Vasvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2005. (X. 28.) önkormányzati rendelete
Vasvár Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről
Hatályos: 2023. 01. 01Vasvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2005. (X. 28.) önkormányzati rendelete
Vasvár Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről
Vasvár Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló - többször módosított - 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdés szerinti feladatkörben, az 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdés szerinti jogkörben, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3), 7. § (3), és 12. § (2) b. bekezdések szerinti hatáskörben a következő rendeletet alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1)
(2)
(3) A HÉSZ mellékleteinek megnevezése:
1. számú melléklet: Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzéssel érintett telkek
2. számú melléklet: Önkormányzat számára biztosított elővételi joggal érintett telkek
3. számú melléklet: Lakóterületek és vegyes területek beépítési szabályai
4. számú melléklet: Gazdasági és különleges területek beépítési szabályai
5. számú melléklet: Beépítésre nem szánt területek területfelhasználási egységei
6. számú melléklet: Külterületi Szabályozási Terv (SZT-1 jelű)
7. számú melléklet: Központi Belterület Szabályozási Terv átnézeti tervlap (SZT-2 jelű)
8. számú melléklet: Központi Belterület Szabályozási Terv 1-21. szelvény
9. számú melléklet: Kismákfa városrész Szabályozási Terv átnézeti tervlap (SZT-3 jelű)
10. számú melléklet: Kismákfa városrész Szabályozási Terv 1-3. szelvény
11. számú melléklet: Nagymákfa városrész Szabályozási Terv átnézeti tervlap (SZT-4 jelű)
12. számú melléklet: Nagymákfa városrész Szabályozási Terv 1-4. szelvény
13.
14. számú melléklet: Szabályozási Terv (SZT-6 jelű)
15. számú melléklet: Szabályozási Terv (SZT-7 jelű)
16.
Szabályozási elemek
2. §
Telekalakítás
3. § (1) Telekalakítás engedélyezésekor a kialakítandó új építési telkek minimális telekszélessége:
a) oldalhatáron álló beépítés esetén: 16 m
b) szabadon álló beépítés esetén: 20 m
c) zártsorú és hézagosan zártsorú beépítés esetén: 10 m
(2)
(3) A beépítésre szánt területek építési övezeteiben az előírt legkisebb telekméretnél kisebb telkek csak több telek ellátását biztosító közműlétesítmények elhelyezése (pl: szennyvíz-átemelő, transzformátorház, vízgépház stb.) illetve távlati közterületfejlesztés (közút kialakítása, szélesítése) érdekében alakíthatók ki.
Építmény-elhelyezésre vonatkozó előírások
4. § (1) Beépítésre szánt területen zártsorú beépítés esetén 6 méternél, egyéb beépítés esetén 10 m-nél nem kisebb minimális telekszélességű meglévő telken helyezhető el épület.
(2) Ha beépítésre szánt területeken a minimális teleknagyság paramétere mellett (K) jelölés szerepel, akkor az övezetben előírt minimális telekméretnél kisebb meglévő telek is beépíthető az egyéb övezeti paraméterek és az (1) bekezdés betartása mellett.
(3)
(4)
(5)
(6) A hátsó telekhatártól a megengedett legnagyobb építménymagasságnál, de legalább 6 méternél kisebb távolságra elhelyezett építmények hátsó telekhatárra néző homlokzatát tűzfalasan kell kialakítani és a tetőről lefolyó vizet saját telekre kell levezetni.
(7) A 6,0 m-nél kisebb előkertben csak közműbecsatlakozás építménye és a kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály tároló helyezhető el, amelynek magassága az utcai kerítésnél nem magasabb, de legfeljebb 1,80 m.
(8) Két utcával határos telek beépítése esetén a meghatározott építési vonalra kell a fő rendeltetés szerinti épületet illeszteni.
(9) Amennyiben az övezeti előírások szerinti zártsorú illetve oldalhatáron álló beépítést a szomszédos telkek beépítése nem teszi lehetővé, az új épületet az OTÉK által előírt minimális telepítési távolság betartásával kell elhelyezni. Az így kialakult oldalkertet tömör kerítéssel (lásd 8. melléklet: fogalommagyarázat) kell a közterülettől elhatárolni.
(10)
AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ HELYI RENDELKEZÉSEK
Általános építészeti előírások
5. § (1)
(2) Az építési övezeteknél meghatározott legnagyobb építménymagasság egyházi és kegyeleti épületeknél (templom, kápolna) az építménymagasság a torony magasságának figyelmen kívül hagyásával határozandó meg.
(3)
(4)
(5)
Reklám, hirdetőtábla
6. §
Zöldfelületek kialakítása
7. § (1)
(2) A telekre előírt zöldfelületnek háromszintűnek kell lennie. Háromszintűnek akkor minősül a zöldfelület, ha a beültetési kötelezettségű, illetve a fásításra kijelölt telekrészen kívüli zöldfelület minden 150 m2-ére
a) legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombosfa és továbbá
b) legalább 40 db cserje, és
c) a nem burkolt teljes telek területen gyep vagy bármilyen talajtakaró növényzet
telepítése megtörtént.
(3) Lakóterületen a gyep vagy talajtakaró növényzetet konyhakerti haszonnövények termesztése is pótolhatja.
(4) A beültetési kötelezettségű vagy kötelező fásításra kijelölt telkeken új épületekre használatbavételi engedély akkor adható ki, ha a beültetési kötelezettség szerinti zöldfelület kialakítása, illetve a fasor telepítése megtörtént.
(5)
(6) A telken belüli kötelező fásítási kötelezettségen legfeljebb 6 m tőtávolságban telepített előnevelt fákból álló fasortelepítést és alatta cserjesor telepítését kell érteni.
(7) A beültetési kötelezettségű területet és a kötelező fásításra igénybe vett területet a kötelező zöldfelületi arányba be lehet számítani.
(8) Közlekedési célú közterületen levő zöldfelületen a biológiailag aktív felület csak gyalogjárda, kerékpárút és köztárgyak kialakítása céljából burkolható le.
(9)
(10)
(11) Új közutak, utcák kialakításánál
a) 12-15 m szabályozási szélesség esetén legalább egyoldali fasor,
b) legalább 16 m szabályozási szélességtől kétoldali fasor telepítéséhez kell területet biztosítani.
(12)
(13)
(14)
(15)
(16)
(17)
(18)
(19)
(20)
(21)
Közterületek, közterek kialakítása
8. §
A történelmi településszerkezet és településkép
valamint az építészeti örökség helyi védelme
9. § (1)
(2)
(3)
(4) A régészeti emlékek területén (3. sz. függelék) bármely felszínről végzett földmunkával járó építkezés, beruházás, a földfelszín átalakítása – régészeti feltárás kivételével -, valamint állandó növényi kultúra ültetése tilos.
(5)
(6)
(7)
(8) Helyi értékvédelem alatt álló ingatlanra a települési önkormányzat elővásárlási jogát kell bejegyeztetni.
Régészeti terület, műemléki környezet
10. § (1) A műemlékek listáját az 1. számú, a műemléki környezet által érintett ingatlanok felsorolását a 2. számú, a régészeti lelőhelyek listáját a 3. számú függelék tartalmazza.
(2)
(3)
Táji és természeti értékek védelme
11. § (1) Szélkerék, szélerőmű, szélerőmű park, távközlési magasépítmény, adótorony, önálló antenna építmény, önálló reklámépítmény
a) országos és helyi jelentőségű természetvédelmi területeken;
b) védett lápok területén,
c) természeti területeken;
d) közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területeken (Natura 2000 területek);
e) az a)–d) pontok védőövezeteként és zöldfolyosóként szabályozott korlátozott használatú mezőgazdasági területeken;
f) kertes mezőgazdasági területeken;
g) erdőterületeken
nem létesíthető.
(2)
(3)
(4)
(5)
(6) Külterületi fásítás, erdősítés esetén törekedni kell honos fafajok telepítésére, és honos erdőállományok kialakítására.
