2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Zsámbék Város Önkormányzata (továbbiakban Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye és pontos címe: 2072 Zsámbék, Rácváros u. 2-4.

(3) Az Önkormányzat működési területe: Zsámbék Város közigazgatási területe.

(4) Az Önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják.

(5) A képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület e rendelet szerinti bizottságai, a polgármesteri hivatal, a jegyző, továbbá a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás.

(6) A képviselő-testület tagjainak száma 9 fő.

(7) A Képviselő-testület hivatalának neve: Zsámbéki Polgármesteri Hivatal

(8) Ahol a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetésről rendelkezik, azon a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, és az önkormányzat honlapján való közzétételt kell érteni.

3. § (1) Az Önkormányzat jelképei: Zsámbék Város címere, Zsámbék város zászlaja az Árpád-ház zászlaja és a Romtemplom.

(2) Az Önkormányzat jelképei használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.

(3) A képviselő-testület szervei által használt bélyegzők leírásáról és lenyomatáról, használatáról belső szabályzat rendelkezik.

4. § (1) Az önkormányzat által alapított kitüntetések, elismerő címek:

(2) A (1) bekezdés szerinti kitüntetések és díjak minden év augusztus 20.-án kerülnek átadásra.

(3) Az Önkormányzat által a helyi kitüntetések, elismerő címek alapításáról és adományozásának feltételeiről külön rendeletet rendelkezik.

5. § (1) Zsámbék Város Önkormányzata által alapított intézmények:

6. § (1) Az Önkormányzat hivatalos lapja a "Zsámbéki Polgár", melynek kiadásáról a Polgármester a Polgármesteri Hivatal bevonásával gondoskodik.

(2) A lap elsődlegesen:

(3) Az önkormányzat a hivatalos lapot havonta, térítésmentesen bocsátja a lakosság rendelkezésére.

7. § (1) Az Önkormányzat hivatalos weblapjai: www.zsambek.hu

(2) A honlap többek között

(3) Az Önkormányzat és szervei közzétételt szolgáló felületei (honlapok, önkormányzati lap és egyéb kiadványok, videó, hang- és képfelvételek) teljes terjedelmükben szerzői jogvédelem alatt állnak.

8. § A képviselő-testület hivatalos kiadványainak egy-egy példányát el kell helyezni a helyi könyvtárban. (2072 Zsámbék, Magyar utca 5.)

9. § (1) A Képviselő-testület véleményt nyilvánít a feladat- és hatáskörébe közvetlenül nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben, különösen, ha az ügy a településfejlesztéssel, üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatásokkal áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben a véleménynyilvánítás, illetve a kezdeményezés előtt az érintett lakossági réteget, érdekképviseleti vagy társadalmi szervezetet is meg kell hallgatni.

(2) Önkormányzati döntést a Képviselő-testület, - annak felhatalmazása alapján:

10. § (1) A Képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben és a gazdaságszervező munkában együttműködik a megyei önkormányzattal, a kisebbségi Önkormányzatokkal, a többcélú kistérségi társulással, valamint az önkéntes társulásokkal. Az együttműködés céljainak meghatározásakor, valamint az együttműködés tartalmának kialakításához mindenkor Zsámbék Város területfejlesztési céljainak, központi szerepének kialakításának, valamint a közszolgáltatások javításának szempontjait kell érvényesíteni.

(2) A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata, akik arról rendszeresen tájékoztatják a Képviselő-testületet.

11. § (1) Az Önkormányzat a törvényekben előírt kötelező önkormányzati feladatokat meghaladóan további feladatot a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. §-ában meghatározott módon vállalhat.

(2) Az Önkormányzat az önként vállalt helyi közügy feladatellátásának mértékét és módját a feladatvállalást tartalmazó döntésében - önkormányzati rendeletben vagy képviselő-testületi határozatban - esetenként határozza meg. Az önként vállalt helyi közügyek finanszírozását az önkormányzat költségvetési rendelete tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület a szerveire átruházott hatásköröket a rendelet 1-5. mellékletei tartalmazzák.

12. § (1) A képviselő-testület az egy-egy ciklusra vonatkozó - a polgármester által előzetesen egyeztetett és előterjesztett javaslat alapján - programjában (ciklusprogram vagy gazdasági program) meghatározza, hogy munkájában milyen célok, feladatok, fejlesztések megvalósítását tekinti kiemelt feladatának.

(2) A gazdasági programot a képviselő-testület az Mötv. 116. § -ban foglaltak alapján fogadja el vagy vizsgálja felül.

13. § (1) A Képviselő-testület - naptári évtől eltérő - éves munkaterv szerint dolgozik.

(2) Az éves munkatervet a polgármester megelőző év december 20-ig köteles a Képviselő-testület elé beterjeszteni.

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

(4) A munkaterv összeállításához a polgármester köteles javaslatot kérni:

(5) A jóváhagyott munkatervet közzé kell tenni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és az internetes honlapon is.

14. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) A testület havonta- ülésezik. A Képviselő-testület az üléseit - a közmeghallgatást és az alakuló ülést, kivéve -, székhelyén tartja. A közmeghallgatás, és az alakuló ülés helyszínét a meghívó tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület nyilvános és zárt ülést tart.

15. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg, melyet az újonnan megválasztott polgármester hív össze. A meghívót, az ülést megelőző 3 nappal legkésőbb 15.00 óráig kell elektronikusan megküldeni.

(2) Az alakuló ülés napirendi pontjaira a Polgármester tesz javaslatot.

