1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Madocsa Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat),

(2) Az Önkormányzat

(3) Az önkormányzati testület megnevezése Madocsa Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

(4) A képviselő-testület hivatalának megnevezése és székhelye Bölcskei Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal), 7025 Bölcske, Kossuth Lajos út 5.

(5) Az önkormányzat működési területe: Madocsa közigazgatási területe.

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló.

(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

3. § (1) Az Önkormányzat kitüntetéseket adományoz.

(2) A kitüntetésekre vonatkozó szabályokat a Képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

4. § Az önkormányzat, a polgármester, a jegyző és a Hivatal bélyegzőjén Magyarország címerét kell feltüntetni.

5. § (1) Az Önkormányzat köralakú bélyegzőjének körirata: Madocsa Község Önkormányzata.

(2) A polgármester hivatalos köralakú bélyegzőjének körirata: Madocsa Község Polgármestere.

(3) A jegyző hivatalos köralakú bélyegzőjének körirata: Bölcskei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője.

(4) A közös önkormányzati hivatal madocsai kirendeltsége bélyegzőjének felirata: Bölcskei Közös Önkormányzati Hivatal Madocsai Kirendeltsége.

6. § (1) Az önkormányzat bélyegzőjét kell használni a következő esetekben:

a) a képviselő-testület által adományozott, helyi kitüntetésről szóló oklevélen,

b) az önkormányzat által kötött megállapodáson, szerződésen,

c) az önkormányzat nevében tett nyilatkozaton,

d) a képviselő-testület titkos szavazásához használt szavazólapon,

e) a képviselő-testület és bizottság meghívóján,

f) a képviselő-testület és bizottsága határozatán,

g) a képviselő-testület és bizottság üléséről készült jegyzőkönyvön,

h) önkormányzati rendeleten.

7. § A polgármester bélyegzője az önkormányzat, vagy a képviselő-testület és szervei működésével összefüggő, vagy a saját hatáskörében kiadott dokumentumon használható a polgármester neve mellett, az aláírás hitelesítésére. Ilyen dokumentum különösen a meghívó, a levél, az intézkedés, az utasítás, a határozat.

8. § A jegyző és a Hivatal bélyegzőjének használatára vonatkozó szabályokat a Bölcskei Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

9. § A jegyző gondoskodik az 5. §-ban szabályozott bélyegzők nyilvántartásáról.

10. § (1) Madocsa község közigazgatási területén székhellyel rendelkező jogi személyek és jogi személyiség nélküli társaságok, tudományos, irodalmi, művészi és egyéb közszereplést végző, madocsai lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező személyek és társadalmi szervezetek részére elnevezésük, tevékenységük gyakorlása, működésük folytatása során a „Madocsa” megnevezés és ezek bármely toldalékos formájának (a továbbiakban: településnév) használatát a Képviselő-testület engedélyezi.

(2) A településnév felvétele és használata iránti kérelmet írásban kell benyújtani.

(3) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

(4) Amennyiben dísztárgy, embléma, kiadvány vagy termék megjelölését szolgálja a településnév, úgy annak tervét a kérelemhez csatolni kell.

(5) A településnév felvételére és használatára vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell:

11. § (1) Az engedély kiadását meg kell tagadni, ha a használat vagy annak módja és körülményei a következők:

a) ha a településnevet szeméremsértő vagy más módon megbotránkoztató módon kívánják használni,

b) ugyanazon vagy hasonló tevékenység gyakorlásához már van kiadott és érvényes engedély, vagy

c) az engedélyezni kívánt nevet már valaki jogszerűen használja.

(2) A településnév engedélyben foglaltaktól eltérő használata esetén a kiadott engedélyt vissza kell vonni.

(3) A kiadott engedélyekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a 10. § (5) bekezdésében foglaltakat.

12. § (1) Az Önkormányzat épületének főbejáratával szembeni belső falon elhelyezett hirdetőtáblán történő kifüggesztés minősül a hirdetmény helyben szokásos módon történő kihirdetésének.

(2) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 33. § (3) bekezdése, valamint annak 1. melléklete szerinti Általános közzétételi lista szerinti közzététel a www.madocsa.hu elnevezésű, Madocsa község saját honlapján történik.

(3) A tájékoztatás céljára egyéb mód is igénybe vehető, így különösen: a „Madocsai Hírmondó” című, kéthavonta megjelenő helyi újság, vagy az önkormányzat közösségi hálón megjelenő platformja.

(4) A lakossági tájékoztatás szervezése saját feladatkörük figyelembe vételével, a polgármester és a jegyző feladata.

(5) A médiafelületeken megjelenő tartalomra a képviselők javaslatot tehetnek, melyet e-mailben kell beküldeni a phmadocsa@tolna.net címre.

12/A. §¹ Madocsa község facebook oldalának működését az Önkormányzat Közösségi Média Szabályzata szabályozza.

13. § A lakosság és a közvélemény tájékoztatása érdekében működtetett „Madocsai Hírmondó” helyi újság és az internetes honlap költségeit az önkormányzat költségvetésében biztosítja.

14. § (1) A zárt ülés dokumentumainak - beleértve az ülésről készült hangfelvételt is - a kezelése során kiemelt figyelmet kell fordítani az adatvédelmi, titokvédelmi szabályok betartására.

(2) A zárt ülés résztvevője megismerheti a zárt ülésen szereplő előterjesztést és - amennyiben csak egyes napirendi pont tárgyalásánál lehet jelen - az adott napirendre vonatkozó jegyzőkönyvi részt.

15. § (1) A zárt ülésre beterjesztendő iratot, az irattári példányon felül, csak annyi példányban kell elkészíteni, ahány példány a döntésben résztvevők és a kormányhivatal tájékoztatásához elengedhetetlen.

(2) A zárt ülés tartásának indokaira figyelemmel a zárt ülés dokumentumának megismerésére jogosult illetéktelennek nem adhat felvilágosítást annak tartalmáról, számára azt nem továbbíthatja, annak megtekintését, hangfelvétel meghallgatását nem teheti lehetővé.

(3) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 46. § (2) bekezdés b) pontja szerinti zárt ülés esetében az érintett a kérését tartalmazó nyilatkozatot az ülést megelőzően írásban teheti meg, mely az ülésről készült jegyzőkönyv melléklete.

