1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Zamárdi Város Önkormányzatának illetékességi területére.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed Zamárdi város területén tartózkodó magánszemélyre, jogi személyre, egyesületre.

2. § (1) Az értelmező rendelkezések megegyeznek a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) VII. Fejezetében foglaltakkal.

(2) E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) Az önkormányzat jelen rendelettel a következő helyi adókat vezeti be:

(2) Az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén:

4. § (1) Az adóalanyra Htv. 3. § (1) bekezdése az irányadó.

(2) Az adómentességre Htv. 3. § (2), (3) bekezdése az irányadó.

(3) A külföldi magánszemélyre és szervezetre Htv. 3. § (4) bekezdése az irányadó.

(4) Az adóalanyiság tekintetében figyelembe kell venni Htv. 3. § (5) bekezdését.

(5) Az adóalanyiság kezdetére Htv. 3. § (6) bekezdése az irányadó.

(6) Valamennyi helyi adó alóli mentességről. Htv. 3/A. §-a rendelkezik.

5. § (1) Az építményadó az önkormányzat illetékességi területén lévő bel- és külterületi lakás és nem lakás céljára szolgáló épület és épületrész (a továbbiakban: építmény) után fizetendő adó.

(2) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, hasznosításától függetlenül.

(3) Építményadó kiszabása esetén az adóköteles építményekre Htv. 11. § (1) bekezdése az irányadó.

(4) Az építményadó esetén az adókötelezettségre a Htv. 11. § (3) bekezdése az irányadó.

(5) Az építményadó esetén az adó alanyára a Htv. 12. §-a az irányadó.

(6) Az adó alapja a lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség, építmény, épület m²-ben számított hasznos alapterülete.

(7) Az adó mértéke az adó alapját képező építmény hasznos alapterületét figyelembe véve az alábbiak szerint alakul:

(8) A Zamárdi város közigazgatási területén működő és az ingatlan-nyilvántartás adataiban „szálloda” művelési ággal nyilvántartott ingatlan esetében, ha a szálloda beltéri wellness részleggel rendelkezik, akkor a wellness szolgáltatást nyújtó helyiségek (pl: masszázs, szauna, fürdőmedence, sókamra és a használatukhoz szükséges illemhely) tekintetében az adó mértéke 350,-Ft/m²/év. A wellness helyiségek kedvezménnyel érintett alapterületét az épület további hasznos alapterülete összegzésénél figyelmen kívül kell hagyni.

(9) Az egy helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanon található több különálló épület hasznos alapterületét épületenként önállóan kell meghatározni abban az esetben is, ha valamennyi épület esetében ugyanaz az adóalany.

6. § (1)¹ Az adómentességekre Htv. 13. §-ában foglaltak az irányadók, továbbá mentes az építményadó alól:

(2)² Egyéb, nem lakás céljára szolgáló építmények után fizetendő építményadó összegéből maximum 7.000,- Ft/év adókedvezmény illeti meg azt a magánszemély adóalanyt, akinek ugyanazon az ingatlanon található lakóingatlana vagy üdülőingatlana 130 m²-nél kisebb alapterületű és azt az adóalany életvitelszerűen lakásaként használja. Az adókedvezmény az adóalanyokat tulajdoni hányaduk arányában illeti meg

(3)³ Az életvitelszerűen történő lakáshasználat bizonyítására az adóalanynak kérelmet kell benyújtania az adóhatósághoz. A kérelemhez mellékelni kell az adóalany nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy Magyarország közigazgatási területén nem rendelkezik más olyan lakással, melyet ténylegesen életvitelszerűen lakásaként használ. Mellékelni kell továbbá az életvitelszerű használat tényének igazolására benyújtani kívánt iratokat. Az adóalany a mellékelni kívánt iratok körét és darabszámát saját belátása szerint jogosult megválasztani, melyeket az adóhatóság az (5) bekezdésben leírtak szerint vizsgál.

(4)⁴ Az adófizetési kötelezettség alapjául szolgáló lakóingatlan vagy üdülőingatlan tekintetében az adóév során szereznek adóalanyiságot adásvétel, öröklés, ajándékozás útján vagy vagyoni értékű jog alapításával, a tárgyévet megelőző adóévre vonatkozó (összesen 12 hónapot kitevő) állandó jellegű kommunális hulladék szállítási szolgáltatás igénybevétele helyett – az életvitelszerű lakáshasználaton túlmenően - azt kell igazolniuk, hogy a mentességre vonatkozó kérelmük benyújtásával egyidejűleg, de legkésőbb a fentebb meghatározott adóalanyiságot keletkeztető jogosultság igazolható megszerzését követő 4 hónapon belül, állandó jellegű szolgáltatásra vonatkozó megállapodást kötöttek a kommunális hulladék elszállítására

(5)⁵ Az adóhatóság a mentességre vonatkozó kérelem elbírálása során az életvitelszerű használat tényének igazolására benyújtott iratokat egyedileg és összességében értékeli. Az adóhatóság a mentesség iránti kérelem elbírálása során különös figyelmet fordít annak a vizsgálatára, hogy az adóalany kérelemmel érintett ingatlanának a címe szerepel-e az adóalany elsődleges elérési címeként a hatóságoknál és a közmű-szolgáltatóknál, valamint arra, hogy a hulladékszállítási közszolgáltatást tárgyi ingatlan tekintetében egész évre vonatkozóan veszi-e igénybe.

