Gyál Város Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2014. (XII.1.) önkormányzati rendelete
Gyál Város Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 12. 05
Gyál Város Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2014. (XII.1.) önkormányzati rendelete
Gyál Város Helyi Építési Szabályzatáról
2023.12.05.
A 16/2015. (VII. 16.), 2/2017.(I.30.), 18/2018.(VI.29.), 22/2018.(IX.28.), 4/2019.(II.01.), 9/2019.(V31.), 11/2019. (VI.28.), 5/2020 (V.29.) 7/2020 (II.28.), 14/2021. (VI.24.), 5/2022 (III.31.), 13/2022.(X.27.), 7/2023 (III.31.), 15/2023 (IX.29.), 23/2023 (XII.01.) számú önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben
ELSŐ RÉSZ
I. Fejezet
A RENDELET ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI
1. A rendeletben alkalmazott fogalmak
1. § E rendelet alkalmazásában:
1. szintterületi mutató: az építési telken elhelyezhető épületek összes szintterületének és az építési telek területének viszonyszáma.
2. jelentős forgalomkeltő létesítmény: amelynél az OTÉK 4. sz. melléklete alapján számított parkolók száma több mint 20 gépkocsi.
3. épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.
4. építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).
5. épületmagasság: a megengedett beépítési magasság épületmagasság alkalmazásával a magasabb rendű jogszabály figyelembevételével történik. Mely szerint az épületmagasság megállapítása során:
6. Az egyes homlokzati felületek magasságát az adott felületi síknak (vagy íves felületnek)
a) a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő épületkontúrt kitöltő legfelső építményszintje záró szerkezete felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala, és
b) a rendezett tereppel való metszésvonala
közötti magassággal kell meghatározni;
7. tanyaudvar: e rendelet tekintetében a tanyaudvar (területe) a mező-és erdőgazdasági területek övezeteinek beépítés céljából művelés alól kivett része, (alrészlet) amelyen épületek, építmények helyezhetők el az övezeti előírásokban meghatározott rendeltetéssel, beépítési %-kal és egyéb paraméterekkel. A tanyaudvar épületek, építmények által el nem foglalt része meghatározott arányban zöldfelületként és részben burkolt udvarként alakítható ki. A tanyaudvar területét szabályozási terv alapján kell kijelölni.
8. technológiai szennyezettségű vizek: e rendelet tekintetében ilyennek tekintendők a kommunális szennyvizek paramétereitől eltérő, gazdasági – ipari, kereskedelmi, szolgáltató, vagy mező- és erdőgazdasági, és közüzemi tevékenység, technológia által szennyezett vizek, amelyek ártalmatlanítása a kommunális szennyvíztisztításhoz képest többlet tevékenységet (technológiát) igényelnek (előtisztítás, stb.).
2. § (1) A Belterületbe vonás feltételei:
a.) településrendezési szerződés keretében határozandók meg
b.) a beépítésre szánt területek esetén a közterületek a magasabb rendű jogszabályok szerinti alakíthatók ki
3. § (1) A HÉSZ mellékletét képező SZT jelű Szabályozási tervlap 27 db A3-as szelvényből áll.
(2) A szabályozás alapelemei:
a.) tervezett szabályozási vonal és szabályozási szélesség,
b.) övezet, építési övezet azonosítója, jele, paraméterei és határa,
(3) Más magasabb szintű jogszabállyal megállapított kötelező szabályozási elemek:
a.) védőterületek, védőtávolságok, védősávok,
b.) nyilvántartott régészeti lelőhely határa,
c.) országos ökológiai hálózathoz tartozó területek,
d.) természetvédelmi területek.
II. Fejezet
KÖZTERÜLET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
4. Általános közlekedési előírások
4. § (1) A közlekedési övezetbe tartoznak a meglévő és tervezett közutak (KÖ), a vasúti területek (VÁ) a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt.
(2) A város területén a közlekedési létesítmények szabályozási szélességét a szabályozási tervek szerint kell kialakítani.
(3) Gyál meglévő és tervezett beépítésre szánt területén csak közforgalom elől el nem zárt (magán) út létesíthető.
(4) A közutak építési (szabályozási) szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető.
(5) Az utak tervezési osztályba sorolása:
a.) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása:
Utak megnevezése |
Övezeti jele |
Tervezési osztályba sorolása |
Megjegyzés |
Autópályák |
|
|
|
M5 autópálya |
K-M5 |
K.I. |
|
M0 autópálya |
K-M0 |
K.I. |
|
Országos mellékutak |
|
|
|
4601 j. ök. út – külterületi szakasza |
K-4601 |
K.V. |
|
4601 j. ök. út – belterületi szakasza |
K-4601 |
B.IV.b. |
|
4602 j. ök. út – külterületi szakasza |
K-4602 |
K.V. |
|
4602 j. ök. út – belterületi szakasza |
K-4602 |
B.IV.c. |
az agglomerációs út* megépülése után, addig B.IV.b. |
*Tervezett agglomerációs út |
K-AGGL |
K.V. |
|
Egyéb utak |
|
|
|
gyűjtőutak |
K-GY |
B.V.c. |
|
kiszolgáló (lakó) utak |
|
B.VI.d. |
|
Némediszőlő kiszolgáló útjai |
|
K.VIII:B.,
B.VI.d-B. |
|
b.) 1A közforgalom számára megnyitott magánutak a közutakkal azonos módon tervezendők.
„A” jelű kiszolgáló út |
Bem József utca és Gyáli-patak közötti területen |
|
B.V.c.
|
|
Egyéb
kiszolgáló utak |
Bem József utca és Gyáli-patak közötti területen
Gyál, Széchenyi utca – Károlyi Mihály utca – Arany János
utca – József Attila utca által határolt területen
Bem József utca és Gyáli-patak közötti területen és Gyál- Mátyás király u. - Vak Bottyán u. - Ibolya u. - vasút közötti területen
Bem József utca és Gyáli-patak közötti területen, valamint a Jálics – holdas (Móricz Zs. U – Puskás u. menti tömb) területén |
|
B.VI.d.
K.VIII.B., B.VI.d-B.
B.VI.d.
B.VI.d. |
minimális szélesség: 18 m
közforgalom számára megnyitott magánút
|
(6) Országos közút beépítésre nem szánt területen lévő szakasza mentén a közlekedési területek védősávja a vonatkozó magasabb rendű jogszabályok előírásainak megfelelően használható fel. A védőterületek értékei az úttengelytől mérve:
a.) Az M0 és M5 nyomvonala mentén 100-100 m.
b.) Egyéb országos közutak, agglomerációs út külterületi szakasza mentén 50-50 m.
c.) Az országos közforgalmú vasútvonal mentén a szélső vágányoktól 50-50 m széles védősávot kell biztosítani, amelyen belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.
5. Általános zöldfelületi előírások
5. § (1) Az építési telkek területének megadott legkisebb zöldfelületi arányát aktív zöldfelületként kell kialakítani (gyepesítés, fásítás). Az aktív zöldfelület számításakor burkolattal kombinált gyepfelületek a külön jogszabályban meghatározott mértékben vehetők figyelembe.
(2) A gazdasági területek építési övezeteiben az előírt kialakítandó zöldfelület minden 20 m2-e után legalább egy fa ültetése kötelező.
(3) Az M0 autópálya melletti gazdasági területek építési övezeteiben az előkertek min. 10 m-es mélységben, legalább 90%-os fedettséggel zöldfelületként alakítandók ki. Az előkertek telekhatár menti 5 m-es sávján belül legalább egy, cserjesávval kombinált fasor ültetése kötelező.
(5) A település belterületén nyárfélék közül csak klónozott, vegetatív szaporítású, porzós egyedeket szabad telepíteni. A "szemetelő termésű" fafajták telepítése tilos.
(6) A gépjárműparkolók fásításáról rendelkező külön jogszabály előírásait a telken belüli parkolókra is alkalmazni kell.
(7) A közúti és vasúti közlekedési területek zöldfelületi rendezését kertépítészeti-fásítási tervek alapján el kell végezni, a hiányzó utcafásítás legalább egyoldali fasor telepítésével pótlandó.
III. Fejezet
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
6. Művi értékek védelmének általános előírásai
6. § (1) A helyi védettséggel érintett telkek, építmények esetén a külön vonatkozó önkormányzati rendelet állapít meg rendelkezéseket és követelményeket.
7. Helyi területi védelem előírásai
7. § (1) A helyi területi védelemmel érintett területen a jellegzetes történeti településkép és utcakép megőrzése érdekében új épület építése, vagy meglévő épület átalakítása, bővítése esetén illeszkedni kell a terület hagyományos beépítési és építészeti karakteréhez.
(2) Az illeszkedés biztosítása érdekében a védett területen történő változtatás során figyelembe kell venni a történeti telekosztást, beépítési módot és különösen az alábbi építészeti elemek hagyományos kialakítási rendjét:
a.) a párkány magassága, kiülése, folyamatossága,
b.) a tetőidom forma, a tető hajlásszöge,
c.) a tetőfelépítmények jellege, aránya,
d.) a homlokzat plasztikája, architektúrája,
e.) a tömegképzés jellege,
f.) a nyílások arányrendszere, a teljes homlokzatfelülethez viszonyított aránya,
g.) az anyaghasználat (homlokzatképzés, héjazat, kerítés, nyílászárók),
h.) az utcai kerítések megoldása.
(3) Az
(1) bekezdésben foglalt értékvédelmi szempontok érvényesülése érdekében a védett területet érintő bármilyen változtatás esetén – a területre érvényes övezeti szabályozás mellett – a
(2) bekezdésben foglalt szempontrendszert is alkalmazni kell.
8. Régészeti lelőhelyek védelme
8. § (1) A település közigazgatási területén lévő régészeti lelőhelyek lehatárolását az SZT jelű szabályozási tervlap tartalmazza.
(2) Régészeti lelőhelyekre vonatkozó - a kulturális örökség védelméről szóló- törvény és a hozzájuk kapcsolódó rendeletek előírásai kötelezően betartandók.
IV. Fejezet
A TÁJ ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
9. A természeti értékvédelem általános előírásai
9. § (1) Természeti területen épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezését, méretét, formáját és rendeltetését, (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) az engedélyezési eljárás során egyedileg úgy kell meghatározni, hogy a természeti értékek megóvása mellett egyben a táj jellegéhez is igazodjon.
(2) Az ex lege védett területek nem építhetők be és nem burkolhatók le. Az ex lege védett területekkel közvetlenül határos területeken, legalább 10 m-es mélységben, továbbá a természeti területeken és az egyedi tájértékek területén bármilyen területhasználati változás, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak a természeti érték károsítása és zavarása nélkül és az illetékes természetvédelmi kezelő hozzájárulásával végezhető.
(3) Helyi védettségű természeti területen bármilyen építési tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak az Önkormányzat hozzájárulásával, valamint a helyi természetvédelmi rendeletben és a kezelési tervben foglaltak figyelembe vételével a vonatkozó helyi jogszabálynak megfelelően, a természeti érték károsítása és zavarása nélkül végezhető. A belterületen lévő 4380/3 és 4856/6 hrsz. erdőterület helyi védettségét fenn kell tartani.
(4)3 Az ex lege védett területek mellett és az országos ökológia hálózathoz tartozó - Gyáli patak menti - ökológiai folyosó területek mellett legalább 10 m széles ökológia védősáv kijelölése szükséges. A védősáv nem burkolható és nem építhető be, területe kizárólag őshonos növényfajok telepítésére, illetve fenntartására használható fel. Nem vonatkozik ez az előírás azokra a patak menti szakaszokra, ahol már meglévő utak burkolata miatt nem lehetséges a védősáv zöldfelületi kialakítása.
V. Fejezet
KÖRNYEZETVÉDELMI ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
10. A települési környezet védelmének általános előírásai
10. § (1) Új területhasználat, rendeltetés esetén a létesítés feltétele a környezeti adottságok, továbbá a változással várható környezeti hatások vizsgálatának elvégzése és e vizsgálatok értékelésének dokumentálása, a magasabb rendű jogszabályban előírt módon.
(2) Hatásvizsgálat köteles beruházás esetén a (magasabb rendű jogszabályban előírt) dokumentációt be kell nyújtani legkésőbb az építés iránti kérelem beadásáig.
(3) A tervezett belterületi határtól mért 1000 m-es védőtávolságon belül (kivéve, ha az illetékes szakhatóság az adott objektumnál ennél kisebb védőtávolságot határozott meg) települési környezetet zavaró, szennyező tevékenység nem folytatható.
(4) Településközpont vegyes és lakóterülettel határos gazdasági terület telkein a lakóterületi normatíváknak megfelelő környezeti határértékek érvényesítése szükséges.
(5) A kereskedelmi – szolgáltató gazdasági (Gksz) területeken környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység nem folytatható, ehhez szükséges létesítmény nem építhető.
11. A föld védelmének általános előírásai
11. § (1) A defláció elleni védelem érdekében az 5 hektárt meghaladó mezőgazdasági területeken a terület minimum 3%-án védőfásítást kell kialakítani az uralkodó szélirányra merőlegesen.
(2) A belterületi határtól mért 100 m-es sávon belül található mezőgazdasági területeken a lakóterületek védelme a deflációs porkeletkezés ellen a terület minimum 5%-án védőfásítással rendelkező védőzöld sávokat kell kialakítani.
12. A vizek védelmének előírásai
12. § (1) A település csatornázatlan ingatlanjait a szennyvíz-elvezető hálózat kiépítését követően legkésőbb 90 napon belül rá kell kötni a szennyvíz-elvezető hálózatra.
(2) A szennyezett felszíni vizek csak megfelelő előtisztítás és a minőség ellenőrzése után engedhetők a befogadóba.
13. Az élővilág és az élőhelyek védelme, tájvédelem
13. § (1) A mezőgazdasági területek extenzívebb művelési ágai (nádas, gyep) intenzívebb művelési ágakká nem változtathatók, lápos, mocsaras, vízmosásos, kopáros területek művelésbe nem vonhatók.
