1. § Jelen – Kispest Kerületi Építési Szabályzatáról szóló – rendelet (a továbbiakban: KÉSZ) hatálya Budapest Főváros XIX. kerület közigazgatási területének Vak-Bottyán utca – Derkovits Gyula utca – Wesselényi utca – Móricz Zsigmond utca – Simonyi Zsigmond utca – Kisfaludy utca – Ady Endre út páratlan oldalának telekvégei (37-49) – Hunyadi utca – Üllői út – Mátyás király utca – Ady Endre út – Rákóczi utca páratlan oldala – Nagykőrösi út – Méta utca – Kolozsvár utca – kerülethatár – Ferihegyi repülőtérre vezető út által határolt területére terjed ki. (a továbbiakban: Szabályozási terület).

2. § (1) A KÉSZ az alábbi mellékletekkel és függelékkel együtt érvényes:

(2) Az 1. §-ban lehatárolt területen az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényt, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletet, valamint a Budapest fővárosi rendezési szabályzatáról szóló rendelet és a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet előírásait az e rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni.

(3) A KÉSZ-ben kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani a 1. melléklet „Jelmagyarázat”, „Kötelező érvényű szabályozási elemek” alatt felsorolt szabályozási elemeket.

(4) A részletes előírásokban nem szereplő övezetekre az általános övezeti előírások vonatkoznak.

3. § Alapintézmény: a lakosság átlagos életviteléhez szükséges, intézményes formában működő oktatási, nevelési, egészségügyi és szociális, a köz- és vagyonbiztonságot szolgáló, jellemzően önkormányzati kötelezettséggel járó intézmény (pl. óvoda, általános iskola, gyermek és felnőtt háziorvosi szolgálat, legalább ügyelet, időseket ellátó intézmény, mentők, rendőrség, tűzoltóság, stb.)

4. § (1) Övezethatár mentén nem kötelező telket alakítani. Övezethatár mentén történő telekalakítás akkor is megvalósítható, ha az így kialakuló tel(k)ek területe nem éri el az adott övezetben megengedett legkisebb telekterület mértékét. A telekalakítással újonnan vegyes övezetű telek nem jöhet létre.

(2) Közterületi szabályozás végrehajtása miatt szükséges telekalakítás abban az esetben is megvalósítható, ha a szabályozással érintett visszamaradó telek területe alatta marad az adott övezetben előírt megengedett legkisebb telekterület mértékének. Az előírt mértéknél legfeljebb 20 %-kal kisebb területű visszamaradó telek építésjogi szempontból az övezeti előírásoknak megfelelőnek tekintendő.

(3) Nyúlványos telek kizárólag a tömbbelsőben kialakítandó, önálló helyrajzi számú mélygarázs vagy zöldterület létesítésére is alkalmas telek esetében kialakítható ki.

(4) Ha a telekhatár mellett teleknyúlvány van, akkor annak teljes szélessége beleszámít a visszamaradt telek oldalkert-méretébe. Ilyen esetben a teleknyúlványnak a visszamaradt telek melletti határa és a visszamaradt telken elhelyezett épület között 1,5 m-nél kisebb távolság nem lehet.

(5) A közmű és közlekedési infrastruktúra elemek elhelyezése céljából az övezeti előírások értékeitől eltérő önálló telek is kialakítható.

(6) Új magánutat – eltérő övezeti előírás vagy szabályozási terv eltérő jelölése hiányában - csak tömbbelső feltárására és közterületek közötti kapcsolat biztosítására lehet kialakítani a vonatkozó jogszabályok keretei között, ha a visszamaradó telekméretek az övezeti előírásoknak megfelelnek. A magánút telekterületére a legkisebb kialakítható telekterületre meghatározott övezeti előírások nem vonatkoznak.

(7) Kizárólag közforgalom céljára megnyitott magánút alakítható ki, melyet a közutakra vonatkozó szabályok szerint kell kialakítani.

(8) Beépítésre szánt területeket kiszolgáló gépjárműforgalom számára is szolgáló 30,0 méternél hosszabb zsákutca közforgalom céljára megnyitott magánúton csak akkor létesíthető, ha a végén a teherjárművek számára (hulladékszállítás, katasztrófavédelmi feladatok ellátása) a megfelelő forduló kialakításra kerül. A zsákutcaként kialakítható útszakasz legnagyobb hossza 250,0 méter lehet

(9) Közforgalom elől el nem zárt magánút kiszolgálóút, kerékpárút vagy gyalogút hálózati szerepet tölthet be és közterülethez vagy közforgalom elől el nem zárt magánúthoz kell csatlakoznia

(10) A magánút céljából kialakított és ekként nyilvántartott ingatlan nem építhető be. Magánutat megszüntetni csak akkor lehet, ha az arról kiszolgált építési telkek más módon megközelíthetővé vagy kiszolgálhatóvá válnak.

(11) A magánút felőli építési határvonal és a magánút felőli telekhatár közötti területsáv előkertnek számít, ezért az arra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

5. § (1) Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény és a vonatkozó jogszabályok keretei között – a hatásköri jegyzékben meghatározott önkormányzati feladatok ellátása, valamint az alábbi célok megvalósítása érdekében:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott településrendezési célok megvalósításához szükséges ingatlanok lehatárolását az 1. melléklet (Szabályozási Terv), helyrajzi szám szerinti felsorolását az 1. függelék tartalmazza.

6. § (1) A Szabályozási terven a „Telek zöldfelületként megtartandó, kialakítandó része” jelölésű területek legalább 80%-át növényzettel fedett zöldfelületként kell kialakítani, fenntartani, a meglévő növényállomány értékes egyedeinek megtartásával. A telekhatárok mentén kialakítandó zöldfelületeket 1 sorban telepített fasorból és összefüggő cserjesávból kell kialakítani. A fasor egyedeinek tőtávolsága legfeljebb 10 m lehet.

(2) A Szabályozási terven „Közterület és lakótelepi övezetbe sorolt terület zöldfelületként fenntartandó, kialakítandó része” –ként jelölt területen:

(3) A kötelező legkisebb zöldfelület számításánál a víz- és légáteresztő burkolat, műanyag gyeprács, gyephézagosan kialakított szilárd burkolat nem vehető figyelembe.

(4) A kötelező legkisebb zöldfelület számításánál a vízfelületek beszámíthatóak

7. § (1) Új belterületi közlekedési célú közterület kialakításánál fasor telepítéséhez az alábbiak szerint kell területet biztosítani:

(2) Újonnan kihelyezett fasorok, közterületi fák esetén, valamint közterületi zöldfelületi rekonstrukciók során minden esetben biztosítani szükséges azt a minimális termőhelyi feltételt, amely garantálja a fák teljes kifejlődését.

(3) A Szabályozási terven „Megtartandó, felújítandó védett fasor”- ként jelölt fasorok egyede megőrzendő, az inváziós jellegű fafajok kivételével.

(4) A közterületi zöldfelületek kialakításánál a adottságoknak megfelelő, környezettűrő fajokat kell alkalmazni.