(7) A Rába és a Csörnöc árterén az árvédelmi, az ökológiai és természetvédelmi, továbbá a tájképvédelmi érdekekkel összhangban gondoskodni kell a természetszerű erdőállományok megőrzéséről, a tájidegen erdőállományoknak honos erdőtársulásokra való fokozatos cseréjéről.
(8)
Környezetvédelem
12. § (1)
(2)
(3)
(4)
(5)
(6)
(7)
(8)
(9)
(10) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról az üzemeltető köteles gondoskodni.
(11) A szabályozási tervlapokon vízgazdálkodási területként szabályozott vízfolyások medrének felső rézsű élétől számított 50-50 m védőtávolságon belül mezőgazdasági területen új épület nem létesíthető.
(12) A város igazgatási területén tisztítatlan szennyvíz nem szikkasztható el.
(13)
(14) A közcsatornával ellátatlan belterületen, ahol a szabályzat az építés feltételeként nem írja elő a szennyvizek csatornahálózatra való rákötésének kötelezettségét a keletkező szennyvizek csak zárt, szivárgásmentes gyűjtőben helyezhetők el. A zárt gyűjtőt a csatornahálózat kiépítésével a rákötések után fel kell számolni.
(15)
(16)
(17) Talajmozgatással járó tevékenység során, továbbá a beépítendő területeken a termőréteg védelmét, elkülönített tárolását és újrahasznosítását biztosítani kell. Feltöltés csak szennyeződésmentes talajjal történhet.
(18)
(19)
(20)
(21)
(22) Veszélyes hulladéktároló telephely, kommunális hulladéklerakó telep, hígtrágyás állattartó telep a város igazgatási területén nem létesíthető.
(23) A 8-as és a 74 -es számú főút külterületi szakasza mentén mezőgazdasági területen a tengelytől számított 50 m-en belül új gazdasági épület, 100 m-en belül új lakóépület, egyéb országos közút tengelyétől számított 25 m-en belül új gazdasági épület, 50 m-es védőtávolságon belül lakóépület nem létesíthető.
(24) Lakóépület, lakás, üdülőépület, kereskedelmi szállásépület, élelmiszer-kereskedelmi és vendéglátó létesítmény
a) szennyvíztisztító teleptől 300 m;
b) dögkonténertől 500m
c) szennyvíziszap-lerakótól 1000 m;
d) inert hulladéklerakó teleptől 300 m;
e) kommunális hulladéklerakótól 500 m (a terület rekultivációjáig);
védőtávolságon belül nem alakítható ki.
TERÜLETFELHASZNÁLÁS
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
13. §
LAKÓTERÜLETEK
14. § (1) A lakóterületek építési övezeteit a Szabályozási Terv határozza meg.
(2) A területfelhasználási egység építési telkein üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.
(3) A területfelhasználási egység építési telkein új épület elhelyezése esetén a lakóterületen megengedett épületeken kívül egyéb, azokat kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épület az övezeti előírások szerint helyezhető el.
(4) A területfelhasználási egység építési telkein elhelyezett kereskedelmi célú épület bruttó szintterülete az övezeti előírások betartása esetén sem haladhatja meg a 300 m2-t.
(5) A lakóterületeken a pinceszint úgy alakítható ki, hogy az maximum 20%-kal haladhatja meg a földszinti alapterületet.
(6)
(7) A lakóterületen a hátsókert mérete a szabályozott építménymagasság, de legalább 6,0 m. A 30,0 m-nél kisebb mélységű, már kialakult telkek esetén a hátsó telekhatárra is építhető épület a szomszéd telek felé tűzfallal.
(8) A 40,0 m-nél kisebb mélységű, már kialakult telkek esetén a hátsókert 3,0 m-re csökkenthető. A hátsó kert felőli szomszéd telkeken lévő épületek között az építménytávolság azonban nem lehet kevesebb a szabályozott építménymagasságnál, de legalább 6,0 m-nél.
Falusias lakóterület
15. § (1) Falusias lakóterület a Szabályozási Terven Lf jellel szabályozott terület-felhasználási egység, mely összefüggő nagy kertes lakóépületek, mezőgazdasági építmények, továbbá a környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezet telkeinek beépítése során alkalmazandó legnagyobb megengedett beépítés mértékét, a legkisebb beépíthető telek terület méreteket, a legkisebb kötelező zöldfelület mértékét, a legnagyobb szintterület-sűrűségét és a legnagyobb megengedett építménymagasságot a 3. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat tartalmazza.
(3)
(4) Gépjárműveket kizárólag saját telken lehet elhelyezni.
(5) Az építési övezetben a két utcával is határos telkek kivételével a lakóépület, a környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények és az ezeket kiegészítő vagy kiszolgáló funkciójú épület csak a kijelölt építési helyen belül, ennek hiányában az utcavonaltól mért 40 méteres mélységen belül helyezhető el. A kiegészítő vagy kiszolgáló funkciójú épület – a gépkocsi tároló és a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény szerinti üzlet funkció kivételével – csak a fő rendeltetetésű épület mögött helyezhető el.
(6)1 Mezőgazdasági üzemi épületek és az állattartás épületei a lakóépülettől függetlenül, az utcavonaltól számított Lf-1, Lf-2, Lf-4 övezetekben 45 méter, az Lf-3 övezetben 20 méter mélységen túl helyezhetők el.
(7)
(8)
(9)
(10)
Kertvárosias lakóterület
16. § (1) Kertvárosias lakóterület a Szabályozási Terven Lke jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, egy vagy több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezet telkeinek beépítése során alkalmazandó legnagyobb megengedett beépítés mértékét, a legkisebb beépíthető telek terület méreteket, a legkisebb kötelező zöldfelület mértékét, a legnagyobb szintterület-sűrűségét és a legnagyobb megengedett építménymagasságot a 3. melléklet 2. pontjában foglalt táblázat tartalmazza.
(3) Az építési övezetben a fő rendeltetésen túl elhelyezhető az alábbi építmények is:
a) háztartással kapcsolatos tároló épület;
b) barkácsműhely, műterem;
c) legalább 1000 m2 telekterület nagyság felett a környezetre jelentős hatást nem gyakorló, kereskedelmi, szolgáltató és kisipari építmények;
d) állattartás épületei legfeljebb 10 m2 nagyságig.
(4) Gépjárműveket kizárólag saját telken lehet elhelyezni.
(5) Az építési övezetben a két utcával is határos telkek kivételével a fő rendeltetésű épület csak a kijelölt építési helyen belül, ennek hiányában az utcavonaltól mért 35 méteres, kiegészítő vagy kiszolgáló funkciójú épület az utcavonaltól mér 40 méteres mélységen belül, a gépkocsi tároló és a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény szerinti üzlet funkció kivételével a fő rendeltetetésű épület mögött helyezhető el.
(6)
(7)
(8)
(9) Az Lke-3 és az Lke-4 övezetek telkei csak teljes közművesítés esetén építhetők be.
VEGYES TERÜLET
Településközpont
17. § (1)
(2)
(3)
(4) Szabadonálló új beépítés esetén az előkert minimális mérete 5 m.
(5) Az építési övezet telkeinek beépítése során alkalmazandó legnagyobb megengedett beépítés mértékét, az új telekalakítás esetén a legkisebb beépíthető telek terület méreteket, a legkisebb kötelező zöldfelület mértékét, a legnagyobb szintterület-sűrűségét és a legnagyobb megengedett építménymagasságot a 3. melléklet 3. pontjában foglalt táblázat tartalmazza.
Vt-1 övezet
Vt-2, Vt-2* és Vt-8 övezet
Vt-3 és Vt-3* övezet
Vt-4 övezet
Vt-5 övezet
Vt-6 övezet
Vt-7 övezet
GAZDASÁGI TERÜLET
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
18. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági rendeltetésű épület elhelyezésére szolgáló terület a Szabályozási Terven Gksz jellel szabályozott terület-felhasználási egység.
