a) 1. melléklet: a Szabályozási Terv SZT-1 – SZT-35 jelű és sorszámú, M= 1:4000 méretarányú szelvényekben

b) 2. melléklet: a Szabályozási Terv SZT-J jelű jelmagyarázata

c) 3. melléklet: a DÉSZ-ben alkalmazott építési övezetek, övezetek és paramétereik

d) 4. melléklet: a DÉSZ-ben alkalmazott építési övezetek, övezetek területén elhelyezhető rendeltetések, melléképítmények, épület és rendeltetési egység számok

e) 5. melléklet: az állattartó építmény, építményrész elhelyezésének szabályai

f) 6. melléklet: a közművesítési zónák területei

a) közigazgatási határ,

b) meglévő és tervezett kül-, és belterületi határvonal,

c) meglévő kül-, és belterületi határvonal megszüntetés,

d) tervezett szabályozási vonal és szabályozási szélesség,

e) építési övezet és övezet határa,

f) építési övezet és övezeti jele,

g) felületi szabályozóval is jelölt egyes övezetek területe és határa

h) szabályozási elemekre vonatkozó méretek,

i) a telepítés meghatározásának szabályozói:

j) helyi védett épület korlátozással,

k) javasolt helyi védett épület korlátozással,

l) zöldfelületek szabályozói:

m) fejlesztési területek területe és határa:

n) a NATURA 2000 területekhez kapcsolódó elemek:

a) telekalakítás:

b) beültetési kötelezettség.

a) örökségvédelem

b) táj- és természetvédelem

c) védelem, korlátozás

d) védőtávolság, egyéb korlátozó sáv

e) közmű, hírközlés

f) kommunális szilárdhulladék – kezelő.

a) javasolt szervízút tengelye,

b) kerékpárút tervezett nyomvonala,

c) javasolt telekhatár,

d) javasolt úttengely- burkolatszegély,

e) jelentős természeti érték,

f) meglévő magánút területe,

g) javasolt közlekedés céljára fenntartott terület,

h) főutcai, főtéri rehabilitáció területe,

i) kiemelt jelentőségű városrészek területe és határa

j) meglévő tanya, tanyás telek,

k) meglévő partvonal, geodézia alapján pontosítható övezethatár,

l) fenntartásra javasolt vízfelület,

m) felszíni parkoló férőhelyszámmal,

n) országos jelentőségű csatorna,

o) települési jelentőségű csatorna,

p) megóvandó gyep,

q) megszüntető jel.

a) a kötelező érvényűként meghatározott szabályozási elemet – a DÉSZ eltérő rendelkezésének hiányában – kötelezően kell figyelembe venni, az elem változtatása csak a DÉSZ módosításával történhet;

b) a más jogszabállyal megállapított elemet a vonatkozó jogszabályi előírások szerint kell kötelezően figyelembe venni. Amennyiben a vonatkozó jogszabályi előírás – a DÉSZ hatályba lépését követően – megváltozik, és a változással a jogi követelmény a szabályozási terven feltüntetett elemtől eltér, annyiban a szabályozási elemet a vonatkozó jogszabályi előírások szerint kell figyelembe venni a DÉSZ módosítása nélkül;

c) a tájékoztató és javasolt szabályozási elemet nem kell kötelezően figyelembe venni, azzal, hogy a szabályozási elem eltérő tartalmú figyelembevétele a DÉSZ módosítása nélkül, de a DÉSZ egyéb előírásainak a figyelembevételével történhet;

d) az egyes sajátos jogintézmény szabályozási elem a vonatkozó jogszabályi előírások szerint alkalmazható és válik kötelezővé.

a) a feltáró szabályozó a tömbfeltárást biztosítja;

b) a feltáró szabályozóval érintett terület közlekedési kapcsolattal nem rendelkező területrésze a vonatkozó telekalakításig nem beépíthető;

c) a tömbfeltárás megvalósításáig az elő-, oldal és hátsókert meghatározása során a terület lehatárolását úgy kell figyelembe venni mintha az szabályozási vonal lenne;

d) a feltáró szabályozóval érintett területen közlekedési célú telek alakítható ki, magánútként vagy közterületként, a szabályozási terv szerinti területen és szélességben;

e) a d) pont szerint kialakított telekre a Köu-3 övezet előírásai érvényesek;

f) a feltáró szabályozóval érintett be nem épített telek, a szabályozó megvalósulásáig csak abban az esetben építhető be, ha az egyébként meglévő közterülethez vagy magánúthoz közvetlenül kapcsolódik;

g) a tömbfeltáráshoz kapcsolódó közlekedési és közműfejlesztést, a szabályozóval érintett területen kell megvalósítani;

h) a tömbfeltárás telekalakítása a DÉSZ-szel összhangban lévő telekalakítás alapján történhet a szabályozási tervvel összhangban, vagy eltérés esetén a telektömbre vonatkozó telekalakítási javaslat szerint, amely igazolja, hogy a szabályozásban rögzített településrendezési cél (tömbfeltárás) az adott telekalakítást követően is megvalósítható.

a) építési tevékenység az erdőkre vonatkozó hatályos jogszabályok szerint történhet, az erdő művelési ág megszűnését követően;

b) építési tevékenység esetén az építési övezetben, övezetben meghatározott zöldfelület legkisebb mértékét elsődlegesen az erdőterületek megtartásával kell biztosítani.

a) a termőföld a belterületbe vonásig a fennálló művelési ágnak megfelelően hasznosítható,

b) telekalakítás a belterületbe vonást megelőzően a DÉSZ-ben szereplő övezeti besorolásnak megfelelően végezhető.

a) az országos védelemmel érintett műemlékeket,

b) a műemléki környezet területét és lehatárolását,

c) a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket,

d) a helyi védett épületeket.

a) országos jelentőségű természetvédelmi terület – ex lege védett láp,

b) országos jelentőségű természetvédelmi terület,

c) tájvédelmi körzet,

d) tájképvédelmi terület övezete,

e) NATURA 2000 terület,

f) országos ökológiai hálózat magterület,

g) országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó,

h) országos ökológiai hálózat pufferterület.

a) a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz,

b) kizárja a környezetkárosítást,

c) az övezetre vonatkozó környezetvédelmi határértékeket nem lépi túl,

d) következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.

a) az elő-, oldal- és hátsókert előírt legkisebb méretének figyelembevételével és

b) az adott építési övezetben, övezetben meghatározott és az állattartó építmény, építményrész elhelyezésére vonatkozó szabályok megtartásával.

a) haszonállattartó építmény az Lk, Lke, Vt, K-t, K-h, K-tü, K-szv, K-b építési övezetek, és a Zkp, Zkk övezetek területén kizárólag abban az esetben helyezhető el, ha az az építési övezet, övezet területének és az ott elhelyezhető építmény rendeltetésszerű használatát nem korlátozza;

b) az Lf építési övezetekben a haszonállattartó építmény összes bruttó alapterülete a telek beépíthető területének legfeljebb 20 %-a lehet;

c) nagy létszámú állattartó telep a Gipe-8, Gip-3, K-sp-1, K-rek-2 építési övezetekben, és az Má-t1, Má-mü, Má-N-1, Má-N-2 és Má-N-3 övezetekben létesíthető;

d) kisállat-kereskedés azon övezetben, építési övezetben létesíthető, amelyben a kereskedelmi, szolgáltató rendeltetés megengedett,

e) állatmenhely, állatkórház, állatpanzió azon építési övezetek, és az Má övezetek azon területein helyezhető el, ami legalább 300 m távolságra van a lakóterületek övezetében lévő építési telkek határától.

a) zajt kibocsátó, vagy rezgést okozó építmény vagy létesítmény akkor telepíthető, működtethető, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke a környezetében a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben meghatározott zaj- és rezgésterhelési határértékeket nem haladja meg;

b) zajra és rezgésre érzékeny építmény vagy létesítmény a környezetre vonatkozó építési jogok figyelembevételével telepíthető.

a) a K-rek-1, K-rek-2, K-st, Kb-rek és Kb-arb övezetek területei,

b) a védett természeti területek,

c) a közjóléti rendeltetésű erdők Ek övezete,

d) az egészségügyi, szociális intézmény, óvoda, bölcsőde területe,

e) a Zkk és Zkp övezetek területei,

f) a temető Kt övezet területe, valamint

g) a lakóterületek építési övezetei.

a) a védett építészeti örökség telekhatárától számított 50 m-es távolságon belül, és

b) felszíni vizek partvonalától számított 100 m-es távolságon belül.

c) Védelmi és korlátozó elemek

a) építési tevékenység a természetvédelemről szóló törvény előírásai szerint, a természetvédelmi kérdésekben eljáró hatóság hozzájárulásával végezhető;

b) a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fák és cserjék telepíthetők a településképi rendeletben foglalt követelmények figyelembevételével.

a) hatóság által egyedileg megállapított és rögzített méret, vagy

b) előzetes megállapítás nélkül bűzzáróan és zajvédelemmel kivitelezett műtárgy esetén 20 m, bűzzár vagy zajvédelem nélküli műtárgy esetén 150 m.

a) amennyiben az övezeti előírás azt lehetővé teszi ipari gazdasági vagy szennyvíz-, illetve hulladékkezelést szolgáló rendeltetés telepíthető, új lakás, iroda illetve üdülő rendeltetési egység nem telepíthető;

b) kialakult lakó illetve üdülő rendeltetésű épületen karbantartás, rekonstrukció, belső átalakítás végezhető, de ezen rendeltetéseket bővítő további építési tevékenység nem végezhető,

c) nem beépített, építési övezetbe sorolt telken építési tevékenység a telek védőtávolsággal nem érintett részén végezhető.

a) amennyiben a szabályozási terv akként határozza meg közterület, vagy

b) szolgalmi jogi bejegyzéssel biztosított közhasználatra átadott terület lehet.

a) az állami kezelésű vízfolyások mentén 6 m-es sáv,

b) önkormányzati, társulati kezelésű vízfolyások, árkok mentén 4 m-es sáv,

c) a Duna-Tisza XX. csatorna mentén 20-20 m széles sáv.

