1. § (1) A szabályozás célja, hogy a település területén a helyi viszonyok figyelembevételével biztosítsa az elhunytakat megillető jogot a végtisztesség megadása, az emberhez méltó temetés garantálása érdekében, szabályozza a temetők működési rendjét, a temetés lebonyolításának zavartalanságát.

(2) A tisztességes temetéshez való jog bármely megkülönböztetésre tekintet nélkül mindenkit megillet.

(3) A rendelet hatálya kiterjed a község területén működő vagy lezárt, illetve létesítendő köztemető fenntartójának ill. kezelőjének a temetkezési szolgáltatásokat a temetőben ellátóknak és az ott közreműködőknek továbbá a temető területén tartózkodó magánszemélyeknek a jogaira, kötelezettségeire, a temető és létesítményei rendeltetésszerű használatára, a kegyeleti követelmények kultúrált színvonalát biztosító magatartás előírásaira.

(4) Temetők helye: Sülysáp sülyi köztemető

2. § (1) Ha a köztemető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatokat az önkormányzat a kegyeleti közszolgáltatási szerződés útján látja el, a jegyző a (2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően ellenőrzi a szerződésben foglaltak maradéktalan teljesítését. Szerződésszegés esetén kezdeményezheti a szerződés felmondását.

(2) A jegyző az ellenőrzés során a köztemetőben vezetett nyilvántartásokba betekinthet, továbbá vizsgálhatja a temetőben szolgáltatást végzők jogosultságát.

(3) A temető beépítési előírásait a helyi építési szabályzatban és szabályozási tervben kell meghatározni.

(4) A temető és a temetkezési emlékhely építményei, közművei, egyéb infrastrukturális létesítményei építéséhez, létesítéséhez, bővítéséhez, továbbá a kegyeleti emlékhely létesítéséhez külön jogszabályban előírtak szerint a tulajdonosnak engedélyt kell kérnie. Az építési engedélyezési eljárás során a közegészségügyi, a műemléki, a környezetvédelmi, a közlekedésügyi, a vízügyi, a tűzvédelmi és energetikai szakhatóságok működnek közre. Védett természeti területen elhelyezkedő temető esetén a természetvédelmi szakhatóság közreműködése is szükséges.

3. § (1) A temetőnek és létesítményeinek alkalmasnak kell lenni az elhaltak felravatalozására és eltemetésükre, a gyászszertartások lebonyolítására, ugyanakkor meg kell felelnie az elhaltak iránti kegyelet igényeinek, és lehetővé kell tennie a temetkezési tevékenység korszerű lebonyolítását.

(2) A temető fenntartója köteles biztosítani a temető rendeltetésszerű használatához:

4. § (1) A temető üzemeltetését e törvényben, kormányrendeletben, a szabályzatban és a kegyeleti közszolgáltatási szerződésben meghatározott rendelkezések szerint kell ellátni.

(2) A köztemető üzemeltetéséről a képviselő-testület határozott időre – 5 -15 éves időtartamra – szólóan megkötendő kegyeleti közszolgáltatási szerződés útján gondoskodik.

(3) A köztemetőt üzemeltető szervezet kiválasztásáról a képviselő-testület – pályáztatás alapján – dönt. A pályáztatás és a szerződéskötés során érvényre kell juttatni a TeR. 54. §-55. §-ban foglaltakat.

(4) Az üzemeltetővel megkötött szerződésben fel kell hívni az üzemeltető figyelmét a hatályos jogszabályokban és a jelen rendeletben foglalt szabályok maradéktalan betartására.

(5) Az üzemeltető:

5. § (1) A temető üzemeltetését az a gazdálkodó szervezet láthatja el, amely a kormányrendeletben meghatározott szakmai követelményeknek megfelel.

(2) Az üzemeltető a temetkezési szolgáltatók között hátrányos megkülönböztetést nem alkalmazhat.

(3) A köztemető korlátozott használatú közterületnek minősül.

