Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2019. (XI.28.) önkormányzati rendelete

Budapest XIX. Kerület Kispest Kerületi Építési Szabályzatáról

Hatályos: 2023. 10. 16

Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2019. (XI.28.) önkormányzati rendelete

Budapest XIX. Kerület Kispest Kerületi Építési Szabályzatáról

Hatályos: 2023. 10. 16

Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdésének 6. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

Általános előírások

1. A rendelet hatálya

1. § Jelen – Kispest Kerületi Építési Szabályzatáról szóló – rendelet (a továbbiakban: KÉSZ) hatálya Budapest Főváros XIX. kerület közigazgatási területének Vak-Bottyán utca – Derkovits Gyula utca – Wesselényi utca – Móricz Zsigmond utca – Simonyi Zsigmond utca – Kisfaludy utca – Ady Endre út páratlan oldalának telekvégei (37-49) – Hunyadi utca – Üllői út – Mátyás király utca – Ady Endre út – Rákóczi utca páratlan oldala – Nagykőrösi út – Méta utca – Kolozsvár utca – kerülethatár – Ferihegyi repülőtérre vezető út által határolt területére terjed ki. (a továbbiakban: Szabályozási terület).

2. Az előírások alkalmazása

2. § (1) A KÉSZ az alábbi mellékletekkel és függelékkel együtt érvényes:

a) 1. melléklet: Szabályozási Terv (M=1:2000, jelmagyarázat)

b) 2. melléklet: Építési övezetek, övezetek szabályozási határértékeinek összefoglaló táblázata

c) 3. melléklet: A gépjármű várakozóhely létesítési kötelezettségtől való eltérés határértékei és a közterületi engedmény mértéke

d) 4. melléklet: A gépjármű várakozóhely létesítési kötelezettségtől való eltérés határértékei és a közterületi engedmény mértéke a 3. mellékletbe nem tartozó területeken

e) 5. melléklet: Magyarázó ábrák

f) 1. függelék: Elővásárlási joggal érintett telkek felsorolása

g) 2. függelék: Hatályos szabályozási tervek 2019

(2) Az 1. §-ban lehatárolt területen az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényt, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletet, valamint a Budapest fővárosi rendezési szabályzatáról szóló rendelet és a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet előírásait az e rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni.

(3) A KÉSZ-ben kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani a 1. melléklet „Jelmagyarázat”, „Kötelező érvényű szabályozási elemek” alatt felsorolt szabályozási elemeket.

(4) A részletes előírásokban nem szereplő övezetekre az általános övezeti előírások vonatkoznak.

3. Értelmező rendelkezések

3. § Alapintézmény: a lakosság átlagos életviteléhez szükséges, intézményes formában működő oktatási, nevelési, egészségügyi és szociális, a köz- és vagyonbiztonságot szolgáló, jellemzően önkormányzati kötelezettséggel járó intézmény (pl. óvoda, általános iskola, gyermek és felnőtt háziorvosi szolgálat, legalább ügyelet, időseket ellátó intézmény, mentők, rendőrség, tűzoltóság, stb.)

Fekvő telek: kertvárosias lakóövezet azon meglévő közbenső építési telke, melynek utcafrontra merőlegesen mért átlagos mélysége kisebb, mint 20 méter.
Főépület: Az építési övezetben, övezetben meghatározott elhelyezhető fő rendeltetéseknek megfelelő épület.
Kiszolgáló, kiegészítő funkciójú építmény, rendeltetési egység: az övezetben elhelyezhető főépület elsődleges rendeltetéséhez kapcsolódó vagy működését elősegítő kiszolgáló vagy az elsődleges rendeltetést nem zavaró kiegészítő funkciójú építmény, rendeltetési egység.
Kézműipari rendeltetés: Olyan termelő- vagy szolgáltatóipari rendeltetés, amelyben a fő rendeltetést hordozó helyiségek összes nettó alapterülete nem haladja meg a 100 m2-t, a foglalkoztatottak száma legfeljebb 4 fő és a tevékenység a működése során kielégíti a lakóterületre vonatkozó környezetvédelmi határértékeket.
Kialakult állapot: a jelen rendelet hatálybalépésekor fennálló állapot alapján rögzített építési övezeti, övezeti paraméter, amely a kialakult állapot megváltoztatására irányuló építési tevékenység során nem változhat meg.
Közvilágítás: a közterületek biztonsági célú megvilágítása.
Meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal: A szabályozási terven jelölt meghatározott eltérésekkel szabályozott építési vonal legalább 40 %-án épülethomlokzatnak kell állnia.
Mélyparkoló: A megközelítési helyek kivételével teljes terjedelemben a közterületi terepszint alatt kialakított, a bruttó szintterület legalább 80%-ában parkolás céljára kialakított építmény.
Nem jelentős mértékű zavaró hatású gazdasági tevékenység: a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletszerinti előzetes vizsgálat és környezeti hatásvizsgálatra nem kötelezett tevékenység.
Pavilon: jelen szabályzat alkalmazása szempontjából a pavilon földszintes, 12 m2 bruttó alapterületet meg nem haladó legfeljebb 6,0 m építménymagasságú, általában szerelt szerkezetű meghatározott ideiglenes felhasználás céljára létesített építmény. Az alapterület számításánál az 1,5 m-nél nem nagyobb mértékben túlnyúló védőtető (árnyékoló) figyelmen kívül hagyható.
Részleges funkcióváltás: a szintterület 50%-ánál kisebb területet érintő rendeltetés-változás.
Szintterületi mutató (szm): Az összes bruttó építhető szintterület és a telekterület hányadosa.
Az összes bruttó építhető szintterület értéke általános szintterületi mutató értékből (szmá) és kizárólag az épületen belül elhelyezhető parkolók– a kiszolgáló közlekedési területeikkel együtt – épületen belüli elhelyezésére igénybe vehető parkolási szintterületi mutató értékből (szmp) adódik össze (szm=szmá+szmp).
Teleknyúlvány: a földrészlet közterületi kapcsolatát biztosító, legalább 3 méter széles nyúlvány (nyél).
Zavaró hatású tevékenység céljára szolgáló építmény: Minden olyan építmény, amely rendeltetésszerű használata a lakóterületre vonatkozó zaj, rezgés, légszennyezés, káros anyag kibocsátás normáit meghaladja vagy a normatívához nem kötött, káros környezeti hatásai a lakások rendeltetésszerű használatát zavarja.

4. Telekalakítás, magánutak kialakítása

4. § (1) Övezethatár mentén nem kötelező telket alakítani. Övezethatár mentén történő telekalakítás akkor is megvalósítható, ha az így kialakuló tel(k)ek területe nem éri el az adott övezetben megengedett legkisebb telekterület mértékét. A telekalakítással újonnan vegyes övezetű telek nem jöhet létre.

(2) Közterületi szabályozás végrehajtása miatt szükséges telekalakítás abban az esetben is megvalósítható, ha a szabályozással érintett visszamaradó telek területe alatta marad az adott övezetben előírt megengedett legkisebb telekterület mértékének. Az előírt mértéknél legfeljebb 20 %-kal kisebb területű visszamaradó telek építésjogi szempontból az övezeti előírásoknak megfelelőnek tekintendő.

(3) Nyúlványos telek kizárólag a tömbbelsőben kialakítandó, önálló helyrajzi számú mélygarázs vagy zöldterület létesítésére is alkalmas telek esetében kialakítható ki.

(4) Ha a telekhatár mellett teleknyúlvány van, akkor annak teljes szélessége beleszámít a visszamaradt telek oldalkert-méretébe. Ilyen esetben a teleknyúlványnak a visszamaradt telek melletti határa és a visszamaradt telken elhelyezett épület között 1,5 m-nél kisebb távolság nem lehet.

(5) A közmű és közlekedési infrastruktúra elemek elhelyezése céljából az övezeti előírások értékeitől eltérő önálló telek is kialakítható.

(6) Új magánutat – eltérő övezeti előírás vagy szabályozási terv eltérő jelölése hiányában - csak tömbbelső feltárására és közterületek közötti kapcsolat biztosítására lehet kialakítani a vonatkozó jogszabályok keretei között, ha a visszamaradó telekméretek az övezeti előírásoknak megfelelnek. A magánút telekterületére a legkisebb kialakítható telekterületre meghatározott övezeti előírások nem vonatkoznak.

(7) Kizárólag közforgalom céljára megnyitott magánút alakítható ki, melyet a közutakra vonatkozó szabályok szerint kell kialakítani.

(8) Beépítésre szánt területeket kiszolgáló gépjárműforgalom számára is szolgáló 30,0 méternél hosszabb zsákutca közforgalom céljára megnyitott magánúton csak akkor létesíthető, ha a végén a teherjárművek számára (hulladékszállítás, katasztrófavédelmi feladatok ellátása) a megfelelő forduló kialakításra kerül. A zsákutcaként kialakítható útszakasz legnagyobb hossza 250,0 méter lehet

(9) Közforgalom elől el nem zárt magánút kiszolgálóút, kerékpárút vagy gyalogút hálózati szerepet tölthet be és közterülethez vagy közforgalom elől el nem zárt magánúthoz kell csatlakoznia

(10) A magánút céljából kialakított és ekként nyilvántartott ingatlan nem építhető be. Magánutat megszüntetni csak akkor lehet, ha az arról kiszolgált építési telkek más módon megközelíthetővé vagy kiszolgálhatóvá válnak.

(11) A magánút felőli építési határvonal és a magánút felőli telekhatár közötti területsáv előkertnek számít, ezért az arra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

II. Fejezet

Sajátos jogintézmények

5. Elővásárlási jog

5. § (1) Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény és a vonatkozó jogszabályok keretei között – a hatásköri jegyzékben meghatározott önkormányzati feladatok ellátása, valamint az alábbi célok megvalósítása érdekében:

a) a kerület működésének biztosítása, különös tekintettel az alapintézmények és sportterületek nem önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanai, a temetők és a templomok telkei,

b) a kerület művi értékeinek megóvása, különös tekintettel a helyi védelemre javasolt építmények, értékes műalkotások telkei,

c) a zöldfelületi rendszer fejlesztése és fenntartása, különös tekintettel a nem önkormányzati tulajdonban lévő zöld- és erdőterületek, helyi védelemre javasolt fák, fasorok telkei,

d) a városkép kedvezőbb alakítása,

e) a közlekedés és parkolás javítása, különös tekintettel a közterületi szabályozással érintett ingatlanok, valamint a „P+R” parkolók telkei.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott településrendezési célok megvalósításához szükséges ingatlanok lehatárolását az 1. melléklet (Szabályozási Terv), helyrajzi szám szerinti felsorolását az 1. függelék tartalmazza.

III. Fejezet

A táj és a természeti környezet alakítására vonatkozó előírások

6. Zöldfelületek általános előírásai

6. § (1) A Szabályozási terven a „Telek zöldfelületként megtartandó, kialakítandó része” jelölésű területek legalább 80%-át növényzettel fedett zöldfelületként kell kialakítani, fenntartani, a meglévő növényállomány értékes egyedeinek megtartásával. A telekhatárok mentén kialakítandó zöldfelületeket 1 sorban telepített fasorból és összefüggő cserjesávból kell kialakítani. A fasor egyedeinek tőtávolsága legfeljebb 10 m lehet.

(2) A Szabályozási terven „Közterület és lakótelepi övezetbe sorolt terület zöldfelületként fenntartandó, kialakítandó része” –ként jelölt területen:

a) 1000 m2-t meg nem haladó méretű területen a meglévő zöldfelületi borítottság fenntartandó,

b) 1000 m2-t meghaladó méretű területek 70%-át növényzettel fedett zöldfelületként kell kialakítani, melyen belül elhelyezhetők a pihenést, rekreációt, testedzést szolgáló épületnek nem minősülő építmények, kutyafuttató,

c) a meglévő értékes faállomány megőrzendő.

(3) A kötelező legkisebb zöldfelület számításánál a víz- és légáteresztő burkolat, műanyag gyeprács, gyephézagosan kialakított szilárd burkolat nem vehető figyelembe.

(4) A kötelező legkisebb zöldfelület számításánál a vízfelületek beszámíthatóak

a) természetes vízfelület állandó vízborítottsággal (patak, tó)vagy mesterséges vízfelület állandó vízborítottsággal és szigetelés nélküli mederrel, állandó vízi élővilággal 100 %-os arányban,

b) mesterséges vízfelület szigetelt mederrel, állandó vízborítottsággal, állandó vízi élővilággal 75 %-os arányban.

7. Közutak menti és egyéb közterületi zöldfelületek

7. § (1) Új belterületi közlekedési célú közterület kialakításánál fasor telepítéséhez az alábbiak szerint kell területet biztosítani:

a) 12 méter szabályozási szélességet el nem érő utcák esetén egyoldali fasor kialakításához,

b) 12 méter szabályozási szélesség felett kétoldali fasor telepítéséhez.

(2) Újonnan kihelyezett fasorok, közterületi fák esetén, valamint közterületi zöldfelületi rekonstrukciók során minden esetben biztosítani szükséges azt a minimális termőhelyi feltételt, amely garantálja a fák teljes kifejlődését.

(3) A Szabályozási terven „Megtartandó, felújítandó védett fasor”- ként jelölt fasorok egyede megőrzendő, az inváziós jellegű fafajok kivételével.

(4) A közterületi zöldfelületek kialakításánál a adottságoknak megfelelő, környezettűrő fajokat kell alkalmazni.

(5) A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó- (parkoló) helyet fásítani kell. A parkoló felületek árnyékolását biztosító fásítást minden megkezdett 4 db várakozó- (parkoló) hely után 1 db, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, allergén pollent nem termelő lombos fa telepítésével kell megoldani, legalább 2,25 m2 szabad termőföldterület biztosításával.

IV. Fejezet

Környezetvédelem

8. Általános környezetvédelmi előírások

8. § A Szabályozási területen az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat:

a) a vonatkozó hatályos jogszabályokban megengedett határértékek nem léphetők túl,

b) kizárja a környezetkárosítást,

c) következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.

9. Talaj-, felszíni és felszín alatti vizek védelme

9. § (1) A termőföldön végzett beruházások esetében gondoskodni kell a humuszos termőréteg megmentéséről, összegyűjtéséről és újrahasznosításról. Lehetséges mértékig helyben kell a letermelt humuszos termőréteget felhasználni.

(2) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.

(3) Tereprendezés, területfeltöltés során szennyezett talaj, hulladéknak minősülő anyag nem használható.

(4) Szabályozási terven „Mélyfekvésű terület” jelölésű területeken épület, terepszint alatti építmény csak geotechnikai jelentés alapján létesíthető.

10. A levegő tisztaságának védelme

10. § Légszennyezést okozó, helyhez kötött működő vagy új létesítménynél olyan technológiai és anyagkezelési eljárást kell alkalmazni, amelynek légszennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg az illetékes levegőtisztaság-védelmi hatóság által meghatározott határértéket.

11. Zaj és rezgés elleni védelem

11. § (1) Meglévő, védendő funkciójú és határérték feletti zajnak kitett területen új épület építése és meglévő épület bővítése esetén biztosítani kell az előírt belsőtéri zajterhelési határértékek teljesülését a zajtól védendő helyiség megfelelő tájolásával, vagy passzív akusztikai védelem alkalmazásával.

(2) Úthálózat felújítása során, továbbá új közlekedési elem létesítése, kiépítése esetén a zaj- és rezgésterhelés csökkentése érdekében a hatályos követelményeknek legmegfelelőbb műszaki megoldásokat vagy anyagokat kell alkalmazni.

(3) Szabályozási terven „Kötelező zajvédőfal” jelölésű területeken zajárnyékoló fal létesítendő.

12. Hulladékkezelés

12. § A hulladékok és veszélyes hulladék kezelése és veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzése a vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok előírásai szerint megengedettek.

V. Fejezet

Építmények elhelyezése

13. Építmények száma, funkciója és kialakítása

13. § (1) Eltérő általános rendelkezés vagy eltérő övezeti előírás hiányában telkenként több főépület is elhelyezhető.

(2) A területek rendeltetésszerű zavartalan használata érdekében – a környezetet zavaró hatású tevékenység céljára területhasználat nem folytatható, ilyen célra szolgáló építmény nem helyezhető el az alábbi területfelhasználási egységek területén:

a) lakóterületeken

b) intézményterület egészségügyi, szociális, nevelési, oktatási és sport célú építmények elhelyezésére is szolgáló részein

(3) Új, kereskedelmi vagy raktározási célú helyiségeket is magában foglaló építmény az övezeti előírások figyelembe vételével úgy létesíthető, ha a rakodási zaj ellen szükséges megfelelő védelem zárt és fedett rakodóudvarral vagy méretezett védőtávolság kialakításával biztosítható.