a) az övezethatárral vagy tervezett szabályozási vonallal meghatározott telekalakítás során,

b) a közműellátást szolgáló mérnöki építmények, műtárgyak elhelyezését biztosító - műszakilag szükséges méretű telkek - kialakítása során,

c) magánút telekalakítása során, azzal, hogy a DÉSZ magánutak létesítésére vonatkozó szabályait be kell tartani.

a) telekalakítás az Étv. 27. § (11) bekezdése szerinti településrendezési szerződés sajátos jogintézmény alkalmazását követően végezhető,

b) a szabályozási vonal végrehajtása során a közmű műtárgyak áthelyezésével járó kötelezettségek a közműellátással érintett telek tulajdonosát terhelik.

a) tömbfeltárás, a telekalakítás sajátos jogintézménnyel érintett teljes területére vonatkozó – a teljes tömb közlekedési feltárását nem ellehetetlenítő - telekalakítás szerint valósítható meg;

b) a feltáró szabályozóval érintett telken telekfelosztás a feltáró szabályozó szerinti telekalakítás megvalósulásával egy időben, vagy azt követően történhet;

c) közvetlen közterület kapcsolattal rendelkező, de tömbfeltáró szabályozóval is érintett telek, a jelölt szabályozók figyelembevételével beépíthető, de új építési telek kialakulása céljából csak a tömbfeltáró szabályozó szerinti közlekedési célú telek kialakulása után osztható meg.

a) a tömbfeltárás ütemezetten is megvalósítható, az ütemezés feltétele, hogy az újonnan megvalósítandó közlekedési célú területnek meglévő és kiépített közlekedési célú telekhez (közút vagy magánút) kell közvetlenül a természetben is kapcsolódnia;

b) a racionális tömbfeltárás érdekében a feltáró szabályozóval meghatározott közlekedési terület tervezett nyomvonala áthelyezhető, módosítható, de a tömbfeltárást biztosító közlekedési terület szélessége nem csökkenthető;

c) a tömb feltárására magánút alakítható.

a) a szabályozási terven tervezett szabályozással vagy feltáró szabályozóval érintett területek tömbfeltárására;

b) „telekalakítás sajátos jogintézménnyel” érintett területek telekalakítására;

c) a négynél több telket érintő vagy négynél több telek kialakítására illetve magánút kialakítására irányuló telekalakítás előkészítésére, megvalósítására,

d) telkenként kettőnél több önálló rendeltetési egység és lakás megépítésével összefüggő közlekedési,- közmű- és humán infrastruktúra fejlesztésre illetve az egyéb kapcsolódó önkormányzati feladatok átvállalásának megvalósítására;

e) a szabályozási tervben „fejlesztési területként” meghatározott területen, a telekalakításhoz, a közlekedési és közműinfrastruktúra fejlesztés megvalósításához illetve a tervezett beépítés telepítésének a meghatározásához;

f) a területek belterületbe vonásához

a) közlekedési-, illetve egyéb infrastruktúra fejlesztésre vonatkozó egységes infrastruktúra-fejlesztési tanulmányterv

b) az építészeti kialakításra egységes beépítési terv készül.

a)¹ a Gksz-1, Gksz-3 és a Gip-3 és a VT-16 építési övezeten belül a beültetési kötelezettséggel érintett területen a Szabályozási Terven jelölt 10 méter szélességben két sor, kötésben elhelyezett fasort, és azt két oldalról szegélyező cserjesávot kell telepíteni;

b) az a) pont szerinti növényzetet kialakításának módjáról a településképi rendelet rendelkezik.

a) az műszaki, forgalomtechnikai, egyéb közlekedési, kertépítészeti, közművesítési vagy biztonsági szempontból szükséges;

b) az övezeti előírás alapján építési tevékenység közterület alakítási terv alapján végezhető;

c) a településképi rendelet azt kötelezővé teszi;

d) a közterület, a városközpont fejlesztési területen található,

e) a feltáró szabályozóval érintett területen településrendezési szerződés alapján közterület kerül kialakításra, vagy fenntartásra.

a) vízellátás,

b) vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz),

c) energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás),

a) vízellátás, villamosenergia ellátás és földgázellátás vonatkozásában a közterületen haladó közüzemű hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni,

b) csapadékvíz elvezetés, gravitációs vagy vákuumos szennyvízelvezetés vonatkozásában akár közterületen vagy magánterületen haladó közüzemű hálózathoz önálló bekötéssel csatlakozni.

a) a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag), továbbá

b) a hálózatokhoz való hozzáférhetőségre.

a) a feleslegessé vált hálózatot és létesítményt, építményt el kell bontani,

b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani,

c) új közműrendszer szakaszos kiépítése esetén a meglévő és felszámolásra tervezett illetve az új rendszer kapcsolatát az átépítés ideje alatt biztosítani kell.

a) az utak alatt a közművek elrendezésénél a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani,

b) a beépítésre szánt területen a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy

a) távlati zónában az (5) bekezdés alkalmazható,

b) átmeneti zónában az (5) bekezdés alkalmazható az önkormányzat előzetes hozzájárulásával,

c) közművesített zónában szennyvíz elhelyezést és tisztítást szolgáló közműpótló (egyedi házi közműpótló, egyedi házi szennyvíztisztító) berendezés nem alkalmazható.

a) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m³-t:

b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m³-t a keletkező szennyvizek tisztítására helyben létesített szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazható, amennyiben az ab) pontban foglalt követelmények teljesülnek.

a) a kocsi behajtó 3,5 m-nél, gazdasági és különleges építési övezetbe sorolt területeken lévő telek esetén 6 m-nél szélesebb nem lehet, kivéve, ha a telekhez két kocsibejtó vagy parkoló kerül kialakításra;

b) telkenként egy, saroktelek, egyedi rendeltetés, vagy közterülettel, magánúttal közvetlenül határos 20 méternél szélesebb telekhatár esetén két kocsi behajtó létesíthető;

c) a vízszállítást akadálymentesen kell biztosítani, víz-visszaduzzasztást nem okozhat,

d) a kocsi behajtó kerékfogó szegélye 10 cm-nél jobban nem emelkedhet ki a kocsi-behajtó felszínéről.

a) az építési telek megközelítését biztosító közlekedési célú közterület, vagy a magánút kialakult, vagy ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzése megtörtént, kivéve az Étv. 27.§ (11) bekezdésében foglalt eseteket;

b) az a) bekezdés szerinti közút, vagy magánút az övezeti előírásoknak megfelelően, közúti közlekedésre a vonatkozó ágazati jogszabályokban foglalt követelmények figyelembe vételével alkalmas;

c) az építéssel érintett építési telek

a) beépült telektömbben a kialakult állapothoz kell illeszkedni úgy, hogy az előkerti határvonal az adott építési telek mellett két oldalról elhelyezkedő két-két telek kialakult előkertjei által meghatározott sávba kerüljön, de az előkerti építési határvonal és a kapcsolódó út tengelyétől mért legkisebb távolság legalább 11,0 méter, az előkert legfeljebb 10,0 méter lehet,

b) amennyiben az a) pont nem kerül alkalmazásra, és a telekhez kapcsolódó közterület vagy magánút telkének szélessége

c) fekvőtelek esetében, amennyiben a fekvőtelek legkisebb telekmélysége nem éri el a 18,0 métert, az előkert nagysága 3,0 méter,

d) a magánút felőli építési határvonal és a telek homlokvonala közötti területsáv előkertnek minősül, melyet az a)-c) pontok szerint kell meghatározni,

e) saroktelken az előkerti építési határvonalat úgy kell meghatározni, hogy az a csatlakozó előkerti határvonalakhoz igazodjon.

a) az építési hely nem oldalkerti határvonala építési vonal, amely a telek északhoz közelebbi oldalsó telekhatártól mért

b) az oldalkert az övezetre vonatkozó telepítési távolság fele, de minimum 4,0 méter, kivéve a d)-e) pontok szerinti esetet;

c) az oldalkert a 12,0 méter és 12,0 méternél kisebb szélességű építési telken 3,0 méter;

d) amennyiben a telek legalább 16,0 méter szélességű és az épület szabadonálló módon kerül elhelyezésre, az oldalkert – a nem oldalkerti határvonalon is – a telepítési távolság fele, de legalább 3,0 méter.

a) az övezeti előírás másképpen rendelkezik;

b) a telek zártudvaros módon beépített, vagy

c) a telek fekvőtelek.

a) terepszint alatti beépítés építési helyen belül történhet,

b) melléképítmények építési helyen belül – hátsókert tekintetében a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint – helyezhetők el, kivéve a közműbecsatlakozási műtárgy és a hulladéktartály tároló kerti építmény.

a) az építési tevékenység vagy rendeltetés módosítása során megengedett mérték minden esetben a táblázatban szereplő osztásból adódó lefelé kerekített egész szám;

b) az Lk-1, Lke-1, Lke-2 építési övezetek kivételével az Lk, Lke és Lf építési övezetekben egy építési telken telkenként legalább egy lakó rendeltetési egység mellett helyezhető el további nem lakó rendeltetési egység;

c) egy építési telken belül négy lakó rendeltetésnél több megvalósítása esetén az érintett telek tulajdonosa, illetve a telken beruházni szándékozó településrendezési szerződést köt az önkormányzattal a településfejlesztési célok megvalósítására, telepítési tanulmányterv részét képező beépítési terv alapján;

d) a c) pont szerinti beépítési terv meghatározza legalább a telken az építési helyet, az épület(ek) pontos telepítési helyét, a közműigényeket és azok teljesítésének tervezett műszaki megoldásait;

e) „helyi védett épület” és „javasolt helyi védett épület korlátozással” szabályozóval érintett épület telkén, a kialakult rendeltetési egység szám településrendezési szerződésben foglaltak alapján növelhető a helyi védett épület fenntartásának, jókarbantartásának biztosításával.