(2) A kereskedelmi és szolgáltató gazdasági övezetben újonnan kialakított építési telkek minimális mérete 5 000 m2.
(3) Az építési övezet telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be.
(4) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen elhelyezhető épületek az OTÉK 19. § (2) bekezdés szerinti épületek.
(5) A kereskedelmi és szolgáltató gazdasági területen épület és építmény a szabályozási terven jelölt építési helyen belül, ennek hiányában legalább 10 méteres elő-, oldal- és hátsókerttel helyezhető el a 880/2, 880/5, 880/6, 880/8, 880/9, 880/10, 880/11 és a 884/1 hrsz.-ú területek által meghatározott Gksz építési övezet kivételéve, melyekre az OTÉK szabályai a mérvadóak.
(6) Az építési övezet telkeinek beépítése során alkalmazandó legnagyobb megengedett beépítés mértékét, a legkisebb beépíthető telek terület méreteket, a legkisebb kötelező zöldfelület mértékét, a legnagyobb szintterület-sűrűségét és a legnagyobb megengedett építménymagasságot a 4. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat tartalmazza.
(7) A minimális zöldfelületi mértéken belül a telekhatárok mentén fa- és cserjesor telepítése kötelező.
(8)
(9)
(10)
Jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület
19. § (1) A jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület a Szabályozási Terven Gip jellel szabályozott területfelhasználási egység.
(2) A jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységekhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.
(3) Az építési övezet telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be.
(4) A jelentős mértékű zavaró hatású ipari területen épület és építmény a szabályozási terven jelölt építési helyen belül, ennek hiányában legalább 10 méteres elő-, oldal- és hátsókerttel helyezhető el.
(5) Az építési övezet telkeinek beépítése során alkalmazandó legnagyobb megengedett beépítés mértékét, a legkisebb beépíthető telek terület méreteket, a legkisebb kötelező zöldfelület mértékét, a legnagyobb szintterület-sűrűségét és a legnagyobb megengedett építménymagasságot a 4. melléklet 2. pontjában foglalt táblázat tartalmazza.
(6) A telekhatárok mentén fa- és cserjesor telepítése kötelező.
(7) A telkek zöldfelülettel borított részét háromszintű (gyep-, cserje és lombkoronaszint együttesen) növénytelepítéssel kell kialakítani.
(8)
(9)
Egyéb ipari gazdasági terület
19/A. § Az egyéb ipari gazdasági területen (Gip-2) az építmény elhelyezés feltételei:
a) Az építési övezetben az elhelyezhető építményeken kívül kivételesen állattartó, növénytermesztési, feldolgozó- és élelmiszeripari építmények is elhelyezhetőek.
b) Az építési telkek beépítési módja szabadonálló.
c) A legnagyobb megengedett beépítés mértéke 55 %.
d) A legkisebb beépíthető terület 3000 m2.
e) Az épületek legnagyobb megengedett építménymagassága 12,5 méter.
f) Az építési övezetben épület és technológiai építmény 5,0 méteres elő-, oldal- és hátsókerttel helyezhető el.
g) Portaépület, utasváró fülke, fedett-nyitott gépjármű parkoló, kerékpártároló, hídmérleg és közműfogadó építmény 0,0 méteres elő- és oldalkerttel is elhelyezhető.
Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület (Gm)
20. § (1) A mezőgazdasági üzemi gazdasági terület (egyéb ipari terület) mezőgazdasági üzemi építmények, továbbá mezőgazdasági termeléssel összefüggő kereskedelmi, szolgáltató és lovasturisztikai célú építmények elhelyezésére szolgáló Gm jelű építési övezet.
(2) Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület építési övezeteiben kialakíthatók a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, valamint a gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos szálláshely és vendéglátás célú épületek is.
(3) A területen épület csak akkor létesíthető, ha a keletkező szennyvizet:
a) szennyvízcsatorna-hálózatba vezetik, vagy
b) az illetékes hatóságok által elfogadott szivárgásmentesen zárt szennyvíztárolóban helyezik el, vagy
c) egyedi szennyvíztisztítóban megtisztítják.
(4) Az építési övezet telkeinek beépítése során alkalmazandó legnagyobb megengedett beépítés mértékét, a legkisebb beépíthető telek terület méreteket, a legkisebb kötelező zöldfelület mértékét, a legnagyobb szintterület-sűrűségét és a legnagyobb megengedett építménymagasságot a 4. melléklet 3. pontjában foglalt táblázat tartalmazza.
(5) A rendelet elfogadása előtt már kialakult 5000 m2-nél kisebb (K) telkek beépíthetők, de az építési övezetek területén 5000 m2-nél kisebb új telek nem létesíthető.
(6) Új épület és épületrész a telekhatártól legalább 10 m távolságban létesíthető.
(7) A területen belül csak olyan kereskedelmi, szolgáltatási és gazdasági tevékenységi célú épületek létesíthetők, amelyek közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból az állattartással összeegyeztethetők.
(8) A minimális zöldfelületi értéken belül a telekhatárok mentén fa- és cserjesor ültetendő.
(9)
Különleges területek
21. § (1) Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt káros hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük (zöldfelületi jellegük) miatt a következők:
a) Sportolási célú területek (Ksp)
b) Rekreációs terület (Kre)
c) Tájgazdálkodási központ (Ktk)
d) Temető területe (Kt)
e) Inert hulladéklerakó területe (Kih)
f) Szennyvíztisztító telep (Kszv)
g) Szennyvíziszap lerakó (Kszvi)
h) Transzformátortelep (Ktr)
i) Gázfogadó állomás területe (Kg)
j) Hírközlési torony (Khk)
(2)
Sportolási célú területek (Ksp)
22. § (1) Sportterületen a szabadtéri sportlétesítmények, sportolási célú épületek, továbbá a sportoláshoz kapcsolódó szolgáltatási és a szabadidő eltöltését szolgáló építmények helyezhetők el.
(2) Az övezetben épület és építmény a szabályozási terven jelölt építési helyen belül helyezhető el.
(3) Az építési övezet telkeinek beépítése során alkalmazandó legnagyobb megengedett beépítés mértékét, a legkisebb beépíthető telek terület méreteket, a legkisebb kötelező zöldfelület mértékét, a legnagyobb szintterület-sűrűségét és a legnagyobb megengedett építménymagasságot a 4. melléklet 4. pontjában foglalt táblázat tartalmazza.
(4) Az építési övezetben épület csak a szabályozási tervben kijelölt építési helyen belül helyezhető el.
(5)
Rekreációs terület (Kre)
23. § (1) A rekreációs terület a szabályozási tervben Kre jellel szabályozott területfelhasználási egység, amely a rekreációhoz kapcsolódó létesítmények, zöldfelületek, szálláshelyek, sportlétesítmények, strand és fürdőlétesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) A rekreációs területen:
a) fürdő, strand,
b) kemping
c) szállodák és szálló jellegű építmények,
d) ifjúsági szállók,
e) gyermek- vagy családi nyaralótáborok,
f) konferencia központok,
g) oktatási intézmények,
h) fedett vagy nyitott sportcsarnokok és sportpályák,
i) vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények,
j) a létesítmények üzemeltetésében résztvevők szolgálati lakása és az ezekhez kapcsolódó kiszolgáló épületek, építmények helyezhetők el.
(3) Az övezet építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be.
(4) Az építési övezetben épület és építmény a szabályozási terven jelölt építési helyen belül, ennek hiányában 0,0 méteres előkerttel helyezhető el.
(5) Az építési övezet telkeinek beépítése során alkalmazandó legnagyobb megengedett beépítés mértékét, a legkisebb beépíthető telek terület méreteket, a legkisebb kötelező zöldfelület mértékét, a legnagyobb szintterület-sűrűségét és a legnagyobb megengedett építménymagasságot a 4. melléklet 5. pontjában foglalt táblázat tartalmazza.