(3) Az alakuló ülést a polgármester nyitja meg és vezeti.

16. § (1) A Képviselő-testület éves munkatervében meghatározottak alapján ülésezik.

(2) A Képviselő-testület munkaterv szerinti üléseit általában minden hónap utolsó csütörtökén tartja, amelytől indokolt esetben el lehet térni. Az eltérésről a Polgármester dönt.

(3) A Képviselő-testület rendes ülése általában 18.00 órától, a napirendi pontok megtárgyalásának idejéig, de legfeljebb 21 óráig tart. Az éppen tárgyalt napirend befejezését illetően az ülés idejének meghosszabbításáról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(4) Az ülésre szóló meghívót, valamint az előterjesztéseket az ülést megelőző 5 nappal korábban kell elektronikus formában vagy a képviselő kérelmére papír alapon kézbesíteni.

17. § (1) A polgármester szükség esetén - a munkatervtől eltérően - rendkívüli ülést hívhat össze.

(2) A rendkívüli ülés, indokolással ellátott indítványát az előterjesztéssel együtt kell a polgármesterhez benyújtani.

(3) A rendkívüli ülésen csak az a napirend tárgyalható, amelyre az indítvány irányul, illetve amelyet a meghívó tartalmaz. Rendkívüli ülésen beszámoló nem tárgyalható, állampolgári bejelentés nem tehető.

(4) Rendkívüli ülésen rendelettervezet csak akkor tárgyalható, ha az megfelel e rendeletben szabályozott előterjesztés követelményeinek.

(5) Rendkívüli ülés kitűzhető a rendes ülés időpontjára is. Ez esetben a rendkívüli ülés előterjesztéseivel kezdődik az ülés.

(6) A rendkívüli ülésre szóló meghívót az ülés kezdete előtt 48 órával kell aláírni, és a napirendi pontok előterjesztéseivel együtt elektronikus úton kell a szavazati joggal rendelkezők részére kézbesíteni. Ezzel párhuzamosan telefonos értesítést is kell küldeni a szavazati joggal rendelkezőknek

(7) A (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően – halasztást nem tűrő esetben - a képviselő-testület ülését telefonon, vagy bármely más módon is össze lehet hívni. Az értesítést az ülés megkezdése előtt legalább 6 órával kell a képviselő-testület tagjaihoz eljuttatni a sürgősség okának megjelölésével. Ez esetben el lehet tekinteni az írásbeliségtől.

(8) A rendkívüli ülések esetében a meghívóra és az előterjesztésekre vonatkozó jelen SZMSZ- ben foglalt és további jogszabályi előírásokat lehetőség szerint alkalmazni kell.

18. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal testületi ülés keretében közmeghallgatást tart, melynek időpontját munkatervében határozza meg.

(2) A közmeghallgatás időpontját és napirendjét, annak időpontja előtt legalább 15 nappal a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(3) A közmeghallgatás során biztosítani kell, hogy minden érdeklődő a véleményét szóban kifejthesse, vagy azt írásban előterjeszthesse.

(4) A közmeghallgatást követően az ott elhangzott közérdekű javaslatok vizsgálatának eredményéről az érdekelteket, indokolt esetben a lakosságot a polgármester köteles írásban tájékoztatni, erről a következő képviselő-testületi ülésen beszámol

(5) Közmeghallgatáson egyedi ügyek csak abban az esetben hangozhatnak el, amennyiben azok közérdekű tartalommal is bírnak.

(6) A közmeghallgatás levezetésére, a hozzászólások rendjére és időtartamára a rendes képviselő testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.

(7) A Polgármester, amennyiben úgy tapasztalja, hogy a hozzászólás nem közérdekű, a téma nem a képviselő-testület hatáskörébe tartozik, vagy a hozzászóló hozzászólásával személyiségi jogokat sért, haladéktalanul intézkedik a hozzászólás befejezéséről.

(8) A közmeghallgatás során fokozottan kell ügyelni a személyiségi jogok védelmére és az adatvédelem megtartására.

(9) Amennyiben a közmeghallgatáson elhangzott közérdekű kérdésre nem lehet azonnal választ adni, úgy arra 30 napon belül írásban küldi meg a választ a polgármester.

19. § (1) A Képviselő-testület ülései - a (5) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - nyilvánosak.

(2) A képviselő-testület nyilvános ülésén a részvételi lehetőség - jogszabályban rögzített kivételekkel - nem korlátozható.

(3) A Képviselő-testület nyilvános ülésein megjelenő polgárok a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet. Ettől eltérni csak a Polgármester engedélye alapján lehet.

(4) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjeiről a lakosságot a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és honlapján (www.zsambek.hu) keresztül kell értesíteni.

(5) A Képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. által meghatározott esetekben.

(6) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltak szerinti zárt ülés tartását indítványozhatja:

20. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. Az összehívás írásbeli meghívóval elektronikus úton történik. Bármely képviselő kérésére a Polgármester biztosítja az ülésre szóló meghívó és mellékleteinek papíralapon való eljuttatását.

(2) A polgármester tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a Pénzügyi, Ügyrendi és Településfejlesztési Bizottság elnöke hívja össze a Képviselő-testület ülését.

(3) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

21. § (1) A Képviselő-testület rendes ülésén tárgyalandó napirendi pontokra és azok sorrendjére vonatkozó javaslatot a meghívó kiküldését megelőzően a polgármester alakítja ki.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

(3) A meghívóhoz mellékelni kell:

(4) Az egyes napirendekhez meghívottak részére írásos előterjesztést csak azon pont esetében kell megküldeni, amelyikhez meghívásuk kapcsolódik.