(2) Védőzöld sávok, véderdősávok telepítésénél több-szintű növényállományt kell kialakítani.
A telepítéshez egyrészt a tájra jellemző őshonos, másrészt gyorsan-növő és nagy tűrőképességű fa- és cserjefajok használhatók.
(3) A táj tagolását, a zavaró tájelemek takarását és egyéb védelmi rendeltetést is betöltő fasorok, zöldsávok fenntartását, valamint új beépítéseknél a tájfásítások létesítését biztosítani kell.
14. Levegőtisztaság-védelem
14. § (1) A település közigazgatási területén a levegőtisztaság-védelmi besorolásnak megfelelően, kell érvényesíteni a kibocsátási határértékek betartását az új létesítmények elhelyezésénél, és figyelembe kell venni az átszellőzés szempontjait.
(2) A belterületi zöldfelületi rendszerhez tartozó, valamint a (potenciálisan) levegőszennyező létesítmények (utak, bányák, ipari üzemek, stb.) – különösen az M0 és M5 autópálya - környezetében tervezett védelmi célú zöldfelületek fajösszetételét és szerkezetét levegőtisztaság-védelmi szempontból is hatékony módon kell kialakítani.
15. Zaj és rezgés elleni védelem
15. § (1) Zajvédelem szempontjából a település közigazgatási területe a „védett” kategóriába tartozik és az ennek megfelelő, magasabbrendű jogszabályban előírt határértékeknek kell érvényt szerezni.
(2) Zajt, illetve rezgést előidéző meglévő, vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad létesíteni és üzemeltetni, hogy az a területre, illetve létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési (immissziós és emissziós) határértékeket ne haladja meg.
(3) A zajforrások, utak környezetében – különösen az M0 és M5 autópálya mentén - telepítendő védelmi célú zöldfelületek szerkezetét zajvédelmi szempontból is hatékony szerkezettel és fajösszetétellel kell eltelepíteni.
(4) A kertvárosias lakóterületeken és településközpont vegyes területeken a közlekedési eredetű zaj- és rezgésterhelés ellen védendő épület (pl. lakóépület) a vonatkozó magasabb rendű jogszabályi előírásoknak megfelelően helyezhető el.
VI. Fejezet
EGYES SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK
16. § (1) A település területén nyúlványos telek nem alakítható ki, kivéve a kertvárosias lakóterületen azokban a tömbökben, amelyekben a meglévő telekstruktúra több nyúlványos telket tartalmaz és a telekalakítás során kialakuló ingatlanok paraméterei az övezeti előírásoknak megfelelnek.
(2) Telekalakítással, telekhatár-rendezéssel oldalhatáron álló beépítésnél 14,0 m-nél, szabadon-álló beépítésnél 16,0 m-nél keskenyebb telek nem hozható létre.
(3) Belterületen a telkek megközelítésére szolgáló magánutat kialakítani akkor lehet, ha a magánút, közhasználat céljára átadott területként és a közterületre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra.
(4) A telekalakítás és a belterületbe vonás kezdeményezője, valamint Önkormányzat – a helyi építési szabályzatnak és a szabályozási tervnek megfelelően, a telekalakítás miatt szükséges mértékig – utak és közművek létesítésére vagy a létesítés költségeinek viselésére, Településrendezési szerződés keretében megállapodhatnak a magasabbrendű jogszabályok szerint.
VII. Fejezet
17. Közművekre vonatkozó általános előírások
17. § (1) Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag a magasabbrendű jogszabályok előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység a vonatkozó jogszabályok szerint végezhető.
(2) A meglévő és a tervezett közcélú, közösségi vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia-ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára elsődlegesen közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ha erre nincs lehetőség, - és azt egyéb ágazati előírás nem tiltja - a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Közművek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz.
(3) Felhagyott, feleslegessé vált közműhálózatokat és közműlétesítményeket el kell bontani, rendeltetést vesztett vezeték-létesítmény nem maradhat sem terepszint felett, sem terepszint alatt.
(4) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos és takarékos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, azt nem szabad elépíteni.
(5) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a városképi megjelenésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
(6) Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
18. § (1) A vízvezetékek védőtávolság igénye a vonatkozó magasabbrendű jogszabályban az rögzített előírás szerint biztosítandó.
(2) Gyál kistérségi vízmű vízbázisának hidrogeológiai védőterületén a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló létesítmények védelméről szóló vonatkozó magasabbrendű jogszabály előírásai szerint kell eljárni.
19. § (1) A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért:
a.) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település egész területén tilos, az még átmenetileg – rövid időre - sem lehetséges.
b.) A nyílt árkokba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.
c.) A település gazdasági területeinek kialakítása során a szennyvízcsatornára való csatlakozást biztosítani kell.
d.) A beépítésre szánt- közcsatorna hálózattal rendelkező- területen új épületet csak a közcsatorna hálózatra való csatlakozással lehet építeni.
e.) Beépített csatornázatlan területeken a szennyvízcsatornázás megvalósításáig, a egyedi közműpótló kisberendezések vagy műtárgyak építhetők.
(2) A technológiai szennyezettségű vizeket telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel, a szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani.
(3) A beépítésre szánt még nem csatornázott területén új beépítést, beruházást megvalósítani csak akkor lehet, ha a telkeken létesítendő építményekből a szennyvíz veszélymentesen, a környezet károsítása nélkül kivezethetők és a közcsatorna hálózat továbbépítésével a közcsatorna-hálózatra rácsatlakozik.
(4) A beépítésre nem szánt területen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket saját telken felépítendő szennyvíztisztító kisberendezésben akkor lehet megtisztítani, ha a tisztított szennyvizek a megfelelő befogadóba bevezethetők.
(5) Közműpótló csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közvetlen úthálózati kapcsolat biztosított.
20. Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés
20. § (1) Karbantartás, illetve belvíz védekezés számára
a.) az önkormányzati és társulati kezelésben lévő árkok partéleitől 3-3 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m,
b.) az önkormányzati és egyéb kezelésben levő tavak partéleitől 5 m szélességű sávot szabadon kell hagyni.
(2) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű (akár zárt csatornás, akár nyílt - burkolt, burkolatlan- árok) vízelvezetést kell kiépíteni úgy, hogy:
a.) A meglévő nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer és elszikkasztás fenntartható.
b.) csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető.
21. § (1) A települést érintő nagyközép-, és középnyomású vezetékek ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét - (nagynyomású vezeték esetén 23-23 m, nagyközép-nyomású vezeték esetén 5-5-m, középnyomásnál 3-3 m) – szabadon kell hagyni. Olyan építési tevékenység, amely a biztonsági övezet területének igénybe vételével folytatható, a vonatkozó előírások figyelembevételével lehetséges.
(2) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók elhelyezése a vonatkozó magasabbrendű jogszabály szerint végezhető. Az épület falán vagy falába süllyesztve történő elhelyezés esetén az utcai homlokzatra történő elhelyezés lehetőség szerint kerülendő.
(3) A termékvezetékek védőövezeten belüli beépíthetőség feltételeit a vonatkozó jogszabály tartalmazza, melyet be kell tartani.
(4) Termékvezetékek védőtávolsága: DN 400 mm-es Barátság I.: 10-10 m, DN 600 mm-es Barátság II.: 18-18 m, DN 200 mm-es Százhalombatta-Tiszaújváros: 13-13 m, Százhalombatta - Ferihegy: 7-7 m, melyeket a szabályozási terv ábrázol.
22. Villamosenergia-ellátás
22. § (1) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, illetve meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek helyezhetők el.
(2) A föld feletti villamos vezetékek biztonsági övezete a vezeték mindkét oldalán a szélső, nyugalomban lévő vezetőtől kifelé mérten
-120 kV-on 13,0 -13,0 m
- 20 kV-on belterületen 2,5 - 2,5 m,
- 20 kV-on külterületen 5,0 - 5,0 m,
melyet a szabályozási terv ábrázol.
23. § (1) A város közigazgatási területén új távközlési hálózatot létesíteni, ill. meglévő hálózat rekonstrukcióját elvégezni a 18. § (3) bekezdése szerint elsődlegesen térszín alatti, illetve indokolt esetben légkábeles - kisfeszültségű és közvilágítási, kábel TV - hálózatokkal egy tartószerkezeten történő - elhelyezéssel szabad.
(2) A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, előirt magassági korlátozás betartandó.
(3) A hírközlési, vezeték nélküli (rádiótelefon) létesítmények elhelyezésének lehetőségeit és feltételeit a vonatkozó magasabbrendű jogszabályok szabályozzák.
VIII. Fejezet
ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
24. Általános építési előírások
24. § (1) Feltöltött területek beépítésének feltétele - a magasabb rendű jogszabályok figyelembevételével - részletes talajmechanikai jelentés és környezetföldtani viszonyokat bemutató talajszennyezettség és talajgáz mérését igazoló dokumentáció készítése.
(2) Az építési övezetekben terepszint alatti építmények maximum egy szint mélységig, a talajmechanikai adottságoknak megfelelően, a magasabbrendű jogszabályok szerint létesíthetők.
(3) Lakó és Vegyes övezet telkein terepszint alatti és feletti gépkocsi tároló elhelyezése és helybiztosítása az alábbiakban felsoroltak szerint lehetséges a magasabbrendű jogszabály járművek elhelyezésének szabályait figyelembe véve:
a.) Fő irányelv, hogy az adott övezetben meghatározott fő rendeltetési egység épülettömegén belül rendeltetési egységenként minimum 1 db személygépkocsi tárolót kell elhelyezni
b.) Amennyiben az a) pontban meghatározott személygépkocsi tároló elhelyezése a főrendeltetési egységben nem kerül sor, - a legnagyobb beépítési lehetőséget figyelembe véve az építési helyen belül az övezeti előírások betartásával- rendeltetési egységenként minimum 30m2 beépíthető területet kell biztosítani személygépkocsi tároló és egyéb kiegészítő rendeltetésű épület számára.
c.) Az építési övezetek beépítési számításánál rendeltetési egységenként 30 m2-t figyelembe kell venni.
(4) Gazdasági és Településközponti vegyes övezetek területén- kivéve a Vt-9 övezetet-
bruttó 300 m2-nél nagyobb alapterületű kereskedelmi építmény nem létesíthető vagy ezt meghaladó méretre nem bővíthető.
(5) Telkeken áthaladó vezetékek védőtávolságain belül, valamint a telkek területét érintő védőtávolságokon belül építmény nem helyezhető el.
(6) Antenna és egyéb gépészeti berendezés az utcai homlokzaton nem helyezhető el.
(7) Beépítésre szánt területek saroktelkei közterületi határain épített kerítésének, az utcai kerítésvonalak metszéspontjától mért, minimum 10-10 m-es szakaszaira eső kerítés, a legfeljebb 50 cm magas lábazaton kívüli részét teljesen áttörten (átláthatóan), egybefüggő tömör felület nélkül kell kialakítani.
IX. Fejezet
KATASZTRÓFAVÉDELMI OSZTÁLYBA SOROLÁS ALAPJÁN MEGHATÁROZOTT ELÉGSÉGES VÉDELMI SZINT KÖVETELMÉNYEI
25. § (1) A település külön előírásban meghatározott katasztrófa védelmi besorolásának megfelelő tartalommal elkészített katasztrófa elhárítási - védelmi terv előírásait együttesen kell alkalmazni az országos szabályzatok, valamint a helyi ár- és belvízvédelmi, tűz- és robbanásvédelmi, környezetbiztonsági előírásokkal.
(2) A veszélyességi övezet határát a szabályozási terv ábrázolja.
MÁSODIK RÉSZ
X. Fejezet
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI
25. A lakóterületek övezeteinek (L) általános előírásai
26. § (1) Az övezetben a helyi lakosság alapellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó rendeltetés csak lakórendeltetéssel vegyesen, a szintterület- az összes építményszint bruttó alapterülete- 33%-án létesíthető.
(2) Lakóterületen 10,0 m-nél kisebb szélességű telek nem építhető be.
(3) Az építési telken az építési helyet az egyes övezetek táblázataiban megadott elő-, oldal- és hátsókert méretei szerint kell meghatározni, a magasabb rendű jogszabályok előírásainak betartása mellett.
(4) Az előkert mérete, ha a kialakult állapot indokolja az egyes építési övezetekben megadott értéktől az alábbiak szerint eltérhet:
a.) 3 méter
b.) előkert nélküli
(5) Ha a kialakult telekmélység kisebb, mint 20 m, akkor az utcaképi illeszkedésnek megfelelően az előkert mérete 5 méterről 3 méterre csökkenhet, és a hátsókert minimum 3 méterre csökkenhet.
(6) Oldalhatáron álló beépítés esetén a vonatkozó magasabb rendű jogszabályok előírásainak betartása mellett, amennyiben a telek utcafronti szélessége kisebb, mint 12 m, akkor az oldalhatár mérete minimum 4 m-re csökkenhet.
(7) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épületet nem az oldalhatárra, hanem attól 1,0 m távolságra kell elhelyezni. Amennyiben, az ingatlan méretei megengedik az épület ugyanezen oldalhatárától 3m-re is elhelyezhető. Az épület tetőszerkezete a szomszédos telek fölé nem nyúlhat.
(8) A hátsókertben a kötelező oldalkert megtartásával a hátsó telekhatártól 3,00 m távolságon kívül lakóépület kiegészítő rendeltetését ellátó valamennyi melléképítmény, mosókonyha, nyári konyha, gépkocsi és egyéb tároló épület elhelyezhető.