(6)
(7) A rekreációs építési övezetben elhelyezendő építmények fogadószintjét legalább 1 m-rel a mértékadó árvízszint fölé kell emelni.
Tájgazdálkodási központ (Ktk)
24. § (1) Különleges terület – tájgazdálkodási központ Ktk jelű övezeteiben a gyepterületek fenntartását szolgáló legeltetéses állattartást, a génmegőrzést, a bemutatást, az ismeretterjesztést szolgáló épületek és az ezekhez kapcsolódó egyéb gazdasági és turisztikai építmények, továbbá szolgálati lakás létesíthető.
(2) A területen épület csak akkor létesíthető, ha a keletkező szennyvizet:
a) szennyvízcsatorna-hálózatba vezetik, vagy
b) az illetékes hatóságok által elfogadott szivárgásmentesen zárt szennyvíztárolóban helyezik el, vagy
c) egyedi szennyvíztisztítóban megtisztítják.
(3) Az építési övezet telkeinek beépítése során alkalmazandó legnagyobb megengedett beépítés mértékét, a legkisebb beépíthető telek terület méreteket, a legkisebb kötelező zöldfelület mértékét, a legnagyobb szintterület-sűrűségét és a legnagyobb megengedett építménymagasságot a 4. melléklet 6. pontjában foglalt táblázat tartalmazza.
(4) A minimális zöldfelületi értéken belül a telekhatárok mentén fa- és cserjesor ültetendő.
(5) A rendelet elfogadása előtt már kialakult (K) telkek beépíthetők, de az építési övezetek területén 5000 m2- nél kisebb új telek nem létesíthető.
(6) Új épület a telekhatártól legalább 10 m távolságban létesíthető.
(7)
Temető területe (Kt)
25. § (1) A terület a temetkezés célját szolgálja.
(2) A területen kegyeleti park is kialakítható.
(3) A telek legalább részleges közművesítettség esetén építhető be.
(4) A területen a temetkezés kegyeleti épületei, s azt kiszolgáló és kiegészítő épületek helyezhetők el.
(5) Az építési övezet telkeinek beépítése során alkalmazandó legnagyobb megengedett beépítés mértékét, a legkisebb beépíthető telek terület méreteket, a legkisebb kötelező zöldfelület mértékét, a legnagyobb szintterület-sűrűségét és a legnagyobb megengedett építménymagasságot a 4. melléklet 7. pontjában foglalt táblázat tartalmazza.
(6) A temetőben (Kt) urnás temetés elsődlegesen urnasírba, valamint urnafalba kertészeti kiviteli tervben meghatározott helyen és módon helyezhető el.
(7)
(8) A rendelet elfogadása előtt már kialakult telkek beépíthetők, de az építési övezet területén 10000 m2-nél kisebb új telek nem létesíthető.
Inert hulladéklerakó területe (Kih)
26. § (1) A szabályozási tervben Kih jellel szabályozott különleges terület az inert hulladék (építési és bontási hulladék, föld, stb.) lerakásához, az ehhez szükséges építmények valamint a dögkonténer elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezet építési telkei a használathoz szükséges közművesítettség esetén építhetők be.
(3) Az építési övezet telkeinek beépítése során alkalmazandó legnagyobb megengedett beépítés mértékét, a legkisebb beépíthető telek terület méreteket, a legkisebb kötelező zöldfelület mértékét, a legnagyobb szintterület-sűrűségét és a legnagyobb megengedett építménymagasságot a 4. melléklet 8. pontjában foglalt táblázat tartalmazza.
(4)
(5) A telekhatárok mentén növényzetből kialakított sávot kell létrehozni, amely minimum egy lombkoronaszint és cserjeszint.
Szennyvíztisztítótelep (Kszv)
27. § (1) Szennyvíztisztító telep területén a rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
(2) A telek teljes közművesítettség esetén építhető be.
(3) A szennyvíztisztító telep telekhatárán kettős fasor és cserjesor telepítendő.
(4) Az építési övezet telkeinek beépítése során alkalmazandó legnagyobb megengedett beépítés mértékét, a legkisebb beépíthető telek terület méreteket, a legkisebb kötelező zöldfelület mértékét, a legnagyobb szintterület-sűrűségét és a legnagyobb megengedett építménymagasságot a 4. melléklet 9. pontjában foglalt táblázat tartalmazza.
(5) A rendelet elfogadása előtt már kialakult telkek beépíthetők, de az építési övezet területén 2000 m2-nél kisebb új telek nem létesíthető.
Szennyvíziszap lerakó területe (Kszi)
28. § (1) A terület a szennyvíziszap-lerakóhoz kapcsolódó létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) A telekhatárok mentén növényzetből kialakított sávot kell létrehozni, amely minimum egy lombkoronaszint és cserjeszint.
Transzformátortelep (Ktr)
29. § (1) A terület a transzformátortelep és a kapcsolódó létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezet építési telke a használathoz szükséges közművesítettség esetén építhetők be.
(3) Az építési övezet telkeinek beépítése során alkalmazandó legnagyobb megengedett beépítés mértékét, a legkisebb beépíthető telek terület méreteket, a legkisebb kötelező zöldfelület mértékét, a legnagyobb szintterület-sűrűségét és a legnagyobb megengedett építménymagasságot a 4. melléklet 10. pontjában foglalt táblázat tartalmazza.
(4)
Gázfogadó állomás (Kg)
30. § (1) A szabályozási tervben Kg jellel szabályozott különleges terület a gázfogadó állomás, az ehhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezet építési telke a használathoz szükséges közművesítettség esetén építhetők be.
(3) Az építési övezet telkeinek beépítése során alkalmazandó legnagyobb megengedett beépítés mértékét, a legkisebb beépíthető telek terület méreteket, a legkisebb kötelező zöldfelület mértékét, a legnagyobb szintterület-sűrűségét és a legnagyobb megengedett építménymagasságot a 4. melléklet 11. pontjában foglalt táblázat tartalmazza.
(4)
(5) A telekhatárok mentén növényzetből kialakított sávot kell létrehozni, amely minimum egy lombkoronaszint és cserjeszint.
Hírközlési torony területe (Khk)
31. § (1) A terület a hírközléshez kapcsolódó létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezet építési telke a használathoz szükséges közművesítettség esetén építhetők be.
(3) Az építési övezet telkeinek beépítése során alkalmazandó legnagyobb megengedett beépítés mértékét, a legkisebb beépíthető telek terület méreteket, a legkisebb kötelező zöldfelület mértékét, a legnagyobb szintterület-sűrűségét és a legnagyobb megengedett építménymagasságot a 4. melléklet 12. pontjában foglalt táblázat tartalmazza.
(4)
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
32. § (1) Vasvár területén a beépítésre nem szánt területek egységeit az 5. melléklet tartalmazza.
(2)
Zöldterület (Z)
33. § (1) Zöldterület a Szabályozási Terveken Z jellel szabályozott jellemzően növényzettel fedett közterület.
(2) A Z-0 jellel szabályozott zöldterület (közpark) területén épület nem létesíthető nyilvános WC kivételével. Az övezetben elhelyezhetők a szabadidő eltöltését szolgáló épületnek nem minősülő pihenési, sportolási, játszótéri létesítmények, sétautak, kerékpárút és köztárgyak.
(3) A Z-1 jellel szabályozott zöldterület (közpark) területén a (2)-es bekezdés szerinti építmények, és a közpark funkciójához illeszkedő a szabadidő eltöltését a játékot, a sportolást szolgáló épületek helyezhetők el.
(4) A Z-1 jelű övezet területének legfeljebb 2 %-a építhető be. Az épületek szabadonállóan, legfeljebb 3,5 m építménymagassággal alakíthatók ki.