16. § (1) A képviselő-testület a rendelkezésére álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a lakosság olyan öntevékeny szervezetét, önszerveződő közösségét és ezek összefogását, melynek célja az önkormányzati feladatok, helyi közügyek megtárgyalása, az életminőség, a közérzet, a szolgáltatások javítása, a település fejlesztése, a társadalmi, kulturális élet ápolása.

(2) A lakosság társadalmi szervezetével, önszerveződő közösségével való együttműködés érvényre juttatása érdekében annak képviselője az e rendeletben foglaltak szerint, tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület és a tárgy szerint illetékes bizottsága ülésén.

(3) A lakossággal, annak önszerveződő közösségével való együttműködés célja, rendeltetése:

a) a tervek, fejlesztési koncepciók, programok, akciók ismertetése, egyeztetése,

b) a lakossági szükségletek kielégítését szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése,

c) a lakosságnak a közügyek intézésébe történő bevonása.

(4) Tanácskozási jog azon társadalmi szervezet, önszerveződő közösség képviselőjét illeti meg, mely szervezet a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény szerint vezetett közhiteles nyilvántartásban madocsai székhellyel szerepel (a továbbiakban: együttműködő szervezet) és kéri önkormányzati nyilvántartásba vételét működési területének - tevékenysége céljának - és képviselője nevének, értesítési címének, képviseleti jogosultsága terjedelmének megjelölésével egyidejűleg.

(5) Az együttműködő szervezet a nyilvántartásba vételére irányuló kérelmét írásban nyújthatja be a képviselő-testülethez megjelölve benne a nyilvántartásba vételre irányuló időpontot is, mely nem lehet kevesebb a kérelem beérkezésétől számított 30 napnál.

17. § (1)² A képviselők fogadó óráinak megtartására minden hónap második kedd napján 16,00 órától 17,00 óráig terjedő időtartamban az Önkormányzat tulajdonát képező 7026 Madocsa, Fő utca 19. szám alatti házasságkötő terem áll rendelkezésre.

(1a)³ A képviselői fogadóóra online módon is megtartható a közösségi médián keresztül, Madocsa Község facebook oldalán vagy más közösségi média felületen.

(2) A képviselői fogadó órák lebonyolításához szükséges feltételeket az Önkormányzat titkársági ügyintézője biztosítja a fogadó órát megelőzően. A fogadó órával kapcsolatos igényeket a képviselőknek minden hónap második keddjét megelőző 4. napig jelezni szükséges.

(3) A képviselői fogadóórákról a helyben szokásos módon kell értesíteni a lakosságot.

18. § (1) A képviselő-testület feladatai körében - különösen a településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel, turizmussal, a lakossági közszolgáltatások szervezésével, a társadalom- és gazdaságszervezéssel, valamint a környezetvédelemmel összefüggő ügyekben - együttműködik a területi és országos közigazgatási, államigazgatási és önkormányzati szervekkel, társadalmi szervezetekkel.

(2) Ennek célja a települést is érintő tervek, koncepciók, programok, akciók kidolgozásában, megvalósításában való részvétel és azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.

(3) A rendszeres együttműködés és folyamatos kapcsolattartás és annak szervezése a polgármester feladata.

19. § Az Önkormányzat az Mötv. 10. § (2) bekezdésében és a 13. § (1) bekezdésében foglalt feladatai ellátásának mértékét – a lakosság igényei és az Önkormányzat anyagi lehetőségei figyelembevételével – az éves költségvetési rendeletében határozza meg.

20. § (1) Az Önkormányzat önként vállalt feladatai a következők:

21. § A Képviselő-testület létszáma a polgármesterrel együtt 7 fő.

22. §⁶ A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást és lakossági fórumot tart.

23. § (1) A képviselő-testület ünnepélyes alakuló ülésére szóló meghívót az ülés előtt legalább öt nappal, postai úton kell a képviselő-testület tagjai, valamint a meghívottak részére megküldeni. Az alakuló ülésről a helyben szokásos módon tájékoztatni kell a lakosságot is, továbbá a meghívót az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(2) Az alakuló ülés összehívásáról és az ülés vezetéséről a polgármester, akadályoztatása esetén a megválasztott legidősebb képviselő, mint korelnök (a továbbiakban: korelnök) gondoskodik.

(3) Az alakuló ülés meghívójának és az előterjesztéseknek a megválasztott képviselők részére történő eljuttatásáról a jegyző a hivatal útján gondoskodik.

24. § (1) Az alakuló ülés napirendi pontjai a következők:

a) az alakuló ülés ünnepélyes megnyitása a polgármester által, a Himnusz elhangzása,

b) az alakuló ülés határozatképességének megállapítása,

c) két fő jegyzőkönyv-hitelesítő megválasztása,

d) a helyi választási bizottság elnökének tájékoztatója a választás végleges eredményéről,

e) a megválasztott képviselők és a polgármester eskütétele külön-külön, melynek során az eskü szövegét a helyi választási bizottság elnöke olvassa elő,

f) a Polgármesteri program ismertetése,

g) a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálata, a képviselő-testület döntése alapján annak módosítása vagy új rendelet megalkotása,

h) Szavazatszámláló bizottság elnökének és tagjainak megválasztása az alpolgármester választásának lebonyolításához,

i) alpolgármester megválasztása,

j) az alpolgármester eskütétele, melynek során az eskü szövegét a helyi választási bizottság elnöke olvassa elő,

k) a polgármester illetményének és költségtérítésének megállapítása,

l) az alpolgármester tiszteletdíjának és költségtérítésének megállapítása,

m) a képviselő-testület bizottságainak – elnökének, tagjainak - megválasztása,

n) a képviselő-testület nem képviselő-testületi tagjainak eskütétele melynek során az eskü szövegét a helyi választási bizottság elnöke olvassa elő,

o) képviselői, bizottsági tiszteletdíjakról, természetbeni juttatásokról döntés,

p) az önkormányzati társulásokban való delegálásról döntés,

q) tájékoztatás a képviselői összeférhetetlenségi szabályokról,

r) tájékoztatás a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség szabályairól,

s) a Szózat elhangzása és

t) az alakuló ülés bezárása.

25. § Az alakuló ülésen a 24. §-ban meghatározott napirendeken kívül más napirend is tárgyalható a képviselő-testület döntése alapján.

