZ-30-7,5-2000 |
SZ |
30 |
7,5 |
2000 |
50 |
||
40 |
Lke/O-10-5,0-3000 |
O |
10 |
5,0 |
3000 |
80 |
||
41 |
Lke/O-30-4,5-300 |
O |
30 |
4,5 |
300 |
50 |
||
42 |
Lke/O-30-4,5-400 |
O |
30 |
4,5 |
400 |
50 |
||
43 |
Lke/O-30-4,5-500 |
O |
30 |
4,5 |
500 |
50 |
||
44 |
Lke/O-30-4,5-800 |
O |
30 |
4,5 |
800 |
50 |
||
45 |
Lke/O-30-4,5-900 |
O |
30 |
4,5 |
900 |
50 |
||
46 |
Lke/O-30-4,5-1200 |
O |
30 |
4,5 |
1200 |
50 |
||
47 |
Lke/O-30-5,0-500 |
O |
30 |
5,0 |
500 |
50 |
||
48 |
Lke/O-30-5,0-700 |
O |
30 |
5,0 |
700 |
50 |
||
49 |
Lke/O-30-5,0-900 |
O |
30 |
5,0 |
900 |
50 |
||
50 |
Lke/O-30-6,0-600 |
O |
30 |
6,0 |
600 |
50 |
||
51 |
Lke/O-30-6,0-700 |
O |
30 |
6,0 |
700 |
50 |
||
51/a |
293Lke/O-30-6,6-500 |
o |
30 |
6,6 |
500 |
50 |
||
52 |
Lke/O-30-7,5-700 |
O |
30 |
7,5 |
700 |
50 |
||
53 |
Lke/O-30-7,5-1000 |
O |
30 |
7,5 |
1000 |
50 |
||
54 |
Lke-g/SZ-90-3,5-Ú |
SZ |
K(90) |
3,5 |
úszó telek |
0(10) |
||
55 |
Lke/Z-40-7,5-500 |
Z |
40** |
7,5 |
500 |
50 |
||
56 |
Lke/O-30-7,5-500 |
O |
30 |
7,5 |
500 |
50 |
||
57 |
Lke/O-30-7,5-K |
O |
30 |
7,5 |
K |
50 |
||
58294 |
Lke/O-35-7,5-K |
O |
35** |
7,5 |
K |
50 |
||
59 |
Lke-g/Z-K-3,5-K |
Z |
kialakult beépítettség |
3,5 |
kialakult telek, tovább nem osztható |
- |
2,5-szerese lehet.
41. § (1) Vt/…jelű településközpont vegyes építési övezetek:303
1 |
A |
B |
C |
D |
E |
F |
||||
Építési övezet, övezet jele |
A telkek építési használatának megengedett határértékei |
|||||||||
Beépítési mód |
Legnagyobb beépítettség (%) |
Legnagyobb épületmagasság |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Legkisebb zöldfelület |
||||||
1/a |
304Vt/Z-40-5,5-600 |
Z |
40 |
5,5 |
600 |
30 |
||||
2 |
Vt/Z-40-8,0-800 |
Z |
40 |
8,0 |
800 |
30 |
||||
2/a |
305Vt/Z-40-10,5-3000 |
Z |
40 |
10,5 |
3000 |
30 |
||||
3 |
Vt/Z-40-12,5-1500 |
Z |
40 |
12,5 |
1500 |
30 |
||||
4 |
Vt/Z-45-7,5-1500 |
Z |
45+10* |
7,5 |
1500 |
25 |
||||
5 |
Vt/Z-45-9,5-1500 |
Z |
45+10* |
9,5 |
1500 |
25 |
||||
6 |
Vt/Z-50-5,0-250 |
Z |
50 |
5,0 |
250 |
20 |
||||
7 |
Vt/Z-50-5,0-750 |
Z |
50+10* |
5,0 |
750 |
20 |
||||
8 |
Vt/Z-50-7,5-750 |
Z |
50+10* |
7,5 |
750 |
20 |
||||
9 |
Vt/Z-50-9,5-750 |
Z |
50+10* |
9,5 |
750 |
20 |
||||
10 |
Vt/Z-50-12,5-750 |
Z |
50+10* |
12,5 |
750 |
20 |
||||
10/a |
306Vt/Z-60-5,5/K-300 |
Z |
60+10*/15** |
5,5/K |
300 |
20 |
||||
10/b |
307Vt/Z-60-7,5-300 |
Z |
60+10*/15** |
7,5 |
300 |
20/12** |
||||
10/c |
308Vt/Z-60-7,5-1000 |
Z |
60+10* |
7,5 |
1000 |
20/15** |
||||
10/d |
309Vt/Z-60-9,0/K-600 |
Z |
60+10* |
9,0/K |
600 |
20/15** |
||||
10/e |
310Vt/Z-60-14,5-1500 |
Z |
60 |
14,5 |
1500 |
20/15** |
||||
11 |
Vt/Z-70-12,5-1500 |
Z |
70+10* |
12,5 |
1500 |
10 |
||||
12 |
Vt/Z-75-5,0-250 |
Z |
75+5* |
5,0 |
250 |
10 |
||||
13 |
Vt/Z-75-7,5-250 |
Z |
75+5* |
7,5 |
250 |
10 |
||||
14 |
Vt/Z-75-9,5-250 |
Z |
75+5* |
9,5 |
250 |
10 |
||||
15 |
Vt/Z-80-5,0-250 |
Z |
80 |
5,0 |
250 |
10 |
||||
16 |
Vt/Z-80-7,5-1000 |
Z |
80 |
7,5 |
1000 |
10 |
||||
17 |
Vt/Z-80-7,5/K-3000 |
Z |
80 |
7,5/K*** |
3000 |
10 |
||||
17/a |
311Vt/Z-80-12,5-1500 |
Z |
80 |
12,5 |
1500 |
10 |
||||
18 |
Vt/Z-90-K-Ú |
Z |
K(90) |
K |
úszó telek |
0(10) |
||||
19 |
Vt/Z-100(K)-5,0-250 |
Z |
100(K) |
5,0 |
250 |
0 |
||||
19/a |
Vt/Z-100(K)-5,0-250 |
Z |
100(K) |
5,0 |
250 |
0 |
||||
20 |
Vt/Z-100-14,5-1500 |
Z |
100 |
14,5 |
1500 |
0 |
||||
20/a |
312Vt/Z-K-10,5-K |
Z |
K |
10,5 |
K |
K |
||||
20/b |
313Vt/Z-K-K-K |
Z |
K |
K |
K |
K |
||||
21 |
Vt/SZ-25-7,5-3000 |
SZ |
25 |
7,5 |
3000 |
10 |
||||
22 |
Vt/SZ-25-12,5-3000 |
SZ |
25 |
12,5 |
3000 |
40 |
||||
23 |
Vt/SZ-35-7,5-1200 |
SZ |
35 |
7,5 |
1200 |
30 |
||||
24 |
Vt/SZ-35-7,5-5000 |
SZ |
40 |
7,5 |
5000 |
40 |
||||
25 |
Vt/SZ-35-10,5-4000 |
SZ |
35 |
10,5 |
4000 |
30 |
||||
26 |
Vt/SZ-40-10,0-5000 |
SZ |
40 |
10,0 |
5000 |
20 |
||||
27 |
Vt/SZ-40-10,5-5000 |
SZ |
40 |
10,5 |
5000 |
20 |
||||
28 |
314Vt/SZ-40-12,0-800 |
SZ |
40 |
12,0 |
800 |
30 |
||||
29 |
Vt/SZ-40-12,0-10000 |
SZ |
40 |
12 |
10000 |
10 |
||||
30 |
Vt/SZ-45-4,5-1500 |
SZ |
45 |
4,5 |
1500 |
25 |
||||
31 |
Vt1/SZ-70-18,0-10000 |
SZ |
70 |
18,0 |
10000 |
20 |
||||
32 |
Vt/SZ-75-5,0-250 |
SZ |
75 |
5,0 |
250 |
10 |
||||
33 |
Vt/SZ-80-12,5-1500 |
SZ |
80 |
12,5 |
1500 |
10 |
||||
34 |
Vt/SZ-80-12,5-Ú |
SZ |
80 |
12,5 |
úszó telek |
10 |
||||
34/a |
315Vt/O-30-9,0-K |
O |
30 |
9,0 |
K |
30 |
||||
35 |
Vt/O-40-6,0-500 |
O |
40 |
6,0 |
500 |
30 |
||||
36 |
316Vt/O-40-6,0-700 |
O |
40 |
6,0 |
700 |
30 |
||||
36/a |
Vt/O-60-K-600 |
O |
60 |
K |
600 |
20 |
||||
37 |
Vt-ksz/Z-90-4,5-Ú |
Z |
K(90) |
4,5 |
úszó telek |
0(10) |
||||
38 |
Vt-ksz/SZ-90-4,5-Ú |
SZ |
K(90) |
4,5 |
úszó telek |
0(10) |
||||
39 |
Vt-p/Z-30(100)-4,0-2000 |
Z |
30 (térszint alatt 100) |
4,0 |
2000 |
10 |
||||
40 |
Vt-p/Z-75-7,5-1000 |
Z |
75+5* |
7,5 |
1000 |
5 |
||||
41 |
Vt-p/Z-100-7,5-1000 |
Z |
100 |
7,5/9,5** |
1000 |
0 |
||||
42 |
Vt-p/Z-100-10,5-1000 |
Z |
100 |
10,5 |
1000 |
0 |
||||
43 |
Vt-g/SZ-90-3,5-Ú |
SZ |
K(90) |
3,5 |
úszó telek |
0(10) |
||||
44 |
Vt-kk |
SZ |
2 |
3,5 |
K |
90 |
||||
45 |
Vt-kt |
- |
0 |
- |
K |
10 |
||||
46 |
Vt/SZ-30-K-K |
SZ |
30 |
7,5(K) |
K |
40 |
||||
47 |
Vt/SZ-35-7,5-800 |
SZ |
35 |
7,5 |
800 |
30 |
||||
48 |
Vt/SZ-35-9,0-3000 |
SZ |
35 |
9,0 |
3000 |
30 |
||||
49 |
Vt/SZ-35-9,5-1200 |
SZ |
35 |
9,5 |
1200 |
30 |
||||
50 |
Vt/SZ-40-10,5-1600 |
SZ |
40 |
10,5 |
1600 |
20 |
||||
51 |
Vt/O-30-9,0-K |
O |
30 |
9,0 |
K |
40 |
||||
52 |
Vt/SZ-K-K-K |
SZ |
K |
K |
K |
20 |
össz-szintterület 100-zal történő osztásából adódó lefelé kerekített érték.
42. § (1) A Vk jelű vegyes, intézményi építési övezetek, övezetek:
Építési övezet, övezet jele |
A telkek építési használatának megengedett határértékei |
||||
Beépítési mód |
Legnagyobb beépítettség (%) |
Legnagyobb épületmagasság |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Legkisebb zöldfelület |
|
Vk/Z-35-5,0-2000 |
Z |
35 |
5,0 |
2000 |
30 |
Vk/Z-35-9,0-5000 |
Z |
35/40** |
9,0/K |
5000 |
30 |
Vk/Z-40-8,0-750 |
Z |
40 |
8,0 |
750 |
25 |
Vk/Z-40-9,5-2000 |
Z |
40 |
9,5 |
2000 |
25 |
Vk/Z-50-9,0-1000 |
Z |
50 |
9,0 |
1000 |
20 |
Vk/Z-50-9,0-2000331 |
Z |
50 |
9,0 |
2000 |
20 |
Vk/Z-60-10,0-2000 |
Z |
60 |
10,0 |
2000 |
20 |
Vk/Z-60-12,5-750 |
Z |
60 (75*) |
12,5 |
750 |
20 |
Vk1/Z-70-18,0-2000 |
Z |
70 |
10,0-18,0*** |
2000 |
15 |
Vk/Z-75-7,5-250 |
Z |
75 |
7,5 |
250 |
12,5 |
Vk/Z-75-K-750 |
Z |
75 |
K |
750 |
12,5 |
Vk/Z-75-K-4000 |
Z |
75 |
K |
4000 |
12,5 |
Vk/Z-80-4,5-750332 |
Z |
80 |
4,5 |
750 |
10 |
Vk/Z-90-12,5-500 |
Z |
90 |
12,5 |
500 |
5 |
Vk/Z-K-K-K (pincesor) |
Z |
K |
K |
K |
K |
Vk/SZ-20-5,0-3000 |
SZ |
20 |
5,0 |
3000 |
50 |
Vk/SZ-20-5,0-1ha |
SZ |
20 |
5,0 |
1 ha |
50 |
Vk/SZ-20-7,5-5000 |
SZ |
20 |
7,5 |
5000 |
40 |
Vk/SZ-25-9,0-20000 |
SZ |
25 |
9,0 |
20000 |
40 |
Vk/SZ-30-6,0-5000 |
SZ |
30 |
6,0 |
5000 |
50 |
Vk/SZ-30-7,5-5000 |
SZ |
30 |
7,5 |
5000 |
40 |
Vk/SZ-30-9,5-3000333 |
SZ |
30 |
9,5 |
3000 |
40 |
Vk/SZ-30-9,5-5000 |
SZ |
30 |
9,5 |
5000 |
40 |
Vk/SZ-35-5,0-2000 |
SZ |
35 |
5,0 |
2000 |
30 |
Vk/SZ-35-7,5-2000 |
SZ |
35 |
7,5 |
2000 |
30 |
Vk/SZ-35-7,5-3000 |
SZ |
35 |
7,5 |
3000 |
30 |
Vk/SZ-35-9,5-2000 |
SZ |
35 |
9,5 |
2000 |
30 |
Vk/SZ-35-9,5-3000 |
SZ |
35 |
9,5 |
3000 |
30 |
Vk/SZ-35-9,5-5000 |
SZ |
35 |
9,5 |
5000 |
30 |
Vk/SZ-35-10,5-10000 |
SZ |
35 |
10,5 |
10000 |
10 |
Vk/SZ-40-7,5-2000 |
SZ |
40 |
7,5 |
2000 |
40 |
Vk/SZ-40-9,5-3000 |
SZ |
40 |
9,5 |
3000 |
35 |
Vk/SZ-40-10,0-5000334 |
SZ |
40 |
10,0 |
5000 |
30 |
Vk/SZ-40-12,5-5000 |
SZ |
40 |
12,5 |
5000 |
35 |
Vk/SZ-40-21,0-3000 |
SZ |
40 |
21,0 |
3000 |
30 |
Vk/SZ-50-7,5-2000 |
SZ |
50 |
7,5 |
2000 |
20 |
Vk/SZ-50-9,0-2000 |
SZ |
50 |
9,0 |
2000 |
20 |
Vk/SZ-50-12,5-1 ha |
SZ |
50 |
12,5 |
1 ha |
25 |
Vk/SZ-50-15,0-1 ha |
SZ |
50 |
15,0 |
1 ha |
20 |
Vk/SZ-K-K-K(templ) |
SZ |
K |
K |
K |
K |
Vk-IM/Z-60-15,0-1500335 |
Z |
60 |
15,0 |
1500 |
20 |
Vk-z/SZ-3-5,0-2000 |
SZ |
3 |
5,0 |
2000 |
50 |
Vk-z/SZ-5-5,0-1 ha |
SZ |
5 |
5,0 |
1 ha |
65 |
Vk-kk |
SZ |
2 |
3,5 |
K |
80 |
- |
A |
C |
D |
E |
F |
|
- |
Vk/Z-80-4,5-750 |
80 |
4,5 |
750 |
10 |
|
- |
Vk/SZ-40-10,0-5000 |
40 |
10,0 |
5000 |
30 |
1 db lakás, a lakó rendeltetésű meglévő épületben a lakások minden szinten újraépíthetők, új lakóépület is építhető, ha a telken belüli parkolás és a lakásokhoz rendelt minimális zöldfelület biztosítható.
43. § (1) A Vk-z/SZ-5-5,0-1ha jelű övezetben nem létesülhet kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szállás épület, többszintes parkolóház, nem zavaró hatású egyéb gazdasági épület.
(2) A Vk-kk jelű központi vegyes övezet nagy zöldfelületű közkertként funkcionáló közhasználatú terület, amelyre a Zkk övezet előírásai és korlátozásai vonatkoznak.
(3) A Vk/Z-K-K-K (pincesor) jelű építési övezetben a pincesor védelmét biztosítani kell. Új pince az övezetben nem létesíthető.
a)337
b)338
c)339
d) A pincesorok rendeltetése kizárólag a bortároláshoz, borfeldolgozáshoz, borturizmushoz kapcsolódó vendéglátó, valamint kereskedelmi funkciójú lehet, más célú hasznosítás nem engedélyezhető.
e) Az övezetben elhelyezhető egy max. 60 m2 alapterületű, kizárólag vendéglátást szolgáló építmény, melyhez a pincesor felett lefedés nélküli teraszburkolat létesíthető max. 300 m2 területig.340
43/A. § Intézményi terület „Vi” jelű építési övezetei
(1) A Vi/… jelű intézményi terület építési övezetei:
1 |
A |
B |
C |
D |
E |
F |
|
Építési övezet, övezet jele |
A telkek építési használatának megengedett határértékei |
||||||
Beépítési mód |
Legnagyobb beépítettség (%) |
Legnagyobb épületmagasság |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Legkisebb zöldfelület |
|||
2 |
Vi/SZ-25-7,5-300 |
SZ |
25 |
7,5 |
300 |
45 |
|
3 |
341Vi/SZ-30-5,0/6,0-8000 |
SZ |
30 |
5,0/6,0* |
8000 |
30 |
|
4 |
Vi/SZ-30-7,5-4000 |
Sz |
30 |
7,5 |
4000 |
40 |
|
5 |
342Vi/SZ-30-7,5/9,0-5000 |
SZ |
30 |
7,5/9,0* |
5000 |
30 |
|
6 |
Vi/SZ-30-9,0-6000 |
Sz |
30 |
9,0 |
6000 |
20 |
|
7 |
Vi/SZ-40-7,5-K |
Sz |
40 |
7,5 |
K |
20 |
|
8 |
343Vi/SZ-30-12,0-1000 |
SZ |
30 |
12,0 |
1000 |
30 |
|
9 |
Vi/SZ-40-7,5-5000 |
Sz |
40 |
7,5 |
5000 |
20 |
|
10 |
Vi/SZ-40-12,0-3000 |
Sz |
40 |
12,0 |
3000 |
20 |
|
11 |
Vi/SZ-40-18,0-K |
Sz |
40 |
18,0 |
K |
20 |
|
12 |
344Vi/SZ-60-7,5-3000 |
SZ |
60 |
7,5 |
3000 |
Be nem épített terület 50% |
|
12/a |
345Vi/Z-40-5,0-800 |
Z |
40 |
5,0 |
800 |
15 |
|
13 |
346Vi/Z-90-12,5-3000 |
Z |
90 |
12,5 |
3000 |
2,5 |
|
14 |
347Vi/SZ-40-10,5-4000 |
SZ |
40 |
10,5 |
4000 |
30 |
|
15 |
348Vi/SZ-K-K-K |
SZ |
K |
K |
K |
K |
|
16 |
349Vi/SZ-45-10,5-3000 |
SZ |
45 |
10,5 |
3000 |
30 |
|
17 |
350Vi/Z-30-K-3000 |
Z |
30 |
K |
3000 |
30 |
|
18 |
351Vi/Z-40-9,0/K-3000 |
Z |
40 |
9,0/K |
3000 |
30 |
|
19 |
352Vi/Z-50-7,5-2000 |
Z |
50 |
7,5 |
2000 |
25 |
|
20 |
353Vi/Z-50-9,0/K-1500 |
Z |
50 |
9,0/K |
1500 |
30 |
|
21 |
354Vi/Z-60-12,5/K-2000 |
Z |
60 |
12,5 |
2000 |
20 |
|
22 |
355Vi/Z-75-7,5-250 |
Z |
50 |
7,5 |
1500 |
15 |
|
23 |
356Vi/Z-75-9,0-400 |
Z |
75 |
9,0 |
400 |
12,5 |
|
24 |
357Vi/Z-75-12,5/K-750 |
Z |
75 |
12,5/K |
750 |
12,5 |
|
25 |
358Vi/Z-90-15,0-800 |
Z |
90 |
15,0 |
800 |
5 |
|
26 |
359Vi/Z-K-K-K |
Z |
K |
K |
K |
K |
|
27 |
360Vi/O -25-7,5/K-3000 |
O |
25 |
7,5/K |
3000 |
40 |
|
28 |
361Vi/O-30-7,5-300 |
O |
30 |
7,5 |
300 |
35 |
|
29 |
Vi/O-40-5,5/K-2500 |
O |
40 |
5,5/K |
2500 |
30 |
44. § (1) A Gksz/… és Gip/… jelű építési övezetekre vonatkozó általános előírások szabályozási terv, vagy övezeti előírás eltérő rendelkezése hiányában:368
a) A már beépült építési övezetekben a jelenleg meglévő épületek – az övezet paraméterei által meghatározott mértékben – a szabályozási terven jelölt építési helyen belül fejleszthetők, bővíthetők.369
b) Gazdasági övezetek területén meglévő épületeket bővíteni, vagy új épületet létesíteni csak akkor lehet, ha a fejlesztéshez szükséges gépkocsi tárolás és szállítási forgalom telken belül, vagy a parkolási rendeletben rögzített egyéb módon megoldott.
c) A szabályozási terven „megtartandó/kialakítandó zöldfelület” jelöléssel ellátott teleksávon háromszintű növényzet telepítendő, tartandó fenn. A közterületi telekhatárok mentén legalább 8,0 méterenként közepes lombkoronát növelő fa telepítendő.
d)370 Gazdasági rendeltetés esetén a telek legalább egyik oldalkertjében, vagy a kialakult környezetre és domborzati viszonyokra tekintettel egyéb telekhatára mentén legalább egy sor fa telepítendő.
e)371 Új kialakítású gazdasági rendeltetésű telek legalább 30,0 m átlagszélességű kell, hogy legyen, előkertje és oldalkertje legalább 6,0 m, hátsókertje legalább 10,0 m legyen.