(4) Építési helyen kívül lévő épületen, épületrészen építési engedélyhez kötött építési tevékenységet, továbbá semmilyen szerkezetet érintő átalakítást, cserét végezni nem lehet Rendszeres forgalom számára helikopter-leszállóhely csak katonai, rendőrségi, katasztrófavédelmi, egészségügyi, államigazgatási funkciók kiszolgálása számára létesíthető.

14. A beépítési módok sajátos előírásai

14. § (1) Az egyes építési övezetekben a telkek beépítési módja az alábbi lehet:

a) szabadonálló: SZ,

b) ikresen csatlakozó: I,

c) zártsorú: Z.

Az Lke-1/XIX/7, Lke-1/XIX/8 és Lke-1/XIX/12 jelű építési övezetben a kialakult vegyes beépítés miatt a beépítési mód meghatározása helyett az épület-elhelyezés szabályai szövegesen kerültek meghatározásra.

(2) Szabadonálló beépítés:

Az oldalkertnek a telekhatártól számított 3,0 méteres sávja a terepszint alatt nem építhető be, kivéve, ha a terepszint alatti gépkocsi tároló kialakítása, parkoló megközelítése másként nem biztosítható. A meglévő és a szomszédos telken lévő növényzet megóvásának figyelembevételével az egyik oldalkert a be- vagy kihajtás biztosítása érdekében a terepszint alatt beépíthető.
(3) Ikresen csatlakozó beépítés:
A már túlnyomó részben ikresen csatlakozóan beépített terület telkei esetén a szabadonálló beépítésre vonatkozó előírásokat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
a) az ikresen csatlakozó beépítési módú telekre – tekintettel arra, hogy az építési helyek a közös telekhatáron csatlakoznak – együttesen a szabadonálló beépítési módú építési helyre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni az övezeti előírások eltéréseivel és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával.
b) A már korábban ikresen csatlakozóan kialakított épületek elhelyezésére szolgáló telkek összevonása esetén az a) pont előírásai szerint kell eljárni.
c) Az ikresen csatlakozóan vagy szabadonállóan kialakított épületekkel beépített (beépíthető) telek megosztásával kialakuló ikresen csatlakozó beépítési módú telkek közös telekhatára kötelező építési vonalként is értelmezendő. Az épületeket tűzfaltakarással kell kialakítani. A közös telekhatáron az épületek hátsókert felőli homlokzati síkjai között legfeljebb 1,5 méteres eltérés lehet.
d) Ikres beépítési módú területen az előkert legkisebb mélységének mindkét érintett telek beépítése esetén azonosnak kell lenni. Az ikres épületek előkerti építési vonala a két épület csatlakozásától mért legalább 3,0-3,0 m-es szakaszon azonos síkban alakítandó ki (lásd: 1. ábra).
e) Az ikresen csatlakozóan kialakított épületet a csatlakozó épülettel együtt – mint egy összefüggő építészeti egységet – kell kialakítani.
(4) Zártsorú beépítés
Saroktelek esetén a közterületi határvonallal párhuzamos hátsó építési vonal – eltérő építési övezeti rendelkezés hiányában –, a megengedett új beépítés szélessége a nem közterületi telekhatároktól legalább 6,0 méteres beépítetlen terület biztosításával alakítható ki (lásd: 2. ábra).
(5) Oldalsó telekhatáron álló épület oldalsó telekhatár felé néző homlokzatának magassága (F/L) nem haladhatja meg az övezetre előírt épületmagasság értékét.

15. Az elő-, oldal-és hátsókert előírásai

15. § (1) Az előkert mérete, eltérő általános rendelkezés vagy eltérő építési övezeti előírás vagy szabályozási terv eltérő jelölése hiányában:

a) 5,0 méter, vagy

b) legalább az ingatlanok 60 %-án az a) ponttól eltérően már beépült telektömbben a két oldalszomszédos telken kialakult állapot szerinti méret, ennek hiányában vagy ha nem állapítható meg egyértelműen, abban az esetben az érintett utcaszakaszon kialakult épület-elhelyezkedés szerinti méret.

(2) Az oldalkert mérete, eltérő általános rendelkezés vagy eltérő övezeti előírás vagy szabályozási terv eltérő jelölése hiányában:

a) szabadonálló és ikres beépítés esetén az építési övezetre előírt épületmagasság értékének fele, de legalább 3,0 méter,

b) oldalsó telekhatáron álló beépítésnél vagy zártsorú beépítési mód esetén kialakuló épülethézag esetén a telepítési távolságok megtartásával az övezetben előírt legnagyobb épületmagasság,

(3) A hátsókert mérete a szabályzat eltérő rendelkezése hiányában az épület hátsó kertre néző homlokzatának átlagos magasságával azonos érték, de legalább 6,0 m

16. Járművek elhelyezése, parkolóhely-építési kötelezettség mértéke

16. § (1) Új épület létesítésénél az OTÉK 42. § (1)-(9) bekezdésében előírt számú parkolóhelyet kell megépíteni a telken belül, mely alól jelen rendelet alapján lehet felmentést adni.

(2) Meglévő épület szintterületének bővítése esetén – ha az érintett szinten/szinteken nem történik funkcióváltás – a telken belüli parkolóhely-építési kötelezettséget csak a bővítményre vonatkozóan kell meghatározni.

(3) Meglévő épület egészét érintő funkcióváltással járó átalakítás esetén az új rendeltetésből eredő többlet gépkocsi elhelyezéséről kell gondoskodni, a meglévők megtartása mellett.

(4) Meglévő épület egy-egy önálló rendeltetési egységet érintő funkcióváltás esetén a parkolóhely-építési kötelezettséget az érintett szintterületre vonatkozó „parkolási mérleg” számítással kell meghatározni. Telken kívül parkolóhely létesítése esetén a „parkolási mérleget” az érintett másik telekre is meg kell határozni.

(5) Építési tevékenységgel nem járó funkcióváltás esetén az új rendeltetésből eredő többlet gépkocsi elhelyezéséről kell gondoskodni, a meglévők megtartása mellett.

(6) Mélygarázsban, parkolóházban vagy térszínen elhelyezett parkolók esetén emelőgépes berendezéssel kialakított parkoló nem létesíthető, a parkoló gépkocsiknak minden esetben a parkolásra szolgáló felületen kell állnia.

(7)1 Minden rendeltetés esetében rendszeres kerékpárforgalomra kell számítani. Új épület létesítésénél legalább az OTÉK 7. mellékletében meghatározott számú kerékpár telken belüli elhelyezését kell biztosítani.

17. Kispest közigazgatási területére vonatkozó parkolási zónák

17. § (1) Határ úti és Kőbánya-Kispest Metró kijáratoktól mért 500 m sugarú körön belüli ingatlanokra, valamint a VT jelű építési övezetekbe sorolt ingatlanokra a 3. sz. melléklet előírásai érvényesek.

(2) Ha teleknek van olyan része, amely a metró kijárattól 500 m sugarú körön belül esik, akkor az egész telekre az 3. sz. melléklet előírásai érvényesek.

(3) Kispest közigazgatási területének többi részére a 4. sz. melléklet vonatkozik.

18. Telken kívüli parkolóhely-létesítési kötelezettség (megváltás) elővárosi parkolási zónában

18. § (1) Az előírt parkolóhelyek teljes mennyiségének telken belül történő biztosításától kizárólag az alábbi esetekben lehet eltekinteni az 3. mellékletben meghatározott mértékig:

(2) Új épület létesítésénél, a már meglévő épület bővítésénél, és rendeltetésének megváltoztatásánál ha

a) a gépkocsival a telekre való be- és kihajtás forgalomtechnikai okokból nem engedélyezhető, vagy

b) a telek megközelítése kizárólag meglévő gyalogos utca, vagy tervezett gyalogos utca felől lenne lehetséges, vagy

c) a telken érdekvédelem alatt lévő épület áll és az a parkolók teljes körű kialakítását nem teszi lehetővé, vagy

d) a telken meglévő értékes növényzet (pl.: védett fa) miatt a telken belüli parkoló, vagy mélygarázs építése jelentős növénykárral járna,

e) közcélú beruházás esetén indokolt esetben,

f) Ln építési övezetben meglévő épület bővítése (tetőtér beépítése) esetén.

19. Parkolóhely-építési kötelezettség teljesítésének módja

19. § Amennyiben a rendelet hatálya alá tartozó esetekben az OTÉK 42. §-a és e rendelet 18. §-a alapján meghatározásra kerülő előírt számú parkolóhely az ingatlanon belül nem, vagy csak részben építhető meg, ezt a kötelezettséget az alábbiak szerint kell teljesíteni:

a) Gépjármű elhelyezési kötelezettség telken kívüli teljesítése a közterületi telekhatártól legfeljebb 500 m sugarú körön belüli más telken meglévő vagy létesülő teremgarázsban, parkolóházban is megvalósítható.

b) Gépjármű elhelyezési kötelezettség telken kívüli teljesítése az – Önkormányzattal megkötött szerződés alapján az előírt számú parkolóhelyet pénzben megváltva – 500 m sugarú körön belül meglévő vagy létesülő közterületi parkolóban (közterületi engedmény) is megvalósítható.

20. Más telken történő parkolás biztosítása

20. § (1) A 19. § a) pont szerinti esetben a parkolás más telken üzemeltetett parkolóházban, illetőleg mélygarázsban is biztosítható:

a) ha a telek 500 m-es körzetében, annak beépítésével, rendeltetésének módosításával, bővítésével egy időben parkolóház, mélygarázs létesül, és

b) az épület parkoló-igényeinek kielégítése az a) pont szerinti parkolóház, mélygarázs révén – az erről szóló külön szerződésben foglaltak alapján – folyamatosan biztosítható, és

c) a más létesítményben való parkolóhely biztosításának kötelezettségét – a parkolóház, vagy mélygarázs tulajdonosa és az építtető erről szóló egymás közti szerződése alapján – az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyezték.

(2) Az a) – c) pont szerinti feltételek betartása szerint létrejövő épület, épületbővítés esetleges rendeltetésmódosítása, bővítése csak akkor engedhető meg, ha az új rendeltetéshez szükséges parkolóhely szám kielégítése – a b) pont szerinti szerződéshez hasonlóan – továbbra is biztosítható.

(3) Az engedménnyel érintett épület bontása esetén a szerződés felbontásáról és a telekkönyvi nyilvántartásból való törlésről az ingatlan tulajdonosának gondoskodni kell. Bontás során új épület elhelyezésénél az előírt parkolást jelen rendelet alapján biztosítani kell.

21. Közlekedési létesítmények védőtávolságai

21. § (1) Az M3 metróvonal Határ úti állomásának szabályozási lapon jelölt védőtávolságán belül építmények csak a vonatkozó feltételek szerint helyezhetők el.

(2) Az M3 metróvonal felszíni szakasza mellett a szélső vágány tengelyétől mért 12,0-12,0 méter széles sávon belül új épület a közösségi közlekedést kezelő szervezet hozzájárulásával létesíthető.

(3) A 100. és 142. számú vasútvonalak szélső vágányától mért 50-50 m védőtávolságon belül építmények csak a vonatkozó feltételek szerint helyezhetők el.

22. Közlekedési célú közterületek kialakítása

22. § (1) Kerítés közműterület lekerítése céljából elhelyezhető, amennyiben a közlekedésbiztonságot nem veszélyezteti.

(2) A gyalogos közlekedésre szolgáló közterületek építése, korszerűsítése során biztosítani kell az akadálymentes közlekedés követelményeit.

(3) Közterületi pavilon csak akkor létesíthető (lásd: 3. ábra), ha

a) az nem akadályozza a terület kerékpáros- és gyalogos közlekedését, azaz:

aa) az utca szélessége legalább 18 méter,

ab) a gyalogos-sáv szélessége (LG) – a biztonsági- és berendezési sávok megtartásával – legalább 3,0 méter és

ac) a gyalogos-sáv (LG) és a járda teljes szélességének (LJ) aránya nagyobb vagy egyenlő, mint 0,75.

b) a kapubejárat és az egyéb rendeltetési egységek kirakatainak és bejáratainak akadálytalan megközelítése biztosított,

c) ajtó, árnyékoló nem nyúlhat túl a berendezési sávon,

d) az érintett ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zavarja és

e) a pavilon legnagyobb szélessége nem haladja meg a 3,00 métert.

(4) Telefonfülke közvetlenül az épület homlokzati fala elé – kifejezetten megengedő - övezeti előírás hiányában nem telepíthető, helyét a járda berendezési sávjában kell biztosítani, úgy, hogy a visszamaradó járdafelület legalább 1,5 m legyen. Külső falsíkra szerelt telefon és a hozzátartozó védőtető csak a homlokzathoz igazodóan létesíthető.

(5) A járdavédelemre szolgáló akadályozó oszlopsornak, egyéb szerkezetnek legalább utcaszakaszonként egységes kivitelűnek kell lennie.

(6) Az üzlethelyiségek előtti árusításhoz tartozó közterületi kitelepülés csak a vonatkozó önkormányzati rendelet alapján helyezhető el. Árusításra szolgáló tartószerkezetek csak mobilak lehetnek, melyeket az árusítás befejeztével a közterületről el kell távolítani. Nyitott zöldséges-stand főútvonalak mentén nem helyezhető el.

(7) Árusító automata – a parkoló-, jegyárusító és bankjegy-automata kivételével – közterületen nem helyezhető el, kivéve a tömegközlekedési végállomások területeit.

(8) Az időszakos árusítóhelyek egyenként legfeljebb 12 m2 alapterületűek lehetnek, melyeket csak az esetenként külön meghatározott utcaszakaszokon és tereken, csoportos kialakítás esetén csak építészetileg egységes megjelenést biztosító kialakítás szerint lehet elhelyezni.

(9) A közforgalmú közlekedési utak tömegközlekedési megállóhelyein utasvárók csak egységes terv szerint és a járda szabad forgalmának akadályozása nélkül helyezhetők el.

23. Közművesítés és elektronikus hírközlés általános előírásai

23. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú közműhálózatok és létesítményeik, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérni csak az ágazati előírások betartásával lehet.

(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közhálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni, közművek elhelyezésénél a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre figyelemmel kell lenni.

(3) Új út építésénél, útrekonstrukciónál:

a) Közforgalmú út esetén

aa) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,

ab) a meglevő közművek szükséges felújításáról,

ac) a csapadékvizek elvezetéséről,

ad) beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről

gondoskodni kell

b) magán út esetén (közforgalomnak megnyitott és meg nem nyitott esetben)

ba) a tervezett közműveket a közforgalmi utakra vonatkozó közműfektetési előírásoknak megfelelően kell megépíteni

bb) a csapadékvíz elvezetését ki kell építeni

bc) beépítésre szánt területen a közlekedésbiztonság igényét kielégítő térvilágításról kell gondoskodni

(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor:

a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,

b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani,

(5) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében:

a) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy

aa) 10 m-t meghaladó, 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,

ab) 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg

b) 8 m-nél kisebb szabályozási szélességű utak víztelenítését az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával, vagy zárt csapadékcsatorna építésével kell megoldani.

24. Közművesítés mértékének és módjának előírása

24. § Új építés, vagy használati mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha:

a) a beépítésre szánt területen biztosított:

aa) a teljes közműellátás: közüzemű villamosenergia ellátás, közhálózati vízellátás, közüzemű-közhálózati szennyvízelvezetés és termikus energiaellátás földgázzal, vagy távhővel és/vagy megújuló energiahordozóval való ellátás

ab) jelen szabályozás csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,

ac) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett,

b) a beépítésre nem szánt országos vízminőség védelmi területen, emberi tartózkodásra alkalmas építmény esetén biztosítható:

ba) a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás,

bb) a közüzemű villamosenergia-ellátás,

bc) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,

bd) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett,

c) a beépítésre nem szánt területen, emberi tartózkodásra nem szolgáló építmény esetén a terület közművesítetlen maradhat.

25. Vízellátás

25. § Új közüzemű vízhálózat csak a szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető. (Kivéve: közkút, ivókút, az önkormányzat érdekkörében létesülő locsolóhálózat)

26. Szennyvízelvezetés

26. § (1) A felszín alatti vizek védelme érdekében a szennyvíz és a tisztított szennyvíz talajvízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése a kerület teljes területén tilos.

(2) A szennyvízelvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetés építhető.

(3) A beépítésre nem szánt országos vízminőség védelmi területen létesítendő építményekből a szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez, ha:

a) a szennyvíz közcsatorna hálózat 200 m távolságban rendelkezésre áll, akkor a közhálózati csatlakozást ki kell építeni a keletkező szennyvíz mennyiségétől függetlenül,

b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t (200 m-től nagyobb távolságra érhető el a közcsatorna hálózat) a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni és a kijelölt ürítő helyre.

c) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3-t (200 m-től nagyobb távolságra érhető el a közcsatorna hálózat) akkor helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:

ca) ha a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni befogadó rendelkezésre áll (tisztított vizet sem szabad talajba szikkasztani)

cb) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják,

cc) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken,

cd) a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az arra vonatkozó előírás meghatároz,

ha a helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítése bármelyik előírásnak nem felel meg ki kell építeni a közcsatorna csatlakozást.