(5) Közpark területének legalább 60 %-át, biológiailag aktív felületként növényzettel fedetten kell kialakítani, vagy fenntartani. A gyephézagos burkolattal kialakított felületeket a kötelezően előírt zöldfelületi arányba nem lehet beszámítani.
(6) Közpark létesítése, rekonstrukciója kertépítészeti terv alapján történhet.
(7) Közpark területén parkoló csak gyephézagos burkolattal létesíthető.
(8)
Erdőterület (E)
34. § (1) Erdőterület a Szabályozási Terveken “E” jellel szabályozott erdő művelési ágú, és a rendezési terv szerinti tervezett erdők területe.
(2) Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából:
a) védelmi (Ev),
b) elsődlegesen védelmi, másodlagosan turisztikai (Ev (e))
c) gazdasági (Eg),
d) turisztikai (Ee) övezetekre tagolódik.
(3) Védelmi rendeltetésű erdőterület övezeteiben (Ev) épületet elhelyezni nem lehet. Az OTÉK 32. §-a szerinti építmények akkor helyezhetők el, ha azok az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.
(4) A turisztikai rendeltetésű erdőterület Eejelű övezeteiben elhelyezhetők az OTÉK 32. § -a szerinti építmények, továbbá a szabadidő eltöltését, a turizmust, a pihenést, a testedzést szolgáló műtárgyak is.
(5) Gazdasági rendeltetésű erdőterület övezeteiben (Eg) az erdő rendeltetésének megfelelő erdőgazdálkodási és vadgazdálkodási célú építmények helyezhetők el a következő feltételekkel:
a) a beépíthető telek területe legalább 100 000 m2 (10 ha),
b) a beépítettség mértéke legfeljebb 0,5%,
c) a beépítési mód: szabadonálló,
e) az épületek építménymagassága legfeljebb 3,5 m
(6)
Mezőgazdasági terület
35. § (1) A mezőgazdasági terület a hagyományos mezőgazdasági használat megtartása, a termőföldvédelem megőrzése, a természeti értékek védelme, a felszíni vizek védelme, a helyi gazdaságfejlesztés és városfejlesztés érdekeinek érvényesítése céljából, továbbá az árvíz általi veszélyeztetettség figyelembevételével a következő területfelhasználási egységekre tagolódik:
a) általános mezőgazdasági terület (Má),
b) kertes mezőgazdasági terület (Mk),
c) korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mko).
(2) Mezőgazdasági területen erdő létesíthető, de az erdőterületre vonatkozó szabályozás csak akkor alkalmazható, ha a rendezési terv módosításával az erdő erdőterület területfelhasználási egységbe kerül.
(3) A terepszint alatti építmény alapterülete, ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek, nem haladhatja meg a telek területének 1 % -át, de nem lehet több 300 m2‑nél.
(4) A mezőgazdasági terület övezeteiben a közművesítettség mértéke: részleges. Ha a szennyvíz a közcsatornába nem vezethető, akkor zárt szennyvíztárolót kell kialakítani, vagy egyedi szennyvíztisztítót kell létesíteni.
(5) Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben, továbbá korlátozott használatú mezőgazdasági területen birtokközpont nem létesíthető.
(6)
(7)
(8)
(9) A rendelet hatálybalépése előtt a földhivatali nyilvántartás szerint már meglévő lakóépületek felújíthatók és egyszeri alkalommal 25 m2-rel bővíthetők.
(10) Mezőgazdasági területen új lakás, lakóépület csak akkor létesíthető, ha
a) a mezőgazdasági termelés (árutermelő mezőgazdasági üzemi tevékenység) az állandó ottlakást indokolttá teszi;
b) a lakás vagy lakóépület rendeltetésszerű használatához szükséges ivóvizet, villamos energia ellátást, a keletkező hulladék és szennyvíz elszállítását vagy ártalommentes elhelyezését, továbbá a gépjárművel történő állandó megközelítést a tulajdonos vagy használó biztosítani tudja.
Általános mezőgazdasági terület (Má)
36. § (1) Általános mezőgazdasági terület az árutermelő gazdálkodásra alkalmas Má jellel szabályozott mezőgazdasági terület.
(2) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos lakófunkció, szolgáltatás, termékfeldolgozás, tárolás építményei létesíthetők.
(3) A telekosztással kialakítható legkisebb telek területe 10 000 m2.
(4) Általános mezőgazdasági terület övezeteiben az építményelhelyezés feltételei a következők:
a) az övezetben a beépíthető telek területe legalább 50 000 m2 (5 ha), szélessége legalább 50 m,
b) a 3000-50 000 m2 közötti területű telken csak a növénytermesztés célját szolgáló legfeljebb 4,5 m gerincmagasságú fóliasátor, üvegház, továbbá földdel borított pince létesíthető,
c) a legalább 50 000 m2 (5 ha) területű telken a lakóépület kivételével elhelyezhetők a (2) bekezdés szerinti építmények,
d) a legalább 300 000 m2 (30 ha) területű telken a gazdasági épületeken kívül elhelyezhető lakóépület is,
e) az épületeket a telek határától a szabályozási terven jelölt gyűjtőutak mentén legalább 15 m, egyéb utak mentén legalább 10 m előkert biztosításával lehet elhelyezni,
f) az oldalkert és a hátsókert legalább 10 m,
g) az építmények a telek legfeljebb 3%-os beépítésével szabadonállóan alakíthatók ki,
h) a gazdasági épületek építménymagassága legfeljebb 7,5 m, lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet.
i) a zöldfelület mértéke legalább 30 %.
(5) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben, ha az építtető tulajdonában álló telkek (termőföldterületek) összes területe a város igazgatási területén eléri a 30 ha -t, akkor az egyik legalább 1 ha területű telken birtokközpont létesíthető, ahol a (2) bekezdés szerinti építmények a következő feltételekkel is elhelyezhetők:
a) a beépíthető telek területe 10 000 m2;
b) a beépítettség mértéke a beszámított telkek összterületének 3 %-a, de nem lehet több a birtokközpont területének 30 %-ánál;
c) a zöldfelület mértéke legalább 30 %.
(6) Az (5) bekezdés szerinti birtokközpont beépíthetőségébe beszámított telkek (földrészletek) területére vonatkozóan az OTÉK 29. § (6) bekezdés szerint kell eljárni.
Kertes mezőgazdasági terület (Mk)
37. § (1) Kertes mezőgazdasági terület a vegyes kert-, szőlő-, gyümölcsgazdálkodást és a pihenést szolgáló Mk jellel szabályozott mezőgazdasági terület.
(2) Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben elhelyezhető egy gazdasági épület, amely ideiglenes tartózkodásra is alkalmas présház és tárolás célját szolgáló épület lehet, elhelyezhető továbbá legfeljebb 60 m2 terepszint alatti önálló építmény. Lakóépület és állattartást szolgáló építmény nem létesíthető.
(3) Az övezetben az építményelhelyezés feltételei a következők:
a) a beépíthető telek területe legalább 720 m2, átlagos szélessége legalább 9 m,
b) telekosztással kialakuló telek területe legalább 1500 m2, szélessége legalább 14 m,
c) a beépítési mód: 9 - 12 m telekszélességig oldalhatáron álló, 12 m -telekszélességtől szabadonálló is lehet,
d) a beépítettség mértéke a telek területének 3 %,-a, de legfeljebb 60 m2 lehet,
e) legfeljebb 3,5 m építménymagasságú épületek létesíthetőek,
f) az épületek a szabályozási tervlapon jelölt gyűjtőutak mentén legalább 8 m, egyéb közutak mentén legalább 5 m előkert biztosításával létesíthetők.
g) az épületek legalább 3 m oldalkert biztosításával építhetők.
Korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mko)
38. § (1) Korlátozott használatú mezőgazdasági területek a táj- és természetvédelmi, ökológiai, tájkarakter-védelmi, vízminőség-védelmi szempontból érzékeny, továbbá mély fekvésű, árvíz által veszélyeztetett Mko jellel szabályozott mezőgazdasági területek.