7. § (1) Az építményadó esetén az adókötelezettség keletkezésére a Htv. 14. § (1) bekezdése az irányadó.

(2) Az építményadó esetén az adókötelezettséget érintő változásra a Htv. 14. § (2) bekezdése az irányadó.

(3) Az építményadó esetén az adókötelezettség megszűnésére a Htv. 14. § (3) bekezdése az irányadó.

(4) Az építményadó esetén az építmény használatának szünetelésére a Htv. 14. § (4) bekezdése az irányadó.

(5)⁶

(6)⁷

(7)⁸

(8)⁹

8. § (1) Az adófelfüggesztésre vonatkozóan a Htv. 14/A. §-a az irányadó.

(2) Az adófelfüggesztés alkalmazásában kötelezettnek minősül a lakástulajdon, a tulajdoni hányad elidegenítése, a vagyoni értékű jog alapítása esetén a jelzálogjoggal biztosított követelés erejéig a tulajdonjogot (vagyoni értékű jogot) szerző fél, a megszerzett tulajdoni hányada vagy vagyoni értékű jog értékének arányában, az azon felüli követelést illetően az adófelfüggesztési jog jogosultja; az adófelfüggesztési jog jogosultjának halála esetén a lakás örököse, a megszerzett tulajdoni hányada arányában; az adófelfüggesztés iránti igény visszavonása esetén az adófelfüggesztési jog jogosultja. Amennyiben a lakás örököse az a törvényben foglalt feltételeknek megfelel – az adófelfüggesztés megszüntetésére vonatkozó határozat jogerőre emelkedéséig – kérheti az adófelfüggesztést az örökhagyó halála előtti időszakra jutó, korábban felfüggesztett adóra is feltéve, ha az arra a lakásra vonatkozott, amelyben az örökös a lakcímbejelentés szabályai szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is él.

9. § (1) Idegenforgalmi adó fizetési kötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az Önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt.

(2) Az adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma.

(3) Az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként 500,- Ft.

10. § (1) Az idegenforgalmi adó vonatkozásában az adómentességre a Htv. 31. §-a az irányadó.

(2) Zamárdi Város Önkormányzata által megrendezésre kerülő sportversenyek sportolóit, kulturális rendezvények szereplőit, továbbá az Önkormányzat által meghívott partnertelepülésről jött vendégeket idegenforgalmi adómentesség illeti meg a rendezvény, meghívás időtartama alatt.

(3) Az idegenforgalmi adó vonatkozásában az adómentesség igénybevételéhez az adóalanynak a rendelet 1. melléklete szerinti, „Nyilatkozat igénybe vett idegenforgalmi adókedvezményről, adómentességről” megnevezésű nyilatkozatot kell tennie. Az adómentességre igényt tartó magánszemély az adatszolgáltatásra nem köteles, de ha a nyilatkozatot az adóbeszedésre kötelezett részére nem teszi meg, akkor az adóbeszedésre kötelezett az adómentességet nem érvényesítheti.

11. § (1) Az idegenforgalmi adó beszedési kötelezettségre a Htv. 34. § az irányadó.

(2) A szálláshely-szolgáltató az idegenforgalmi adó megállapításhoz szükséges nyilvántartás vezetését a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvény szerinti szálláshelykezelő szoftver alkalmazásával teljesíti.

(3) Ha a nyilvántartás vezetési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségét a nyilvántartásra, adatszolgáltatásra kötelezett megszegi, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art) értelmében bírsággal sújtható.

12. § (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő telek.

(2) Az adó alany tekintetében a Htv. 18. §-a az irányadó.

(3) Az adózókat terhelő telekadót a helyi adóhatóság kivetés útján,határozattal állapítja meg.

(4) Az adózó adatbejelentés benyújtásával köteles adókötelezettségét bejelenteni az adókötelezettség keletkezését követő 15 napon belül.

(5) Az adózónak az adókötelezettségét érintő változást, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül kell bejelenteni.

(6) Az adó alapja a telek m²-ben számított területe.

(7) Az adó mértéke a telek területe után 80,-Ft/m²/év.

(8) Az adókötelezettség keletkezésére, változására, megszűnésére a Htv. 20. § (1)-(3) bekezdései az irányadóak.

13. § (1) Telekadó fizetési kötelezettség alól mentesek a Htv. 19. §-ban felsoroltak.