(4) Közműpótlóként a zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.

(5) A szennyvízátemelő műtárgy védőtávolsága:

a) védelem nélkül 150 m

b) bűzzárral ellátva 20 m

c) hatásvizsgálat alapján megállapított mérettel

a védőtávolságon belül elhelyezni csak azt lehet, amelyet környezeti hatásvizsgálat megenged.

27. Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés

27. § (1) Vízgazdálkodási területként lejegyzett terület közlekedési, vagy egyéb építési célú hasznosítása csak szakági felülvizsgálattal változtatható meg még akkor is, ha korábbi, vízgazdálkodási célú hasznosítás fenntartása már nem indokolt.

(2) Ha a vízgazdálkodási terület jogi, földhivatali nyilvántartási helye a valóságban elfoglalt helyétől eltér, a földhivatali helyét kell figyelembe venni.

(3) Vízfelületek karbantartásának céljára biztosítandó parti sávot a partvonaltól kell kijelölni és azt vízgazdálkodási területként kezelni. A partvonal kijelölése hiányában, annak kijelöléséig a parti sáv méretével azonos sávot a meder telek határától kell kijelölni és szabadon hagyni a mederkarbantartó számára.

(4) Új csapadékvíz elvezető hálózatot elválasztott rendszerűként kell kiépíteni. A beépítésre nem szánt területeken is legalább a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert ki kell építeni.

(5) Ha a telek beépítése, burkoltság növelése hatására az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a telekről korábban elvezetendő csapadékvíz mennyiségét, a többlet csapadékvíz visszatartására telken belül záportározót kell létesíteni. A záportározó méretét úgy kell meghatározni, hogy minden megkezdett 50 m2 burkolt felület után legalább 1 m3 helyi záportározó térfogatot kell kialakítani (ha ennek növelését a felszíni vízelvezető hálózat üzemeltetője nem kéri) és a záportározó túlfolyójából a csapadékvizet csak késleltetve lehet, a felszíni vízelvezető-hálózat kezelőjének engedélyében meghatározottak szerint a közterületi felszíni vízelvezető-rendszerbe vezetni.

(6) A záportározót egyéb vízgazdálkodási célra (locsolóvíz tárolóként) hasznosítani nem lehet. Vízgazdálkodási célú víztárolóként külön tároló létesítendő.

(7) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az átereszt úgy kell kialakítani, hogy

a) a kocsi behajtó 5 m-nél szélesebb nem lehet,

b) telkenként csak egy kocsi behajtó létesíthető (saroktelek, ikerház, társasház, közintézmény kivételével),

c) a vízszállítás akadálymentes legyen.

(8) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni, ha arra a műszaki feltételek adottak, annak hiányában a telekre kell visszavezetni a vizet.

(9)2 Az e §-ban foglaltaktól abban az esetben lehet eltérni, ha azokról építési övezeti, övezeti előírás másként rendelkezik.

28. Villamosenergia ellátás

28. § (1) Területgazdálkodás érdekében beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, a településkép védelmi rendeletében előírtak szerint építhető.

(2) Beépítésre nem szánt területen – erdőterület kivételével – egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

a) Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

b) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az, nem igényel erdőirtást, ha erdőirtás igénye merülne fel a hálózatot csak földalatti telepítéssel lehet építeni.

(3) Új villamosenergia ingatlan-bekötést a kerület beépítésre szánt területén már csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

29. Földgázellátás, távhőellátás

29. § (1) Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.

(2) Távhővezeték építése, rekonstrukciója csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

30. Vezetékes elektronikus hírközlés

30. § (1) Területgazdálkodás érdekében beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, a településkép védelmi rendeletében előírtak szerint építhető.

(2) Új elektronikus hírközlési hálózatokat, beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

31. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés

31. § Vezeték nélküli szolgáltatás hálózatainak és létesítményeinek elhelyezési lehetőségét a kerületi településképi arculati kézikönyv és a településkép-védelmi rendelet rögzíti.

MÁSODIK RÉSZ

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEINEK ELŐÍRÁSAI

VI. Fejezet

Lakóterületek építési övezetei

32. Kertvárosias, intenzív beépítésű lakóterületek (Lke-1) általános előírásai

32. § (1) Az Lke-1 jelű kertvárosias, intenzív beépítésű lakóterület egy vagy több rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 méteres beépítési magasságot jellemzően meg nem haladó, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az Lke-1 lakóterületek építési övezeteiben a főépület, eltérő építési övezeti előírás hiányában:

a) lakó;

b) legfeljebb 200 m2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi és nem üzemi jellegű szolgáltató;

c) kulturális,

d) igazgatási, iroda;

e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális és

f) sport

rendeltetést tartalmazhat.

(3) Eltérő építési övezeti előírás hiányában 1 db főépület helyezhető el, kivéve a 600 m2-nél nagyobb telkeken, ahol 2 db főépület is elhelyezhető.

(4) Telepbejelentés-köteles és egyéb – nem telepengedély-köteles – gazdasági tevékenység céljára a kézműipari rendeltetés fogalmának keretei között terület használható és építmény létesíthető, amennyiben a telken lakórendeltetés is van.

(5) Főépület rendeltetését kiegészítő építményt létesíteni – az építési övezetre vonatkozó eltérő előírás hiányában - csak a főépülettel azonos épülettömegben lehet.

(6) Az Lke-1 lakóterületek építési övezeteiben - az építési övezetre vonatkozó eltérő előírás hiányában – az alábbi melléképítmények helyezhetők el.

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) hulladéktartály-tároló,

c) kerti építmény,

d) jégverem, zöldségverem,

e) saját szükségletre szolgáló komposztáló.

(7) A hátsókert méretén belül - az építési övezetre vonatkozó eltérő előírás hiányában – épület egyáltalán nem létesíthető, a melléképítmények közül pedig kizárólag az építési övezetben elhelyezhető melléképítmények helyezhetők el.

(8) Eltérő építési övezeti előírás hiányában lábon álló kerti tető telkenként legfeljebb 1 db, legfeljebb 20 m2–es vízszintes tetővetülettel helyezhető el.

(9) Az Lke-1 lakóterületek építési övezeteiben

a) a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó környezeti terhelést (pl. zajos, bűzös, vagy porszennyeződést) okozó tevékenység,

b) a napi rendszerességgel 2 db, 3,5 tonnás (vagy azzal egyenértékű) teherjármű forgalmat meghaladó anyag- és áruszállítást igénylő tevékenység,

c) személy-, vagy áruszállítást végző járművek tárolását szolgáló tevékenység (önálló parkoló, parkolóház vagy garázs, telephely),

d) járműkarosszéria-lakatos és fényező, valamint üzemanyagtöltő és járműmosó tevékenység,

e) nagykereskedelmi rendeltetés vagy nem a főépület rendeltetését kiegészítő raktározási tevékenység,

f) szabadtéri tárolás, rakodás

céljára terület nem használható, ilyen tevékenység céljára építmény nem létesíthető továbbá meglévő épület rendeltetését ilyen célra megváltoztatni nem lehet.

(10) Az építési övezet területén telkenként elhelyezhető lakások vagy önálló rendeltetési egységek száma – amennyiben az övezeti előírás másként nem rendelkezik – annyi, hogy minden lakásra vagy önálló rendeltetési egységre legalább 200 m2 telekterület jusson, de legfeljebb 4 lakás vagy önálló rendeltetési egység létesíthető.

(11) Új épület építése és meglévő épület-bővítése esetén az épületek utcára merőleges mélysége nem lehet több 20 méternél. Kivételt képeznek a közintézmények.

(12) Az építési övezetek kialakult beépítésű területein meglévő épület csak az előírt építési helyen belül bővíthető. Az építési helyen kívül eső épületrész(ek)en csak átalakítás végezhető.

(13) Az építési övezetben új épület építése esetén az előírt gépjármű férőhelyek közül

a) 2 vagy 3 lakás esetén legalább 1 db

b) 4 lakás esetén legalább 2 db

gépjármű elhelyezését a főépületen belül kell biztosítani.

(14) Új épületet elhelyezni, rendezett terepszintjét kialakítani a meglévő terepszint figyelembe vételével lehet. Az új beépítésű telkek rendezett terepszintjének a szomszédos telkek rendezett terepszintjéhez igazodva, attól legfeljebb 0,3 m eltéréssel kell csatlakoznia a telekhatárok mentén, oly módon, hogy a csapadékvíz a szomszédos telekre nem ne jusson át, a szomszédos épületekben kárt ne tegyen. Amennyiben a szomszédos ingatlan csatlakozó oldalsó telekhatárán épület áll, akkor a fenti terepszint-eltérés csak az épülettől legalább 1 m távolságnál távolabb alakítható ki, az 1 m-en belül a szomszédos telkek terepszintjének igazodni kell egymáshoz.

(15) Az építési övezetek területén a főépületnek legalább 40%-ban az előkerti építési határvonalon kell állnia. Amennyiben az ingatlan utcai és oldalsó telekhatárai nem merőlegesek egymásra, úgy az épület egyik sarkát az előkert által meghatározott építési határvonalra kell állítani.

(16) Amennyiben a szomszédos telkek kialakult beépítése nagymértékben korlátozza a foghíjtelek beépítését, a 16. § (1) bekezdés előírását figyelmen kívül lehet hagyni. Nagymértékű korlátozásnak az tekinthető, ha az építési előírások betartásával nem helyezhető el egy legalább 6 méter széles épület.

(17) A főépület rendeltetését kiegészítő épület önállóan csak az övezeti előírásokban meghatározott helyen és módon helyezhető el. Erre vonatkozó eltérő övezeti előírás hiányában ilyen célra épület, épületrész, rendeltetési egység, helyiség csak a főépületben vagy azzal összeépítve, vele egy tömegben alakítható ki. Kiegészítő rendeltetésű épületként is csak olyan épület létesíthető, amely az építési övezet sajátos használatát nem korlátozza, vagy attól védelmet nem igényel.

(18) A kialakítható legnagyobb telekterület – az építési övezetre vonatkozó eltérő előírás hiányában – a kialakítható legkisebb telek területének 2,5-szerese lehet.

(19) Oldalsó telekhatáron álló épület-elhelyezés esetén az épületek közötti legkisebb távolságra vonatkozó előírások betartásával:

a) 12 méternél nem szélesebb telek esetén az oldalkert 3 m.

b) 12 métert meghaladó, de 16 métert el nem érő szélességű telken az oldalkert 4 m.

c) 16 méternél szélesebb telken az oldalkert az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság mértéke, de legalább 5 m.

(20) A hátsókert mérete – fekvő telek kivételével - eltérő építési övezeti előírás vagy szabályozási terv eltérő ábrázolása hiányában:

a) 35 méternél kisebb telekmélység esetén: 6 m,

b) 35-50 méter közötti telekmélység esetén: 10 m,

c) 50 méternél nagyobb telekmélység esetén: 15 m.

(21) Fekvőtelek esetében – építési övezet vagy szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában – az előkert mélysége az érintett utcaszakaszon kialakult mérték, ennek hiányában, vagy ha egyértelműen nem állapítható meg: 3 méter. A hátsókert mélysége legalább a hátsó kertre néző homlokzat tényleges magasságának a fele, de legalább 3 m, a vonatkozó telepítési távolság betartásával.

(22) Magánút – eltérő építési övezeti előírás vagy szabályozási terv eltérő jelölése hiányában – már telkekre felosztott és jellemzően beépült tömbök belsejében újonnan kialakítandó építési telkek megközelítése céljából nem létesíthető.

(23) Az építési övezetek területén kerítést az alábbiak szerint kell kialakítani:

a) utcai kerítést legfeljebb 1,80 m magassággal,

b) az utcai kerítésen legfeljebb 2 db, egyenként legfeljebb 3,0 m szélességű, vagy 1 db legfeljebb 4,0 méter szélességű gépkocsi behajtást biztosító kapu, és legfeljebb 2 db, egyenként legfeljebb 1,5 m szélességű személykapu létesíthető a közterületi faültetés lehetőségének biztosításával.

c) hátsó és oldalsó telekhatáron átszellőzést biztosító kerítés létesíthető, kivéve, ha a szomszédos ingatlanon nem kizárólagosan lakófunkció van. Az átszellőzést biztosító kerítés legfeljebb 2,0 m magasságú lehet.

d) A KÖk, a K-Sp és a K-Rek övezetekkel szomszédos telekhatárokon zajvédelem céljából legfeljebb 3,0 méter magas – tömören is kialakítható - kerítés létesíthető.

33. Kertvárosias, intenzív beépítésű lakóterületek építési övezeteinek részletes előírásai

33. § (1) Lke-1/XIX/1 jelű építési övezet előírásai:

a) Az építési övezet a lakóterület sorházas beépítésű része, ahol telkenként legfeljebb 1 db rendeltetési egység helyezhető el. A meglévő lakások egységes építészeti koncepció alapján a tetőtérben bővíthetők.

b) Az elhelyezhető épület legfeljebb 100 m2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi, továbbá nem üzemi jellegű szolgáltató rendeltetést tartalmazhat.

(2) Lke-1/XIX/2 jelű építési övezet előírásai:

a) A 32. § (10) bekezdésben foglalt előírások közül az elhelyezhető legfeljebb 4 lakásra vagy rendeltetési egységre vonatkozó korlát figyelmen kívül hagyható.

b) Az előkertet a kialakult beépítés vonala határozza meg.

(3) Lke-1/XIX/3 jelű építési övezet előírásai:

a) A 32. § (10) bekezdés azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy minden lakásra vagy önálló rendeltetési egységre legalább 170 m2 telekterület jusson.

b) Az elhelyezhető épület legfeljebb 100 m2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi és nem üzemi jellegű szolgáltató rendeltetést tartalmazhat.

(4) Lke-1/XIX/4 jelű építési övezet előírásai:

A kialakítható telek szélessége legalább 12 m, saroktelek esetén legalább 15 m.
(5) Lke-1/XIX/5 jelű építési övezet előírásai:
Az építési övezet Sas köz és Sólyom köz mentén elhelyezkedő telkein az előkertet a kialakult beépítés vonala határozza meg.
(6) Lke-1/XIX/6 jelű építési övezet előírásai:
a) A 32. § (10) bekezdés azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy minden lakásra vagy önálló rendeltetési egységre legalább 150 m2 telekterület jusson,
b) Előkert az építési övezet területén csak akkor létesíthető, ha mindkét szomszédos épület is előkerttel rendelkezik. Új főépületet a kialakult építési vonalon kell elhelyezni úgy, hogy oldalkert ne alakuljon ki. A zártsorú beépítési móddal létesített épület kötelező építési vonalra merőleges legkisebb mérete 3 m.
c) 12 m telekszélességet meghaladó telkek – a szomszédos telken kialakult beépítéstől függően - oldalhatáron állóan vagy ikresen csatlakozóan is elhelyezhetők. Ebben az esetben az épületet az egyik oldalsó telekhatárra kell helyezni, az átellenes oldalon az oldalkert 3,0 m.
d) Az épület oldalsó telekhatáron álló tűzfalának magassága – az utcai épületszárny oromfalának kivételével – nem haladhatja meg a 6,0 m-t, kivéve ha a csatlakozó épület meglévő tűzfala ennél magasabb. Ebben az esetben a tűzfal magassága a csatlakozó épületével megegyező kell legyen, de legfeljebb 8,0 m magas lehet.
(7) Lke-1/XIX/7 jelű építési övezet előírásai:
a) A 32. § (10) bekezdés azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy minden lakásra vagy önálló rendeltetési egységre legalább 170 m2 telekterület jusson.
b) Az építési övezetben az épületek – a szomszédos telken kialakult beépítéstől függően – oldalhatáron állóan vagy ikresen csatlakozóan is elhelyezhetők. Ebben az esetben az épületet az egyik oldalsó telekhatárra kell helyezni, az átellenes oldalon az oldalkert 3,0 m. A 15,00 m-nél szélesebb telkek (sarokteleknél az egyik oldal legalább 18,00 m) esetén az épület szabadonállóan is elhelyezhető 3,0 m-es oldalkert biztosításával.
c) Az épület oldalsó telekhatáron álló tűzfalának magassága nem haladhatja meg a 6,0 m-t, kivételt képez az épület utcai épületszárnyának oromfala.
(8) Lke-1/XIX/8 jelű építési övezet előírásai:
a) Az építési övezetben az épületek – a szomszédos telken kialakult beépítéstől függően – oldalhatáron állóan vagy ikresen csatlakozóan is elhelyezhetők. Ebben az esetben az épületet az egyik oldalsó telekhatárra kell helyezni, az átellenes oldalon az oldalkert 3,0 m. A 10,0 m-nél keskenyebb telkek zártsorúan is beépíthetők, a 15,0 m-nél telekszélességet meghaladó telkek (sarokteleknél az egyik oldal legalább 18,0 m) esetén az épület szabadonállóan is elhelyezhető 3,0 m-es oldalkert biztosításával.
b) Előkert az építési övezet területén csak akkor létesíthető, ha az egyik - a beépítéssel érintett oldalhatár felőli - szomszédos épület előkerttel rendelkezik.
(9) Lke-1/XIX/9 jelű építési övezet előírásai: Az elhelyezhető épület legfeljebb 100 m2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi és nem üzemi jellegű szolgáltató rendeltetést tartalmazhat.
(10) Lke-1/XIX/10 jelű építési övezet előírásai: Az építési övezet telkein oktatási, nevelési, egészségügyi intézmény, szálláshely-szolgáltatás épületei, egyéb közösségi szórakoztató épület, a lakó funkciót zavaró gazdasági célú, valamint a kiszolgáló utakat jelentős gépjárműforgalommal terhelő tevékenység számára területhasználat és azok céljára épületek, üzemanyagtöltő a meglévő töltőállomás átalakításának kivételével, valamint 500 m2-t meghaladó kereskedelmi célú bruttó szintterületű épület, továbbá 1-nél több lakás (kialakult esetben a meglévőhöz képest lakásszám növekmény) nem létesíthető.
(11) Lke-1/XIX/11 jelű építési övezet előírásai: Az építési övezet telkein oktatási, nevelési, egészségügyi intézmény, szálláshely-szolgáltatás épületei, egyéb közösségi szórakoztató épület, a lakó funkciót zavaró gazdasági célú, valamint a kiszolgáló utakat jelentős gépjárműforgalommal terhelő tevékenység számára területhasználat és azok céljára épületek, valamint 500 m2-t meghaladó kereskedelmi célú bruttó szintterületű épület, továbbá 1-nél több lakás (kialakult esetben a meglévőhöz képest lakásszám növekmény) nem létesíthető.
(12) Lke-1/XIX/12 jelű építési övezet előírásai:
a) Az előkertet a kialakult építési vonal határozza meg.
b) Az építési övezetben az épületek – a szomszédos telken kialakult beépítéstől függően – oldalhatáron állóan vagy ikresen csatlakozóan is elhelyezhetők. Ebben az esetben az épületet az egyik oldalsó telekhatárra kell helyezni, az átellenes oldalon az oldalkert 3,0 m.
c) A 15,00 m-nél szélesebb telkek (sarokteleknél az egyik oldal legalább 18,00 m) esetén az épület szabadonállóan is elhelyezhető 3,0 m-es oldalkert biztosításával.
d) A főépület rendeltetését kiegészítő rendeltetések a főépülettől külön álló épületben is elhelyezhetők.
(13) Lke-1/XIX/13 jelű építési övezet előírásai:
a) A 32. § (10) bekezdés azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy minden lakásra vagy önálló rendeltetési egységre legalább 100 m2 telekterület jusson.
b) Az elhelyezhető épület legfeljebb 500 m2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi és nem üzemi jellegű szolgáltató rendeltetést tartalmazhat.
c) Az előkert mérete a kialakult állapotnak megfelelő.
(14) Lke-1/XIX/14 jelű építési övezet előírásai: Az építési övezet az intenzív kertvárosias lakóterület alapintézmények elhelyezésére szolgáló része, ahol a főépület:
a) nevelési, oktatási, egészségügyi
b) kulturális,
c) igazgatási, iroda,
d) legfeljebb 2000 m2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi
rendeltetést tartalmazhat.
(14a) 3 Lke-1/XIX/15 jelű építési övezet előírásai:
a) Az építési övezetben elhelyezhető építmények:
aa) rekreációhoz és sporttevékenységhez kapcsolódó építmények és az azokat kiegészítő egyenként legfeljebb bruttó 50 m2 alapterületű szolgáltató épületek,
ab) játszókert, fitneszpark, sportkert, sportpálya, futópálya, kerékpárút, tornapálya,
ac) a terület fenntartásához és kiszolgálásához szükséges építmények.
b) A közhasználatot az építési övezet be nem épített részének legalább 90 %-án biztosítani kell.
c) Parkoló férőhelyek csak a területet használók számára – kizárólag fásított, felszíni kialakítással – és legfeljebb 300 m2 területen létesíthetők.
(15) 4 A kertvárosias, intenzív beépítésű lakóterületek építési övezeteinek szabályozási határértékeit a 2. melléklet 5. számú táblázat tartalmazza.

34. Kisvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterületek (Lk-1) általános előírásai

34. § (1) Az Lk-1 jelű jellemzően zártsorú beépítésű lakóterület egy vagy több rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 méteres beépítési magasságot jellemzően meg nem haladó, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az Lk-1 lakóterületek építési övezeteiben a főépület, eltérő építési övezeti előírás hiányában:

a) lakó;

b) legfeljebb 1000 m2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi és nem üzemi jellegű szolgáltató;

c) kulturális,

d) igazgatási, iroda;

e) nevelési, oktatási

rendeltetést tartalmazhat.

(3) Telepbejelentés-köteles és egyéb – nem telepengedély-köteles – gazdasági tevékenység céljára a kézműipari rendeltetés fogalmának keretei között terület használható és építmény létesíthető, amennyiben a telken lakórendeltetés is van.

(4) Főépület rendeltetését kiegészítő építményt létesíteni csak a főépülettel azonos épülettömegben lehet.

(5) Az Lk-1 lakóterületek építési övezeteiben - az építési övezetre vonatkozó eltérő előírás hiányában – az alábbi melléképítmények helyezhetők el.

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) hulladéktartály-tároló,

c) kerti építmény

(6) A hátsókert méretén belül - az építési övezetre vonatkozó eltérő előírás hiányában – épület egyáltalán nem létesíthető, a melléképítmények közül pedig kizárólag az építési övezetben elhelyezhető melléképítmények helyezhetők el.

(7) Az Lk-1 lakóterületek építési övezeteiben

a) a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó környezeti terhelést (pl. zajos, bűzös, vagy porszennyeződést) okozó tevékenység,

b) a napi rendszerességgel 2 db, 3,5 tonnás (vagy azzal egyenértékű) teherjármű forgalmat meghaladó anyag- és áruszállítást igénylő tevékenység,

c) személy-, vagy áruszállítást végző járművek tárolását szolgáló tevékenység (önálló parkoló, parkolóház vagy garázs, telephely),

d) járműkarosszéria-lakatos és fényező, valamint üzemanyagtöltő és járműmosó tevékenység,

e) nagykereskedelmi rendeltetés vagy nem a főépület rendeltetését kiegészítő raktározási tevékenység,

f) szabadtéri tárolás, rakodás

céljára terület nem használható, ilyen tevékenység céljára építmény nem létesíthető továbbá meglévő épület rendeltetését ilyen célra megváltoztatni nem lehet.

(8) Az építési övezetek kialakult beépítésű területein meglévő épület csak az előírt építési helyen belül bővíthető. Az építési helyen kívül eső épületrész(ek)en csak átalakítás végezhető.

(9) A főépület rendeltetését kiegészítő épület önállóan csak az övezeti előírásokban meghatározott helyen és módon helyezhető el. Erre vonatkozó eltérő övezeti előírás hiányában ilyen célra épület, épületrész, rendeltetési egység, helyiség csak a főépületben vagy azzal összeépítve, vele egy tömegben alakítható ki. Kiegészítő rendeltetésű épületként is csak olyan épület létesíthető, amely az építési övezet sajátos használatát nem korlátozza vagy attól védelmet nem igényel.

35. Kisvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterületek építési övezeteinek részletes előírásai

35. § (1) Lk-1/XIX/1 jelű építési övezet előírásai:

a) Az építési övezet a kisvárosias, jellemzően zártsorú lakóterület azon része, ahol a telkek beépítése jellemzően egyedileg történik.

b) Az épület közterületre néző földszintjén elhelyezett lakás esetén a lakás utcai helyiségei padlóvonalának az utcai járdaszinthez képest legalább 1,0 m-rel magasabban kell elhelyezkednie.

c) Új épület építése esetén vagy meglévő épület beépítettségi mértékének növelését igénylő bővítése esetén kötelező a zártsorú beépítés kialakítása.

d) Az előkert 0, az épület utcai homlokzatát teljes egészében az utcai telekhatáron kell elhelyezni.

e) Kiskereskedelmi és vendéglátó egység csak az épület földszintjén helyezhető el, kivéve ha az épület nem tartalmaz lakó rendeltetést.

(2) Lk-1/XIX/2 jelű építési övezet előírásai:

a) Az építési övezet az egységes beépítési és építészeti koncepció szerint megvalósuló, többlakásos épületekből álló lakópark területe.

b) Az épület Ady Endre út felé néző földszintjén az utcai traktusban a lakó funkciót nem zavaró kiskereskedelmi és vendéglátó, valamit szabadidős rendeltetésű üzlethelyiségeket kell elhelyezni.

(3)5 A kisvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterületek építési övezeteinek szabályozási határértékeit a 2. melléklet 2. számú táblázat tartalmazza.

36. Kisvárosias, jellemzően szabadonálló jellegű lakóterületek (Lk-2) általános előírásai

36. § (1) Az Lk-2 jelű jellemzően szabadonálló beépítésű lakóterület egy vagy több rendeltetési egységet magába foglaló, 10,5 méteres beépítési magasságot jellemzően meg nem haladó, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az Lk-2 lakóterületek építési övezeteiben a főépület, eltérő építési övezeti előírás hiányában:

a) lakó;

b) legfeljebb 100 m2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi és nem üzemi jellegű szolgáltató;

rendeltetést tartalmazhat.

(3) Telepbejelentés-köteles és egyéb – nem telepengedély-köteles – gazdasági tevékenység céljára a kézműipari rendeltetés fogalmának keretei között terület használható és építmény létesíthető, amennyiben a telken lakórendeltetés is van.

(4) Főépület rendeltetését kiegészítő építményt létesíteni csak a főépülettel azonos épülettömegben lehet.

(5) Az Lk-2 lakóterületek építési övezeteiben - az építési övezetre vonatkozó eltérő előírás hiányában – az alábbi melléképítmények helyezhetők el.

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) hulladéktartály-tároló,

c) kerti építmény

(6) A hátsókert méretén belül - az építési övezetre vonatkozó eltérő előírás hiányában – épület egyáltalán nem létesíthető, a melléképítmények közül pedig kizárólag az építési övezetben elhelyezhető melléképítmények helyezhetők el.

(7) Az Lk-2 lakóterületek építési övezeteiben

a) a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó környezeti terhelést (pl. zajos, bűzös, vagy porszennyeződést) okozó tevékenység,

b) a napi rendszerességgel 2 db, 3,5 tonnás (vagy azzal egyenértékű) teherjármű forgalmat meghaladó anyag- és áruszállítást igénylő tevékenység,

c) személy-, vagy áruszállítást végző járművek tárolását szolgáló tevékenység (önálló parkoló, parkolóház vagy garázs, telephely),

d) járműkarosszéria-lakatos és fényező, valamint üzemanyagtöltő és járműmosó tevékenység,

e) nagykereskedelmi rendeltetés vagy nem a főépület rendeltetését kiegészítő raktározási tevékenység,

f) szabadtéri tárolás, rakodás

céljára terület nem használható, ilyen tevékenység céljára építmény nem létesíthető továbbá meglévő épület rendeltetését ilyen célra megváltoztatni nem lehet.

(8) Az építési övezetek kialakult beépítésű területein meglévő épület csak az előírt építési helyen belül bővíthető. Az építési helyen kívül eső épületrész(ek)en csak átalakítás végezhető.

(9) A főépület rendeltetését kiegészítő épület önállóan csak az övezeti előírásokban meghatározott helyen és módon helyezhető el. Erre vonatkozó eltérő övezeti előírás hiányában ilyen célra épület, épületrész, rendeltetési egység, helyiség csak a főépületben vagy azzal összeépítve, vele egy tömegben alakítható ki. Kiegészítő rendeltetésű épületként is csak olyan épület létesíthető, amely az építési övezet sajátos használatát nem korlátozza vagy attól védelmet nem igényel.

37. Kisvárosias, jellemzően szabadonálló jellegű lakóterületek építési övezeteinek részletes előírásai

37. § (1) Lk-2/XIX/1 jelű építési övezet előírásai:

a) Az építési övezet a kisvárosias, jellemzően zártsorú lakóterület azon része, ahol a telkek beépítése jellemzően egyedileg történik

b) Az épület közterületre néző földszintjén elhelyezett lakás esetén a lakás utcai helyiségei padlóvonalának az utcai járdaszinthez képest legalább 1,0 m-rel magasabban kell elhelyezkednie.

c) Új épület építése esetén vagy meglévő épület beépítettségi mértékének növelését igénylő bővítése esetén kötelező a zártsorú beépítés kialakítása.

d) Az előkert 0, az épület utcai homlokzatát teljes egészében az utcai telekhatáron kell elhelyezni.

e) Kiskereskedelmi és vendéglátó egység csak az épület földszintjén helyezhető el.

f) Az építési övezet területén telkenként elhelyezhető lakások vagy önálló rendeltetési egységek száma annyi, hogy minden lakásra vagy önálló rendeltetési egységre legalább 170 m2 telekterület jusson, de legfeljebb 4 lakás vagy önálló rendeltetési egység létesíthető.

(2) Lk-2/XIX/2 jelű építési övezet előírásai:

a) Az építési övezetben az épületek – a szomszédos telken kialakult beépítéstől függően – oldalhatáron állóan vagy ikresen csatlakozóan is elhelyezhetők. Ebben az esetben az épületet az egyik oldalsó telekhatárra kell helyezni, az átellenes oldalon az oldalkert 3,0 m. A 10,0 m-nél keskenyebb telkek zártsorúan is beépíthetők, a 15,0 m-nél telekszélességet meghaladó telkek (sarokteleknél az egyik oldal legalább 18,0 m) esetén az épület szabadonállóan is elhelyezhető 3,0 m-es oldalkert biztosításával.

b) Előkert az építési övezet területén csak akkor létesíthető, ha az egyik - a beépítéssel érintett oldalhatár felőli) - szomszédos épület előkerttel rendelkezik.

c) Az építési övezet területén telkenként elhelyezhető lakások vagy önálló rendeltetési egységek száma annyi, hogy minden lakásra vagy önálló rendeltetési egységre legalább 170 m2 telekterület jusson, de legfeljebb 4 lakás vagy önálló rendeltetési egység létesíthető.

(3) Lk-2/XIX/3 jelű építési övezet előírásai: Az építési övezet telkein a lakó funkciót zavaró gazdasági célú, valamint a kiszolgáló utakat jelentős gépjárműforgalommal terhelő tevékenység számára területhasználat és azok céljára épületek, valamint 500 m2-t meghaladó kereskedelmi célú bruttó szintterületű épület, továbbá 1-nél több lakás (kialakult esetben a meglévőhöz képest lakásszám növekmény) nem létesíthető.

(4) Lk-2/XIX/4 jelű építési övezet előírásai:

a) Az építési övezet a kisvárosias, jellemzően zártsorú lakóterület azon része, ahol a telkek beépítése jellemzően egyedileg történik

b) Az épület közterületre néző földszintjén elhelyezett lakás esetén a lakás utcai helyiségei padlóvonalának az utcai járdaszinthez képest legalább 1,0 m-rel magasabban kell elhelyezkednie.

c) Új épület építése esetén vagy meglévő épület beépítettségi mértékének növelését igénylő bővítése esetén kötelező a zártsorú beépítés kialakítása.

d) Az előkert 0, az épület utcai homlokzatát teljes egészében az utcai telekhatáron kell elhelyezni.

e) Kiskereskedelmi és vendéglátó egység csak az épület földszintjén helyezhető el, kivéve ha az épület nem tartalmaz lakó rendeltetést.

(5) Lk-2/XIX/5 jelű építési övezet előírásai: Az építési övezet az egységes beépítési és építészeti koncepció szerint beépített, többlakásos épületekből álló alacsony intenzitású telkesített lakótelep területe.

(6)6 A kisvárosias, jellemzően szabadonálló jellegű lakóterületek építési övezeteinek szabályozási határértékeit a 2. melléklet 3. számú táblázat tartalmazza.

38. Kisvárosias, telepszerű lakóterületek (Lk-T) általános előírásai

38. § (1) A kisvárosias, telepszerű lakóterület az egységes beépítési és építészeti koncepció szerint telepszerűen beépített, többlakásos épületekből álló alacsony intenzitású un. úszótelkes lakótelep területe.

(2) A lakóépületek földszintjén a lakófunkciót kiszolgáló helyiségeken kívül a lakók alapellátását biztosító – a lakófunkciót nem zavaró - kiskereskedelmi és szolgáltató funkciók is elhelyezhetők, de ezen rendeltetési egységek száma nem haladhatja meg az épület lakásszámának 5 %-át, bruttó alapterületük pedig az épület bruttó földszinti alapterületének 20 %-át, rendeltetési egységenként pedig legfeljebb 30 m2 lehet.