(9) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények csak az építési helyen belül és az oldalsó telekhatártól mérve legalább 3 m távolságra helyezhetők el:
a.) közműpótló műtárgy,
b.) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
c.) antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
d.) kerti építmény
(10) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények a telken bárhol - építési helyen kívül is- elhelyezhetők:
a.) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b.) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal és legfeljebb 4 m2 hasznos alapterülettel),
c.) kirakatszekrény
(11) Az övezetben az állattartási épületek – a falusias lakóterület kivételével – nem helyezhetők el.
(12) Két vagy többlakásos lakóépületek építése esetén a lakásokat elválasztó épületszerkezetek hangszigetelési követelményeit biztosítani kell.
26. A kisvárosias lakóterületek övezeteinek (Lk) részletes előírásai
27. § (1) Az építési övezetben elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül
a.) kereskedelmi, szolgáltató,
b.) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
c.) kulturális, közösségi szórakoztató
d.) szállás jellegű
e.) igazgatási, iroda
f.) sport
(2) Az Lk-1 jelű építési övezet előírásai:
a.) Beépítési mód: szabadonálló
b.) Az építési telek legkisebb területe (m2): 1000
c.) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 30
d.) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 30
e.) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 10
g.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 50
h.) Szintterületi mutató: 1,5
i.) beépítésnél alkalmazható legkisebb oldalkert (m): 5,0
j.) beépítésnél alkalmazható legkisebb hátsókert (m): 6,0
k.) beépítésnél alkalmazható legkisebb előkert (m): 5,0
l.) A Közműellátás mértéke: teljes
(3) Az övezet területén legfeljebb tizenkét lakásos lakóépület építhető.
27. A kertvárosias lakóterületek övezeteinek (Lke) általános előírásai
28. § (1) Az építési övezetben elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül
a.) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,
b.) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
c.) kulturális,
d.) sport
e.) szállás jellegű
rendeltetést is tartalmazhat.
(2) A kertvárosias lakóövezetben telkenként legfeljebb 3 épület helyezhető el az alábbiak szerint.
a.) 550 teleknégyzetméterig 1 lakóépület (melyben legfeljebb 1 lakás lehet) és 1 kiegészítő rendeltetésű épület,
b.) 550-800 teleknégyzetméter között 1 lakóépület (melyben legfeljebb 1 lakás lehet ) és 2 kiegészítő rendeltetésű épület
c.) 800 teleknégyzetméter feletti teleknagyság esetén vagy
ca.) 1 legfeljebb kétlakásos lakóépület és 2 kiegészítő rendeltetésű épület vagy
cb.) 2 egylakásos lakóépület és 1 kiegészítő rendeltetésű épület
helyezhető el.
(3) A magastetős építmények tetőhajlásszöge: 15-50° között lehet.
(4) Kertvárosias lakóövezet területén, utcafronton tömör kerítés – a
24. § (7) bekezdésének betartása mellett - legfeljebb 2 m-es magassággal létesíthető.
28. A kertvárosias lakóterületek övezeteinek (Lke) részletes előírásai
29. § (1) Az Lke-1 jelű építési övezet előírásai:
a.) Beépítési mód: oldalhatáron álló
b.) Az építési telek legkisebb területe (m2): 550
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%): 30
d.) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 30
e.) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 5,5
g.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 50
h.) Szintterületi mutató: 0,8
i.) beépítésnél alkalmazható legkisebb oldalkert (m): 5,0
j.) beépítésnél alkalmazható legkisebb hátsókert (m): 6,0
k.) beépítésnél alkalmazható legkisebb előkert (m): 5,0
l.) A Közműellátás mértéke: teljes
(2) Az övezet területén legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető.
30. § (1) Az Lke-2 jelű építési övezet előírásai:
a.) Beépítési mód: szabadonálló
b.) Az építési telek legkisebb területe (m2): 720
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%): 30
d.) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 30
e.) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 5,5
g.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 50
h.) Szintterületi mutató: 0,8
i.) beépítésnél alkalmazható legkisebb oldalkert (m): 3,0
j.) beépítésnél alkalmazható legkisebb hátsókert (m): 6,0
k.) beépítésnél alkalmazható legkisebb előkert (m): 5,0
l.) A Közműellátás mértéke: teljes
(2) Az övezet területén legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető.
31. § (1) Az Lke-3 jelű építési övezet előírásai:
a.) Beépítési mód: szabadonálló
b.) Az építési telek legkisebb területe (m2): 450
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%): 30
d.) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 30
e.) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 5,5
g.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 50
h.) Szintterületi mutató: 0,5
i.) beépítésnél alkalmazható legkisebb oldalkert (m): 3,0
j.) beépítésnél alkalmazható legkisebb hátsókert (m): 6,0
k.) beépítésnél alkalmazható legkisebb előkert (m): 5,0
l.) A Közműellátás mértéke: teljes
(2) Az övezet területén legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető.
32. § (1) Az Lke-4 jelű építési övezet előírásai:
a.) Beépítési mód: ikres
b.) Az építési telek legkisebb területe (m2): 450
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%): 30
d.) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 30
e.) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 5,5
g.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 50
h.) Szintterületi mutató: 0,8
i.) beépítésnél alkalmazható legkisebb oldalkert (m): 3,0
j.) beépítésnél alkalmazható legkisebb hátsókert (m): 6,0
k.) beépítésnél alkalmazható legkisebb előkert (m): 5,0
l.) A Közműellátás mértéke: teljes
(2) Az övezet területén legfeljebb egylakásos lakóépület építhető.
33. § (1) Az Lke-5 jelű építési övezet előírásai:
a.) Beépítési mód: zártsorú
b.) Az építési telek legkisebb területe (m2): 450
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%): 30
d.) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 30
e.) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 5,5
g.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 50
h.) Szintterületi mutató: 0,8
i.) beépítésnél alkalmazható legkisebb oldalkert (m): ---
j.) beépítésnél alkalmazható legkisebb hátsókert (m): 10,0
k.) beépítésnél alkalmazható legkisebb előkert (m): 5,0
l.) A Közműellátás mértéke: teljes
(2) Az övezet területén legfeljebb egylakásos lakóépület építhető.
29. A falusias lakóterületek övezeteinek (Lf) általános előírásai
34. § (1) Az építési övezetben elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül:
a.) lakó,(legfeljebb kétlakásos)
b.) mező és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú
c.) kereskedelmi, szolgáltató,
d.) szállás jellegű
e.) igazgatási, iroda
f.) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
g.) kulturális,közösségi szórakoztató
h.) sport célú
rendeltetést is tartalmazhat.
(2) Az övezet telkein lakó rendeltetéstől eltérő épület kizárólag lakórendeltetéssel együtt helyezhető el.
(3) A falusias lakóövezetben telkenként legfeljebb 3 épület helyezhető el az alábbiak szerint.
a.) 550 teleknégyzetméterig, 1 lakóépület (melyben legfeljebb 1 lakás lehet) és 1 kiegészítő rendeltetésű épület,
b.) 550-800 teleknégyzetméter között 1 lakóépület (melyben legfeljebb 1 lakás lehet) és 2 kiegészítő rendeltetésű épület
c.) 800 teleknégyzetméter feletti teleknagyság esetén, vagy
ca.) 1 legfeljebb kétlakásos lakóépület, és 2 kiegészítő rendeltetésű épület vagy
cb.) 2 egylakásos lakóépület, és 1 kiegészítő rendeltetésű épület
helyezhető el.
(4) Az övezetben csak magastetős építmények létesíthetők, melyek tetőhajlásszöge: 15-50° között lehet.
30. A falusias lakóterületek övezeteinek (Lf) részletes előírásai
35. § (1) Az Lf-1 jelű építési övezet előírásai:
a.) Beépítési mód: szabadonálló
b.) Az építési telek legkisebb területe (m2): 1000
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%): 30
d.) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 30
e.) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 5,5
g.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 50
h.) Szintterületi mutató: 0,8
i.) beépítésnél alkalmazható legkisebb oldalkert (m): 3,0
j.) beépítésnél alkalmazható legkisebb hátsókert (m): 6,0
k.) beépítésnél alkalmazható legkisebb előkert (m): 5,0
l.) A Közműellátás mértéke: teljes
36. § (1) Az Lf-2 jelű építési övezet előírásai:
a.) Beépítési mód: oldalhatáron álló
b.) Az építési telek legkisebb területe (m2): 800
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%): 30
d.) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 30
e.) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 5,5
g.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 50
h.) Szintterületi mutató: 1,0
i.) beépítésnél alkalmazható legkisebb oldalkert (m): 5,0
j.) beépítésnél alkalmazható legkisebb hátsókert (m): 6,0
k.) beépítésnél alkalmazható legkisebb előkert (m): 5,0
l.) A Közműellátás mértéke: teljes
31. A településközpont területek (Vt) építési övezeteinek általános előírásai
37. § (1) Az építési övezetben elhelyezhető épület a - lakó rendeltetésen kívül-:
a.) igazgatási, iroda
b.) kereskedelmi, szolgáltató, szállás
c.) a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges egyéb közösségi szórakoztató
d.) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
e.) kulturális, közösségi szórakoztató
f.) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(2) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények csak az építési helyen belül és az oldalsó telekhatártól mérve legalább 3 m távolságra helyezhetők el, amennyiben az övezeti előírás ettől eltérően nem rendelkezik:
a.) közműpótló műtárgy,
b.) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
c.) antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
d.) kerti építmény.
(3) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények a telken bárhol - építési helyen kívül is- elhelyezhetők:
a.) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b.) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal és legfeljebb 4 m2 hasznos alapterülettel),
c.) kirakatszekrény,
(4) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épületet nem az oldalhatárra, hanem attól 1,0 m távolságra kell elhelyezni. Amennyiben, az ingatlan méretei megengedik az épület ugyanezen oldalhatárától 3m-re is elhelyezhető. Az épület tetőszerkezete a szomszédos telek fölé nem nyúlhat.
(5) Az övezet területén telkenként legfeljebb 3 épület helyezhető el.
(6) A nem lakó rendeltetésű településközponti vegyes területek előkertje nem keríthető le, ahol a kialakult állapotot figyelembe véve ez lehetséges. Ezen a területen parkolás céljára helyet kell biztosítani, amennyiben az övezeti előírás ettől eltérően nem rendelkezik.
(7) Településközpont övezet területén legfeljebb 2,0 m magas áttört kerítéssel keríthető le. A lábazat a magasság maximum 30%-a lehet. A lábazat feletti szerkezetnek minimum 70%-os áttörtségűnek kell lennie.
(8) Az övezet telkein csak az ott folytatott tevékenységhez kötődő hirdetőtábla helyezhető el.
32. A településközpont vegyes területek (Vt) építési övezeteinek részletes előírásai
38. §4 (1) A Vt-1 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadonálló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2): .......................................................... kialakult
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%): ....................................... 45
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 45
e) A terepszint alatti beépítettség helye .............................................. építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): ................................. 10
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): ................................. 20
h) Szintterületi mutató: 2,4
l) A Közműellátás mértéke: teljes
(2) A 37. § (5) bekezdés előírásától eltérően az építési övezet területén a telkenként elhelyezhető épületek száma nincs korlátozva.
39. § (1) A Vt-2 jelű építési övezet előírásai:
a.) Beépítési mód: oldalhatáron álló
b.) Az építési telek legkisebb területe (m2): 700
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%): 45
d.) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 45
e.) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 7,5
g.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 30
h.) Szintterületi mutató: 2,0
i.) beépítésnél alkalmazható legkisebb oldalkert (m): 6,5
j.) beépítésnél alkalmazható legkisebb hátsókert (m): 6,0
k.) beépítésnél alkalmazható legkisebb előkert (m): 5,0
l.) A Közműellátás mértéke: teljes
(2) Az övezet területén lakó rendeltetésű épületek elhelyezése esetén az alábbi előírások tartandók be:
a.) beépítés legnagyobb megengedett mértéke: 30 %
b.) szintterületi mutató legnagyobb megengedett mértéke:0,8
c.) zöldfelület legkisebb mértéke: 50 %
d.) oldalkert legkisebb mértéke: 5,0 m
e.) a legnagyobb megengedett építménymagasság: 5,5 m.
(3) Az övezet területén maximum 2 lakás helyezhető el, amelyek 800 m2 teleknagyság felett önálló épületbe is elhelyezhetők.
40. § (1) A Vt-3 jelű építési övezet előírásai:
a.) Beépítési mód: zártsorú
b.) Az építési telek legkisebb területe (m2): 700
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%): 45
d.) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 45
e.) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 7,5
g.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 25
h.) Szintterületi mutató: 1,4
i.) beépítésnél alkalmazható legkisebb oldalkert (m): ---
j.) beépítésnél alkalmazható legkisebb hátsókert (m): 6,0
k.) beépítésnél alkalmazható legkisebb előkert (m): 0,0
l.) A Közműellátás mértéke: teljes
(2) Az övezet területén lakótól eltérő rendeltetés elhelyezése esetén az alábbi előírások tartandók be:
a.) lakótól eltérő rendeltetés az épület szintterületének az összes építményszint bruttó alapterületének legfeljebb 66%-án, az épületek földszintjén helyezhető el,
b.) ha a kialakult lakótól eltérő rendeltetés 66 %-tól magasabb mértékű, akkor az újjáépítésnél a kialakult eltérő rendeltetés mértéke tartható.
c.) Az övezet területén maximum 2 lakás helyezhető el, amelyek 800 m2 teleknagyság felett önálló épületbe is elhelyezhetők.
41. § (1) A Vt-4 jelű építési övezet előírásai:
a.) Beépítési mód: oldalhatáron álló
b.) Az építési telek legkisebb területe (m2): 700
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%): 40
d.) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 40
e.) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 5,5
g.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 30
h.) Szintterületi mutató: 1,0
i.) beépítésnél alkalmazható legkisebb oldalkert (m): 5,0
j.) beépítésnél alkalmazható legkisebb hátsókert (m): 6,0
k.) beépítésnél alkalmazható legkisebb előkert (m): 5,0
l.) A Közműellátás mértéke: teljes
(2) Az övezet területén maximum 2 lakás helyezhető el, amelyek 800 m2 teleknagyság felett önálló épületbe is elhelyezhetők.