(2) Mentességet élvez az adóalany, amennyiben az adóalany magánszemély.

(3) Mentességet élvez az adó alól a beépített ingatlan beépítéssel nem érintett telekterülete.

(4) Mentességet élvez az az adóalany, aki az adóköteles telekre lakóházat épít vagy építtet. A mentesség kérelemre adható. A kérelemhez mellékelni kell a jogerőssé és végrehajthatóvá vált építési engedélyt, bejelentés-köteles tevékenység esetében a bejelentés nyilvántartásba vételét igazoló iratot. A mentesség legfeljebb a jogerős és végrehajtható építési engedély jogerőre emelkedését, bejelentés-köteles tevékenység esetében a bejelentést nyilvántartásba vevő irat kiadmányozását követő naptári év január 01-jétől kezdődő 2 év időtartamra szólhat. Azon adóalany, aki a fenti időszak alatt a lakóházra az építésügyi hatóság által kiállított, az épület rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát bizonyító iratot (pl. használatbavételi engedély, hatósági bizonyítvány) nem mutat be az adóhatóságnál, az adót utólag a teljes mentesítéssel érintett időszakra vonatkozóan köteles megfizetni.

(5) Az adóalanyt 50%-os mértékű adókedvezmény illeti meg az éves adó összegéből, amennyiben az ingatlan azon okból nem minősül építési teleknek, hogy a közműves szennyvízcsatorna-hálózat nem áll rendelkezésre vagy az arra való rákötés lehetősége műszakilag nem lehetséges. Az adókedvezmény biztosításához az adóalanynak kérelmet kell benyújtania, melyhez a kedvezmény okától függően a közműszolgáltató vagy az építési hatóság igazolását kell mellékelnie.

14. § (1) A helyi iparűzési adókötelezettségre és az adó alanyára a Htv. 35. § és 36. §-a az irányadó.

(2) A helyi iparűzési adó esetén az adókötelezettség keletkezésére és megszűnésére a Htv. 38. §-a az irányadó.

(3) A helyi iparűzési adó esetén az adó alapjáról a Htv. 39. §-a irányadó. Az állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén az adó alapjának egyszerűsített meghatározására a Htv. 39/A. § és 39/B. §-a az irányadó.

(4) Az adó mértéke az adóalap 2%-a.

(5) A helyi iparűzési adó esetében az adóelőleg megállapítására, és az adó megfizetésére a Htv. 41-42. §-ai az irányadóak.

15. § (1) A háziorvos vállalkozót (háziorvos, házi gyermekorvos, védőnő) és egészségügyi alapellátást végző fogorvost teljes iparűzési adómentesség illeti meg, az Htv. 39/C. § (4) és (5) bekezdései alapján.

(2) A 16. § (1) bekezdésben meghatározott adómentesség formájában nyújtott támogatás csekély összegű támogatásnak minősül, amelyet kizárólag az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályai alapján lehet nyújtani.

(3) A kedvezményezett az adómentesség következtében megszerzett előnyt – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikke (2) bekezdésének kivételével – nem használhatja az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerinti célokra, továbbá – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően – közúti kereskedelmi árufuvarozás ellenszolgáltatás fejében történő végzése céljából teherszállító jármű vásárlására.

(4) A kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikkének (1) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról. A nyilatkozat jelen rendelet 2. mellékletét képezi.

(5) A kedvezményezett és az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti, egy és ugyanazon vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján odaítélt csekély összeg támogatások bruttó támogatástartalma tagállamonként nem haladhatja meg a 200.000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (8) és (9) bekezdését is. Az átváltásnál az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III.22.) Korm. rendelet 35. §-a alapján kell eljárni.

(6) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.) megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeletnek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható.

(7) A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban, az egyes esetek, meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális intenzitást vagy összeget.

(8) A támogatást nyújtó Zamárdi Város Önkormányzata írásban tájékoztatja a kedvezményezettet a támogatás bruttó támogatási egyenértékben kifejezett összegről és arról, hogy az csekély összegűnek minősül. Az igazolás jelen rendelet 3. mellékletét képezi.

(9) A kedvezményezettnek a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őriznie, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni.

16. § A helyi iparűzési adó esetén az iparűzési tevékenységre a Htv. 37. §-a az irányadó.

17. § A jogszabályban előírt bizonylatok, nyilvántartások hiánya, vagy nem a jogszabályban meghatározott módon való kezelése, valamint az adóbevallás elmulasztása vagy késedelmes teljesítése, adóeltitkolás, a megállapított és beszedett adó esedékesség utáni késedelmes befizetése az Art-ben meghatározott hátrányos jogkövetkezményekkel jár.

18. § (1) E rendelet 2023. január 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a helyi adókról, és az adózás rendjéről szóló 41/2011. (XII.13.) önkormányzati rendelet.