(2) A területen telekosztással vagy telekalakítással kialakítható telek (földrészlet) területe 10 000 m2-nél kisebb nem lehet.
(3) Az Mko jelű övezetek területén új épületek nem létesíthetők.
Vízgazdálkodási terület
39. § (1) Vízgazdálkodási terület az OTÉK 30. § előírásaival összhangban:
a) a vízmedrek és vízállások területe;
b) az árvízvédelmi töltések területe;
c) a vízmű területek;
(2) A vízmederként és vízállásos területként (V) szabályozott övezeteken:
a) a vízállások, holtágak, morotvák, patakok területén csak a vízgazdálkodással összefüggő műtárgyak;
b) a tavak területén a vízgazdálkodással, a vízi sportolással és a horgászattal összefüggő műtárgyak;
c) a Rába szabályozott területén a vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, a vízi közlekedés, a vízi sportolás, a horgászat műtárgyai helyezhetők el.
(3) Az árvédelmi töltések szabályozott övezetében (Vt) csak az árvíz elleni védelem műtárgyai alakíthatók ki.
(4) Vízművek övezetében (Vv) csak a rendeltetésüknek, a víz feldolgozásának, hasznosításának, palackozásának megfelelő építmények létesíthetők.
Közlekedési és közműterületek
40. § (1) A közlekedési és közműterületek a meglévő és tervezett (szabályozott) közutak és jelentős szintbeni közterületi gépjárműtárolók (jele: KÖu) valamint a vasút területek, a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmény (állomás) területével együtt (jele: KÖk).
(2)
(3) A közlekedési célú közterületek szabályozási szélességét, azaz területét Szabályozási Tervek (SZT) határozzák meg.
(4) A tervezett utak szabályozási szélességét és a meglévő utak korrekcióinak méretét a Szabályozási Tervek szerint kell kialakítani.
(5) Lakóterületen a kapubehajtók maximális szélessége 4,0 m lehet.
(6) A közúthálózat elemei számára az alábbi szabályozási szélességű területeket kell biztosítani:
a) Gyorsforgalmi út: az M9 autópálya Vasvár közigazgatási területét érintő tervezett szakasza: 60 m, csomópont térségében SZT szerint.
b) Országos főút: 8 sz. I. rendű főút és 74. sz. II. rendű főút: az elkerülő szakasz és a meglévő szakasz követelmények szerinti korrekciójának szabályozási szélessége: 40 m, egyebekben a meglévő szélesség, csomópont térségében SZT szerint (tervezési osztály: K.IV.A.): I. rendű főút: 152/3,7 hrsz. II. rendű főút: Járdányi prof. utca, Március 15. tér, Szentmihályfalvi utca, Győrvári utca.
c) Országos mellékút: 7441., 7361. j. összekötő utak és a 74161., 87303. j. bekötő utak (tervezési osztály: K.V.A, B.V .c. ) kiépült területen meglévő, egyébként 30 méter. Összekötő utak: Alkotmány u., Kossuth u., Hunyadi u., Táncsics u., Petőfi u. Bekötő utak: Tolbuchin u., Vasút u., 2052/2 hrsz-ú út SZT-2 szerint, Kismákfai u. és Nagymákfai utca.
d) Helyi gyűjtőút: az SZT szerint: kiépült területen meglévő vagy az SZT szerint, egyébként 22 m szabályozási szélesség (B.V.c. t. o.) : Dr. Tretter László utca, Bartók Béla utca, Vasvári Pál utca, Semmelweis utca.
e) Külterületi feltáró mezőgazdasági utak: SZT-1 szerint (K.VIII.A. t.o.)
f) Beépítésre szánt területek új lakó- és kiszolgáló útjainak legkisebb szélessége az SZT szerint (B.VI.d. t.o.) alakítandó ki.
g) A beépítésre nem szánt területeken az utak védőterülete: gyorsforgalmi út esetén 250-250 m, a főút esetén 100 -100 m az úttengelytől mérve, országos mellékút esetén: 50-50 m az úttengelytől mérve, védőtávolságon belül létesítményt elhelyezni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával és a közúti hatóság engedélyével szabad.
h) A külterületi feltáró utak számára a jelenlegi területüket, valamint az úttengelytől számított 10-10 m-t beépítéssel szabadon kell hagyni.
i) Az SZT-1 jelű tervlapon Köu övezeti jellel jelölt mezőgazdasági főfeltáró utak mentén a tengelytől számított 6,0-6,0 m távolságon belül kerítés nem létesíthető.
j) Az SZT-1 jelű tervlapon nem szabályozott külterületi utak mellett tengelytől számított 4,0-4,0 m távolságon belül kerítés nem létesíthető.
k) A térségi kerékpárút számára az SZT-1 jelű terv szerinti nyomvonalon 3,0 m széles területet kell biztosítani.
l)
m) Egyvágányú vasútvonal: Szombathely - Nagykanizsa vasútvonal: meglévő szakasz.
(7)
(8)
(9)
(10)
(11) A közlekedési terület vízzáró burkolatainak vízelvezetését nyílt árokkal vagy zárt elvezető rendszerrel kell megoldani.
(12)
(13)
(14) A közműhálózatok elhelyezésére szolgáló közműterületek a szabályozási terveken szabályozási vonallal határolt közterületekkel azonos területek. A közműhálózatot közterületen kell megépíteni a folyamatos hozzáférhetőség biztosítása mellett az MSz 7487/2. sz. szerint.
(15) A közművek egyéb műtárgyainak elhelyezésére szolgáló területek a vízművek létesítményeinek elhelyezésére szolgáló vízgazdálkodási terület (Vv), a szennyvíztisztító elhelyezésére szolgáló különleges terület (Kszv). A külön övezettel nem rendelkező műtárgyak bármely más övezetben elhelyezhető.
(16) Új közműépítés, illetve jelentős közmű-rekonstrukció során belterületen (a nagyfeszültségű villamosvezetékek kivételével) légkábelek nem helyezhetők el, a villamosenergia, hírközlés, telekommunikáció összes vezetékeit földkábelként kell kialakítani.
(17) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé vált közművet el kell bontani, indokoltan földben maradó vezetéknek az eltömedékelését szakszerűen meg kell oldani.
(18)
(19)
(20)
A közművekre és a közművesítésre vonatkozó általános előírások
41. § (1) A település bel- és külterületén lévő, illetve azt érintő közművezeték hálózatok, azok műtárgyai és létesítményei a nyomvonaltengelytől mindkét irányban értendő – a jogszabályokban és a vonatkozó szabványokban rögzített - biztonsági övezettel rendelkeznek, melyen belül meghatározott tilalmak és korlátozások érvényesítendők.
(2) A meglévő közműhálózat védelmét biztosítani kell, szükség esetén szakfelügyelet igénylésével.
(3) A közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, illetve a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag) figyelemmel kell lenni.
(4) A megvalósításra kerülő új épületnek minősülő létesítményeket a HÉSZ-ben meghatározott közművesítéssel kell ellátni.
(5)
(6)
(7)
(8) Új út építésénél a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, belterületen a közvilágítás megépítéséről, útrekonstrukciónál a meglévő közművek szükséges egyidejű felújításáról gondoskodni kell.
(9) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A beépítésre szánt területeken a területet kiszolgáló közművezetékek nyomvonalát és helyét úgy kell elrendezni, hogy az utcákban egyoldali, kedvező esetben kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.
Vízellátás – tűzvédelem
42. §
Szennyvízelvezetés
43. § (1)
(2) Vasvár közigazgatási területén szennyvizek talajban történő elszikkasztása a vízbázisok, felszíni vizek és a környezet védelme érdekében tilos.
(3)
(4)
(5)
(6)
(7)
(8)
Csapadékvíz elvezetés
44. § (1) Csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető.