42. § (1) A Vt-5 jelű építési övezet előírásai:
a.) Beépítési mód: oldalhatáron álló
b.) Az építési telek legkisebb területe (m2): 700
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%): 45
d.) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 45
e.) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 7,5
g.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 30
h.) Szintterületi mutató: 1,4
i.) beépítésnél alkalmazható legkisebb oldalkert (m): 6,0
j.) beépítésnél alkalmazható legkisebb hátsókert (m): 6,0
k.) beépítésnél alkalmazható legkisebb előkert (m): 5,0
l.) A Közműellátás mértéke: teljes
(2) Az övezet területén lakótól eltérő rendeltetés elhelyezése esetén az alábbi előírások tartandók be:
a.) lakótól eltérő rendeltetés az épület szintterületének legfeljebb az összes építményszint bruttó alapterületének 66%-án, az épületek földszintjén helyezhető el,
b.) ha a kialakult lakótól eltérő rendeltetés 66 %-tól magasabb mértékű, akkor az újjáépítésnél a kialakult eltérő rendeltetés mértéke tartható.
(3) Az övezet területén maximum 2 lakás helyezhető el, amelyek 800 m2 teleknagyság felett önálló épületbe is elhelyezhetők.
43. § (1) A Vt-6 jelű építési övezet előírásai:
a.) Beépítési mód: zártsorú
b.) Az építési telek legkisebb területe (m2): 1000
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%): 45
d.) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 45
e.) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 6,0
g.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb építménymagasság (m): 3,0
h.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 30
i.) Szintterületi mutató: 0,8
j.) beépítésnél alkalmazható legkisebb oldalkert (m): -
k.) beépítésnél alkalmazható legkisebb hátsókert (m): 6,0
l.) beépítésnél alkalmazható legkisebb előkert (m): 0
m.) A Közműellátás mértéke: teljes
(2) Az övezet területén maximum 2 lakás helyezhető el, amelyek 800 m2 teleknagyság felett önálló épületbe is elhelyezhetők.
44. § (1) A Vt-7 jelű építési övezet előírásai:
a.) Beépítési mód: szabadonálló
b.) Az építési telek legkisebb területe (m2): 700
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%): 30
d.) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 30
e.) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 6,0
g.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 40
h.) Szintterületi mutató: 0,8
i.) beépítésnél alkalmazható legkisebb oldalkert (m): 3,0
j.) beépítésnél alkalmazható legkisebb hátsókert (m): 6,0
k.) beépítésnél alkalmazható legkisebb előkert (m): 5,0
l.) A Közműellátás mértéke: teljes
(2) Az övezet területén lakótól eltérő rendeltetés elhelyezése esetén az alábbi előírások tartandók be:
a.) lakótól eltérő rendeltetés az épület szintterületének legfeljebb az összes építményszint bruttó alapterületének 66%-án, az épületek földszintjén helyezhető el,
b.) ha kialakult lakótól eltérő rendeltetés 66 %-tól magasabb mértékű, akkor az újjáépítésnél a kialakult eltérő rendeltetés mértéke tartható.
(3) Az övezet területén maximum 2 lakás helyezhető el, amelyek 800 m2 teleknagyság felett önálló épületbe is elhelyezhetők.
45. § (1) A Vt-8 jelű építési övezet előírásai:
a.) Beépítési mód: szabadonálló
b.) Az építési telek legkisebb területe (m2): 1000
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%): 45
d.) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 45
e.) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 8,0
g.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 30
h.) Szintterületi mutató: 1,0
i.) beépítésnél alkalmazható legkisebb oldalkert (m): 6,0
j.) beépítésnél alkalmazható legkisebb hátsókert (m): 6,0
k.) beépítésnél alkalmazható legkisebb előkert (m): 10
l.) A Közműellátás mértéke: teljes
46. § (1) A Vt-9 jelű építési övezet előírásai:
a.) Beépítési mód: szabadonálló
b.) Az építési telek legkisebb területe (m2): 2000
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%): 40
d.) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 40
e.) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 5,5
g.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 20
h.) Szintterületi mutató: 1,0
i.) beépítésnél alkalmazható legkisebb oldalkert (m): 5,0
j.) beépítésnél alkalmazható legkisebb hátsókert (m): 5,0
k.) beépítésnél alkalmazható legkisebb előkert (m): 5,0
l.) A Közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezet telkein elhelyezhető épületek homlokzatának anyaghasználata során törekedni kell a természetes anyagok alkalmazására.
(3) Az építési övezet épületeinek homlokzatát tagoltan kell kialakítani.
(4) Az övezetben alábbiak nem helyezhetők el:
a.) a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges egyéb közösségi szórakoztató-
b.) lakó-
c.) hitéleti, nevelési, oktatási, szociális -
d.) sport -
e.) szállás -
épület.
47. § (1) A Vt-10 jelű építési övezet előírásai:
a.) Beépítési mód: szabadonálló
b.) Az építési telek legkisebb területe (m2): 1000
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%): 45
d.) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 45
e.) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 8,0
g.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 20
h.) Szintterületi mutató: 1,0
i.) beépítésnél alkalmazható legkisebb oldalkert (m): 6,0
j.) beépítésnél alkalmazható legkisebb hátsókert (m): 6,0
k.) beépítésnél alkalmazható legkisebb előkert (m): 10
l.) A Közműellátás mértéke: teljes
(2) Az övezetben melléképület nem építhető.
(3) Az övezetben a fő rendeltetési egységet kiegészítő rendeltetések a főépületben helyezhetők el.
(4) Az övezetben elhelyezhető épületek száma az alábbi:
a.) 3000 m2 területnagyságnál kisebb telken legfeljebb 2 épület,
b.) 3000 m2 feletti területnagyságú telken legfeljebb 3 épület.
(5) Az övezetben elhelyezhető lakások száma az alábbi:
a.) 1000 m2 telken legfeljebb 4 lakás,
b.) 1000 m2 területnagyság feletti telken, a
c.) pontban meghatározottakon túl 500 telek-négyzetméterenként, további 1 lakás elhelyezhető.
(6) Az övezet területén lakó rendeltetés elhelyezése esetén az alábbi előírások tartandók be:
a.) Beépítés legnagyobb megengedett mértéke: 30%.
b.) Szintterületi mutató legnagyobb megengedett mértéke: 0,8.
c.) Zöldfelület legkisebb mértéke: 50%.
d.) Oldalkert legkisebb mértéke: 5,0 m.
e.) Legnagyobb megengedett építménymagasság: 5,5 m.
(7) A telken elhelyezésre kerülő lakásszám 50%-ának mértékéig a gépkocsi tárolást a főépületen belül kell megoldani, kivéve 1 lakás elhelyezése esetén. Amennyiben az eredmény törtszám, a gépkocsi- tárolóhely számának meghatározása lefelé kerekítéssel határozandó meg.
(1) A Vt-11 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2): 1200
c) Az építésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%): 45
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 45
e) A terepszint alatti beépítettség helye: építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 8,0
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 20
h) Szintterületi mutató 1,4
i) A beépítésnél alkalmazható legkisebb oldalkert (m): 6,0
j) A beépítésnél alkalmazható legkisebb hátsókert (m): 6,0
k) A beépítésnél alkalmazható legkisebb előkert (m): 5
l) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Közmű létesítmények a telken bárhol – építési helyen kívül is – elhelyezhetőek.
33. A gazdasági területek (Gksz) építési övezeteinek általános előírásai
48. § (1) Nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységet szolgáló építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben az alábbi rendeltetésű épületek helyezhetők el:
a.) raktározás
b.) kereskedelmi szolgáltató
c.) nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú
d.) igazgatási, egyéb iroda,
e.) 9parkolóház, kereskedelmi célú, közforgalmú üzemanyagtöltő (csak részletes szabályozási terv alapján),
f.) sport, egyéb közösségi szórakoztató épület (lakóterülettől min. 200 m távolságra),
g.) gazdasági tevékenységi célú épületen belül, a tulajdonos, a használó illetve a személyzet számára szolgáló lakás (legfeljebb egy lakás),
h.) közműépítmény
(3) A Gksz építési övezetekben az alábbi melléképítmények helyezhetők el, kivéve, ha az egyes építési övezetek részletes előírásai másként határozzák meg:
a.) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b.) közműpótló műtárgy,
c.) hulladéktartály-tároló,
d.) önálló - épülettől különálló - kirakatszekrény,
e.) kerti építmény,
f.) folyadék- és gáztároló,
g.) antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
h.) Legfeljebb 20 m2beépített alapterületű egyszintes portaépület.
(4) Az újonnan gazdasági övezetté váló területeken építési övezetben az elő, oldal és hátsókert legkisebb mélységét a magasabb rendű jogszabályok vonatkozó előírásai szerint kell kialakítani, kivéve ahol ezt az övezeti előírás és a szabályozási terv másképp határozza meg.
(5) Ha a gazdasági terület lakó, különleges vagy vegyes területtel határos, akkor a szomszédos lakó, különleges - vagy területek felé, a gazdasági övezetbe tartozó építési telek területén, a telekhatárok mentén, összefüggő, többszintes védő zöldsávot kell kialakítani, melynek minimális szélessége 5 m, kivéve, ha a szabályozási terv másként rendelkezik.
(6) Az övezet telkein csak az ott folytatott tevékenységhez kötődő hirdetőtábla helyezhető el.
(7) Az övezetben technológiai okokból szükséges építmények építése céljára, az övezetben megadott épületmagasság tól el lehet térni az alábbiak szerint:
a.) antenna, víztorony, esetén: 40,0 m.
b.) kémény, világító berendezés, anyagtároló siló, hirdetőoszlop: 20,0 m.
34. Gazdasági területek építési övezeteinek részletes előírásai
49. § (1)10 A Gksz-1 és Gksz 1*jelű építési övezet előírásai:
a.) Beépítési mód szabadon álló
b.) Az építési telek legkisebb területe (m2) 1500
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) 45
d.) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 45
e.) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 6,0
g.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 20
h.) Szintterületi mutató 0,8
i.) beépítésnél alkalmazható legkisebb oldalkert (m): 3,0
j.) beépítésnél alkalmazható legkisebb hátsókert (m): 6,0
k.) beépítésnél alkalmazható legkisebb előkert (m): 5,0
l.) A Közműellátás mértéke: teljes
(2) Gksz-1*jelű építési övezetben a kialakítható telek legkisebb szélessége 25 m
50. § (1) A Gksz-2 jelű építési övezet előírásai
a.) Beépítési mód szabadon álló
b.) Az építési telek legkisebb területe (m2) 4000
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) 45
d.) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 45
e.) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 10,0
g.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 20
h.) Szintterületi mutató 0,6
i.) beépítésnél alkalmazható legkisebb oldalkert (m): 5,0
j.) beépítésnél alkalmazható legkisebb hátsókert (m): 6,0
k.) beépítésnél alkalmazható legkisebb előkert (m): 5,0
l.) A Közműellátás mértéke: teljes
51. § (1) A Gksz-3 jelű építési övezet előírásai
a.) Beépítési mód szabadon álló
b.) Az építési telek legkisebb területe (m2) 2000
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) 45
d.) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 45
e.) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 10,0
g.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 20
h.) Szintterületi mutató 1,0
i.) beépítésnél alkalmazható legkisebb oldalkert (m): 7,0
j.) beépítésnél alkalmazható legkisebb hátsókert (m): 7,0
k.) beépítésnél alkalmazható legkisebb előkert (m): 10,0
l.) A Közműellátás mértéke: teljes
52. § (1) A Gksz-4/a jelű építési övezet előírásai:
a.) Beépítési mód szabadon álló
b.) Az építési telek legkisebb területe (m2) 9500
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) 45
d.) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 45
e.) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 20,0
g.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 20
h.) Szintterületi mutató 1,5
i.) beépítésnél alkalmazható legkisebb oldalkert (m): 10
j.) beépítésnél alkalmazható legkisebb hátsókert (m): 10
k.) beépítésnél alkalmazható legkisebb előkert (m): 10
l.) A Közműellátás mértéke: teljes
53. § (1) A Gksz-4/b jelű építési övezet előírásai:
a.) Beépítési mód szabadon álló
b.) Az építési telek legkisebb területe (m2) 9500
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) 50
d.) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 50
e.) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 20
g.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 20
h.) Szintterületi mutató 1,5
i.) beépítésnél alkalmazható legkisebb oldalkert (m): 10,0
j.) beépítésnél alkalmazható legkisebb hátsókert (m): 10,0
k.) beépítésnél alkalmazható legkisebb előkert (m): 10,0
l.) A Közműellátás mértéke: teljes
53/A. §11 (1) A Gksz-4/c jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód szabadon álló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2) 9500
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) 25
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 25
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 12
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 20
h) Szintterületi mutató 1,5
i) beépítésnél alkalmazható legkisebb oldalkert (m): 10,0
j) beépítésnél alkalmazható legkisebb hátsókert (m): 10,0
k) beépítésnél alkalmazható legkisebb előkert (m): 10,0
l) A Közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezet területén -a rendelet 48. § (2) bekezdésben felsorolt rendeltetéseken kívül 1 db önálló rendeltetési egységként munkásszállás is elhelyezhető.
