Buj Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában biztosított eredeti jogalkotó hatáskörében eljárva és a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában is a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. §-ban kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.Az önkormányzat elnevezése

1. §.

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése: BUJ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA (továbbiakban: önkormányzat)

2. A Képviselő-testület megnevezése: BUJ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE  (továbbiakban: képviselő-testület)    

3. A Képviselő-testület hivatalának neve: BUJI POLGÁRMESTERI HIVATAL (továbbiakban: polgármesteri hivatal)

4. Székhely: 4483 Buj, Rákóczi utca 1

5. Weboldal: www.buj.hu

6. E – mail: bujhiv@ent.hu

(7) Az Önkormányzat havonta megjelenő lapjának címe: Buji Szemle

2. Az önkormányzat jelképei

2. §.

 (1) Az önkormányzat jelképei: címer és zászló, melyek leírását és használatát külön önkormányzati rendelet szabályozza.

3. Az önkormányzat feladatai, hatásköre

3. §.

A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:

1. településfejlesztés, településrendezés;

2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);

3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;

4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;

5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);

6. óvodai ellátás;

7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;

8.³ szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;

9. lakás- és helyiséggazdálkodás;

10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;

11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;

12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;

13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;

14. a kistermelők, őstermelők számára – jogszabályban meghatározott termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;

15. sport, ifjúsági ügyek;

16. nemzetiségi ügyek;

17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;

18. helyi közösségi közlekedés biztosítása;

19. hulladékgazdálkodás;

20. távhőszolgáltatás;

21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.

Az önkormányzat önként vállalt feladatainak körét a képviselő-testület az aktuális településpolitikai szempontoknak megfelelően alakítja ki és változtatja, azonban az önként vállalt feladatok nem veszélyeztethetik az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását.

4. §.

(1.)  A Képviselő testület az önkormányzati törvényben, valamint a közigazgatási eljárási törvényben meghatározott lehetőségekkel meghatározott hatósági jogköreinek gyakorlását első fokon átruházza a polgármesterre, illetve az önkormányzat bizottságaira.

(2) Az átruházott hatáskör gyakorlásáról, döntéseikről  a polgármester, valamint a bizottságok elnökei  évente számolnak be a képviselő-testületnek.

5.§.

(1) Az Önkormányzat a hatáskörébe utalt hatósági ügyek intézése során - amennyiben magasabb szintű jogszabály azt nem írja elő kötelező jelleggel – a megfelelő személyi és tárgyi feltételek hiánya miatt nem alkalmazza az elektronikus ügyintézést.

(2) Az állampolgárok közigazgatási hatósági eljárással kapcsolatos elektronikus tájékoztatását az önkormányzat a község internetes honlapján biztosítja.

II. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

1. A képviselő-testület ülései

6.§.

(1) A képviselő-testület évente legalább hat ülést tart, melyből egy közmeghallgatásssal egybekötött képviselő – testületi ülés.

(2) A képviselő-testületi ülések helye: községháza tárgyalóterem.

(3) A polgármester -  amennyiben valamely napirendi pont megtárgyalása azt indokolja -, úgy az ülés helyét a (2) bekezdésben meghatározott helyszíntől eltérően is meghatározhatja. 

2. A munkaterv

7.§.

(1) A Képviselő-testület az előre látható feladatok jobb előkészítése érdekében éves munkatervet készíthet.

(2) A munkaterv tartalmazza:

1. az ülések tervezett időpontját,
2. a tervezett napirendi pontok címét, tárgyát, előadóit,
3. az előkészítésben résztvevő, valamint azt véleményező /szervek/ bizottságok, személyek megjelölését,

4. A munkaterv-tervezet elkészítéséért a polgármester a felelős, azt az önkormányzati képviselő-testület a tárgyévet követően, legkésőbb februári ülésén állapítja meg.

3. A meghívó

8. §.

(1)A meghívó tartalmazza:

1.  a képviselő-testület ülésének helyét és időpontját,

2.  a javasolt napirendi pontok tárgyát, azok előadóját,

(2) A meghívóhoz az előterjesztéseket és a rendelet-tervezeteket és határozat-tervezetet lehetőség szerint írásban mellékelni kell.

(3) Az egyedi döntést igénylő ügyekben az írásbeli előterjesztéstől el lehet tekinteni,az ilyen ügyek körét a polgármester határozza meg.