(2) Közterületre kivezetett csapadékvíz -elvezetést közvetlenül az elvezető hálózatba kell bekötni.
(3) A településközpont fejlesztési területek csapadékvizét zárt csatornán keresztül kell elvezetni.
(4) A további fejlesztési területek csapadékvíz-elvezetését egyedi előírások alapján zárt csatornahálózat, illetve nyílt csapadékvíz-elvezető árok, illetve folyóka kombinációjával kell megoldani.
(5) A városközpont területén a zárt csapadékcsatorna hálózatot kell továbbépíteni.
(6) A parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett területekről az összegyűlő csapadékvíz csak környezetvédelmi műtárgyon (olaj-, iszapfogó) keresztül vezethető a befogadóba.
(7)
45. § (1) .
(2) Az árvízvédelmi töltések lábától mért 10 - 10 méteres sávban nem lehet semmiféle építményt elhelyezni.
(3) Árvízvédelmi földmű mentén a hullámtéren a lábvonaltól számított 60,0 m -en, a mentett oldalon pedig 110,0 m-en belül anyaggödröt nyitni nem szabad.
(4)
(5)
(6) A hullámtéren csak a meder használatával, a vízfolyás fenntartásával közvetlenül összefüggő építményt szabad elhelyezni.
Villamosenergia-hálózatok
46. §
Elektronikus hírközlés
47. § (1)
(2)
(3)
(4)
(5)
(6) Légvezetékes távközlési hálózat Vasvár beépítésre szánt területein csak a szabadon álló családi házas beépítésű területeken és ahol nincs vagy nem helyezhető el alépítmény, a vonatkozó szakmai előírások betartása mellett, a 0,4 kV-os villamos és a kábel TV hálózattal közös tartószerkezeten építhető.
(7) Mobil távközlésre szolgáló bázisállomások vagy adótornyok belterületen csak kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területen helyezhetők el.
Gázvezeték hálózatok
48. §
Sajátos jogintézmények
49. § (1) A település területének rendezése során a következő sajátos jogintézmények alkalmazandók:
a) kiszolgáló út és lakóutca céljára történő lejegyzés (lásd az 1. sz. mellékletben)
b) elővásárlási joggal terhelt terület határa ( lásd a 2. sz. mellékletben)
c) beültetési kötelezettségű terület határa (a 7. számú mellékleten jelölt területeken)
Záró rendelkezések
50. § (1) E rendelet 2005. november 21-én lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti :
a) a helyi építési szabályzatról szóló 12/1999 (IX. 24.) számú, és az azt módosító 25/2000.(XI. 17.) számú önkormányzati rendelet,
b) a Vasvár város közigazgatási területére vonatkozó változtatási tilalom elrendeléséről és elvi építési engedélyezési eljárás lefolytatásának elrendeléséről szóló 26/2003.(XII.19.) számú önkormányzati rendelet.
(3) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.
3. melléklet2
1. FALUSIAS LAKÓTERÜLET BEÉPÍTÉSI SZABÁLYAI
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
ÉPÍTÉSI ÖVEZETI ADATOK |
BEÉPÍTÉS SZABÁLYAI |
EGYÉB ELŐÍRÁSOK |
|||||
2 |
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
AZ ÉPÜLET |
||||||
3 |
övezeti jel |
beépítési |
legnagyobb megengedett |
legkisebb beépíthető |
legkisebb kötelező zöldfelületi mérték |
legnagyobb megengedett szintterület-sűrűség |
legnagyobb megengedett építmény-magasság |
|
4 |
Lf-1 |
Oldalhatáron álló |
30 |
700 |
40 |
0,5 |
4,5 |
legnagyobb beépítés mértéken belül 50 % lehet a gazdasági üzemi épület |
5 |
Lf-2 |
Oldalhatáron álló |
20 |
1200 |
50 |
0,3 |
4,5 |
legnagyobb beépítés mértéken belül 50 % lehet a gazdasági üzemi épület |
6 |
Lf-3 |
Oldalhatáron álló |
30 |
1200 |
40 |
0,5 |
7,5 |
|
7 |
Lf-4 |
Oldalhatáron álló |
30 |
700 |
40 |
0,5 |
7,5 |
szállás épület elhelyezhető |
2. KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLET BEÉPÍTÉSI SZABÁLYAI
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
ÉPÍTÉSI ÖVEZETI ADATOK |
BEÉPÍTÉS SZABÁLYAI |
|||||
2 |
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
AZ ÉPÜLET |
|||||
3 |
övezeti jel |
beépítési |
legnagyobb megengedett |
legkisebb beépíthető |
legkisebb kötelező zöldfelületi mérték |
legnagyobb megengedett szintterület-sűrűség |
legnagyobb megengedett építmény-magasság |
4 |
Lke-1 |
Oldalhatáron álló |
30 |
600 |
50 |
0,6 |
4,5 |
5 |
Lke-2 |
Oldalhatáron álló |
30 |
700 |
50 |
0,6 |
4,5 |
6 |
Lke-2k |
Oldalhatáron álló |
Kialakult |
Kialakult |
30 |
1,0 |
4,5 |
7 |
Lke-3 |
Oldalhatáron álló |
20 |
1000 |
60 |
0,4 |
4,5 |
8 |
Lke-4 |
Szabadon álló |
20 |
1000 |
60 |
0,4 |
4,5 |
9 |
Lke-5 |
Oldalhatáron álló |
30 |
700 |
50 |
0,6 |
6,0 |
3. TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET BEÉPÍTÉSI SZABÁLYAI
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
ÉPÍTÉSI ÖVEZETI ADATOK |
BEÉPÍTÉS SZABÁLYAI |
|||||
2 |
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
AZ ÉPÜLET |
|||||
3 |
övezeti jel |
beépítési |
legnagyobb megengedett |
új telekalakítás esetén a legkisebb beépíthető |
legkisebb kötelező zöldfelületi mérték |
legnagyobb megengedett szintterület-sűrűség |
legnagyobb megengedett építmény-magasság |
4 |
Vt-1 |
Zártsorú |
40 |
1000 |
40 |
1,5 |
10,5 |
5 |
Vt-2 |
Zártsorú |
40 |
700 |
40 |
1,0 |
7,5 |
6 |
Vt-2* |
Zártsorú |
100 |
Kialakult |
Kialakult |
2,0 |
6,0 |
7 |
Vt-3* |
Zártsorú (Hézagosan zártsorú) |
50 |
700 |
30 |
0,6 |
4.5 |
8 |
Vt-3 |
Oldalhatáron álló |
40 |
700 |
30 |
0,6 |
4,5 |
9 |
Vt-4 |
Szabadon álló |
50 |
2000 |
30 |
2,0 |
12,0 |
10 |
Vt-5 |
Szabadon álló |
40 |
2000 |
30 |
1,2 |
7,5 |
11 |
Vt-6 |
Szabadon álló |
20 |
2000 |
60 |
0,4 |
4,5 |
12 |
Vt-7 |
Szabadon álló |
50 |
1500 |
30 |
0,7 |
4.5 |
13 |
Vt-8 |
Zártsorú |
60 |
700 |
20 |
0,8 |
7,5 |
4. melléklet3
1. KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ GAZDASÁGI TERÜLET BEÉPÍTÉSI SZABÁLYAI
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
ÉPÍTÉSI ÖVEZETI ADATOK |
BEÉPÍTÉS SZABÁLYAI |
|||||
2 |
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
AZ ÉPÜLET |
|||||
3 |
övezeti jel |
beépítési |
legnagyobb megengedett |
legkisebb beépíthető |
legkisebb kötelező zöldfelületi mérték |
legnagyobb megengedett szintterület-sűrűség |
legnagyobb megengedett építmény-magasság |
4 |
Gksz-1 |
Szabadon álló |
50 |
1500 |
40 |
0.8 |
6, |
5 |
Gksz-2 |
Szabadon álló |
50 |
5000 |
40 |
0,5 |
7,5 (10,0) |
6 |
Gksz-3 |
Szabadon álló |
60 |
1500 |
20 |
1,0 |