(2) A Gksz/… és Gip/… jelű építési övezetben az építés feltétele:
a) a telek megközelítését biztosító, a telek előtti út szabályozási terven jelöltek szerinti kialakítása,
b) a telek, szükség esetén a környezete vízrendezésének megoldása, valamint
c) legalább a részleges közműkiszolgálás biztosítása (úgymint a közüzemi villamos energia-szolgáltatás, a közüzemi ivóvíz szolgáltatás, közcsatorna hiányában az egyedi korszerű- és szakszerű szennyvíztisztítás megoldása, az építési telek előtti érintett közterületen és a telken belüli nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés együttes megoldása).
(3)372
45. § (1) A Gksz/… jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezetei:373
1 |
A |
B |
C |
D |
E |
F |
||
Építési övezet, övezet jele |
A telkek építési használatának megengedett határértékei |
|||||||
Beépítési mód |
Legnagyobb beépítettség (%) |
Legnagyobb épületmagasság |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Legkisebb zöldfelület |
||||
2 |
Gksz/Z-45-7,5-3000374 |
Z |
45 |
7,5 |
3000 |
20 |
||
3 |
375Gksz/Z-50-7,5-1500 |
Z |
50 |
7,5 |
1500 |
20 |
||
4 |
Gksz/Z-50-7,5-3000 |
Z |
50 |
7,5 |
3000 |
20 |
||
5 |
376Gksz/Z-50-9,5-3000 |
Z |
50 |
9,5 |
3000 |
20 |
||
6 |
377Gksz/Z-60-7,5-1000 |
Z |
60 |
7,5 |
1000 |
20 |
||
7 |
Gksz/O-15-6,5-1000 |
O |
15 |
6,5 |
1000 |
40 |
||
8 |
Gksz/O-15-6,5-2000 |
O |
15 |
6,5 |
2000 |
40 |
||
9 |
Gksz/O-30-6,5-1000 |
O |
30 |
6,5 |
1000 |
30 |
||
10 |
Gksz/O-30-6,5-2000 |
O |
30 |
6,5 |
2000 |
30 |
||
11 |
378Gksz/O-30-7,5-4000 |
O |
30 |
7,5 |
4000 |
30 |
||
12 |
379Gksz/O-30-9,0-5000 |
O |
30 |
9,0 |
5000 |
30 |
||
13 |
Gksz/O-40-7,5-3000 |
O |
40 |
7,5 |
3000 |
25 |
||
14 |
Gksz/O-50-7,5-1500 |
O |
50 |
7,5 |
1500 |
20 |
||
15 |
Gksz/SZ-20-6,0-1500 |
SZ |
20 |
6,0 |
1500 |
30 |
||
16 |
380Gksz/SZ-20-6,5-8000 |
SZ |
20 |
6,5 |
8000 |
35 |
||
17 |
381Gksz/SZ-30-6,5-3000 |
SZ |
30 |
6,5 |
3000 |
30 |
||
18 |
Gksz/SZ-30-7,5-4000 |
SZ |
30 |
7,5 |
4000 |
35 |
||
19 |
Gksz/SZ-30-7,5-5000 |
SZ |
30 |
7,5 |
5000 |
40 |
||
20 |
Gksz/SZ-30-9,0-3000 |
SZ |
30 |
9,0 |
3000 |
35 |
||
21 |
Gksz/SZ-30-9,5-5000/1 ha* |
SZ |
30 |
9,5 |
5000/1 ha* |
30 |
||
22 |
Gksz/SZ-30-10,5-2000 |
SZ |
30 |
10,5 |
2000 |
30 |
||
23 |
Gksz/SZ-35-7,5-1500 |
SZ |
35 |
7,5 |
1500 |
30 |
||
24 |
Gksz/SZ-35-7,5-3000 |
SZ |
35 |
7,5 |
3000 |
30 |
||
25 |
Gksz/SZ-35-7,5-5000 |
SZ |
35 |
7,5 |
5000 |
30 |
||
26 |
Gksz/SZ-35-12,0-3000 |
SZ |
35 |
12,0 |
3000 |
25 |
||
27 |
Gksz/SZ-35-12,0-5000 |
SZ |
35 |
12,0 |
5000 |
30 |
||
28 |
Gksz/SZ-40-5,0-2000 |
SZ |
40 |
5,0 |
2000 |
30 |
||
29 |
Gksz/SZ-40-6,0-3000 |
SZ |
40 |
6,0 |
3000 |
30 |
||
30 |
Gksz/SZ-40-7,5-2000 |
SZ |
40 |
7,5 |
2000 |
30 |
||
31 |
Gksz/SZ-40-7,5-3000 |
SZ |
40 |
7,5 |
3000 |
30 |
||
32 |
Gksz/SZ-40-7,5-5000 |
SZ |
40 |
7,5 |
5000 |
30 |
||
33 |
Gksz/SZ-40-9,0-2500 |
SZ |
40 |
9,0 |
2500 |
20 |
||
34 |
Gksz/SZ-40-9,0-3000 |
SZ |
40 |
9,0 |
3000 |
30 |
||
35 |
Gksz/SZ-40-9,5-5000 |
SZ |
40 |
9,5 |
5000 |
30 |
||
36 |
Gksz/SZ-40-10,5-1000 |
SZ |
40 |
10,5 |
1000 |
25 |
||
36/a |
382Gksz/SZ-40-12,0-10000 |
SZ |
40 |
12,0 |
10000 (1ha) |
20 |
||
37 |
Gksz/SZ-40-15-20000 |
SZ |
40 |
15,0 |
20000 |
25 |
||
37/a |
383Gksz/SZ-50-10,5-3000 |
SZ |
50 |
10,5 |
3000 |
20 |
||
38 |
Gksz/O-30-6,0-3000 |
O |
30 |
6,0 |
3000 |
40 |
||
39 |
Gksz/O-30-7,5-2000 |
O |
30 |
7,5 |
2000 |
25 |
||
40 |
Gksz/O-30-7,5-5000 |
O |
30 |
7,5 |
5000 |
40 |
||
41 |
Gksz/O-35-7,5-2000 |
O |
35 |
7,5 |
2000 |
30 |
||
42 |
Gksz/O-40-6,5-2000 |
O |
40 |
6,5 |
2000 |
20 |
||
43384 |
Gksz-pi/ |
O |
30 |
5,0 |
500/250* |
20 |
||
44 |
Gksz/Z-50-4,5-K |
Z |
50 |
4,5 |
Kialakult |
20 |
46. § (1) A Gip/… jelű egyéb ipari terület építési övezetei:393394
A |
B |
C |
D |
E |
F |
|||
Építési övezet, övezet jele |
A telkek építési használatának megengedett határértékei |
|||||||
Beépítési mód |
Legnagyobb beépítettség (%) |
Legnagyobb épületmagasság |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Legkisebb zöldfelület |
||||
1 |
395Gip/Z-45-7,5-3000 |
Z |
45 |
7,5 |
3000 |
25 |
||
2 |
Gip/SZ-30-7,5-3000 |
SZ |
30 |
7,5 |
3000 |
40 |
||
3 |
Gip/SZ-30-9,0-4000 |
SZ |
30 |
9,0 |
4000 |
35 |
||
4 |
Gip/SZ-30-9,5-5000 |
SZ |
30 |
9,5 |
5000 |
40 |
||
5 |
Gip/SZ-30-12,0-5000 |
SZ |
30 |
12,0 |
5000 |
35 |
||
6 |
Gip/SZ-35-7,5-1500 |
SZ |
35 |
7,5 |
1500 |
30 |
||
7 |
Gip/SZ-35-7,5-5000 |
SZ |
35 |
7,5 |
5000 |
30 |
||
8 |
Gip/SZ-35-9,5-5000 |
SZ |
35 |
9,5 |
5000 |
30 |
||
9 |
Gip/SZ-35-10,5-1000 |
SZ |
35 |
10,5 |
1000 |
30 |
||
10 |
Gip/SZ-35-12-3000 |
SZ |
35 |
12,0 |
3000 |
30 |
||
10/a |
396Gip/SZ-35-12,0-5000 |
SZ |
35 |
12,0 |
5000 |
30 |
||
11 |
Gip/SZ-35-12,0-1ha |
SZ |
35 |
12,0 |
1ha |
30 |
||
12 |
Gip/SZ-40-9,5-4000 |
SZ |
40 |
9,5 |
4000 |
25 |
||
13 |
Gip/SZ-40-12,0-3000 |
SZ |
40 |
12,0 |
3000 |
25 |
||
14 |
Gip/SZ-40-12,0-1 ha |
SZ |
40 |
12,0 |
1 ha |
25 |
||
15 |
Gip/SZ-45-12,0-5000 |
SZ |
45 |
12,0 |
5000 |
25 |
||
16 |
Gip/SZ-45-12,0-1 ha |
SZ |
45 |
12,0 |
1 ha |
25 |
||
16/a |
397Gip/SZ-50-7,5-1000 |
SZ |
50 |
7,5 |
1000 |
25 |
||
16/b |
398Gip/SZ-50-12,0-1500 |
SZ |
50 |
12,0 |
1500 |
25 |
||
17 |
Gip/SZ-50-12,0-5000 |
SZ |
50 |
12,0 |
5000 |
25 |
||
18 |
Gip/SZ-50-12,0-1 ha |
SZ |
50 |
12,0 |
1 ha |
25 |
||
19 |
Gip/SZ-50-20,0-3000 |
SZ |
50 |
20,0 |
3000 |
25 |
||
20 |
Gip/SZ-50-20,0-5000 |
SZ |
50 |
20,0 |
5000 |
25 |
||
21 |
Gip/SZ-50-20,0-1 ha |
SZ |
50 |
20,0 |
1 ha |
25 |
||
22 |
399Gip-Á/SZ-70-20,0-1ha |
SZ |
70 |
20 |
10000, 1ha |
25 |
||
23 |
Gip/bt |
Z |
45 |
6,0(6,5*) |
400 |
25 |
47. § (1) Az Üh/… jelű hétvégi házas építési övezetben elhelyezhető rendeltetések:
a) szállás épületek,
b) ellátó és szolgáltató, kiskereskedelmi, vendéglátó építmények.
(2)
Építési övezet, övezet jele |
A telkek építési használatának megengedett határértékei |
||||
Beépítési mód |
Legnagyobb beépítettség (%) |
Legnagyobb épületmagasság |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Legkisebb zöldfelület |
|
Üh/O-15-4,5-500 |
O |
15 |
4,5 |
500 |
60 |
48. § (1) A Ksp/.., Kfn/.., Kvá/.. és az 1500 m2 telekterületet meghaladó Kid/… Kbot/… jelű építési övezetekben helyiséget tartalmazó építmény, új épület építése esetén a kötelező zöldfelület kialakítását kertépítészeti terven kell bemutatni, s annak megfelelően megvalósítani.
(2) A Kbot jelű botanikuskert övezetben:
Építési övezet, övezet jele |
A telkek építési használatának megengedett határértékei |
||||
Beépítési mód |
Legnagyobb beépítettség (%) |
Legnagyobb épületmagasság |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Legkisebb zöldfelület |
|
Kbot/SZ-10-6,0-10000 |
SZ |
10 |
6,0 |
10000 |
20 |
Építési övezet, övezet jele |
A telkek építési használatának megengedett határértékei |
||||
Beépítési mód |
Legnagyobb beépítettség (%) |
Legnagyobb épületmagasság |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Legkisebb zöldfelület |
|
Ksp/SZ-10-6,0-10000 |
SZ |
10 |
6,0 |
10000 |
20 |
Ksp/SZ-15-5,5-5000 |
SZ |
15 |
5,5 |
5000 |
70 |
Ksp/SZ-20-6,0-10000 |
SZ |
20 |
6,0 |
10000 |
20 |
Ksp/SZ-20-7,5-3000 |
SZ |
20 |
7,5 |
3000 |
50 |
Ksp/SZ-20-6-12-4000 |
SZ |
20 |
6-12,0 |
4000 |
20 |
Ksp/SZ-20-6-12-10000 |
SZ |
20 |
6-12,0 |
10000 |
20 |
Ksp/SZ-30-10,5-3000 |
SZ |
30 |
10,5 |
3000 |
40 |
Ksp/SZ-30-12-3000 |
SZ |
30 |
12 |
3000 |
40 |
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
|
Építési övezet, övezet jele |
A telkek építési használatának megengedett határértékei |
||||||
Beépítési mód |
Legnagyobb beépítettség (%) |
Legnagyobb épületmagasság |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Legkisebb zöldfelület |
|||
2 |
Kte/SZ-10-6,0-K |
SZ |
10 |
6,0* |
K |
40 |
|
3 |
Kte/SZ-10-7,5-K |
SZ |
10 |
7,5* |
K |
60 |
|
4 |
Kte/SZ-20-4,5-1000 |
SZ |
20 |
4,5* |
1000 |
50 |
|
5 |
Kte/K |
- |
K |
- |
K |
70 |
|
6 |
K-T/SZ-10-7,5-K |
SZ |
10 |
7,5 |
K |
70 |
Építési övezet, övezet jele |
A telkek építési használatának megengedett határértékei |
||||
Beépítési mód |
Legnagyobb beépítettség (%) |
Legnagyobb épületmagasság |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Legkisebb zöldfelület |
|
Kfn/Z-30-9,5-5000 |
Z |
30 |
9,5 |
5000 |
55 |
Kfn/Z-40-7,5-1500 |
Z |
40 |
7,5 |
1500 |
40 |
Kfn/SZ-10-7,5-5ha |
SZ |
10 |
7,5 |
5ha |
70 |
Kfn/SZ-25-5,0-1500 |
SZ |
25 |
5,0 |
1500 |
50 |
Kfn/SZ-25-7,5-1500 |
SZ |
25 |
7,5 |
1500 |
50 |
Kfn/SZ-30-9,5-5000 |
SZ |
30 |
9,5 |
5000 |
55 |
Kfn/SZ-30-12,5-5000 |
SZ |
30 |
12,5 |
5000 |
55 |
49. § (1) A Vár különleges terület (Kvá) építési övezete
építési övezet, |
a telkek építési használatának megengedett határértékei |
||||
beépítési mód |
legnagyobb beépítettség |
legnagyobb |
kialakítható |
legkisebb |
|
Kvá/SZ-40-műemléki szempont |
Sz |
40 |
műemléki szempont |
tovább nem osztható |
műemléki szempont |
Építési övezet, övezet jele |
A telkek építési használatának megengedett határértékei |
||||
Beépítési mód |
Legnagyobb beépítettség (%) |
Legnagyobb épületmagasság |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Legkisebb zöldfelület |
|
Kpi/Z-40-4,5-K |
Z |
40 |
4,5 |
K |
40 |
Kpi/Z-40-6,0-K |
Z |
40 |
6,0 |
K |
40 |
Kpi/Z-90-4,5-K |
Z |
K (90) |
4, 5 |
K (a kialakult |
0 (10) |
Kpi/SZ-30-5,5-1500 |
SZ |
30 |
5, 5 |
1500 |
40 |
Kpi/SZ-35-7,5-2000 |
SZ |
35 |
7, 5 |
2000 |
40 |
Kpi/SZ-90-4,5-Ú |
SZ |
K (90) |
4, 5 |
úszó telek |
0 (10) |
Kpi/O-10-5,0-750 |
O |
10 |
5,0 |
750* |
70 |
Kpi/O-10-5,0-750(1500) |
O |
10 |
5,0 |
750* (1500*) |
70 |
Kpi/O-10(30)-5,0-4000 |
O |
10(30**) |
5,0 |
4000 |
70 |
Kpi/O-25-5,0-1000 |
O |
25 |
5,0 |
1000* |
50 |
Kpi-kk |
Sz |
2 |
4,5 |
3000 |
90 |
Építési övezet, övezet jele |
A telkek építési használatának megengedett határértékei |
||||
Beépítési mód |
Legnagyobb beépítettség (%) |
Legnagyobb épületmagasság |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Legkisebb zöldfelület |
|
Kho |
kialakult |
kialakult |
kialakult |
kialakult |
kialakult |
Kho/SZ-15-7,5-1ha |
SZ |
15 |
7,5 |
10.000 (1 ha) |
50 |
Építési övezet, övezet jele |
A telkek építési használatának megengedett határértékei |
||||
Beépítési mód |
Legnagyobb beépítettség |
Legnagyobb épületmagasság |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Legkisebb zöldfelület |
|
(%) |
(m) |
(m2) |
(%) |
||
K-okt |
SZ |
30 |
építési helyenként meghatározva |
5000 |
40 |
Építési övezet, övezet jele |
A telkek építési használatának megengedett határértékei |
||||
Beépítési mód |
Legnagyobb beépítettség (%) |
Legnagyobb épületmagasság |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Legkisebb zöldfelület |
|
Kre/SZ-10-6,0-3000 |
SZ |
10 |
6,0 |
3000 |
60 |
Kre/Sz-10-7,5-1 ha |
SZ |
10 |
7,5 |
1 ha |
60 |
Kre/SZ-15-5,5/K-1 ha |
SZ |
15 |
5,5/K |
1 ha |
60 |
Kre/SZ-15-6,0-4000 |
SZ |
15 |
6,0 |
4000 |
60 |
10 m.
30 m-es sávban megtartandó.