54. § (1) A Gksz-5 jelű építési övezet előírásai
a.) Beépítési mód szabadon álló
b.) Az építési telek legkisebb területe (m2) 2000
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) 45
d.) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 45
e.) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 8,0
g.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 20
h.) Szintterületi mutató 1,5
i.) beépítésnél alkalmazható legkisebb oldalkert (m): 4,0
j.) beépítésnél alkalmazható legkisebb hátsókert (m): 7,0
k.) beépítésnél alkalmazható legkisebb előkert (m): 5,0
l.) A Közműellátás mértéke: teljes
55. § (1)12 A Gksz-6 és Gsz-6*jelű építési övezet előírásai:
a.) Beépítési mód szabadon álló
b.) Az építési telek legkisebb területe (m2) 3000
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) 45
d.) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 45
e.) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 6,5
g.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 25
h.) Szintterületi mutató 1,0
i.) beépítésnél alkalmazható legkisebb oldalkert (m): 6,0
j.) beépítésnél alkalmazható legkisebb hátsókert (m): ---
k.) beépítésnél alkalmazható legkisebb előkert (m): 10
l.) A Közműellátás mértéke: teljes
(2) A Gksz-6*jelű építési övezetben a kialakítható telek legkisebb szélessége 30 m.
(3) A Gksz-6*jelű építési övezetben a kialakítható magánút legkisebb szélessége 16 m.
(4) A Gksz-6*jelű építési övezetben levő építési telek közterületi feltárása csak abban az esetben történhet a Kisfaludy utcáról vagy a 0132/10 hrsz-ú útról, ha az építési telek más közterületi kapcsolattal nem rendelkezik és egyéb magánútról sem tárható fel.
56. § (1) A Gksz-7 jelű építési övezet előírásai:
a.) Beépítési mód szabadon álló
b.) Az építési telek legkisebb területe (m2) 1200
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) 45
d.) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 45
e.) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 6,0
g.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 25
h.) Szintterületi mutató 1,0
i.) beépítésnél alkalmazható legkisebb oldalkert (m): 6,0
j.) beépítésnél alkalmazható legkisebb hátsókert (m): 6,0
k.) beépítésnél alkalmazható legkisebb előkert (m): 5,0
l.) A Közműellátás mértéke: teljes
57. § (1) A Gksz-8 jelű építési övezet előírásai:
a.) Beépítési mód szabadon álló
b.) Az építési telek legkisebb területe (m2) 10000
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) 45
d.) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 45
e.) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 10,0
g.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 25
h.) Szintterületi mutató 1,0
i.) beépítésnél alkalmazható legkisebb oldalkert (m): **
j.) beépítésnél alkalmazható legkisebb hátsókert (m): -
k.) beépítésnél alkalmazható legkisebb előkert (m): 10
l.) A Közműellátás mértéke: teljes
(5) Kizárólag technológiai okokból megengedett legnagyobb építménymagasság 14 m.
**Az oldalkert szélessége a szabályozási terv szerint, az utak védőtávolságának vonala az oldalkerti határvonalnak felel meg.
58. § (1) A Gksz-9 jelű építési övezet előírásai:
a.) Beépítési mód szabadon álló
b.) Az építési telek legkisebb területe (m2) 4000
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) 50
d.) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 50
e.) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 20,0
g.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 20
h.) Szintterületi mutató 1,5
i.) beépítésnél alkalmazható legkisebb oldalkert (m): 10
j.) beépítésnél alkalmazható legkisebb hátsókert (m): 10
k.) beépítésnél alkalmazható legkisebb előkert (m): 10
l.) A Közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben az alábbi rendeltetésű épületek nem helyezhetők el:
a.) parkolóház, üzemanyagtöltő
b.) sport, egyéb közösségi szórakoztató épület
c.) gazdasági tevékenységi célú épületen belül, a tulajdonos, a használó illetve a személyzet számára szolgáló lakás
(3) Az övezetben kialakult szálláshely rendeltetésű épületek fenntarthatók.
59. § (1) A Gksz-10 jelű építési övezet előírásai:
a.) Beépítési mód szabadon álló
b.) Az építési telek legkisebb területe (m2) 1500
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) 45
d.) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 45
e.) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 7,5
g.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 40
h.) Szintterületi mutató 0,8
i.) beépítésnél alkalmazható legkisebb oldalkert (m): 4,0
j.) beépítésnél alkalmazható legkisebb hátsókert (m): 10,0
k.) beépítésnél alkalmazható legkisebb előkert (m): 10,0
l.) A Közműellátás mértéke: teljes
(2) Új beépítés esetén jelen rendelet mellékletét képező szabályozási tervlapja szerinti, kötelező zöldfelületi területsávban háromszintes növénytelepítést (fa, cserje, gyep) kell kialakítani az építmények használatbavételéig.
60. § (1) A Gksz-11 jelű építési övezet előírásai:
a.) Beépítési mód szabadon álló
b.) Az építési telek legkisebb területe (m2) 4000
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) 45
d.) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 45
e.) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 15,0
g.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 20
h.) Szintterületi mutató 1,0
i.) beépítésnél alkalmazható legkisebb oldalkert (m): 10,0
j.) beépítésnél alkalmazható legkisebb hátsókert (m): 10,0
k.) beépítésnél alkalmazható legkisebb előkert (m): 10,0
l.) A Közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben a rendelet
48. § (2) bekezdésben felsorolt rendeltetéseken kívül szálláshely
rendeltetésű munkásszálló épületek is elhelyezhetők a fő rendeltetési egységet kiegészítő rendeltetésként, melyeknek minimum az „A” kategóriájú pihenőház – minősítésnek meg kell felelniük.
(3) Az övezetben elhelyezhető szálláshely kiegészítő rendeltetésű munkásszálló épületek maximum 10 méteres épületmagassággal és maximum 100 férőhellyel alakíthatók ki.
(4) A munkásszálló kiegészítő rendeltetésként történő elhelyezése az övezet beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség mértékének 20 %-át nem haladhatja meg.
61. § (1) A Gksz-12 jelű építési övezet előírásai:
a.) Beépítési mód szabadon álló
b.) Az építési telek legkisebb területe (m2) 3000
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) 50
d.) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 50
e.) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 10,0
g.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 25
h.) beépítésnél alkalmazható legkisebb oldalkert (m): 5,0
i.) beépítésnél alkalmazható legkisebb hátsókert (m): 10,0
j.) beépítésnél alkalmazható legkisebb előkert (m): 5,0
k.) A Közműellátás mértéke: teljes
62. § (1) A Gksz-13 jelű építési övezet előírásai:
a.) Beépítési mód szabadon álló
b.) Az építési telek legkisebb területe (m2) 2500
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) 45
d.) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 45
e.) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 6,0
g.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 25
h.) beépítésnél alkalmazható legkisebb oldalkert (m): 5,0
i.) beépítésnél alkalmazható legkisebb hátsókert (m): 6,0
j.) beépítésnél alkalmazható legkisebb előkert (m): 5,0
k.) A Közműellátás mértéke: teljes
63. § (1) A Gksz-14 jelű építési övezet előírásai:
a.) Beépítési mód szabadon álló
b.) Az építési telek legkisebb területe (m2) 50000
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) 40
d.) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 40
e.) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 17,0
g.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 25
h.) Szintterületi mutató 0,6
i.) A Közműellátás mértéke: teljes
(2) Az elő és oldalkert méretét a szabályozási terv szerint, a közutak védőtávolsága határozza meg.
64. § (1) A Gksz-15 jelű építési övezet előírásai:
a.) Beépítési mód szabadon álló
b.) Az építési telek legkisebb területe (m2) 50000
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) 40
d.) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 40
e.) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 30,0
g.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 25
h.) Szintterületi mutató 0,6
i.) A Közműellátás mértéke: teljes
(2) Az elő és oldalkert méretét a szabályozási terv szerint, a közutak védőtávolsága határozza meg.
65. § (1) A Gksz-16 jelű építési övezet előírásai:
a.) Beépítési mód szabadon álló
b.) Az építési telek legkisebb területe (m2) ---
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) 50
d.) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 50
e.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) ---
f.) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
g.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 20
h.) A Közműellátás mértéke: teljes
A Gksz-17 jelű építési övezet előírásai:
a.) Beépítési mód szabadon álló
b.) Az építési telek legkisebb területe (m2) 2500
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) 50
d.) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 50
e.) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 12,0
g.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 25
h.) Szintterületi mutató 1,5
i.) beépítésnél alkalmazható legkisebb oldalkert (m): 6
j.) beépítésnél alkalmazható legkisebb hátsókert (m): 6
k.) beépítésnél alkalmazható legkisebb előkert (m): 5
l.) a közműellátás mértéke: teljes
66. § (1) A Gip-1 jelű építési övezet előírásai:
a.) Beépítési mód szabadon álló
b.) Az építési telek legkisebb területe (m2) 1000
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) 35
d.) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 35
e.) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 6,0
g.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 25
h.) Szintterületi mutató 0,5
i.) A Közműellátás mértéke: teljes
(2) Az elő, oldal és hátsókert méretét a szabályozási terv határozza meg.
(3) Az építési övezetben az alábbi rendeltetésű épületek helyezhetők el:
a.) raktározás
b.) nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú
c.) igazgatási, egyéb iroda,
d.) parkolóház, üzemanyagtöltő (csak részletes szabályozási terv alapján),
e.) gazdasági tevékenységi célú épületen belül, a tulajdonos, a használó illetve a személyzet számára szolgáló lakás (legfeljebb egy lakás),
f.) közműépítmény
(4) Gip építési övezetekben az alábbi melléképítmények helyezhetők el, kivéve, ha az egyes építési övezetek részletes előírásai másként határozzák meg:
a.) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b.) közműpótló műtárgy,
c.) hulladéktartály-tároló,
d.) önálló - épülettől különálló - kirakatszekrény,
e.) kerti építmény,
f.) folyadék- és gáztároló,
g.) antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
h.) Legfeljebb 20 m2beépített alapterületű egyszintes portaépület.
35. Különleges területek (K) építési övezeteinek általános előírásai
67. § (1) Az építési övezet területén az előkert mélysége minimum 5 méter.
(2) A területek nem beépíthető és szilárd burkolattal nem fedett területeit többszintes növényállományú (fa, cserje, gyep) zöldfelületként kell kialakítani.
(3) Az övezet telkein csak az ott folytatott tevékenységhez kötődő hirdetőtábla helyezhető el.
36. Különleges területek építési övezeteinek részletes előírásai
68. § (1) A KT-1 jelű építési övezet (temető) előírásai
a.) Beépítési mód szabadon álló
b.) Az építési telek legkisebb területe (m2) kialakult (K)
c.) Az építési telek legkisebb szélessége (m) kialakult (K)
d.) Az építési telek legkisebb mélysége (m) kialakult (K)
e.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) 10,0
f.) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 10
g.) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
h.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m):
- temetőkápolna, harang- és jeltorony esetén 10 m
- kripta és egyéb épületek esetén 3m
i.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 50
j.) beépítésnél alkalmazható legkisebb oldalkert (m): 10,0
k.) beépítésnél alkalmazható legkisebb hátsókert (m): 10,0
l.) beépítésnél alkalmazható legkisebb előkert (m): 10,0
m.) A Közműellátás mértéke: részleges
(2) Hagyományos temetkezés céljára új sírkert a temető telekhatárától 30 m-re alakítható ki. Urnás temetkezés céljára építmény a telekhatártól 10 m-re helyezhető el.
(3) Az építési övezetben temető alakítható ki, tartható fenn és az azt kiegészítő rendeltetésű épület, építmény helyezhető el.
(4) A kriptaépület legnagyobb alapterülete maximum 10 m2.
(5) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a.) közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy,
b.) hulladéktartály-tároló,
c.) önálló - épülettől különálló - kirakatszekrény,
d.) kerti építmény, a tűzrakóhely kivételével,
e.) antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
69. § (1) A KT-2 jelű építési övezet (Némediszőlő temető) előírásai
a.) Beépítési mód szabadon álló
b.) Az építési telek legkisebb területe (m2) kialakult (K)
c.) Az építési telek legkisebb szélessége (m) kialakult (K)
d.) Az építési telek legkisebb mélysége (m) kialakult (K)
e.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) 10,0
f.) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 10
g.) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
h.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 5,0
i.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 40
j.) beépítésnél alkalmazható legkisebb oldalkert (m): kialakult (K)
k.) beépítésnél alkalmazható legkisebb hátsókert (m): kialakult (K)
l.) beépítésnél alkalmazható legkisebb előkert (m): kialakult (K)
m.) A Közműellátás mértéke: részleges
(2) Az építési övezetben a temető tartható fenn.
70. § (1) A KSp-1 jelű építési övezet (sportterület) előírásai:
a.) Beépítési mód Ikres
b.) Az építési telek legkisebb területe (m2) 10000
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) 30
d.) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 30
e.) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 12
g.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 40
h.) Szintterületi mutató 1,4
i.) beépítésnél alkalmazható legkisebb oldalkert (m): *6,0
j.) beépítésnél alkalmazható legkisebb hátsókert (m): 6,0
k.) beépítésnél alkalmazható legkisebb előkert (m): 5,0
l.) A Közműellátás mértéke: teljes
*kivéve: építési övezet közös határán az oldalkert 0 m.
(2) Az építési övezetben az alábbi rendeltetésű épületek helyezhetők el:
a.) sport
b.) legfeljebb a beépített alapterület 50%-ig kiterjedő kereskedelmi, szolgáltató
c.) legfeljebb a beépített alapterület 50%-ig kiterjedő egészségügyi
d.) legfeljebb a beépített alapterület 50%-ig kiterjedő kulturális
e.) legfeljebb a beépített alapterület 50%-ig szállás jellegű
f.) a tulajdonos, a használó illetve a személyzet számára szolgáló lakás (legfeljebb egy lakás).