a) épületmagassága meghaladja az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság értékét, az épület bővíthető a vonatkozó egyéb előírások betartásával;

b) tekintetében a beépítettség meghaladja az övezetben megengedett legnagyobb beépítettség értékét, és a tervezett bővítés az épületmagasság értékeinek is megfelel, az épület a tetőtér beépítésével bővíthető a vonatkozó egyéb előírások keretei között;

c) az építési övezet szerinti építési helyen kívül helyezkedik el, vagy túllóg, az épület kubatúrán belül jó karban tartható, felújítható, és jelen rendelet szerint megállapított építési helyen belül bővíthető.

a) ha az övezeti előírás másképpen rendelkezik,

b) a jogszabályban meghatározott biztonsági, technológiai és sport célú kerítést, illetve védelmi kerítést, amely legnagyobb magassága nem kerül meghatározásra,

c)³ a gazdasági területek építési övezetében lévő és a Vt-16 jelű építési övezetben lévő kerítést, amely legnagyobb magassága 2,2 méter,

d) a Zkp és Zkk övezetekben lévő kerítést, amely legnagyobb magassága 1,8 méter,

e) amennyiben a településképi rendelet lehetővé teszi, a tömör kerítést, amely legnagyobb magassága 1,8 méter

a) a terep lejtése a telek homlokvonalának irányába meghatározott előkert és a telek homlokvonala között legalább 20%-os, vagy

b) az előkert természetes terepszintje legalább 1,5 méterrel magasabban van a kapcsolódó közterület csatlakozó terepszintjénél.

a) önálló építményként, vagy a főépülettel egy építményként létesíthető;

b) építésénél az előkerti építési határvonala 0,0 méterként vehető figyelembe, amennyiben a csatlakozó közlekedési célú telek szélessége legalább 12 méter, vagy az építési határvonal legalább az út tengelyétől számított 6 méterre esik.

a) az utca csatlakozó terepszintjétől számított legfeljebb 3,0 méter magasságú lehet,

b) magassága a szomszédos telek felé való csatlakozásnál legfeljebb 1,0 méter, a ráépített kerítés magassága legfeljebb további 1,0 méter.

c) Közterületekre vonatkozó rendelkezések

a) az építmény a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel,

b) elhelyezkedésével, használatából eredő sajátos hatásaival nem akadályozza a közterület rendeltetésének megfelelő használatát.

a) árusítópavilon, mozgó árusítóhely,

b) közúti-, tömegközlekedéssel kapcsolatos várakozóhely, egyéb építmény, parkoló,

c) köztisztasággal kapcsolatos tárgyak, építmények,

d) művészeti, kegyeleti szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút, utcabútor,

e) építési munkával kapcsolatos állvány ideiglenesen,

f) építőanyag és törmelék ideiglenes jelleggel,

g) távbeszélő fülke,

h) közvilágítási, közlekedésirányítási műtárgy,

i) szabadtéri sport épületnek nem minősülő építményei, tárgyai.

a) a gyalogos forgalmat ne zavarja,

b) épület, épület bejárata előtt 6,0 méter távolságon belül nem állhat,

c) épülettől, egyéb építménytől – tűzrendészeti előírásokkal összhangban – legalább 1,20 méter távolságra legyen elhelyezve.

d) Zöldfelületek általános előírásai

a) a b) eset kivételével legfeljebb egy kiszolgáló rendeltetés alakítható ki, legfeljebb egy darabszámmal, építési helyen belül,

b) Gipe, Gip, Gksz, G építési övezetekben legfeljebb egy kiszolgáló rendeltetés alakítható ki, összeépítve több darabszámmal is építési helyen belül.

a) a környezetet zavaró hatású rendeltetés a lakóterületek, a településközponti vegyes területek, a Ksp és a K-rek építési övezeteiben, illetve a K-st építési övezetben;

b) nagy szállítási forgalmú létesítmény az Lk, az Lke, az Lf, a Vt-int, a K-sp, a K-rek, a Vt-2m és a K-st építési övezetekben lévő építési telken abban az esetben sem, ha egyébként a rendeltetés az övezeti előírásoknak megfelelően elhelyezhető lenne, kivéve ha a lakó-, vagy vegyes övezetben lévő telek gyűjtőút vagy annál magasabb rendű út telkéhez közvetlenül csatlakozik;

c) az Lf építési övezetekben kerthelyiséggel üzemelő új közösségi szórakoztató építmény, autós étterem, gyorsétterem, zenés vendéglátó létesítmény, kivéve ha az építési övezetben lévő telek gyűjtőút vagy annál magasabb rendű út telkével közvetlenül szomszédos;

d) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek, és az ilyeneket szállító járművek számára lakóterület Lk, Lke, Lf és településközponti vegyes terület Vt építési övezeteiben, illetve az ezen építési övezetekkel közvetlenül határos építési telkek területén.

a) az adott építési övezet használati céljával összefüggő, és az ezen kívül elhelyezhető egyéb rendeltetéseket, valamint azokat a rendeltetéseket, amelyek az építési övezetekben nem helyezhetők el, a 4. melléklet (4.1., 4.2. és 4.3. táblázatok) tartalmazza;

b) épület, önálló rendeltetési egység és lakó rendeltetés, melléképítmény a 4. mellékletben (4.5. táblázatban) foglalt követelmények szerint helyezhető el,

c) a 4. mellékletben meghatározottak szerint feltétellel elhelyezhető rendeltetés településrendezési szerződés jogintézmény alkalmazásával telepíthető,

d) a DÉSZ-ben szabályozott rendeltetés olyan módon valósítható meg, hogy az a használat során a terület adott építési övezetnek megfelelő sajátos használatát ne korlátozza, vagy attól ne igényeljen védelmet, továbbá a rendeltetése szerinti külön jogszabályi előírásoknak megfeleljen.

a) az építés feltétele a teljes közművesítettség rendelkezésre állása, a 23. § (4) bekezdés figyelembevételével és azzal, hogy a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése ideiglenes jelleggel megengedett az egyéb rendelkezések figyelembevételével;

b) az építési hely a 30. §-ban foglaltak szerint határozható meg, kivéve, ha az építési övezeti előírás másképpen rendelkezik;

c) egy épületben lévő, kettő vagy annál több lakó rendeltetéshez tartozó gépjármű elhelyezését – az Lk-3 építési övezet kivételével – a lakóépületben kell biztosítani.

a) az építés feltétele a teljes közművesítettség rendelkezésre állása, a 23. § (4) bekezdés figyelembevételével és azzal, hogy a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése ideiglenes jelleggel megengedett az egyéb rendelkezések figyelembevételével;

b) az építési hely a 30. §-ban foglaltak szerint határozható meg, kivéve, ha az építési övezeti előírás másképpen rendelkezik. Az Lke övezetben telekalakítás sajátos jogintézménnyel érintett területen a tömb feltárásának megvalósulásáig az építési hely mélysége a kialakult előkerti építési határvonaltól számított legfeljebb 30,0 méter;

c) két vagy több lakó rendeltetés kialakítása 22,0 méter vagy annál szélesebb telek esetén lehetséges, kivéve ha az építési övezeti előírás másképpen rendelkezik;

d) a lakó rendeltetéséhez tartozó gépjármű elhelyezését az épületben vagy – amennyiben az övezeti előírás azt megengedi – kiszolgáló épületben kell biztosítani;

e) nem lakó rendeltetéshez tartozó gépjármű elhelyezését telken belül kell biztosítani;

f) a 4. mellékletben megengedett kereskedelmi szolgáltatói rendeltetés, kizárólag a helyi lakosság ellátását szolgáló - nem nagy szállítási forgalmú - létesítmény lehet;

g) a 4. melléklet szerint megengedett gazdasági, ipari vagy kisipari rendeltetésű épület telepítési helyét a településképi rendeletben foglalt követelmények szerint kell meghatározni;

h) a fejlesztési területként is jelölt területen a lakáshoz tartozó kötelező gépjármű elhelyezés a fő rendeltetésű épületben vagy azzal egy épülettömegben lévő épületben biztosítható.

a) az oldalkert – az építési határvonal és a fő rendeltetésű épülettel nem beépített telekhatár közötti távolság - 4,0 méter, a hátsókert 10,0 m, ebben az esetben épületbővítés vagy új épület építése építési helyen belül történhet;

b) amennyiben az ikres beépítésű épület egyik telken álló része bontásra kerül a telek az Lke-1 övezet előírásai szerint oldalhatárosan is beépíthető.

a) a kötelező lakáshoz tartozó gépjármű elhelyezés a fő rendeltetés szerinti épületben vagy az épülettel egy tömegben lévő épületben biztosítható;

b) kerti víz- és fürdőmedence az előkertben nem létesíthető;

c) amennyiben a szabályozási tervben a telek be nem építhető része kijelölésre került, a hátsókert építési határvonala a telek be nem építhető részének határától számítandó. Az így kialakuló hátsókert legkisebb méretén belül melléképítmény nem helyezhető el;

d) a tereprendezés az építési helyen kívül kizárólag az előkertben az épület gyalogos és gépjárművel való megközelítésének biztosítása érdekében lehetséges;

e) építési tevékenység a fejlesztési területekre vonatkozó követelmények alapján végezhető.

a) az építés feltétele a teljes közművesítettség rendelkezésre állása azzal, hogy

b) az építési hely a 30. §-ban foglaltak szerint határozható meg, kivéve, ha az építési övezeti előírás másképpen rendelkezik,

c) két vagy több lakó rendeltetés kialakítása 22,0 méter vagy annál szélesebb telek esetén lehetséges kivéve, ha az építési övezeti előírás másképpen rendelkezik,

d) a 4. mellékletben megengedett kereskedelmi szolgáltatói rendeltetés, kizárólag a helyi lakosság ellátását szolgáló – nem nagy szállítási forgalmú – létesítmény lehet,

e) a 4. melléklet szerint megengedett gazdasági, ipari vagy kisipari rendeltetésű épület telepítési helyét a településképi rendeletben foglalt követelmények alapján kell meghatározni.