(5) A Képviselő-testület zárt üléseire szóló írásos előterjesztéseket kizárólag azok számára lehet megküldeni, akik a zárt ülésen részt vehetnek.

(6) Bármely képviselő kérésére a polgármester a rendes ülés meghívójában feltüntetett egyebek napirendi pont keretében lehetőséget biztosíthat az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó témában észrevétel, javaslattétel megtételére.

22. § (1) A képviselő-testületi ülésen a napirendek sorrendje:

(2) A rendes ülésen sürgősségi indítvány is tárgyalható, valamely nem tervezett, de sürgős döntést igénylő előterjesztés megtárgyalására.

(3) A sürgősségi indítványnak minősül az, mely

(4) A sürgősségi indítvány képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester dönt. Amennyiben az indítványnak nem ad helyt, a javaslat előterjesztőjének kérésére a képviselő- testület vita nélkül dönt annak napirendre vételéről.

(5) Amennyiben a képviselő-testület a sürgősségi indítványt napirendre veszi, dönt a napirendi besorolásáról is.

23. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester - tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi, Ügyrendi és Településfejlesztési Bizottság elnöke vezeti.

(2) Az ülésvezető feladata különösen:

24. § (1) Az ülést vezető a jelenléti ív alapján számba veszi a megjelent, illetve távol maradt képviselőket. A képviselő-testület határozatképességére az Mötv. rendelkezési irányadóak

(2) Amennyiben a határozatképességhez szükséges számú képviselő a meghirdetett időpontot követő 15 perc elteltével nincs jelen, a polgármester az ülést elnapolhatja. Az elnapolt ülést 5 napon belüli időpontra kell összehívni. A polgármester az ülés új időpontjáról a meghívottakat írásban értesíti azzal a tájékoztatással, hogy az elnapolt ülés meg nem tárgyalt napirendje változatlan és az ülés elnapolása a már tárgyalt napirendeket és határozatokat nem érinti.

25. § (1) A rendes ülés napirendi pontjaira és azok sorrendjére a polgármester tesz javaslatot.

(2) Az előterjesztett javaslatról a Képviselő-testület határoz.

(3) A javaslathoz bármely települési képviselő az ülésen módosító indítványt terjeszthet elő, legfeljebb 2 perces szóbeli indoklással. A módosító indítványról, majd a napirendi javaslat elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(4) Az ülés vezetője a napirend felett köteles vitát nyitni, és azt lezárni.

(5) Minden naprendnél először az előterjesztő, majd az illetékes bizottság elnökei kapnak szót, 3-3 percben (szóbeli kiegészítés).

(6) Az előterjesztőhöz és az ügyben érintett egyéb jelenlévőhöz a bizottsági tájékoztató után kérdést lehet intézni, legfeljebb 3 percben (kérdés).

(7) A képviselőknek a napirendhez való kérdésre az ülést vezető adja meg a szót.

(8) Második és a további kérdésre legfeljebb 3 percben van lehetőség. Az ülést vezető engedélyezheti a többszöri kérdést.

(9) A kérdések elhangzása után a megkérdezettek ötperces időkeretben válaszolnak, (válasz).

(10) A válaszokat követően hozzászólásokra van lehetőség, személyenként három alkalommal, az elsőnél ötperces, a második és harmadik alkalomnál két-két perces időkeretben.

(11) A jegyző, a polgármester a vitában soron kívül, több alkalommal is felszólalhat.

(12) Az ülésen megjelent szakértők és egyéb résztvevők hozzászólásra és kérdéshez való jogot az ülésvezető engedélyezi legfeljebb 3 perces időtartamban.

(13) Módosító javaslatot a képviselők a napirendi pont vitájának keretében terjeszthetnek elő, írásban vagy szóban.

(14) A polgármester, illetve az előterjesztő javasolhatja - legfeljebb 1 perces indokolással - a napirendi pont tárgyalásának megszakítását vagy a napirendi pont határozathozatal nélkül történő lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül - egyszerű szótöbbséggel - dönt, egyúttal meghatározza a napirendi pont szükség szerinti kiegészítését, illetve tárgyalásának új időpontját.

(15) A vita lezárására már bejelentkezett képviselők hozzászólását követően kerülhet sor.

(16) A vita lezárását követően a polgármester szavazásra teszi fel a határozati javaslatokat. Az ülés vezetője szavazás előtt minden esetben szó szerint ismerteti azt a javaslatot, amiről a soron következő szavazás dönt, majd ezután rendeli el a szavazást. A szavazásnál először a módosító, kiegészítő javaslatokról kell dönteni, kivéve, ha a módosítást, kiegészítést az előterjesztő befogadja, ezután kell dönteni az eredeti, vagy az ily módon kiegészített, módosított javaslatról (szavazás)

(17) A jegyző jogszabálysértő döntésre vagy működésre vonatkozó törvényességi észrevétel esetén köteles felszólalni.

26. § (1) Az ülés vezetője a napirendi pontok tárgyalásakor szükség esetén szünetet rendelhet el.

(2) Az ülés vezetője köteles szünetet elrendelni, ha a képviselő-testület vita nélkül határozatával arról dönt. Ebben az esetben a szünet időtartama 10 perc.

27. § (1) Az ülés vezetője gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról és a tanácskozás méltóságának megőrzéséről.