15 % alatti tereplejtésre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
|
A telkek építési használatának megengedett határértékei |
||||
Beépítési mód |
Legnagyobb beépítettség (%) |
Legnagyobb épületmagasság |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Legkisebb zöldfelület |
|
Kid/Z-20-7,5-300 |
Z |
20 |
7,5 |
300 |
40 |
Kid/Z-20-7,5-700 |
Z |
20 |
7,5 |
700 |
50 |
Kid/Z-40-7,5-K |
Z |
40 |
7,5 |
K |
40 |
Kid/SZ-10-4,5-300 |
SZ |
10 |
4,5 |
300 |
40 |
Kid/SZ-20-4,5-500 |
SZ |
20 |
4,5 |
500 |
40 |
Kid/SZ-20-4,5-1500 |
SZ |
20 |
4,5 |
1500 |
40 |
Kid/SZ-20-7,5-300 |
SZ |
20 |
7,5 |
300 |
40 |
Kid/SZ-20-7,5-700 |
SZ |
20 |
7,5 |
700 |
40 |
Kid/SZ-20-7,5-1200 |
SZ |
20 |
7,5 |
1200 |
40 |
Kid/SZ-20-7,5-1500 |
SZ |
20 |
7,5 |
1500 |
40 |
Kid/SZ-K-K-K |
SZ |
K |
K |
K |
40 |
Kid/O-20-4,5-3000 |
O |
20 |
4,5 |
3000 |
50 |
Kid/O-25-4,5-500 |
O |
25 |
4,5 |
500 |
40 |
|
A telkek építési használatának megengedett határértékei |
||||
Beépítési mód |
Legnagyobb beépítettség (%) |
Legnagyobb épületmagasság |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Legkisebb zöldfelület |
|
Kszt/SZ-30-7,5-1 ha |
SZ |
30 |
7,5 |
1 ha |
40 |
A |
B |
C |
D |
E |
F |
|||
Építési övezet, övezet jele |
A telkek építési használatának megengedett határértékei |
|||||||
Beépítési mód |
Legnagyobb beépítettség (%) |
Legnagyobb épületmagasság |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Legkisebb zöldfelület |
||||
1 |
K-Mü/O-30-7,5-3000 |
O |
30 |
7,5 |
3000 |
45 |
||
2434 |
K-Mü/SZ-30-6,0-10 000 |
SZ |
30 |
6,0 |
10 000 |
40 |
||
3 |
K-Mü/SZ-35-7,5-5000(K) |
SZ |
35 |
7,5 |
5000(K) |
40 |
Beépítésre nem szánt területek
50. § (1)438 Az 1. § (1)-ben meghatározott városrészek közlekedési övezetei és telekigényes közmű övezetei:
(1a)
a |
b |
|
Övezet jele |
Rendeltetés |
|
1 |
KÖu-1 |
országos főút, országos mellékút és városi főút telke és a szervesen hozzá kapcsolódó kiszabályozott közterületi csomópontja, közlekedési közterületi infrastrukturális eleme tulajdon- és kezelési jogtól függetlenül (forgalmi sáv, járda, kerékpárút, forgalomterelő szigetrész, közműsáv, zöldfelület, fasor), valamint a tervezett észak – déli összekötőút a kiszabályozott közterületi szélességgel az övezet részét képezi. |
2 |
KÖu-2 |
országos mellékút és városi főút, minden kiszabályozott közterületi közlekedési elemmel (csomópont, forgalmi sáv, terelősziget, járda, kerékpárút, kerékpár nyomvonal, szervesen kapcsolódó közműsáv, zöldfelületi sáv vagy fasor) tulajdon- és kezelési jogtól függetlenül. |
3 |
KÖu-3 |
települési gyűjtőút |
4 |
KÖu-4 |
kiszolgáló út és a külterületi 6-10 m széles meglévő és kiszabályozott út |
5 |
KÖu-4a |
kiszolgáló út, 3,5 t össztömeget meg nem haladó gépjármű számára |
6 |
KÖu-5 |
egyéb közlekedési közterület, vegyes használatú út, kerékpárút, önálló gyalogút |
7 |
KÖu-6 |
dísztér, rendezvénytér |
8 |
KÖu-7 |
autóbusz végállomás, turista-buszparkoló, P+R és egyéb parkolók |
9 |
IM-I-bup/SZ-5-5,0 |
Intermodális csomópont I. üteme buszpályaudvari része: leszálló, felszálló és parkoltató állásokat, forgalmi sávokat, terelő szigeteket, taxi-állomást, parkolót, gyalog- és kerékpárutat, az övezethatár mentén az SzT-n jelölt legalább 3,0 m széles zöldfelületet, fasort foglalhat magába. |
10 |
IM-II-bup/SZ-10-7,5 |
Intermodális csomópont II. ütem a Barkóczy utcai buszpályaudvarral megegyező műszaki követelményszinttel és építésjogi kerettel. |
11 |
KÖz |
közlekedési zöldfelületek övezete |
12 |
KÖk |
Kötöttpályás közlekedés nyomvonalának övezete |
13 |
IM-KÖk-ü |
Az Intermodális csomópont vasútüzemi övezetében a vasútüzem ellátásához szükséges berendezések, vágányok, vágányok közötti perontetők, kitérők, váltók, jelző és biztonsági berendezések, közmű bekötő vezetékek létesíthetők. Épület csak a vasútüzem ellátásához szükséges vasúttechnikai berendezések befogadására építhető. |
14 |
IM-KÖk-é |
Az Intermodális csomópont kötöttpályás közlekedési építési övezete a központi közlekedésirányítói, forgalomszervezési (buszpályaudvari alközpont és vasútüzem működtetését szolgáló pályaudvari), információs, utasforgalmi, kereskedelmi és egyéb kiszolgáló szolgáltató rendeltetés, raktárak várók tárolók befogadásának övezete. |
15 |
Köm |
Közművek elhelyezésére szolgáló övezet, közműtelek |
16. |
KÖ-mu |
magánút övezete, a szabályozási terv szerint |
51. § (1) A zaj- és rezgésterhelés csökkentése érdekében a gyűjtő utak, a lakó utak, a vegyes használatú utak, valamint a 30 km/ó sebességű lakó- és pihenőövezetként kijelölt közterületek útfelületének felújítása vagy átépítése során amennyiben nincs járda az útpálya és az épület között, akkor a járda és az épület között mozgási hézagot (dilatáció) kell kialakítani a legkorszerűbb anyagok és műszaki megoldások alkalmazásával.
(2) A KÖz jelű közlekedési zöldfelületre vonatkozó előírások:
a) csak kertépítészeti tárgyak, kertépítészeti architektúra elemei, gyalogos és vegyes használatú közlekedési felületek elemei, köztárgyak, valamint a közösségi funkciót befogadó építmények, KAT alapján, vagy a szabályozási terven jelölt építési helyen belül elhelyezhetők.
b) kialakítható turistákat szolgáló pihenőhely és kerékpáros bázis, egyéb gyalogos és kerékpáros közlekedési funkcióval kiegészülő zöldfelület,
c)445 épület, építmény a közterület legfeljebb 5 %-án létesíthető, maximum 3,5 m épületmagassággal,
d) a zöldfelület aránya az övezeten belül min. 50 % legyen, melynek legalább felén kétszintes növényállományt kell megvalósítani.
e) A közlekedési utak menti fasorok telepítése során honos fafajokból álló, fajtaszelekcióval válogatott fafajokat kell alkalmazni. A fák telepítési távolsága minimum 7 m, maximum
12 m legyen. A telepítendő fák legalább 2-szer iskolázottak legyenek, 15 cm törzskörmérettel és legalább 2,2 m törzsmagassággal kell, hogy rendelkezzenek.
f) A település 10 m-nél szélesebb útjai mentén legalább egyoldali fasor telepítését kell biztosítani, a közművek elhelyezkedésétől függően. Útfelújítás és közműfelújítás esetében a közművek áthelyezésével biztosítani kell a fasor telepítésének helyét.
g) Új parkoló létesítésekor az 1 m magasságban, 20 cm törzskörméretet elérő, meglévő fa védelméről gondoskodni kell.
h) Amennyiben az övezetben bármilyen átalakítás miatt nem óvhatók meg a meglévő fák, vagy cserjék, illetve fakivágásra van szükség, úgy a fák és cserjék pótlásáról, vagy az átültetésről gondoskodni kell.
(3) Közterületen belül a vonalas közműhálózatokra vonatkozó előírások:
a) Az új közmű hálózatokat közterületen kell megépíteni a szakági szabványok előírásai szerint.
b) A meglévő közműhálózatról leágazást (csatlakozást), csak a közmű üzemeltetőjének, az összes érintett üzemeltető (pl.: keresztezések), valamint az építésügyi hatóság előzetes hozzájárulásával, az érvényes építési és szakmai előírások betartásával, szabad építeni.
c) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamos energia ellátás, távhő- és földgázellátás) és elektronikus hírközlés (vezetékes és vezeték nélküli) hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben – ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja – a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi (vezeték-) jogi bejegyzéssel kell fenntartani.
(4) A közlekedési területek alábbi övezeteiben a következő keresztmetszeti elemek biztosítandók:
a) A beépítésre szánt terület KÖu-4 jelű övezetében legalább egyoldali, 2,0 m szélességű járda, továbbá a közművek elhelyezésétől függően legalább egyoldali fasor, illetve kétirányú forgalom esetén min. 5,5 m szélességű burkolt közúti felület.
b) A KÖu-3 övezet területeit a tömegközlekedés igényeinek figyelembe vételével
min. 6,5 m széles burkolt közútfelülettel kell kialakítani. Az övezet területén továbbá kétoldali, egyenként min. 2,0 m széles járda, illetve fasor biztosítandó.
(5) A KÖu-7 jelű övezetben:
a) közösségi autóbusz végállomás, turista-buszparkoló, egyéb parkoló és a kiszolgáló rendeltetéseket befogadó épületek létesíthetők.
b) a közlekedést szolgáló helyiséget befogadó építmények a telekterület legfeljebb 5 %-án létesíthető,
c)446 az építmények a szabályozási terven jelöltek figyelembevételével maximum 7,5 m épületmagassággal létesíthetők olyan módon, hogy az épületek, építmények eredeti terepszinthez mért legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 8,0 m-es magasságot,
d)447
e)448
(6)449
51/A. §
[489] Megállapította: 32/2020.(VII.31.) önk. rendelet
52. § (1) A szabályozási terv 1. § (1)-ében lehatárolt területén a zöldterület övezetei:
1 |
A |
B |
C |
D |
E |
F |
||
Övezet jele |
A telkek építési használatának megengedett határértékei |
|||||||
Beépítési mód |
Legnagyobb beépítettség (%) |
Legnagyobb épületmagasság |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Legkisebb zöldfelület |
||||
2 |
Zkk |
- |
0* |
- |
<1,0 |
80 |
||
3 |
Zkk/tö |
- |
- |
- |
K |
60 |
||
4 |
Zkp |
SZ |
0,5 |
3,5 |
>1,0 |
70 |
||
5 |
Zkp/0 |
- |
0 |
- |
- |
70 |
||
6 |
Z-P |
K |
K |
- |
-- |
70 |
||
7 |
Z-0 |
- |
0* |
- |
-- |
80 |
||
8 |
Zkp |
SZ |
2,0** |
3,5 |
-- |
70 |
53. § (1) A zöldterületek növényzettel fedett parkterülete nem csökkenthető, zöldterületek megújítása, revitalizációja kertépítészeti terv alapján történhet.
(2)457
(3) Az övezetek zöldfelülettel borított területének legalább l/2-ét háromszintű növényzet
(gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani.458
(4) Az övezet zöldfelületét akadálymentesen kell megújítani.
(5) A Z-P jellel szabályozott zöldterületen a meglévő pincék felújíthatók, rendeltetésük a közpark funkciójához illesztendő. A területen új pince nem létesíthető.459
a)460
b)461
c)462
d)463
e)464
Erdőterület övezetei [506] Módosította: 41/2016.(XII.23.) önk. rendelet
54. § (1) Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából a következő övezetekre tagolódik:465
Övezet jele |
A telkek építési használatának megengedett határértékei |
||||
Beépítési mód |
Legnagyobb beépítettség (%) |
Legnagyobb Épületmagasság |
Beépíthető legkisebb telekterület |
legkisebb zöldfelület |
|
Ev-1/0, Ev-2/0, Ev-3/0 |
- |
0 |
- |
- |
- |
Ee*467 |
- |
0* |
- |
- |
90 |
Eg/0, Ek/0, Ekj/0468 |
- |
0 |
- |
- |
- |
Eg/SZ-0,5-4,5-10ha |
sz |
0,5 |
4,5 |
100.000 (10ha) |
- |
Ek/SZ-2-4,5-1ha Öko-turisztikai központ469 |
SZ |
2 |
4,5 |
1 |
- |
NATURA 2000 területek erdőterületei. Védett rendeltetésű erdőterületen a táji, természeti értékek megőrzése, a természetes, természetközeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó.470
55. § (1) A mezőgazdasági terület övezeteiben a közművesítettség mértéke: részleges, vagy hiányos. Ha a szennyvíz a közcsatornába nem vezethető, akkor zárt szennyvíztárolót kell kialakítani, vagy egyedi szennyvíztisztítót kell létesíteni.473
(2) Azokban a mezőgazdasági övezetekben, ahol az előírások lehetőséget adnak lakóépület, lakórendeltetés létesítésére, ott csak akkor lehet ezt megtenni, ha a rendeltetésszerű használatához szükséges ivóvizet, villamos energia ellátást, a keletkező hulladék és szennyvíz elszállítását vagy ártalommentes elhelyezését, továbbá a gépjárművel történő állandó és közvetlen megközelítést a tulajdonos vagy használó biztosítani tudja.474475
(3)476
56. § (1) A kertes mezőgazdasági területek övezetei:484
a) borvidéki kertes mezőgazdasági övezet – a borszőlő termőhelyi kataszteri nyilvántartásban I. minőségi osztályba sorolt földrészlet, telek - (Mk1)485
b) borvidéken kívüli kertes mezőgazdasági övezet (Mk2)486.
(1a) A borvidéki és borvidéken kívüli kertes mezőgazdasági övezetekben –az utak meglévő és kialakuló telkeit kivéve és a szabályozási terv egyéb rendelkezése hiányában - a telekosztással kialakuló új telek szélessége legalább 12,0 m legyen.487488
(2) A kertes mezőgazdasági területek övezetei az 1. §. (1) bekezdés szerinti területen:
Övezet jele |
A telkek építési használatának megengedett határértékei |
||||
Beépí-tési mód |
Legnagyobb beépítettség (%) |
Legnagyobb épületmagasság |
Beépíthető legkisebb telekterület |
Egyéb feltétel |
|
Mk1-ev/O-10-6,5-1500 |
O |
10 |
6,5 |
1500 |
- |
Mk1/O-3-4,5-800 |
O |
3 |
4,5 |
800 |
telek területének legalább 75 %-án tényleges szőlőművelés |
Mk1/O-3-4,5-1000 |
O |
3 |
4,5 |
1000 |
telek területének legalább 75 %-án tényleges szőlőművelés |
Mk1/O-3-4,5-1500 |
O |
3 |
4,5 |
1500 |
telek területének legalább 75 %-án tényleges szőlőművelés |
Mk1/O-3-4,5-2000 |
O |
3 |
4,5 |
2000 |
telek területének legalább 75 %-án tényleges szőlőművelés |
Mk1/SZ-2-4,5-2000 |
SZ |
2 |
4,5 |
2000 |
- |
Mk1/SZ-3-4,5-1000 |
SZ |
3 |
4,5 |
1000 |
telek területének legalább 75 %-án tényleges szőlőművelés |
Mk1/SZ-3-4,5-5000489 |
SZ |
3 |
4,5 |
5000 |
Épület elhelyezése feltételhez kötött |
Mk1/pi |
O/Z |
K |
K |
K |
korlátozott a kerti építmények köre |
Mk2/pi |
O/Z |
K |
K |
K |
Korlátozott a kerti építmények köre |
Mk1/0 |
- |
0 |
0 |
- |
korlátozott a kerti építmények köre |
Mk2/O-3-4,5-800 |
O |
3 |
4,5 |
800 |
- |
Mk2/O-3-4,5-1000490 |
O |
3 |
4,5 |
1000 |
- |
Mk2/O-3-4,5-1200491 |
O |
3 |
4,5 |
1200 |
- |
Mk2-bk |
- |
0 |
- |
1500 |
- |
Mk-bk |
Sz |
Terep felett |
4,5 |
800 |
70 |
Mk-bk/p |
Z |
kiszolgáló út szintjén 1,5 %, terep alatt az építési helyen belül építhető be |
5 |
K |
80 |
57. § (1) Borvidéki kertes mezőgazdasági terület (Mk1) a borszőlő termőhelyi kataszteri nyilvántartásban I. és II. minőségi osztályba sorolt, jellemzően szőlőgazdálkodást és borászatot, de a kert- és a gyümölcsgazdálkodást és a pihenést is szolgáló mezőgazdasági övezet.
(2) Az Mk1 jelű övezet telkein 1 db gazdasági épület helyezhető el, amely ideiglenes tartózkodásra is alkalmas présház és tárolás célját szolgáló épület lehet. Az épület területe legfeljebb 50 m2 lehet.501
(3) Az Mk1 jelű övezet telkein lakóépület és állattartó épület nem helyezhető el.
(4) Épületek kizárólag szőlő-, vagy gyümölcsműveléssel hasznosított telkek esetén helyezhetők el. Szőlő-, vagy gyümölcsművelésűnek az a telek minősül, aminek a területe legalább 75 %-ban
szőlő-, vagy gyümölcsműveléssel hasznosított, nyilvántartási művelési ág szerinti besorolástól függetlenül.
58. § (1) Borvidéken kívüli kertes mezőgazdasági terület a vegyes kert-, szőlő, gyümölcsgazdálkodást és a pihenést szolgáló (Mk2) mezőgazdasági terület.
(2) Az Mk2 jelű övezetek telkein:
a) ha a telek mérete eléri az övezeti előírásokban megjelölt területet, akkor 1 db, legfeljebb
50 m2 bruttó alapterületű gazdasági épület helyezhető el, amely legfeljebb 20 m2 területű ideiglenes tartózkodásra szolgáló részt is tartalmazhat.
b) Lakóépület és állattartást szolgáló építmény nem létesíthető.
Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület övezetei [550] Módosította: 41/2016.(XII.23.) önk. rendelet (Mko)
59. § (1) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területbe a táj-, a tájkép-, a természetvédelmi, továbbá vízminőség-védelmi (vízbázis védelmi) szempontból érzékeny területek tartoznak. Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területen kizárólag a védelmi célokkal összhangban levő, azok megvalósítását biztosító építmények, épületek helyezhetők.
(2) Mko-… jelű övezetben a beépíthető telek területe - az utak meglévő és kialakuló telkeit kivéve - legalább 10.000 m2 (1 ha), szélessége legalább 30,0 m.
(3) Az Mko-… jelű övezet:502
Övezet jele |
A telkek építési használatának megengedett határértékei |
||||
Beépítési mód |
Legnagyobb beépítettség (%) |
Legnagyobb épületmagasság |
Beépíthető legkisebb birtoktest |
Egyéb feltétel |
|
Mko/0, Mko-1503 |
- |
0 |
0 |
- |
- |
Mko/SZ-1-4,5-1,5 ha504 |
SZ |
1 |
4,5 |
1,5 ha |
- |
Mko/SZ-1-4,5-5,0 ha505 |
SZ |
1 |
4,5 |
5,0 ha |
- |
Mko/SZ-1-4,5-10,0 ha506 |
SZ |
1 |
4,5 |
10,0 ha |
- |
Mko-1/0, Mko-1/0* |
- |
0 |
0 |
- |
korlátozott a kerti építmények köre |
Mko-2/SZ-0,5-3,5-10 ha |
SZ |
0,5 |
3,5 |
100.000 |
- |
Mko-2/SZ-3-4,5-8000 |
SZ |
3 |
4,5 |
8000 |
|
Mko-3/SZ-3-4,5-5 ha |
SZ |
3 |
4,5 |
50.000 (5 ha) |
- |
Mko-4/SZ-3-4,5-8000 |
SZ |
3 |
4,5 |
8.000 |
Lakás nem építhető |
60. § (1) Az általános mezőgazdasági területek övezetei:511
a) borvidéki általános mezőgazdasági területek övezetei (Má1)
b) borvidéken kívüli általános mezőgazdasági területek övezetei (Má2)
(1a) Az általános mezőgazdasági területek övezetei a következők:512
A |
B |
C |
D |
E |
F |
|
---|---|---|---|---|---|---|
1 |
övezet jele |
A telkek építési használatának megengedett határértékei |
||||
Beépítési mód |
Legnagyobb beépítettség (%) |
Legnagyobb épületmagasság |
Beépíthető legkisebb birtoktest (m2) |
Egyéb feltétel |
||
2 |
Má1/SZ-3-5,5-5 ha |
SZ |
3 |
5,5 |
50.000 |
Szőlőművelés a telekterület |
3 |
Má1/0, Má2/0513 |
- |
0 |
- |
- |
- |
4 |
Má2/SZ-3-5,5-5 ha |
SZ |
3 |
5,5 |
50.000 |
|
5 |
Má2/O-3-5,5-5 ha514 |
O |
3 |
5,5 |
50.000 |
- |
6 |
Má2/p515 |
Z |
25 m2 |
4,0 |
K* |
Pinceház létesítése feltételhez kötött |
61. § (1) Az Má1/… jelű övezet a borszőlő termőhelyi kataszteri nyilvántartásban I. és II. minőségi osztályba sorolt, árutermelő gazdálkodásra alkalmas mezőgazdasági övezet.