a) a fejlesztési területként is jelölt területen a lakáshoz kötelezően előírt gépjármű elhelyezés épületben biztosítható;

b) kerti víz- és fürdőmedence az előkertben nem létesíthető;

c) állattartási és állattenyésztési, mezőgazdasági termék feldolgozási rendeltetés a szomszédos lakóépületek rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja;

d) trágyatároló, komposztáló, siló és ömlesztett anyag-, folyadék-, gáztároló melléképítményeket szag- és bűzhatás mentesen úgy kell elhelyezni, hogy azok a szomszédos lakóépületek rendeltetésszerű használatát nem zavarhatják;

e) tereprendezés az építési helyen kívül, kizárólag az előkertben az épület gyalogos és gépjárművel való megközelítésének biztosítása érdekében lehetséges.

a)⁷ az általánosan vegyes rendeltetésű területekhez a Vt-1, Vt-2, Vt-3, Vt-4, Vt-5, Vt-6, Vt-7,Vt-8, Vt-9, Vt-10, Vt-11, Vt-12, Vt-13, Vt-14, Vt-15, Vt-16

b) kizárólag az intézmények területére a Vt-int-1, Vt-int-2,

c) az új városközpont területére a Vt-v-t, Vt-v-g, Vt-v-l, Vt-v-i, Vt-v-s, Vt-v-sz, Vt-v-k

a) az építés feltétele a teljes közművesítettség rendelkezésre állása, a 23. § (4) bekezdés figyelembevételével,

b) építési hely a 30. §-ban foglaltak szerint határozható meg, kivéve, ha az építési övezeti előírás másképpen rendelkezik,

c) egy épületben lévő kettő, vagy annál több lakó rendeltetési egységhez tartozó gépjármű elhelyezését az épületben kell biztosítani,

d) önálló kiszolgáló épületben lévő gépjárműtároló, új ipari üzemi jellegű gazdasági telephely, és a 4. mellékletben meghatározott rendeltetéseken kívül egyéb gazdasági rendeltetésű építmény nem helyezhető el.

a) az előkert mérete – a Vt-3 jelű építési övezetben lévő telkek kivételével – nem lehet kisebb 5,0 m-nél, az épület építési helyen belüli telepítési helyét és az előkerti építési határvonalat, építési vonalat a környező beépítés és a várható átépítési ütem figyelembevételével a településképi rendeletben foglalt követelmények alapján kell meghatározni;

b) az előkert mélységében oldalsó telekhatáron kerítés nem létesíthető;

c) amennyiben településrendezési szerződésben foglaltak alapján a kialakuló előkert közforgalom számára időkorlátozás nélkül megnyitott területként kerül kialakításra, az 4. mellékletben meghatározott kivételes érték alkalmazható.

a) az 5. sz. főúttal közvetlenül szomszédos építési telken új épület fő homlokzatát a szabályozási terven jelölt telepítési vonal irányába kell szervezni, a főút környezetére vonatkozó településképi követelmények figyelembevételével;

b) amennyiben a szabályozási tervben jelölt feltáró szabályozóval érintett helyen magánút vagy közút kerül kialakításra, a telekalakítás során fennmaradó telekrész a szomszédos Vt-2m jelű építési övezet részévé válhat.

a) elsősorban intézmények elhelyezésére szolgál,

b) építési telkén új épületben történő nevelési, oktatási rendeltetés elhelyezése esetén a 4. mellékletben meghatározott kivételes érték szerint a megengedett legkisebb zöldfelületi mérték 20%,

c) közvetlenül szomszédos Vt-2 és Vt-9 övezetében magánút vagy közút kerül kialakítása esetén a telekalakítás során fennmaradó telekrész a Vt-2m övezet részévé válhat.

a) zártsorú beépítés kerül meghatározásra, de egységes építészeti koncepció alapján épület szabadonálló beépítési mód szerint is elhelyezhető, amennyiben a településképi véleményezés során a tervtanács a teljes építési övezetre vonatkozó beépítési javaslatban szereplő építészeti megoldást támogatta,

b) meglévő lakóépületben új önálló rendeltetési egység rendeltetésmódosítással sem valósítható meg,

c) önálló helyrajzi számmal rendelkező – építési telken úszó, önálló helyrajzi számmal rendelkező – épülethez önálló telek alakítható, ebben az esetben nem kell figyelembe venni a 3. mellékletben a telekalakításra meghatározott szabályozókat,

d) amennyiben településrendezési szerződésben foglaltak alapján a kialakuló előkert közforgalom számára időkorlátozás nélkül megnyitott területként kerül kialakításra, a Vt-3 jelű építési övezetben a legnagyobb bruttó szintterületi mutató 2,0 kivételes értékkel vehető figyelembe.

a) az épület építési helyen belül történő telepítési helye és módja szakmai konzultáción határozható meg,

b) a szabályozási vonallal érintett építési telek esetében a szabályozási vonal megvalósításával összefüggésben településrendezési szerződés sajátos jogintézményt kell alkalmazni,

c) üzemanyagtöltő újonnan nem helyezhető el.

a) az előkertben kerti víz- és fürdőmedence nem létesíthető;

b) tereprendezés az építési helyen kívül kizárólag az előkertben az épület gyalogos és gépjárművel való megközelítésének biztosítása érdekében lehetséges.

a) az előkertben kerti víz- és fürdőmedence nem létesíthető,

b) a két építési övezetbe eső építési telek övezethatáron történő megosztásáig az építési telek Vt-6 építési övezetre eső telekrész esetében a Vt-7 építési övezet előírásait kell figyelembe venni, ebben az esetben a szóban forgó építési telken a hátsókerti építési határvonal az övezeti határ,

c) két építési övezetbe eső telek övezethatáron történő megosztása esetén a megosztást követően a Vt-6 építési övezetbe eső kialakuló telkek mérete az építési övezetben meghatározott kialakítható legkisebb telekméretnél kisebb is lehet,

d) oktatási vagy nevelési illetve óvoda, bölcsőde rendetetésű épület építése esetén épület szabadonálló beépítési mód szerint is elhelyezhető,

e) legalább 200 m² területű telekrész közhasználat céljára történő – településrendezési szerződés szerinti – átadása esetén, az építési övezetben meghatározott legnagyobb szintterületi mutató 1,0 értékkel számítható.

a) az előkertben kerti víz- és fürdőmedence nem létesíthető;

b) két építési övezetbe eső telek övezethatáron történő megosztása esetén a megosztást követően a Vt-7 építési övezetbe eső kialakuló építési telkek esetén a 6 méteres hátsókertbe eső meglévő épületek megtarthatók, felújíthatók, tetőterük beépíthető;

c) új épület előkerti építési vonalának a szomszédos építési telkeken kialakult állapothoz kell igazodnia, kivéve saroktelek.

a) a 4. mellékletben meghatározott rendeltetések vegyesen helyezhetők el. úgy, hogy a földszinten lakó rendeltetés nem helyezhető el. Kizárólag lakó rendeltetést tartalmazó épület nem helyezhető el.

b) építési telken amennyiben a tervezett szabályozás megvalósítását követően kialakuló építési telek területének legalább 40%-a településrendezési szerződés alapján közhasználat céljára átadásra kerül, az építési telken a 3. mellékletben meghatározott kivételes beépítési paraméterek érvényesíthetők,

c) telkenként legfeljebb 1 épület, épületenként legfeljebb 2 önálló rendeltetési egység helyezhető el, kivéve ha – az a) pontban foglaltak szerint – a tervezett szabályozás megvalósítását követően létrejövő építési telek területének legalább 40%-a közhasználat céljára átadásra kerül. Ebben az esetben az építési telken elhelyezhető legnagyobb önálló rendeltetési egység szám településrendezési szerződésben kerül rögzítésre, a 4. mellékletben meghatározott keretek figyelembevételével.

d) az előírt mennyiségű és fajtájú gépjármű elhelyezési lehetőségét telken belül kell biztosítani, a lakó rendeltetéshez szükséges parkolókat épületen belül,

e) gépjárműtároló kiszolgáló épület önállóan nem helyezhető el,

f) a b) pont szerinti közhasználat céljára átadásra kerülő terület közterületként kialakítható, ebben az esetben a telekalakítás során nem kell figyelembe venni a 3. mellékletben a telekalakításra meghatározott szabályokat, az építési telekként fennmaradó telekrészen a teljes telekre meghatározható bruttó szintterület településrendezési szerződés alapján érvényesíthető.

a) amennyiben a szabályozási tervben jelölt feltáró szabályozóval érintett helyen magánút vagy közút kerül kialakításra, a telekalakítás során fennmaradó telekrész a szomszédos Vt-2m jelű építési övezet részévé válhat.

b) az a) pont szerinti telekalakítás során a Vt-9 övezetben a 3. mellékletben meghatározott kivételes beépítési paraméterek érvényesíthetők.

a) a több lépcsőházzal rendelkező, többlakásos lakóépület emeletráépítése esetén az újonnan kialakításra kerülő építményszinten kialakított lakásszám nem haladhatja meg az adott lépcsőházban meglévő legnagyobb lakásszámú építményszinten meglévő lakásszámot,

b) meglévő önálló lakó rendeltetési egység nem osztható meg, meglévő nem lakó rendeltetési egység lakó rendeltetéssé nem módosítható,

c) az új lakáshoz szükséges parkoló telken belül felszíni parkoló kialakításával biztosítandó, amennyiben ez műszakilag nem valósítható meg, a parkolókat településrendezési szerződésben rögzített módon és helyen kell kialakítani, a lakáshoz tartozó gépjárműtárolót a földhivatalnál be kell jegyezni,

d) a közterületre nyúló épületen építési tevékenység a tervezett szabályozási vonal megvalósulásáig is végezhető, a telek rendezettnek tekinthető,

e) kiszolgáló épület nem helyezhető el.

a) az építési helyet a szabályozási terv tartalmazza,

b) az építési hely az OTÉK 36. §-ban foglalt követelménnyel együtt alkalmazható,

c) telkenként legfeljebb egy épület, az épületben legfeljebb nyolc önálló rendeltetési egység helyezhető el kivéve, ha az építési telek területének legalább 15%-a településrendezési szerződés alapján közhasználat céljára átadásra kerül, mert ebben az esetben a településrendezési szerződés alapján meghatározott rendeltetési egység szám, ami legfeljebb tizennégy lehet.