(5) A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó- (parkoló) helyet fásítani kell. A parkoló felületek árnyékolását biztosító fásítást minden megkezdett 4 db várakozó- (parkoló) hely után 1 db, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, allergén pollent nem termelő lombos fa telepítésével kell megoldani, legalább 2,25 m2 szabad termőföldterület biztosításával.

8. § A Szabályozási területen az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat:

9. § (1) A termőföldön végzett beruházások esetében gondoskodni kell a humuszos termőréteg megmentéséről, összegyűjtéséről és újrahasznosításról. Lehetséges mértékig helyben kell a letermelt humuszos termőréteget felhasználni.

(2) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.

(3) Tereprendezés, területfeltöltés során szennyezett talaj, hulladéknak minősülő anyag nem használható.

(4) Szabályozási terven „Mélyfekvésű terület” jelölésű területeken épület, terepszint alatti építmény csak geotechnikai jelentés alapján létesíthető.

10. § Légszennyezést okozó, helyhez kötött működő vagy új létesítménynél olyan technológiai és anyagkezelési eljárást kell alkalmazni, amelynek légszennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg az illetékes levegőtisztaság-védelmi hatóság által meghatározott határértéket.

11. § (1) Meglévő, védendő funkciójú és határérték feletti zajnak kitett területen új épület építése és meglévő épület bővítése esetén biztosítani kell az előírt belsőtéri zajterhelési határértékek teljesülését a zajtól védendő helyiség megfelelő tájolásával, vagy passzív akusztikai védelem alkalmazásával.

(2) Úthálózat felújítása során, továbbá új közlekedési elem létesítése, kiépítése esetén a zaj- és rezgésterhelés csökkentése érdekében a hatályos követelményeknek legmegfelelőbb műszaki megoldásokat vagy anyagokat kell alkalmazni.

(3) Szabályozási terven „Kötelező zajvédőfal” jelölésű területeken zajárnyékoló fal létesítendő.

12. § A hulladékok és veszélyes hulladék kezelése és veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzése a vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok előírásai szerint megengedettek.

13. § (1) Eltérő általános rendelkezés vagy eltérő övezeti előírás hiányában telkenként több főépület is elhelyezhető.

(2) A területek rendeltetésszerű zavartalan használata érdekében – a környezetet zavaró hatású tevékenység céljára területhasználat nem folytatható, ilyen célra szolgáló építmény nem helyezhető el az alábbi területfelhasználási egységek területén:

(3) Új, kereskedelmi vagy raktározási célú helyiségeket is magában foglaló építmény az övezeti előírások figyelembe vételével úgy létesíthető, ha a rakodási zaj ellen szükséges megfelelő védelem zárt és fedett rakodóudvarral vagy méretezett védőtávolság kialakításával biztosítható.

(4) Építési helyen kívül lévő épületen, épületrészen építési engedélyhez kötött építési tevékenységet, továbbá semmilyen szerkezetet érintő átalakítást, cserét végezni nem lehet Rendszeres forgalom számára helikopter-leszállóhely csak katonai, rendőrségi, katasztrófavédelmi, egészségügyi, államigazgatási funkciók kiszolgálása számára létesíthető.

14. § (1) Az egyes építési övezetekben a telkek beépítési módja az alábbi lehet:

(2) Szabadonálló beépítés:

15. § (1) Az előkert mérete, eltérő általános rendelkezés vagy eltérő építési övezeti előírás vagy szabályozási terv eltérő jelölése hiányában:

(2) Az oldalkert mérete, eltérő általános rendelkezés vagy eltérő övezeti előírás vagy szabályozási terv eltérő jelölése hiányában:

(3) A hátsókert mérete a szabályzat eltérő rendelkezése hiányában az épület hátsó kertre néző homlokzatának átlagos magasságával azonos érték, de legalább 6,0 m

16. § (1) Új épület létesítésénél az OTÉK 42. § (1)-(9) bekezdésében előírt számú parkolóhelyet kell megépíteni a telken belül, mely alól jelen rendelet alapján lehet felmentést adni.

(2) Meglévő épület szintterületének bővítése esetén – ha az érintett szinten/szinteken nem történik funkcióváltás – a telken belüli parkolóhely-építési kötelezettséget csak a bővítményre vonatkozóan kell meghatározni.

(3) Meglévő épület egészét érintő funkcióváltással járó átalakítás esetén az új rendeltetésből eredő többlet gépkocsi elhelyezéséről kell gondoskodni, a meglévők megtartása mellett.

(4) Meglévő épület egy-egy önálló rendeltetési egységet érintő funkcióváltás esetén a parkolóhely-építési kötelezettséget az érintett szintterületre vonatkozó „parkolási mérleg” számítással kell meghatározni. Telken kívül parkolóhely létesítése esetén a „parkolási mérleget” az érintett másik telekre is meg kell határozni.

(5) Építési tevékenységgel nem járó funkcióváltás esetén az új rendeltetésből eredő többlet gépkocsi elhelyezéséről kell gondoskodni, a meglévők megtartása mellett.

(6) Mélygarázsban, parkolóházban vagy térszínen elhelyezett parkolók esetén emelőgépes berendezéssel kialakított parkoló nem létesíthető, a parkoló gépkocsiknak minden esetben a parkolásra szolgáló felületen kell állnia.

(7)¹ Minden rendeltetés esetében rendszeres kerékpárforgalomra kell számítani. Új épület létesítésénél legalább az OTÉK 7. mellékletében meghatározott számú kerékpár telken belüli elhelyezését kell biztosítani.

17. § (1) Határ úti és Kőbánya-Kispest Metró kijáratoktól mért 500 m sugarú körön belüli ingatlanokra, valamint a VT jelű építési övezetekbe sorolt ingatlanokra a 3. sz. melléklet előírásai érvényesek.

(2) Ha teleknek van olyan része, amely a metró kijárattól 500 m sugarú körön belül esik, akkor az egész telekre az 3. sz. melléklet előírásai érvényesek.

(3) Kispest közigazgatási területének többi részére a 4. sz. melléklet vonatkozik.

18. § (1) Az előírt parkolóhelyek teljes mennyiségének telken belül történő biztosításától kizárólag az alábbi esetekben lehet eltekinteni az 3. mellékletben meghatározott mértékig:

(2) Új épület létesítésénél, a már meglévő épület bővítésénél, és rendeltetésének megváltoztatásánál ha

19. § Amennyiben a rendelet hatálya alá tartozó esetekben az OTÉK 42. §-a és e rendelet 18. §-a alapján meghatározásra kerülő előírt számú parkolóhely az ingatlanon belül nem, vagy csak részben építhető meg, ezt a kötelezettséget az alábbiak szerint kell teljesíteni:

20. § (1) A 19. § a) pont szerinti esetben a parkolás más telken üzemeltetett parkolóházban, illetőleg mélygarázsban is biztosítható:

(2) Az a) – c) pont szerinti feltételek betartása szerint létrejövő épület, épületbővítés esetleges rendeltetésmódosítása, bővítése csak akkor engedhető meg, ha az új rendeltetéshez szükséges parkolóhely szám kielégítése – a b) pont szerinti szerződéshez hasonlóan – továbbra is biztosítható.

