1. § A helyi településképi rendelet célja Kisbér város sajátos településképének társadalmi bevonással és konszenzus által történő védelme, a város épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos részletes szabályok megállapítása.

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) A helyi értékvédelem feladata a helyi különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes védett terület és egyedi védett értékek 1. melléklet szerinti körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése, valamint a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

(2) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről a Képviselő-testület jelen rendelet módosításával dönt.

(3) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

(4) A helyi védettség alá helyezést, annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, írásban a polgármesternél kezdeményezheti, mely kezdeményezésnek tartalmaznia kell

(5) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról 8 napon belül értesíteni kell:

(6) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni. A közhírré tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését bárki számára biztosítani kell.

(7) A helyi védetté nyilvánítás értékvizsgálaton alapul, mely a 3. melléklet szerinti tartalommal készül el.

(8) A helyi védettség elrendelésétől és megszüntetéséről értesíteni kell:

4. § (1) A hagyományőrző építészeti karaktervédelem a beépítés hagyományos jellegzetességeit viszonylag egységesen megőrző településrészek, utcák hangulatának, építészeti értékeinek megőrzése, valamint - folyamatos átépítések során megvalósítható - még egységesebb, összefüggő utcaképi megjelenés érdekében kerül bevezetésre.

(2) A védett területen az épületek a kialakult beépítési módnak megfelelően, az oldalhatáron álló beépítésnél az oldalhatron állóan (legfeljebb az oldalhatártól 1 méterre) telepíthetők, a meghatározó építészeti jellegzetességeiket a helyi védelem alatt álló épületek alapul vételével kell meghatározni. Törekedni kell a hagyományos építőanyagok használatára, a magas tetős (35-45 tetőhajlásszög) kialakítás megtartására, a nyílászárók és egyéb homlokzati elemek a kialakult utcakép építészeti formavilágát, arányait kövessék.

(3) A településkép védelme érdekében az építési tevékenységgel érintett építmény építőanyagaként a helyi védelemmel össze nem egyeztethető anyaghasználat nem megengedett, különösen:

5. § (1) A védelemben részesített építmények korszerűsíthetők, (bővíthetők), funkciójuk megváltozhat, ezzel azonban védettségre okot adó értékeik megőrzendők.

(2) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését.

(3) A helyi védelem alatt álló épület, illetve építmény nem bontható el.

(4) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, bővítését a védettség nem akadályozza, a védelem érdekében meg kell valósítani ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek megtartásával kell megoldani.

(5) A tetőhéjazat cseréje a meglévő cserépfedéshez hasonló kinézetű, és azonos anyagú épületszerkezettel megengedett; meglévő palafedés cseréje, felújítása esetén a meglévővel azonos, vagy hasonló anyagú, méretű, színű fedést kell választani. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle fedés helyezhető el.

(6) A nyílászárók szerkezeti átalakítása, vagy cseréje esetén a meglévővel azonos, vagy hasonló anyagú, a meglévővel azonos kiosztású, méretű, formájú, tagolású, színű nyílászárók helyezhetők el.

(7) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

(8) A védett épületen/építményen semmilyen gépészeti berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése csak az építmény meglévő építészeti elemeihez, és környezetéhez illeszkedő módon helyezhető el.

(9) A helyi védett épületen tetőtér-beépítés vagy emeletráépítés csak akkor alkalmazható, ha ezt az illeszkedés szabályai lehetővé teszik, és ha a homlokzati értékek megőrizhetők.

(10) Helyi védelem alatt álló szobor, szoborcsoport, emlékmű elemeinek cseréje, illetve hiányzó elemeinek pótlása során az egységes tömeghatás elérése érdekében az eredeti vagy ahhoz megjelenésében hasonló anyag használható. A szobrok, emlékművek, kőkeresztek javítását, felújítását, tisztítását megfelelő szakképzettséggel rendelkező szakemberrel kell elvégeztetni.

6. § (1) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelezettsége. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem. A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.

(2) Az építészeti értékek szemléletformáló szerepének érvényesülése, a települési azonosságtudat fejlesztése érdekében a védett értékeknek és a velük kapcsolatos ismereteknek a helyi közösségi tájékoztatásban és közművelődésben helyet kell kapniuk.