d) a c) pont szerinti közhasználat céljára történő átadás esetén a 3. mellékletben meghatározott kivételes beépítési paraméterek alkalmazhatók,

e) a d) pont szerinti kivételes beépítettségi mérték kizárólag az épület földszintjén használható ki, az épület emeleti szintjein a bruttó beépített terület nem lehet nagyobb a telek területének 50 %-ánál,

f) az épületben a legnagyobb lakásszám az összes önálló rendeltetési egység legfeljebb 50%-a lehet,

g) a lakó rendeltetési egységekhez szükséges gépjármű elhelyezési lehetőséget épületen belül kell biztosítani.

a) telekfelosztás településrendezési szerződés sajátos jogintézmény alkalmazásával történhet,

b) fekvő telek esetében, ha az a szomszédos telek beépítését és a közterület használatát nem korlátozza, a hátsókert 0,0 méter, az előkert 1,0 méter lehet,

c) tároló és gépjárműtároló kiszolgáló épület elhelyezhető.

a) a 4. mellékletben meghatározott rendeltetések vegyesen telepítendők úgy, hogy a földszinten lakó rendeltetés nem helyezhető el, az emeleti szinteken kizárólag lakás és iroda rendeltetés helyezhető el,

b) amennyiben településrendezési szerződésben foglaltak szerint lakásonként legalább 2 parkoló és legalább 9 m² bruttó alapterületű tároló kerül épületen belül megvalósításra, az építési telken a 3. mellékletben meghatározott kivételes beépítési paraméterek érvényesíthetők,

c) az OTÉK-ban előírt mennyiségű és fajtájú gépjármű elhelyezési lehetőségét telken belül kell biztosítani, a lakó rendeltetéshez szükséges parkolókat épületen belül,

d) gépjárműtároló kiszolgáló épület önállóan nem helyezhető el,

e) az építési helyen kívül épület nem helyezhető el.

a) épület földszintjén lakás nem alakítható ki,

b) szabadon álló beépítés kerül meghatározásra, de egységes építészeti koncepció alapján – telekfelosztás esetén – zártsorú beépítési mód is alkalmazható, amennyiben a településképi véleményezés során a tervtanács a teljes építési övezetre vonatkozó beépítési javaslatban szereplő építészeti megoldást támogatta,

c) az előírt mennyiségű és fajtájú gépjármű elhelyezési lehetőségét telken belül kell biztosítani,

d) a szabályozási vonallal érintett építési telek esetében a szabályozási vonal megvalósítása tekintetében településrendezési szerződés sajátos jogintézményt kell alkalmazni.

a) az újonnan telepíthető legnagyobb rendeltetési egység szám nem került meghatározásra, a három vagy annál több új önálló rendeltetési egységet megvalósító rendeltetési egység módosítás vagy építési tevékenység településrendezési szerződés sajátos jogintézmény alkalmazásával történhet,

b) az oldalkertben felszíni parkolók elhelyezhetők,

c) a hátsókertben fennálló épület, épületrész az építési hely irányába bővíthető, kubatúrán belül felújítható, átalakítható.

a) az építési helyen kívül meglévő épület, épületrészen építési tevékenység végezhető, az épület építési helyen belül bővíthető,

b) a fő rendeltetéseket kiszolgáló épület elhelyezhető.

a) lévő területen az önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján a 18. § (4) bekezdésében meghatározott infrastruktúrafejlesztési tanulmánytervvel és beépítési tervvel összhangban végezhető építési tevékenység, készíthető építészeti-műszaki dokumentáció,

b) a 4. mellékletben meghatározott rendeltetés településrendezési szerződés sajátos jogintézmény alkalmazásával helyezhető el.

c) Gazdasági területek általános előírásai

a) lévő építési telken több épület elhelyezhető, a legnagyobb rendeltetési egységszám nem szabályozott,

b) a telephely területén meglévő magánút megszüntetése ütemezetten is megvalósítható.

c) telekhatár-rendezés esetén a „telket érintő telekalakítás” szabályozóval érintett területen, a telekalakítás során fennmaradó telekrész a Gksz-3 jelű építési övezet részévé válhat.

d) a 4. mellékletben meghatározott rendeltetések mellett elhelyezhető minden egyéb zavaró hatású gazdasági célú rendeltetés, ami az övezetben és a szomszédos övezetekben található meglévő beépítésre és rendeltetésre nincs zavaró hatással.

e) a telephely belső hálózat ellátását biztosító, 50 kVA vagy nagyobb névleges teljesítményű napelemes kiserőmű telepíthető.

f) az OTÉK-ban előírt – szolgálati lakás esetén lakóegységenként legalább 1 db - mennyiségű és fajtájú gépjármű elhelyezési lehetőséget, továbbá rendszeres teherszállítás esetén a rakodóhelyet, a 37. §-ban foglaltakra figyelemmel, telken belül kell biztosítani.

g) a 3000 m² bruttó alapterületű vagy annál nagyobb gazdasági rendeltetésű épületek lapos, illetve legfeljebb 16°-nál alacsonyabb hajlásszögű tetőfelületének minimum 30%-án kialakításra kerülő zöldtető a telek megengedett legkisebb zöldfelületi mértékébe beszámítható.

h) a minimálisan kialakítandó zöldfelületet háromszintű növényállomány kialakításával szükséges betelepíteni.

i) a beültetési kötelezettséggel érintett területen háromszintű növényállomány alakítandó ki.

j) a nem építési helyen lévő kialakult épület esetében a 32. § előírásait kell figyelembe venni.

a) az általános gazdasági területek építési övezetei (G),

b) a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek építési övezetei (Gksz),

c) az egyéb ipari gazdasági területek építési övezetei (Gipe), és

d) az ipari gazdasági területek építési övezetei (Gip).

a) a Gipe és Gip építési övezetekben a gazdasági tevékenység rendeltetésszerű használatát biztosító technológiai épület – településrendezési szerződés sajátos jogintézmény alkalmazásával – legfeljebb másfélszeresen haladhatja meg,

b) a Gksz építési övezetekben a gazdasági tevékenység rendeltetésszerű használatát biztosító technológiai épület – településrendezési szerződés sajátos jogintézmény alkalmazásával – 10,0 méterrel haladhatja meg.

a) több épület elhelyezhető,

b) amennyiben az építési telek lakóövezetbe sorolt telekkel vagy országos jelentőségű védett természeti területtel, NATURA 2000 területtel vagy az ökológiai hálózat területeivel érintett területtel határos, a lakóövezet menti telekhatáron – a kialakult beépítés és az építési hely figyelembevételével – telken belül minimum 5,0 m szélességben a településképi rendeletben meghatározott módon zöldfelületi sávot kell kialakítani,

c) a mélyfekvésű területeket – melyek a telephelyek belső csapadékvíz szikkasztására is alkalmasak lehetnek – lehetőség szerint fásítottan kell megtartani, kialakítani,

d) a csapadékvíz kezelését és elvezetését, szikkasztását telken belül kell megoldani.

a) személygépjármű tároló,

b) egyéb, a főrendeltetéseket kiszolgáló tároló rendeltetés.

a) önálló lakóépület, illetve új épület építése esetén új önálló lakó rendeltetési egység nem építhető, de az építési övezetben már kialakult lakó rendeltetés megtartható,

b) bűzös tevékenységgel járó funkciójú építmény.

a) a belterületbe vonás ütemezetten is megvalósítható,

b) gazdasági rendeltetésű épületek a lakóépülettől legalább 30,0 méter távolságban helyezhetők el,

c) az építési telek lakóövezetekkel határos telekhatárai mentén a 48. § (4) bekezdés b) pont szerinti zöldfelületi sáv kialakítása nem szükséges.

a) a meglévő lakóépület fenntartható, új lakás – a 4. melléklet szerinti szolgálati lakás kivételével – nem építhető;

b) a meglévő tanya, tanyás telek a gazdasági területnek megfelelő rendeltetésváltásig, a tanyás telekre vonatkozó egyedi előírások szerint építhető be.

c) Kereskedelmi, szolgáltató területek építési övezeteinek előírásai

a) személygépjármű tároló,

b) egyéb, a főrendeltetéseket kiszolgáló tároló rendeltetés.

a) az építési telek lakóövezetekkel határos telekhatárai mentén a 49. § (4) bekezdés b) pont szerinti zöldfelületi sáv kialakítása nem szükséges,

b) az építési telken több épület is elhelyezhető,

c) épület maximum két önálló rendeltetési egységet tartalmazhat,

d) az építési helyen kívül eső meglévő épület kubatúrán belül felújítható, átalakítható, de nem bővíthető.

a) az önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján a 18. § (4) bekezdésében meghatározott infrastruktúrafejlesztési tanulmánytervvel és beépítési tervvel összhangban végezhető építési tevékenység, készíthető építészeti-műszaki dokumentáció,

b) a 4. mellékletben meghatározott rendeltetés településrendezési szerződés sajátos jogintézmény alkalmazásával helyezhető el.

c) Az egyéb ipari területek építési övezeteinek előírásai

a) személygépjármű tároló,

b) egyéb, a főrendeltetéseket kiszolgáló tároló rendeltetés.

a) településrendezési szerződés sajátos jogintézmény alkalmazásával helyezhetőek el hitéleti, oktatási, egészségügyi, szociális, üzemanyagtöltő, kulturális, igazgatási és sport célú rendeltetések,

b) ahol a 4. melléklet szolgálati lakás elhelyezését teszi lehetővé, ott a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó vagy a személyzet számára helyezhető el legfeljebb a 4. mellékletben meghatározott számú lakó rendeltetési egység, de azok telekre számított összes bruttó szintterülete nem haladhatja meg az összes építhető bruttó szintterület 5%-át,

c) a közüzemi energiaellátás megújuló energiaforrásokkal kiváltható.