(2) A tárgytól eltérő vagy önmagát ismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő figyelmeztetés esetében megvonja tőle a szót; akitől a szót megvonták, az ugyanabban a tárgykörben nem szólalhat fel újra.

(3) Rendzavarás esetén figyelmeztetésben részesti a rendbontót. Amennyiben a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést határozott időre félbeszakíthatja, és az ülés csak újabb polgármesteri összehívásra folytatódhat. Amennyiben a félbeszakított ülés egy órán belül nem folytatódik, elnapoltnak kell tekinteni. Ismételt rendzavarás esetén a levezető elnök az érintetteket a terem elhagyására kötelezheti.

(4) Az ülés felfüggesztéséről, elnapolásáról egyéb esetekben a polgármester dönt.

28. § (1) Előterjesztésnek minősül - a (3) bekezdésben felsoroltak által benyújtott - a képviselő- testületnek tárgyalásra javasolt rendelet, vagy határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A képviselő-testületi előterjesztések csak írásban nyújthatók be Az előterjesztéseket a polgármesterhez kell benyújtani az ülést megelőzően 15 munkanappal. Az előterjesztések előkészítéséről, és összeállításáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik, a Hivatal belső szabályzata és rendje szerint.

(3) Előterjesztés tételére indítványt tehetnek:

(4) A Képviselő-testület ülésén önálló napirendként döntést igénylő kérdésben csak olyan előterjesztés tárgyalható, amely egyébként megfelel az előterjesztésekkel szemben e rendeletben támasztott követelményeknek.

(5) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

(6) Az előterjesztéseket- függetlenül annak benyújtójától- a jegyző, vagy az általa felhatalmazott tisztségviselő, vagy tisztségviselők hitelesítik. Törvényességi vizsgálat nélkül a jegyző által tett előterjesztések kivételével-nem tárgyalható előterjesztés.

(7) Amennyiben a jegyző megállapítja, hogy az előterjesztés törvényességi szempontból nem megfelelő, értesíti az előterjesztőt, valamint az előterjesztés készítőjét és erről tájékoztatja a polgármestert. Amennyiben az előterjesztő a törvényességi észrevételt nem fogadja el, úgy a törvényességi észrevételt az előterjesztésre rá kell vezetni, vagy mellékelni kell.

(8) Előterjesztések csak az illetékes bizottságok véleményezésével és javaslatával kerülhetnek a képviselő-testület elé, indokolt esetben a polgármester ennek elmaradása esetén is indítványozhatja a napirendre vételt.

(9) Az előterjesztő előterjesztését legkésőbb a döntéshozatalig visszavonhatja.

(10) Az önálló képviselői indítványra is az előterjesztés általános szabályai vonatkoznak.

29. § (1) A kiküldött előterjesztésben szereplő rendelet-tervezethez és határozati javaslathoz a képviselők és bizottságok módosító indítványokat tehetnek. Az indítványt szóban vagy írásban kell benyújtani.

(2) A módosító indítvány felől a Képviselő-testület a végszavazást megelőzően dönt.

(3) A módosító indítványok írásba foglalására szükség esetén technikai szünetet rendelhető el.

30. § (1) Az ülés folyamán bármelyik képviselő ügyrendi javaslatot terjeszthet elő legfeljebb 1 percben. Az ügyrendi javaslat felett a Képviselő-testület azonnal, vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

(2) Ügyrendi javaslat:

(3) A szavazási szakaszban csak a szavazás menetét érintően lehet ügyrendi javaslatot tenni.

(4) Az ügyrendi felszólalást a javaslat előterjesztésével kell kezdeni, ezt követően lehet indokolni.

(5) Amennyiben az ülés elnöke megállapítja, hogy a felszólalás a fentieknek nem felel meg, szabályos felszólalásra felkéri a képviselőt, illetőleg a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben vitának helye nincs.

31. § (1) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az a képviselő, akire nézve a Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglaltak fennállnak.

(2) A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. Személyes érintettség címén a hozzászólás időtartama legfeljebb 2 perc. Válasznak helye nincs. Amennyiben az ülés elnöke megállapítja, hogy a hozzászólás nem személyes érintettség címén történt, a képviselőtől megvonja a szót,

(3) A kizárásról az érintett képviselő bejelentésére, vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(4) Amennyiben a képviselő személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét a döntéshozatal előtt elmulasztja és részt vesz a döntéshozatalban, a képviselő-testület döntését a polgármester felfüggeszti. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.

(5) A személyes érintettség bejelentési kötelezettséget elmulasztó képviselő tiszteletdíját a képviselő-testület minősített többségű döntésével legfeljebb 1 hónap időtartamra elvonhatja, és a bejelentés elmulasztásából eredő károk megtérítésére irányuló eljárás megindításáról dönthet.

32. § (1) A Képviselő-testület rendes ülésein - a napirend érdemi tárgyalása után - a polgármester, az alpolgármester, a bizottsági elnökök beszámolhatnak az általuk végzett tevékenységről, a szakterületüket érintő fontosabb eseményekről, valamint beszámolnak a lejárt határidejű határozatokról.

(1) A helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott kötelező önkormányzati feladatok ellátására szerződött szolgáltatók vagy személyes közreműködők a Képviselő- testület előtt beszámolnak tevékenységükről.

(2) A beszámolók időpontját a Képviselő-testület éves munkatervében határozza meg.

(3) A beszámoló elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(4) Amennyiben a Képviselő-testület a beszámolót nem fogadja el, úgy azt a következő Képviselő-testületi ülésre ismételten be kell terjeszteni.