71. § (1) A KOkt-1 jelű építési övezet (oktatási terület) előírásai:
a.) Beépítési mód szabadon álló
b.) Az építési telek legkisebb területe (m2) 4000
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) 30
d.) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 30
e.) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 9,0
g.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 50
h.) Szintterületi mutató 1,0
i.) beépítésnél alkalmazható legkisebb oldalkert (m): 5,0
j.) beépítésnél alkalmazható legkisebb hátsókert (m): 6,0
k.) beépítésnél alkalmazható legkisebb előkert (m): 5,0
l.) A Közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben az alábbi rendeltetésű épületek helyezhetők el:
a.) oktatási
b.) egészségügyi
72. § (1) A KOkt -2 jelű építési övezet (oktatási terület) előírásai:
a.) Beépítési mód Ikres
b.) Az építési telek legkisebb területe (m2) 4000
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) 30
d.) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 30
e.) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 9,0
g.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 50
h.) Szintterületi mutató 1,0
i.) beépítésnél alkalmazható legkisebb oldalkert (m): 5,0
j.) beépítésnél alkalmazható legkisebb hátsókert (m): 6,0
k.) beépítésnél alkalmazható legkisebb előkert (m): 5,0
l.) A Közműellátás mértéke: teljes
(2) A Ko-2 és Ksp-1 építési övezetek határán összekötő folyosó elhelyezhető, az alábbi előírások szerint:
a.) Az összekötőfolyosó építésének feltétele az elhelyezéséhez és a tűzszakaszolásához az illetékes tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulása.
b.) az összekötő folyosó kizárólag átközlekedési célú rendeltetéssel kerülhet kialakításra,
c.) az összekötő folyosó legnagyobb homlokzatmagassága 5 m-t nem haladhatja meg,
d.) az összekötő folyosó a Ksp-1 jelű építési övezetben megépítésre kerülő sportcsarnok építészeti kialakításával összhangban, azonos anyaghasználattal és tetőhajlásszöggel alakítható ki,
e.) az összekötő folyosó homlokzata felületének legalább 50%-ban átláthatónak kell lennie,
f.) az összekötő folyosó legfeljebb 5 m szélességgel alakítható ki.
73. § (1) A Kkm-1 jelű építési övezet (közmű terület) előírásai:
a.) Beépítési mód szabadon álló
b.) Az építési telek legkisebb területe (m2) kialakult
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) 25
d.) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 25
e.) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) 6,0
g.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 50,0
h.) Szintterületi mutató 0,7
i.) beépítésnél alkalmazható legkisebb oldalkert (m): 5,0
j.) beépítésnél alkalmazható legkisebb hátsókert (m): 6,0
k.) beépítésnél alkalmazható legkisebb előkert (m): 5,0
l.) A Közműellátás mértéke: részleges
74. § (1) A Kkm-2 jelű építési övezet (közmű terület) előírásai:
a.) Beépítési mód szabadon álló
b.) Az építési telek legkisebb területe (m2) 500
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) 10
d.) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 10
e.) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) 6,0*
g.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 60,0
h.) Szintterületi mutató 0,1
i.) beépítésnél alkalmazható legkisebb oldalkert (m): 10,0
j.) beépítésnél alkalmazható legkisebb előkert (m): 5,0
k.) A Közműellátás mértéke: részleges
*Víztorony esetében a kialakult állapotnak megfelelően
75. § (1) A KKözl jelű építési övezet (közlekedési szolgáltató terület) előírásai:
a.) Beépítési mód szabadon álló
b.) Az építési telek legkisebb területe (m2) 4000
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség (%) 40
d.) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 40
e.) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) 10
g.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 40
h.) Szintterületi mutató 1,0
i.) beépítésnél alkalmazható legkisebb oldalkert (m): 5,0
j.) beépítésnél alkalmazható legkisebb hátsókert (m): 6,0
k.) beépítésnél alkalmazható legkisebb előkert (m): 5,0
l.) A Közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben az alábbi rendeltetésű épületek helyezhetők el:
a.) Szolgáltató
(3) Az építési övezetben reklámozás céljára megengedett legnagyobb építménymagassági túllépés mértéke nem haladhatja meg a 60 %-ot, azaz legfeljebb 16 m magas új reklámoszlop (un. „totemoszlop”) helyezhető el, a városképi szempontokra tekintettel.
76. § (1) A Kre-Tf jelű építési övezet (termálfürdő) előírásai:
a.) Beépítési mód szabadon álló
b.) Az építési telek legkisebb területe (m2) 450.000
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 15
d.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 35,0
e.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) 20,0
f.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány* (%) 50
g.) A Közműellátás mértéke: teljes
* a zöldfelületi arány a mesterséges vízfelület állandó vízborítottsággal és szigetelés nélküli mederrel rendelkező vízfelülettel együtt számítható
(2) Az építési övezetben az alábbi rendeltetésű épületek helyezhetők el:
a.) termálfürdő
b.) kereskedelmi, szolgáltató
c.) sport
(3) Az övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el.
a.) közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy,
b.) hulladéktartály-tároló,
c.) kerti építmény,
d.) antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
77. § (1) A Kre-Th jelű építési övezet (termálhotel) előírásai:
a.) Beépítési mód szabadon álló
b.) Az építési telek legkisebb területe (m2) 15000
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 15
d.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 35,0
e.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) 20,0
f.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány* (%) 45,0
g.) A Közműellátás mértéke: teljes
*a zöldfelületi arányban a zöldtetők részesedése nem lehet több mint 10%.
(2) Az építési övezetben az alábbi rendeltetésű épületek helyezhetők el:
a.) kereskedelmi, szolgáltató,
b.) sport,
c.) szállás.
78. § (1) A Kre-Ap jelű építési övezet (apartman-házas szállás) előírásai:
a.) Beépítési mód szabadon álló
b.) Az építési telek legkisebb területe (m2) 8000
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 15
d.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 30,0
e.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) 15,0
f.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 60,0
g.) A Közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben az alábbi rendeltetésű épületek helyezhetők el:
a.) kereskedelmi, szolgáltató,
b.) sport,
c.) szállás.
79. § (1) A Kre-Üd jelű építési övezet (üdülőházas szállás) előírásai:
a.) Beépítési mód szabadon álló
b.) Az építési telek legkisebb területe (m2) 300
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 15
d.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 30
e.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) 7,5
f.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 60
h.) A Közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben az alábbi rendeltetésű épületek helyezhetők el:
a.) kereskedelmi, szolgáltató,
b.) sport,
c.) szállás.
80. § (1) A Kre-Vsp jelű építési övezet (vizisport telep) előírásai:
a.) Beépítési mód szabadon álló
b.) Az építési telek legkisebb területe* (m2) 2000
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 15
d.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 15
e.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) 4,5
f.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány* (%) 70
g.) A Közműellátás mértéke: részleges
*a zöldfelületi arány max. 10%-a lehet vízfelület.
(2) Az építési övezetben az alábbi rendeltetésű épületek helyezhetők el:
a.) Szolgáltató,
b.) Sport.
81. § (1) A Kre-Sp1 jelű építési övezet (sport központ) előírásai:
a.) Beépítési mód szabadon álló
b.) Az építési telek legkisebb területe (m2) 10000
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 15
d.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 25
e.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) 15
f.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 55
g.) A Közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben az alábbi rendeltetésű épületek helyezhetők el:
a.) kereskedelmi, szolgáltató,
b.) sport.
82. § (1) A Kre-Sp2 jelű építési övezet (sporttelep) előírásai:
a.) Beépítési mód szabadon álló
b.) Az építési telek legkisebb területe (m2) 20000
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 15
d.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 15
e.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) 4,5
f.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 65
g.) A Közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben az alábbi rendeltetésű épületek helyezhetők el:
a.) kereskedelmi, szolgáltató,
b.) sport.
83. § (1) A KHull jelű építési övezet (kommunális hulladékkezelő telep) előírásai:
a.) Beépítési mód szabadon álló
b.) Az építési telek legkisebb területe (m2) 200000
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 10,0
d.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 10,0
e.) 14A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) 15* 11,0
f.) Szintterületi mutató (max.) 0,1
g.)16
h.)17
i.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány**(%) 40,0
j.) A Közműellátás mértéke: teljes
**Az előírt zöldfelületi fedettség a telep állandó zöldfelületei (belső díszkertek, fásítások, védőzöld és elválasztó sávok, stb.) mellett a depóniák folyamatos rekultivációval biztosítandó.
(2) Az építési övezet (kommunális hulladékkezelő telep) területen alábbi felsorolt rendeltetésű építmények helyezhetők el:
a.) az üzemeléshez szükséges földművek és egyéb mélyépítési létesítmények,
b.) megépíthetők az üzemeltetéshez szükséges üzemi és kiszolgáló épületek,
c.) a tulajdonos, az üzemeltető személyzet számára szolgáló szociális és irodaépület,
d.) elhelyezhetők a biztonságos üzemeltetéshez szükséges környezetvédelmi és közműlétesítmények, biztonsági berendezések,
e.) 18,19
(3) A terepszint alatti építmények a terepszint feletti épületek alatt max. egy szint mélységig, illetve a hulladékdepónia alatt a technológia által megkívánt mélységben létesíthetők, a maximális talaj- és rétegvízszint felett. Kivételt képeznek a közműaknák és a talajvízfigyelő kutak.
(4) 20 Az övezet területén a hulladékdepónia koronamagassága legfeljebb 45 méter lehet.
(5) A területen áthaladó 20 kV-os elektromos légvezeték 13,0-13,0 m széles védősávján belül korlátozott minden építési tevékenység, a védősáv használata az elektromos művek biztonsági övezetére vonatkozó előírások betartásával lehetséges. A vezeték ellenőrzése és karbantartása érdekében biztosítani kell a hozzáférési lehetőséget, a szolgalmi jogokra vonatkozó előírásoknak megfelelően.
(6) A hulladéklerakó terület talajának, felszín alatti és felszíni vízkészletének védelme érdekében folyamatosan ki kell építeni és fenn kell tartani a teljes terület környezetvédelmi szempontból is megfelelő szigetelését, szenny- és csapadékvíz elvezető rendszerét, szelektív hulladék tároló rendszerét, valamint gondoskodni kell ezek rendben és tisztán tartásáról:
a.) A hulladékdepónia a környezetvédelmi engedélynek megfelelően alakítandó, különös tekintettel az altalaj-szigetelés, a csurgalékvíz gyűjtés és visszaforgatás, az övárkolás, a biogáz-kivezetés és a monitoring-rendszer kiépítésére és üzemeltetésére,
b.) A telepen biztosítani kell a szelektív gyűjtés – a válogatva érkező anyagok fogadásának, illetve a telepen történő válogatásnak - feltételeit
c.) A telepen veszélyes hulladék nem rakható le, biztosítani kell a le nem rakható anyagok elkülönítésének és elszállításának feltételeit,
d.) A kommunális szennyvíz zárt csatornahálózattal elvezetendő,
e.) A csapadék- és csurgalékvizek elkülönített elvezetése, gyűjtése biztosítandó, csak a nem szennyezett csapadékvizek szikkaszthatók el helyben,
f.) A befogadási határértéket meghaladó mértékben szennyezett csapadék- és csurgalékvizek a kommunális hulladékdepóniára juttathatók,
g.) A beépített és burkolt felületek pormentesítését, tisztántartását biztosítani kell,
h.) A kommunális és veszélyes hulladékok elkülönített gyűjtését, rendszeres és biztonságos, tárolását meg kell oldani, a termelési eredetű hulladékok bevizsgálását és minősítését rendszeresen el kell végezni,
i.) A parkosításra kijelölt területeket legalább 80%-os zöldfelületi fedettséggel kell kialakítani, a feltöltött depóniarészeket a folyamatos rekultivációval első ütemben gyepesíteni, majd részlegesen cserjésíteni kell.
(7) A terület létesítményeiből nem bocsátható ki a meglevő lakóterületekre ható, a lakóterületi levegőtisztaság védelmi zaj-és rezgésvédelmi határértéket meghaladó mértékű terhelés (szennyezés). Határérték feletti légszennyezés vagy zajkibocsátás esetén a szennyezőt kötelezni kell a túllépés megszüntetésére, ennek megtörténtéig a tevékenység leállítható.
(8) A terület védőterület igényes létesítménye, a hulladékkezelő mű felé új lakóterület és egyéb, szennyezésre érzékeny területfelhasználás nem jelölhető ki és nem létesíthető, a telep jelenleg biztosított 500 m-es védőtávolsága az érintett települések (Gyál, Felsőpakony) rendezése során betartandó.
(9) A terület megtartandó zöldfelületi adottságai:
a.) A meglevő erdőterületek megtartandók, művelési águk nem változtatható.
b.) A hulladékkezelő terület telkének kialakítása során gondoskodni kell burkolattal és beépítéssel le nem fedett részein zöldfelületek kertépítési terv szerinti kialakításáról, illetve depónia rekultivációs terv szerinti növénytelepítéséről; - a telephely min 40%-a biológiailag aktív zöldfelületként rendezendő az üzembelépést követő 15 éven belül.
(10) A telephelyen válogatásra, lerakásra váró anyagot, hulladékot átmenetileg tárolni csak zárt helyen, vagy a közterület (út) felé építménnyel, zöldsávval takartan lehet.
XI. Fejezet
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI
37. A (KÖu) jelű közlekedési övezetekre vonatkozó előírások
84. § (1) KÖu övezet előírásai (közúti közlekedés):
a.) Beépítési mód szabadon álló
b.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 5,0
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) 7,5
(2) A közutak építési (szabályozási) szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el.
(3) A Bem József u. – Gyáli patak közötti terület közhasználatra megnyitott útjait kétoldali fásítással kell ellátni.
85. § (1) KÖk övezet előírásai (kötöttpályás közlekedés):
a.) Beépítési mód szabadon álló
b.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 5,0
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) 10
38. Általános zöldterületi előírások
86. § (1) A zöldterület a belterület beépítésre nem szánt, jellemzően növényzettel fedett része, amely közhasználatú rekreációs szerepet is betöltő, díszkertként is funkcionáló köztér. A zöldterület létesítményei a közparkok, közkertek.
(2) A zöldterületként szabályozott zöldfelületeket a szabályozási terven jelölt helyen, a terv szerinti területi kiterjedésben kell megvalósítani és fenntartani.
(3) A zöldterületi övezetekbe tartozó telek nem osztható meg, de azonos övezetbe tartozó telek egyesíthetők.