(3) Az engedménnyel érintett épület bontása esetén a szerződés felbontásáról és a telekkönyvi nyilvántartásból való törlésről az ingatlan tulajdonosának gondoskodni kell. Bontás során új épület elhelyezésénél az előírt parkolást jelen rendelet alapján biztosítani kell.

21. § (1) Az M3 metróvonal Határ úti állomásának szabályozási lapon jelölt védőtávolságán belül építmények csak a vonatkozó feltételek szerint helyezhetők el.

(2) Az M3 metróvonal felszíni szakasza mellett a szélső vágány tengelyétől mért 12,0-12,0 méter széles sávon belül új épület a közösségi közlekedést kezelő szervezet hozzájárulásával létesíthető.

(3) A 100. és 142. számú vasútvonalak szélső vágányától mért 50-50 m védőtávolságon belül építmények csak a vonatkozó feltételek szerint helyezhetők el.

22. § (1) Kerítés közműterület lekerítése céljából elhelyezhető, amennyiben a közlekedésbiztonságot nem veszélyezteti.

(2) A gyalogos közlekedésre szolgáló közterületek építése, korszerűsítése során biztosítani kell az akadálymentes közlekedés követelményeit.

(3) Közterületi pavilon csak akkor létesíthető (lásd: 3. ábra), ha

(4) Telefonfülke közvetlenül az épület homlokzati fala elé – kifejezetten megengedő - övezeti előírás hiányában nem telepíthető, helyét a járda berendezési sávjában kell biztosítani, úgy, hogy a visszamaradó járdafelület legalább 1,5 m legyen. Külső falsíkra szerelt telefon és a hozzátartozó védőtető csak a homlokzathoz igazodóan létesíthető.

(5) A járdavédelemre szolgáló akadályozó oszlopsornak, egyéb szerkezetnek legalább utcaszakaszonként egységes kivitelűnek kell lennie.

(6) Az üzlethelyiségek előtti árusításhoz tartozó közterületi kitelepülés csak a vonatkozó önkormányzati rendelet alapján helyezhető el. Árusításra szolgáló tartószerkezetek csak mobilak lehetnek, melyeket az árusítás befejeztével a közterületről el kell távolítani. Nyitott zöldséges-stand főútvonalak mentén nem helyezhető el.

(7) Árusító automata – a parkoló-, jegyárusító és bankjegy-automata kivételével – közterületen nem helyezhető el, kivéve a tömegközlekedési végállomások területeit.

(8) Az időszakos árusítóhelyek egyenként legfeljebb 12 m² alapterületűek lehetnek, melyeket csak az esetenként külön meghatározott utcaszakaszokon és tereken, csoportos kialakítás esetén csak építészetileg egységes megjelenést biztosító kialakítás szerint lehet elhelyezni.

(9) A közforgalmú közlekedési utak tömegközlekedési megállóhelyein utasvárók csak egységes terv szerint és a járda szabad forgalmának akadályozása nélkül helyezhetők el.

23. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú közműhálózatok és létesítményeik, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérni csak az ágazati előírások betartásával lehet.

(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közhálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni, közművek elhelyezésénél a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre figyelemmel kell lenni.

(3) Új út építésénél, útrekonstrukciónál:

(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor:

(5) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében:

24. § Új építés, vagy használati mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha:

25. § Új közüzemű vízhálózat csak a szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető. (Kivéve: közkút, ivókút, az önkormányzat érdekkörében létesülő locsolóhálózat)

26. § (1) A felszín alatti vizek védelme érdekében a szennyvíz és a tisztított szennyvíz talajvízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése a kerület teljes területén tilos.

(2) A szennyvízelvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetés építhető.

(3) A beépítésre nem szánt országos vízminőség védelmi területen létesítendő építményekből a szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez, ha:

(4) Közműpótlóként a zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.

(5) A szennyvízátemelő műtárgy védőtávolsága:

27. § (1) Vízgazdálkodási területként lejegyzett terület közlekedési, vagy egyéb építési célú hasznosítása csak szakági felülvizsgálattal változtatható meg még akkor is, ha korábbi, vízgazdálkodási célú hasznosítás fenntartása már nem indokolt.

(2) Ha a vízgazdálkodási terület jogi, földhivatali nyilvántartási helye a valóságban elfoglalt helyétől eltér, a földhivatali helyét kell figyelembe venni.

(3) Vízfelületek karbantartásának céljára biztosítandó parti sávot a partvonaltól kell kijelölni és azt vízgazdálkodási területként kezelni. A partvonal kijelölése hiányában, annak kijelöléséig a parti sáv méretével azonos sávot a meder telek határától kell kijelölni és szabadon hagyni a mederkarbantartó számára.

(4) Új csapadékvíz elvezető hálózatot elválasztott rendszerűként kell kiépíteni. A beépítésre nem szánt területeken is legalább a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert ki kell építeni.

(5) Ha a telek beépítése, burkoltság növelése hatására az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a telekről korábban elvezetendő csapadékvíz mennyiségét, a többlet csapadékvíz visszatartására telken belül záportározót kell létesíteni. A záportározó méretét úgy kell meghatározni, hogy minden megkezdett 50 m² burkolt felület után legalább 1 m³ helyi záportározó térfogatot kell kialakítani (ha ennek növelését a felszíni vízelvezető hálózat üzemeltetője nem kéri) és a záportározó túlfolyójából a csapadékvizet csak késleltetve lehet, a felszíni vízelvezető-hálózat kezelőjének engedélyében meghatározottak szerint a közterületi felszíni vízelvezető-rendszerbe vezetni.

(6) A záportározót egyéb vízgazdálkodási célra (locsolóvíz tárolóként) hasznosítani nem lehet. Vízgazdálkodási célú víztárolóként külön tároló létesítendő.

(7) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az átereszt úgy kell kialakítani, hogy

(8) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni, ha arra a műszaki feltételek adottak, annak hiányában a telekre kell visszavezetni a vizet.

(9)² Az e §-ban foglaltaktól abban az esetben lehet eltérni, ha azokról építési övezeti, övezeti előírás másként rendelkezik.

28. § (1) Területgazdálkodás érdekében beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, a településkép védelmi rendeletében előírtak szerint építhető.

(2) Beépítésre nem szánt területen – erdőterület kivételével – egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(3) Új villamosenergia ingatlan-bekötést a kerület beépítésre szánt területén már csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

29. § (1) Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.

(2) Távhővezeték építése, rekonstrukciója csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

30. § (1) Területgazdálkodás érdekében beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, a településkép védelmi rendeletében előírtak szerint építhető.

(2) Új elektronikus hírközlési hálózatokat, beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

31. § Vezeték nélküli szolgáltatás hálózatainak és létesítményeinek elhelyezési lehetőségét a kerületi településképi arculati kézikönyv és a településkép-védelmi rendelet rögzíti.