33. § (1) A Képviselő-testület rendes ülésén a képviselő

(2) Az interpellációnak tartalmaznia kell:

(3) Az interpelláló az interpellációja tartalmát a Képviselő-testület ülésén legfeljebb 2 percben, szóban ismertetheti és kiegészítheti.

(4) Az interpelláció címzettje az ülésen szóban, 3 percben, vagy az ülést követő 15 napon belül írásban köteles érdemi választ adni.

(5) Az írásban adott választ a következő rendes Képviselő-testületi ülés napirendjére kell tűzni.

(6) Írásbeli válaszadás esetén az interpelláció címzettje írásos válaszának tartalmáról a következő rendes ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(7) A válaszadást követően az interpelláló 1 percben viszontválaszt adhat, amelyben nyilatkozik arról, hogy a kapott választ elfogadja -e.

(8) Ha az interpellációra adott választ a képviselő nem fogadja el, a Képviselő-testület dönt annak elfogadásáról. Ha a választ a Képviselő-testület sem fogadja el, az ügy további vizsgálat és javaslattétel céljára a Képviselő-testület által kijelölt bizottság elé utalandó. A bizottság állásfoglalását, vagy határozati javaslatát a következő ülésen terjeszti elő, amelyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(9) Amennyiben az interpelláló az ülésen nem jelenik meg, úgy az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni. Az interpelláló két egymást követő rendes Képviselő-testületi ülésről való távolmaradása után az interpelláció nem tűzhető napirendre.

34. § (1) Napirend utáni felszólalásra az ülés vezetőjénél bármely képviselő jelentkezhet az ülés megkezdését közvetlenül megelőzően.

(2) A napirend utáni felszólalásban foglaltakról vita nem nyitható, döntéshozatal nem történik.

35. § (1) A képviselő-testület

(2) A jegyző gondoskodik a rendeletek

(3) A rendelet kihirdetésének a helyben szokásos módja a Polgármesteri Hivatal előterében található hivatalos hirdetőtáblán történő, 15 napra való kifüggesztés.

(4) A kihirdetett rendeletet az (3) bekezdésben történő kihirdetést követően közzé kell tenni a város hivatalos honlapján.

36. § (1)¹ A képviselő-testület határozatainak számozását évente újrakezdi. A határozatok számozása folyamatos. A határozatok számozására pozitív egész arab számokat kell alkalmazni. Számozással az ügyrendi javaslatot tartalmazó határozatot és a módosításokkal egységes szerkezetben elfogadott normatív tartalmú határozatokat kell ellátni.

(2) A határozat megjelölése tartalmazza a képviselő-testület megnevezését, a „határozata” kifejezést, a határozat meghozatalának évét, hónapját és napját, a határozat címét (PL: „Zsámbék Város Önkormányzata Képviselő-testületének 203/2015 (XII. 10.) számú határozata a képviselő-testület 2016. évi munkatervéről”)

(3) A határozat a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:

(4) A normatív határozatokat közzé kell tenni a képviselő- testület honlapján, figyelemmel az adatvédelmi jogszabályokra.

(5) A testületi határozatokról a jegyző közreműködésével a polgármesteri hivatal kereshető elektronikus nyilvántartást vezet, mely a (3) bekezdésben foglaltakat tartalmazza.

37. § (1) A Képviselő-testület döntéseit szavazással hozza meg.

(2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség)

(3) Minősített többséget igénylő döntéshez a megválasztott települési képviselők több mint a felének az egybehangzó szavazata szükséges.

(4) Minősített többség szükséges az Mötv.-ben meghatározott esetekben.

(5) Elutasított indítványnak számít az a javaslat, amely nem kapta meg a (2) és a (3) bekezdésben meghatározottak szerinti számú igenlő szavazatot.

(6) A képviselőknek szavazni csak személyesen lehet.

38. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik, melyet az ülésvezető köteles megszámolni. Kétség esetén a szavazást meg kell ismételni.

39. § (1) Titkos szavazás tartható az Mötv.-ben meghatározott ügyekben.

(2) A Képviselő-testület ülésén bármely képviselő, valamint az előterjesztő javasolhatja a titkos szavazás elrendelését, melyről a Képviselő-testület egyszerű többséggel meghozott szavazással dönt.

(3) A titkos szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület egyszerű többségű szavazatával tagjaiból 3 fős (egy elnök és két bizottsági tag) szavazatszámláló bizottságot hoz létre.

(4) A titkos szavazás szavazólappal történik, amelyet a Polgármesteri Hivatal hivatalos bélyegzőjével kell ellátni. A szavazólap átvételét a képviselő aláírásával igazolja. A szavazáshoz tollat kell használni.

(5) Érvényesen szavazni a szavazólapon szereplő

(6) A szavazatszámláló bizottság a szavazatok összeszámlálása után megállapítja az érvényes és az érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét és a szavazásról külön jegyzőkönyvet készít, amit a szavazatszámláló bizottság tagjai aláírásukkal hitelesítenek. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

40. § (1) Jogszabályban meghatározott esetekben, illetve a polgármester indítványára név szerinti szavazást kell tartani.

(2) A név szerinti szavazás lebonyolításáról a jegyző gondoskodik.

(3) A név szerinti szavazás esetén a képviselők neveit ábécé sorrendben kell felolvasni. A képviselő „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaz. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét - névsorral együtt - átadja az ülés vezetőjének. A szavazás eredményét az ülés vezetője hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

(4) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha a jogszabály titkos szavazást ír elő, valamint, ha a Képviselő-testület előzőleg döntött a titkos szavazás alkalmazásáról.