(2) Az Má1/… jelű övezetben elhelyezhető szőlő-, vagy gyümölcsművelésű, 5 ha nagyságot elérő telken:517
a) a szőlőművelés, a borászat gazdasági célú építményei,
b) a borturizmus épületei (borozó, borkereskedés, bormúzeum, borkóstoló), és legfeljebb
50 férőhelyes szállás jellegű épület,
c) továbbá max. 300 m2 összes szintterületű lakóépület, ha a telken legalább a lakórész összes szintterületével azonos nagyságú gazdasági célú épület is létesül.518
(3) Épületek kizárólag szőlőművelés esetén helyezhetők el. Szőlőművelésűnek az a telek minősül, amely a telek területének legalább 80 %-ban ténylegesen szőlőműveléssel hasznosított.
(4) A terepszint alatti építmény alapterülete nem lehet több a birtoktest területének 3 %-ánál.
62. § (1) Az Má2/… jelű övezet az árutermelő gazdálkodásra alkalmas mezőgazdasági övezet.
(2) Az Má2/… jelű övezetben elhelyezhető:
a) a növénytermesztés, az állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás, szolgáltatás építményei,
b) a gazdálkodáshoz kapcsolódóan legfeljebb a beépített alapterület 30 %-án lakóépület.
c) lakás, lakóépület kizárólag akkor létesíthető, ha a mezőgazdasági termelés (árutermelő mezőgazdasági üzemi tevékenység) az állandó helyben lakást indokolttá teszi.
(3) A terepszint alatti építmény alapterülete nem lehet több mint a telek, vagy a birtoktest területének 3 %-a.519
(4)520 Az Má2/p jelű pincés mezőgazdasági övezetben:
a) a kialakult terepszint alatti pincéket bor- és egyéb mezőgazdasági terménytárolásra lehet hasznosítani, hozzájuk kapcsolódó meglévő épületben lakórendeltetés nem létesíthető,
b) a pincék, épületek, zártsorú, hézagosan zártsorú beépítése megtartandó,
c) a meglévő pincék pincebejárati támfalai, pinceházainak bejárati homlokzata:
ca) legfeljebb 3,5 m homlokzatmagasságú lehet,
cb) homlokzati nyílásai legfeljebb 1db max. 140/240 névleges méretű ajtó és legfeljebb
2 db max. 60/120 névleges méretű ablak, vagy szellőző lehet.
d) A terepfelszínen a pince bejáratát képzően új pinceház legfeljebb 25 m2 nettó alapterülettel létesíthető.
e) A meglévő pincék előtt, ha a pincét kiszolgáló út szélessége eléri a minimum 8,0 m szélességet, akkor a pince elé előkert nélküli pinceház épülhet.
Vízgazdálkodási terület övezetei [573] Módosította: 41/2016.(XII.23.) önk. rendelet (V)
63. § (1) A vízgazdálkodási terület övezetében csak a rendeltetésnek megfelelő építmények létesíthetők, szabadon álló beépítési móddal és legfeljebb 5 %-os beépítési mértékkel. Az övezet területén csak a vízgazdálkodási, vízkárelhárítási és közlekedési létesítmények helyezhetők el.
(2) Az állami kezelésű patak, tó, vízfolyás partélétől 6-6 m, az egyéb kezelésű vízfolyások partélétől min. 3-3 m szélességű sáv a karbantartás számára szabadon hagyandó. A karbantartó számára, ha a karbantartási sáv nem közterület, akkor szolgalmi jog biztosítandó. A szolgalmi joggal terhelt területrészen mindennemű tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező hozzájárulásával végezhető.521
(3) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (pl.: patak, árok, vízfolyás, vízmosás) egyéb célra hasznosítani (pl.: medret érintően vezetett kerékpárút szakasz), annak bármilyen megváltoztatását csak vízjogi létesítési engedély alapján, a mindenkori illetékes hatóság engedélyével szabad.
(4)522 A vízmű területén, a V-vm jelű övezetben, csak a rendeltetésének megfelelő építmények létesíthetők, szabadon állóan, terepszint felett 5 %-os beépítési mértékkel és legfeljebb felszín feletti 5,0 m-es épületmagassággal. A terepszint alatt a közmű technológiához kapcsolódóan a beépítés mértéke a technológia adta követelményekhez igazodó.
(5) Az Eger-patak Felnémeti és Déli iparterületi szakaszának, a Tárkányi-patak, Szala-árok és Farkas-völgyi-árok medrének rehabilitációja, revitalizációja az ökológiai szempontok figyelembevételével, természet-közeli módszerek alkalmazásával történhet.
63/A. § (1) A Tk jelű természetközeli területekbe tartoznak a Bajusz dűlőben található természetközeli állapotú nádasok, mocsarak.
(2) Az övezetbe tartozó területen nem folytatható olyan tevékenység, ill. nem helyezhető el olyan létesítmény, amely természetközeli állapotot rontja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.
(3) Az övezetben kizárólag a természetközeli állapot fennmaradását szolgáló építmények helyezhetők el. Épületek nem építhetők.
64. § (1) Különleges beépítésre nem szánt pincés idegenforgalmi központok övezete (Kkpi):
Övezet jele |
A telkek építési használatának megengedett határértékei |
||||
Beépítési mód |
Legnagyobb beépítettség (%) |
Legnagyobb épületmagasság |
Kialakítható legkisebb telekterület (m2) |
Legkisebb zöldfelület |
|
Kkpi |
- |
0 |
- |
K |
- |
Kkpi/0 |
- |
0 |
- |
K |
- |
Kkpi/1 |
- |
0 |
- |
Kialakult pinceszerkezethez igazodó |
90 |
Kkpi/2 |
O |
2 |
4,5 |
3000 |
- |
Kkpi-kk |
SZ |
2 |
4,5 |
3000 |
90 |
Kkpi/SZ-10*-4,5-200 |
SZ |
10* |
4,5 (6,5**) |
200 |
75 |
Kkpi/SZ-10*-4,5-400 |
SZ |
10* |
4,5 (6,5**) |
400 |
75 |
Övezet jele |
A telkek építési használatának megengedett határértékei |
|||
Beépítési mód |
Legnagyobb beépítettség (%) |
Legnagyobb épületmagasság |
Beépíthető legkisebb telekterület (m2) |
|
Kksp/SZ-2-3,5-1 ha |
SZ |
2 |
3,5 |
10000 (1 ha) |
Övezet jele |
A telkek építési használatának megengedett határértékei |
|||
Beépítési mód |
Legnagyobb beépítettség (%) |
Legnagyobb épületmagasság |
Beépíthető legkisebb telekterület (m2) |
|
Kkrep/SZ-0,5-3,5-10 ha |
SZ |
0,5 |
3,5 |
100000 |
Övezet jele |
A telkek építési használatának megengedett határértékei |
|||
Beépítési mód |
Legnagyobb beépítettség (%) |
Legnagyobb épületmagasság |
Beépíthető legkisebb telekterület (m2) |
|
Kkba/SZ-1-3,5-K |
SZ |
1 |
3,5 |
K |
Övezet jele |
A telkek építési használatának megengedett határértékei |
|||
Beépítési mód |
Legnagyobb beépítettség (%) |
Legnagyobb épületmagasság |
Beépíthető legkisebb telekterület (m2) |
|
Kkho/0 |
- |
0 |
- |
- |
1500 m2-nél kisebb telkeken építmények nem helyezhetők el.
A |
B |
C |
D |
E |
||||
1 |
Övezet jele |
A telkek építési használatának megengedett határértékei |
||||||
Beépítési mód |
Legnagyobb beépítettség (%) |
Legnagyobb épületmagasság |
Beépíthető legkisebb telekterület (m2) |
|||||
2 |
Kb-T/SZ-5-7,5-1 ha |
SZ |
5 |
7,5 |
10000 (1 ha) |
Kb-Id/… jelű övezet területén biztosítandók, a hegytetőn csak üzemviteli járműparkoló létesíthető.
1 |
A |
B |
C |
D |
E |
ÖVEZET JELE |
A TELKEK ÉPÍTÉSI HASZNÁLATÁNAK MEGENGEDETT HATÁRÉRTÉKEI |
||||
BEÉPÍTÉSI |
LEGNAGYOBB |
LEGNAGYOBB |
BEÉPÍTHETŐ LEGKISEBB TELEKTERÜLET (m2) |
||
2 |
Kb-Közl/SZ-10-7,5-5000 |
SZ |
10 |
7,5 |
5000 |
1 |
A |
B |
C |
D |
E |
ÖVEZET JELE |
A TELKEK ÉPÍTÉSI HASZNÁLATÁNAK MEGENGEDETT HATÁRÉRTÉKEI |
||||
|
LEGNAGYOBB |
LEGNAGYOBB |
BEÉPÍTHETŐ |
||
2 |
Kb-Re/SZ-5-4,5-3000 |
SZ |
5 |
4,5 |
3000 |
A |
B |
C |
D |
E |
|
|
ÖVEZET JELE |
A TELKEK ÉPÍTÉSI HASZNÁLATÁNAK MEGENGEDETT HATÁRÉRTÉKEI |
|||
BEÉPÍTÉSI |
LEGNAGYOBB |
LEGNAGYOBB |
BEÉPÍTHETŐ |
||
2 |
Kb-Köm/SZ-5-5,5-K |
SZ |
5 |
5,5 |
K |
A |
B |
C |
D |
E |
|
1 |
ÖVEZET JELE |
A TELKEK ÉPÍTÉSI HASZNÁLATÁNAK MEGENGEDETT HATÁRÉRTÉKEI |
|||
BEÉPÍTÉSI |
LEGNAGYOBB |
LEGNAGYOBB |
BEÉPÍTHETŐ |
||
2 |
Kb-Kt |
SZ |
3/10 |
4,5 |
K |
VÁROSRÉSZEK SAJÁTOS RENDELKEZÉSEI
65. § (1) Az Almagyar városrész M1.12 jelű Szabályozási tervvel érintett területén:
a) A szabályozási terven jelölt nem beépíthető telekrészt legalább 50 %-ban háromszintes zöldfelületként kell kialakítani.
b) Az előkertben a honos növények aránya legalább 70 % legyen. Tű- és pikkelylevelűek aránya a 30 %-ot nem haladhatja meg.
c)539
ca)540
cb)541
d) Új közutak, utcák kialakításánál:
da) 16,0 m szabályozási szélesség alatt legalább egyoldali,
db) 16,0 m szabályozási szélesség felett kétoldali, fasor telepítési felületet kell biztosítani.
e)542
f) A közterület, vagy közút alakítása érdekében építési tilalom jegyzendő be az alábbi telkekre vonatkozóan:
fa) É-D-i összekötő út nyomvonalával érintett telkek hrsz-ai: 10928/2, 0540/3,/5,/7-9,/12-17, 0543/3-19, 0534, 0560/3, 0559, 0555/44-52, 0555/58, 0565, 0566/7, 0564/5-29, 0566/4, 0566/8, 0569.
(2)543 A városrész Bálint pap utcájában a sorgarázs csak az építési helyen belül valósítható meg.
a) A sorgarázs padlószintje legfeljebb 0,2 m-rel kerülhet a közlekedési felület burkolati szintje fölé.
b) A behajtó csak döntött szegéllyel csatlakozhat a közlekedési felület burkolati síkjához (a sorgarázs felöl kiemelt szegély a közterületen nem építhető).
c) A sorgarázs magassága legfeljebb +1,0 m-rel haladhatja meg a kialakult tömör kerítés magasságát.
d) Támfalgarázs létesítése esetén a sorgarázs épületét extenzív zöldtetővel kell lezárni.
Belváros-kelet
66. § (1) Vt-p/… jelű építési övezetben a szabályozási terven jelölt Kossuth Lajos utcai, Frank Tivadar utcai parkolóház földszintjének utcához csatlakozó zónájában kereskedelmi-szolgáltató rendeltetési egységek helyezendők el.
(2) A Vt-ksz/… jelű építési övezetben:
a) Az épületek átépítése, újra építése a Gólya utca menti épületek, valamint a Céhmester udvar épületeinek vonatkozásában csak a kialakult épülettömegen belül végezhető el.544
b) A Céhmester udvar épületeinek homlokzatmagassága, tömege, az udvar kialakult légtér arányai a felújítás, átépítés során is megtartandók.
Belváros és Szent Miklós városrész [603] Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
66/A. § (1) Vegyes területek övezeteiben a zártsorú beépítéssel és valamennyi további paraméterében kialakult jelöléssel rendelkező eseteket, az alábbiak szerint alkalmazandók:
a) településközponti vegyes és intézmény területen a „Vt/Z-K-K-K” vagy „Vi/Z-K-K-K” jelű övezetben új épületet elhelyezni
aa) az igazoltan kialakult beépítési mértékig lehet, ha a hivatalos alaptérképen ábrázolt, ténylegesen meglévő és elbontásra szánt épület helyével megegyező helyen történik az építés, vagy
ab) a megszűnő beépítés alapterületével megegyező alapterületen, de új helyen, ha azt a főépítészi konzultáción kapott támogató vélemény lehetővé teszi, és
ac) az igazoltan meglévő kialakult beépítettséget legfeljebb 10%-ban meghaladóan, ha a megnövelt beépítettség az OTÉK-ban meghatározott maximális beépítési mértéknél, azaz 80 %-nál nem nagyobb, s azt a főépítészi konzultáció támogató véleménye lehetővé teszi.
b) „Vt/Z-K-K-K” vagy „Vi/Z-K-K-K” jelű övezetben az igazoltan kialakult beépítést a földhivatali nyilvántartási térképen ábrázoltak jelentik.
(2) A Vt/Z-… és Lk1/Z-…jelű egyes építési övezetekben a Belváros és Szent Miklós városrészen a legnagyobb beépítettség meghatározásánál értéktöbbletet lehet alkalmazni az alábbiak szerint:
a) A paramétertáblázat „C” jelű oszlopában a „+10*” jelöléssel ellátott beépítési többletérték a zártsorú beépítésű saroktelek esetén, kizárólag a zártsorúság biztosítása érdekében igénybe vehető.
b) A paramétertáblázat „C” jelű oszlopában a „+10*/15*” jelöléssel ellátott beépítési többletértékek a zártsorú beépítésű és a 300 m2 alapterületet el nem érő telek esetén a beépítési mérték 10%-kal, saroktelek esetén a beépítési mérték 15%-kal emelhető meg, ha többletérték igénybevétele a zártsorúság kialakítása érdekében történik.
c) A kötelező zöldfelületet az igénybe vehető többletérték alkalmazása esetén a megengedett beépítési mértéken kívül visszamaradó telekterület felén kell kialakítani.
(3) A Mária utca és Tűzoltó tér között, valamint Zseb köz és a Lenkey utca között a Széchenyi utcára nyíló, zártsorú előkert nélküli beépítésű Vt/Z-60-7,5-… övezeti jelű telkeken a 7,5 méteres épületmagasság csak az utcafronti épületrészen, az utcával párhuzamos 12,0 méteres traktusszélességben érvényesíthető. Az oldalsó telekhatárra beforduló épületszárnyak, vagy mellépületek épületmagassága nem haladhatja meg az 5,5 métert, továbbá az oldalsó telekhatárra épülő melléképület a szomszédos telken tűzfalat képező homlokzatmagassága nem lehet több, mint 6,0 méter.
(4) A Vi/Z-50-7,5-1500 jelű övezetben
a) a Széchenyi utca és a Kisasszony utca sarkán lévő övezetben a műemléki telkeken a hitéleti és a kulturális tevékenység építményei helyezhetők el, a további telkek a sportolás, a szabadidős rendeltetés építményei befogadására szolgálnak,
b) a 7,5 méteres épületmagasság csak a Kisasszony utca mentén érvényesíthető,
c) a Széchenyi utca mentén a 4721 hrsz.-ú telken a közterület felőli 15,0 méteres sávban épület nem, csak a szabadtéri sportolás, szabadidős tevékenység építményei helyezhetők el,
d) az övezet zöldfelületi aránya legalább 30%-os mértékben biztosítandó, melynek legalább felén kétszintű növényzet telepítendő.
(5) Az Lk1/… jelű kisvárosias lakóterületen a főépületen kívül 1 melléképület helyezhető el.
(6) A Bródy Sándor utca északi oldala menti Lk1/Z-60-7,5/K-400 jelű övezetben
a) a kialakult rendeltetések száma megtartható, újra létrehozható,
b) szállásszolgáltatás esetén a vendégszobák számát a telken belül kialakítható gépjármű parkolók száma határozza meg,
c) a kialakult épületmagasság és kialakult felszíni beépítési mérték megtartható,
d) a terepszint alatti beépítési mérték gépjármű tároló létesítése és épületgépészeti helyiségek kialakítása érdekében a telek területének legfeljebb 80%-a lehet,
e) a kötelező zöldfelületet a d) pont szerinti beépítési mérték esetén tetőkert, zöldtető beszámításával is lehet biztosítani.
(7) A Kb-Kt jelű burkolt köztér övezetben,
a) az építést az övezet területén Közterület Alakítási Terv alapján lehet végezni.
b) a Dobó István téren és a Gárdonyi Géza téren
ba) elsősorban a terepfelszín alatt lehet építeni, ahol a beépítés mértéke legfeljebb 10% lehet, mely a közösséget szolgáló rendeltetésű építmény, vagy a közteret körülvevő középületekhez, valamint egyéb közhasználatú épületekhez kapcsolódóan aluljáró kialakítására szolgálhat,
bb) a terepfelszínen a beépítési mérték 3%-os lehet, ha azt terepfelszín alatt kialakított rendeltetés felépítménye igényli,
bc) nem helyezhető el a terepfelszínen a közműellátással összefüggő műtárgy,
bd) kötelező zöldfelület legalább az övezet területén 10% legyen, melynek kialakításakor az övezet területére vetítve legalább 300 m2-ként egy lombos fa telepítése szükséges,
c) a Lenkey udvarban és a Tűzoltó téren
ca) a terepfelszínen épület és közműellátással összefüggő műtárgy nem helyezhető el,
cb) a terepfelszín alatti építést csak közművek elhelyezése érdekében lehet végezni,
cd) a kialakult parkolófelületek és telekbehajtók megtarthatók, tovább nem bővíthetők,
ce) a burkolat nélküli felületen a zöldfelületi jelleg megtartandó, kialakítandó.
Cifra hóstya és Tetemvár
67. § (1)545
(2) A Cifrakapu utcai telkeken a Donát temető alá nyúlóan pince nem létesíthető, meglévő nem bővíthető. A temető telekhatára 5 m-nél jobban pincével nem közelíthető meg.
(3) A Cifra hóstya, Tetemvár területén Lk, Lke, Vt és Kpi/… jelű építési övezetekben:
a) ha a telek közterületi határtól mért mélysége legfeljebb 25,0 m, az építési hely a hátsó telekhatárig érhet, a hátsókert mélysége 0,0 m,
b) ha a telek hátsó telekhatára vízfolyás, árok telekhatárával közös, akkor legalább a 3 m széles karbantartó sáv hátsókertként megtartandó,
c) ha a telek mélysége 25-40 m közötti, akkor – a szabályozási terv ellenkező rendelkezése hiányában – hátsókertként az övezetben meghatározott épületmagasság értéke tartandó meg.