(3) Az építési övezetben építési helynek a meglévő épület helye tekintendő.

(4) Új lakóépület nem helyezhető el, a meglévő lakóépületek az épületmagasságot nem növelő módon magas tetővel bővíthetők.

(5) Az építési övezet telkein a kialakult állapot szerint meglévő rendeltetési egységek száma rendeltetésváltozás, átalakítás, bővítés, új építés esetén nem növelhető.

39. Kisvárosias, telepszerű lakóterületek építési övezeteinek részletes előírásai

39. § (1) Lk-T/XIX/1 jelű építési övezet előírásai: Az építési övezet az egységes beépítési és építészeti koncepció szerint telepszerűen beépített, többlakásos épületekből álló alacsony intenzitású, a korábbi jogszabályok alapján kialakult un. úszótelkes lakótelep területe.

(2) Lk-T/XIX/2 jelű építési övezet előírásai: Az építési övezet a telepszerű lakóterületek szabadonálló intézmények elhelyezésére szolgáló része, ahol a főépület nevelési, oktatási, kulturális, igazgatási és iroda rendeltetést tartalmazhat.

(3)7 A kisvárosias, telepszerű lakóterületek építési övezeteinek szabályozási határértékeit a 2. melléklet 4. számú táblázat tartalmazza.

40. Nagyvárosias, telepszerű lakóterületek (Ln-T) általános előírásai

40. § (1) A lakóépületek földszintjén a lakófunkciót kiszolgáló helyiségeken kívül a lakók alapellátását biztosító – a lakófunkciót nem zavaró - kiskereskedelmi és szolgáltató funkciók is elhelyezhetők, de ezen rendeltetési egységek száma nem haladhatja meg az épület lakásszámának 5 %-át, bruttó alapterületük pedig az épület bruttó földszinti alapterületének 20 %-át, rendeltetési egységenként pedig legfeljebb 30 m2 lehet.

(2) A Szabályozási terven „Közterület és/vagy lakótelepi övezetbe sorolt terület zöldfelületként fenntartandó, kialakítandó része” –ként jelölt területen:

a) Csak: játszókert, pihenőkert, sportkert, kutyafuttató vagy köztér alakítható ki

b) a területek 70%-át növényzettel fedetten kell kialakítani, melyen belül elhelyezhetők a pihenést, rekreációt, testedzést szolgáló épületnek nem minősülő építmények,

c) a meglévő értékes faállomány megőrzendő.

(3) A Szabályozási terven az építési övezetnek a „Közterület és/vagy lakótelepi övezetbe sorolt terület zöldfelületként fenntartandó, kialakítandó része” –ként jelölt területen kívüli beépítetlen részei közutak és parkolók céljára igénybe vehetők, melyek részére szükség esetén önálló közterületi telkek alakíthatók a minimális telekméret biztosítása nélkül.

41. Nagyvárosias, telepszerű lakóterületek építési övezeteinek részletes előírásai

41. § (1) Ln-T/XIX/1 jelű építési övezet előírásai: Az építési övezetben elhelyezhető főépület egészségügyi, szociális, iroda, szállás jellegű, sport és legfeljebb 1500 m2-t meg nem haladó bruttó szintterületű kiskereskedelmi és nem üzemi jellegű szolgáltató rendeltetést, valamint a Kossuth Lajos utca menti ingatlanokon lakó rendeltetést is tartalmazhat.

(2) Ln-T/XIX/2 jelű építési övezet előírásai: Az építési övezetben elhelyezhető főépület lakó, szállás jellegű és szociális rendeltetést tartalmazhat.

(3) Ln-T/XIX/3 jelű építési övezet előírásai:

a) Az építési övezetben az építési hely a kialakult állapot szerinti.

b) Az építési övezetben a kialakult állapot szerint meglévő rendeltetési egységek száma rendeltetésváltozás, átalakítás, bővítés, új építés esetén nem növelhető.

c) Az építési övezetben a – a legfeljebb 5 szintes - meglévő lakóépületek az épületmagasságot legfeljebb 0,5 méterrel növelő módon magas tetővel bővíthetők.

(4) Ln-T/XIX/4 jelű építési övezet előírásai: Az építési övezetben a főépület kizárólag a lakók alapellátását biztosító kiskereskedelmi és szolgáltató rendeltetést tartalmazhat.

(5)8 A nagyvárosias, telepszerű lakóterületek építési övezeteinek szabályozási határértékeit a 2. melléklet 1. számú táblázat tartalmazza.

VII. Fejezet

Vegyes területek építési övezetei

42. Mellékközpont területe (Vt-M) általános előírásai

42. § (1) Az építési övezetben – eltérő építési övezeti előírás hiányában - a közlekedési funkciókon kívül elhelyezhető:

a) olyan intézmény, melyet a közlekedési alapfunkció nem zavar,

b) telkenként legfeljebb 20000 m2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi funkció,

c) szolgáltatás, vendéglátási-,

d) kulturális és közösségi szórakoztató-,

e) sport-és rekreációs-,

f) szállásférőhely-szolgáltató-

g) iroda funkció.

(2) Vt-M építési övezetek területén – eltérő építési övezeti előírás hiányában – magántelken, telekhatár mentén kerítés nem létesíthető. A magánterületet csak egyéb kertépítészeti eszközökkel határolható le.

(3) A vegyes területek építési övezeteiben - az építési övezetre vonatkozó eltérő előírás hiányában – az alábbi melléképítmények helyezhetők el.

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) hulladéktartály-tároló,

c) kerti építmény,

d) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.

43. Mellékközpont építési övezeteinek részletes előírásai

43. § (1) A Vt-M/XIX/1 jelű építési övezet előírásai:

a) Az építési övezetben elhelyezhető főépület részeként legfeljebb 2 db, a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakást tartalmazhat, továbbá elhelyezhető parkolóház és ahhoz kapcsolódóan üzemanyagtöltő állomás.

b) A telekmegosztás esetén is csak a szabályozási tervlapon jelölt építési helyen belül lehet épületet, építményt elhelyezni, de szabadonálló beépítési mód esetén minden esetben az építési övezetben előírt építménymagassági érték felével megegyező mértékű oldalkert és hátsókertet kell kialakítani.

c) A szabályozási tervlapon feltüntetett meghatározott eltérésekkel szabályozott építési vonal 60%-án épülethomlokzatot kell kialakítani.

d) A területen főrendeltetést kiszolgáló funkciójú önálló épületek nem létesíthetők.

e) Az építési övezet területén parkolóház homlokzata a Vak Bottyán utcától és a Lehel utcától legalább 30 méterre helyezhető el, és takaratlan hossza legfeljebb 40 méter lehet.

(2) A Vt-M/XIX/2 jelű építési övezet előírásai:

a) A szükséges gépkocsi parkolók mélygarázsban, vagy épületen belül helyezhetők el.

b) Az övezetben előírt zöldfelület 15%-át terepszinten kell kialakítani, további 15%-a legalább 50 cm földvastagságú tetőkertként is kialakítható.

c) Az övezet területén kereskedelmi rendeltetés, ideiglenes elárusítóhely csak a meglévő épületen belül helyezhető el, tilos elhelyezni buszvégállomás és metróállomás közlekedő területén, valamint az árkádok alatt. Kivételt képez ez alól az idényjellegű vásár

d) A telekmegosztás esetén is a szabályozási tervlapon jelölt építési helyen belül lehet épületet, építményt elhelyezni, de szabadonálló beépítési mód esetén minden esetben az építési övezetben előírt építménymagassági érték felével megegyező mértékű oldalkert és hátsókertet kell kialakítani.

e) A szabályozási tervlapon feltüntetett meghatározott eltérésekkel szabályozott építési vonal 60%-án épülethomlokzatot kell kialakítani.

f) A területen főrendeltetést kiszolgáló funkciójú önálló épületek nem létesíthetők.

g) Az autóbusz-végállomás és a Ferihegyi repülőtérre vezető út között forgalombiztonsági és zajvédő falat kell létesíteni.

h) A Vak Bottyán utca felöli épülethomlokzat földszinti hosszának 30%-án közforgalmú helyiségeket kell kialakítani.

i) A szabályozási tervlapon jelölt gyalogos irányokra a közhasználat legfeljebb a metró üzemidején kívüli időszakra korlátozható.

(3)9 A mellékközpont építési övezeteinek szabályozási határértékeit a 2. melléklet 6. számú táblázat tartalmazza.

44. Intézményi, jellemzően zártsorú beépítésű terület (Vi-1) általános előírásai

44. § (1) A Vi-1 jelű terület az általános intézményterületek jellemzően szabadonálló jellegű beépítési mód szerint beépíthető területe.

(2) A Vi-1 jelű intézményterületek építési övezeteiben elhelyezhető főépület az építési övezetre vonatkozó eltérő előírás hiányában:

a) igazgatási, iroda

b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szállás,

c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

d) kulturális, közösségi szórakoztató,

e) sport

rendeltetést tartalmazhat.

(3) A (2) bekezdésben felsorolt rendeltetést tartalmazó főépületben – amennyiben a lakásrendeltetés a vonatkozó eltérő övezeti előírás alapján nem megengedett – akkor is kialakítható a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló, telkenként legfeljebb 2 db lakás.

(4) Új épületet elhelyezni, a telek rendezett terepszintjét kialakítani a meglévő terepszint figyelembe vételével lehet. Az új beépítésű telkek rendezett terepszintjének a szomszédos telkek rendezett terepszintjével azonos szinten kell csatlakoznia a telekhatárok mentén.

(5) A telken belül az új épületet a meglévő terepszinthez igazodva kell megvalósítani. A telkeken belül 1,0 m-nél magasabb rézsű vagy támfal nem létesíthető, kivéve a terepszint alatti építmény megközelítését szolgáló lépcső vagy rézsű támfalát.

(6) Önálló ipari, raktározási, nagykereskedelmi épület, valamint: ipari, nagykereskedelmi funkciójú önálló rendeltetési egységet tartalmazó egyéb rendeltetésű épület, nem a fő rendeltetést vagy a megengedett önálló rendeltetési egységet szolgáló önálló raktározási rendeltetési egység nem létesíthető, meglévő épület használati módját ilyen célra megváltoztatni nem lehet.

(7) Új önálló üzemanyagtöltő nem helyezhető el.

(8) Telken belül négy, vagy annál több gépjármű elhelyezési kötelezettség esetén a megközelítésükre vagy elhelyezésükre szolgáló burkolt felület csak útszegélyes, vízzáró burkolattal létesíthető. A felület csapadékvize csak olaj- és homokfogó műtárgyon keresztül szikkasztható el, vagy kerülhet a befogadóba.

45. Intézményi, jellemzően zártsorú beépítésű terület építési övezeteinek részletes előírásai

45. § (1) A Vi-1/XIX/1 jelű építési övezet előírásai:

a) Az építési övezet a városias jellemzően zártsorú beépítésű intézményterület azon része, ahol az érintett tömbök főutak felőli telkeinek beépítésénél elsődleges követelmény a zártsorú, városias térfal biztosítása.

b) A területen az előkert kötelező mérete 5,0 m, kivételt képez az Ady Endre út felőli 10,00 m-es kötelező előkert létesítés.

c) Zártsorú beépítési mód szerint az építési hely közterület felöli határát minden esetben kötelező építési vonalként kell kezelni, de az épület hátraléptetése, épületköz kialakítása, közterület felé nyitott udvar kialakítása megengedett.

d) Az épület hátraléptetése terepszint alatt beépíthető.

e) Épületköz kialakítása:

ea) A két szomszédos telek oldalhatárán kialakított épületköz szélessége legalább 10,0 m, melyből az egyik telekhez legalább 3,0 m-nek kell tartoznia.

eb) Az épületköz területét közhasználat céljára átadott területként kell kialakítani.

ec) Az épületköz terepszint alatt beépíthető.

ed) Az épületközbe terepszint felett építményrész nem nyúlhat, de a közterület felöli építési határvonaltól mért 15,0 m-es mélységig a földszint felett átépíthető.

f) A közterület felé nyitott udvar területét közhasználat céljára átadott területként kell kialakítani.

g) A mai telekalakítás megtartása esetén az oldalkert mérete:

ga) Üllői út – Szalay utca – Ady Endre út – Corvin körút által határolt tömbben 9,0 m.

gb) Amennyiben a telkek összevonásra kerülnek, úgy a jelölt építési helyek területe a megszűnő oldalkertek területével kiegészül.

h) Az Üllői út és az Ady Endre út felöl kerítés nem létesíthető.

(2) A Vi-1/XIX/2 jelű építési övezet előírásai:

a) Az építési övezet a városias, jellemzően zártsorú beépítésű intézményterület azon része, ahol a tömbök összehangolt terület-felhasználással és egységes beépítési koncepció alapján – lehetőleg egy ütemben – épülnek be.

b) Az építési övezet elsődlegesen az intenzív beépítést igénylő, városias megjelenést biztosító, komplex funkciójú kereskedelmi - szolgáltató és kulturális - szórakoztató létesítmények elhelyezésére szolgál.

c) Üzemanyagtöltő állomás csak többszintes parkolóházhoz kapcsolódóan helyezhető el.

d) Üllői út – Szalay utca – Ady Endre út – Tálas utca által határolt tömbben 15,0 m,

(3)10 Az intézményi, jellemzően zártsorú beépítésű terület építési övezeteinek szabályozási határértékeit a 2. melléklet 7. számú táblázat tartalmazza.

46. Intézményi, jellemzően szabadonálló jellegű terület (Vi-2) általános előírásai

46. § (1) A Vi-2 jelű terület az általános intézményterületek jellemzően szabadonálló jellegű beépítési mód szerint beépíthető területe.

(2) A Vi-2 jelű intézményterületek építési övezeteiben elhelyezhető főépület az építési övezetre vonatkozó eltérő előírás hiányában:

a) igazgatási, iroda

b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szállás jellegű,

c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

d) kulturális, közösségi szórakoztató,

e) sport,

f) lakó

rendeltetést tartalmazhat.

(3) A (2) bekezdésben felsorolt fő rendeltetést tartalmazó épületben – abban az esetben is, ha eltérő építési övezeti előírás alapján fő rendeltetésként lakás nem helyezhető el – kialakítható a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló, telkenként legfeljebb 2 db lakás.

(4) Új épületet elhelyezni, a telek rendezett terepszintjét kialakítani a meglévő terepszint figyelembe vételével lehet. Az új beépítésű telkek rendezett terepszintjének a szomszédos telkek rendezett terepszintjével azonos szinten kell csatlakoznia a telekhatárok mentén.

(5) A telken belül az új épületet a meglévő terepszinthez igazodva kell megvalósítani. A telkeken belül 1,0 m-nél magasabb rézsű vagy támfal nem létesíthető, kivéve a terepszint alatti építmény megközelítését szolgáló lépcső vagy rézsű támfalát.

(6) Önálló ipari, raktározási, nagykereskedelmi épület, valamint: ipari, nagykereskedelmi funkciójú önálló rendeltetési egységet tartalmazó egyéb rendeltetésű épület, nem a fő rendeltetést vagy a megengedett önálló rendeltetési egységet szolgáló önálló raktározási rendeltetési egység nem létesíthető, meglévő épület használati módját ilyen célra megváltoztatni nem lehet.

(7) Új önálló üzemanyagtöltő nem helyezhető el.

(8) Telken belül négy, vagy annál több gépjármű elhelyezési kötelezettség esetén a megközelítésükre vagy elhelyezésükre szolgáló burkolt felület csak útszegélyes, vízzáró burkolattal létesíthető. A felület csapadékvize csak olaj- és homokfogó műtárgyon keresztül szikkasztható el, vagy kerülhet a befogadóba.

47. Intézményi, jellemzően szabadonálló jellegű terület építési övezetinek részletes előírásai

47. § (1) A Vi-2/XIX/1 jelű építési övezet előírásai:

a) Az építési övezet területén a párkány kivételével a közterület fölé kinyúló épületrész nem helyezhető el. Az épület homlokzati síkja a telekhatártól az épület utcai szélességének 1/4-ében

aa) lakóépület esetében legfeljebb 1,2 m-rel,

ab) intézményi funkció esetében legfeljebb 2,4 m-rel húzható vissza.

b) Előkert az építési övezet területén csak akkor létesíthető, ha mindkét szomszédos épület is előkerttel rendelkezik. Új főfunkciójú épületet a kialakult építési vonalon kell elhelyezni úgy, hogy oldalkert ne alakuljon ki. A zártsorú beépítési módú épület kötelező építési vonalra merőleges legkisebb mérete 3 m.

c) A 12 m telekszélességet meghaladó telkek oldalhatáron álló vagy ikresen csatlakozó beépítéssel is beépíthetők. Ebben az esetben az oldalkert legalább 3,0 m, az épületet pedig a telekhatárra kell helyezni. A 12 m-nél keskenyebb telkeket új beépítés esetén a teljes telek szélességében be kell építeni legalább 3 m mélységben.

d) A hátsókert mérete legalább 6,0 m.

e) Hátsókertben meglévő lakóépületeken építési engedélyhez kötött építési munkát végezni nem lehet.

f) Az utcai épületszárny telekhatáron lévő tűzfalának magassága az oromfal kivételével nem haladhatja meg a 6,0 m-t, kivéve ha a csatlakozó épület meglévő tűzfala ennél magasabb. Ebben az esetben a tűzfal magassága a csatlakozó épületével megegyező, de legfeljebb 8,0 m lehet.

g) Az építési övezet területén minden 150 m2 telekterület után egy lakás rendeltetési egység helyezhető el, a lakásszám azonban a négyet nem haladhatja meg. Olyan meglévő épület esetén, ahol a parkolás műszaki okokból telken belül nem oldható meg, új lakás nem alakítható ki.

h) Az építési övezetben elhelyezett épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 200 m2-t.