(4) Az üzemeltető temetkezési tevékenységet is végezhet, azonban biztosítania kell, hogy az egyéb temetkezési szolgáltatók azonos eséllyel vállalkozhassanak.

(5) Köztemető fenntartására irányuló tevékenységet csak a köztemető üzemeltetője végezhet. Annak során az Önkormányzat megbízásából jár el, képviseli érdekeit, együttműködik más szolgáltatókkal, illetve hatóságokkal.

(6) A köztemető üzemeltetője megbízás alapján jogosult a sírok ápolására, díszítésére vállalkozni.

(7) A temetőben elhelyezett sírok, síremlékek, tárgyak tekintetében őrzési, illetve kártérítési felelősség sem az Önkormányzatot, sem az üzemeltetőt nem terheli.

6. § (1) A temetőben a kegyeleti jogok gyakorlása céljából az üzemeltető állapotfelmérésen és kitűzésen alapuló nyilvántartó könyvet, tábla-, sírhely,- és sírboltkönyvet tartozik vezetni továbbá a látogató közönség számára is hozzáférhető helyen ellenőrzési naplót tartani.

(2) A temetői nyilvántartásokba az eltemettető(k) és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy(ek) betekinthet(nek), részükre a köztemető üzemeltetője ingyenesen adatszolgáltatást köteles nyújtani továbbá felvilágosítást adni az elhunyt személyek temetési helye felől érdeklődőknek.

(3) A temetői nyilvántartásokat a temető fennállásáig meg kell őrizni. Azt követően azokat át kell adni a területileg illetékes levéltárnak.

(4) A nyilvántartó könyvbe – minden temetés (urnaelhelyezés) alkalmával – az alábbi adatok kerülnek:

7. § (1) A temetőt táblákra, a táblákat sorokra, a sorokat pedig sírhelyekre kell osztani. A táblákat azon belül a parcellákat a melléklet térkép tartalmazza. 10. § (1) A temetőt – nagyságától függően – sírhelytáblákra (parcella), a sírhelytáblákat pedig sorokra kell osztani. A sorokban a temetési helyeket a temető üzemeltetője jelöli ki.

(2) A sírhelytáblákat, a sorokat és a temetési helyeket számozni kell. A temetési helyek nyilvántartással való azonosíthatóságát biztosítani kell. A sírhelytábla számozását a helyszínen is fel kell tüntetni.

(3) Az elhunytak eltemetése ill. az elhamvasztottak elhelyezése az alábbiak szerint történhet:

8. § (1) A temetési hely felett rendelkezés jogosultságot annak megváltásával lehet szerezni.

(2) A sírhely használata 25 év. A 25 év eltelte után, ha a sírhely nem kerül megváltásra, úgy az újból igény szerint értékesíthető ill. használatba adható.

(3) A sírbolt (kripta) használata a temető fenntartójával kötött megállapodástól függően 60-100 évre terjed. A sírbolt további használata az első fokú építésügyi hatóság adhat engedélyt.

(4) A kettős sírhely használati ideje az utolsó betemetés napjától számított 25 év. Az urnafülkék, urnasírhelyek használata 10 évre terjed ki. (Urnasírbolt esetén 20 év.)

(5) Urnát sírhelybe temetni vagy sírhelybe rátemetni egyaránt szabad. A rátemetésnél ilyen esetben sírnyitási engedély nem szükséges, de az urnát a talaj szintjétől legalább 1 méter mélységbe kell elhelyezni.

(6) Sírbolt (kripta) csak az építési engedélyezési eljárás rendelkezéseinek megfelelően kerülhet megépítésre.

(7) A sírbolt (kripta) mélysége általában 190cm, belső hossza 2200-250 cm, szélessége két holttestre számítva 150 cm. A sírbolt alját és oldalfalait vízbehatolás és földnyomás ellen megfelelően ki kell képezni. A sírbolt tetejét legalább 300kg/m2 hasznos terheléssel kell számítani. A fedőlapot úgy kell készíteni, hogy a sírbolt légmentesen záródjon.