(4) Azokat az előterjesztéseket, vagy mellékleteiket, melyek zárt ülésen történő tárgyalását törvény előírja, illetve lehetővé teszi, csak a zárt ülés résztvevőinek szabad megküldeni. E rendelkezés nem érinti a Képviselő-testületnek azt a jogát, hogy az előterjesztést a javaslattól eltérően – ha azt törvény nem zárja ki –, nyílt ülésen vitassa meg. A zárt ülésre szánt előterjesztéseket a zárt ülés résztvevői kötelesek bizalmasan kezelni, figyelemmel a személyes adatok és az üzleti titkok védelmét szolgáló vonatkozó jogszabályi előírásokra.

(5)A meghívót a polgármester írja alá, s azt a képviselő-testület tagjainak a munkatervben tervezett rendes ülés előtt legalább 4 nappal megküldi.

(6) A rendkívüli ülésre történő meghívás  a tárgyalandó napirendek sürgősségére tekintettel  írásban, illetve szükség szerint telefonon történik. Ez esetben nem szükséges a (5) bekezdésben meghatározott határidő betartása.

 (7) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetére a Képviselő – testület korelnökét hatalmazza fel a Képviselő-testület összehívására, s az így összehívott testületi ülés vezetésére.

(9) A képviselő testület ülésére a jegyzőn túl, tanácskozási joggal állandó meghívottként  kell meghívni az:

1.

2.

4. Az előterjesztés

9. §.

(1) A képviselő-testületi előterjesztések elkészítését a munkatervben meghatározott előadó, az elkészítésért felelős tisztségviselő által adott szempontok alapján a munkatervben megjelölt határidőre köteles elkészíteni úgy, hogy a szükséges egyeztetésre, a véleményezésre, bizottsági állásfoglalásra, stb. megfelelő idő álljon rendelkezésre.

(2) Az előterjesztés – a tájékoztató kivételével és az egyes egyedi ügyek kivételével – két részből áll:

1. az értékelő, elemző részből, és

2. rendelet vagy határozat-tervezetből.

(3) Az előterjesztés, döntés-centrikus legyen. Tárja fel a meglévő gondokat, problémákat. Foglalja össze azokat a tényeket, amelyek alkalmasak megfelelő következtetések levonására és célszerű, előremutató döntések hozatalára.

(4) Az eltérő tartalmú és végrehajtási határidejű döntéseket a határozat-tervezetben külön-külön pontban kell megfogalmazni.

(5) A határozat-tervezetben meg kell jelölni a végrehajtásért felelős személy nevét, beosztását, a döntések végrehajtási határidejét naptári napszerűen, illetve több részhatáridő vagy folyamatos határidő esetén a végrehajtásról történő beszámolási időpontját is.

(6) Az előterjesztés terjedelme – a határozat-tervezetet és statisztikai táblákat kivéve – 10 gépelt oldalnál nem lehet több.

5. A képviselő-testület ülése

10. §.

(1) A Képviselő-testület ülése nyilvános. Az ülésen megjelent állampolgároknak hozzászólási joga nincs, a polgármester azonban engedélyt adhat a vitában való részvételre.

(2) Zárt ülés tartására az önkormányzati törvény rendelkezései vonatkoznak.

11. §.

(1) A polgármester feladatai az ülés vezetésével kapcsolatban:

1. megállapítja az ülés határozatképességét,
2. megnyitja az ülést,
3. előterjeszti a napirendi javaslatot,
4. Javaslatot tesz a jegyzőkönyv hitelesítők személyére,
5. napirendi pontonként: megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát, valamint figyelemmel kíséri a képviselő-testület határozatképességét,
6. napirendi pontonként szavazásra bocsátja az ülésen elhangzott kiegészítő és módosító javaslatokat, a határozati javaslatot és kihirdeti a határozatokat,
7. biztosítja a képviselő-testületi tagok jogainak gyakorlását, érvényesülését,
8. biztosítja az ülés zavartalan rendjét,
9. berekeszti az ülést.

(2) A Képviselő-testület első napirendi pontként dönt a polgármester előterjesztésében:

a.) a végrehajtásért felelősök jelentése alapján a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásának helyzetéről,

b.) a fontosabb tárgyalásokról, eseményekről szóló tájékoztatás tudomásul vételérő

1. az előző ülésen elhangzott további intézkedést igénylő közérdekű bejelentésekkel kapcsolatosan tett intézkedésekről.