(4) A meglévő közparkok, közkertek funkcionális és zöldfelületi fejlesztése, rekonstrukciója, valamint újak létesítése kertépítészeti kiviteli tervek alapján folytatható.
(5) A zöldterületeken legfeljebb 4,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el.
(6) A zöldterületi övezetekben állattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.
39. A zöldterületek részletes előírásai
87. § (1) A Zkp jelű zöldterületi övezet előírásai:
a.) Beépítési mód szabadon álló
b.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 2,0
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) 4,5
d.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 75
(2) Az övezet telkeit legalább 75%-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani, 50 négyzetméterenként legalább 1 lombos fa ültetendő.
(3) Az övezetben az alábbi létesítmények helyezhetők el:
a.) A pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér),
b.) A terület fenntartásához, használatához szükséges épület.
(4) Az övezetben a melléképítmények közül az alábbi létesítmények helyezhetők el:
a.) közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy,
b.) hulladék-tároló,
c.) kerti építmények,
d.) szabadonálló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, zászlótartó oszlop.
88. § (1) A Zkp-1 jelű zöldterületi övezet előírásai:
a.) Épületek száma: 1
b.) Beépítési mód szabadon álló
c.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb elő- oldal- és hátsókert (m): 5,0
d.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 3,0
e.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) 6,0
f.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 70
(2) Az övezet telkeit legalább 70%-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani, 50 négyzetméterenként legalább 1 lombos fa ültetendő.
(3) Az övezetben az alábbi létesítmények helyezhetők el:
a.) A pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér),
b.) A terület fenntartásához, használatához szükséges épület.
(4) Az övezetben a melléképítmények közül az alábbi létesítmények helyezhetők el:
a.) közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy,
b.) hulladék-tároló,
c.) kerti építmények,
d.) szabadonálló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, zászlótartó oszlop.
A zöldterületek Zke-1 övezetére vonatkozó előírások
89. § (1) A Zke-1 jelű zöldterületi övezet előírásai:
a.) Beépítési mód szabadon álló
b.) beépítésnél alkalmazható legkisebb előkert (m): 10,0
c.) beépítésnél alkalmazható legkisebb oldalkert (m): 10,0
d.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 2,0
e.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) 4,5
f.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 80
(2) Az övezetben legalább 80%-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani, legalább 60%-ban fás-szárú növényzet alkalmazásával.
(3) Az övezetben az alábbi létesítmények helyezhetők el:
a.) A pihenést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely),
b.) A terület fenntartásához szükséges épület.
(4) Az övezetben a melléképítmények közül az alábbi létesítmények helyezhetők el:
a.) közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy,
b.) hulladéktartály-tároló,
c.) kerti építmények,
d.) szabadonálló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, zászlótartó oszlop.
40. Az erdőterületek (E) övezeteinek általános előírásai
90. § (1) Az erdőterület a település beépítésre nem szánt területének erdőállomány fenntartás, erdőtelepítés, erdőművelés céljára szolgáló része. Az erdő övezetek telkei a rendeltetésüknek megfelelő erdőgazdálkodási tevékenységek céljára szolgáló területek.
(2) Az erdő övezetekben erdészeti létesítmények csak az erdőterület nyilvántartásban lévő területeken létesíthetők. A kialakítható erdészeti létesítmények: erdészeti magánút, erdei vasút, valamint az erdőgazdálkodási tevékenységet, így különösen az erdő védelmét, illetve az erdei haszonvételek gyakorlását, az erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, kerítés.
(3) Erdőterület igénybevételével járó építési tevékenység csak az illetékes hatóság előzetes hozzájárulása alapján történhet.
(4) Azon erdőterületek (erdőtörvény hatálya alá tartozó területek) esetében, ahol az övezeti besorolás más tevékenységet tesz lehetővé, ott is az erdőterület igénybevétele csak az illetékes hatóság előzetes hozzájárulásával valósulhat meg.
(5) A gyáli erdőterületek elsődleges rendeltetés szerint gazdasági céllal üzemtervezett és üzemtervezésre javasolt erdőterület, valamint védelmi céllal üzemtervezett, illetve ilyen célú üzemtervezésre javasolt meglévő és tervezett új erdőterület. Az erdőterület a szabályozási terven jelölteknek megfelelően az alábbi övezetekre tagolódik:
a.) Eg jelű gazdasági célú erdők,
b.) Ev jelű védelmi célú (védő és védett) erdők.
(6) Az erdőterületen belül a valamennyi terület-felhasználási egységben minden megkötöttség nélkül elhelyezhető építményeken túl az alábbiak szerint meghatározott építmények helyezhetők el:
a) az erdő rendeltetésének megfelelő építmények,
b) közlekedési és szállítási építmények,
c) termékvezetékek.
(7) A természetvédelem alatt nem álló erdőgazdasági területek művelésénél a területeken található védett állatok és növények élőhelyének megóvását, az állatok vonulását és az élőhelyek kapcsolatát biztosító ökológiai folyosók megtartását mindenkor biztosítani kell.
(8) Erdőterületen - a kilátótornyok kivételével - legfeljebb 4,5 m építménymagasságú építmények helyezhetők el.
41. Az erdőterületek Ev és Eg jelű övezeteinek részletes előírásai
91. § (1) Az Ev jelű védelmi erdőterület övezeti előírásai:
a.) az övezet telkei nem építhetők be, az elsődlegesen védelmi rendeltetésű erdőterületeken épület nem helyezhető el;
b.) a védelmi rendeltetésű erdőben a 91. §(6) bekezdésben foglaltakon túl az alábbi rendeltetésű építmények is elhelyezhetők:
- a természetjárást és a testedzést szolgáló építmények (pl. esőbeálló, pad, tűzrakó, erdei tornapálya, stb.)
- gyalogút, kerékpárút, lovaglóút és ezek pihenőhelyei.
92. § (1) Az Eg jelű gazdasági erdőterületi övezet előírásai:
a.) az övezetben építési hely az erdő művelési ágból kivont udvar (tanyaudvar) területén alakítható ki;
b.) a tanyaudvar területe nem lehet nagyobb az eredeti erdőterület 0,5 %-ánál.
c.) az övezet telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében – az alábbi táblázat szerint kell meghatározni:
Eg erdőövezet |
Mértékegység |
|
Beépíthető legkisebb külterületi telek: |
ha |
10,0 |
Beépítési mód: |
|
szabadonálló |
A tanyaudvar terület: |
telekterület % (max.) |
0,5 |
A beépítettség legnagyobb mértéke: |
tanyaudvar %-a |
25,0 |
Építménymagasság |
m (max) |
4,5 |
A zöldfelület (erdő) legkisebb értéke: |
tanyaudvar %-a |
75,0 |
Terepszint alatti beépítettség: |
tanyaudvar %-a |
25,0 |
(2) Az erdőként nyilvántartott 10 hektárnál nagyobb földrészleten az építési hatóság által kijelölt területen az erdőterület fenntartásához vagy erdőterülethez kapcsolódó erdőgazdálkodási vagy rekreációs rendeltetés ellátásához szükséges, az
(1) bekezdés szerinti tanyaudvar-terület létesíthető. A tanyaudvar-területen:
a.) egy tulajdonosi vagy szolgálati jellegű, a hozzátartozó erdőtől el nem idegeníthető lakás és erdészeti célú gazdasági épület, vadászház,
b.) gazdasági célú erdőben gazdasági épület, turistaház, erdei vendéglő, erdei sport- és szabadidős létesítmény építhető.
c.) a gazdasági rendeltetésű erdőben a 91. §(6) bekezdésben foglaltakon túl az alábbi rendeltetésű építmények is elhelyezhetők:
- az erdei turizmust, a szabadidő eltöltését szolgáló építmények,
- a természetjárást és a testedzést szolgáló építmények (pl. esőbeálló, pad, tűzrakó, erdei tornapálya, stb.)
- gyalogút, kerékpárút, lovaglóút és ezek pihenőhelyei.
42. A mezőgazdasági területek (Má) övezeteinek általános előírásai
93. § (1) A mezőgazdasági terület a település beépítésre nem szánt területének a növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás, együttesen mezőgazdasági termelés és az ahhoz szükséges építmények elhelyezésére szolgáló része. A mezőgazdasági területek az általános övezetekhez tartoznak, a szabályozási terven jelölteknek megfelelően az alábbiak szerint övezetekre tagolódnak:
a.) Má-1 jelű általános mezőgazdasági övezet,
b.) Má-2 jelű korlátozottan beépíthető - általános mezőgazdasági övezet,
c.) Má-3 jelű nem beépíthető - általános mezőgazdasági övezet.
d.) Má-4 jelű beépíthető - általános mezőgazdasági övezet
(2) A mezőgazdasági területként nyilvántartott 1,0 hektárnál nagyobb földrészleten szabályozási terv által kijelölt területen - kivéve a természetvédelmi – ökológiai szempontból kiemelt területeket - a mezőgazdálkodás fenntartásához vagy a mezőgazdálkodáshoz kapcsolódó élelmiszeripari rendeltetés ellátásához szükséges tanyaudvar-terület létesíthető.
(3) A tanyaudvar területe nem lehet nagyobb az eredeti telekterület, vagy birtoktest 5,0%-ánál.
(4) Gyál 1 ha alatti mezőgazdasági területei gazdasági és egyéb célú épületekkel nem építhetők be, de az 1.500 m2-t meghaladó földrészleteken üvegház, fóliasátor, komposztálótelep, továbbá szőlőművelés esetén max. 100 m2 alapterületű pince is építhető.
(5) Lakóépület önállóan egyik mezőgazdasági övezetben sem építhető.
43. A mezőgazdasági területek (Má-1 – Má-4) övezeteinek részletes előírásai
94. § (1) Az övezetek építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében – az alábbi táblázat szerint kell meghatározni:
Mezőgazdasági övezet: |
Mértékegység |
Má-1 |
Má-2 |
Beépíthető legkisebb külterületi telek: |
ha |
5,00 |
10,00 |
A max. tanyaudvar-terület: |
telekterület %-a |
5,0 |
3,0 |
Beépítési mód: |
|
szabadon álló |
szabadon álló |
Épület rendeltetése: |
|
tanya, gazdasági* |
tanya, gazdasági* |
A beépítettség legnagyobb mértéke: |
tanyaudvar %-a |
25,0 |
10 |
Építménymagasság |
legnagyobb |
m |
4,5 |
4,5 |
A tanyaudvar zöldfelület legkisebb értéke: |
% |
25,0 |
45,0 |
Terepszint alatti beépített szintterület: |
tanyaudvar %-a |
15,0 |
5,0 |
Mezőgazdasági övezet: |
Mértékegység |
Má-3 |
Má-4 |
Alakítható legkisebb külterületi telek: |
m2 |
10000 |
10000 |
A beépíthetőség legnagyobb mértéke: |
telekterület %-a |
0 |
3,0 |
Építménymagasság |
legnagyobb |
m |
0 |
4,5 |
Beépítési mód: |
|
- |
szabadon álló |
*a gazdasági épületen belül egy lakó rendeltetési egység alakítható ki, amelynek alapterülete nem haladhatja meg az épület bruttó szintterületének 25%-át.
44. A vízgazdálkodási övezet (V) előírásai
95. § (1) A V jelű övezetbe a kisvízfolyások meder és part területei tartoznak. Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő létesítmények helyezhetők el.
(2) A kisvízfolyások fenntartási sávja a külterületen jellemzően gyepterületként alakítható ki. A Gyáli - patak mentén a meder mindkét oldalán 4-4 m szélességű gyepesített területsávot kell kialakítani és fenntartani a karbantartás és a gyalogos, és kerékpáros közlekedés számára.
45. A különleges beépítésre nem szánt területek általános előírásai
96. § (1) A terület övezeteiben lakó-, üdülő- és gazdasági épület nem helyezhető el.
(2) Az övezetekben a területek rendeltetésszerű használatához szükséges, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú, szabadon álló épületek, és egyéb építmények helyezhetők el.
(3) Az alkalmazható legnagyobb beépítettség 0 és 2 % közötti érték lehet, az övezet részletes előírásai szerint.
(4) Az övezetek rendezése, kialakítása során a meglévő rendezett vízfelületek, valamint a meglévő természetes és telepített növényzet védelmét biztosítani kell.
(5) Az övezetekben kialakított gépjárműforgalmat szolgáló utak és parkolók felületi aránya nem haladhatja meg a terület 5%-át.
46. A „Gyáli Termálfürdő és Tematikus Park” területén tervezett különleges beépítésre nem szánt területek részletes előírásai
97. § (1) A Kbre-Kk1 jelű övezet (intenzív közösségi kert) előírásai:
a.) Beépítési mód szabadon álló
b.) A telek legkisebb területe (m2) 10000
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 10
d.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 2
e.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) 4,5
f.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 90
98. § (1) A Kbre-Kk2 jelű övezet (extenzív közösségi kert) előírásai:
a.) Beépítési mód ---
b.) A telek legkisebb területe (m2) ---
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) ---
d.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) ---
e.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 95
99. § (1) A Kbre-Vz jelű övezet (védő zöldfelület) előírásai:
a.) Beépítési mód szabadon álló
b.) A telek legkisebb területe (m2) 10000
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 1,0
d.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) 4,5
e.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány* (%) 90
*az övezet területén többszintes, védőhatású növényállomány telepítendő.
100. § (1) A Kbre-V jelű övezet (vízfelület) előírásai:
a.) Beépítési mód szabadon álló
b.) A telek legkisebb területe (m2) 10000
c.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint (vízszint)*felett (%) 1,0
d.) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) 4,5
e.) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) ---
*/vízfelületen úszó, vagy lábakon álló beépítés esetén/
47. A különleges beépítésre nem szánt nyersanyaglelőhelyek (bányaterület) részletes előírásai
101. § (1) Az övezet területén a külszíni bányaművelés építményei helyezhetők el.