7. § (1) Az Önkormányzat a jelen rendelet 1. mellékletében szereplő építmények, azok közvetlen környezete felújítása, helyreállítása érdekében végzett munkák megvalósulását a „Kisbéri Építészeti Értékvédelmi Támogatás”-ból (a továbbiakban: Támogatás) segítheti.

(2) A Támogatás előirányzatát az Önkormányzat éves költségvetésében biztosítja.

(3) A Támogatást pályázat útján lehet igénybe venni.

(4) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően a Képviselő-testület írja ki. A pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételeket a pályázati kiírás tartalmazza.

(5) A beérkezett pályázatokat a Képviselő-testület bírálja el.

(6) A pályázat alapján vissza nem térítendő és visszatérítendő kamatmentes támogatás nyerhető el.

(7) A támogatást elnyert pályázókkal a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a polgármester megállapodást köt.

(8) A megállapodás tartalmazza a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait.

8. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását és építészeti követelményeit a rendelet 7. melléklete tartalmazza az alábbiak szerint:

(2) A településképi szempontból meghatározó területeken az épületeken a környezetbe illeszkedő pasztellszíneket kell alkalmazni.

(3) Előkertben az utcavonalon kerítés csak áttört kivitelben létesíthető;

(4) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és az eredeti formavilágának megfelelően szabad. A földszinten portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges.

(5) Égéstermék közterületről látható homlokzaton történő kivezetése nem megengedett.

(6) Két vagy többszintes tetőterű épület nem létesíthető.

(7) Kezeletlen trapézlemez- vagy hullámlemez burkolat nem alkalmazható sem a homlokzatokon, sem a tetőkön.

(8) A meglévő-megmaradó épületek megjelenését, tetőformáját átalakításuk során hozzá kell igazítani a kialakult utcaképhez.

9. § (1) A településközponti karakterű településképi szempontból meghatározó terület közterületén vendéglátóipari terasz közterület alakítási terv alapján alakítható ki.

(2) A terasz zárttá nem tehető, sem egy, sem több oldalról; továbbá sem ideiglenesen sem véglegesen le nem zárható.

10. § A mezőgazdasági karakterű településképi szempontból meghatározó területen kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő épületek, építmények építhetők. Az épületek színét a meglévő épületekéhez hasonló, azokkal harmonizáló színekből kell megválasztani

11. § Táji-természeti karakterű településképi szempontból meghatározó területen az épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, fém, tégla, sima vakolt felület stb.), vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli tónusú színnel és felületképzéssel készülhet a tájba illeszkedően, annak legkisebb átalakításával.

12. § (1)² Az új és a meglévő utcák fasorait, illetve azok pótlását a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű, termésű fafajok (pl. nyárak) kivételével a levegőszennyezést tűrő fajokkal kell megoldani.

(2) A településen nem ültethető fásszárú növények felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

(3)³ Az épületek, építmények környezetének rendezettségét szolgáló fásítás, növénytelepítés kizárólag tájba illő, nem invazív, őshonos növényekkel történhet a 8. mellékletben ajánlott fajtákkal.

(4) A szomszédos telek határától - figyelemmel az adott faj, fajta tulajdonságaira, növekedési jellemzőire, szakszerű kezelésére

(5) A szomszéd telek oldal kerítése mentén csak az ingatlan tulajdonosok együttműködése, megállapodása szerint telepíthető sövény.

(6) A telekhatárra kerítésként ültetett sövényt az érintett telkek tulajdonosai vagy használói közösen kötelesek gondozni. Kerítésként létesített, vagy kerítés mentén álló sövény magassága a 2,5 métert nem haladhatja meg.

(7) A szomszédos telken álló épületre növényzet nem futtatható.

(8) Közút területén – szőlő, gyümölcsöstől és kerttől – minden gyümölcs- és egyéb fa, valamint bokor, cserje legalább 1,5 méter, a 3,0 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa legalább 5,0 m távolságra ültethető.

13. § (1)⁴

(2)⁵

(3) Cégérek, cégtáblák és cégfeliratok

(4) Az épületek homlokzatfelületein csak áttört és vonalszerű fényfelirat helyezhető el. Az önálló világító betűkkel megvalósuló cégér kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan kell vezetni.

(5) Cégér, cégtábla, házszám, postaláda csak az épület architektúrájához, formavilágához, színeihez illeszkedő módon helyezhető el. A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a kerítésre, falra szerelhető utcanév táblákat egységes tervek szerint kell elkészíteni

(6)⁶

14. § (1) A település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek a mezőgazdasági besorolású területek.