(3) A tanácskozás során napirendi pontként:

1. az írásbeli előterjesztést az előadó szóban kiegészítheti,
2. az előadóhoz a képviselő-testületi tagok és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyekre a vita előtt válaszolni kell,
3. a polgármester az előterjesztés és határozat-tervezet felett megnyitja a vitát,
4. a vita lezárására vagy a hozzászólások időtartamának korlátozására a polgármester vagy a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, az indítvány felett a képviselő-testület vita nélkül határoz,
5. a hozzászólások befejezése után a napirendi pontok előadója válaszol a hozzászólásokra és a határozat-tervezet módosítására elhangzott kiegészítő, módosító javaslatokra,
6. a válaszadással egyet nem értő képviselő-testületi tag a válaszra észrevételt tehet és kérheti véleményének szószerinti jegyzőkönyvbe vételét,

1. a polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra, a szavazás eredményének megállapítása után kihirdeti a határozatot.

(4) A testületi ülés adott napirendi pontja feletti vitában részt vesznek az ahhoz tanácskozási joggal meghívottak is.

(5) A napirendi pontok összevontan is tárgyalhatók. Az erre vonatkozó javaslat felett a képviselő-testület vita nélkül határoz.

12. §.

A napirend/ek/ tárgyalása után a képviselő-testületi tagok interpellálhatnak, közérdekű bejelentést tehetnek. Ha ennek alapján intézkedésre van szükség, a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt, hogy ezt mely szerve,– polgármester- bizottság, – illetve intézménye vizsgálja meg, meghatározva a beszámolás határidejét is.

6. Határozathozatal

13. §.

(1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) az önkormányzati törvényben meghatározott esetek kivételével nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(2)A Képviselő-testület esetenként, a polgármester vagy  bármelyik képviselő-testületi tag javaslatára – egyszerű többséggel – dönthet a névszerinti szavazásról is.

(3) A névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát, akik felállva „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak, majd a névsoron a szavazatokat összeszámlálja és az eredményt a polgármester kihirdeti. A hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(4) A titkos szavazás szavazólap, boríték és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásnál külön jegyzőkönyvet kell készíteni- s azt az ülésről készült jegyzőkönyv mellékleteként kell kezelni -, amely tartalmazza a :

1. szavazás helyét, napját,
2. szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét, tisztségét,
3. a szavazás során felmerült körülményeket,
4. a szavazás eredményét.

(5) A szavazás eredményéről az Ügyrendi  Bizottság elnöke tesz jelentést a testületnek.

 (6) A titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. A szavazás azonnal is megismételhető.

(7) A  10. - 14. §-ban foglaltak a bizottságokra is vonatkoznak.

14.§.

(1) Az  önkormányzati képviselő - testület tagjainak száma 7 fő. Az önkormányzati testület tagjainak névsorát a Rendelet 1.függeléke tartalmazza.

(2)  A képviselő-testület minősített többségű döntéséhez  legalább 4 fő képviselő szavazata szükséges.

(3) A Képviselő-testület minősített többségű döntése szükséges az önkormányzati törvényben meghatározottakhoz.

15. §.

(1.)Az alternatív határozati javaslatokat külön-külön kell szavazásra bocsátani, annak eredményét megállapítani.

(2.)Elfogadott határozat az lesz, amelyik több igenlő szavazatot kapott, feltéve, hogy megkapta a jelenlévők többségének szavazatát, illetve ha minősített döntés szükséges, a 14.§.(2) bekezdésében meghatározott számú minimális szavazatot.

16. §.

Kétfordulós tárgyalás keretében tárgyalandó napirendi pontok esetében a képviselő-testület az első fordulóban előzetes állásfoglalásként, elvi döntésként határozza meg a célokat, a döntések koncepcióit. Az előkészítők ennek alapján végzik el a konkrét tervező, egyeztető munkát, s készítik elő a döntési javaslatokat.

7. Rendeletalkotás

17. §.

A rendelet alkotását kezdeményezheti:

1. Települési képviselő,
2. Képviselő-testület bizottsága,
3. Jegyző,
4. Polgármester.

18. §.

(1) A rendeletalkotásra, módosításra irányuló kezdeményezést a 17.§-ban meghatározott személyek és szervek a polgármesternek írásban nyújthatják be, aki a polgármesteri hivatal bevonásával a kezdeményezést, majd a tervezetet a képviselő-testület legközelebbi ülésére nyújtja be.