26. § Az esküvevő - eskü szövegét előmondó - a helyi választási bizottság elnöke, távolléte, akadályoztatása esetén a polgármester, mindkettejük távolléte vagy akadályoztatása esetén a korelnök.

27. § (1) A képviselő-testület a munkatervében meghatározottak szerint évente legalább hat alkalommal tart rendes ülést.

(2) A képviselő-testület – rendkívüli ülés kivételével – július 1. napja és augusztus 31. napja között nem ülésezik.

(3) A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervben meghatározott hónapban és időpontban tartja, elsősorban a hónap utolsó hetének szerdai napján.

(4) A képviselő-testület rendes ülésének kezdő időpontja 17.00 óra. Ha a napirendi pontok tárgyalása 20:00 óráig nem fejeződik be, akkor a képviselő-testület ülését, mely új képviselő-testületi ülésnek számít, az ülést követő 2. munkanapon 17.00 órai kezdettel, a le nem tárgyalt napirendekkel folytatja és fejezi be legkésőbb 20.00 óráig. Amennyiben ezen időszak alatt sem fejeződik be a napirendek tárgyalása, úgy a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott határozatával dönt a képviselő-testület ülésének következő időpontjáról.

28. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének időpontjait a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza.

(2) Az éves munkaterv a jogszabályokba foglalt vagy képviselő-testületi döntések alapján előre tervezett napirendeket tartalmazza.

(3) Az éves munkaterv tervezetével kapcsolatosan a tárgyévet megelőző év december 15. napjáig javaslatot tehetnek a következők:

a) a polgármester, az alpolgármester,

b) a képviselők,

c) az önkormányzati bizottságok,

d) a jegyző, az aljegyző,

e) az országos, a területi és a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke,

f) a település országgyűlési képviselője,

g) az önkormányzat által alapított költségvetési szervek vezetői és

h) a Tolna Megyei Kormányhivatal vezetője,

i) a Paksi Járási Hivatal vezetője.

(4) Az éves munkatervet a polgármester állítja össze és terjeszti a képviselő-testület elé a tárgyév január 31. napjáig.

29. § (1) A munkaterv tartalmi elemei a következők:

a) a képviselő-testületi ülések, közmeghallgatás tervezett időpontja és napirendjei, továbbá az előterjesztő megjelölése,

b) az előkészítésben résztvevők felsorolása,

c) az előterjesztést véleményező bizottságok, szervezetek megnevezése és

d) annak meghatározása, hogy mely napirendhez kell közmeghallgatást tartani.

30. § (1) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet elektronikus úton meg kell küldeni az 45. § -ban megjelölt személyeknek, szervezeteknek.

(2) Az elfogadott munkatervet közzé kell tenni a helyben szokásos módon és az önkormányzat honlapján.

31. § (1) A képviselő-testület ülése a munkatervben nem szereplő időpontra is összehívható, mely esetben az rendkívüli ülésnek minősül.

(2) Rendkívüli ülést kell összehívni

a) az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetben,

b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,

c) ha azt más hivatalos szerv kezdeményezi.

(3) A polgármester saját hatáskörében összehívhatja a képviselő-testület rendkívüli ülését, ha megítélése szerint az ülés összehívására és döntéshozatalra a munkatervben meghatározott rendes ülésen kívül az önkormányzat, a lakosság érdekeit érintő okból szükség van.

(4) A rendkívüli ülésre vonatkozó - az indokot is tartalmazó -meghívót az ülés előtt legalább két nappal kell kiküldeni.

32. § (1) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben (a továbbiakban: sürgősségi indítvány) a rendkívüli ülés meghívója az ülést megelőző legalább 24 órával is kiküldhető. Ez esetben a meghívásra, a képviselők, érintettek értesítésére bármilyen célszerű értesítési mód igénybe vehető, így különösen: telefon, fax, e-mail, levél, távirat, személyes kézbesítés. Ez esetben az ülés időpontjáról a képviselőket telefonon keresztül is értesíteni szükséges.

(2) Sürgősségi indítványnak minősül, ha a döntés hiánya valamilyen határidő elmulasztását, vagy jogvesztést eredményez az önkormányzat, vagy annak szerve, költségvetési intézménye számára.

33. § A rendkívüli ülésen azt a napirendi pontot, amire az indítvány vonatkozott, meg kell tárgyalni és további napirendi pontok is felvehetők a napirendek közé.

34. § A rendkívüli ülésen szereplő napirendi pontokat – szükség szerint – előzetesen a képviselő-testület illetékes bizottságai is tárgyalják.

35. § A közmeghallgatásra a képviselő-testület rendes ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

36. § (1) A közmeghallgatáson a polgármester az elmúlt évben elvégzett feladatokról és a következő évi tervekről ad tájékoztatást.

(2) A képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdés k) pontja szerinti kötelezettségének, választása szerint, a közmeghallgatás keretében is eleget tehet.

37. §⁸ (1) A Képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre, a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra, a közvetlen tájékoztatásra, közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.

(2) A Képviselő-testület határozatával közérdekű kérdésben a település egészére vagy jelentős részére kiható döntés előkészítéséről történő tájékoztatás, valamint az érintett polgárok véleményének megismerése céljából lakossági fórumot hívhat össze.

(3) Településrendezési eszközök megalkotásával, elfogadásával, módosításával összefüggésben a polgármester is jogosult lakossági fórumot összehívni.

(4) A lakossági fórum meghirdetésére a közmeghallgatás meghirdetésének szabályai irányadóak. A lakossági fórum tárgyát pontosan, közérthetően kell megfogalmazni.

38. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti.

(2) Ha a Polgármesteri tisztség betöltetlen, vagy a polgármester akadályoztatva van, akkor az alpolgármester látja el az (1) bekezdés szerinti feladatokat.

(3) A Polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet és vezeti a képviselő-testület ülését.

(4) A polgármesteri, az alpolgármesteri, a Pénzügyi Bizottság elnöki tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.

(5) A (2) – (4) bekezdésben foglalt személyek megnevezése a képviselő-testület összehívása és vezetése során a továbbiakban: levezető elnök.

(6) A levezető elnök a képviselő-testület ülésének összehívása és vezetése során gyakorolja mindazon feladat- és hatásköröket, amelyeket e rendelet a polgármester részére nevesít.