(2) Helyi értékvédelmi területen a villamos közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási hálózatok és távközlési hálózat létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor földkábelen, vagy alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.

(3) A településképi szempontból meghatározó területeken a település hosszú távú arculatformálását meghatározó csapadékvíz- és belvízrendezésnél a csapadékvíz nyílt árokrendszerű felszíni vízelvezetésének korszerűsítése szükséges, ezért az utak teljes felújítása, korszerűsítése, új út építése alkalmával zárt csapadékvíz-elvezetési rendszert kell kiépíteni

(4) Nyílt árkos csapadékvíz-elvezetési rendszert csak szilárd burkolat nélküli, illetve beépítésre nem szánt területen lehet fenntartani.

(5) Településképi szempontból új nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási-, villamosenergia-ellátási hálózatot építeni, meglévő hálózat rekonstrukcióját végezni

(6) Településképi szempontból meghatározó területeken a távközlési hálózatot létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni, ahol a föld feletti vezetés egyelőre fennmarad az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

(7) A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges magassági korlátozás betartandó, valamint a közszolgálati táv- és hírközlési antennák telepítésének feltétele, hogy előzetesen a kötelező településképi konzultáció.

14/A. § A képviselő-testület a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott önkormányzati hatósági hatásköröket a Gazdasági, Műszaki, Jogi, Környezetvédelmi Bizottságra átruházza.

15. § (1) Településképi szakmai konzultáció, ezen belül szakmai tájékoztatás (továbbiakban: szakmai konzultáció) a település teljes közigazgatási területén kötelező minden építési, átalakítási, felújítási munkára, kivéve a településképi véleményeztetés és településképi bejelentési kötelezettség alá vont eseteket.

(2) Szakmai konzultáció ajánlott az (1) bekezdésben kivételként jelölt esetekben.

(3) A kötelező és ajánlott szakmai konzultációhoz a 4. melléklet szerinti kérelmet kell benyújtani.

16. § (1) Településképi véleményezési eljárás lefolytatása szükséges a (2) bekezdésben részletezett esetekben a főépítész álláspontja alapján.

(2)⁷ A Gazdasági, Műszaki, Jogi és Környezetvédelmi Bizottság - átruházott hatáskörben - a főépítész szakmai álláspontjára alapozva településképi véleményezési eljárást folytat le az 5. melléklet szerinti kérelemre építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljáráshoz, valamint az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési eljárásokat megelőzően.

17. § (1)¹⁵ A Gazdasági, Műszaki, Jogi és Környezetvédelmi Bizottság - átruházott hatáskörben - településképi bejelentési eljárást folytat le a településképi szempontból meghatározó területen

(2)¹⁶ Településkép bejelentési eljárást kell lefolytatni:

(3)¹⁷ A településképi bejelentési eljárás a Gazdasági, Műszaki, Jogi és Környezetvédelmi Bizottság részére benyújtott 6. melléklet szerinti kérelemre indul. A bejelentés melléklete a kérelem elbíráláshoz szükséges tervdokumentációt tartalmazó digitális adathordozó.

18. § (1) Településképi kötelezési eljárás indítható:

(2)¹⁸

(3) Az e rendeletben foglalt előírások megszegőjével szemben az (1) bekezdésben meghatározott esetekben hivatalból, vagy bejelentésre eljárás indul, mely eljárásban felszólítást, kötelezést ad ki.

(4)¹⁹

(5)²⁰ A településkép - védelmi bírság mértéke

19. § (1) Ez a rendelet, a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet 18. § (4) - (5) bekezdésében foglalt rendelkezések a kihirdetéstől számított 15. napon lépnek hatályba.

20. § (1) Hatályát veszti Kisbér Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi építési szabályzatról szóló 8/2011. (III. 29.) önkormányzati rendelet 10. § b) pontja, 18. § (3) bekezdése, 20. § (2) bekezdése 21. §, 23. § (2) bekezdése 25. § (3) bekezdése, 34. § (1) és (3) - (6) bekezdései és 11. melléklete.

(2) Hatályát veszti Kisbér Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltétleiről és tilalmáról szóló 18/2017. (X.13.) önkormányzati rendelete.