(8) Leromlott állapotú, düledező síremlékek, kripták és fejfák helyreállítására a temető fenntartója, kezelője köteles felhívni a létesítőt a kialakult állapot megszüntetésére ill. az esetleges életveszély megszüntetésére. Ha a felhívás eredménytelen, a helyreállítási munkák nem történnek meg, az építéshatóság a síremlék, kripta, fejfa eltávolítását rendelheti el. A kripta eltávolítása helyett a temető fenntartója azt helyreállíthatja, és újra értékesítheti. A kiürítésnél a következők alkalmazandók.

9. § (1) A részben vagy teljesen lezárt temetőben a használati idő rátemetés esetén sem hosszabbítható meg.

(2) A temetési helyek használatáért megváltási díjat kell fizetni, a díjtételeket e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

(3) A megváltási díjat az első megváltás alkalmával a temettető, vagy az általa megbízott, az újraváltáskor a sír felett rendelkező hozzátartozó köteles megfizetni. A díjakat minden esetben a temetést, kihantolást, rátemetést megelőzően kell megfizetni.

(4) Ha a kettős sírnál az első temetés napjától számított 25 éven belül újabb temetés nem történik, a használati jog megszűnik, kivéve, ha az arra jogosult a használati jogot ismételten megváltja.

(5) Ha a sírhely nem váltható meg újra, de a hozzátartozó – a használati idő lejárta előtt – a holttest maradványokat (hamvakat) a kiürítéskor ugyanabban a temetőben, vagy másik köztemetőben levő új sírba helyezi el, az új sírhely megváltási díja az eredeti sírhely megváltási árának időarányos összegével csökken.

(6) A temetési helyek magánforgalomban adás-vétel tárgyát nem képezhetik.

(7) A megváltott, de fel nem használt temetési helyről érvényesen csak a köztemető üzemeltetőjénél tett nyilatkozattal lehet lemondani.

10. § (1) A köztemető üzemeltetője a temető rendjére vonatkozó szabályok kialakítása során az alábbiak betartásával köteles eljárni:

11. § (1) A köztemetőben végzendő minden munkát – kivéve a sírok gondozását –be kell jelenteni a temető üzemeltetőjének.

(2) Sírok kiásását, betemetését és az ezzel járó egyéb munkákat csak a temetéssel megbízott temetkezési vállalkozó végezhet, egyeztetve a temető üzemeltetőjével.

(3) A köztemetőben szakipari munkát végző vállalkozók kötelesek a temető üzemeltetőjének megfizetni az általuk felhasznált energia használati díját, továbbá építőipari anyag tárolása esetén az egyébként fizetendő közterület-foglalási díjat.

(4) A temetői munkákat úgy kell elvégezni, hogy az ne sértsen kegyeleti érdekeket, ne járjon károkozással.

12. § (1) A temető fenntartójának a temetőről térképest (vázrajzot) kell készíteni, amelyen folyamatosan fel kell tüntetni, hogy mely sírhelytáblák, sorok, illetve sírhelyek teltek be vagy más célra vannak fenntartva ill. mely területek szabadok.

(2) A temető lezárása, továbbá sír vagy sírbolt felnyitására a mindenkor érvényben lévő jogszabályokat kell alkalmazni. A köztemetőn belüli temetőrész sírhely tábla megtelése esetén annak lezárását az üzemeltető határozhatja el a tulajdonos Önkormányzat egyidejű értesítése mellett.

(3) A lezárásról hirdetményt kell közzétenni a temetői tájékoztató táblán, a ravatalozón és az érintett temetőrészen.

(4) Temető, temető rész, sírtábla illetve sorok lezárását, kiürítését illetve áthelyezését tartalmazó hirdetményt a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, a ravatalozóban ki kell függeszteni, ahol meg kell jelölni, hogy ki és hol ad konkrét felvilágosítást. A kiürítést előzetesen 3 alkalommal, legalább egy országos és területileg illetékes napilapban, felekezeti lapban, továbbá a helyben szokásos módon közhírré kell tenni úgy, hogy az első közzététel előtt legalább 6 hónappal, a továbbiakban pedig kéthavonta történjenek.