(4) A Cifrakapu utcában a Tetemvár utcai torkolatnál az előkertes telkek Cifrakapu utcai határán kerítés nem építhető, a jelképes lehatárolás csak 1,0 m magasra növő sövénnyel képzett lehet. a csomópont közlekedésbiztonsági beláthatósága nem korlátozható.546
(5) A Cifrakapu utca és Malom utca északi sarkán álló tömbben:
a) az új épületek közterület felöli földszinti padlószintjét, úgy kell meghatározni, hogy az a Cifrakapu utcai útburkolat koronaszintjének magasságát legalább 0,45 m-rel haladja meg.
b) A telkeken önálló hulladéktartály-tároló nem építhető, ezeket az épülettel egy tömegben kell kialakítani.
c)547
d)548
(6) A Vk/SZ-50-12,5-1 ha és a Vk/SZ-50-15-1 ha jelű építési övezet – a Knézich Károly utca és az Eger-patak közötti kórház tömbi övezetben:
a) elsősorban egészségügyi, szociális rendeltetések helyezhetők el,
b) nem létesíthető: sportépítmény, a fő tevékenységgel össze nem függő gazdasági épület,
c) műemléki védelem alatt álló építmény számára (pl.: barokk kapu) az övezetben meghatározott legkisebb telekterülettől eltérően, a műemléki szempontok szerint szükséges mértékű telek is kialakítható,
d) új rendeltetési egység, vagy funkcióbővítés során keletkező gépjármű elhelyezés igényét telken belül kell megoldani,
e) a szabályozási terven jelölt helyen a homlokzatmagasság határértéke szerepel, mely nem haladható meg.
(7) A Vk/SZ-20-5,0-1 ha jelű építési övezetben - a Gárdonyi kertben - igazgatási épület, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, egyházi, egészségügyi, szociális, oktatási épület létesülhet a fejlesztés során, de a Gárdonyi múzeum rendeltetése nem sérülhet.
(8) A szerkezeti jelentőségű zöldfelületeken a terep állékonyságát eredményező támfal megerősítésen és kerítésépítésen kívül egyéb építési tevékenység nem végezhető, kivéve a Cifra hóstya telkein a meglévő pincék megerősítése, de új pince, vagy felépítmény a pincékre nem létesíthető.
(9) A közterület, vagy közút alakítása érdekében építési tilalom jegyzendő be az alábbi telkekre vonatkozóan:
a) közterület növelése révén „visszamaradó” apró telkek hrsz-ai: 1428; 1429/1; 1431; 1514; 1539/1; 1553/1; 1564; 1572; 1573; 1574; 1575; 1725; 1726; 1727; 5138/1; 5411; 5415; 5417/1; 5417/2; 5418.
b) Közterületté alakuló telkek hrsz-ai: 1411/3; 1412/3; 1412/4; 1413/2; 1414/2; 1415/2; 1416/2; 1417/2; 1419; 1553/2; 5356; 5357, 5417/3.
(10)549 A Servita templomhoz tartozó (összevonás előtt 5142/1, 5142/2 és 5141/3 hrsz) telkeken:
a) az új épületrész építési helyen belül szabadon formálható, a homlokzati külső felület és a telekhatárok között épületmagassággal megegyező, vagy azt is meghaladó hézag létrehozható.
b) az oktatási és közösségi rendeltetéshez kapcsolódóan a telekösszevonás után a teljes telekterületre vetítetten 40 %-os zöldfelületet kell létesíteni, ezen belül a teljes telekterület 30 %-án háromszintű zöldfelületet kell biztosítani intézménykertként.
Csákó
68. § (1) A Sas út Meder utca – Károlyi Mihály utca közötti szakaszán a melléképület, a főépületek között legfeljebb 10 m-es traktusmélységben, a homlokzatosított épített tömör kerítéssel összeépíthető láncház jellegű utcaképi megjelenéssel alakítható ki. Az összeépülő szakaszra számított épületmagasság legfeljebb 4,5 m lehet, de nem lehet magasabb a csatlakozó főépület párkánymagasságánál. Az utcafronti melléképület lezárására létesíthető: lapostető, 10˚-25˚ közötti alacsony hajlású tető, tetőterasz, zöldtető.
(2) A Sas út északi oldalán az ikres és a hézagosan zártsorú beépítés esetén, a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában, a melléképület csak a lakóépülettel azonos oldalhatáron engedélyezhető.
(3)550
(4)551
(5) A Tinódi utca sarkán lévő Lke-g/Z-K-3,5-K jelű építési övezetben:
a) kizárólag gépkocsi-tároló létesíthető. A gépkocsi-tárolók rendeltetése parkolási többlet igényű rendeltetéssé nem alakítható át,
b) épített kerítés nem létesíthető.552
Déli iparterület
69. § (1) A Déli iparterület Gksz/… és Gip/… övezetbe tartozó telkein:
a) A kialakítható legkisebb telekszélesség, ha a szabályozási terv másképpen nem rendelkezik 40,0 m lehet.
b) Az övezetekkel határos vízgazdálkodási területek védősávjában - a szabályozási terv eltérő rendelkezéseinek figyelembe vétele mellett - csak a vízgazdálkodással összefüggő építmények létesíthetők, a vízfolyások kezelését korlátozó terepalakítás, kerítésépítés nem végezhető.
c) 30 %-ot meghaladó beépítettség és burkolt felület együttes megléte esetén a csapadékvizek visszatartásáról, azaz késleltetett tovább vezetéséről a telken belül kell gondoskodni.
d) A kerítés és a támfalépítés szabályai:
da) 0,8 m-nél magasabb kerítés csak a telekhatáron építhető,
db)553
dc) a támfal látszó magassága legfeljebb 2,5 m lehet, ha magasabb támfal építése szükséges, akkor minimum 1,0 m széles növénytelepítésre alkalmas lépcsőzéssel alakítandó ki,
dd) nem építhető tömör kerítés az Eger-patak menti telekhatáron, egyéb vízfolyás menti telekhatáron,
de) tömör kerítés legfeljebb 3,0 m magasságig építhető.554
e)555 fedett-nyitott kialakítású kerékpártároló melléképítménye a kijelölt építési helyen kívül is elhelyezhető
(2) A Déli iparterület városrészben, az SZT-DIP/2012 jelű szabályozási terven szabályozott gazdasági terület Gksz/… és Gip/… jelű övezeti telkein, új épületek elhelyezése előtt a terület talaj- és talajvíz-szennyezettségi állapotát fel kell tárni. Talaj- vagy talajvíz-szennyezettség esetén a tervezett épületek megvalósítása a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség által jóváhagyott kármentesítés befejezését követően történhet.
(3) A déli gazdasági terület telkein a Gksz/… és Gip/… jelű építési övezetekben, a VH határozatban lehatárolt „B” hidrogeológiai védőterületen belül, a fejlesztésekhez kapcsolódó tervezéseknél, technológiai és műszaki megoldások kiválasztásánál és a megvalósításoknál a VH határozatban foglaltakat teljes körűen figyelembe kell venni.556
(4)557 A Déli iparterület városrészen
a) a Gip/SZ-35-12,0-5000 jelű építési övezet területén a patakmenti 20,0 m széles sávban háromszintes növényállomány telepítendő, tartandó fenn.
b) az iparterületet feltáró 16,0 és 18,0 méterre szabályozott út által nyugati és déli irányból határolt 10533/6 hrsz.-ú telekrészen kialakuló területen a feltáró út mentén az előkertben legalább egy sor nagy lombkoronát növelő fa és cserjesáv telepítendő.
(5)558 A Gyetvai József utca és a Kőlyuk út gazdasági besorolású építési övezeteiben, új épület építésekor, meglévő épület csarnok bővítésekor a 3,0 m szélességet elérő és meghaladó zöldfelületeken a telekhatárok mentén, fasor (háromszintű zöldfelület) telepítendő.
(6)559 A Mátyás király út délkeleti részén, a Kb-Közl/SZ-10-7,5-5000 jelű közlekedési övezet telkein újraépíthetők a közlekedéshez kapcsolódó üzemanyagtöltő állomás és városi buszvégállomás épületei építményei.
70. § (1)560 A Délkeleti külterület városrész területén, a Kistályai út és az É-D-i összekötőút mentén, a Gksz/… jelű építési övezetekben:
a)561
b) Azon telephelyek, melyek telekjogilag önálló több telket összekapcsolva működnek, a Kistályai útra nyílóan a meglévő kapubehajtók figyelembevétele és megtartása mellett, telephelyenként 50,0 m-ként csak egy új gépkocsi forgalmú gazdasági bejáratot, kaput építhetnek.562
c) Ha a telek alapterülete az építési övezeti előírásokban megjelölt legkisebb kialakítható új telekméretet, valamint a legkisebb átlagos telekszélességet nem éri el, akkor azon helyiséget befogadó kereskedelmi- szolgáltatói- gazdasági célú épület, borászatot szolgáló borház kivételével, nem létesíthető.563
d) A kerítésépítés szabályai:
da) az elő és oldalsó telekhatáron tömör kerítés legfeljebb 1,8 m magasságig építhető,
db) az oldalhatáron a Kistályai úttól mérten legfeljebb az építési hely hosszában lehet tömör kerítés,
dc) a hátsó telekhatáron tömör kerítés nem létesíthető, legfeljebb sövénnyel képezhető, ez alól kivétel a támfal és az övárok szükségességének igénye.564
e) A Kistályai útra merőlegesen mérten a természetes tereplejtés legfeljebb 30,0 m-es sávban változtatható meg terepalakítással, melynek során a támfal, a földrézsű képzése csak teraszosan alakítható.
f)565
(2) A Kistályai út mentén a Gksz/… jelű építési övezetekben
a) a kialakítható és a beépíthető legkisebb telekszélesség átlagosan 20,0 m lehet,
b) a terepszint alatti építmények önállóan is elhelyezhetők, de ezek által elfoglalt terület nem lehet több a telek max. 10 %-ánál, kivéve, ha gépjárműtárolás céljára létesül a terepszint alatti építmény, mely esetben elérheti a terepszint alatti beépítés a telek területének 15 %-át,
c) pinceszint legfeljebb a földszinti alapterülettel megegyező lehet.
(3) A Kistályai út menti Gksz-pi/.. jelű építési övezetben:
a) a közterületről, vagy attól mérten 15,0 m-en belül új pince nem nyitható, a közterületen, vagy annak rovására létesített meglévő pince felszámolandó,
b) a partfalba vágott, meglévő önálló pincéket egyéb gazdasági célú használatra igénybe venni csak akkor lehet, ha a pincék elé gazdasági funkciót befogadó épület létesül, egyéb esetben elsősorban a borászattal, a vendégforgalommal összefüggő tevékenységre kell hasznosítani,
c) ha a telkek alapterülete a 250 m2-t meghaladja, akkor a telken borászatot szolgáló borház építhető, a meglévő beépítés, meglévő épület bővíthető a szabályozási terven, valamint az építési övezetben meghatározott mértékig. Zártsorú beépítési módnál borházak között borászattól idegen gazdasági tevékenység nem végezhető.566
d)567 A Kistályai útra merőlegesen a közterületi telekhatártól mérten a természetes tereplejtés legfeljebb 30,0 m-es sávban változtatható meg terepalakítással (bevágás, támfal, feltöltés), melynek során a támfal, a földrézsű képzése csak teraszosan alakítható. Egy-egy terepterasz magassága legfeljebb 3,5m lehet.
(4) A Kistályai út keleti oldala menti Gksz jelű gazdasági hasznosítású telkek előkertjeit minimálisan 30 %-os mértékben kétszintű zöldfelületként kell kialakítani, ahol a közterülettel párhuzamosan minden megkezdett 10,0 m-ként legalább egy közepes lombkoronájú fa telepítendő.
(5) Helyi védelemre javasolt pincés területek: a 0640/4-19 hrsz-ú telkekre nyíló, és a 21841/1-2 hrsz-ú telkeken kialakított pincéket befogadó tufakő-falak.568
(6) Kettőnél több építési telket kiszolgáló, új tömbfeltáró magánút csak a szabályozási terv rendelkezése szerint alakítható ki, vonalvezetésében, hálózati szerepében, szélességében, és hosszában. A jelentősen átalakuló területeken az új tömbkialakítással, telekfelosztással együtt kell a magánút telkét kialakítani, az érintett telektulajdonosok közötti megegyezés alapján. Az új telektömb kiszolgáló úthálózatának kialakítása és a tömb közművekkel való ellátásának tisztázása után lehet a telkeken épületet elhelyezni.
(7) A 0623/1 hrsz-ú, „Eger IV.-riolittufa” védnevű bányatelekhez tartozó földrészleten jelölt, Kre/SZ-15-5,5/K-1 ha jelű építési övezetben épületet elhelyezni csak a bányaudvar területén lehet.
(8) A DK-i városrészen, a Kid/… jelű építési övezetben a Tihaméri szőlőben található „Eger IV.-riolittufa” védnevű bányatelek udvarában:
a) Az elő-, oldal és hátsó kertek a tufa-kőfalak függvényében alakulnak, esetenként 0,0 m távolságra is csökkenhetnek.
b) Ha a tufa-kőfalak a telekhatárt megközelítik, vagy elérik, s a telek udvarszintje a környező területtől legalább 3,0 m-nél mélyebben helyezkedik el az épületek a tufa-kőfalakhoz igazodva helyezhetők el.
c) A Tihaméri szőlőben található volt kőbánya udvarában kialakított építési telken az építési tevékenység csak a településrendezési szerződésben foglaltak teljesítését követően kezdhető meg.
(9) A K-MÜ/… jelű építési övezetben a DK-i városrész 0640/19 és 634/19 hrsz.-ú telkein a volt kőbánya udvarainak hasznosítása során:
a) Az építési telken az építési tevékenység csak a településrendezési szerződésben foglaltak teljesítését követően kezdhető meg.
aa) Ha a tufakő-falak magassága az 5,0 m magasságot meghaladja, azok nem bonthatók meg, tájképi megjelenésük nem változtatható meg.569
ab) A volt bányaudvar kőfalának részleges bontása, kialakítása csak akkor lehetséges, ha a szomszédos telkek használatát és azok építési lehetőségét nem korlátozza. A tufakő-falak átalakításával, részleges megbontásával a telekkel határos közlekedést szolgáló közterületek rendeltetésükben nem korlátozhatók.
b) A 0634/19 hrsz.-ú telken a tufa falakhoz simulóan, azok elé és közé lehet épületet, vagy a felszínen megjelenő egyéb építményt elhelyezni:
ba) A telek keleti oldalhatárától mérten K-i irányban 40,0 m hosszban az előkert min.
10,0 m, a további telekhosszon az előkert 0,0 m lehet.
bb) Az építési helyen kívül is elhelyezhetők technológiai berendezések, tufafal tetejére felvezető lépcsők.
bc) Az épületek legfeljebb 30° meredekségű magastetővel vagy lapostetővel alakíthatók ki. A lapostető alkalmazása során a tetőfelület legalább fele részén zöldtető alkalmazandó, ez alól kivétel a gépjárművek közlekedésére használatos tetőfelület.
bd)570
be)571
c) A 0640/19 hrsz-ú telken:
ca) a szabályozási terven jelölt építési helyen belül az épületmagasság számításánál a csatlakozó rendezett terepszint a volt bányaudvar szintje, ahová az épület alsó, vagy első szintje épül,572
cb) a 0640/20 hrsz.-ú közút mentén, a telek „b” jelű alrészletén létesülő épület Ny-i homlokzatának legmagasabb pontja, az út szintjéhez mérten nem lehet magasabb
2,5 méternél.
cc) a 0640/20 és a 0640/14 hrsz-ú közutak menti telekrészen sem az építési helyen belül, sem azon kívül látszó technológiai berendezések, épületen kívüli bortartályok nem helyezhetők el,
cd) a telek K-i udvarában az építési helyen kívül is elhelyezhetők szükséges technológiai berendezések, a tufa-falak tetejére felvezető lépcsők,
ce) a telek „d” jelű alrészletén lévő tufafal tetejére létesülő épület legmagasabb pontja legfeljebb 5,0 m lehet a 0636/1 hrsz-ú közút épület előtti szintjéhez képest,573
cf)574
cg)575
ch)576
Északkeleti külterület és Bikalegelő [636] Megállapította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
70/A. § (1) Épített környezet alakítására vonatkozó előírások
a) A városrészben a kiépítendő új utakat a terephez kell igazítani, a bevágás és a feltöltés csak a szükséges mértékű lehet, állékonysága erózió elleni védelme növénytelepítéssel biztosítandó. Az utak minimális szélességét úgy kell megválasztani, hogy a közműelhelyezésre növény és fasor telepítésére is maradjon hely.
b) Védő zöldsávok, védő erdősávok telepítésénél legalább kétszintű növényállományt kell kialakítani.
c) A gazdasági telephelyen a közterület felöli szabadtéren ömlesztett anyagot tárolni kizárólag építménnyel, vagy zöldsávval takartan lehet.
(2) A városrész telkei, földrészletei az alábbi zajvédelmi kategóriákba tartoznak:
a) 1. zajvédelmi kategóriába: a zöldterületek, (Zkk jelű), a különleges idegenforgalmi területek (Kb-Id jelű),
b) 2. zajvédelmi kategóriába: a kertvárosias lakóterületek (Lke jelű)
c) 3. zajvédelmi kategóriába: az intézmény területek (Vi jelű)
d) 4. zajvédelmi kategóriába: a kereskedelmi, szolgáltató területek (Gksz jelű), a különleges sport területek (Kb-sp jelű) és a mezőgazdasági üzemi különleges övezetekbe sorolt területek
(K-mü jelű és Kb-Mü jelű).
(3) A szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában
a) új fejlesztésként kialakuló beépítésre szánt építési övezetekben:
aa) a minimális előkert 6,0 m,
ab) a minimális oldalkert szabadon álló beépítési módnál a megengedett épületmagassággal megegyező, vagy az épületmagasság fele, de legalább 3,0 m. oldalhatáron álló beépítési módnál az épületmagassággal megegyező, de legalább 4,0 m,
ac) a minimális hátsókert az épületmagassággal megegyező, de minimum 10,0 m.
b) beépítésre nem szánt területeken elő-, oldal, és hátsókert minimális mérete 10,0 m, ez alól kivétel a kertes mezőgazdasági övezet és a szabályozási terv eltérő rendelkezése.
(4) Nagy-Eged hegytetőn lévő kilátó, egyéb idegenforgalmi létesítményéhez szükséges közhasználatú parkoló a hegylábnál közterületen, vagy különleges idegenforgalmi övezetben, közjóléti erdő övezetben biztosítandó.
(5) Az Lke jelű kertvárosias építési övezetben
a) Telkenként legfeljebb 1db főépület és 1db melléképület építhető.
b) Az előkert a vasút menti közterülettel határos telkeknél legalább 10 m.
c) Tömör kerítés legfeljebb 2,5 m magasságig a gyűjtőúttal, a városi főúttal közös telekhatáron vagy a vasút védősávján belüli telekhatáron létesíthető.
(6) Gksz jelű kereskedelmi szolgáltató övezetben:
a) A terepszint alatti beépítés összességében elérheti a telek területének 60%-át a minimális zöldfelületi arány biztosítása mellett.
b) Építési határvonallal átmetszett épület megtartható, az építési helyen belül bővíthető
c) A szabályozási terven „megtartandó/kialakítandó zöldfelület” jelöléssel ellátott teleksávon háromszintű növényállomány telepítendő, tartandó fenn. A közterületi telekhatárok mentén legalább 8,0 méterenként közepes lombkoronát növelő fa telepítendő.
d)577
(7) A Gip jelű gazdasági ipari építési övezetben:
a) A kialakult ipari gazdasági területen a köz- és magánutak szélessége nem csökkenthető. Az utak területe parkolás és tárolás céljára nem szűkíthető.
b) A zártsorú beépítési módhoz tartozó építési helyen belül az épületet úgy kell elhelyezni, hogy a telekre tehergépjárművel történő bejutás feltételei biztosítottak maradjanak. A legalább
4,5 m széles épületek közötti hézag a keleti vagy nyugati oldalsó telekhatár mentén biztosítandó.