a) a „természetközeli állapot megtartása” szabályozóval érintett területen az extenzív gyepgazdálkodást fenn kell tartani;

b) a „természetközeli állapot megtartása” szabályozóval érintett területen, a lehatárolással párhuzamosan 20 m szélességben többszintes növényállományt (két sorfa, köztük cserjesáv) kell telepíteni a túzok és madárvédelmi gyepterületek zavarásmentessége érdekében. A növényfajok kiválasztásánál az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakvéleményét kell iránymutatónak tekinteni;

c) a legnagyobb épületmagasság értékét az övezet területén elhelyezésre kerülő gazdasági tevékenységhez szükséges technológiai építmény legfeljebb – településrendezési sajátos jogintézmény alkalmazásával – kétszeresével haladhatja meg,

d) magasraktár településrendezési szerződés sajátos jogintézmény alkalmazásával elhelyezhető. A "magasraktár elhelyezésére meghatározott terület”-en a 4. mellékletben meghatározott kivételes érték alkalmazható;

e) a d) pont szerinti magasraktár az építési helyen belül helyezhető el, az épület építési helyen belüli telepítési helyét a településképi rendeletben foglalt követelmények alapján kell meghatározni.

a) kialakult településgazdálkodási funkciójú szennyvíztisztító közműtelephely, a különlegesen veszélyes (fertőzőveszélyes, bűzös) gazdasági tevékenységhez szükséges épületek, építmények telepíthetők a 4. mellékletben foglaltak szerint,

b) a szabályozási terven jelölt 15. § (5) és (6) bekezdés szerinti védőtávolságán belül bármely rendeltetés a szennyvíztisztító hatásainak tudomásulvétele mellett helyezhető el,

c) a szennyvíztisztító telep technológiai korszerűsítését követően a szennyvíztisztító védőtávolsága az érintett államigazgatási szerv által kiadott hatósági bizonyítványban kerül meghatározásra, és alkalmazható,

d) hulladék- és ömlesztett anyag-, folyadéktároló legfeljebb 2,0 méteres belmagassággal létesíthető, szélkerék legfeljebb 6,0 méter magasságú lehet,

e) a szennyvíztisztító területi áthelyezése esetén a Gksz–6 jelű építési övezet előírásait kell alkalmazni.

a) magasraktár településrendezési szerződés sajátos jogintézmény alkalmazásával elhelyezhető. A "magasraktár elhelyezésére meghatározott terület”-en a 4. mellékletben meghatározott kivételes érték alkalmazható,

b) az a) pont szerinti magasraktár az építési helyen belül helyezhető el, az épület építési helyen belüli telepítési helyét a településképi rendeletben foglalt követelmények alapján kell meghatározni,

c) az építési helyen kívül fennálló épület, épületrész tekintetében a 32. §-ban foglalt szabályok érvényesek.

a) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló szolgálati lakás önálló lakóépületben is elhelyezhető,

b) a gazdasági tevékenységhez szükséges technológiai építmény, sajátos építmény legmagasabb pontja az épületmagasság legnagyobb mértékét meghaladhatja,

c) kerítés, a vagyonvédelmi és technológiai szempontoknak megfelelő magassággal és kivitelben létesíthető,

d) magasraktár településrendezési szerződés sajátos jogintézmény alkalmazásával elhelyezhető. A „magasraktár elhelyezésére meghatározott terület”-en a 4. mellékletben meghatározott kivételes érték alkalmazható,

e) a d) pont szerinti magasraktár az építési helyen belül helyezhető el, az épület építési helyen belüli telepítési helyét a településképi rendeletben foglalt követelmények alapján kell meghatározni.

a) a Mánteleki út nyugati oldalán a telekhatár mentén meglévő erdő a telekhatártól számított 6,0 méter szélességben megtartandó, amennyiben az erdősáv nem tartható meg, vagy építmény, burkolt felület építése miatt elpusztul, úgy az út melletti telekhatárnál átlagban legalább 6 m-es sávban 1 sor, legalább 2-szer iskolázott, az erdős sztyepprétnek megfelelő tájhonos fa- és tájhonos cserjesort kell telepíteni,

b) a Mánteleki út keleti oldalán a telekhatár mentén meglévő erdő a telekhatártól számított legalább 10 méter szélességben megtartandó, amennyiben nincs erdő vagy az erdőrészlet nem tartható meg, vagy a fejlesztés miatt elpusztul, úgy a telekhatár mentén átlagban 10 m-es sávban 2 sor, legalább 2-szer iskolázott, az erdős sztyepprétnek megfelelő tájhonos fa- és cserjesort kell telepíteni,

c) a szabályozási terven jelölt „többszintes növényállomány” és „fásítás” szabályozó által meghatározott területen, a szabályozó tartalma szerinti az erdős sztyepprétnek megfelelő 1 sor, legalább 2-szer iskolázott tájhonos fasor illetve növényállomány telepítendő,

d) burkolt felületű parkolóhoz 4 db gépjárműként egy db nagy (legalább 8 m átmérőjű) lombkoronát növelő erdős sztyepprétnek megfelelő tájhonos fa telepítendő,

e) a zöldfelületek kialakításakor a tájban honos, potenciális növénytársulások fajait kell alkalmazni. Tájidegen, özön és egyéb, a Natura 2000 élőhelyeket veszélyeztető fajok telepítése tilos,

f) a fasorok közti felület nem burkolható, a fák ültetési távolsága minimum 5 m, maximum 10 m, a cserjék ültetési távolsága minimum 1 m, maximum 3 m,

g) a fasorok a minimális zöldfelületbe beszámíthatók,

h) szabályozási terven jelölt megtartandó fák megtartandók, favizsgálat alapján indokolt esetben (élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetése) kivághatók.

a) a szabályozási terven jelölt építési helyen belül épület az OTÉK 36. § (1) bekezdés b) pont figyelembevételével helyezhető el. Azon az építési telken ahol a szabályozási terv építési helyet nem jelöl, az előkert 5,0 méter, az oldalkert az OTÉK 36. § (1) bekezdés szerinti, a hátsókert 5,0 m;

b) amennyiben – jelen rendelkezés hatálybalépésekor – az övezetben fennálló építmény része vagy egésze az építési övezetben foglalt paraméterek szerinti építési helyen kívül helyezkedik el, az építmény kubatúráján belül jól karbantartható, felújítható, átalakítható, és jelen rendelet szerint megállapított építési helyen belül bővíthető,

c) a Szabályozási terven a „magasraktár elhelyezésére meghatározott terület” kötelező szabályozási elemmel érintett telken az épület megengedett legnagyobb épületmagassága 38,0 méter.

d) Az ipari területek építési övezeteinek előírásai

a) személygépjármű tároló,

b) egyéb, a főrendeltetéseket kiszolgáló tároló rendeltetés.

a) elhelyezett épület legfeljebb két önálló rendeltetési egységet tartalmazhat,

b) fekvő telek esetében, ha az a szomszédos telek beépítését nem korlátozza, a hátsókert 1,0 méter,

c) a saroktelek beépítési módja oldalhatáros amennyiben az oldalkert a szomszédos építési telek irányában kerül meghatározásra,

d) az építési helyen kívül eső meglévő épület kubatúrán belül felújítható, átalakítható, csak az építési helyen bővíthető.

a) a sportolási célú területek a K-sp-1, K-sp-2, K-sp-3, K-sp-4,

b) a rekreációs célú területek a K-rek-1, K-rek-2, K-rek-3,

c) a strand területe a K-st,

d) a temető területei a K-t,

e) a hulladéklerakó területe a K-h,

f) a fémhulladék újrahasznosító területe a K-f,

g) a településüzemeltetés kiszolgálását biztosító területek a K-tü,

h) a szennyvíziszap elhelyezésére szolgáló terület a K-szv,

i) a bányák területei a K-b,

j) a honvédelmi területek a K-ht,

k) a kispuska lőtér területe a K-l,

l) a mezőgazdasági üzemi területek a K-mü

a) személygépjármű tároló,

b) egyéb, a főrendeltetéseket kiszolgáló tároló rendeltetés.

a) a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése ideiglenes jelleggel megengedett;

b) a K-sp-4 és K-h építési övezetben közműves szennyvízelvezetés rendelkezésre állása hiányában korszerű és szakszerű közműpótló berendezés alkalmazható, az egyéb rendelkezések figyelembevételével.

a) a sport rendeltetésű építményeket nem tartalmazó telken a telepíthető legnagyobb lakásszámot a 4. melléklet határozza meg,

b) a kizárólag lakóépületet tartalmazó építési telekre az Lke-1 építési övezet előírásait kell alkalmazni, a 4. mellékletben a Ksp-2 övezetre meghatározott lakásszám szabályozás figyelembevételével.

a) a 3. mellékletben meghatározott (a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke) kivételes övezeti paraméter településrendezési szerződés sajátos jogintézmény alkalmazásával vehető figyelembe,

b) iroda rendeltetés az egyéb fő rendeltetések kiszolgálására helyezhető el.

a) meglévő lakóépület kizárólag egy lakó rendeltetést tartalmazhat, új lakó rendeltetés településrendezési szerződésben foglaltak alapján telepíthető a 4. mellékletben foglaltak figyelembevételével;

b) az önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján a 18. § (4) bekezdésében meghatározott infrastruktúrafejlesztési tanulmánytervvel és beépítési tervvel összhangban végezhető építési tevékenység, készíthető építészeti-műszaki dokumentáció.

a) kialakult oldalhatáros beépítés esetén az oldalhatáros beépítési mód alkalmazható,

b) lakóépület legfeljebb két önálló rendeltetési egységet tartalmazhat a 4. mellékletben foglaltak figyelembevételével,

c) a rendeltetéshez kapcsolódó kötelező gépjármű elhelyezés a telekhatártól számított 200 méteren belül más, nem közterületi telek felhasználásával is biztosíthatók.

a) templom, kápolna, ravatalozó esetén a 4. mellékletben meghatározott kivételes érték alkalmazható, az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 10,0 m;

b) az épületnek nem minősülő építmény, építményrész (pl.: harangláb, torony, emlékmű) megengedett legmagasabb pontja15,0 méter;

c) sírhely, melléképítmény az építési helyen kívül is elhelyezhető;

d) a közterületi telekhatáron urnafal létesíthető a temetőn belüli megközelítéssel. Az urnafal legnagyobb magassága 2,0 méternél lehet;

e) a rendeltetéshez kapcsolódó kötelező gépjármű elhelyezés a telekhatártól számított 500 méteren belül más telek falhasználásával is biztosítható.