(5) A temető, temetőrész kiürítéséhez a 100 évnél régebbi vagy képzőművészeti alkotást is magába foglaló síremlék lebontásához a műemléki hatóság hozzájárulása is szükséges.

(6) A temető rendezése során, sírásás, exhumálás, áthelyezés, parcellabontás alkalmával talált értékekről a temető kezelőjét azonnal értesíteni kell és a talált értékekről, a találás körülményeiről jegyzőkönyvet kell felvenni és a talált érték biztonságos megőrzéséről azonnal gondoskodni kell.

(7) A temetőfenntartó (kezelő) köteles haladéktalanul intézkedni a talált érték tulajdonosának (örökösének) a felkutatására, ennek eredménytelensége esetén az értéket a Magyar Nemzeti Bank részére kell átadni.

13. § (1) Az elhunytat 2 óra elteltével, lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb a halál beálltát követő 16 órán belül halotthűtőbe kell szállítani.

(2) A kórházban vagy más egészségügyi intézményben elhunyt halott az intézmény hűtőjében is tárolható.

(3) Koporsós temetés esetén a halottat – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 72 órán túl és 96 órán belül el kell temetni. Ettől eltérni akkor lehet, ha

14. § (1) Ravatalozni csak a temetőben, az arra kijelölt helyen szabad. Ettől eltérni csak az illetékes tisztiorvos engedélyével lehet.

(2) A halott a ravatalozóban a szertartás megkezdése előtt legfeljebb 3, de legalább 1/2 órával korábban helyezhető el. A ravatalozásig a halottat hűtőben kell tárolni.

(3) A ravatalozó helyiséget a temetés előtt legalább 1 órával, de minden esetben a ravatalozás megtörténte után azonnal ki kell nyitni. A ravatalra helyezett koporsót a szertartás kezdetéig nyitva lehet tartani. Nem lehet nyitva tartani a koporsót, ha a holttest már oszlásnak indult, vagy súlyosan roncsolódott állapotban van.

(4) Légmentesen lezárva kell tartani a koporsót, ha az elhalt fertőző betegségben hunyt el. Biztosítani kell, hogy a koporsó közvetlen közelében se tartózkodjon senki.

(5) Egy koporsó csak egy holttest elhelyezésére szolgálhat.

(6) A koporsót a földbe helyezés előtt véglegesen le kell zárni.

(7) A temetést végző temetkezési vállalkozó köteles a ravatalozásra vonatkozó szabályokat megismerni és betartani.

15. §¹ Az elhunyt hűtésével, ravatalozásával, az urnaelhelyezéssel kapcsolatos feladatok, a sírásás, sírhelynyitás, sírbahelyezés, visszahantolás, újratemetés és exhumálás ellátására kötelező igénybe venni a köztemető üzemeltetését kegyeleti közszolgáltatási szerződés alapján végző üzemeltető szakszemélyzetének és berendezésének.

16. §² Az e rendeletben foglalt előírások a közösségi együttélés alapvető szabályait képezik, így azok megszegése szabályszegésnek minősül, mely – magasabb szintű jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – a közösségi együttélés alapvető szabályairól és megszegésük jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint eljárás keretében százötvenezer forintig terjedhető közigazgatási bírsággal sújtható.

17. § (1) Jelen rendelet 2004. január 01. napján lép hatályba és az I. számú mellékletben meghatározott sírhelymegváltási díjakat és egyéb díjtételeket 2004. január hó 01. napjától kell alkalmazni.

(2) Jelen rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel, és az Önkormányzati Híradóban történő közléssel gondoskodik.

(3) Jelen rendelet az 1999. évi XLIII. TÖRVÉNY A temetőkről és a temetkezésről valamint a 145/1999. (X. 1.) Korm. Rendelet a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról figyelembe vételével történt, s a rendeletben nem szabályozott kérdésekben ezen jogszabályok rendelkezései az irányadóak.