(2) A Kb-B jelű övezet (bányaterület) előírásai:
a) Beépítési mód szabadon álló
b) A telek legkisebb területe (m2) 50000
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 5
d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 2
e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb építménymagasság (m) 4,5
f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 60
101/A. §21 (1) A Kb-En jelű övezetben a következő előírásokat kell betartani:
a) A legkisebb kialakítható telek területe (m2)................................................ 10.000
b) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)....... 2,0
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)........ 2,0
d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m)........................... 6,5
e) A beépítésnél alkalmazható legkisebb épületmagasság (m).............................. 2,0
f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)............................ 40
(2) Az övezetben megújuló energiaforrásokat hasznosító telep építhető és a naperőmű kialakításához szükséges építmények helyezhetők el.
(3) Az övezetben elhelyezhető melléképítmények és egyéb létesítmények a következők:
a) közműbecsatlakozási és közműpótló műtárgy,
b) hulladéktartály-tároló,
c) ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,
d) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, szélkerék,
e) e) az alternatív energia hasznosításához szükséges egyéb speciális építmények (pl.: szoláris energiahasznosító blokk, háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű, geotermikus energiahasznosító létesítmények).
HARMADIK RÉSZ
XII. Fejezet
Értelmező és záró rendelkezések
102. § (1) Ez a rendelet 2015. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
14/2009. (IX.14.) sz. önk. rendelet és mellékletei
15/2000. (V. 04.) sz. önk. rendelet és mellékletei
20/1999. (XI. 25.) sz. önk. rendelet és mellékletei
14/1999. (X. 14.) sz. önk. rendelet és mellékletei
14/2000 (V.04.) sz. önk. rendelet és mellékletei
10/2002. (IV.30.) önk. rendelet és mellékletei
26/2000.(VI.30.) sz. önk. rendelet és mellékletei
11/2001. (VII.9) sz. önk. rendelet és mellékletei
12/2001. (VII.9.) sz. önk. rendelet és mellékletei
7/2010. (V.5.) sz. önk. rendelet és mellékletei
(3) E rendelet mellékletei:
a.) 1. számú: „Gyál Város Szabályozási Terve (SZT)” című, 27 szelvényből álló szabályozási tervlap (M=1:4.000)22
(4) E rendelet függelékeként kell kezelni:
a.) 1. számú: A nyilvántartott régészeti lelőhelyek listáját
b.) 2. számú: Természeti védettség által érintett gyáli területek jegyzékét
c.) 3. számú: A helyi egyedi védelemre javasolt objektumok listáját
Gyál, 2014. december 1.
Pápai Mihály Rozgonyi Erik
polgármester címzetes főjegyző
Z Á R A D É K:
A rendelet 2014. december 1. napján kihirdetésre került a helyben szokásos módon, a hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel és www.gyal.hu honlapon történt közzététellel.
G y á l, 2014. december1.
Rozgonyi Erik
címzetes főjegyző
Jelen rendelet a 16/2015. (VII. 16.), 2/2017.(I.30.), 18/2018.(VI.29.), 22/2018.(IX.28.), 4/2019.(II.01.), 9/2019.(V31.), 11/2019. (VI.28.), 5/2020 (V.29.) 7/2020 (II.28.), 14/2021. (VI.24.), 5/2022 (III.31.), 13/2022.(X.27.), 7/2023 (III.31.), 15/2023 (IX.29.) számú önkormányzati rendelettel egységes szerkezetbe foglalása megtörtént.
Gyál, 2023. november 21.
Rozgonyi Erik
címzetes főjegyző
1. 23 MELLÉKLET24,25,26,27,28,29,30
1_függelék.docx
FÜGGELÉKEK
1. FÜGGELÉK
A nyilvántartott régészeti lelőhelyek listája
| Nr |
Lelőhely neve |
Azon |
Korszak |
Jelenség |
Hrsz. |
| 1. |
Gyál, M5-ös autópálya mellett |
25565 |
bronzkor római-kor, szarmata |
település település |
7000/9 |
| 2. |
László-majori- dűlő (Gyál 7. lelőhely) |
27012 |
kora-vaskor, szkíta középső-bronzkor római-kor, szarmata Árpád-kor |
település település település település |
0123/12,111,116,117,122,123,128,129,134,135,140,141,146-148,151-154, 157-166,169-172,0123/175-178,181-184,187-190, 193-196,198-209,211-214,217,218, 0131 |
| 3. |
Gyál 7B. lelőhely |
27013 |
kora-vaskor, szkíta római-kor, szarmata Árpád-kor középkor
ismeretlen-korú |
település település település település faragott kő sír |
7702, 7701, 0134 |
| 4. |
Gyál 7C. lelőhely |
27014 |
római-kor, szarmata |
település |
0132/12,14-17,31-33 |
| 5. |
Csárda-rét |
27015 |
bronzkor római-kor, szarmata Árpád-kor középkor |
település település település település |
029/25, 029/31-34, 034/20-22, 035/1-3, 036/29,30,32,33,40,55-82, |
| 6. |
Gyál 9. lelőhely |
27017 |
bronzkor kora-vaskor, szkíta római-kor, szarmata népvándorlás-kor avar Árpád-kor középkor |
település település település
település település település |
023/4-6, 024, 025/2-5,7,9-12 |
| 7. |
Gyál 13. lelőhely |
27018 |
őskor Árpád-kor |
település település |
037/22,23,27,30,31,42-45, 47-52, 040/2,9,10, |
| 8. |
Gyál 3. lelőhely |
30951 |
római-kor, szarmata népvándorlás-kor Árpád-kor késő-középkor |
település település település település |
0107/4,12,14,21,53, 0109/1,2, 0110/149,152,153,156,157,160,161,164-173,179, 180,216-224, 0110/225-233,257,258, 0154/4,5 |
| 9. |
M0 7a. lelőhely |
30952 |
őskor kora-vaskor újkor |
település település település |
0123/12,13,75,82,84,86,88,91,94-97,100,101,103,250,253,258-273 |
| 10. |
M0 10. lelőhely |
30953 |
újkőkor római-kor, szarmata népvándorlás-kor késő avar Árpád-kor késő-középkor újkor |
település település település
település település szórvány |
0110/10-13, 32,37-39,41-46,58, 65,66-69,106,108,110,111,113-125,136, 139-140,143, 144,147149,183,186,190,191,194,196,198,199,202,203,206, 207,233,2667506 |
| 11. |
M0 22. lelőhely |
30956 |
őskor kora-vaskor, szkíta római-kor, szarmata Árpád-kor újkor |
település település település település település |
0117/1,3-6,9-11,14,18,19,21-23,25,27 0118/2,3,6, 0119/37,44, 46,47-50, 0119/65-74, 0122/2,4-7, 0123/215-239,241,242,244,246-249, 0131, 7510, 073/2,3, 075/1 |
| 12. |
M0 23. lelőhely |
30957 |
őskor népvándorlás-kor avar |
település település |
0123/107,108,113,114,119,120,125 |
| 13. |
M0 24. lelőhely |
30959 |
újkőkor rézkor római-kor, szarmata Árpád-kor újkor |
település település település település település |
044/8-11, 043/1-2, 042/1-3, |
| 14. |
Némedi-szőlő |
33357 |
ismeretlen kor |
település |
0151/1,2,5, 0150/11-15 |
| 15. |
Rózsa-kúti - dűlő II. |
33358 |
őskor bronzkor népvándorlás-kor Árpád-kor |
település település település település |
7100 |
| 16. |
Gyál 2. lelőhely |
41322 |
bronzkor római-kor, szarmata Árpád-kor |
település település település |
090/37,41,42,54,55,56 |
| 17. |
Gyál 5. lelőhely |
41331 |
őskor római-kor, szarmata |
település település |
7000/13 |
| 18. |
Gyál 6. lelőhely |
41332 |
népvándorlás-kor avar |
település |
0110/123,221,259,260, 0154/3 |
| 19. |
Gyál 11. lelőhely |
41334 |
népvándorlás-kor avar |
település |
0110/125,261,262,266,267 |
| 20. |
Gyál 12. lelőhely |
41335 |
népvándorlás-kor avar |
település |
0110/12,266 |
| 21. |
Gyál 15. lelőhely |
41336 |
Árpád-kor |
település |
036/7,21-27 |
| 22. |
Gyál 16. lelőhely |
41337 |
őskor Árpád-kor |
település település |
029/34-35 |
| 23. |
Gyál 17. lelőhely |
41338 |
római-kor, szarmata |
település |
0137/4, 0135/2, 0136 |
| 24. |
Gyál 18. lelőhely |
41340 |
őskor római-kor, szarmata |
település település |
0154/10-12 |
| 25. |
Némedi-szőlő, Schlosser-telep |
48659 |
Árpád-kor
|
település |
0145/41 |
| 26. |
Bitó-hegy |
54266 |
bronzkor, Vatyai k. |
temető |
0156/1-6, 0196175, 0156/3, 0157, 0158/1-3, 0156/1-6, 0159, 0160/1-3, 0163, 0166/4, 196177, 196175, 196176, 196173 |
2_függelék.docx2. FÜGGELÉK:
Országos és helyi természeti védettség által érintett gyáli területek jegyzéke
2.1. Az „ex lege” védett gyáli területek:
- a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23. § (2) bekezdése értelmében e törvény erejénél fogva védett lápok, amelyek a 28. § (1) és (5) bekezdés értelmében országos jelentőségű védett természeti területnek (ex lege védett lápnak) minősülnek. A Gyál Bitó-halom néven nyilvántartott a terület a 0154/10, 0155, 0156/1, 0156/2 és 0156/3 hrsz-ú ingatlanok területét érintik, a a szabályozási tervmellékletek lehatárolása szerint.
2.2. Az Országos Ökológiai Hálózat (OÖH ) által érintett gyáli területek*:
- az OÖH magterület övezete által érintett területeket,
- az OÖH ökológiai folyosó övezete által érintett területeket,
- az OÖH pufferzóna övezete által érintett területeket
a szabályozási tervmellékeltek határolják le
/Megjegyzések:
- *az OÖH-hoz tartozó gyáli területek helyrajzi számos jegyzéke nem került kihirdetésre;
- a Natura2000 európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek - a 2012. január 1-én hatályos besorolás szerint - nem érintik Gyál közigazgatási területét./
2.3. Helyi jelentőségű természetvédelmi területek:
Megnevezése: Gyáli Jálics-domb (4380/3 hrsz.)
| |
Törzskönyvi szám: 12/128/TT/93 |
| |
Védettségi szint: helyi jelentőségű |
| |
Védelmi kategória: TT |
| |
Kiterjedése: 5,0 hektár |
| |
Ebből fokozottan védett: 0 ha |
| |
Hatályba lépés éve: 1993. |
Megnevezése: Gyáli-erdő (4856/6 hrsz.)
| |
Törzskönyvi szám: 12/129/TT/93 |
| |
Védettségi szint: helyi jelentőségű |
| |
Védelmi kategória: TT |
| |
Kiterjedése: 1,1 hektár |
| |
Ebből fokozottan védett: 0 ha |
| |
Hatályba lépés éve: 1993. |
3_függelék.docx
3. FÜGGELÉK:
A helyi egyedi védelemre javasolt objektumok listája:
A Városközpontban áll a város legújabb és legimpozánsabb emlékmű együttese, amely emlékezteti a gyáliakat és a városban járókat az I. világháborút követő békediktátumra.
Ugyancsak jelentős látványosság a hasonló feltételekkel, Jakab Zoltán építész tervei alapján, erdélyi stílusban épült református templom. A Takaró Károly püspök által 1994-ben szervezett munka sikeres volt.
A város közepén 12000 m2 területén található, a város egykori egyik strandjának otthona, a Kaszás-kert. Az önkormányzat további fejlesztését tervezi.
2000. augusztus 20-án átadásra került Gyál város első köztéri szobra.
Az 1848-49-es forradalom- és szabadságharc, ill. az 1956-os forradalom mártírjai emlékezetére állított kopjafa.
A forradalom 50. évfordulóján, 2006-ban állíttatta Gyál Város Önkormányzata az emlékművet, amely márvány talapzaton, stilizált békegalambokkal szimbolizálja a magyar nép szabadságvágyát.
2001. október 31-én a város délnyugati részén, a Kálvin téren állították fel a Kálvin Jánost ábrázoló bronzszobrot. Az alkotást Barth Károly szobrászművész ajándékozta a városnak a reformáció emlékünnepén.
2005 novemberében adták át a város központjában, a Városi Egészségügyi Központ előtti parkban a Széchenyi Istvánt ábrázoló bronzszobrot. Ezt az alkotást is Barth Károly szobrászművész ajándékozta a városnak.
Az Arany János Közösségi Ház és Városi Könyvtár előtt álló mellszobrot 2007-ben állították. Készítője Barthné Mezőfi Mózer Ilona.
Az Ady Endre Általános Iskola előtt álló mellszobrot 2008-ban adták át. Készítője Barth Károly.
A 2007-ben átadott mellszobor a Zrínyi Miklós Általános Iskola aulájában található.
A Tulipán Óvoda udvarán áll az őz gidájával, Barth Károly szobrászművész alkotása.
Város egyik idegenforgalmi nevezetességének számít a Galopp Major, amely Némediszőlő városrész és az M5-ös csomópont között helyezkedik el. Az 5 hektárnyi, részben erdős területen a vendégeket 30m2-es gomba alakú "kunyhó" és étterem várja. A vályogból, nádból, fából épült 2 -10 férőhelyes bioházakat alakítottak ki.
A néprajzi hagyományokra építő, művészi összbenyomást keltő épületegyüttes harmonikusan illeszkedik a tájba. A vendégek festői környezetben lakhatnak, pihenhetnek, sportolhatnak. Az egyharmad hektáros mesterséges tavon csónakázni és fürdeni lehet, s van lehetőség lovaglásra is, amelyhez tíz hátaslónak építettek istállót.