32. § (1) Az Lke-1 jelű kertvárosias, intenzív beépítésű lakóterület egy vagy több rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 méteres beépítési magasságot jellemzően meg nem haladó, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az Lke-1 lakóterületek építési övezeteiben a főépület, eltérő építési övezeti előírás hiányában:

(3) Eltérő építési övezeti előírás hiányában 1 db főépület helyezhető el, kivéve a 600 m²-nél nagyobb telkeken, ahol 2 db főépület is elhelyezhető.

(4) Telepbejelentés-köteles és egyéb – nem telepengedély-köteles – gazdasági tevékenység céljára a kézműipari rendeltetés fogalmának keretei között terület használható és építmény létesíthető, amennyiben a telken lakórendeltetés is van.

(5) Főépület rendeltetését kiegészítő építményt létesíteni – az építési övezetre vonatkozó eltérő előírás hiányában - csak a főépülettel azonos épülettömegben lehet.

(6) Az Lke-1 lakóterületek építési övezeteiben - az építési övezetre vonatkozó eltérő előírás hiányában – az alábbi melléképítmények helyezhetők el.

(7) A hátsókert méretén belül - az építési övezetre vonatkozó eltérő előírás hiányában – épület egyáltalán nem létesíthető, a melléképítmények közül pedig kizárólag az építési övezetben elhelyezhető melléképítmények helyezhetők el.

(8) Eltérő építési övezeti előírás hiányában lábon álló kerti tető telkenként legfeljebb 1 db, legfeljebb 20 m²–es vízszintes tetővetülettel helyezhető el.

(9) Az Lke-1 lakóterületek építési övezeteiben

(10) Az építési övezet területén telkenként elhelyezhető lakások vagy önálló rendeltetési egységek száma – amennyiben az övezeti előírás másként nem rendelkezik – annyi, hogy minden lakásra vagy önálló rendeltetési egységre legalább 200 m² telekterület jusson, de legfeljebb 4 lakás vagy önálló rendeltetési egység létesíthető.

(11) Új épület építése és meglévő épület-bővítése esetén az épületek utcára merőleges mélysége nem lehet több 20 méternél. Kivételt képeznek a közintézmények.

(12) Az építési övezetek kialakult beépítésű területein meglévő épület csak az előírt építési helyen belül bővíthető. Az építési helyen kívül eső épületrész(ek)en csak átalakítás végezhető.

(13) Az építési övezetben új épület építése esetén az előírt gépjármű férőhelyek közül

(14) Új épületet elhelyezni, rendezett terepszintjét kialakítani a meglévő terepszint figyelembe vételével lehet. Az új beépítésű telkek rendezett terepszintjének a szomszédos telkek rendezett terepszintjéhez igazodva, attól legfeljebb 0,3 m eltéréssel kell csatlakoznia a telekhatárok mentén, oly módon, hogy a csapadékvíz a szomszédos telekre nem ne jusson át, a szomszédos épületekben kárt ne tegyen. Amennyiben a szomszédos ingatlan csatlakozó oldalsó telekhatárán épület áll, akkor a fenti terepszint-eltérés csak az épülettől legalább 1 m távolságnál távolabb alakítható ki, az 1 m-en belül a szomszédos telkek terepszintjének igazodni kell egymáshoz.

(15) Az építési övezetek területén a főépületnek legalább 40%-ban az előkerti építési határvonalon kell állnia. Amennyiben az ingatlan utcai és oldalsó telekhatárai nem merőlegesek egymásra, úgy az épület egyik sarkát az előkert által meghatározott építési határvonalra kell állítani.

(16) Amennyiben a szomszédos telkek kialakult beépítése nagymértékben korlátozza a foghíjtelek beépítését, a 16. § (1) bekezdés előírását figyelmen kívül lehet hagyni. Nagymértékű korlátozásnak az tekinthető, ha az építési előírások betartásával nem helyezhető el egy legalább 6 méter széles épület.

(17) A főépület rendeltetését kiegészítő épület önállóan csak az övezeti előírásokban meghatározott helyen és módon helyezhető el. Erre vonatkozó eltérő övezeti előírás hiányában ilyen célra épület, épületrész, rendeltetési egység, helyiség csak a főépületben vagy azzal összeépítve, vele egy tömegben alakítható ki. Kiegészítő rendeltetésű épületként is csak olyan épület létesíthető, amely az építési övezet sajátos használatát nem korlátozza, vagy attól védelmet nem igényel.

(18) A kialakítható legnagyobb telekterület – az építési övezetre vonatkozó eltérő előírás hiányában – a kialakítható legkisebb telek területének 2,5-szerese lehet.

(19) Oldalsó telekhatáron álló épület-elhelyezés esetén az épületek közötti legkisebb távolságra vonatkozó előírások betartásával:

(20) A hátsókert mérete – fekvő telek kivételével - eltérő építési övezeti előírás vagy szabályozási terv eltérő ábrázolása hiányában:

(21) Fekvőtelek esetében – építési övezet vagy szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában – az előkert mélysége az érintett utcaszakaszon kialakult mérték, ennek hiányában, vagy ha egyértelműen nem állapítható meg: 3 méter. A hátsókert mélysége legalább a hátsó kertre néző homlokzat tényleges magasságának a fele, de legalább 3 m, a vonatkozó telepítési távolság betartásával.

(22) Magánút – eltérő építési övezeti előírás vagy szabályozási terv eltérő jelölése hiányában – már telkekre felosztott és jellemzően beépült tömbök belsejében újonnan kialakítandó építési telkek megközelítése céljából nem létesíthető.

(23) Az építési övezetek területén kerítést az alábbiak szerint kell kialakítani:

33. § (1) Lke-1/XIX/1 jelű építési övezet előírásai:

(2) Lke-1/XIX/2 jelű építési övezet előírásai:

(3) Lke-1/XIX/3 jelű építési övezet előírásai:

(4) Lke-1/XIX/4 jelű építési övezet előírásai:

34. § (1) Az Lk-1 jelű jellemzően zártsorú beépítésű lakóterület egy vagy több rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 méteres beépítési magasságot jellemzően meg nem haladó, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az Lk-1 lakóterületek építési övezeteiben a főépület, eltérő építési övezeti előírás hiányában:

(3) Telepbejelentés-köteles és egyéb – nem telepengedély-köteles – gazdasági tevékenység céljára a kézműipari rendeltetés fogalmának keretei között terület használható és építmény létesíthető, amennyiben a telken lakórendeltetés is van.

(4) Főépület rendeltetését kiegészítő építményt létesíteni csak a főépülettel azonos épülettömegben lehet.

(5) Az Lk-1 lakóterületek építési övezeteiben - az építési övezetre vonatkozó eltérő előírás hiányában – az alábbi melléképítmények helyezhetők el.

(6) A hátsókert méretén belül - az építési övezetre vonatkozó eltérő előírás hiányában – épület egyáltalán nem létesíthető, a melléképítmények közül pedig kizárólag az építési övezetben elhelyezhető melléképítmények helyezhetők el.