39. § (1) Tartós akadályoztatásnak minősülnek a következő esetek:

a) a 30 napot meghaladó betegség,

b) a 30 napot meghaladó szabadság, fizetés nélküli szabadság,

c) a külszolgálat, vagy

d) az Mötv. 70. §-a szerinti felfüggesztés,

e) képviselő-testület által megállapított önkormányzati képviselő összeférhetetlensége, méltatlansága, kizárása tárgyában hozott képviselő-testületi határozatára vonatkozó bírósági eljárás időtartama a jogerős bírósági döntés napjáig.

40. § (1) A képviselő-testület ülését az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(2) Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy más fontos körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshová is összehívható.

(3) Amennyiben a képviselő-testület ülése a (1) bekezdésben foglalt helyszíntől eltérő helyszínre kerül összehívásra, az ülés megtartásának helyét a helyben szokásos módon és az önkormányzat honlapján kiemelt helyen közzé kell tenni.

41. §⁹ A képviselő-testület ülését az ülés helyének, időpontjának, jellegének - rendes, rendkívüli, közmeghallgatás, lakossági fórum, nyilvános, zárt- a napirendi pontok tárgyának és előadójának megjelölését, a meghívó kiadmányozójának, kiadásának időpontját, az önkormányzat bélyegző-lenyomatát tartalmazó meghívóval kell összehívni. A meghívóval együtt kell kézbesíteni az írásos előterjesztéseket is.

42. § A polgármester a rendes képviselő-testületi ülések (beleértve a közmeghallgatást és a lakossági fórumokat is) időpontjáról a helyben szokásos módon, valamint az 5. mellékletben meghatározott egyéb felületeken tájékoztatja a lakosságot, az ülés előtt legalább 5 nappal.

43. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének meghívójában szereplő napirendi javaslatok sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

44. § (1) A rendes ülésre, valamint a bizottsági ülésre szóló meghívót és az írásos előterjesztéseket elektronikus úton vagy igény szerint nyomtatott formában kell a képviselők részére postázni a képviselő-testület ülésének napját megelőző legkésőbb 5 nappal.

(2) A képviselő-testület nyílt ülése meghívottjai részére az ülés meghívóját kell megküldeni az általuk megjelölt elektronikus vagy postai kézbesítési címre.

(3) Az elektronikus postázás során a képviselők és a bizottsági tagok részére az általuk megadott e-mail címre kell megküldeni a meghívót és az előterjesztéseket.

45. § A képviselő-testület nyilvános ülésére szóló meghívót a következő személyeknek kell megküldeni:

46. § A képviselő-testület nyilvános ülésére meghívottak közül a képviselő-testület és a bizottságok ülésein tanácskozási jog illeti meg:

47. § A polgármester ülésvezetői feladatai és jogkörei a következők:

48. § A polgármester vagy bármelyik képviselő jogosult kezdeményezni a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

49. § Valamely napirendi pont tárgyalása során egy alkalommal bármelyik bizottság elnökének kérésére tárgyalási szünetet kell elrendelni. E jog minden bizottsági elnököt ülésnaponként egy alkalommal illet meg.

50. § Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra. A polgármester, akadályoztatása esetén a levezető elnök az eredménytelen felszólítás után a szót megvonja.

51. § Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakítja, elhagyja az ülésvezetői széket és a képviselő-testület ülése csak a polgármester szóbeli összehívására folytatódik.

52. §¹¹ (1) A képviselő-testület ülései általános szabály szerint nyilvánosak, ezért a nyilvános üléseken bárki részt vehet, azonban a hallgatóság csak az ülésterem kijelölt részén foglalhat helyet és magatartásával a tanácskozást, az ülés rendjét nem zavarhatja.

(2) A hallgatóság a hozzászólási szándékát kézfeltartással jelezheti. A levezető elnök hozzászólási, kérdezési, véleménynyilvánítási jogot engedélyezhet az ülésen részvevő és azt igénylő állampolgároknak. A levezető elnök jogosult a hozzászóló figyelmét felhívni arra, hogy csak a tárgyra vonatkozóan adja elő mondandóját, és korlátozhatja a hozzászólás időkeretét.

53. § (1) A napirendi pontok tárgyalása során az előadóhoz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak jogosultak kérdést intézni.

(2) A vita lezárását, a hozzászólások időtartamának korlátozását a képviselő-testület bármely tagja jogosult javasolni. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(3) A vita lezárását megelőzően a polgármester felhívja a képviselők figyelmét, hogy jelezzék hozzászólási szándékukat. Aki a felhívásra nem jelzi hozzászólási szándékát, annak a részére az adott napirendhez–ügyrendi kérdés kivételével –hozzászólási jogot a polgármester nem biztosít.

(4) A tárgyalt napirendi pontot érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor jogosult szót kérni és javaslatot tenni. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

54. § Ha valamely képviselő felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét, vagy valamelyik képviselőt sértő kifejezést használ, vagy ha a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályokat megszegi, a polgármester rendre utasítja. A polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

55. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen.

(3) A polgármester határozatképtelenség esetén

(4) A határozatképtelen ülést 3 munkanapon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

56. § (1) A jegyzőkönyv-hitelesítő feladata az ülésről készült jegyzőkönyv tartalmának aláírásával történő hitelesítése.

(2) Jegyzőkönyv-hitelesítő a képviselő-testületi ülésen végig jelenlévő 2 fő olyan képviselő, aki az önkormányzat székhelyén elkészített jegyzőkönyvet - a kormányhivatalhoz jogszabályban előírt határidőben történő megküldés érdekében - áttekinti és aláírja.

57. § A jegyzőkönyv-hitelesítő személy kijelölésére a polgármester a napirend elfogadását megelőzően tesz javaslatot. A személyről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

58. § (1) A polgármester a jegyzőkönyv-hitelesítők kijelölése után terjeszti elő a napirendi pontokat. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület bizottságának elnöke, a jegyző, vagy az aljegyző javaslatot tehet a meghívóhoz képest a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatására, új napirendi pont felvételére, napirendi pont törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

59. § (1) Előterjesztésnek minősül a (2) bekezdésben megjelölt személyek által előzetesen javasolt:

(2) Előterjesztést kezdeményezhet:

(3) A (2) bekezdésben foglalt személyek az előterjesztést legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző 10 nappal írásban, indokolással és határozati javaslattal ellátva kezdeményezhetik a polgármesternél.