41. § (1) A Képviselő-testület üléséről a Mötv. 52. § (1) bekezdése szerinti tartalommal jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv mellékletei:

(3) A jegyzőkönyv egy példányban készül. A jegyzőkönyv vezetését a Jegyzői Kabinet kijelölt tagja végzi.

(4) A jegyzőkönyvek eredeti példányát a mellékleteivel együtt zsinórral kell összefűzni és a zsinórt a jegyzőkönyv hátoldalán az önkormányzat bélyegzőjével ellátott záró cédulával kell rögzíteni.

(5) A jegyzőkönyv eredeti példányát évente be kell köttetni, a bekötött jegyzőkönyv őrzéséről a jegyző gondoskodik.

(6) A képviselő-testületi ülések jegyzőkönyvei - a zárt ülés kivételével - a honlapon elektronikus formában vagy ügyfélfogadási időben a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Irodájában papír alapon tekinthetők meg.

(7) A nyilvános ülés jegyzőkönyveiről, mellékleteiről a választópolgárok jegyzeteket készíthetnek, költségtérítés ellenében másolatot kérhetnek.

(8) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülés jegyzőkönyveibe, mellékleteibe a választópolgárok nem tekinthetnek be. A zárt ülés tartása esetén a közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét a Polgármesteri Hivatalban kell biztosítani, az arra jogosultaknak.

(9) A zárt ülés döntéseit tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatot az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(10) A jegyző a jegyzőkönyvet megküldi a kormányhivatalnak az önkormányzati rendeleteknek és jegyzőkönyveknek a fővárosi és megyei kormányhivatalok részére történő megküldésének rendjéről szóló 23/2012.(IV.25.) KM rendeletben foglaltaknak megfelelően.

43. § (1) A települési képviselő közvetlenül a jegyzőtől igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést.

(2) Közérdekű ügyekben kezdeményezheti a jegyzőn és a polgármesteren keresztül polgármesteri hivatal intézkedését, amelyre 15 napon belül érdemi választ kell adni.

(3) A képviselők - a Képviselő-testület megalakulását követően hozott döntésétől függően- megválasztásuk időpontjától megbízatásuk megszűnéséig tiszteletdíjra, költségtérítésre lehetnek jogosultak. A képviselők tiszteletdíjakra és költségtérítésekre, valamint annak igénybevételére vonatkozóan az önkormányzat külön rendeletet alkot, melyet alakuló ülését követően felülvizsgál.

(4) A képviselő fogadóórát tarthat.

(5) A képviselő és a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti közeli hozzátartozója igénybe veheti a Polgármesteri Hivatal mobiltelefon-flotta kedvezményes. szolgáltatásait.

45. § (1) A Képviselő-testület feladatainak hatékonyabb, eredményesebb ellátása érdekében állandó és meghatározott célfeladatok elvégzésére ideiglenes bizottságokat hoz létre.

(2) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, szervező, ellenőrzési feladatokat ellátó és döntést hozó- a képviselő-testület által döntési jogkörrel felruházható - egymással mellérendeltségi kapcsolatban álló önkormányzati szervek.

(3) A Képviselő-testület bizottságai, és a bizottságok létszáma:

(4) A bizottságok elnökei a bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéseiről és intézkedéseiről a soron következő rendes ülésen írásban számolnak be a képviselő- testületnek. .

(5) Az ideiglenes bizottságra egyebekben a bizottságokra vonatkozó szabályok irányadók.

(6) Az ideiglenes bizottságban végzett munkáért külön díjazás nem jár.

46. § (1) A bizottság előre meghatározott munkaterv alapján ülésezik. A következő év munkatervét a bizottsági elnökök terjesztik a bizottság elé, legkésőbb minden év december 1-ig.

(2) A bizottság ülését az elnök, illetve akadályoztatása esetén az alelnök hívja össze és vezeti. Tartós akadályoztatásuk esetén a bizottság összehívásáról a polgármester gondoskodik.

(3) A bizottság ülésének időpontjáról és napirendjeiről a lakosságot a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és honlapján (www.zsambek.hu) keresztül kell értesíteni.

(4) A bizottságok ülésének működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottságok üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet az elnök, továbbá az elnök javaslatára a bizottság által megválasztott bizottsági tag írja alá.

47. § (1) A polgármester részletes feladat- és hatáskörét az Alaptörvényben, az Mötv.-ben, valamint más jogszabályokban foglaltak és a képviselő-testület döntései határozzák meg.A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármestert távollétében, az alpolgármester helyettesíti.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy 3 napot meghaladó akadályoztatásuk esetén, helyettesítésükre és a Képviselő-testület ülésének összehívására, az Pénzügyi Ügyrendi és Településfejlesztési Bizottság elnöke jogosult.

(5) A polgármester szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal fogadóórát tart.

(6) Amennyiben a Képviselő-testület, határozatképtelenség, vagy határozathozatal hiánya miatt, két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a következő ügyekben hozhat döntést:

(7) A polgármester, a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügy keretében, olyan pályázat benyújtásáról, amelynek előkészítését a Képviselő-testület előzetesen elrendelte, és a kidolgozott pályázati, projekt költségvetés saját forrását, vagy annak előirányzatát a Képviselő-testület előzetesen biztosította, feltéve, hogy a pályázat kötelezettségvállalása a biztosított forrást nem haladja meg.