(7) Az Lk-1 lakóterületek építési övezeteiben

(8) Az építési övezetek kialakult beépítésű területein meglévő épület csak az előírt építési helyen belül bővíthető. Az építési helyen kívül eső épületrész(ek)en csak átalakítás végezhető.

(9) A főépület rendeltetését kiegészítő épület önállóan csak az övezeti előírásokban meghatározott helyen és módon helyezhető el. Erre vonatkozó eltérő övezeti előírás hiányában ilyen célra épület, épületrész, rendeltetési egység, helyiség csak a főépületben vagy azzal összeépítve, vele egy tömegben alakítható ki. Kiegészítő rendeltetésű épületként is csak olyan épület létesíthető, amely az építési övezet sajátos használatát nem korlátozza vagy attól védelmet nem igényel.

35. § (1) Lk-1/XIX/1 jelű építési övezet előírásai:

(2) Lk-1/XIX/2 jelű építési övezet előírásai:

(3)⁵ A kisvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterületek építési övezeteinek szabályozási határértékeit a 2. melléklet 2. számú táblázat tartalmazza.

36. § (1) Az Lk-2 jelű jellemzően szabadonálló beépítésű lakóterület egy vagy több rendeltetési egységet magába foglaló, 10,5 méteres beépítési magasságot jellemzően meg nem haladó, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az Lk-2 lakóterületek építési övezeteiben a főépület, eltérő építési övezeti előírás hiányában:

(3) Telepbejelentés-köteles és egyéb – nem telepengedély-köteles – gazdasági tevékenység céljára a kézműipari rendeltetés fogalmának keretei között terület használható és építmény létesíthető, amennyiben a telken lakórendeltetés is van.

(4) Főépület rendeltetését kiegészítő építményt létesíteni csak a főépülettel azonos épülettömegben lehet.

(5) Az Lk-2 lakóterületek építési övezeteiben - az építési övezetre vonatkozó eltérő előírás hiányában – az alábbi melléképítmények helyezhetők el.

(6) A hátsókert méretén belül - az építési övezetre vonatkozó eltérő előírás hiányában – épület egyáltalán nem létesíthető, a melléképítmények közül pedig kizárólag az építési övezetben elhelyezhető melléképítmények helyezhetők el.

(7) Az Lk-2 lakóterületek építési övezeteiben

(8) Az építési övezetek kialakult beépítésű területein meglévő épület csak az előírt építési helyen belül bővíthető. Az építési helyen kívül eső épületrész(ek)en csak átalakítás végezhető.

(9) A főépület rendeltetését kiegészítő épület önállóan csak az övezeti előírásokban meghatározott helyen és módon helyezhető el. Erre vonatkozó eltérő övezeti előírás hiányában ilyen célra épület, épületrész, rendeltetési egység, helyiség csak a főépületben vagy azzal összeépítve, vele egy tömegben alakítható ki. Kiegészítő rendeltetésű épületként is csak olyan épület létesíthető, amely az építési övezet sajátos használatát nem korlátozza vagy attól védelmet nem igényel.

37. § (1) Lk-2/XIX/1 jelű építési övezet előírásai:

(2) Lk-2/XIX/2 jelű építési övezet előírásai:

(3) Lk-2/XIX/3 jelű építési övezet előírásai: Az építési övezet telkein a lakó funkciót zavaró gazdasági célú, valamint a kiszolgáló utakat jelentős gépjárműforgalommal terhelő tevékenység számára területhasználat és azok céljára épületek, valamint 500 m2-t meghaladó kereskedelmi célú bruttó szintterületű épület, továbbá 1-nél több lakás (kialakult esetben a meglévőhöz képest lakásszám növekmény) nem létesíthető.

(4) Lk-2/XIX/4 jelű építési övezet előírásai:

(5) Lk-2/XIX/5 jelű építési övezet előírásai: Az építési övezet az egységes beépítési és építészeti koncepció szerint beépített, többlakásos épületekből álló alacsony intenzitású telkesített lakótelep területe.

(6)⁶ A kisvárosias, jellemzően szabadonálló jellegű lakóterületek építési övezeteinek szabályozási határértékeit a 2. melléklet 3. számú táblázat tartalmazza.

38. § (1) A kisvárosias, telepszerű lakóterület az egységes beépítési és építészeti koncepció szerint telepszerűen beépített, többlakásos épületekből álló alacsony intenzitású un. úszótelkes lakótelep területe.

(2) A lakóépületek földszintjén a lakófunkciót kiszolgáló helyiségeken kívül a lakók alapellátását biztosító – a lakófunkciót nem zavaró - kiskereskedelmi és szolgáltató funkciók is elhelyezhetők, de ezen rendeltetési egységek száma nem haladhatja meg az épület lakásszámának 5 %-át, bruttó alapterületük pedig az épület bruttó földszinti alapterületének 20 %-át, rendeltetési egységenként pedig legfeljebb 30 m2 lehet.

(3) Az építési övezetben építési helynek a meglévő épület helye tekintendő.

(4) Új lakóépület nem helyezhető el, a meglévő lakóépületek az épületmagasságot nem növelő módon magas tetővel bővíthetők.

(5) Az építési övezet telkein a kialakult állapot szerint meglévő rendeltetési egységek száma rendeltetésváltozás, átalakítás, bővítés, új építés esetén nem növelhető.

39. § (1) Lk-T/XIX/1 jelű építési övezet előírásai: Az építési övezet az egységes beépítési és építészeti koncepció szerint telepszerűen beépített, többlakásos épületekből álló alacsony intenzitású, a korábbi jogszabályok alapján kialakult un. úszótelkes lakótelep területe.

(2) Lk-T/XIX/2 jelű építési övezet előírásai: Az építési övezet a telepszerű lakóterületek szabadonálló intézmények elhelyezésére szolgáló része, ahol a főépület nevelési, oktatási, kulturális, igazgatási és iroda rendeltetést tartalmazhat.

(3)⁷ A kisvárosias, telepszerű lakóterületek építési övezeteinek szabályozási határértékeit a 2. melléklet 4. számú táblázat tartalmazza.

40. § (1) A lakóépületek földszintjén a lakófunkciót kiszolgáló helyiségeken kívül a lakók alapellátását biztosító – a lakófunkciót nem zavaró - kiskereskedelmi és szolgáltató funkciók is elhelyezhetők, de ezen rendeltetési egységek száma nem haladhatja meg az épület lakásszámának 5 %-át, bruttó alapterületük pedig az épület bruttó földszinti alapterületének 20 %-át, rendeltetési egységenként pedig legfeljebb 30 m2 lehet.

(2) A Szabályozási terven „Közterület és/vagy lakótelepi övezetbe sorolt terület zöldfelületként fenntartandó, kialakítandó része” –ként jelölt területen:

(3) A Szabályozási terven az építési övezetnek a „Közterület és/vagy lakótelepi övezetbe sorolt terület zöldfelületként fenntartandó, kialakítandó része” –ként jelölt területen kívüli beépítetlen részei közutak és parkolók céljára igénybe vehetők, melyek részére szükség esetén önálló közterületi telkek alakíthatók a minimális telekméret biztosítása nélkül.