7,5 (10,0) |
2. JELENTŐS MÉRTÉKŰ ZAVARÓ HATÁSÚ IPARI TERÜLET BEÉPÍTÉSI SZABÁLYAI
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
ÉPÍTÉSI ÖVEZETI ADATOK |
BEÉPÍTÉS SZABÁLYAI |
|||||
2 |
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
AZ ÉPÜLET |
|||||
3 |
övezeti jel |
beépítési |
legnagyobb megengedett |
legkisebb beépíthető |
legkisebb kötelező zöldfelületi mérték |
legnagyobb megengedett szintterület-sűrűség |
legnagyobb megengedett építmény-magasság |
4 |
Gip-1 |
Szabadon álló |
30 |
5000 |
40 |
0.6 |
6,0 (10,0) |
3. MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMI GAZDASÁGI TERÜLET BEÉPÍTÉSI SZABÁLYAI
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
ÉPÍTÉSI ÖVEZETI ADATOK |
BEÉPÍTÉS SZABÁLYAI |
|||||
2 |
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
AZ ÉPÜLET |
|||||
3 |
övezeti jel |
beépítési |
legnagyobb megengedett |
legkisebb beépíthető |
legkisebb kötelező zöldfelületi mérték |
legnagyobb megengedett szintterület-sűrűség |
legnagyobb megengedett építmény-magasság |
4 |
Gm |
Szabadon álló |
30 |
5000 |
30 |
1,5 |
10,5 |
4. SPORTOLÁSI CÉLÚ TERÜLET BEÉPÍTÉSI SZABÁLYAI
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
ÉPÍTÉSI ÖVEZETI ADATOK |
BEÉPÍTÉS SZABÁLYAI |
|||||
2 |
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
AZ ÉPÜLET |
|||||
3 |
övezeti jel |
beépítési |
legnagyobb megengedett |
legkisebb kialakítható |
legkisebb kötelező zöldfelületi mérték |
legnagyobb megengedett szintterület-sűrűség |
legnagyobb megengedett építmény-magasság |
4 |
Ksp |
Szabadon álló |
15 |
10 000 |
50 |
0,15 |
7,5 |
5. REKREÁCIÓS TERÜLET BEÉPÍTÉSI SZABÁLYAI
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
ÉPÍTÉSI ÖVEZETI ADATOK |
BEÉPÍTÉS SZABÁLYAI |
|||||
2 |
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
AZ ÉPÜLET |
|||||
3 |
övezeti jel |
beépítési |
legnagyobb megengedett |
legkisebb kialakítható |
legkisebb kötelező zöldfelületi mérték |
legnagyobb megengedett szintterület-sűrűség |
legnagyobb megengedett építmény-magasság |
4 |
Kre |
Szabadon álló |
40 |
4 000 |
40 |
1,0 |
10,5 |
6. TÁJGAZDÁLKODÁSI KÖZPONT TERÜLET BEÉPÍTÉSI SZABÁLYAI
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
ÉPÍTÉSI ÖVEZETI ADATOK |
BEÉPÍTÉS SZABÁLYAI |
|||||
2 |
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
AZ ÉPÜLET |
|||||
3 |
övezeti jel |
beépítési |
legnagyobb megengedett |
legkisebb kialakítható |
legkisebb kötelező zöldfelületi mérték |
legnagyobb megengedett szintterület-sűrűség |
legnagyobb megengedett építmény-magasság |
4 |
Ktk |
Szabadon álló |
30 |
5000 |
30 |
1,0 |
4,5 |
7. TEMETŐ TERÜLET BEÉPÍTÉSI SZABÁLYAI
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
ÉPÍTÉSI ÖVEZETI ADATOK |
BEÉPÍTÉS SZABÁLYAI |
|||||
2 |
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
AZ ÉPÜLET |
|||||
3 |
övezeti jel |
beépítési |
legnagyobb megengedett |
legkisebb kialakítható |
legkisebb kötelező zöldfelületi mérték |
legnagyobb megengedett szintterület-sűrűség |
legnagyobb megengedett építmény-magasság |
4 |
Kt |
Szabadon álló |
10 |
10000 |
15 |
0,15 |
4,5 |
8. INERT HULLADÉKLERAKÓ TERÜLET BEÉPÍTÉSI SZABÁLYAI
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
ÉPÍTÉSI ÖVEZETI ADATOK |
BEÉPÍTÉS SZABÁLYAI |
|||||
2 |
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
AZ ÉPÜLET |
|||||
3 |
övezeti jel |
beépítési |
legnagyobb megengedett |
legkisebb kialakítható |
legkisebb kötelező zöldfelületi mérték |
legnagyobb megengedett szintterület-sűrűség |
legnagyobb megengedett építmény-magasság |
4 |
Kih |
Szabadon álló |
10 |
3000 |
40 |
0,2 |
6,0 |
9. SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TERÜLET BEÉPÍTÉSI SZABÁLYAI
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
ÉPÍTÉSI ÖVEZETI ADATOK |
BEÉPÍTÉS SZABÁLYAI |
|||||
2 |
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
AZ ÉPÜLET |
|||||
3 |
övezeti jel |
beépítési |
legnagyobb megengedett |
legkisebb kialakítható |
legkisebb kötelező zöldfelületi mérték |
legnagyobb megengedett szintterület-sűrűség |
legnagyobb megengedett építmény-magasság |
4 |
Kszv |
Szabadon álló |
50 |
2000 |
25 |
- |
6,0 |
10. TRANSZFORMÁTORTELEP TERÜLET BEÉPÍTÉSI SZABÁLYAI
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
ÉPÍTÉSI ÖVEZETI ADATOK |
BEÉPÍTÉS SZABÁLYAI |
|||||
2 |
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
AZ ÉPÜLET |
|||||
3 |
övezeti jel |
beépítési |
legnagyobb megengedett |
legkisebb kialakítható |
legkisebb kötelező zöldfelületi mérték |
legnagyobb megengedett szintterület-sűrűség |
legnagyobb megengedett építmény-magasság |
4 |
Ktr |
Szabadon álló |
10 |
3000 |
40 |
0,2 |
4,5 |
11. GÁZFOGADÓ ÁLLOMÁS TERÜLET BEÉPÍTÉSI SZABÁLYAI
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
ÉPÍTÉSI ÖVEZETI ADATOK |
BEÉPÍTÉS SZABÁLYAI |
|||||
2 |
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
AZ ÉPÜLET |
|||||
3 |
övezeti jel |
beépítési |
legnagyobb megengedett |
legkisebb kialakítható |
legkisebb kötelező zöldfelületi mérték |
legnagyobb megengedett szintterület-sűrűség |
legnagyobb megengedett építmény-magasság |
4 |
Kg |
Szabadon álló |
10 |
3000 |
40 |
0,2 |
4,5 |
12. HÍRKÖZLÉSI TORONY TERÜLET BEÉPÍTÉSI SZABÁLYAI
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
ÉPÍTÉSI ÖVEZETI ADATOK |
BEÉPÍTÉS SZABÁLYAI |
|||||
2 |
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
AZ ÉPÜLET |
|||||
3 |
övezeti jel |
beépítési |
legnagyobb megengedett |
legkisebb kialakítható |
legkisebb kötelező zöldfelületi mérték |
legnagyobb megengedett szintterület-sűrűség |
legnagyobb megengedett építmény-magasság |
4 |
Khk |
Szabadon álló |
10 |
200 |
40 |
0,2 |
4,5 |
9. melléklet
10. melléklet
11. melléklet
12. melléklet
13. melléklet
14. melléklet
15. melléklet
16. melléklet
A 15. § (6) bekezdése a Vasvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 3. melléklet a Vasvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet a Vasvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. melléklet a Vasvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2022. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.