60. § Az írásos előterjesztésnek tartalmaznia kell:

61. § (1) Az előterjesztéssel szemben alapvető követelmény, hogy:

62. § (1) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.

(2) A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag kézbesítéséről, érintettekhez való eljuttatásáról.

(3)¹² Az írásos előterjesztést a benyújtást követő 2 hónapon belül napirendre kell tűzni.

63. § (1) Az ülés összehívását követően a meghívóban nem szereplő, vagy az ülés összehívását követően felvetődött és döntést igénylő témát (a továbbiakban: sürgősségi indítvány) a képviselő-testület ülésén az „egyebek” napirendi pont keretében kell tárgyalni.

(2) A sürgősségi indítványt írásban és indokolással ellátva legkésőbb a testület ülését megelőző napon 9:00 óráig a polgármesternél lehet benyújtani. Az indítványt tevő gondoskodik az előterjesztés elkészítéséről.

(3) A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a képviselő-testület a napirend előtt, vita nélkül dönt.

(4) A sürgősségi indítványt a polgármester szóban is előterjesztheti, de részletesen köteles ismertetni az ügy körülményeit, a döntési igény sürgősségét. A határozati javaslatot ez esetben is írásba kell foglalni.

64. § (1) A döntési javaslat határozat-tervezet vagy rendelet-tervezet lehet.

(2) A döntési javaslat:

65. § (1) A polgármester előbb a vitában elhangzott javaslatokat, indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról – az elhangzás sorrendjében – szavaz a képviselő-testület, majd az esetleges módosítások ismeretében a határozati javaslatról, rendelet-tervezetről dönt. Ha a szavazás eredményeként a képviselő-testület végleges döntése eltér az előterjesztésben szereplő határozati javaslattól, a polgármester ismerteti a szövegszerű határozatot.

(2) Minden napirendnél elsőként az adott napirendi pont előterjesztőjét, őt követően pedig annak a bizottságnak az előadóját illeti meg a szó, mely az adott napirendet előzetesen tárgyalta.

(3) Az előterjesztő szóbeli kiegészítése maximum 5 perc lehet. A bizottság álláspontjának ismertetésére maximum 3 perc áll rendelkezésre

(4) A képviselőknek a napirendhez való hozzászólásra a polgármester adja meg a szót. A hozzászóló mondanivalójának időtartama maximum 3 perc lehet. Ismételt hozzászólásra egy alkalommal van lehetőség, maximális időtartama 2 perc lehet.

(5) A képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz arról, hogy hozzászólási jogot ad-e a képviselő-testület ülésén megjelent nem képviselő személynek. A döntésében meghatározza a hozzászólás maximális időtartamát, amely 3 percnél hosszabb nem lehet.

66. § A képviselő-testület a döntéseit fő szabály szerint nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. A szavazás során a képviselő szavazata „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” szavazat lehet. A szavazás során a polgármester először az „igen” szavazatok, majd a „nem” szavazatok, végül a „tartózkodom” szavazatok számát állapítja meg számszerűen, melyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

67. § (1) A határozati javaslatról, rendelet-tervezetről, vagy egyéb javaslatról, indítványról történő szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, hogy tájékoztassa a képviselő-testületet arról, hogy:

a) a határozathozatalnak van-e előzetes jogi akadálya,

b) van-e kötelező előírás a szavazás módjára, vagy

c) a határozathozatalhoz egyszerű vagy minősített többségű szavazat szükséges.

(2) Amennyiben a jegyző úgy ítéli meg, hogy a képviselő-testület döntése, működése jogszabályt sért, abban az esetben haladéktalanul, de legkésőbb a jogsértés észlelését követő képviselő-testületi ülésen köteles azt jelezni a képviselő-testület felé.

68. § (1)¹³ Az Mötv. 50. §-ában meghatározottakon felül minősített többség szükséges az alábbi döntésekhez:

1. gazdasági program elfogadása,

2. hitelfelvétel,

3. polgármester elleni kereset benyújtása,

4. az önkormányzat vagyonáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott önkormányzati tulajdonról való rendelkezés,

5. kitüntetés, elismerés, díszpolgári cím adományozása,

6. a képviselő-testület hatáskörének átruházása, átruházott hatáskör visszavonása,

7. rendkívüli közmeghallgatás, lakossági fórum elrendelése,

8. érintettség bejelentése elmulasztásának kimondása, jogkövetkezmény megállapítása,

9. név szerinti szavazás elrendelése,

10. titkos szavazás elrendelése,

11. képviselői tiszteletdíj megvonása

12. településfejlesztési koncepció, településrendezési terv, Helyi építési szabályzat, Szabályozási terv, településszerkezeti terv módosítása, elfogadása,

69. § A nemzetiségek jogairól szóló törvény által meghatározott esetekben a döntéshez az érintett helyi nemzetiségi önkormányzat egyetértése is szükséges.

70. § A szavazásra bocsátás, a szavazatok összesítése és a szavazás eredményének megállapítása a polgármester feladata. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel és azt a polgármester vagy bármely képviselő kéri, a szavazást egy ízben meg kell ismételni.

71. § (1) Névszerinti szavazást kell tartani, ha az Mötv. 48. § (3) bekezdésben foglaltakon túl azt:

(2) A névszerinti szavazás elrendeléséről a képviselő-testület esetenként és minősített többséggel hozott határozattal dönt.

(3) Névszerinti szavazás során a jegyző az írásos névsorról felolvassa a képviselők nevét és a jelenlévő képviselők a nevük felolvasásakor "igen"-nel, vagy "nem"-mel vagy „tartózkodom”-mal szavaznak.A szavazás eredményét a jegyző írásban felvezeti a névsorra a képviselő neve mellé. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz mellékletként csatolni kell.

(4) Név szerinti szavazás megkezdése előtt a polgármester szünetet köteles elrendelni annak érdekében, hogy a név szerinti szavazáshoz szükséges névsort (a továbbiakban: névsor) a jegyzőkönyvvezető előkészítse. A névsoron fel kell tüntetni az ülés időpontját, továbbá a napirendi pont címét. A névsort a szavazás lezárását követően a jegyző aláírásával hitelesíti és bélyegző lenyomatával látja el.

72. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást rendelhet el a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület esetenként és minősített többséggel hozott határozattal dönt.

(2) A titkos szavazás lebonyolításában a képviselő-testületi ülésen megválasztott szavazatszámláló ad hoc bizottság (a továbbiakban: bizottság) vesz részt. A bizottság elnökből és 2 képviselő tagból áll.

73. § (1) A titkos szavazás lebonyolításához szavazólap, üres boríték, urna és a titkosságot biztosító körülmények, így külön helyiség, esetleg szavazófülke szükségesek. A titkos szavazás megfelelő körülményeinek biztosításában és a technikai feltételek megteremtésében a jegyző a hivatal útján közreműködik.

(2) A szavazólapok száma a szavazásban résztvevő képviselők számával megegyező. A szavazólapot a bizottság az önkormányzat bélyegzőjével hitelesíti annak átadása előtt, a képviselő jelenlétében.

(3) A szavazólap átvételét a képviselő a jegyzőkönyvhöz csatolt névjegyzéken tett aláírásával igazolja.

(4) A Bizottság tagjai lezárják és lepecsételik az urnát. A titkos szavazás lebonyolítása alatt a szavazóhelyiségben a Bizottság tagjain és a szavazó képviselőn kívül más nem lehet jelen.

(5) A képviselők egyenként adják le szavazataikat.

74. § (1) A szavazólap tartalmát a képviselő-testület határozza meg az alábbiak szerint:

(2) Érvényes a szavazat, ha:

(3) Amennyiben valamennyi, az ülésen jelenlévő képviselő leadta a szavazatát, a Bizottság a szavazást lezárja, majd felbontja az urnát és megállapítja a szavazás eredményét. A szavazatszámlálásról – a jegyző közreműködésével - külön jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(4) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:

75. § (1) A szavazatszámlálás befejezését követően a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke haladéktalanul átadja a polgármesternek.

(2) A polgármester a szavazás eredményét számszerűen ismerteti és kihirdeti a döntést.

(3) A titkos szavazás lebonyolítása során biztosítani kell a szavazás titkosságát.

76. § (1) Ha a képviselő, nem képviselő bizottsági tag (a továbbiakban: képviselő) az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségét – a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettsége kivételével - megszegi, a Pénzügyi Bizottság határozatában felszólítja a kötelezettsége teljesítésére, és arra 30 napos határidőt tűz ki. A határidő elmulasztása esetén az Pénzügyi Bizottság előterjesztése alapján a képviselő-testület az Mötv. 33. §-ában foglaltak szerint a képviselő megállapított tiszteletdíjának folyósítását 1 hónapra a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozatával megvonja.

(2) Amennyiben a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, első alkalommal a polgármester– a polgármester figyelmeztetési kötelezettsége elmulasztása esetén, az Pénzügyi Bizottság elnöke – az ülésen szóban figyelmezteti, ezt követő minden további esetben a képviselő megállapított tiszteletdíjának folyósítását a következő 1 hónapra a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozatával megvonja.

77. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

(2) A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, vagy külső szakértőt.

(3) Az önkormányzati rendeletet a jegyző a képviselő-testület által meghatározott időpontban – amely nem lehet több a megalkotásától számított 3 napnál - a helyben szokásos módon hirdeti ki, majd az Önkormányzat honlapján is közzéteszi.

78. § (1) A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendelet megjelölése a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet II. fejezetében foglaltak szerint történik.

(2) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.

(3) A rendelet-nyilvántartás formája: rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben.

(4) A képviselő-testület a Pénzügyi Bizottság bevonásával évenként felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát.

(5) A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

79. § (1) Az önkormányzati határozat meghozatalát kezdeményezheti:

(2) A határozattervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, vagy külső szakértőt.

(3) A normatív határozatot a jegyző a megalkotásától számított 3 napon belül a helyben szokásos módon hirdeti ki, továbbá azt az Önkormányzat honlapján is közzéteszi.

80. § (1) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozat megjelölése a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 15. § -ában foglaltak szerint történik.

(2) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület határozatainak nyilvántartásáról.

(3) A határozat-nyilvántartás a határozatot növekvő sorszám szerint és a tárgy feltüntetésével tartalmazza.

81. § (1) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza a következőket:

(2) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az ülésen elhangzottak lényegét tartalmazza.

(3) A képviselő-testület ülésének egészéről, vagy egy-egy napirendjének tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni, ha azt a polgármester, vagy a képviselők - minősített többségű döntése alapján - kezdeményezi.

(4) A zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(5) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. Határozat esetében a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, rendeletek esetében a jegyzőkönyv mellékleteként. A határozatot a jegyzőkönyv mellékleteként kell szerepeltetni, ha annak terjedelme azt indokolja.

(6)¹⁴ A jegyzőkönyv elkészítése érdekében a képviselő-testület nyílt és zárt ülését hangfelvételen kell rögzíteni.

(7)¹⁵ A nyilvános képviselő-testületi ülések, a közmeghallgatás, a lakossági fórum előterjesztéseit és jegyzőkönyveit az önkormányzat honlapján közzé kell tenni - az ülés napjától számított - 30 napon belül.

82. § A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet a nyílt ülés jegyzőkönyvétől elkülönülten a Bölcskei Közös Önkormányzati Hivatal Madocsai Kirendeltsége titkárságán kell zárt helyen tárolni.

83. § (1) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

(2) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző mellett a jegyzőkönyv-hitelesítők írják alá.

84. § (1) A képviselő-testület üléséről egy példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, melyet a Bölcskei Közös Önkormányzati Hivatal Madocsai Kirendeltsége titkárságán kell elhelyezni.

(2) Az Mötv. 53. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát a Bölcskei Közös Önkormányzati Hivatal Madocsai Kirendeltségén őrzött irattári példány átadásával csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(3) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.

85. § A képviselőt – e megbízatásából eredően - az Mötv. 32. §-ában és e rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, vagy terhelik.

86. § (1) A képviselő jogai az Mötv. 32. §-ában meghatározottakon túl:

a) a képviselő-testület önkormányzati rendeletében megállapított tiszteletdíjra jogosult,

b) a településen működő intézmények vezetőjétől felvilágosítást kérhet.