(2) A rendelet normaszövegén túl minden esetben annak megalkotását meg kell indokolni az előterjesztésben, valamint csatolni kell hozzá a rendelettel kapcsolatos előzetes hatásvizsgálatot is.

(2) Amennyiben rendeletmódosításra irányuló igény a képviselő-testület ülésén merül fel, úgy a rendelet módosítására az (1)-(2) bekezdésben meghatározott előkészítő eljárás lefolytatása miatt csak a következő testületi ülésen kerülhet sor.

19. §.

(1) A rendelet kihirdetése: a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő közszemlére tétellel történik.

20. §.

A rendeleteket az állampolgárok egyértelmű pontos tájékoztatása, valamint a jogalkalmazás könnyítése céljából – amennyiben a módosítás nem csak annak mellékletére vonatkozik - öt módosítást követően az újabb módosítással egyidejűleg egységes szerkezetbe kell foglalni.

21. §.

A képviselő-testület a rendeleteit a helyi önkormányzat teljes megnevezésével és megjelölésével, a naptári év elejétől kezdődően arab sorszámmal, törve évszámmal, zárójelben a kihirdetés hónapja, napja, önkormányzati rendelet kifejezéssel és a rendelet címével jelöli a következők szerint.

Buj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 

…/…... (….)önkormányzati rendelete a ………..ról(ről)

8.A képviselő-testület határozata

22. §.

A Képviselő-testület a határozatait arab sorszámmal, törve évszámmal zárójelben pedig a meghozatal hónapja, napja feltüntetéssel és „KT” jelzéssel kell ellátni az alábbiak szerint:

BUJ KÖZSÉG KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK

……./200…év (…….hó…nap)KT. sz.

h a t á r o z a t a

23. §.

(1) A  határozatban minden esetben meg kell jelölni a végrehajtásáért felelős személy nevét, tisztségét, a végrehajtási határidőt. A határozatot ki kell adni a közvetlenül érdekelt és végrehajtásért felelős személynek.

(2) A határozat végrehajtásáért felelős a beszámolási határidő lejártát követő rendes testületi ülésen a végrehajtást a polgármester útján a képviselő-testülettel közli.

Haladéktalanul közölni kell a végrehajtást gátló körülményt, tényeket, egyben javaslatot tenni a szükséges intézkedés megtételére.

9. A jegyzőkönyv

24. §.

(1) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét két  eredeti példányban kell elkészíteni.

(2) A jegyzőkönyv eredeti példányát a szükséges mellékletekkel együtt a jegyző kezeli. A jegyzőkönyveket évente be kell köttetni.

(3) A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző, valamint a testület által ülésenként megválasztott 2 fő testületi tag, jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.

(4) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvek elkészítésére az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(5) A zárt ülés jegyzőkönyvét és mellékleteit az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni és megőrizni.

25. §.

(1) Az állampolgárok ügyfélfogadási időben a Polgármesteri Hivatalban – hivatali dolgozó jelenlétében - betekinthetnek a képviselő-testület nyilvános üléseiről készült jegyzőkönyvekbe.

(2) A nyilvános ülés jegyzőkönyvéről másolat kérhető. A másolás költségét – az önkormányzati képviselőket kivéve – a kérelmező köteles megtéríteni.

(3) A zárt ülésről készült jegyzőkönyve betekinthetnek: képviselő-testület tagjai, jegyző, Polgármesteri Hivatal tárgyban érintett köztisztviselői, valamint a jegyzőkönyv készítéséért felelős köztisztviselők; illetékes Kormány Hivatal vezetője, illetve az általa kijelölt személy; eljáró Bíróság; eljáró Ügyészség; eljáró Nyomozóhatóság; az ügyben érintett egyéb szerv, személy, ha érintettségét igazolja.

10. Közérdekű adatok

26. §.

(1) Az államháztartásról szóló törvényben foglaltak alapján a nettó ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű szerződésekre vonatkozó adatokat az önkormányzat honlapján nyilvánosságra kell hozni.

(2) Az államháztartásról szóló törvényben foglaltak alapján a támogatások közzététele a mindenkor hatályos költségvetési rendeletben szabályozottak szerint, kettőszázezer forint alatti összeg esetében mellőzhető.

III. Fejezet

Lakossági fórumok

1.Közmeghallgatás

30. §.

A képviselő-testület évente előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

31. §.

A közmeghallgatás meghívóját, annak napja előtt legalább 5 nappal közhírré kell tenni:

1. a Polgármesteri hivatal hirdető tábláján - kifüggesztéssel,

32.§.