(8) Feladategyeztető megbeszélést tart a bizottságok elnökei, az alpolgármester, és a jegyző és a Pénzügyi és Költségvetési Iroda vezető részvételével

(9) A polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről és intézkedéseiről, valamint a település tárgyévi költségvetéséről szóló helyi rendeletben foglalt előirányzatok közötti szükséges átcsoportosításról, valamint az annak keretében történt kötelezettségvállalásáról a soron következő rendes ülésen írásban számol be a képviselő-testületnek.

(10) A polgármester tekintetében a Képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat. A polgármester jutalmazására a Pénzügyi Ügyrendi és Településfejlesztési Bizottság tesz javaslatot a Képviselő-testületnek.

48. § (1) A Képviselő-testület - saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ..

(2) Az alpolgármester tevékenységét társadalmi megbízatásban látja el.

(3) Az alpolgármester részletes feladat- és hatásköreit a polgármester határozza meg.

(4) Az alpolgármester szükség szerint fogadónapot tart.

(5) A társadalmi megbízatású alpolgármester hivatali munkarendje legalább heti hét óra munkaidőt jelent. A feladatok konkrét meghatározását és a hivatali jelenlét időtartamát a Polgármester állapítja meg.

49. § (1) A Polgármester pályázat alapján - határozatlan időre — a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő végzettségű jegyzőt nevez ki. A jegyző megválasztása és feladata tekintetében az Mötv. 81-82. §-ok az irányadók. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére - legfeljebb hat hónap időtartamra a Polgármester által kijelölt, Polgármesteri Hivatal vezető besorolású, a jegyzőre vonatkozó képesítési előírásoknak megfelelő köztisztviselője látja el a jegyzői feladatokat.

(2) A jegyző minden hét péntekén fogadónapot tart 10.00-12.00-ig.

(3) A jegyző a polgármester irányításával gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, ennek keretében:

(4) A jegyző polgármesteri hivatal vezetésével kapcsolatos feladatait a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzata határozza meg.

50. § (1) A Polgármester a Jegyző javaslatára - a Jegyzőre vonatkozó szabályok szerint aljegyzőt nevezhet ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.

(2) Távollétében helyettesíti a jegyzőt.

(3)³⁴ Ellátja a Hatósági Iroda vezetését, kiadmányozza - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az iroda feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket.

(4) Törvényességi szempontból megvizsgálja a képviselő-testület és annak bizottságai elé kerülő előterjesztések határozati javaslatait, valamint a rendelet-tervezeteket.

(5) Rendszeresen részt vesz a nemzetiségi üléseken, valamint a jegyzővel történt feladatmegosztás alapján a bizottsági üléseken.

(6) A jegyzővel történő munkamegosztás alapján törvényességi szempontból szignálja a tisztségviselők aláírásával kiadmányozásra kerülő tervezeteket.

(5) Gondoskodik mindazon feladatok ellátásáról, amelyre a polgármester és a jegyző felkéri.

(6) Felelős az egységes polgármesteri hivatal munkáját elősegítő információáramlásért, az arányos munkamegosztás biztosításáért, a belső szervezeti egységek együttműködésének biztosításáért.

(7) Részt vesz a vezetői megbeszéléseken.

(8) Szervezi a hozott önkormányzati döntések végrehajtásának ellenőrzését.

51. § (1) A Képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre - Zsámbéki Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: polgármesteri hivatal) elnevezéssel, az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A polgármesteri hivatal önálló gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv.

(3) A polgármesteri hivatal szervezeti egységei:

(4) A polgármesteri hivatal az Építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII.23.) Korm. rendelet l.§ (9) bekezdése szerint Építésügyi Szolgáltatási Pontot működtet.

(6) A jegyző, mint a munkáltatói jogok gyakorlója a melléklet szerinti általános munkarendtől eltérően eseti munkarendet állapíthat meg.

52. § A Képviselő-testület a Polgármesterre ruházott, valamint más feladat-és hatáskörébe tartozó feladatok hatékony ellátása érdekében a Polgármester közvetlen irányítása alá tartozó munkaszervezetet (kabinet) hoz létre. A kabinet tagjainak száma három fő:

(1) A Polgármesteri Kabinet dolgozóit a Polgármester nevezi ki, azok kizárólag a Polgármesternek tartoznak, beszámolással, munkájukat a Polgármester közvetlenül irányítja és ellenőrzi.

(2) A Polgármesteri Kabinet munkatársainak foglalkoztatási módját, megbízásának rendjét, munkarendjét, részletes feladatköreit a Polgármester külön utasításban határozza meg.

53. § (1) Az Önkormányzat a törvények és más jogszabályok keretei között önállóan gazdálkodik bevételeivel és kiadásaival, rendelkezik saját vagyonával az önkormányzati célok megvalósítása érdekében.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló vagyon körét a nemzeti vagyonról szóló törvény és az Önkormányzat vagyona feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendelet határozza meg.

(3) Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon. A törzsvagyon körébe tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakat a nemzeti vagyonról szóló törvény és az Önkormányzat vagyona feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendelet határozza meg.

(4) Az Önkormányzat vagyona feletti tulajdonosi jogok gyakorlására az Mötv., a nemzeti vagyonról szóló törvény, az Önkormányzat rendeletei (különösen az Önkormányzat vagyona feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendelet), továbbá a jogszabályok keretei között hozott képviselő-testületi határozatok az irányadók.