a) a hulladéklerakó telep védőtávolsága 1000 m;

b) a hulladéklerakó területe rekultivációs terv alapján rekultiválandó;

c) a gazdasági tevékenyég rendeltetésszerű használatához szükséges sajátos építmény, technológiai építmény illetve műtárgy legnagyobb magassága az övezetben meghatározott épületmagasság megengedett legnagyobb mértékét legfeljebb másfélszeresen haladhatja meg.

a) a gazdasági tevékenység rendeltetésszerű használatához szükséges sajátos építmény, technológiai építmény illetve műtárgy legnagyobb magassága az övezetben meghatározott épületmagasság megengedett legnagyobb mértékét legfeljebb másfélszeresen haladhatja meg,

b) a szabályozási tervlapon jelölt telken belüli zöldfelületen háromszintű növényállomány, a vasút mellett pedig telken belüli fasor telepítendő.

a) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás helyezhető el a 4. mellékletben foglaltak figyelembevételével;

b) a gazdasági tevékenységhez szükséges sajátos építmény, technológiai építmény illetve műtárgy legnagyobb magassága az övezetben meghatározott épületmagasság megengedett legnagyobb mértékét másfélszeresen haladhatja meg, de az építmény legmagasabb pontja legfeljebb 20,0 méter lehet;

c) kerítés

d) magánút csak a kialakult közlekedési célú közterület szélesítése érdekében alakítható ki. A magánút, és a közműellátást szolgáló műtárgyak elhelyezésére szolgáló telkek telekmérete lehet kisebb, mint az övezetben meghatározott kialakítható legkisebb telekterület mérete;

e) építési telekkel közös telekhatára mentén – környezetvédelmi szempontok okán – háromszintes takaró-növényállomány telepítendő;

f) tanyás telek kialakítható.

a) a közúti közlekedés területe

b) a kötöttpályás közlekedés területe a KÖk övezet.

a) a közlekedést kiszolgáló,

b) a közbiztonságot szolgáló,

c) a KÖk a KÖu-1 és KÖu-2 övezetben

d) a KÖk övezetben a (ca)-(cc) pontok szerinti rendeltetésű épületben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgálati lakó rendeltetés is elhelyezhető.

a) az út szélessége kisebb, mint 10,0 méter, a telekhatártól számított 10,0 méteren belül,

b) az út szélessége nagyobb, mint 10,0 méter a telekhatártól számított 5,0 méteren belül

a) építmény a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelelően helyezhető el, amennyiben a működéséből eredő sajátos hatásaival nem akadályozza a közterület rendeltetésének megfelelő használatát;

b) az építmény, a köztárgy a biztonságos gépjármű és a gyalogos forgalmat nem akadályozhatja;

c) épület, építménytől legalább 1,20 m távolságra a tűzrendészeti előírásokkal összhangban helyezhető el,

d) közterületen építmény - műtárgy kivételével - épület bejárata előtt a homlokzati fallal párhuzamos 6,0 méter távolságon belül nem telepíthető,

e) közterületen telefonfülke és hulladékgyűjtő - épület homlokzati falával párhuzamos 3,0 méter távolságon belül - nem telepíthető,

f) árusítópavilon legnagyobb bruttó alapterülete 6 m² lehet.

a) kizárólag kiszolgáló út, külterületi földút, gyalog vagy lovas út szerepkörrel alakítható ki,

b) a közterületre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően építhető.

a) közterülethez csatlakozik közvetlenül, vagy a közvetlenül csatlakozó magánút vagy magánutak közterületi kapcsolattal rendelkeznek;

b) a visszamaradó telkek méretei az övezeti, építési övezeti előírásoknak megfelelnek,

c) a kettőnél több építési telket kiszolgáló magánutat közforgalom elől el nem zárt módon kerül kialakításra, és

d) a telekalakítást megelőzően a telekalakítás terve, a közterülethez csatlakozás módja, a magánút kialakításának és üzemeltetésének módja - ezen belül legalább az út- és közműtervezés, a kivitelezési tevékenység, a fenntartás és karbantartás - településrendezési szerződésben meghatározásra kerül.

a) lakó-, vegyes- és különleges építési övezet feltárását biztosító kiszolgáló út esetén

b) gazdasági övezet feltárását biztosító kiszolgáló út esetén 14,0 méter,

c) az a) és b) pontba nem tartozó kiszolgáló út esetén 12,0 méter,

d) gyalogos út esetén 3,0 méter,

e) külterületi mező-, erdőgazdasági út esetében csapadékvíz szikkasztással 8,0 méter,

f) külterületi burkolt mező-, erdőgazdasági út esetében csapadékvíz elvezetéssel 10,0 méter.

a) Zkp jelű közpark övezet,

b) Zkk jelű közkert övezet.

a) az egyes területek közhasználata időben korlátozható;

b) különösen a gyermekjátszóterek esetén kizárólag a használók testi épségét nem veszélyeztető létesítmények helyezhetők el.

a) az általános közpark területe, a Zkp, Zkp-tv övezetek,

b) a rekreációs célú közpark területe, a Zkp-rek övezet,

c) a hitéleti célú közpark területe, a Zkp-h övezet,

d) a településüzemeltetési célú területe, a Zkp-tü övezet,

e) az ex lege védett láp területe, a Zkp-t övezet.

a) a terület fenntartásához és kiszolgálásához szükséges építmények,

b) a szabadidő eltöltését szolgáló, épületnek nem minősülő pihenési, sportolási építmények, sétautak és köztárgyak.

a) a pihenést, rekreációt szolgáló építmények (pihenőhely, sétaút, díszkút, emlékmű),

b) a testedzést szolgáló építmények (játszótér, tornapálya, akadálypálya, sportpálya, kutyafuttató), és

c) a terület fenntartásához és kiszolgálásához szükséges építmények.

a) kirakatszekrény legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal, legfeljebb 0,40 m-es mélységgel,

b) lefedés nélküli terasz a terepszinttől 1 méter magasságig,

c) vízmedence, kerti lugas, lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel

a) az általános közkert területe, a Zkk övezet,

b) a hitéleti célú közkert területe, a Zkk-h övezet.

a) a dísz- és pihenőkert funkcióhoz, kapcsolódó építmények, pihenőhely, sétaút, díszkút, dísztó, emlékmű, játszótér, kutyafuttató, és

b) a terület fenntartásához szükséges építmények.

a) kirakatszekrény legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal, legfeljebb 0,40 m-es mélységgel,

b) lefedés nélküli terasz a terepszinttől 1 méter magasságig;

c) vízmedence, kerti lugas, lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel helyezhető el.

a) Ev jelű védelmi erdő övezet,

b) Eg jelű gazdasági erdő övezet,

c) Ek közjóléti erdő övezet,

d) Ev-h honvédelmi célú erdők övezete,

a) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértékét az övezet területén elhelyezésre kerülő technológiai építmény legfeljebb másfélszeresen haladhatja meg;

b) az épületnek nem minősülő technológiai építmény (pl. magasles) legmagasabb pontja az épületmagasság megengedett legnagyobb mértékét legfeljebb másfélszeres mértékben haladhatja meg;

c) elsősorban az erdőgazdasági termelés, vadgazdálkodás és természetvédelem építményei helyezhetők el, kizárólag erdőgazdasági céllal a 3. mellékletben és 4. mellékletben foglalt követelmények szerint;

d) a telek összes beépített területe az 1000 m²-t nem haladhatja meg, egy épület legfeljebb 200 m² bruttó alapterületű lehet;

e) 100.000 m²-nél kisebb telken épület nem helyezhető el, meglévő épületen építési tevékenység végezhető, de nem bővíthető;

f) 100.000 m2-nél nagyobb telken legfeljebb egy lakás helyezhető el meglévő épületben, vagy az övezetben elhelyezhető épület építésével egy időben, vagy azt követően létesítve.

a) elsősorban a (8) bekezdésben foglalt rendeltetésnek megfelelő építmények és erdészeti létesítmények helyezhetők el, a 3. mellékletben és 4. mellékletben foglalt követelmények szerint;

b) egy épület legfeljebb 300 m² bruttó alapterületű lehet;

c) legfeljebb egy lakás 100.000 m2-nél nagyobb telken helyezhető el meglévő épületben, vagy az övezetben elhelyezhető épület építésével egy időben, vagy azt követően létesítve.

a) a tájgazdálkodás területe, ezen belül a rétek, az Má-r1, Má-r2 övezetek,

b) az általános mezőgazdasági hasznosítás területe, ezen belül a szántó, az Má-sz1, Má-sz2, Má-sz3, Má-sz4 övezetek és a gyümölcsös, az Má-gy övezet,

c) a mezőgazdasági termelő tevékenység területei, az Má-t1, Má-t2, Má-t3 és Má-t4 övezetek,

d) a mezőgazdasági üzemi területek, az Má-mü övezet,

e) a NATURA 2000 védelemmel érintett hasznosításra tervezett területek, az Má-N-1, Má-N-2, Má-N-3 és Má-N-4 övezetek.

a) az épületek rendeltetésszerű használatához szükséges ivóvíz – szükség esetén technológiai vízellátás – rendelkezésre áll,

b) villamosenergia – vezetékes vagy helyi – ellátása rendelkezésre áll,

c) a keletkező szennyvíz elvezetése zárt csatornahálózatban, vagy azzal egyenértékű közműpótló berendezéssel a 23. §-ban foglalt követelményekkel összhangban biztosított, illetve az illetékes szakhatóság a szikkasztáshoz hozzájárul,

d) a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése illetve megfelelő szikkasztása biztosított,

e) a földrészlet gépjárművel közútról közvetlenül, vagy magánútról megközelíthető.

a) létesített csak lakó rendeltetést tartalmazó lakóépület bruttó alapterülete a 200 m²-t nem haladhatja meg,

b) az elő-, oldal-, és hátsókert mértéke 10,0 méter.