A közmeghallgatásról a jegyzőnek a  hivatal dolgozójának bevonásával jegyzőkönyvet kell készíteni, mely az elhangzottak lényegét tartalmazza, s amit a polgármester és a jegyző  ír alá

33. §.

A közmeghallgatás témájára vonatkozó előterjesztések, egyéb anyagok ügyfélfogadás ideje alatt a polgármesteri hivatalban megtekinthetők, kérésre azt az érdeklődőknek másolatban ki kell adni.

2. Egyéb lakossági fórum

34.§.

(1) A polgármester, a képviselő-testület tagjai, lakossági rétegigények megismerésének érdekében, valamint közvetlen tájékoztatásra választói gyűlést, lakossági fórumot /utcagyűlés, gazdafórum, vállalkozói fórum stb./ szervezhetnek.

(2) Az egyéb lakossági fórumról a szervező az ott elhangzott legfontosabb állásfoglalásokról, véleményekről a legközelebbi ülésen tájékoztatást ad a képviselő-testületnek.

IV. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

1. A képviselő-testület bizottságai

35.§.

A Képviselő-testület állandó  bizottságai:

1.  Szociális és Pénzügyi Bizottság:                                      7 fő

2.  Ügyrendi Bizottság:                                                         3fő

36.§.

(1) A Képviselő-testület bármely hatáskörébe, feladatkörébe tartozó ügy előkészítésére, végrehajtására, ellenőrzésére meghatározott kérdés megvizsgálására, javaslat kidolgozására ideiglenes, eseti bizottságot választhat, amelynek működésére a bizottságokra vonatkozó szabályok érvényesek. Az ideiglenes bizottság feladatát és megbízatásának terjedelmét a képviselő-testület esetenként határozza meg.

(2) A bizottságok az önkormányzati törvényben és e szabályzatban meghatározott feladatokon túl mindazokkal a kérdésekkel foglalkozhatnak, amelyet az önkormányzati tevékenység adott területén alapvető jelentőségűnek tartanak.

(3) A Képviselő-testület az 1. sz. mellékletben meghatározott feladatait, hatáskörét ruházza át bizottságaira. A bizottságok elnökei az átruházott hatáskörben hozott döntéseikről a Képviselő-testületet évente tájékoztatják.

37.§.

(1)A képviselő-testület éves munkatervében meghatározza azokat az ügyeket, amelyeket a bizottság nyújt be, továbbá amelyekben döntés előtt a bizottságok véleményét ki kell kérni.

2. Bizottságok működése

40. §.

(1) A bizottságok szükség szerint, de évente legalább két alkalommal üléseznek.

(2) A bizottságok üléseiről és ellenőrzéseiről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a tanácskozás lényegét és a hozott döntéseket, a vizsgálati jegyzőkönyv tartalmazza az ellenőrzés megállapításait és a tett javaslatokat. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá.

(3) A bizottsági ülésre meg kell hívni a Polgármesteri Hivatal ügyviteli feladatok ellátásával megbízott dolgozóját, aki segíti a bizottság munkáját és ellátja az ügyviteli feladatokat.

(4) A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, vagy távollétében - ha a bizottság tagjai sorából elnökhelyettest választott,-  az elnökhelyettes, illetve ennek hiányában, vagy akadályoztatása esetén az általa esetileg írásban megbízott személy.”

(5)A bizottság ülésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy az ne essen egybe másik bizottság ülésével.

(6)A bizottság ülését elsősorban a képviselő testületi ülés napját megelőző napok valamelyikére kell összehívni. A képviselő-testületi ülés napján is lehet bizottsági ülést tartani, az (5) bekezdésben foglaltakra tekintettel úgy, hogy az ülés legkésőbb 14 órára fejeződjön be.

3. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos bizottsági eljárás

41. §.

(1) Az Ügyrendi Bizottság vezeti a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos nyilvántartást.

(2) A vagyonnyilatkozatot a polgármester, a képviselők és hozzátartozóik két példányban készítik el, s azt dátummal, aláírással látják el. A vagyonnyilatkozat egy példánya a nyilatkozattevőnél marad.

(3)A polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozata nyitott borítékban, míg a hozzátartozók vagyonnyilatkozata zárt borítékban kerül a Bizottság részére átadásra. A hozzátartozók vagyonnyilatkozatát a bizottsági átvétel alkalmával le kell pecsételni.