(2) A Képviselő-testület által gazdasági társaság igazgatóságába és egyéb vezető testületébe delegált személyek végzett tevékenységükről évente kötelesek beszámolni a képviselő-testületnek.

(3) A képviselő írásban vagy szóban köteles a polgármesternek előre bejelenteni, ha a képviselő-testület ülésén való részvételében akadályoztatva van.

87. § (1) A képviselő-testület rendes üléséről igazolt távollétnek minősül:

88. § A képviselő-testület tagjainak névsorát 3. melléklet tartalmazza.

89. § (1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében előkészítő, véleményező, javaslattevő, egymással mellérendeltségi viszonyban álló bizottságokat hoz létre.

(2) A bizottság elnökének és tagjainak megválasztására, a bizottság személyi összetételének, létszámának megváltoztatására, a bizottság elnökének és tagjának lemondására az Mötv. 58. § (1) – (3) bekezdésében foglalt szabályok az irányadók.

90. § (1) A képviselő-testület állandó bizottságként Pénzügyi Bizottságot hoz létre. A bizottság tagjainak száma 5 fő, melyből 3 fő képviselő és 2 fő nem önkormányzati képviselő tag.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bizottságokon túl a képviselő-testület ideiglenes bizottságot hozhat létre meghatározott időre vagy meghatározott feladat ellátására. Az ideiglenes bizottság a határozott idő lejártával vagy a meghatározott feladat teljesítésével automatikusan megszűnik.

(3) Ideiglenes bizottság létrehozása esetén a bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a tagok létszáma legalább 3 fő képviselő.

(4) A Pénzügyi Bizottság ügyviteli feladatait a Bölcskei Közös Önkormányzati Hivatal Madocsai Kirendeltsége látja el.

91. § (1) A bizottság szükség szerint ülésezik.

(2) A bizottsági üléseket a bizottság elnöke – a bizottsági munkaterv szerint – hívja össze és vezeti. A bizottsági elnök akadályoztatása vagy a bizottsági elnöki pozíció betöltetlensége esetén az ülést a bizottság ügyrendjében meghatározott bizottsági tag képviselő hívja össze és vezeti. Együttes akadályoztatás esetén az ülés összehívása és vezetése a bizottság képviselő tagjai közül a korelnök feladata.

(3) A bizottságot az Mötv. 61. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl össze kell hívni

(4) A bizottság ülése nyilvános vagy zárt. A zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.

(5) Az ülésre szóló meghívót és előterjesztéseket – a (6) bekezdésben előírt módon – a bizottsági ülés előtt legalább 5 naptári nappal korábbi időpontban kell a meghívottak részére megküldeni. A bizottság ülésére meg kell hívni annak tagjait, az előterjesztőt, a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt, az aljegyzőt, és az őt érintő napirendhez a tárgyban érintett személyt. A bizottsági ülésre szóló meghívót minden képviselőnek is meg kell küldeni elektronikus úton. A bizottság rendes ülésének kezdő időpontja 16:00 óra

(6) A bizottsági ülés meghívottjai részére a meghívót és az írásos előterjesztéseket elektronikus úton, kell eljuttatni. Amennyiben a tárgyban érintett személy elektronikus címe nem ismert, részére a meghívót az általa megadott címre postai úton kell megküldeni.

(7) Több bizottság feladatkörét érintő előterjesztés véleményezésére összevont bizottsági ülést is lehet tartani.

(8) A bizottsági döntéshozatalból történő kizárásra az Mötv. 49. § (1) bekezdése és 60. §-a irányadó. Amennyiben a bizottság tagja a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a tagot első alkalommal a bizottság elnöke– a bizottság elnökének figyelmeztetési kötelezettsége elmulasztása esetén a bizottság ügyrendjében az elnök akadályoztatása esetére megjelölt személy – az ülésen szóban figyelmezteti, ezt követő minden további esetben a megállapított tiszteletdíjának folyósítását a következő 1 hónapra a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozatával megvonja.

(9) A bizottság határozathozatalára, szavazati arányára a képviselő-testületre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

(10) A bizottság a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. A bizottsági döntések kiadmányozója a bizottság elnöke.

(11) A bizottság minden esetben alakszerű határozatot hoz a képviselő-testületre vonatkozó rendelkezések szerint.

(12) A bizottsági ülés jegyzőkönyvét a Bölcskei Közös Önkormányzati Hivatal Madocsai Kirendeltsége titkárságán kell elhelyezni.

92. § (1) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(2) A bizottság évenként beszámol a képviselő-testületnek a bizottság tevékenységéről. A beszámoló előterjesztésének elkészítéséről a bizottság elnökének kell gondoskodnia.

93. § Az állandó bizottságok feladat- és hatásköreit a 2. melléklet tartalmazza.

94. § A polgármester megbízatását főállásban látja el.

95. § (1) A polgármester Mötv. 67. §-ában meghatározott feladatokon túl

a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,

b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,

c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,

d) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás és a közakarat érvényesülését,

e) gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről,

f) együttműködik az egyházakkal, a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel,

g) fogadóórát tart,

h) nyilatkozik a sajtónak.

i) a képviselő-testületi üléseken beszámol a képviselőknek az előző képviselő-testületi ülés óta megtartott tárgyalások témájáról és eredményeiről, az Önkormányzat által elnyert és folyamatban lévő pályázatok státuszáról

(2) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai:

a) indítványozhatja a bizottság összehívását,

b) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület döntésével, vagy sérti az önkormányzat érdekeit.

(3) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével, dönt az Mötv. 68. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

a) életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése,

b) nemzetbiztonsági és honvédelmi, vagy a közbiztonság fenntartása, vagy fontos közrendvédelmi ügy,

c) ha a döntés hiánya jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral, vagy a személyiségi jogok jelentős sérelmével jár,

d) ha a döntés közegészségügyi, járványügyi, tűzvédelmi, katasztrófavédelmi okból szükséges,

(4) A polgármester átruházott feladat- és hatásköreit az 1. melléklet tartalmazza.

96. § (1) A polgármester minden hónap 2. és 4. hetének csütörtöki napján 9.00-11.00 óra között tart fogadóórát.