54. § (1) Az Önkormányzat gazdálkodásának kereteit éves költségvetésében határozza meg. Az éves költségvetést és annak módosítását a Képviselő-testület rendeletben állapítja meg.

(2) A Képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló (zárszámadás) elfogadásáról rendeletben dönt.

(3) A Képviselő-testület az Mötv. 116. §-ában foglaltak szerint meghatározza gazdasági programját.

55. § Az Önkormányzat intézményei az éves költségvetés alapján, a törvényekben és más jogszabályokban meghatározott feltételek szerint gazdálkodnak. Az intézmények jogszabályban meghatározott tervezési és beszámolási feladatait a jegyző koordinálja.

56. § (1) A Képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére és a törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására.

(2) A rendelet megalkotását, módosítását, felülvizsgálatát, hatályon kívül helyezését az előterjesztésére jogosultakon kívül a helyi társadalmi szervezet vezetőtestülete is kezdeményezheti. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell a rendelettel szabályozandó témakör részletes leírását, a rendeletalkotás indokait.

(3) A rendeletalkotásra vonatkozó kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani.

(4) A rendelettervezeteket a jegyző készíti és terjeszti a képviselőtestület elé. Törvény által meghatározott körben a rendelettervezetet a Polgármester nyújtja be a Képviselő-testületnek.

(5) A rendeletalkotásra irányuló előterjesztés az e rendeletben meghatározott illetékes bizottság állásfoglalása nélkül nem terjeszthető a Képviselő-testület elé.

(6) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

57. § (1) Az önkormányzati intézmények és a Polgármesteri Hivatal szervezetének törvényes működése érdekében, valamennyi önkormányzati intézménynek és a Polgármesteri Hivatalnak el kell készítenie a Képviselő-testület alapítói, fenntartói döntéseivel, valamint a hatályos jogszabályokkal - ideértve az önkormányzati rendeleteket is - összhangban:

(2) A szabályzatok elkészítéséért, karbantartásáért az önkormányzati intézmények vezetői, a Polgármesteri Hivatal esetében a jegyző a felelős. A Képviselő-testület jóváhagyását igénylő szabályzatok Képviselő-testület elé terjesztéséért a polgármester a felelős.

58. § (1) A Képviselő - testület az állampolgárok helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben való részvételhez fűződő alkotmányos jogait erről szóló külön rendeletében meghatározott módon biztosítja.

59. § (1) A lakossággal és az önszerveződő közösségekkel való együttműködés és tájékoztatás formái:

60. § (1) A lakosságot közvetlen tájékoztatása érdekében, helyi közügyben a polgármester lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A lakossági fórum összehívásáról, annak időpontja előtt nyolc nappal, a helyben szokásos módon kell a település lakosságát értesíteni.

(3) A lakossági fórumon kizárólag az a közügy tárgyalható, amelynek érdekében a fórumot összehívták.

(4) A lakossági fórumon elhangzottakról emlékeztetőt kell készíteni, amelyet az adott ügy tárgyalásakor az előterjesztéshez csatolni kell.

61. § (1) Az önkormányzat illetékességi területén működő társadalmi és civilszervezetek közügyekbe történő bevonása érdekében a képviselő-testület az általa meghatározott témakörben Civil Egyeztető Fórumot összehívását kezdeményezheti.

(2) A Civil Egyeztető Fórumot a polgármester hívja össze.

(3) A Civil Egyeztető Fórum összehívásáról, annak időpontja előtt nyolc nappal, a civil és társadalmi szervek képviselői részére értesítést kell küldeni,

(4) A Civil Egyeztető Fórumon elhangzottakról emlékeztetőt kell készíteni, amelyet az adott ügy tárgyalásakor az előterjesztéshez csatolni kell.

62. § (1) Civil keret terhére támogatás nyújtható civil szervezetek, civil társulások, baráti körök és a sporttevékenység céljára létrejött szervezetek részére.

(2) A civil keretből kérelemre támogatás nyújtható

(2) A benyújtott kérelmek alapján a támogatás odaítéléséről a Pénzügyi Ügyrendi és Településfejlesztési Bizottság dönt a kérelem benyújtását követő soron következő ülésen. A Bizottság az igényeket a támogatási keret kimerüléséig a támogatási igények beérkezési sorrendjében teljesíti, támogatási összeg megállapításával, vagy annak elutasításával.

(3) A támogatásban részesített szervezettel az Önkormányzat támogatási szerződést köt.

(4) A Pénzügyi,- Ügyrendi és Településfejlesztési Bizottság visszavonja a támogatást, amennyiben a támogatást kérő azt nem a kérelemben leírt célokra használja fel, illetőleg a támogatással nem számol el.

63. § (1) A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja - a Szent István tér 563 hrsz. alatt, a Német Nemzetiségi Házban– az önkormányzati működés tárgyi feltételeit, gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról az alábbi módon:

(2) A helyi nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben (a továbbiakban: Njt.) meghatározott kezdeményezést, javaslatot, tájékoztatás-kérést a polgármesterhez nyújthatja be.

(3) A polgármester az Njtv-ben előírtak szerint köteles a kezdeményezés, javaslat tárgyában történő döntéshozatal, illetve a tájékoztatás megadása iránt intézkedni.

64. § (1) E rendelet az alábbi mellékleteket tartalmazza:

(2) A rendelethez csatolni kell az alábbi függelékeket. A függelékek folyamatos vezetéséről a jegyző gondoskodik.

65. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Zsámbék Város Képviselő- testületének 1/2016. (1.29.) önkormányzati rendelete.