(2) A Vi-2/XIX/2 jelű építési övezet előírásai:

a) Az építési övezetben oktatási, nevelési, egészségügyi intézmény, szálláshely- szolgáltatás épületei, egyéb közösségi szórakoztató épület, a lakó funkciót zavaró gazdasági célú, valamint a lakóutcákat jelentős gépjárműforgalommal terhelő tevékenység és azok épületei, üzemanyagtöltő (a meglévő töltőállomás átalakításának kivételével), parkolóház és 500 m2-t meghaladó kereskedelmi célú bruttó szintterületű épület, továbbá 1-nél több lakás (kialakult esetben a meglévőhöz képest lakásszám növekmény) nem létesíthető.

b) A kerülethatártól mért 15 m-en belül a kerülethatár felé néző homlokzatok homlokzatmagassága legfeljebb 6 m lehet,

c) A kerülethatár mentén a be nem építhető telekrészek 5 m-es sávjában gyep-, cserje- és lombkoronaszinten növényállomány telepítendő.

(3) A Vi-2/XIX/3 jelű építési övezet előírásai:

a) Az építési övezet olyan kisvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű intézményterület, ahol az érintett tömbök főutak felőli telkeinek beépítésénél elsődleges követelmény a zártsorú, kisvárosias térfal biztosítása.

b) Az építési övezetben üzemanyagtöltő, parkolóház és 2000 m2-t meghaladó kereskedelmi célú bruttó szintterületű épület nem létesíthető.

c) kerülethatártól mért 15 m-en belül a kerülethatár felé néző homlokzatok homlokzatmagassága legfeljebb 6 m lehet,

d) A kerülethatár mentén a be nem építhető telekrészek 5 m-es sávjában gyep-, cserje- és lombkoronaszinten növényállomány telepítendő

(4) A Vi-2/XIX/4 jelű építési övezet előírásai:

a) Az építési övezet a kisvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű intézményterület azon része, ahol a telkek beépítése zömében egyedileg történik.

b) Földszinten elhelyezett lakás esetén a lakás utcai helyiségei padlóvonalának az utcai járdaszinthez képest legalább 1,0 m-rel magasabban kell elhelyezkednie.

c) Új épület építése, meglévő épület beépítettségi mértékének megváltoztatását igénylő bővítése esetén kötelező a zártsorú beépítés kialakítása.

d) Az építési övezetben kereskedelmi és vendéglátói rendeltetésű egység csak az épület földszintjén helyezhető el, kivétel az Ady Endre útra tájolt kereskedelmi és vendéglátó egységek, ahol azok az emeleten is elhelyezhetők.

e) Ahol az építési övezet a tömbön belül lakóövezettel érintkezik, ott a kereskedelmi célú épületek elhelyezhető bruttó szintterületére a csatlakozó lakóövezetre vonatkozó előírások érvényesek.

(5) A Vi-2/XIX/5 jelű építési övezet előírásai:

a) Az építési övezet az igazgatási, egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális és hitéleti funkciók, továbbá a lakóterületek ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltatási-, vendéglátási funkciók jellemzően zártsorú beépítésű épületeinek elhelyezésére szolgál.

b) Az építési övezetben lakóépület, lakás (a nem önálló épületben kialakított szolgálati lakás kivételével) nem létesíthető, kivéve az Ady Endre út – Kisfaludy utca – Templom tér által határolt tömb területét.

c) Az építési övezetben nem helyezhető el üzemanyagtöltő, parkolóház és 2000 m2-t meghaladó kereskedelmi célú bruttó szintterületű épület.

(6) A Vi-2/XIX/6 jelű építési övezet előírásai:

a) Az építési övezet az igazgatási, egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális és hitéleti funkciók, továbbá a lakóterületek ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltatási-, vendéglátási funkciók jellemzően szabadonálló beépítésű épületeinek elhelyezésére szolgál.

b) Az építési övezetben lakóépület, lakás (a nem önálló épületben kialakított szolgálati lakás kivételével) nem létesíthető.

c) Az építési övezetben nem helyezhető el üzemanyagtöltő, parkolóház és 2000 m2-t meghaladó kereskedelmi célú bruttó szintterületű épület.

(7) A Vi-2/XIX/7 jelű építési övezet Üllői út – Igló utca – Bem utca – Áram utca által határolt részén kizárólag a kiskereskedelmi és nem üzemi jellegű szolgáltatások, raktáráruházak, továbbá ezeket kiegészítő építmények és egyéb intézmények építményeinek elhelyezésére szolgál.

(8) A Vi-2/XIX/8 jelű építési övezet előírásai:

a) Az építési övezet a városias, jellemzően zártsorú beépítésű intézményterület azon része, ahol az érintett tömbök főutak felőli telkeinek beépítésénél elsődleges követelmény a zártsorú, városias térfal biztosítása.

b) A területen lakó funkció is elhelyezhető, amelynek padlószint magassága

ba) az Üllői út felől legalább 7,5 m,

bb) egyéb közutak és gyalogosfelületek felett legalább 4,5 m.

c) Az építési övezetben üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.

d) Ahol az építési övezettel szomszédos tömbben lakóövezet van, ott a kereskedelmi célú épületek elhelyezhető bruttó szintterületére a csatlakozó lakóövezetre vonatkozó előírások érvényesek.

(9) A Vi-2/XIX/9 jelű építési övezet előírásai:

a) Az építési övezet a szabadonálló beépítésű intézményterületnek azon része, amely a laza beépítést és nagyobb szabad felületet igénylő funkciók elhelyezésére szolgál és ahol a telektömb egyes ingatlanainak beépítése általában egyedileg, egymástól függetlenül történik.

b) Az építési övezetben lakás nem létesíthető.

c) Az építési övezet azon részén, amellyel szomszédos tömb lakóövezetet nem tartalmaz munkásszálló elhelyezhető.

d) Az építési övezet Méta utca menti részén:

da) Rendeltetés: Az építési övezet területe a fő rendeltetésként kereskedelmi, szolgáltató és irodai tevékenységet tartalmazó intézmények elhelyezésére szolgál.

db) Kizárt rendeltetés: A területen csak olyan intézmény helyezhető el, amely a főközlekedési hálózatok és az egyéb közlekedési létesítmények fejlesztését, forgalmát, vagy rendelkezésre álló kapacitását jelenleg vagy bármely távlatban sem korlátozza (lakás, egészségügyi, oktatási intézmények, zajra rezgésre érzékeny kísérleti laboratórium, mérőhely nem helyezhető el).

dc) Épületek száma: több épület is állhat egy ingatlanon.

dd) A Méta utca mentén az autóbusz telephely behajtó magánútjától nyugatra eső területen csak egy építési telek alakítható ki, abban az esetben ha az autóbusz telephely – mindenkor előírt és a távlati használatnak is megfelelő – személygépkocsi parkolási igénye a telephelyen belül megoldásra kerül, a ma még magánterületi közművezetékek kiváltása megtörténik.

(10)11

(11) A Vi-2/XIX/11 jelű építési övezet előírásai:

a) Az építési övezet szabadonálló beépítésű egészségügyi-szociális funkciójú épületek irodaépületek, szállás épületek, sportlétesítmények és legfeljebb 1500 m2-t meg nem haladó bruttó szintterületű kereskedelmi célú épületek elhelyezésére szolgál.

b) Az építési övezetben lakóépület és parkolóház nem létesíthető.

(12) A Vi-2/XIX/12 jelű építési övezet előírásai:

a) igazgatási, iroda

b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szállás jellegű,

(12a)12 A Vi-2/XIX/13 jelű építési övezet előírásai:

a) Az építési övezetben

aa) a c)-d) pont figyelembevételével lakóépületek,

ab) a d) pont figyelembevételével igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális rendeltetést szolgáló épületek,

ac) irodaépületek,

ad) legfeljebb 1500 m2 bruttó szintterületet meg nem haladó kiskereskedelmi célú épületek,

ae) szolgáltatás, vendéglátás építményei,

af) sportépítmények,

ag) kutatás, fejlesztés nem üzemi technológiájú építményei és

ah) a lakókörnyezetet nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmények

helyezhetők el.

b) Az építési övezetben nem alakítható ki szállítási telephely, nem helyezhető el raktárkereskedelmi létesítmény.

c) A 142. számú vasútvonal szélső vágányától mért 50-50 m védőtávolságon belül lakórendeltetés nem helyezhető el.

d) A Hofherr Albert utca felőli oldalon az épület földszintjén lakó rendeltetés, valamint oktatási-nevelési rendeltetés csak a vonatkozó külső- és belső zajvédelmi határértékek teljesülése esetén helyezhető el.

e) Az előkert mérete 5,0 m, oldalkert mérete 8,25 m, hátsókert mérete 16,5 m. Az épületek közötti legkisebb távolság legalább 16,5 m.

f) A területen nem helyezhető el rendeltetésszerűen 3,5 t össztömeget meghaladó tehergépjármű forgalmat vonzó tevékenység.

g) A Hofherr Albert utca Ady Endre út – Jázmin utca közötti szakaszán új útcsatlakozás nem létesíthető.

h) Lakóépületek elhelyezése esetén telken belül gondoskodni kell a vasút és a Bozsik Stadion felöli zajterhelés ellen védelmet biztosító zajárnyékoló létesítmény kialakításáról.

i) Lakóépületek elhelyezése esetén telken belül gondoskodni kell legalább egy kis korosztályos (0-6 éves) játszótér kialakításáról.

j) Az épület legmagasabb pontja 23,5 m lehet.

k) Építési helyen kívül gépjármű parkolására szolgáló építmény elhelyezhető.

l) Az építési övezet területén épület létesítésekor a közlekedési rendszernek az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:

la) Az Ady Endre utca – Hofherr Albert utca csomópontjában teljes értékű kapcsolatnak kell lennie, a vasúti átjáróval függésben működő jelzőlámpás forgalomirányítású csomóponttal,

lb) a Hofherr Albert utcának az Iparos utca és Ady Endre utca közötti szakaszán, az új beépítés oldalán, a gyalogos forgalom közlekedési igényét ki kell tudni szolgálnia

lc) az Iparos utcának a teljes hosszában, az új beépítés oldalán, a gyalogos forgalom közlekedési igényét és a párhuzamos parkolást ki kell tudni szolgálnia.

m) Az építési helyen kívül tervezett parkolók kialakítása során a parkolólemez-építmény homlokzati felületét

ma) közvetlenül, vagy azzal párhuzamos segédszerkezet alkalmazásával talajkapcsolattal rendelkező növényzettel befuttatva, vagy

mb) ültetőedénysoros, illetve függőleges gyökérzónás rendszerben ültetett zöldhomlokzatként

kell kialakítani és fenntartani.

n) Az építési övezetben a területről csapadékvíz nem vezethető ki, a telken belül keletkező csapadékvizeket helyben kell tartani záportározó vagy természetalapú megoldási rendszer kialakításával. A záportározóban összegyűjtött csapadékvíz másodlagos, vagy természetalapú hasznosításáról telken belül kell gondoskodni. A gépjárműforgalommal érintett területről származó csapadékvizek előtisztítása érdekében olajfogó beépítése szükséges. A csapadékvizek összegyűjtésére szolgáló záportározó vízgazdálkodási célra is hasznosítható.

(13)13 Az intézményi, jellemzően szabadonálló jellegű terület építési övezeteinek szabályozási határértékeit a 2. melléklet 8. számú táblázat tartalmazza.

48. Intézményi, helyi lakosság alapellátását biztosító terület (Vi-3)

általános előírásai

48. § (1) A Vi-3 jelű terület az intézményterületnek a helyi lakosság alapellátást szolgáló, jellemzően szabadonálló jellegű beépítési mód szerint beépíthető területe.

(2) Az építési övezetben elhelyezhető főépület – eltérő övezeti előírás hiányában:

a) nevelési, oktatási,

b) egészségügyi,

c) szociális,

d) kulturális,

e) hitéleti,

f) igazgatási,

g) sport rendeltetést, valamint

h) városüzemeltetési feladatokhoz szükséges rendeltetést, továbbá

i) a főépület rendeltetését kiegészítő, az üzemeltető és fenntartó személyzet számára szolgáló – telkenként legfeljebb 2 db – szolgálati lakást tartalmazhat.

(3) Önálló, kiegészítő-épületként: járműtároló, a megengedett rendeltetéssel kapcsolatos tárolóépület, barkácsműhely vagy műterem helyezhető el.

(4) Új épületet elhelyezni, a telek rendezett terepszintjét kialakítani a meglévő terepszint figyelembe vételével lehet. Az új beépítésű telkek rendezett terepszintjének a szomszédos telkek rendezett terepszintjével azonos szinten kell csatlakoznia a telekhatárok mentén.

(5) A telken belül az új épületet a meglévő terepszinthez igazodva kell megvalósítani. A telkeken belül 1,0 m-nél magasabb rézsű vagy támfal nem létesíthető, kivéve a terepszint alatti építmény megközelítését szolgáló lépcső vagy rézsű támfalát.

(6) Telken belül négy, vagy annál több gépjármű elhelyezési kötelezettség esetén a megközelítésükre vagy elhelyezésükre szolgáló burkolt felület csak útszegélyes, vízzáró burkolattal létesíthető. A felület csapadékvize csak olaj- és homokfogó műtárgyon keresztül szikkasztható el, vagy kerülhet a befogadóba.

49. Intézményi, helyi lakosság alapellátását biztosító terület építési övezeteinek részletes előírásai

49. § (1) A Vi-3/XIX/1 jelű építési övezet előírásai:

a) Az építési övezet az igazgatási, egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális funkciók jellemzően szabadonálló beépítésű épületeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A Vi-3/XIX/2 jelű építési övezet előírásai:

a) Az építési övezet az igazgatási, egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális és hitéleti funkciók, továbbá a lakóterületek ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltatási-, vendéglátási funkciók jellemzően szabadonálló beépítésű épületeinek elhelyezésére szolgál.

b) Az építési övezetben lakás is elhelyezhető, de lakás csak más fő rendeltetésű épületek emeleti szintjein alakítható ki.

c) Az építési övezetben nem helyezhető el üzemanyagtöltő, parkolóház és 2000 m2-t meghaladó kereskedelmi célú bruttó szintterületű épület.

d) A meglévő földszintes kereskedelmi és szolgáltató lepény-épületek horizontálisan csak a ráépítéshez szükségessé váló külső közlekedőterületek helyigényével bővíthetők.

(3) A Vi-3/XIX/3 jelű építési övezet előírásai:

a) Az építési övezet az igazgatási, egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális és hitéleti funkciók, továbbá a lakóterületek ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltatási-, vendéglátási funkciók jellemzően szabadonálló beépítésű épületeinek elhelyezésére szolgál.

b) Az építési övezetben lakás is elhelyezhető, de lakás csak más fő rendeltetésű épületek emeleti szintjein alakítható ki.

c) Az építési övezetben nem helyezhető el üzemanyagtöltő, parkolóház és 2000 m2-t meghaladó kereskedelmi célú bruttó szintterületű épület.

d) A meglévő földszintes kereskedelmi és szolgáltató lepény-épületek horizontálisan csak a ráépítéshez szükségessé váló külső közlekedőterületek helyigényével bővíthetők.

e) Az építési övezet Zrínyi utca menti területén elhelyezhető főépület a földszinten is tartalmazhat lakó rendeltetést.

(4)14 Az intézményi, helyi lakosság alapellátását biztosító terület építési övezetinek szabályozási határértékeit a 2. melléklet 9. számú táblázat tartalmazza.

VIII. Fejezet

Gazdasági területek építési övezetei

50. Gazdasági, jellemzően kereskedelmi szolgáltató terület (Gksz-1) általános előírásai

50. § (1) Gazdasági, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató (Gksz-1) területen elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló, védőtávolságot nem igénylő gazdasági tevékenységi célú épületek és az azokat kiegészítő rendeltetésű épületek helyezhetők el. A területen elhelyezhető egyéb rendeltetésű épületeket a részletes építési övezeti előírások tartalmazzák. Önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül – eltérő építési övezeti előírás hiányában – 3000 m2-nél nagyobb telken a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható, telkenként legfeljebb 1 db, valamint elhelyezhető munkásszálló.