41. § (1) Ln-T/XIX/1 jelű építési övezet előírásai: Az építési övezetben elhelyezhető főépület egészségügyi, szociális, iroda, szállás jellegű, sport és legfeljebb 1500 m2-t meg nem haladó bruttó szintterületű kiskereskedelmi és nem üzemi jellegű szolgáltató rendeltetést, valamint a Kossuth Lajos utca menti ingatlanokon lakó rendeltetést is tartalmazhat.

(2) Ln-T/XIX/2 jelű építési övezet előírásai: Az építési övezetben elhelyezhető főépület lakó, szállás jellegű és szociális rendeltetést tartalmazhat.

(3) Ln-T/XIX/3 jelű építési övezet előírásai:

(4) Ln-T/XIX/4 jelű építési övezet előírásai: Az építési övezetben a főépület kizárólag a lakók alapellátását biztosító kiskereskedelmi és szolgáltató rendeltetést tartalmazhat.

(5)⁸ A nagyvárosias, telepszerű lakóterületek építési övezeteinek szabályozási határértékeit a 2. melléklet 1. számú táblázat tartalmazza.

42. § (1) Az építési övezetben – eltérő építési övezeti előírás hiányában - a közlekedési funkciókon kívül elhelyezhető:

(2) Vt-M építési övezetek területén – eltérő építési övezeti előírás hiányában – magántelken, telekhatár mentén kerítés nem létesíthető. A magánterületet csak egyéb kertépítészeti eszközökkel határolható le.

(3) A vegyes területek építési övezeteiben - az építési övezetre vonatkozó eltérő előírás hiányában – az alábbi melléképítmények helyezhetők el.

43. § (1) A Vt-M/XIX/1 jelű építési övezet előírásai:

(2) A Vt-M/XIX/2 jelű építési övezet előírásai:

(3)⁹ A mellékközpont építési övezeteinek szabályozási határértékeit a 2. melléklet 6. számú táblázat tartalmazza.

44. § (1) A Vi-1 jelű terület az általános intézményterületek jellemzően szabadonálló jellegű beépítési mód szerint beépíthető területe.

(2) A Vi-1 jelű intézményterületek építési övezeteiben elhelyezhető főépület az építési övezetre vonatkozó eltérő előírás hiányában:

(3) A (2) bekezdésben felsorolt rendeltetést tartalmazó főépületben – amennyiben a lakásrendeltetés a vonatkozó eltérő övezeti előírás alapján nem megengedett – akkor is kialakítható a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló, telkenként legfeljebb 2 db lakás.

(4) Új épületet elhelyezni, a telek rendezett terepszintjét kialakítani a meglévő terepszint figyelembe vételével lehet. Az új beépítésű telkek rendezett terepszintjének a szomszédos telkek rendezett terepszintjével azonos szinten kell csatlakoznia a telekhatárok mentén.

(5) A telken belül az új épületet a meglévő terepszinthez igazodva kell megvalósítani. A telkeken belül 1,0 m-nél magasabb rézsű vagy támfal nem létesíthető, kivéve a terepszint alatti építmény megközelítését szolgáló lépcső vagy rézsű támfalát.

(6) Önálló ipari, raktározási, nagykereskedelmi épület, valamint: ipari, nagykereskedelmi funkciójú önálló rendeltetési egységet tartalmazó egyéb rendeltetésű épület, nem a fő rendeltetést vagy a megengedett önálló rendeltetési egységet szolgáló önálló raktározási rendeltetési egység nem létesíthető, meglévő épület használati módját ilyen célra megváltoztatni nem lehet.

(7) Új önálló üzemanyagtöltő nem helyezhető el.

(8) Telken belül négy, vagy annál több gépjármű elhelyezési kötelezettség esetén a megközelítésükre vagy elhelyezésükre szolgáló burkolt felület csak útszegélyes, vízzáró burkolattal létesíthető. A felület csapadékvize csak olaj- és homokfogó műtárgyon keresztül szikkasztható el, vagy kerülhet a befogadóba.

45. § (1) A Vi-1/XIX/1 jelű építési övezet előírásai:

(2) A Vi-1/XIX/2 jelű építési övezet előírásai:

(3)¹⁰ Az intézményi, jellemzően zártsorú beépítésű terület építési övezeteinek szabályozási határértékeit a 2. melléklet 7. számú táblázat tartalmazza.

46. § (1) A Vi-2 jelű terület az általános intézményterületek jellemzően szabadonálló jellegű beépítési mód szerint beépíthető területe.

(2) A Vi-2 jelű intézményterületek építési övezeteiben elhelyezhető főépület az építési övezetre vonatkozó eltérő előírás hiányában:

(3) A (2) bekezdésben felsorolt fő rendeltetést tartalmazó épületben – abban az esetben is, ha eltérő építési övezeti előírás alapján fő rendeltetésként lakás nem helyezhető el – kialakítható a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló, telkenként legfeljebb 2 db lakás.

(4) Új épületet elhelyezni, a telek rendezett terepszintjét kialakítani a meglévő terepszint figyelembe vételével lehet. Az új beépítésű telkek rendezett terepszintjének a szomszédos telkek rendezett terepszintjével azonos szinten kell csatlakoznia a telekhatárok mentén.

(5) A telken belül az új épületet a meglévő terepszinthez igazodva kell megvalósítani. A telkeken belül 1,0 m-nél magasabb rézsű vagy támfal nem létesíthető, kivéve a terepszint alatti építmény megközelítését szolgáló lépcső vagy rézsű támfalát.

(6) Önálló ipari, raktározási, nagykereskedelmi épület, valamint: ipari, nagykereskedelmi funkciójú önálló rendeltetési egységet tartalmazó egyéb rendeltetésű épület, nem a fő rendeltetést vagy a megengedett önálló rendeltetési egységet szolgáló önálló raktározási rendeltetési egység nem létesíthető, meglévő épület használati módját ilyen célra megváltoztatni nem lehet.

(7) Új önálló üzemanyagtöltő nem helyezhető el.

(8) Telken belül négy, vagy annál több gépjármű elhelyezési kötelezettség esetén a megközelítésükre vagy elhelyezésükre szolgáló burkolt felület csak útszegélyes, vízzáró burkolattal létesíthető. A felület csapadékvize csak olaj- és homokfogó műtárgyon keresztül szikkasztható el, vagy kerülhet a befogadóba.

47. § (1) A Vi-2/XIX/1 jelű építési övezet előírásai:

(2) A Vi-2/XIX/2 jelű építési övezet előírásai:

(3) A Vi-2/XIX/3 jelű építési övezet előírásai:

(4) A Vi-2/XIX/4 jelű építési övezet előírásai:

(5) A Vi-2/XIX/5 jelű építési övezet előírásai:

(6) A Vi-2/XIX/6 jelű építési övezet előírásai:

(7) A Vi-2/XIX/7 jelű építési övezet Üllői út – Igló utca – Bem utca – Áram utca által határolt részén kizárólag a kiskereskedelmi és nem üzemi jellegű szolgáltatások, raktáráruházak, továbbá ezeket kiegészítő építmények és egyéb intézmények építményeinek elhelyezésére szolgál.