a) kialakult beépítése esetén, ha az elő-, oldal- és hátsókert értéke 0, és a területet beépítésre nem szánt területek fogják közre, úgy a telek vagy telekrész teljes terjedelmében építési helynek tekinthető. Amennyiben az építési telek teljes terjedelmében egyben az építési hely is, úgy az építmények közötti legkisebb telepítési távolságot telken belül is biztosítani kell;

b) területén telkenként legfeljebb egy lakó rendeltetés építhető, a csak lakó rendeltetést tartalmazó épület bruttó alapterülete legfeljebb 200 m² lehet;

c) lakás gazdasági épület megléte vagy egy idejű építése esetén építhető.

a) a tanyás telek kivételével nem helyezhető el lakóépület,

b) amennyiben az övezeti előírás azt lehetővé teszi elhelyezhető

c) birtokközpont nem létesíthető,

d) kerítés nem létesíthető,

e) művelési ág váltás csak extenzívebb irányban történhet.

a) a birtoktest összterületére vonatkoztatott beépítettség csak a birtok egyik, legalább 10.000 m² nagyságú, birtokközpontként kialakított telkén vehető igénybe;

b) birtokközpont csak abban az esetben alakítható ki, ha a birtokközponthoz tartozó birtoktest területének legalább 80%-a a település közigazgatási területén található,

c) birtokközpont telkén

d) a 100.000 m²-nél kisebb területű birtoktest meglévő telkein, vagy a 30.000 m²-nél kisebb területű önálló telken, a már kialakult épület felújítható, újjáépíthető, de az épületen térfogatnövelő építési tevékenység nem végezhető.

a) az Má-t2 övezetben birtokközpont nem alakítható ki,

b) az Má-t2 jelű övezetre nem kell alkalmazni a cd) és d) pontokat.

a) kizárólag a mezőgazdasági műveléshez kapcsolódó 4. mellékletben meghatározott rendeltetés helyezhetők el, és egy lakás a tulajdonos számára;

b) a 10.000 m²-nél kisebb területű telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de nem bővíthető;

c) a telek összes beépített bruttó alapterülete nem haladja meg az 1.000 m²-t;

d) gazdasági építmény a meglévő, illetve szerkezeti terven ábrázolt tervezett belterület határtól 200 m-en belül nem helyezhető el;

e) birtokközpont, az Má-t1 jelű övezet birtokközpont kialakítására vonatkozó szabályok szerint alakítható ki;

f) épület az adott telekkel határos út tengelyétől számított 15 m távolságon belül nem helyezhető el;

g) az országos erdőállomány adattárában nyilvántartott erdőterület beépítése az erdőkre vonatkozó jogszabályok figyelembevételével történhet;

h) a külterületi közutak 50 méteres védőtávolsággal érintett telken az út tengelyétől mért 30 méteren belül épület, 20 méteren belül kerítés nem helyezhető el.

a) kizárólag a mezőgazdasági műveléshez, a növénytermesztéshez, az állattartáshoz és az állattenyésztéshez, továbbá az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozáshoz és tároláshoz kapcsolódó 4. mellékletben meghatározott rendeltetés helyezhető el. Az övezetben lakás a tulajdonos számára, 6000 m² telekterületnél nagyobb tanyás telken vagy major művelési ágban nyilvántartott telken helyezhető el;

b) közterülettel vagy magánűttal egységesen lehatárolt területegységen belül legfeljebb egy tanyás telek (telek vagy alrészlet) alakítható ki;

c) az övezetben a kerítés magassága nem haladhatja meg a 2 métert,

d) kialakítható magánút legkisebb szélessége 5,0 méter.

a) kizárólag a mezőgazdasági műveléshez, a növénytermesztéshez, az állattartáshoz és az állattenyésztéshez, továbbá az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozáshoz és tároláshoz kapcsolódó 4. mellékletben meghatározott rendeltetés helyezhetők el,

b) tanyás telek (telek vagy alrészlet) nem alakítható ki.

a) „az épület elhelyezésére meghatározott terület” szabályzót. Az övezetek területén épület csak az ezen szabályozóval érintett területen helyezhető el;

b) „az épületnek nem minősülő építmények elhelyezésére meghatározott terület” szabályozót. Az ezen szabályozóval érintett területen kizárólag a 4. melléklet szerinti épületnek nem minősülő építmények elhelyezhetők;

c) „az építmény elhelyezésére tiltott telekrész” szabályozót. Az ezen szabályozóval érintett területen építmény nem helyezhető el.

a) az építmény elhelyezésére tiltott telekrészen a Natura 2000 terület fenntartási terve szerint kell a gazdálkodást megvalósítani, a meglévő növényállomány, a gyep, fasorok, cserjesávok fenntartandók;

b) az élővilág háborítatlanságának biztosítása érdekében építési tevékenységet a vegetációs időszak második felében, a szaporodási időszak befejeződésével javasolt elkezdeni, és legkésőbb október végén a telelési időszak kezdetéig befejezni;

c) építési tevékenység során, a munkaterület nagyságát és az építéssel közvetlenül érintett terület nagyságát minimalizálni szükséges, az ehhez igénybe vehető területrészeket szalaggal kell körbe keríteni;

d) az építés tevékenység által bekövetkező taposási károkat (keréknyomok) a munkálatok befejeztével fel kell számolni;

e) „az épület elhelyezésére meghatározott területen”, és a „az épületnek nem minősülő építmények elhelyezésére meghatározott területen” belüli zöldfelületeket a meglévő természetes és természetközeli élőhelyekhez hasonlóan kell kialakítani és fenntartani.

a) az állattartás 4. mellékletben meghatározott építményei helyezhetők el. Az övezeteben egy telken legfeljebb 2 új épület helyezhető el, egy vegyes rendeltetésű amelyben az állattartáshoz kapcsolódó gazdasági rendeltetés mellett legfeljebb egy lakó rendeltetés kaphat helyet, és további egy, az állattartást kiszolgáló épület helyezhető el a b) pontban foglaltak szerint;

b) épület a szabályozási tervben az „épület elhelyezésére meghatározott terület”-en belül jelölt építési helyen telepíthető a telek legnagyobb beépítettségének legfeljebb 7,9%-nyi területén. A fennmaradó területen épületnek nem minősülő állattartó építmény helyezhető el, a szabályozási tervben az „épületnek nem minősülő építmény elhelyezésére meghatározott terület”-en;

c) a telek megosztható, erre figyelemmel és a 3. melléklettel és 4. melléklettel összhangban értelmezhető a szabályozási tervben meghatározott építési hely;

d) egy adott telken az a) pont szerint elhelyezhető egy lakás összes bruttó szintterülete legfeljebb 300 m² lehet.

a) az állattartás, vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás és ezek kiszolgálását biztosító 4. mellékletben meghatározott rendeltetésű építmények helyezhetők el;

b) épület a szabályozási tervben az „épület elhelyezésére meghatározott terület”-en belül jelölt építési helyen telepíthető, további épületnek nem minősülő építmény helyezhető el, a szabályozási tervben az „épületnek nem minősülő építmény elhelyezésére meghatározott terület”-en.

a) az állattartás 4. mellékletben meghatározott rendeltetésű építményei helyezhetők el, egy telken több épület, ezen belül legfeljebb egy lakó lakóépület,

b) épület a szabályozási tervben az építési helyen belül az „épület elhelyezésére meghatározott terület”-en telepíthető, további épületnek nem minősülő építmény (pl. szénatároló, karám) helyezhető el, a szabályozási tervben az „épületnek nem minősülő építmény elhelyezésére meghatározott terület”-en,

c) lakás összes bruttó szintterülete legfeljebb 200 m² lehet,

d) az övezet előírásai abban az esetben érvényesíthetők, ha a telek tulajdonosa – településrendezési szerződésben foglaltak alapján – megkezdi a terület eredeti, természeti állapotának megfelelő helyreállítását, a természetes terepfelület visszaállítását, amennyiben ez a feltétel nem teljesül a területre az M-r1 övezet előírásai érvényesíthetők.

a) a Malév tóhoz kapcsolódó rekreációs célú terület, a Kb-rek övezet,

b) a kert célú területek, a Kb-kert övezet,

c) az arborétum területe, a Kb-arb övezet,

d) a megújuló energiaforrás hasznosítását szolgáló területe, a Kb-me övezet,

e) a bánya területe, a Kb-b övezet,

f) a városi tér területe, a Kb-vt övezet.

a) személygépjármű tároló,

b) egyéb a főrendeltetéseket kiszolgáló tároló rendeltetés.

a) bűzös tevékenységgel járó funkciójú építmény,

b) haszonállattartás céljára szolgáló építmény, kivéve, ha az építési övezet előírása másképpen nem rendelkezik.

a) a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése ideiglenes jelleggel megengedett;

b) a Kb-rek és Kb-kert övezetben közműves szennyvízelvezetés rendelkezésre állásának hiányában korszerű és szakszerű közműpótló berendezés alkalmazható, az egyéb rendelkezések figyelembevételével.

a) a szabályozási terv tartalmazza „az épület elhelyezésére meghatározott területet”, amelyen belül az építési hely kijelölhető, ahol a 4. melléklet szerinti építmények elhelyezhetők;

b) lévő területen az önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján a 18. § (4) bekezdésében meghatározott infrastruktúrafejlesztési tanulmánytervvel és beépítési tervvel összhangban végezhető építési tevékenység készíthető építészeti-műszaki dokumentáció;

c) a 4. mellékletben meghatározott rendeltetés településrendezési szerződés sajátos jogintézmény alkalmazásával helyezhető el.

a) lévő területen az önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján a 18. § (4) bekezdésében meghatározott infrastruktúrafejlesztési tanulmánytervvel és beépítési tervvel összhangban végezhető építési tevékenység készíthető építészeti – műszaki dokumentáció;ű

b) a 4. mellékletben meghatározott rendeltetés településrendezési szerződés sajátos jogintézmény alkalmazásával helyezhető el.