(2) Ahol a gazdasági terület lakóterülettel határos vagy attól csak kiszolgáló út választja el, ott a gazdasági területen létesíthető üzemi funkció gazdasági bejárata vagy telephely teherforgalmú kapuja a lakóterület felől csak akkor nyitható, ha az ingatlan más közterületi kapcsolattal nem rendelkezik.

(3) Gazdasági területen, telken belül négy, vagy annál több gépjármű elhelyezési kötelezettség esetén a megközelítésükre vagy elhelyezésükre szolgáló burkolt felület csak útszegélyes, vízzáró burkolattal létesíthető. A felület csapadékvize csak olaj- és homokfogó műtárgyon keresztül szikkasztható el, vagy kerülhet a befogadóba.

(4) A gazdasági területek építési övezeteiben - az építési övezetre vonatkozó eltérő előírás hiányában – az alábbi melléképítmények helyezhetők el.

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) hulladéktartály-tároló,

c) kerti építmény,

d) siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló,

e) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.

51. Gazdasági, jellemzően kereskedelmi szolgáltató terület építési övezeteinek részletes előírásai

51. § (1) Gksz-1/XIX/1 jelű építési övezet előírásai:

a) Az építési övezet a munkahelyi területek elsődlegesen védőtávolságot nem igénylő üzemi tevékenységek, kisipari szolgáltatások, továbbá ezeket kiegészítő, ill. kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató, ellátó építmények és egyéb intézmények építményeinek elhelyezésére szolgál.

b) Az építési övezet Leiningen utca menti lakóterülettel határos részén az előkert, az oldalkert és a hátsókert mérete egyaránt 10 m.

(2) Az Gksz-1/XIX/2 jelű építési övezet előírásai:

a) Az építési övezet a munkahelyi területek elsődlegesen védőtávolságot nem igénylő üzemi tevékenységek, kisipari szolgáltatások, raktáráruházak, továbbá ezeket kiegészítő, ill. kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató, ellátó építmények és egyéb intézmények építményeinek elhelyezésére szolgál.

b)15 Az előkert mérete: 5,0 m, az oldalkert mérete: 6,0 m. a hátsókert mérete: 10,0 m, kivéve a szabályozási terven jelölt „Javasolt magánút” menti ingatlanokon, ahol a magánúttól mérve az előkert mérete 2,0 m.

c)16 Legalább 12 m széles magánút közhasználat céljára megnyitandó területként kialakítható.

(3) A Gksz-1/XIX/3 jelű építési övezet előírásai:

a) Az építési övezet a gazdasági területek azon része, amely a laza beépítést és nagyobb szabad felületet igénylő funkciók elhelyezésére szolgál és ahol a telektömb egyes ingatlanainak beépítése általában egyedileg, egymástól függetlenül történik.

b) Az építési övezetben lakóépület nem, lakás csak épületen belül abban az esetben alakítható ki, ha a tervezett funkcióhoz kapcsolódóan a működtetés, vagyonvédelem szempontjait figyelembe véve a helyben lakás biztosítása indokolt.

c) A területen csak olyan intézmény helyezhető el, amely az I. rendű főutat képező M-5 autópálya bevezető szakasza és a Nagykőrösi út, valamint csomópontjuk által keletkező környezeti terhelést elviselik és ezen utak forgalomkorlátozásához nem vezetnek

d) A területen lévő autós tanpálya és tanműhely továbbra is fenntartható és az általános előírások szerint fejleszthető, ha a fejlesztésből a környező lakóterületre nagyobb környezeti terhelés nem következik.

e) Az előkert legkisebb mérete 5,00 m; az oldalkert: 7,50 m, a hátsókert legkisebb mérete: 15,0 m, a Nádasdy és Garázs utcák felöl kialakítandó véderdő terület felé: 5,00 m.

f) Az építési övezetben az alábbiak szerint telepíthetők a funkciók: Az új közterület, és a Nádasdy és Garázs utca menti véderdő terület közötti teleksávon a meglévő autós közlekedés tanpályái és az azt kiegészítő szolgáltató és iroda épületek funkció megtarthatók, és az övezetnek megfelelően bővíthetők.

g) Az új közterület, és a Nádasdy és Garázs utca menti véderdő terület közötti teleksávon a meglévő autós közlekedés tanpályái részére az új közterület felöl a telekalakítással egyidőben új közút csatlakozás létesítése kötelező, ezzel egyidőben a meglévő közútcsatlakozásokat meg kell szüntetni.

h) A Garázs utca északi oldalán lévő lakóterület védelme érdekében a Garázs utca menti véderdő területén az üzemanyagtöltő állomás és Nagykőrösi út forgalma környezeti terhelésének csökkentése érdekében zajvédő falat kell építeni.

i) Az építési övezet Hofherr Albert utcától keletre eső részén önálló, közforgalom előtt megnyitott parkolóház és önálló, közforgalom előtt megnyitott üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.

j) Az építési helyek Hofherr Albert utca keleti oldalán 15,00 m mély sávjában a kötelező legkisebb építménymagasság 7,50 m.

k) A Hofherr Albert u., Katona József. utca sportpálya és az irányadó telekhatár által határolt új nagyméretű ingatlanon két közúti csatlakozás létesíthető a Hofherr Albert utca felöl úgy, hogy a csatlakozási tengelyek között legalább 50 m-nek kell lennie.

l) A Katona József utcára merőleges telekhatár mentén, a kötelező zöldfelületként kialakítandó területen gyeprácsos felületű személygépkocsi parkolóhely a szomszédos KAC sportpálya területéhez csatolás esetén kialakítható, épület nem helyezhető el.

(4) Gksz-1/XIX/4 jelű építési övezet előírásai:

a) Az építési övezet a munkahelyi területnek elsősorban védőtávolságot nem igénylő üzemi tevékenységek, raktározás és telephelyek céljára kijelölt része.

b) Az építés övezetben létesíthető üzemi területek gazdasági bejárata, ill. raktárak, telephelyek teherforgalmú kapuja a lakóterület felől csak akkor nyitható, ha más közterületi kapcsolattal nem rendelkezik.

c) Ahol az építési övezet közvetlenül határos lakóövezettel, vagy attól csak kiszolgáló út választja el, ott 30 m-es sávban termelő tevékenység és szabadtéri tárolás, rakodás céljára terület nem használható, építmény nem létesíthető.

(5) Gksz-1/XIX/5 jelű építési övezet előírásai:

a) Az építési övezet Hofherr Albert utcától keletre eső részén önálló, közforgalom előtt megnyitott parkolóház és önálló, közforgalom előtt megnyitott üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.

b) Az építési övezetben a használtcikk-, és –autó piac épületei, és az azokat kiegészítő szolgáltató, vendéglátó és irodai épületek helyezhetők el.

c) Az építési helyek Nagykőrösi út felöli 25,00 m mély sávjában a kötelező legkisebb építménymagasság 7,50 m.

d) Az építési helyek Hofherr Albert utca felöli 15,00 m mély sávjában a kötelező legkisebb építménymagasság 7,50 m.

e) Az Autópiac területén pavilon épület és hozzátartozó, legfeljebb 20 gépkocsi tárolására szolgáló terület fölé ideiglenes lefedés az építési helyen belül, legalább 4,50 m építménymagassági értékkel helyezhető el.

f) A használtcikk-, és –autó piac részére kialakítandó ingatlanra a Nagykőrösi útról legfeljebb öt közúti csatlakozás kialakítható úgy, hogy a csatlakozási tengelyek között legalább 150 m-nek kell lennie és a nagyíves mozgások a közlekedési szakhatóság előírása szerint korlátozhatók.

(6)17 A gazdasági, jellemzően kereskedelmi szolgáltató terület építési övezeteinek szabályozási határértékeit a 2. melléklet 10. számú táblázat tartalmazza.

IX. Fejezet

Különleges területek építési övezetei

52. Bevásárlóközpont területe (K-Ker/XIX/1) építési övezet előírásai

52. § (1) Az építési övezet a városias jellemzően zártsorú beépítésű különleges bevásárlóközponti terület azon része, ahol az érintett tömb főutak felőli telkeinek beépítésénél elsődleges követelmény a zártsorú, városias térfal biztosítása.

(2) Az építési övezetben üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.

(3) Az Üllői út, a Mátyás király utca és az Ady Endre út felöl kerítés nem létesíthető.

(4)18 A bevásárlóközpont terület építési övezetének szabályozási határértékeit a 2. melléklet 11. számú táblázat tartalmazza.

53. Nagykiterjedésű sportolási célú terület (K-Sp/XIX/1) építési övezet előírásai

53. § (1) Az építési övezet a városi jelentőségű kiemelt sportterületek azon része, amely labdarúgó stadion és létesítményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben a telkek nem oszthatók.

(3) A sportlétesítményeken és azok kiszolgáló létesítményein kívül egyéb rendeltetés csak a beépíthetőség legfeljebb 10%-át teheti ki.

(4) Az elő-, oldal- és hátsókert mérete 0 méter.

(5) A vasúti területet keresztező, a stadion megközelítését biztosító „Különszintű gyalogos kapcsolat” helye a szabályozási terven jelölthöz képest mindkét irányban 50-50 méteren belül eltolható.

(6) A Puskás Ferenc utcában épülő új Bozsik stadion épülete előtti telekterületen kerítés nem létesíthető, kivéve a stadion épületének hossztengelyétől délre.

(7) A 6292-es és a 6290-es számú 10/0,4 kV-os transzformátorok térszín alatti kialakításúak lehetnek a Puskás Ferenc utca területén. Az építési övezet területén a stadion hossztengelyétől északnyugatra – a terület tulajdonosával és kezelőjével egyeztetett módon – süllyesztve is elhelyezhető. Az építési övezet területén a stadion hossztengelyétől keletre eső területen térszín alatt, vagy csak más épület integráns részeként helyezhető el.

(8) A transzformátorokat a nap 24 órájában közterületről megközelíthető módon kell elhelyezni

(9)19 A nagykiterjedésű sportolási célú terület építési övezetének szabályozási határértékeit a 2. melléklet 12. számú táblázat tartalmazza.

54.20 Nagykiterjedésű rekreációs és szabadidős terület (K-Rek) építési övezeteinek általános előírásai

54. §21 (1) Az építési övezetben csak a sporttevékenységet és rekreációt szolgáló építmények és az azokat kiegészítő szolgáltató, vendéglátó épületek helyezhetők el.

(2) Az építési övezetben lakóépület és önálló parkolóház nem létesíthető.

(3) Sportterület ideiglenes – időjárás elleni – védelmét szolgáló lefedése csak évente legfeljebb 6 hónapra létesíthető a június 1-től szeptember 30-ig tartó időszak kivételével.

(4) A nagykiterjedésű rekreációs és szabadidős terület építési övezeteinek szabályozási határértékeit a 2. melléklet 13. számú táblázat tartalmazza.

54/A.22 Nagykiterjedésű rekreációs és szabadidős terület (K-Rek) építési övezeteinek részletes előírásai

54/A. § (1) K-Rek/XIX/1 jelű építési övezet előírásai: az építési övezet Katona József utcával határos részén új építési telek nem alakítható ki.

(2) K-Rek/XIX/2 jelű építési övezet előírásai:

a) Az építési övezetnek a 169145/1 hrsz.-ú ingatlan felé eső határa mellett az ahhoz legközelebb eső sportpályák megvilágítással nem rendelkezhetnek.

b) A 169171/1 hrsz.-ú ingatlanon létesítendő edzőcsarnok épületének északi és keleti oldalára nem helyezhetők el olyan műszaki berendezések, amelyek hanghatása a szomszédos lakóterületre zajterhelést okoznak.

55. Közlekedéshez kapcsolódó épületek elhelyezésére szolgáló (K-Közl) terület építési övezeteinek általános előírásai

55. § (1) Az építési övezet területén a közlekedést kiszolgáló építmények, parkolóházak és a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kereskedelmi és szolgáltató építmények helyezhetők el.

(2) Az előkertben a gépjárművek ki- behajtásával kapcsolatos funkciók részére portaépület elhelyezhető.

56. Közlekedéshez kapcsolódó épületek elhelyezésére szolgáló építési övezet részletes előírásai

56. § (1) K-Közl/XIX/1 jelű építési övezet előírásai:

a) Az övezet a közlekedési területek azon része, amely a vasúti létesítmények elhelyezésére szolgál.

b) Az övezet területén

ba) üzemanyagtöltő, autómosó,

bb) szolgálati lakó- és szállásépületek nem helyezhetők el.

c) Kiskereskedelmi funkciót is tartalmazó épület elhelyezése esetén a kiskereskedelmi egység bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 500 m2-t.

(2) K-Közl/XIX/2 jelű építési övezet előírásai: Az építési övezetben a közlekedést kiszolgáló építmények, elsődlegesen parkolóházak, parkolók és azokat kiszolgáló egyéb rendeltetések helyezhetők el.

(3) K-Közl/XIX/3 jelű építési övezet elsődlegesen a közösségi közlekedési rendszer jelentős mértékü beépítettséget eredményező pályaudvarainak és végállomásainak, továbbá az eszközváltással kapcsolatos parkolást biztosító műtárgyainak (mélygarázsok, parkolóházak), valamint a közösségi közlekedési hálózatok járműparkja tárolásának, üzemi felkészítésének, karbantartását szolgáló járműtároló telephelyeinek, s mindezek működtetéséhez szükséges közlekedési infrastruktúra elemek elhelyezésére szolgál

a) a 2,0 szmá értéket csak a közlekedéshez, közösségí közlekedéshez kapcsolódó, valamint az azt kiszolgáló rendeltetések elhelyezésére kell felhasználni,

b) az 2,0 szmá értéket meghaladó, az a) ponthoz közvetlenül nem kapcsolódó rendeltetés csak az a) pont szerinti terület megvalósulását követően, vagy azzal egyidejűleg létesíthető.

c) Az építési övezetben a közlekedési alaprendeltetésen kívül – legfeljebb a 2,0 szmá érték feletti szintterületi mutatónak megfelelő szintterülettel elhelyezhető:

aa) olyan intézmény, melyet a közlekedési alaprendeltetés nem zavar,

ab) telkenként legfeljebb 20000 m2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi funkció,

ac) szolgáltatás, vendéglátási-,

ad) kulturális és szórakoztató-,

ae) sport-és rekreációs-,

af) szállásférőhely-szolgáltató-

ag) iroda

rendeltetés.

d) A szükséges gépkocsi parkolók mélygarázsban, vagy épületen belül helyezhetők el.

e) Az övezetben előírt zöldfelület 5%-át terepszinten kell kialakítani, további 15%-a legalább 50 cm földvastagságú tetőkertként is kialakítható.

f) Az övezet területén kereskedelmi rendeltetés, ideiglenes elárusítóhely csak a meglévő épületen belül helyezhető el, tilos elhelyezni buszvégállomás és metróállomás közlekedő területén, valamint az árkádok alatt. Kivételt képez ez alól az idényjellegű vásár.

g) Az autóbusz-végállomás és a Ferihegyi repülőtérre vezető út között forgalombiztonsági és zajvédő falat kell létesíteni.

h) A szabályozási tervlapon jelölt gyalogos irányra a közhasználat legfeljebb a metró üzemidején kívüli időszakra korlátozható.

i) A Vak Bottyán utca felöli épülethomlokzat földszinti hosszának 30%-án közforgalmú helyiségeket kell kialakítani.

(4) K-Közl/XIX/4 jelű építési övezet előírásai:

a) Az építési övezet autóbusz járműtelep elhelyezését szolgálja, ahol a közlekedési tevékenységgel összefüggő építmények szabadonálló beépítéssel helyezhetők el.

b) Az építési övezetben a telkek nem oszthatók.

c) Az építési övezetben elhelyezhető főépület a főváros autóbusz-közlekedésének járműtelepe céljára szolgáló rendeltetést tartalmazhat.

(5)23 A közlekedéshez kapcsolódó épületek elhelyezésére szolgáló terület építési övezetének szabályozási határértékeit a 2. melléklet 14. számú táblázat tartalmazza.

57. Temető (K-T) építési övezet előírásai

57. § (1) A K-T/XIX/1 jelű építési övezet előírásai:

a) Az építési övezet az Ó-temető (vagy Öreg-Temető) területére vonatkozik, ahol a kialakult hagyományos temetőszerkezet megőrzendő.

b) A temető újra megnyitása esetén a lakótelkek be nem épített telekhatárán 2 m magas kerítés, a Nagykőrösi út mentén zajvédő kerítés létesítendő.

(2) A K-T/XIX/2 jelű építési övezetben a telkek nem oszthatók.

(3)24 A temető építési övezetének szabályozási határértékeit a 2. melléklet 15. számú táblázat tartalmazza.