(8) A Vi-2/XIX/8 jelű építési övezet előírásai:

(9) A Vi-2/XIX/9 jelű építési övezet előírásai:

(10)¹¹

(11) A Vi-2/XIX/11 jelű építési övezet előírásai:

(12) A Vi-2/XIX/12 jelű építési övezet előírásai:

(12a)¹² A Vi-2/XIX/13 jelű építési övezet előírásai:

(13)¹³ Az intézményi, jellemzően szabadonálló jellegű terület építési övezeteinek szabályozási határértékeit a 2. melléklet 8. számú táblázat tartalmazza.

48. § (1) A Vi-3 jelű terület az intézményterületnek a helyi lakosság alapellátást szolgáló, jellemzően szabadonálló jellegű beépítési mód szerint beépíthető területe.

(2) Az építési övezetben elhelyezhető főépület – eltérő övezeti előírás hiányában:

(3) Önálló, kiegészítő-épületként: járműtároló, a megengedett rendeltetéssel kapcsolatos tárolóépület, barkácsműhely vagy műterem helyezhető el.

(4) Új épületet elhelyezni, a telek rendezett terepszintjét kialakítani a meglévő terepszint figyelembe vételével lehet. Az új beépítésű telkek rendezett terepszintjének a szomszédos telkek rendezett terepszintjével azonos szinten kell csatlakoznia a telekhatárok mentén.

(5) A telken belül az új épületet a meglévő terepszinthez igazodva kell megvalósítani. A telkeken belül 1,0 m-nél magasabb rézsű vagy támfal nem létesíthető, kivéve a terepszint alatti építmény megközelítését szolgáló lépcső vagy rézsű támfalát.

(6) Telken belül négy, vagy annál több gépjármű elhelyezési kötelezettség esetén a megközelítésükre vagy elhelyezésükre szolgáló burkolt felület csak útszegélyes, vízzáró burkolattal létesíthető. A felület csapadékvize csak olaj- és homokfogó műtárgyon keresztül szikkasztható el, vagy kerülhet a befogadóba.

49. § (1) A Vi-3/XIX/1 jelű építési övezet előírásai:

(2) A Vi-3/XIX/2 jelű építési övezet előírásai:

(3) A Vi-3/XIX/3 jelű építési övezet előírásai:

(4)¹⁴ Az intézményi, helyi lakosság alapellátását biztosító terület építési övezetinek szabályozási határértékeit a 2. melléklet 9. számú táblázat tartalmazza.

50. § (1) Gazdasági, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató (Gksz-1) területen elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló, védőtávolságot nem igénylő gazdasági tevékenységi célú épületek és az azokat kiegészítő rendeltetésű épületek helyezhetők el. A területen elhelyezhető egyéb rendeltetésű épületeket a részletes építési övezeti előírások tartalmazzák. Önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül – eltérő építési övezeti előírás hiányában – 3000 m2-nél nagyobb telken a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható, telkenként legfeljebb 1 db, valamint elhelyezhető munkásszálló.

(2) Ahol a gazdasági terület lakóterülettel határos vagy attól csak kiszolgáló út választja el, ott a gazdasági területen létesíthető üzemi funkció gazdasági bejárata vagy telephely teherforgalmú kapuja a lakóterület felől csak akkor nyitható, ha az ingatlan más közterületi kapcsolattal nem rendelkezik.

(3) Gazdasági területen, telken belül négy, vagy annál több gépjármű elhelyezési kötelezettség esetén a megközelítésükre vagy elhelyezésükre szolgáló burkolt felület csak útszegélyes, vízzáró burkolattal létesíthető. A felület csapadékvize csak olaj- és homokfogó műtárgyon keresztül szikkasztható el, vagy kerülhet a befogadóba.

(4) A gazdasági területek építési övezeteiben - az építési övezetre vonatkozó eltérő előírás hiányában – az alábbi melléképítmények helyezhetők el.

51. § (1) Gksz-1/XIX/1 jelű építési övezet előírásai:

(2) Az Gksz-1/XIX/2 jelű építési övezet előírásai:

(3) A Gksz-1/XIX/3 jelű építési övezet előírásai:

(4) Gksz-1/XIX/4 jelű építési övezet előírásai:

(5) Gksz-1/XIX/5 jelű építési övezet előírásai:

(6)¹⁷ A gazdasági, jellemzően kereskedelmi szolgáltató terület építési övezeteinek szabályozási határértékeit a 2. melléklet 10. számú táblázat tartalmazza.

52. § (1) Az építési övezet a városias jellemzően zártsorú beépítésű különleges bevásárlóközponti terület azon része, ahol az érintett tömb főutak felőli telkeinek beépítésénél elsődleges követelmény a zártsorú, városias térfal biztosítása.

(2) Az építési övezetben üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.

(3) Az Üllői út, a Mátyás király utca és az Ady Endre út felöl kerítés nem létesíthető.

(4)¹⁸ A bevásárlóközpont terület építési övezetének szabályozási határértékeit a 2. melléklet 11. számú táblázat tartalmazza.

53. § (1) Az építési övezet a városi jelentőségű kiemelt sportterületek azon része, amely labdarúgó stadion és létesítményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben a telkek nem oszthatók.

(3) A sportlétesítményeken és azok kiszolgáló létesítményein kívül egyéb rendeltetés csak a beépíthetőség legfeljebb 10%-át teheti ki.

(4) Az elő-, oldal- és hátsókert mérete 0 méter.

(5) A vasúti területet keresztező, a stadion megközelítését biztosító „Különszintű gyalogos kapcsolat” helye a szabályozási terven jelölthöz képest mindkét irányban 50-50 méteren belül eltolható.

(6) A Puskás Ferenc utcában épülő új Bozsik stadion épülete előtti telekterületen kerítés nem létesíthető, kivéve a stadion épületének hossztengelyétől délre.

(7) A 6292-es és a 6290-es számú 10/0,4 kV-os transzformátorok térszín alatti kialakításúak lehetnek a Puskás Ferenc utca területén. Az építési övezet területén a stadion hossztengelyétől északnyugatra – a terület tulajdonosával és kezelőjével egyeztetett módon – süllyesztve is elhelyezhető. Az építési övezet területén a stadion hossztengelyétől keletre eső területen térszín alatt, vagy csak más épület integráns részeként helyezhető el.

(8) A transzformátorokat a nap 24 órájában közterületről megközelíthető módon kell elhelyezni

(9)¹⁹ A nagykiterjedésű sportolási célú terület építési övezetének szabályozási határértékeit a 2. melléklet 12. számú táblázat tartalmazza.

54. §²¹ (1) Az építési övezetben csak a sporttevékenységet és rekreációt szolgáló építmények és az azokat kiegészítő szolgáltató, vendéglátó épületek helyezhetők el.

(2) Az építési övezetben lakóépület és önálló parkolóház nem létesíthető.