(8) A KÖk jelű kötöttpályás közlekedési terület
a) alatt tervezett közúti átjáró minimális szélességének kialakítása során közúti, kerékpáros és gyalogosforgalom számára is területi szélességet kell biztosítani.
b) A meglévő vasúti szintbeli kereszteződés megtartható, átépítése szükséges, új vasúti szintbeli átjáró csak az üzemeltető hozzájárulásával, jelzőlámpás biztosítás mellett alakítható ki.
c) Vasúti megállóhely parkolási igénye a megállóhely közelében (500 méteres körzeten belül) biztosítandó, közterület alakítási terv alapján.
(9) Az Ek/Sz-2-4,5-1 ha jelű övezetben
a) öko-turisztikai szabadidő központ alakítható ki,
b) központi épülete és a hozzá kacsolódó parkoló kizárólag a szabályozási terven megjelölt építési helyen belül helyezhető el.
c) legfeljebb 3 db max. 50 m2 alapterületű épület, vagy lábakon álló tető, üzemviteli épület helyezhető el a tájképvédelmi és természetvédelmi szempontok figyelembe vételével.
ca) A frissen telepített szőlőültetvény helyén nem létesíthetők építmények.
cb) A Natura 2000 területeken, magterületen ökológiai folyosóban és mindezek határa menti 50,0 m széles területsávban épület, a terep felszínéből kiemelkedő melléképítmény nem helyezhető el.
d) Az övezetben legfeljebb 200 férőhelyes parkoló alakítható ki.
(10) Általános mezőgazdasági övezet beépíthetősége:
a) a Donát dűlőben birtokközpont nem alakítható ki. Épület és a felszínen megjelenő 1,0 m magasságot meghaladó melléképítmény a szabályozási tervlapon jelölt építési helyen belül helyezhető el.
b) „Nagy-Eged” délkeleti lejtőjén és a „Kis-Egeden”: a 2504 j. összekötő út telekhatárától mérten „Nagy-Eged-dűlőben” legfeljebb 150 m-es sávban, a „Kerékkötő dűlőben” a szabályozási terven jelöltek szerint 100-150 m-es sávban, a szabályozási terven feltüntetett „építési hely szempontjából figyelembe vehető terület”-en lehet elhelyezni épületet és a felszínen megjelenő 1,0 m magasságot meghaladó melléképítményt, továbbá kialakítani birtokközpontot.
c) A „Kis-Eged” dűlőben, a „Mezey öreg” és a „Mezey alsó” dűlőkben épület és a felszínen megjelenő 1,0 m magasságot meghaladó melléképítmény csak a szabályozási tervlapon jelölt építési helyen belül helyezhető el.
Felnémet
71. § (1) Az Lk1-Bervai ltp jelű övezet tömbtelkes - úszótelkes beépítésű terület. Az övezetre vonatkozó részletes előírások a következők:578
a)579
b) Az övezetben új épület nem helyezhető el.
c)580
d) A kialakult összefüggő zöldfelületek nem építhetők be, területüket közkert-szerűen kell fenntartani. Elhelyezhetők a szabadidő eltöltését – a pihenést, játékot, sportolást – szolgáló, épületnek nem minősülő építmények, sétaút, kerékpárút, továbbá köztárgyak.
e) A lakásoknak és közös helyiségeknek a lakhatással nem összefüggő célra való használata csak abban az esetben engedélyezhető, ha ez a meglévő lakások használatát nem zavarja (pl. jelentős ügyfélforgalom, zaj, szemét), és a tevékenység folytatásához jogszabályok szerinti feltételek biztosíthatók.
(2) Az Lk2-k jelű kertövezetbe tartozó pásztorvölgyi telkeken, a telkeken áthaladó csapadékvíz-elvezető árok megtartandó, nem szüntethető meg. A kertövezet telekhatáron és telken belüli szeparálása, lezárása lábazat nélküli 90 %-ban átlátható drótfonattal és sövény telepítésével teremthető meg.
(3)581 Felnémet városrész területén Lke/SZ….. jelű övezetbe sorolt, de kialakult állapot szerint oldalhatáron álló beépítésbe tartozó, 20,0 m-nél keskenyebb telkeken álló épületek a kialakult állapot szerint bővíthetők, a kialakult állapot szerint a telek oldalhatárán építhetők újjá.
72. § (1) A Felsőváros telepszerű beépítésű úszótelkei növelhetők a szabályozási terven jelölt építési helyek körül, valamint a szükséges mértékig a meglévő beépüléshez kapcsolódóan új lift létesítése érdekében.
(2) Az Zkk jelű övezetben, a szabályozási terven jelölt helyen kialakítható dombgarázs földtakarása minimálisan fél méter humuszos talajból kell, hogy álljon, amit legalább kétszintes (gyep és cserje) növényállománnyal szükséges beültetni.
(3)582 A városrész területén meglévő trafó épület felújítható és a megfelelő kapacitásigények biztosítása érdekében bővíthető, az adott építési övezetben meghatározott paraméterek által meghatározott kereteken belül.
73. § (1) A Hajdúhegy városrész északi irányú bővítésének kertvárosias lakóterületén:
a) A területhasználati váltást lehetővé tevő új telekszerkezet kialakítása – az önkormányzat és a telkek tulajdonosai, illetve a terület fejlesztésében érdekeltek által megkötött településrendezési szerződés megkötését követően – hagyható jóvá.
b) Az övezet építési telkein az építési tevékenység csak a településrendezési szerződésben foglaltak teljesítését követően kezdhető meg. Az építési telek beépítésének feltétele a telkeket kiszolgáló útszakaszok kiépítése legalább az útalap mértékéig és az igénybe venni kívánt telkekig.
c)583
(2) A Hajdúhegy városrész északi irányú bővítésének ütemezett megvalósítása esetén a közművek a teljes kiépítés részeként, a végleges állapotnak megfelelően épüljenek ki. A vízvezeték-hálózat megépítése során a tervezendő víztározó medencével történő későbbi összekötés lehetőségét is figyelembe kell venni.
(3)584 A Bercsényi utca északi végéről nyíló Ln/SZ-25-18,0-10000 jelű nagyvárosias lakóterületen
a) lakórendeltetést biztosító meglévő épületen kívül a gépkocsitárolás, lakórendeltetést kiegészítő tároló építmények létesíthetők,
b) a gépjármű tárolók más rendeltetésre át nem alakíthatók,
c) a meglévő lakóházon kívül további lakóépület nem építhető,
d) a telek felszíni beépítési mértéke 25% lehet, a felszí alatti 30%-ig terjedhet, amennyiben a terepszint alatt csak a gépkocsitárolás és az üzemviteli gépészeti berendezések céljára készül az építmény.
e) a 18,0 m épületmagasság csak a lakóházra vonatkozik, az egyéb építmények magassága legfeljebb 3,5 m lehet, ez alól kivételt képeznek a kétszintes gépjármű-tárolók esetei, melyek legfeljebb 5,5 m épületmagasságig építhetők,
f) a kötelező zöldfelületi arány 60% kell, hogy legyen, amelyen belül játszó, pihenő és sport rendeltetés építményei építhetők.
(4)585 A városrész kialakult beépítésű területén az Lk1/.. jelű lakóövezetekben
a) a telek alapterülete ahányszor egész számot jelentően nagyobb a kialakítható legkisebb telek alapterületénél, annyi főépület helyezhető el rajta,
b) a főrendeltetésű épületek számával megegyező, a fő rendeltetést kiegészítő melléképület helyezhető el,
c) kettőnél több önálló rendeltetést befogadó, kettőnél több lakással rendelkező telken, ha a gépkocsi tárolás nem a főépületen belül történik sorgarázs a közterület felé nem nyitható,.
d) ha a főépületen belüli a gépkocsi tárolás a közterületre legfeljebb két kocsibehajtó nyitható,
(5)586 Egyes Lk1/Z-…jelű építési övezetben Hajdúhegy városrészen a legnagyobb beépítettség meghatározásánál értéktöbbletet lehet alkalmazni az alábbiak szerint:
a) A paramétertáblázat „C” jelű oszlopában a „+10*” jelöléssel ellátott beépítési többletérték a zártsorú beépítésű saroktelek esetén, kizárólag a zártsorúság biztosítása érdekében igénybe vehető.
b) A paramétertáblázat „C” jelű oszlopában a „+10*/15*”jelöléssel ellátott beépítési többletértékek a zártsorú beépítésű és a 300 m2 alapterületet el nem érő telek esetén a beépítési mérték 10%-kal, saroktelek esetén a beépítési mérték 15%-kal emelhető meg, ha többletérték igénybevétele a zártsorúság kialakítása érdekében történik.
c) A kötelező zöldfelületet az igénybe vehető többletérték alkalmazása esetén a megengedett beépítési mértéken kívül visszamaradó telekterület felén kell kialakítani.
(6)587 A lakóutcákban
a) csak a közterület közhasználatát is biztosító növénytelepítést lehet a lakótelkek előtt kialakítani,
b) a telkek bejárati szintje és az útkorona szintje közötti különbség a közterületen csak rámpával küzdhető le, az oldalhatárról szomszédos telkeken kialakult tereplejtéssel megegyezően.
(7)588 A Hétvezér utca és a Fejedelem utca menti telkeken az Lk1/Z-60-5,5-300 jelű övezetben a zársorú, vagy a hézagosan zársorú beépítés a melléképületek elhelyezhetősége érdekében is alkalmazható
(8)589 A Gksz/O-50-7,5-1500 jelű övezetben a Mester utca környezetében
a) a borászattal összefüggő rendeltetés megengedett,
b) terepszint alatti építmény önállóan is elérheti a telek felszíni beépítési mértékét, a kötelezően biztosítandó 20 %-os zöldfelületi arány kialakítása mellett,
c) terepszint alatti önálló építményt csak gépjárműtárolásra, vagy bortárolásra, borászati vendéglátásra lehet kialakítani.
d) a Mester utcára nyíló telkek hátsó telekhatárán „hézagosan zárt sorúan” kialakult beépítés során a lejtőirányból érkező csapadékvizek, esetleges rétegvizek továbbvezetését biztosítani kell.
Hatvani hóstya
74. § (1) Az Eger Hotel és az Érsekkert közötti zöldfelületet megszüntetni, méretét csökkenteni, terepfelszínen építményt elhelyezni, nem lehet. A zöldfelületen csak a terepszint alatti létesítmények feljáratai, valamint kertberendezési tárgyak helyezhetők el.
(2) A Széna tér északi térfalán feltüntetett építési helyen létesülő önálló épület közműkiszolgálása csak a Koszorú utca felől létesíthető. A beépítés során figyelemmel kell lenni a Széna téri alápincézettségre. Kerítésépítés és térfal-képzés a pincejáratokkal érintett terület felett csak
90 %-ban áttört felületű kerítéssel történhet, kerítéslábazat nem építhető. A kerítés magassága legfeljebb 2,0 m lehet. Térfal-képzésre nem alkalmazható nagy lombkoronát növelő, karógyökerű növényzet.
(3) A 4-es iskola Vk/Z-35-9,0-5000 jelű övezetében:
a) Az oktatási létesítmények épületei bővíthetők, újjáépíthetők eredeti helyükön és a szabályozási terven jelölt építési helyen.
b) A „zöldtetős dombház” magassága az eredeti terephez képest legfeljebb 2 m lehet a Trinitárius templom és a Forrás Kulturális Központ hátsó (északi) homlokzati síkjához igazodó mélységig, a szabályozási terven rögzítettek szerint.
c) A tornaudvar ½ szint (1,5 m) magasságig megemelhető terepszint alatti gépkocsi-tároló létesítése esetén.
(4) A Koszorú utca - Borház sor közötti Kkpi/1 jelű különleges beépítésre nem szánt pincés idegenforgalmi központ övezetben a meglévő kialakult domborzat nem változtatható meg, támfallépcső magassága legfeljebb 0,75 m lehet. Meglévő pinceszellőzők nem szüntethetők meg. Az övezetben 90 %-os állandó zöldfelületi fedettség biztosítandó. A telkek felosztásánál a terület alatt húzódó pince – borház telekszerkezetéhez kell igazodni. Kerítés nem építhető, lehatárolás sövénnyel képzendő. A közterületi határon a sövény magassága legfeljebb 1,2 m lehet, a kilátást, átlátást nem akadályozhatja.
3,0 m.590
75. § (1) Kötelező telket alakítani a Kőlyuktetői pincés területen a kialakult pincebejáratokhoz kapcsolódó borház építése esetén, ha a pincebejárat közterületről nyílik.
a) Új borház építése esetén a kialakult közterületi pincebejárathoz kell igazodni.
b) A meglévő közterületen kialakított pince-bejárókon kívül új pincebejárat nem hozható létre.
c) A meglévő pincék homlokzati falának átépítése, felújítása nem eredményezheti a közterület csökkentését, kivéve, ha azt a szabályozási terv jelöli.
d) A Kpi/z-0-4,5-K jelű övezet pincebejáratai felett a felszínen megjelenő helyiséget tartalmazó borházépítmény, vagy kizárólagos használatú bekerített területrész csak a megfelelő telekalakítással együtt jöhet létre.
(2) A Kőlyuktetői pincék telkeit épített kerítéssel körül venni nem lehet, kivéve az építési övezeti előírásokban foglalt eseteket.
(3)598
(4)599
(5) A Gksz… övezetekben:
a)600
b)601
c) a kerítés és a támfalépítés szabályai:
ca) 80 cm-nél magasabb kerítés csak a telekhatárokon építhető,
cb)602
cc)603
cd)604
ce) a támfal látszó magassága legfeljebb 2,5 m lehet, ha magasabb támfal építése szükséges, akkor minimum 1 m széles növénytelepítésre alkalmas lépcsőzéssel alakítandó ki.
d) Ha a burkolt felületek összes területe meghaladja az 1000 m2-t a keletkező csapadékvizek befogadóba történő késleltetett bevezetése érdekében átmeneti csapadékvíz tározóról kell gondoskodni.
e) Az övezeten kívül keletkezett bármilyen hulladék az övezet területén nem gyűjthető, nem tárolható.
(6) A Gksz/SZ-35-12,0-5000 jelű építési övezetekben:
a) Bevásárló központ, üzletház és idegenforgalmi szolgáltatás épületei építhetők.
b)605
c)606
d) Az épületek, építmények eredeti terepszinthez mért legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 13,0 m-es magasságot.
e) A terepfelszínen megengedett 35 %-os beépítési mérték a terepfelszín alatt 10 %-os mértékkel meghaladható.
f) hatályon kívül
(7) A 0777 hrsz-ú út menti Gksz/O -35-7,5-2000 jelű övezetben:
a) az épületek, építmények eredeti terepszinthez mért legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 8,0 m-es magasságot,
b) a terepfelszín alatt és felett azonos beépítési mértékkel lehet építeni.
(8) A 0777 hrsz-ú út menti Gksz/SZ -30-7,5-4000 jelű övezetben:
a) a szőlőfeldolgozás, a bortárolás, valamint az idegenforgalmi szolgáltatás építményei létesíthetők,
b)607
c) az épületek, építmények eredeti terepszinthez mért legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 8,0 m-es magasságot,
d) a terepfelszín alatt és felett azonos beépítési mértékkel lehet építeni,
e) az építés feltétele a telek megközelítését biztosító út szabályozási terven jelöltek szerinti kialakítása, a terület vízrendezésének megoldása, valamint a részleges közműkiszolgálás biztosítása, (a közüzemi villamos energia szolgáltatás, a közüzemi ivóvíz szolgáltatás, az egyedi korszerű- és szakszerű szennyvíztisztítás, a közterületi és telken belüli nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés együttes megoldása).
(9) Az (7)–(8) bekezdésben szereplő Gksz/… övezetekben:
a)608
b)609
c) a kerítés és a támfalépítés szabályai:
ca) 80 cm-nél magasabb kerítés csak a telekhatárokon építhető,
cb)610
cc)611
cd)612
ce) a támfal látszó magassága legfeljebb 2,5 m lehet, ha magasabb támfal építése szükséges, akkor minimum 1 m széles növénytelepítésre alkalmas lépcsőzéssel alakítandó ki,
d) ha a burkolt felületek összes területe meghaladja az 1000 m2-t a keletkező csapadékvizek befogadóba történő késleltetett bevezetése érdekében átmeneti csapadékvíz tározóról gondoskodni kell,
e) az övezeteken kívül keletkezett bármilyen hulladék az övezetek területén nem gyűjthető, nem tárolható.
(10) A Gip/bt jelű borászati gazdasági övezetben kizárólag bortárolás és szőlőfeldolgozás építményei létesíthetők, valamint az élelmiszeripari tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolását lehet a területen megoldani a vonatkozó környezeti feltételek betartásával.
a) Az építési övezetben épület nem építhető.
b) Az építmények a szabályozási terven jelölt „bortechnológiai építmények sávjában” állíthatók fel. A bortechnológiai építmények elhelyezésére legfeljebb a telekterület 45 %-a vehető igénybe.
c) A hátsókert 3 m-es sávjában a borászati üzemi építmények csak akkor helyezhetők el, ha az érintett szakaszon a csapadékvíz levezető árok vízjogi létesítési engedély alapján zártszelvénybe kerül. Amennyiben az árok jelenlegi kialakult állapota marad meg, a szabadtéri krómacél bortartályok és technológiai építményeik csak úgy helyezhetők el, hogy biztosított maradjon a csapadékvíz levezető árok hátsókerti telekhatár menti karbantartó sávja.
d) A tartályok legmagasabb pontja kialakult esetben sem haladhatja meg a kiszolgáló út szintjéhez mérten a 6,5 m-t. Új tartályok elhelyezése esetén az új tartályok legmagasabb pontja nem haladhatja meg a kiszolgáló út szintjéhez mérten a 4,5 m-t, a magasabb tartályok a kiszolgáló úthoz képest süllyesztetten állítandók fel.
e)613
(11) A Kkpi/SZ-10*-4,5-200 jelű és a Kkpi/SZ-10*-4,5-400 jelű pincés övezetekben (lásd a magyarázó ábrát):
a) a kiszolgáló út mentén az útburkolat szintjéig feltöltendő az övezet minimum
6,0, maximum 8,0 m-es területsávja,
b) a területsáv a kerti építmények sávja, ahol épület nem, csak terepszint alatti építmény és kerti építmények helyezhetők el,614
ba) a kerti építmények sávjában, a telek legfeljebb 10 %-án lehet létesíteni idegenforgalmat, rekreációt szolgáló kerti építményeket (pl. esőtetőt, pergolát, egyéb kerti építményt - kivéve: hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, kerti fürdőmedence, húsfüstölő, jégverem),
bb) a bortárolás technológiai építményeit, (pl. álló acél bortartályok), a 10 %-ba beszámítandó a tetővel fedett kerti építmény, valamint az 1,0 m magasságot meghaladó, teret elfoglaló technológiai berendezés, pl. a bortartály vízszintes vetülete.
c) Lábakon álló tetőépítmény egy tömegben a telekterület minden 400 m2-e után legfeljebb
40 m2 alapterületen, legfeljebb 30°-os tetőhajlásszöggel létesülhet.615
d) A terepfelszíni építményeken kívül közterület alá nyúló pince nem létesíthető, de az övezet telkéről nyíló kialakult pince megszüntetendő, tömedékelendő a kiszolgáló út teherbírása biztonsága érdekében.
e) Az övezetben a meglévő pincékhez a felszínen megjelenő borház nem létesíthető, de a szabályozási terven jelölt kerti építmények 8 m-es sávjában, a terepszint alatt borházhelyiség kialakítható, oly módon, hogy a szomszédos telekhatárokat 1 m-re, a közterületet legfeljebb 2 m-re közelítheti meg,
f) A pincével nem rendelkező telken is létesíthető terepszint alatti beépítés a kerti építmények sávjában a szomszédos telekhatároktól 1 m-re, a közterületi telekhatártól 2 m-re, oly módon, hogy a telket kiszolgáló út burkolati szintje fölé nem emelkedhet a terepszint alatti építmény,
fa) a feltöltött teleksávon belül kell megoldani a feltöltésen túli kertrész megközelítését is,
fb) kizárólag a kerti építmények sávja szolgál a borászati üzemi építmények - az acél bortartályok- elhelyezésére is, melyek magassága, ha meghaladja a 6,5 m-t, akkor süllyeszteni kell a kiszolgáló utca szintjéhez képest,
g) magyarázó ábra a leírtak értelmezésére:
(12)616
75/A. § (1) A Bem tábornok utca déli oldalán, párhuzamos leállással intézményi parkoló alakítható ki közterületen, a szabályozási terven jelöltek szerint, a meglévő fásítást figyelembe vevő kiosztással.