HARMADIK RÉSZ

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEINEK ELŐÍRÁSAI

X. Fejezet

Közlekedési területek

58. Közutak területe (KÖu, Kt)

58. § (1) KÖu-2 jelű övezet előírásai:

a) Az övezet az I. rendű országos főútvonalak, ezek szerviz útjainak, csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

b) Az övezet területén a terület fenntartásához szükséges építmény helyezhető el.

c) Az övezet területén szervizút nélküli közterületi parkoló nem alakítható ki.

d) Az övezet területén az eseti forgalomkorlátozások kivételével nem szüntethető meg a közúti gépjárműforgalom.

(2) KÖu-3 jelű övezet előírásai:

a) Az övezet a II. rendű országos főútvonalak, ezek szerviz útjainak, csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

b) Az övezet területén a terület fenntartásához szükséges építmény helyezhető el.

c) Az övezet területén szervizút nélküli közterületi parkoló csak az úttengellyel párhuzamosan alakítható ki.

d) Az övezet területén új autóbusz megállóhely csak autóbuszöbölben létesíthető.

e) Az övezet területén az eseti forgalomkorlátozások kivételével nem szüntethető meg a közúti gépjárműforgalom.

(3) KÖu-4 jelű övezet előírásai:

a) Az övezet a kerületi jelentőségű gyűjtőutak, csomópontjainak, műtárgyainak, továbbá közúti-vasúti (villamos) pályák, parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, mindezek csapadékvíz elvető rendszereinek, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

b) Az övezet területén épület nem helyezhető el.

c) Az övezet a közlekedési célú közterületek nyomvonal jellegű jelentős közlekedési építmények (településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutak) elhelyezésére szolgáló területe.

d) Az övezet területén szervizút nélküli közterületi parkoló csak az úttengellyel párhuzamosan alakítható ki.

(4) Kt-01 jelű övezet előírásai:

a) Az övezet a kerületi jelentőségű gyűjtőút kategóriába tartozó utak csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közlekedési, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

b) Az övezetben épület nem helyezhető el.

(5) Kt-02 jelű övezet előírásai:

a) Az övezet a kerületi jelentőségű gyűjtóút kategóriába nem tartozó kiszolgáló (lakó) utak csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közlekedési, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

b) Az övezetben épület nem helyezhető el.

(6) Kt-03 jelű övezet előírásai: Az övezet a felszín feletti távhővezetékek és elektromos alállomás területe

(7) Kt-Gy jelű övezet előírásai:

a) Az övezet területe az önálló gyalogos és kerékpáros infrastruktúra elemek elhelyezésére, ezek műtárgyainak, és az azt kiszolgáló építmények, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint zöldfelületi, közmű és hírközlési építmények, elhelyezésére szolgál.

b) Az övezetben épület nem helyezhető el.

59. Kötöttpályás közlekedési terület (KÖk)

59. § KÖk jelű övezet előírásai:

a) Az övezet a közlekedési célú területek vasúti létesítmények elhelyezésére szolgáló területe.

b) A vasúti pálya szélső vágányától számított 50-50 méteren belül építmény csak a vonatkozó feltételek szerint helyezhető el.

XI. Fejezet

Zöldterületek

60. Zöldterületek övezeteinek általános előírásai

60. § (1) A zöldterületbe tartoznak a település állandóan növényzettel fedett közhasználatú közterületei.

(2) A közigazgatási területen található zöldterületek méretük, funkciójuk és építmények elhelyezése szempontjából az alábbi övezetekbe soroltak:

a) Zkp-2 jelű Városrészek többfunkciós közparkjainak övezete,

b) Zkp-3 jelű reprezentatív városi terek övezete,

c) Zkp-4 jelű közkertek, játszókertek övezete,

d) Zkp-5 jelű kertvárosi többfunkciós közkertek övezete.

(3) Az övezetek területén lévő értékes faállomány megtartandó.

(4) A zöldterületek övezeteiben kerítés kizárólag a játszókert, fitneszpark, sportpálya, kutyafuttató lehatárolására létesíthető. A sportpályák védőkerítésének kivételével legfeljebb 1,6 m magas kerítés létesíthető.

61. Zöldterületi övezetek részletes előírásai

61. § (1) A Zkp-2/XIX jelű közpark övezet a jellemzően intenzívebb kiépítettséggel és használattal rendelkező városi közparkok területe, melyek egyszerre több funkció, pihenés, testedzés, játszótéri és rekreációs tevékenységek elhelyezésre szolgálnak.

(2) A Zkp-3/XIX jelű övezet a kerület nagy gyalogosforgalmú kisebb kiterjedésű városi terek övezete, amelybe elsősorban a pihenést, díszkert funkciót szolgáló reprezentatív, nagyobb burkolt felülettel rendelkező közterületi zöldfelületek tartoznak.

(3) A Zkp-4/XIX jelű övezet a kerület kisebb kiterjedésű közkertjeinek övezete, amelybe elsősorban jellemzően egy meghatározott rendeltetést, játszótereket, sportpályákat, tartalmazó közterületi zöldfelületek tartoznak.

(4) A Zkp-5/XIX jelű közkert övezetbe a kerület magasabb zöldfelületi aránnyal bíró több rendeltetést, dísz-és pihenőkerti, játszótéri funkciót, sport és rekreációs tevékenységet is szolgáló közhasználatú közterületi zöldfelületek tartoznak.

(5) A Zkp-2/XIX jelű közpark övezetben elhelyezhetők:

a) a dísz és pihenőkert funkcióhoz kapcsolódó és reprezentációt szolgáló építmények pihenőhely, sétaút, vízarchitektúra, emlékmű, tematikus kertek,

b) rekreációhoz és közparki sporthoz kapcsolódó, testedzést szolgáló építmények játszókert, fitneszpark, sportkert, sportpálya,, futópálya, kerékpárút, tornapálya,

c) a terület fenntartásához és kiszolgálásához szükséges építmények,

d) legfeljebb 100 m2 alapterületű vendéglátó építmények.

(6) A Zkp-3/XIX jelű közkerti övezetben elhelyezhetők:

a) a pihenőkert funkcióhoz kapcsolódó építmények, pihenőhely, sétaút,

b) a díszkert funkcióhoz kapcsolódó építmények, emlékművek, emlékhelyek, szobrok, kegyeleti és szakrális építmények, vízarchitektúrák,

c) korosztályos (kisgyermekek) játszótere.

(7) A Zkp-4/XIX, és Zkp-5/XIX jelű közkert övezeteiben elhelyezhetők:

a) rekreációhoz, kapcsolódó és a testedzést szolgáló építmények, játszótér, sportkert sportpálya, fitneszpark,

b) a dísz és pihenőkert funkciót szolgáló építmények, pihenőhely, sétaút, vízarchitektúra, emlékmű,

c) a terület fenntartásához és kiszolgálásához szükséges építmények

(8)25 Az övezetekben a telekalakítási és szabályozási határértékeket a 2. melléklet 16. számú táblázat tartalmazza.

XII. Fejezet

Erdőterületek

62. Erdőterületek övezeteinek általános előírásai

62. § (1) A tervezési területen található erdőterületek funkciójuk és építmények elhelyezése szempontjából az alábbi övezetekbe soroltak:

a) Ev-1/XIX jelű védelmi erdő övezet,

b)26 Ev-2/XIX jelű védelmi erdő övezet,

c)27 Ek-1/XIX jelű közjóléti erdő övezet,

d)28 Ev-Ve-1/XIX jelű védelmi erdő övezet,

e)29 Ev-Ve-2/XIX jelű védelmi erdő övezet.

(2) Az erdőterületeken – természet- és vadvédelmi okokból – legfeljebb 1,8 méter magas kerítés (vadháló) építhető.

63. Védelmi rendeltetésű erdőterületek (Ev) övezeteinek egyedi előírásai

63. §30 (1) Az Ev-1/XIX és Ev-Ve-1/XIX jelű övezetbe a kerület parkerdei fejlesztéssel érintett, részben környezetvédelmi célokat is szolgáló erdői tartoznak.

(2) Az Ev-2/XIX és Ev-Ve-2/XIX jelű övezetbe a kerület kizárólag környezetvédelmi célokat szolgáló, funkcionáló véderdői tartoznak.

(3) Az Ev-1/XIX, Ev-Ve-1/XIX, Ev-2/XIX és Ev-Ve-2/XIX jelű övezetekben amennyiben az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák elhelyezhetőek:

a) az erdő védelmi rendeltetését szolgáló, azzal összeegyeztethető, épületnek nem minősülő erdészeti létesítmények,

b) nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik,

c) kutatást, ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak.

(4) Az Ev-1/XIX és Ev-Ve-1/XIX jelű övezetben elhelyezhetők továbbá az alábbi nem épület jellegű rekreációs rendeltetésű építmények:

a) sétaút, tanösvény, pihenőhely, esőbeálló,

b) szabadidő eltöltést, pihenést, testedzést szolgáló nem épület jellegű építmények, (játszóhely, sportpályák, erdei tornapálya, akadálypálya, kötélpálya).

(5) Az övezetekben a telekalakítási és szabályozási határértékeket a 2. melléklet 17. számú táblázat tartalmazza.

64. Közjóléti rendeltetésű erdőterületek (Ek) övezeteinek egyedi előírásai.

64. § (1) Az Ek-1/XIX jelű övezetben az erdő rendeltetésének megfelelő, közjóléti célú építmények helyezhetők el:

a) turisztika építményei, (sétaút, tanösvény, pihenőhely, esőbeálló),

b) szabadidő-eltöltést, pihenést, testedzést szolgáló nem épület jellegű építmények, (játszóhely, sportpályák, erdei tornapálya, akadálypálya, kötélpálya).

(2)31 Az övezetekben a telekalakítási és szabályozási határértékeket a 2. melléklet 17. számú táblázat tartalmazza.

XIII. Fejezet

Vízgazdálkodási területek

65. Vízgazdálkodási területek előírásai

65. § (1) Vf-1 jelű övezetbe tartozik a Gyáli-patak VI. ágának medre és parti sávja.

(2) Vf-1 jelű övezetbe a természeti értékek védelme mellett elhelyezhetőek

a) vízgazdálkodással összefüggő műtárgyak, külön jogszabályokban rögzítetteknek megfelelően vízgazdálkodási és vízkár-elhárítási létesítmények,

b) nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik (sétaút, futópálya),

(3) A Vf-1 jelű övezetekben egyéb építmény nem helyezhető el, a területet lekeríteni nem lehet.

NEGYEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

66. § (1) E rendelet 2020. január 1. napján lép hatályba.

(2)32

(3)33

3. melléklet

A VT jelű építési övezetekre és a Metro kijáratoktól 500 m sugarú körön belül a gépjármű várakozóhely létesítési kötelezettségtől való eltérés határértékei és a közterületi engedmény mértéke.

Ssz.

Funkció

VT zóna és Metro kijáratoktól 500 m sugarú körön belül

A %

B %

1.

Lakás, üdülő egység

0

50

2.

Kereskedelem (1000 m2 bruttó szintterületig)

-50

100

3.

Kereskedelem (1000 m2 bruttó szintterület felett)

-50

0

4.

Szálláshely – szolgáltatás

-50

50

5.

Vendéglátás

-50

100

6.

Alsó- és középfokú nevelés

-50

100

7.

Felsőfokú oktatás

-50

50

8.

Egyéb közösségi szórakoztatás

-50

0

9.

Egyéb művelődés

-50

50

10.

Sportlétesítmény, strand

-50

50

11.

Igazgatás, ellátás, szolgáltatás, nem fekvőbeteg-ellátás

-50

25

12.

Fekvőbeteg-ellátó gyógykezelés

-50

-50

13.

Ipar

-

-

14.

Raktározás

0

0

15.

Közforgalmú személyközlekedés

-50

0

16.

Egyéb

-50

0

17.

Jelentős zöldfelületet igénylő közösségi létesítmény, park

-50

100

A: Kerületi rendeletben az OTÉK alapján számított gépjármű várakozóhely (parkoló) létesítési kötelezettségtől való %-os eltérés határértékei.
B: A közterületi engedmény kerületi rendelet alapján biztosítható maximális mértéke.

4. melléklet

A gépjármű várakozóhely létesítési kötelezettségtől való eltérés határértékei és a közterületi engedmény mértéke a 3. mellékletbe nem tartozó területeken

Ssz.

Funkció

Elővárosi zóna

A %

B %

1.

Lakás, üdülő egység

0

0

2.

Kereskedelem (1000 m2 bruttó szintterületig)

-20

20

3.

Kereskedelem (1000 m2 bruttó szintterület felett)

0

0

4.

Szálláshely – szolgáltatás

0

0

5.

Alsó- és középfokú nevelés

-50

100

6.

Felsőfokú oktatás

-20

20

7.

Egyéb közösségi szórakoztatás

-20

0

8.

Egyéb művelődés

-50

50

9.

Sportlétesítmény, strand

-20

20

10.

Igazgatás, ellátás, szolgáltatás, nem fekvőbeteg-ellátás

-50

25

11.

Fekvőbeteg-ellátó gyógykezelés

-50

50

12.

Ipar

-

-

13.

Raktározás

0

0

14.

Közforgalmú személyközlekedés

0

0

15.

Egyéb

0

0

16.

Jelentős zöldfelületet igénylő közösségi létesítmény, park

0

0

A: Kerületi rendeletben az OTÉK alapján számított gépjármű várakozóhely (parkoló) létesítési kötelezettségtől való %-os eltérés határértékei.
B: A közterületi engedmény kerületi rendelet alapján biztosítható maximális mértéke.

5. melléklet

Magyarázó ábrák

1. számú ábra - Az épületek kialakítása ikresen csatlakozó beépítési mód esetén

null

2. számú ábra - Az épület kialakítása saroktelken, zártsorú beépítési mód esetén

3. számú ábra - Pavilon elhelyezése

null

1. függelék

Elővásárlási jog bejegyzésére javasolt telkek felsorolása
Településrendezési cél:
A hosszútávú rendezett településfejlődés érdekében a lakosság átlagos életviteléhez szükséges, intézményes formában működő egészségügyi, sport és közigazgatási célokat szolgáló, jellemzően önkormányzati kötelezettséggel járó alapintézmények (Egészségügyi Intézet, KAC pálya, PMH telephely) számára történő helybiztosítás.
Hrsz.:
161964
161969
162051
162052
162053
166906/91
166906/92
166429
164602
164178
164179

2. függelék36

1

A 16. § (7) bekezdését a Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

2

A 27. § (9) bekezdését a Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

3

A 33. § (14a) bekezdését a Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének 33/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdése iktatta be.

4

A 33. § (15) bekezdése a Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének 33/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

5

A 35. § (3) bekezdése a Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének 33/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

6

A 37. § (6) bekezdése a Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének 33/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

7

A 39. § (3) bekezdése a Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének 33/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

8

A 41. § (5) bekezdése a Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének 33/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.

9

A 43. § (3) bekezdése a Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének 33/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.

10

A 45. § (3) bekezdése a Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének 33/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.

11

A 47. § (10) bekezdését a Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 5. §-a hatályon kívül helyezte.

12

A 47. § (12a) bekezdését a Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.

13

A 47. § (13) bekezdése a Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének 33/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.

14

A 49. § (4) bekezdése a Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének 33/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.

15

Az 51. § (2) bekezdés b) pontja a Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének 33/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

16

Az 51. § (2) bekezdés c) pontja a Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének 33/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

17

Az 51. § (6) bekezdése a Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének 33/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

18

Az 52. § (4) bekezdése a Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének 33/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.

19

Az 53. § (9) bekezdése a Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének 33/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.

20

Az 54. alcím címe a Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének 33/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg.

21

Az 54. § a Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének 33/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.

22

Az 54/A. alcímet (54/A. §) a Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének 33/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 15. §-a iktatta be.

23

Az 56. § (5) bekezdése a Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének 33/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 16. §-ával megállapított szöveg.

24

Az 57. § (3) bekezdése a Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének 33/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 17. §-ával megállapított szöveg.

25

A 61. § (8) bekezdése a Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének 33/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 18. §-ával megállapított szöveg.

26

A 62. § (1) bekezdés b) pontja a Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének 33/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

27

A 62. § (1) bekezdés c) pontja a Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének 33/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

28

A 62. § (1) bekezdés d) pontját a Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének 33/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 19. § (2) bekezdése iktatta be.

29

A 62. § (1) bekezdés e) pontját a Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének 33/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 19. § (2) bekezdése iktatta be.

30

A 63. § a Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének 33/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 20. §-ával megállapított szöveg.

31

A 64. § (2) bekezdése a Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének 33/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 21. §-ával megállapított szöveg.

32

Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján, hatálytalan 2020. január 2. napjától.

33

Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján, hatálytalan 2020. január 2. napjától.

34

Az 1. melléklet a Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének 33/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 22. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

35

A 2. melléklet a Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének 33/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 22. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

36

Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján, hatálytalan 2020. január 2. napjától.