(3) Sportterület ideiglenes – időjárás elleni – védelmét szolgáló lefedése csak évente legfeljebb 6 hónapra létesíthető a június 1-től szeptember 30-ig tartó időszak kivételével.

(4) A nagykiterjedésű rekreációs és szabadidős terület építési övezeteinek szabályozási határértékeit a 2. melléklet 13. számú táblázat tartalmazza.

54/A. § (1) K-Rek/XIX/1 jelű építési övezet előírásai: az építési övezet Katona József utcával határos részén új építési telek nem alakítható ki.

(2) K-Rek/XIX/2 jelű építési övezet előírásai:

55. § (1) Az építési övezet területén a közlekedést kiszolgáló építmények, parkolóházak és a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kereskedelmi és szolgáltató építmények helyezhetők el.

(2) Az előkertben a gépjárművek ki- behajtásával kapcsolatos funkciók részére portaépület elhelyezhető.

56. § (1) K-Közl/XIX/1 jelű építési övezet előírásai:

(2) K-Közl/XIX/2 jelű építési övezet előírásai: Az építési övezetben a közlekedést kiszolgáló építmények, elsődlegesen parkolóházak, parkolók és azokat kiszolgáló egyéb rendeltetések helyezhetők el.

(3) K-Közl/XIX/3 jelű építési övezet elsődlegesen a közösségi közlekedési rendszer jelentős mértékü beépítettséget eredményező pályaudvarainak és végállomásainak, továbbá az eszközváltással kapcsolatos parkolást biztosító műtárgyainak (mélygarázsok, parkolóházak), valamint a közösségi közlekedési hálózatok járműparkja tárolásának, üzemi felkészítésének, karbantartását szolgáló járműtároló telephelyeinek, s mindezek működtetéséhez szükséges közlekedési infrastruktúra elemek elhelyezésére szolgál

(4) K-Közl/XIX/4 jelű építési övezet előírásai:

(5)²³ A közlekedéshez kapcsolódó épületek elhelyezésére szolgáló terület építési övezetének szabályozási határértékeit a 2. melléklet 14. számú táblázat tartalmazza.

57. § (1) A K-T/XIX/1 jelű építési övezet előírásai:

(2) A K-T/XIX/2 jelű építési övezetben a telkek nem oszthatók.

(3)²⁴ A temető építési övezetének szabályozási határértékeit a 2. melléklet 15. számú táblázat tartalmazza.

58. § (1) KÖu-2 jelű övezet előírásai:

(2) KÖu-3 jelű övezet előírásai:

(3) KÖu-4 jelű övezet előírásai:

(4) Kt-01 jelű övezet előírásai:

(5) Kt-02 jelű övezet előírásai:

(6) Kt-03 jelű övezet előírásai: Az övezet a felszín feletti távhővezetékek és elektromos alállomás területe

(7) Kt-Gy jelű övezet előírásai:

59. § KÖk jelű övezet előírásai:

60. § (1) A zöldterületbe tartoznak a település állandóan növényzettel fedett közhasználatú közterületei.

(2) A közigazgatási területen található zöldterületek méretük, funkciójuk és építmények elhelyezése szempontjából az alábbi övezetekbe soroltak:

(3) Az övezetek területén lévő értékes faállomány megtartandó.

(4) A zöldterületek övezeteiben kerítés kizárólag a játszókert, fitneszpark, sportpálya, kutyafuttató lehatárolására létesíthető. A sportpályák védőkerítésének kivételével legfeljebb 1,6 m magas kerítés létesíthető.

61. § (1) A Zkp-2/XIX jelű közpark övezet a jellemzően intenzívebb kiépítettséggel és használattal rendelkező városi közparkok területe, melyek egyszerre több funkció, pihenés, testedzés, játszótéri és rekreációs tevékenységek elhelyezésre szolgálnak.

(2) A Zkp-3/XIX jelű övezet a kerület nagy gyalogosforgalmú kisebb kiterjedésű városi terek övezete, amelybe elsősorban a pihenést, díszkert funkciót szolgáló reprezentatív, nagyobb burkolt felülettel rendelkező közterületi zöldfelületek tartoznak.

(3) A Zkp-4/XIX jelű övezet a kerület kisebb kiterjedésű közkertjeinek övezete, amelybe elsősorban jellemzően egy meghatározott rendeltetést, játszótereket, sportpályákat, tartalmazó közterületi zöldfelületek tartoznak.

(4) A Zkp-5/XIX jelű közkert övezetbe a kerület magasabb zöldfelületi aránnyal bíró több rendeltetést, dísz-és pihenőkerti, játszótéri funkciót, sport és rekreációs tevékenységet is szolgáló közhasználatú közterületi zöldfelületek tartoznak.

(5) A Zkp-2/XIX jelű közpark övezetben elhelyezhetők:

(6) A Zkp-3/XIX jelű közkerti övezetben elhelyezhetők:

(7) A Zkp-4/XIX, és Zkp-5/XIX jelű közkert övezeteiben elhelyezhetők:

(8)²⁵ Az övezetekben a telekalakítási és szabályozási határértékeket a 2. melléklet 16. számú táblázat tartalmazza.

62. § (1) A tervezési területen található erdőterületek funkciójuk és építmények elhelyezése szempontjából az alábbi övezetekbe soroltak:

(2) Az erdőterületeken – természet- és vadvédelmi okokból – legfeljebb 1,8 méter magas kerítés (vadháló) építhető.

63. §³⁰ (1) Az Ev-1/XIX és Ev-Ve-1/XIX jelű övezetbe a kerület parkerdei fejlesztéssel érintett, részben környezetvédelmi célokat is szolgáló erdői tartoznak.

(2) Az Ev-2/XIX és Ev-Ve-2/XIX jelű övezetbe a kerület kizárólag környezetvédelmi célokat szolgáló, funkcionáló véderdői tartoznak.

(3) Az Ev-1/XIX, Ev-Ve-1/XIX, Ev-2/XIX és Ev-Ve-2/XIX jelű övezetekben amennyiben az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák elhelyezhetőek:

(4) Az Ev-1/XIX és Ev-Ve-1/XIX jelű övezetben elhelyezhetők továbbá az alábbi nem épület jellegű rekreációs rendeltetésű építmények:

(5) Az övezetekben a telekalakítási és szabályozási határértékeket a 2. melléklet 17. számú táblázat tartalmazza.

64. § (1) Az Ek-1/XIX jelű övezetben az erdő rendeltetésének megfelelő, közjóléti célú építmények helyezhetők el:

(2)³¹ Az övezetekben a telekalakítási és szabályozási határértékeket a 2. melléklet 17. számú táblázat tartalmazza.

65. § (1) Vf-1 jelű övezetbe tartozik a Gyáli-patak VI. ágának medre és parti sávja.

(2) Vf-1 jelű övezetbe a természeti értékek védelme mellett elhelyezhetőek

(3) A Vf-1 jelű övezetekben egyéb építmény nem helyezhető el, a területet lekeríteni nem lehet.

66. § (1) E rendelet 2020. január 1. napján lép hatályba.

(2)³²

(3)³³