(2) A Mindszenty Gedeon utca és a Bem tábornok utca közötti tömbbelső feltárását és ingatlan kiszolgálását végfordulóval ellátott magánút biztosítja.
a) A magánút kialakult telekszélessége nem csökkenthető. Az úthoz kapcsolódóan az építési telkek előkertjében az intézményt szolgálóan parkoló kialakítható. A magánút kiemelt szegélyének fordulási sugara 12 m-ről 6,0 m-re csökkenthető.
b) A tömbbelsőben telekhatáron új kerítés nem építhető.
c) A szabályozási terven kijelölt KÖu-7 jelű övezet a tömbbelső intézményeinek központi parkoló övezete.
(3) A Vi/SZ-30-12-1000 jelű építési övezetben az épületek közötti távolság, a telekhatár elhelyezkedésétől függetlenül, 12,0 m-nél kisebb nem lehet.”
76. § (1) Lajosvárosban a Kazinczy és a Nagy László utca mentén kialakult aprótelkes csoportházas beépítésű területen melléképület nem létesíthető.
(2)617
(3) A Faiskola utca felőli telekhatáron, és az utca és a vasútvonal között a szabályozási terven feltüntetett sávokban háromszintes növényállomány telepítendő.618
76/A. § (1)619 Oldalhatáron álló beépítésként értelmezhető a közös oldalhatáron álló beépítés, vagyis az ikres beépítés esete. Ha a közös határra történő építés teljes mértékben megszűnik oldalkertként a tényleges épületmagasságot, de legalább 5,0 métert kell szabadon megtartani. A beépítési módra vonatkozó rendelkezéssel szemben az ikres építési helyhez és épület-elhelyezéshez tartozó oldalkerti előírás, a legalább 3,75 m-es oldalkert a közös oldalsó telekhatárra történő építésnél, vagyis az ikres beépítési mód megőrzésénél áll fenn.
(2) A kisvárosias és a kertvárosias építési övezetekbe tartozó lakótelkek esetében a hátsókert irányában a 35,0 méteres hosszat el nem érő telkeknél a hátsókert „0” értéket vehet a telekhatárokon szomszédos telkek beépítésének figyelembe vétele mellett.
(3) A városrész területén a gazdasági és különleges mezőgazdasági üzemi használatú telkek beépítése, használatba vétele során keletkező csapadékvizeket vízvisszatartással a lehető legnagyobb mértékben helyben kell tartani, tárolással, szikkasztással azok tovább haladó mennyiségét csökkenteni, megakadályozni szükséges.
(4) A Galagonyás u. északi oldali, Csordás u. Attila u. Nyitrai u. Körmöcbánya u. Eperjesi u. Rozsnyói u., Szénáskert u. és Tátrai u. menti lakótelkeken,
a) ha az utcafronton 15,0 m-nél keskenyebb a telek szélessége zártsorú, zártsorúsodó beépítés is megvalósulhat a telepítési távolságok figyelembe vételével.620
b) az előkert nélküli esetekben az utcafronti telekhatártól számított 12,0 méteres sávban, az előkerttel rendelkező utcaszakaszon a jellemző előkert felőli építési határvonaltól számított 12,0 méteres sávban lehet a zártsorú, zárt jellegű beépítést alkalmazni.
c) zártsorú, zártsorúsodó beépítés esetén a 27. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5)621
(6) Az Ln/.. jelű nagyvárosias lakótelken:
a) a lakóházakon kívül a meglévő sorgarázsok újabb garázsegységekkel kiegészíthetők, de újabb sorgarázsok nem létesíthetők,
b) a telekhatáron épített kerítés nem létesíthető.622
(7) Az Lk1/… jelű kisvárosias lakóterület építési övezetekben több főépület is elhelyezhető.623
(8) A városrész gazdasági területein, új beépítést megvalósítani, mezőgazdasági üzemi területet hasznosítani csak a szabályozási terven jelölt gyűjtő utak közúttá alakítása, illetve kiépítése esetén lehet, kivéve, ha az új beépítés közlekedési hatástanulmányban igazoltan nem képez jelentős forgalmi változást.
(9) A Vi/SZ-30-9,0-6000 jelű övezetben a Vincellériskola utca és az Ifjúság utca sarkán lévő 8998 hrsz.-ú telken a meglévő épületállomány és a terület újrahasznosítása során legalább a telek déli határán lévő kerítés, teherforgalommal érintett szakaszát fokozatosan tömör formában szükséges átépíteni és zöldnövényzettel befuttatva, zöldfalként kialakítani.
(10) Gazdasági terület és lakóterület határán elhelyezkedő telkek közös telekhatárán, valamint a gazdasági területek olyan közterületi határán, mellyel szemközt lakótelkek találhatók legalább
2,0 m magasságig tömör kerítés építése szükséges.624
(11) A temető fejlesztési területén a gyűjtőút felőli telekhatáron legalább 2,0 m magas tömör kerítés építendő és a szabályozási terven jelöltek szerinti zöldfelület alakítandó ki. A temető bővítésével egyidejűen a szabályozási terven jelöltek szerinti parkolók fokozatosan kiépítendők.
(12)625 A Levéltár új közterületi telekhatárain épített tömör kerítés nem létesíthető. A parkolási igény 100%-ban a meglévő és a kiszabályozás révén létrejövő közterületeken biztosítandó.
(13)626 A Szt. Lajos Plébánia és lakópark telkén (9436 hrsz.):
a) telekhatártól függetlenül az épületek tényleges megvalósult homlokzatmagasságát kell az épületek között tartani telepítési távolságként, tűztávolságként és nem az építési övezetre meghatározott épületmagasságot.
b) A szabályozási terven közhasználat előtt megnyitott teleksávként jelölt, 643 m2 nagyságú terület közforgalom számára történő átadása esetén a közfunkciókhoz (kereskedelmi, szolgáltató funkciókhoz, közösségi terekhez) kapcsolódó teljes parkolási igény, valamint a lakófunkcióhoz kapcsolódó parkolási igény maximum 20%-a a határoló közterületeken is létrehozható.
Maklári hóstya
77. § (1) A Lk2/Z-40-7,5-500/250 jelű övezetben:
a) a tömbbelsőben, a Maklári úti telekvégekkel közvetlenül határos telekvégeknél építési helyre épület csak telekosztási terv alapján helyezhető el. A telekosztás megléte, a településrendezési szerződés szerinti infrastrukturális hálózat megléte keletkeztet építési jogot.
b) A 100-120 m mély telkek megosztása nélkül legfeljebb 2 db épület helyezhető el a Kertész utcai utcafronti 35 m-es és a terven jelölt Kertész út felőli építési helyen.
(2)627
(3)628
(4) A közterület, vagy közút alakítása érdekében építési tilalom jegyzendő be az alábbi telkekre vonatkozóan: 5948 hrsz, 5949 hrsz, 6094 hrsz.
(5) Az Egri Nemzeti Vízilabda és Úszóközpont beruházás megvalósításának helyszíneként megjelölt, kisajátítással érintett ingatlanok: 6426/1 hrsz, 6430/1 hrsz, 6439 hrsz, 6440 hrsz, 6441 hrsz, 6442 hrsz, 6445/2 hrsz, 6447/3 hrsz, 6447/4 hrsz, 6447/5 hrsz, 6443 hrsz, 6464 hrsz, 6465 hrsz,6468 hrsz, 6469 hrsz, 6470 hrsz, 6471 hrsz, 6472/1 hrsz, 6472/2 hrsz, 6473 hrsz, 6474 hrsz, 6475 hrsz, 6476 hrsz, 6480 hrsz és 6087 hrsz.629
(6) Az Egri Nemzeti Vízilabda és Úszóközpont beruházás részét képező építési övezetekben a közösségi rendeltetés megvalósíthatósága érdekében az építési hely zártsorú beépítési módnál a teljes telekterületet lefedi. A közösségi rendeltetésű épületekre épületszélességi, épület mélységi korlátozás nincsen.630
78. § (1) Rác hóstya területén, a Verőszala utca menti Lk3/Z-60-5,0-250 jelű építési övezetben:
a) A mélyfekvésű telkek hátsó telekhatára a szabályozási terven jelöl övezeti határhoz igazodóan alakítható. A hátsó telekhatár vonalában a szintkülönbség miatt szükségessé váló támfal megépítésekor, a támfal tetején a leesést, balesetet megakadályozó korlátról gondoskodni kell. A támfal építésével egyidejűen a talaj és rétegvizek továbbvezetéséről, a támfal felett összegyűlő csapadékvizek eltereléséről gondoskodni kell, a támfal állékonyságának érdekében.
b) Az Lk3/… jelű építési övezetben megengedett rendeltetéseken túl elhelyezhető még oktatási-nevelési, egészségügyi, kulturális célú épület is, továbbá önálló sorgarázs, ha az előírások szerint elhelyezendő gépjárművek parkoló igénye ennek révén biztosítható.
c)631
(2) Rác hóstya területén Lk…, Lke…, Vt… és Kpi/… jelű építési övezetekben:
a) ha a telek közterületi határtól mért mélysége legfeljebb 25,0 m, az építési hely a hátsó telekhatárig érhet, a hátsókert mélysége 0,0 m, kivéve,
b) ha a telek hátsó telekhatára vízfolyás, árok telekhatárával közös, ez esetben legalább a 3 m széles karbantartó sáv hátsókertként megtartandó,
c) ha a telek mélysége 25-40 m közötti, akkor – a szabályozási terv ellenkező rendelkezése hiányában – hátsókertként az övezetben meghatározott épületmagasság értéke tartandó meg.
(3)632
(4)633
(5)634
(6) Pince, illetve pincéhez kapcsolódó pinceelőtér, borház:
a) Rác hóstya Verőszala utca egyéb pincével rendelkező telkein a pinceelőtér, illetve borházépület, valamint a telek területe csak a lakófunkció zavarásának kizárása mellett használható gépjárműtárolásra, gazdasági rendeltetésre.
b) A meglévő és megtartható kétszintes sorgarázsok kivételével kétszintes épületként megjelenő új sorgarázs nem létesíthető a Rác hóstya területén.
(7) Rác hóstya területén a Vt/Z-50-5,0-250 jelű építési övezetben:
a) A Verőszala utcában
aa) az építési telkek terepbevágással alakíthatók ki, mely során a talaj és rétegvizek, valamint a csapadékvizek eltereléséről, továbbvezetéséről a támfalépítéssel egyidejűen gondoskodni kell,
ab) a kialakuló telkeken épülő ház elsődleges rendeltetése munkahelyteremtő gazdasági tevékenység, szolgáltató-, foglalkoztató ház.
b) Az Árnyékszala utca és a Szala-árok közötti Vt/.. jelű építési övezetben:
ba) épületet építeni csak a patakmeder rendezését követően lehet,
bb) a telek elsődleges rendeltetése a közösségi használat, melyen lakóépület nem létesíthető.
c) Rác hóstya területén a Vt/SZ-35-7,5-1200 jelű építési övezetben:
ca) Az új beépítésre szánt területeken a 150 m2 tetőfelületet meghaladó épület elhelyezése, vagy 150 m2-t meghaladó burkolt felület kialakítása esetén a csapadékvíz visszatartásról telken belül gondoskodni kell.
cb) Az új beépítésre szánt területeken az épületet építeni csak a nagy-középnyomású gázvezeték mentén kialakítandó kiszolgáló út rendelkezésre állása esetén lehet.
cc) Az övezetben elhelyezhető épület a lakórendeltetésen kívül kereskedelmi, szolgáltató, szállás, lakófunkciót nem zavaró gazdasági, igazgatási, iroda, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, közösségi szórakoztató rendeltetést is tartalmazhat.
cd)635
ce) Az új beépítésre szánt területeken a szabályozási terven jelölt közhasználat előtt megnyitandó magánutak kialakítása irányadó, a javasolt telekosztás megvalósításához szükséges. Az utak részleges hosszban való kiépítésével is kiszolgálhatók a nagyobb méretben hasznosuló telkek.
(8) Rác hóstya Gksz/SZ-40-9,5-5000 jelű építési övezetében:
a) bevásárló központ, üzletház és idegenforgalmi szolgáltatás épületei építhetők, de Rác hóstya gazdasági övezetében kialakuló telkeken előzőeken felül egyéb gazdasági tevékenység céljára is létesíthető épület,
b)636
c)637
d) az épületek, építmények eredeti terepszinthez mért legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 13,0 m-es magasságot,
e) a terepfelszínen megengedett 35 %-os beépítési mérték a terepfelszín alatt 10 %-os mértékkel meghaladható,
f) az építés feltétele a terület vízrendezésének megoldása, valamint a teljes közműkiszolgálás biztosítása.
(9) Lk-g jelű garázs-övezet Rác hóstya területén a Sugár István u., dr. Kapor Elemér u. és dr Bakó Ferenc u. menti lakópark telkein kialakítható sorgarázsok elhelyezésére szolgál. Az „garázs-övezet”-ben elhelyezkedő épület a telekjogilag hozzátartozó telekhez rendelt építési övezet beépítettségével együtt számítandó. A főépület építési övezetére meghatározott beépítettségi felsőhatár a telek egészére vonatkozóan kell, hogy teljesüljön.638
(10) Rác hóstya területén a Verőszala utcában a helyi védelemre jelölt területen található pincék:
a) kizárólag a borászattal kapcsolatos tárolás és munkavégzés, valamint a vendéglátás és az idegenforgalmi szolgáltatás rendeltetései számára használhatók.
b) A Kpi/Z-90-4,5-K jelű építési övezetben a Verőszala utca mentén kialakult telekszerkezetnek megfelelő beépítés nem változtatható meg, telekösszevonás esetén az épületek szélessége nem növelhető.
c)639
d) Az építési övezethez rendelt, a pinceépület mögötti, (a Kertalja utca menti) terület a pincetelkekhez kapcsolható, de azokon építési tevékenység nem végezhető, csak a pinceszellőzők kialakítását, valamint a pinceépület állékonyságát, a vízelvezetés megoldását biztosító céllal. A területen a pinceszellőzőkön kívüli egyéb technológiai berendezés nem helyezhető el. A terület nem keríthető be, jellemzően zöldfelületként megőrzendő.
(11) Lakótelekhez, vagy egyéb építési telekhez nem kapcsolódó, önálló építésű pince kizárólag bor-, és terménytárolás céljára, illetve egyéb mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódóan hasznosítható, építhető.
(12) A Rác hóstya területén pince, illetve pincéhez kapcsolódó pinceépület:
a) gépjárműtárolásra, illetve gazdasági célra védett, vagy védelemre javasolt telken nem hasznosítható,
b) Rác hóstya Verőszala utca egyéb pincével rendelkező telkein a pince, illetve pinceépület, valamint a telek területe csak a lakófunkció zavarásának kizárása mellett használható gépjárműtárolásra, gazdasági rendeltetésre.
(13) A pince - borház állattartó épületté nem alakítható.640
(14)641
(15) Új pinceszellőző kémény a közterülettől, annak közterületi telekhatárára merőlegesen mérten, illetve meglévő pinceszellőzőtől csak minimum 10 m távolságban helyezhető el.
(16)642
(17) A Kho/SZ-15-7,5-1 ha jelű építési övezetben a Rác hóstya területén:
a) a kialakított teraszos tereprendezés megőrzendő, a csapadékvizek gyűjtése, visszatartása, késleltetett továbbvezetése megoldandó, melynek lehetséges formája a szabályozási terven jelölt helyen „természetes medrű felület” kialakítása, megőrzése. A területen infrastruktúra építés és tereprendezés csak az előzőek figyelembe vételével végezhető.
b) Csak olyan tevékenység végezhető, olyan rendeltetés számára építhető építmény, mely a szomszédos egészségügyi rendeltetés, a kórház funkcióját nem zavarja, annak működését nem lehetetleníti el.
c) A terület áttört kerítéssel, vagy legfeljebb 0,6 m magas lábazatos kerítéssel keríthető be. Tömör kerítés legfeljebb szakaszosan létesíthető.643
(18) Rác hóstya területén az Ev-3 jelű övezetben a természetes terepalakulatot feltölteni tilos, a már meglévő teraszos tereprendezés figyelembevételével, a szükséges durva tereprendezés elvégzésével a csapadékvizek gyűjtése, visszatartása, késleltetett továbbvezetése megoldandó.
(19) Az Iskola utca 2360/38 hrsz-ú, Lk1/SZ-… jelű övezetbe tartozó telken alakja, területi mérete és elhelyezkedése miatt legfeljebb 30 db lakás építhető, a lakásszám számítási szabályoktól függetlenül.644
79. § (1) Sánc területén Lk, Lke, Vt és Kpi/… jelű építési övezetekben:
a) ha a telek közterületi határtól mért mélysége legfeljebb 25,0 m, az építési hely a hátsó telekhatárig érhet, a hátsókert mélysége 0,0 m, kivéve, ha a telek hátsó telekhatára vízfolyás, árok telekhatárával közös, ez esetben legalább a karbantartó sáv hátsókertként megtartandó,
b) ha a telek mélysége 25-40 m közötti, akkor – a szabályozási terv ellenkező rendelkezése hiányában – hátsókertként az övezetben meghatározott épületmagasság értéke tartandó meg.
(2) A közterület, vagy közút alakítása érdekében építési tilalom jegyzendő be az alábbi telkekre vonatkozóan:
a) közterület növelése révén „visszamaradó” apró telkek: 5596 hrsz; 5597 hrsz.
Szépasszonyvölgy
80. § (1) A Szépasszonyvölgy területén lévő különleges pinceterületek építési övezetei (Kpi):
Építési övezet, |
A telkek építési használatának megengedett határértékei |
|||||||||
Beépítési mód |
Legnagyobb beépítettség (%) |
Legnagyobb épületmagasság |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Legkisebb zöldfelület |
||||||
Kpi-01a |
- |
- |
- |
- |
- |
|||||
Kpi-01b/Z-20/3-4,5-K |
Z |
20 |
3 |
4,5 |
K |
40 |
||||
Kpi-02/Z-60-4,5-K |
Z |
60 |
4,5 |
K |
40 |
|||||
Kpi-03a-Hv |
- |
- |
- |
- |
- |
|||||
Kpi-03b-Hv |
- |
- |
- |
- |
- |
|||||
Kpi-04a-Hv/Z-80-3,0-25 |
Z |
80 |
3,0 |
25 |
0 |
|||||
Kpi-04b/Z-100-4,5-K |
Z |
100 |
4,5 |
K |
0 |
|||||
Kpi-05-Hv/Z-50-3,0-40 |
Z |
50 |
3,0 |
40 |
0 |
|||||
Kpi-06/Z-100/3-4,5-K |
Z |
100 |
3 |
4,5 |
K |
40 |
||||
Kpi-07-Hv/Z-100/3-3,0-K |
Z |
100 |
3 |
3,0 |
K |
0 |
||||
Kpi-08-Hv/Z-100-4,5-K |
Z |
100 |
4,5 |
K |
0 |
|||||
Kpi-09/SZ-10-4,5-K |
SZ |
10 |
4,5 |
K |
60 |
|||||
Kpi-10a/Z-100-K-K |
Z |
100 |
K |
K |
0 |
|||||
Kpi-11a/Z-60-5,5-K |
Z |
60 |
5,5 |
K |
40 |
|||||
Kpi-11b-Hv |
- |
- |
- |
- |
- |
|||||
Kpi-12-Hv |
- |
- |
- |
- |
- |
|||||
Kpi-13-Hv |
- |
- |
- |
- |
- |
|||||
Kpi-14-Hv |
- |
- |
- |
- |
- |
25 m-en belül, a pince feletti területen az oldalkerttel és a hátsókerttel csökkentett terület.