(4) A vagyonnyilatkozatok átvételéről a bizottság átvételi elismervényt ad át.

(5) A vagyonnyilatkozatokat a Polgármesteri Hivatalban, zárt, tűzbiztos lemezszekrényben kell tárolni.

(6) A képviselők vagyonnyilatkozata az azonosító adatok kivételével nyilvános, abba bárki betekinthet. A betekintésről (idejéről, betekintő személyéről) nyilvántartást kell vezetni.

(7) A képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a polgármesternél, vagy a Bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás célja, hogy ellenőrizze a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát. A polgármester a hozzá benyújtott kezdeményezést a Bizottságnak haladéktalanul átadja kivizsgálásra.

(8) Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét, tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül ennek nem tesz eleget, úgy a Bizottság elnöke eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

 (9) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új adatot tartalmaz. Új tényállítás, adat nélkül ismételt kezdeményezés esetén a Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

(10) A képviselő, polgármester vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során a Bizottság felhívására köteles saját, illetve a hozzátartozói vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokat írásban bejelenteni. Az adatokba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be. Az ellenőrzés eredményéről a Bizottság elnöke a képviselő- testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.

V. Fejezet

Tisztségviselők és a  Képviselő-testület Hivatala

1.Tisztségviselők

40. §.

(1)A polgármester a köztisztviselők esetében meghatározza azon munkáltatói jogokat, melyek gyakorlásához a jegyzőnek az Ő előzetes egyetértése szükséges.

(2) Polgármester ügyfélfogadása:   hétfő -  szerda     8.00-12.00-ig

(3) Jegyző ügyfélfogadása:             hétfő - szerda        8.00-12.00-ig

41. §.

(1) A Képviselő-testület a polgármester tartós helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, titkos szavazással, a polgármester által javasolt személy(ek) közül. Feladatát a polgármester határozza meg.

42. §.

A polgármester és a jegyző saját hatáskörében szabályozza a kiadmányozás rendjét, külön szabályzatban.

2. Polgármesteri Hivatal

43. §.

1. Az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására a Képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre: Buji Polgármesteri Hivatal elnevezéssel.

(2) A Polgármesteri Hivatal az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.

(3) A vonatkozó törvények és előírások alapján az önkormányzat gazdasági feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.

VI. Fejezet

Nemzetiségi önkormányzat

1. Nemzetiségi testület

44. §.

A nemzetiségi önkormányzati testület tagjainak száma 4 fő.

45. §.

Az ülés összehívásával, vezetésével, valamint a testületnek saját szervezetével, működésével kapcsolatos szabályokat a nemzetiségi önkormányzat saját határozatával megállapított Szervezeti és Működési Szabályzatában határozza meg.

2. nemzetiségi önkormányzat tevékenységéhez szükséges feltételek biztosítása

46.§.

(1) A települési önkormányzat képviselő testülete a nemzetiségi önkormányzat részére a feladatai ellátásához  az önkormányzat éves költségvetését megállapító helyi önkormányzati rendeletében meghatározottak szerint önkormányzati támogatást nyújthat.

(2) A települési önkormányzat képviselő testülete külön rendeletben rendelkezhet a helyi nemzetiségi önkormányzat használatába adható vagyonról (a vagyontárgyak és pénzeszközök pontos megjelölésével).

(3) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat működéshez igazodó helyiséghasználatot biztosít. A polgármesteri hivatal útján gondoskodik küldemények postázásáról, továbbításáról, ügyviteli segítséget és igény esetén szakmai segítséget nyújt, és viseli az ezzel járó költségeket.

(4) A nemzetiségi önkormányzat részére állandó jelleggel egy iroda helyiséget bocsát rendelkezésre.

(5) A nemzetiségi önkormányzat döntése alapján az önkormányzati hivatal ellátja a számlavezetési, vagyoni és számviteli nyilvántartási feladatokat /a helyi önkormányzat nyilvántartásain belül elkülönítetten/, valamint elkészíti a költségvetési beszámolóját oly módon, hogy az a saját költségvetési beszámolójával egybeépíthető, illetőleg összevonható legyen.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

47. §.

(1) A rendelet 2014. január 1 napján lép hatályba.

(2.) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Barta Miklós Ferenc                                                                                             Dr. Németh Károly

polgármester                                                                                                             jegyző

A rendeletet kihirdettem 2013. december 31. napján.

                                                                           Dr. Németh Károly

                                                                                     jegyző