(2) Amennyiben a (1) bekezdésben megjelölt időpont munkaszüneti napra esik, akkor a fogadóóra az azt követő első munkanapon kerül megtartásra.

97. § A polgármester utasításban, saját hatáskörben szabályozza a polgármesteri feladat- és hatáskör tekintetében a kiadmányozás rendjét.

98. § (1) A képviselő-testület a tagjaiból egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. A képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester feladatát a polgármester irányításával látja el.

(2) Az alpolgármesterre megfelelően irányadóak a polgármesterre vonatkozó szabályok.

99. § (1) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:

100. § Az aljegyző kinevezését az Mötv. 82. § (1) bekezdése szabályozza. Az aljegyző a jegyző távolléte esetén ellátja a jegyző helyettesítését.

101. § A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a jegyző és az aljegyző egyidejű akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Bölcskei Közös Önkormányzati Hivatal székhely településének vagyongazdálkodási ügyintéző megnevezésű munkakört betöltő köztisztviselője látja el.

102. § (1) A Hivatal működését az Mötv. 84. § (1) bekezdése és Bölcske Községi Önkormányzat képviselő-testülete, valamint Madocsa Község Önkormányzatának képviselő-testülete határozatával elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata) szerint végzi.

(2) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, munka és ügyfélfogadási rendjét a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(3) A Hivatalon belüli kiadmányozás rendjét a polgármester és a jegyző külön utasításban szabályozza.

(4) A Hivatal a települési nemzetiségi önkormányzat működési feltételeit a helyi önkormányzattal megegyező elvek alapján biztosítja.

103. § (1) Az Önkormányzat feladatai ellátása érdekében az alábbi önkormányzati társulások tagja:

104. § Az önkormányzati társulás tagjai a társulás valamennyi tagjának döntését igénylő, a társulás működését, valamint az általa ellátott feladat- és hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülést (a továbbiakban: együttes ülés) tartanak, amennyiben azt a társulási megállapodás előírja. Az együttes üléseket a társulási megállapodásban foglaltak szerint kell megtartani, melynek érdekében az érintett önkormányzatok polgármesterei és jegyzői együttműködnek.

105. § (1) A Bölcskei Közös Önkormányzati Hivatalt 2013. január 1. napjától létrehozó és fenntartó Bölcske Községi Önkormányzat képviselő-testülete és Madocsa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: fenntartó önkormányzatok) a hivatal működését, valamint az általa ellátott feladat- és hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülést (a továbbiakban: együttes ülés) tartanak, amennyiben azt a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról és fenntartásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) előírja. Az együttes ülések tartásával kapcsolatban a fenntartó önkormányzatok polgármesterei, jegyzője és aljegyzője együttműködnek.

(2) A megállapodásban foglalt együttes ülést páros év decemberében Bölcske Községi Önkormányzat polgármestere hívja össze és vezeti, páratlan év decemberében Madocsa Község Önkormányzata polgármestere hívja össze és vezeti. Az együttes képviselő-testületi ülés esetén döntést igénylő előterjesztés csak írásban terjeszthető elő.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott polgármester akadályoztatása vagy a tisztség betöltetlensége esetén az összehívó önkormányzat alpolgármestere, a polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása vagy mindkét tisztség betöltetlensége esetén az összehívó önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában megjelölt személy hívja össze és vezeti az együttes ülést.

(4) A (2) – (3) bekezdésben foglalt személyek megnevezése a képviselő-testületek összehívása és az ülés vezetése során a továbbiakban: ülést vezető elnök.

106. § (1) Az együttes ülés tartását a 103. §-ban foglalt eseten túl bármely fenntartó önkormányzat kezdeményezheti a polgármestere útján. A polgármesterek egyeztetését követően a polgármester a képviselő-testületi ülést az egyeztetett helyre és időpontra hívja össze. Az együttes képviselő-testületi ülés esetén döntést igénylő előterjesztés csak írásban terjeszthető elő.

(2) Az együttes ülést a kezdeményező önkormányzat polgármestere, akadályoztatása vagy a tisztség betöltetlensége esetén a kezdeményező önkormányzat alpolgármestere, a polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása vagy mindkét tisztség betöltetlensége esetén a kezdeményező önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában megjelölt személy hívja össze és vezeti.

(3) Az (1) – (2) bekezdésben foglalt személyek megnevezése a képviselő-testületek összehívása és az ülés vezetése során a továbbiakban: ülést vezető elnök.

107. § A 104.-106. §-ban meghatározott együttes ülés közös szabályai a következők:

a) a határozatképességet településenként külön kell biztosítani, megállapítani és a jegyzőkönyvben rögzíteni.

b) az ülést vezető elnök tesz javaslatot a napirendi pontokra, megnyitja, vezeti és lezárja az egyes napirendi pontok feletti vitát, megadja a jogot a hozzászólásra, ismerteti a határozati javaslatot, a módosító javaslatokat és a c) pontban foglaltak figyelembevételével megállapítja a szavazás eredményét,

c) az együttes ülésen a szavazás eredményét külön-külön, képviselő-testületenként kell megállapítani, d) az ülést vezető elnök állapítja meg, hogy a határozatot mely testület fogadta el,

e) az együttes ülésről jegyzőkönyv készül, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

f) a jegyzőkönyvet az ülésen résztvevő önkormányzatok a szervezeti és működési szabályzatukban meghatározottak szerint írják alá.

108. § (1) Az együttes ülésről készült jegyzőkönyvet két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát a Bölcskei Közös Önkormányzati Hivatal székhely település titkárságán, másik példányát a Bölcskei Közös Önkormányzati Hivatal Madocsai Kirendeltsége titkárságán kell elhelyezni.

(2) Az Mötv. 53. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát a Bölcskei Közös Önkormányzati Hivatal (1) bekezdésben megjelölt helyein őrzött irattári példány átadásával csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(3) Az együttes ülésről készült jegyzőkönyvet a fenntartó önkormányzatok mindegyike felterjeszti a Kormányhivatalhoz.

(4) Az együttes ülés jegyzőkönyvére egyebekben a 79.-82. §-ban foglalt előírásokat kell alkalmazni.

109. § (1) Ez a rendelet 2020. március 1. napján lép hatályba.

(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Madocsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2014. (XI.24.) önkormányzati rendelete.