80 %.
2,5-szerese lehet.699
81. § (1) Tihamér városrész Sas út melletti Gksz jelű telektömbjénél a lakóterülettel határos északi teleksávban (az üzemi létesítmények telkén belül) összefüggő zöldsáv alakítandó ki a szabályozási tervnek megfelelően a be nem épített telekrészeken. Épületbontást követően a zöldsáv záródását biztosítani kell.
(2) Az Lk2-ksz/… jelű építési övezetbe tartozó telek előkertjében, intézményi rendeltetéshez kapcsolódóan kialakítható és beszámítható a gazdasági, kiszolgáló és az akadálymentesített parkoló, valamint a fedett kerékpártároló építménye.700
82. § (1) Az Lke/SZ-20-5,0-1000 jelű építési övezetben, a Nagy-Eged utca nyugati végénél a telkek zöldfelülete háromszintű növényzet telepítésével alakítandó ki.
83. § (1) Rác hóstya volt Kemping területén építési telek kialakítható min. szélessége 25,0 m.
(2) Rác hóstya volt kemping területén az Lke/… jelű építési övezetekben csak lakóépülettel együtt létesíthető:
a) Legfeljebb:
aa) 50 m2 hasznos alapterületen kereskedelmi, vagy lakórendeltetést nem zavaró hatású szolgáltató, kézműipari épület, épületrész,
ab) legfeljebb 100 m2 hasznos alapterületen hitéleti, oktatási, irodai, egészségügyi rendeltetésű épület, épületrész,
b) A melléképítmények közül csak a következők helyezhetők el.
ba) közmű-becsatlakozási műtárgy,
bb) hulladéktartály tároló legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal.
bc) lábon álló kerti tető legfeljebb 15 m2 vízszintes vetülettel,
bd) szabadon álló és legfeljebb 5,0 m magas zászlótartóoszlop.
c) Az épületek földszinti padlószintje az eredeti terepszinthez képest max. 1,0 méterrel lehet magasabb.
d)701
e) Az építési övezet telkein kerítés:
ea) a kiszolgáló utak mentén, a szabályozási terven jelöltek szerinti 1,0 és 2,0 m széles közmű-védősávban sem épített kerítés, sem zöldsövénnyel képzett kerítés nem létesíthető,
eb) a közmű-védősáv telken belüli határán, valamint a telkek egyéb határain, kerítés legfeljebb 0,4 m magas lábazattal és összességében 1,8 m magassággal képezhető, áttört kialakítással,
ec)702
(3) Az Lke/SZ-30-6,0-600 jelű építési övezetben csak egyenes gerincű, teljes kontyolású, legalább
25o, legfeljebb 35o hajlásszögű magastetős épület alakítható ki, lapostetős épület, épületrész nem létesíthető.
(4) Rác hóstya volt kemping területén a Lk1/SZ-35-10,5-1000 jelű építési övezetben
a) A telken csak egy épület helyezhető el, melyben a lakórendeltetésen kívül:
aa) a helyi lakosság ellátását szolgáló, azt nem zavaró hatású elsősorban kereskedelmi szolgáltató rendeltetés legfeljebb 50 m2 hasznos alapterülettel alakítható ki,
ab) hitéleti, egészségügyi, oktatási, irodai rendeltetés legfeljebb 100 m2 hasznos alapterülettel, alakítható ki,
ac) a lakó, vagy egyéb rendeltetés parkolási igényét telken belül kell biztosítani, vagy a lakóterületen belüli közhasználatú parkoló kizárólagos használati jogával megváltani.
b) Önálló gépkocsi-tároló nem létesíthető, csak a lakóépület alatt, illetve azzal egybeépítve.
c)703
d)704
e)705
(5) Rác hóstya volt kemping területén a Vt/SZ-35-10,5-4000 jelű építési övezetében:
a) Az elhelyezett épület nem tartalmazhat kereskedelmi-szolgáltató rendeltetést, és nem lehet önálló parkolóház.
b)706
c)707
d) 12,0 m fesztávot meghaladó csarnokszerkezetű épület csak alacsony hajlásszögű tetőszerkezettel, vagy íves tetőszerkezettel fedhető le. Lapostető alkalmazása 500 m2-t meghaladó tetőfelület esetében zöldtetővel történjen, ettől eltérni nap-energiahasznosítása esetén lehet.
e) Az épületek telepítésénél az Eger-patak mentén, vele közel párhuzamosan legfeljebb 60 m hosszú épület létesülhet.
f) A kerítések max. 0,8 m magas tömör lábazattal és áttört kivitelben készülhetnek és legfeljebb 1,8 m magas lehet.
Záró rendelkezések
84. § (1) A rendelet 2016. március 12-én lép hatályba
(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.
(3) Jelen rendelet hatályba lépésével az 1. § (1)-ben lehatárolt területre vonatkozó minden korábbi szabályozási terv és azokról alkotott rendelet hatályát veszti.
1. melléklet
5. melléklet
7. melléklet
8. melléklet
9. melléklet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 40/2016.(XII.23.) önk. rendelet
Megállapította: 7/2018.(II.23.) önk. rendelet
Megállapította: 32/2020.(VII.31.) önk. rendelet
Megállapította: 7/2022.(II.25.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 7/2018.(II.23.) önk. rendelet
Megállapította: 18/2018.(VIII.31.) önk. rendelet
Megállapította: 2/2019.(II.01.) önk. rendelet
Megállapította: 18/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 2/2019.(II.01.) önk. rendelet
Megállapította: 18/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 12/2016.(IV.01.) önk. rendelet
Módosította: 40/2016.(XII.23.) önk. rendelet
Megállapította: 6/2017.(II.24.) önk. rendelet
Megállapította: 21/2017.(IX.01.) önk. rendelet
Megállapította: 7/2018.(II.23.) önk. rendelet
Megállapította: 9/2018.(IV.27.) önk. rendelet
Megállapította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Megállapította: 2/2019.(II.01.) önk. rendelet
Megállapította: 45/2020.(X.30.) önk. rendelet
Megállapította: 46/2020.(X.30.) önk. rendelet
Megállapította: 7/2022.(II.25.) önk. rendelet
Megállapította: 40/2016.(XII.23.) önk. rendelet
Megállapította: 18/2018.(VIII.31.) önk. rendelet
Megállapította: 18/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 32/2020.(VII.31.) önk. rendelet
Megállapította: 40/2016.(XII.23.) önk. rendelet
Megállapította: 7/2018.(II.23.) önk. rendelet
Megállapította: 49/2020.(XII.18.) önk. rendelet
Megállapította: 7/2022.(II.25.) önk. rendelet
Megállapította: 7/2022.(II.25.) önk. rendelet
Megállapította: 21/2017.(IX.01.) önk. rendelet
Megállapította: 7/2018.(II.23.) önk. rendelet
Megállapította: 18/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 32/2020.(VII.31.) önk. rendelet
Megállapította: 14/2021. (VI.11.) önk. rendelet
Megállapította: 7/2022.(II.25.) önk. rendelet
Megállapította: 17/2016.(VII.01.) önk. rendelet
Megállapította: 7/2018.(II.23.) önk. rendelet
Megállapította: 2/2019.(II.01.) önk. rendelet
Megállapította: 31/2020.(VII.31.) önk. rendelet
Megállapította: 12/2016.(IV.01.) önk. rendelet
Megállapította: 33/2016.(IX.30.) önk. rendelet
Megállapította: 6/2017.(II.24.) önk. rendelet
Megállapította: 32/2020.(VII.31.) önk. rendelet
Megállapította: 8/2021. (IV.27.) önk. rendelet
Megállapította: 7/2022.(II.25.) önk. rendelet
Megállapította: 25/2016.(VIII.26.) önk. rendelet
Megállapította: 6/2017.(II.24.) önk. rendelet
Megállapította: 7/2018.(II.23.) önk. rendelet
Megállapította: 18/2018.(VIII.31.) önk. rendelet
Megállapította: 18/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2016.(VII.01.) önk. rendelet
Megállapította: 21/2017.(IX.01.) önk. rendelet
Megállapította: 22/2018.(IX.28.) önk. rendelet
Módosította: 6/2019.(II.22.) önk. rendelet
Megállapította: 49/2020.(XII.18.) önk. rendelet
Megállapította: 32/2020.(VII.31.) önk. rendelet
Megállapította: 25/2016.(VIII.26.) önk. rendelet
Megállapította: 21/2017.(IX.01.) önk. rendelet
Megállapította: 2/2019.(II.01.) önk. rendelet
Megállapította: 18/2018.(VIII.31.) önk. rendelet
Módosította: 11/2017.(III.31.) önk. rendelet
Megállapította: 7/2018.(II.23.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2016.(VII.01.) önk. rendelet
Megállapította: 21/2017.(IX.01.) önk. rendelet
Megállapította: 2/2019.(II.01.) önk. rendelet
Megállapította: 18/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 7/2022.(II.25.) önk. rendelet
Megállapította: 21/2017.(IX.01.) önk. rendelet
Megállapította: 7/2018.(II.23.) önk. rendelet
Megállapította: 18/2018.(VIII.31.) önk. rendelet
Megállapította: 7/2022.(II.25.) önk. rendelet
Megállapította: 7/2018.(II.23.) önk. rendelet
Megállapította: 2/2019.(II.01.) önk. rendelet
Megállapította: 11/2016.(IV.1.) önk. rendelet
Megállapította: 18/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 32/2020.(VII.31.) önk. rendelet
Megállapította: 49/2020.(XII.18.) önk. rendelet
Megállapította: 7/2022.(II.25.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 19/2019.(VIII.29.)
Hatályon kívül helyezte: 19/2019.(VIII.29.)
Hatályon kívül helyezte: 19/2019.(VIII.29.)
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Módosította: 2/2019.(II.01.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Módosította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Megállapította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Megállapította: 7/2022.(II.25.) önk. rendelet
Módosította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Megállapította: 7/2018.(II.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Megállapította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Megállapította: 41/2016.(XII.23.) önk. rendelet
Módosította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(IV.29.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(IV.29.) önk. rendelet
Módosította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Megállapította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Módosította: 33/2016.(IX.30.) önk. rendelet
Módosította: 46/2020.(X.30.) önk. rendelet
Megállapította: 18/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Módosította: 18/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Módosította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Módosította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Megállapította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Megállapította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Megállapította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Módosította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Megállapította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Megállapította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 18/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Megállapította: 25/2017.(IX.28.) önk. rendelet
Módosította: 41/2016.(XII.23.) önk. rendelet
Megállapította: 41/2016.(XII.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Megállapította: 16/2016.(VII.01.) önk. rendelet
Módosította: 16/2016.(VII.01.) önk. rendelet
Megállapította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Megállapította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Módosította: 18/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Módosította: 18/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Módosította:18/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Módosította: 41/2016.(XII.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Módosította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Megállapította: 18/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Módosította: 16/2019.(VI.28.) önk. rendelet
Módosította: 41/2016.(XII.23.) önk. rendelet
Módosította: 41/2016.(XII.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Módosította: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Megállapította: 41/2016.(XII.23.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 41/2016.(XII.23.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Módosította: 7/2018.(II.23.) önk. rendelet
Módosította: 7/2018.(II.23.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Módosította: 16/2016.(VII.01.) önk. rendelet
Megállapította: 41/2016.(XII.23.) önk. rendelet
Módosította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Módosította: 6/2019.(II.22.) önk. rendelet
Módosította: 6/2019.(II.22.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 45/2020.(X.30.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Módosította: 2/2019.(II.01.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Módosította: 16/2016.(VII.01.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 2/2019.(II.01.) önk. rendelet
Módosította: 2/2019.(II.01.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 2/2019.(II.01.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 2/2019.(II.01.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 2/2019.(II.01.) önk. rendelet
Módosította: 40/2016.(XII.23.) önk. rendelet
Módosította: 2/2019.(II.01.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 2/2019.(II.01.) önk. rendelet
Módosította: 41/2016.(XII.23.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 2/2019.(II.01.) önk. rendelet, módosította: 7/2022.(II.25.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Módosította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Módosította: 7/2022.(II.25.) önk. rendelet
Módosította: 7/2018.(II.23.) önk. rendelet
Módosította: 41/2016.(XII.23.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Módosította: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Módosította: 7/2022.(II.25.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 7/2022.(II.25.) önk. rendelet
Módosította: 7/2022.(II.25.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Megállapította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Megállapította: 2/2019.(II.01.) önk. rendelet
Módosította: 41/2016.(XII.23.) önk. rendelet
Módosította: 41/2016.(XII.23.) önk. rendelet
Megállapította: 7/2022.(II.26.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Módosította: 41/2016.(XII.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Megállapította: 7/2022.(II.25.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Módosította: 25/2018.(X.26.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: ../2019.(VIII.30.) önk. ren
Módosította: 25/2016.(VIII.26.) önk. rendelet
Módosította: 7/2022. (II.25.) önk. rendelet
Megállapította: 7/2022. (II.25.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Módosította: 25/2018.(X.26.) önk. rendelet
Megállapította: 25/2018.(X.26.) önk. rendelet
Megállapította: 2/2019.(II.01.) önk. rendelet
Módosította: 7/2022. (II.25.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 7/2018.(II.23.) önk. rendelet
Módosította: 18/2018.(VIII.31.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 7/2022.(II.25.) önk. rendelet
Módosította: 7/2022. (II.25.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Megállapította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 41/2016.(XII.23.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Módosította: 7/2018.(II.23.) önk. rendelet
Megállaptotta: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Módosította: 7/2022. (II.25.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 2/2019.(II.01.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Megállapította: 32/2020.(VII.31.) önk. rendelet
Módosította: 41/2016.(XII.23.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 18/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Módosította: 41/2016.(XII.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 6/2019.(II.22.) önk. rendelet
Megállapította: 25/2018.(X.26.) önk. rendelet
Megállapította 14/2021.(VI.11.) önk rendelet
Megállapította: 40/2016.(XII.23.) önk. rendelet
Megállapította 14/2021.(VI.11.) önk. rendelet
Módosította 14/2021.(VI.11.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Megállapította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Megállapította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Megállapította: 31/2020.(VII.31.) önk. rendelet
Megállapította: 18/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 49/2020.(XII.18.) önk. rendelet
Megállapította: 6/2019.(II.22.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Módosította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Módosította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Módosította: 41/2016.(XII.23.) önk. rendelet
Megállapította: 2/2019.(II.01.) önk. rendelet
Megállapította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Megállapította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Megállapította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Megállapította: 6/2019.(II.22.) önk. rendelet
Megállapította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Megállapította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Megállapította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Megállapította: 49/2020. (XII.18.) önk. rendelet
Megállapította: 6/2022. (II.25.) önk. rendelet
Módosította: 32/2020.(VII.31.) önk. rendelet
Módosította: 16/2019.(VI.28.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 16/2019.(VI.28.) önk. rendelet
Megállapította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Megállapította: 7/2022. (II.25.) önk. rendelet
Megállapította: 16/2019.(VI.28.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 41/2016.(XII.23.) önk. rendelet
Módosította: 6/2017.(II.24.) önk. rendelet
Megállapította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Megállapította: 46/2020. (X.30.) önk. rendelet
Megállapította: 46/2020. (X.30.) önk. rendelet
Megállapította: 46/2020. (X.30.) önk. rendelet
Megállapította: 9/2018.(IV.27.) önk. rendelet
Módosította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Módosította: 16/2019.(VI.28.) önk. rendelet
Megállapította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Megállapította: 16/2019.(VI.28.) önk. rendelet
Megállapította: 9/2018.(IV.27.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Módosította: 41/2016.(XII.23.) önk. rendelet
Módosította: 41/2016.(XII.23.) önk. rendelet
Módosította: 41/2016.(XII.23.) önk. rendelet
Módosította: 41/2016.(XII.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Módosította: 14/2017.(IV.28.) önk. rendelet
Módosította: 14/2017.(IV.28.) önk. rendelet
Módosította: 14/2017.(IV.28.) önk. rendelet
Megállapította: 14/2017.(IV.28.) önk. rendelet
Megállapította: 40/2016.(XII.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Megállapította: 25/2018.(X.26.) önk. rendelet
Módosította: 41/2016.(XII.23.) önk. rendelet
Megállapította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Módosította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Megállapította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Megállapította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Módosította: 46/2020.(X.30.) önk. rendelet
Megállapította 14/2021.(VI.11.) önk. rendelet
Megállapította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Megállapította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Megállapította: 18/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította 14/2021.(VI.11.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 32/2020.(VII.31.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Megállapította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Megállapította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Megállapította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Megállapította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Módosította: 41/2016.(XII.23.) önk. rendelet
Módosította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Módosította: 41/2016.(XII.23.) önk. rendelet
Módosította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Megállapította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Megállapította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Módosította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Módosította: 41/2016.(XII.23.) önk. rendelet
Módosította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Módosította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Módosította: 41/2016.(XII.23.) önk. rendelet
Módosította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Megállapította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Megállapította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Megállapította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Megállapította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Megállapította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Megállapította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Megállapította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Megállapította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Megállapította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Megállapította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Megállapította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 41/2016.(XII.23.) önk. rendelet
Módosította: 41/2016.(XII.23.) önk. rendelet
Módosította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Megállapította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Megállapította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Módosította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Módosította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Megállapította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 11/2016.(IV.1.) önk. rendelet
Megállapította: 41/2016.(XII.23.) önk. rendelet
Megállapította: 5/2019.(II.22.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Módosította 14/2021.(VI.11.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: ../2020.(V.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: ../2020.(V.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: ../2020.(V.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: ../2020.(V.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Megállapította: 7/2018.(II.23.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Megállapította: 18/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 16/2016.(VII.01.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 16/2016.(VII.01.) önk. rendelet
Megállapította: 2/2019.(II.01.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Megállapította: 6/2017.(II.24.) önk. rendelet
Megállapította: 6/2017.(II.24.) önk. rendelet
Megállapította: 46/2020.(X.30.) önk. rendelet
Megállapította: 6/2022. (II.25.) önk. rendelet
Megállapította: 6/2022. (II.25.) önk. rendelet
Módosította: 32/2020.(VII.31.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Módosította: 40/2016.(XII.23.) önk. rendelet
Módosította: 40/2016.(XII.23.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Módosította: 32/2020.(VII.31.) önk. rendelet
Megállapította: 32/2020.(VII.31.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 16/2019.(VI.28.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Megállapította: 7/2018.(II.23.) önk. rendelet
Megállapította: 7/2022. (II.25.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 40/2016.(XII.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte 14/2021.(VI.11.) önk rendelet
Hatályon kívül helyezte 14/2021.(VI.11.) önk rendelet
Hatályon kívül helyezte 14/2021.(VI.11.) önk rendelet
Megállapította: 16/2016.(VII.01.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte 14/2021.(VI.11.) önk rendelet
Hatályon kívül helyezte 14/2021.(VI.11.) önk rendelet
Megállapította: 16/2016.(VII.01.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 2/2019.(II.01.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 7/2018.(II.23.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 7/2022.(II.25.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Megállapította: 18/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 18/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 18/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 18/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Megállapította: 25/2017.(IX.28.) önk. rendelet
Megállapította: 6/2019.(II.22.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 2/2019.(II.01.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 6/2018.(II.23.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Megállapította: 25/2016.(VIII.26.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította:../2019.(VIII.30.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 19/2019.(VIII.29.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Módosította: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Megállapította: 6/2017.(II.24.) önk. rendelet
Megállapította: 19/2016.(VII.01.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 16/2016.(VII.01.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet
Hatályon kívül helyezte: 14/2018.(VI.29.) önk. rendelet