1. § (1) A rendelet hatálya Hercegszántó község (továbbiakban: a község) közigazgatási területére terjed ki.

(2) A község közigazgatási területén az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti építési tevékenységet folytatni és ezekre hatósági engedélyt adni a jelen rendeletben, beleértve

(3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Étv., valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) és egyéb országos jogszabályok előírásai érvényesek.

2. § (1) A község igazgatási területének egyes részei használatuk általános jellege, valamint sajátos használatuk szerint:

(2) A település egyes területeinek (1) bekezdés szerinti hovatartozását az SZ-1 és SZ-2 tervlap szerint kell megállapítani.

3. § (1) Az SZ-1 és SZ-2 tervekben kijelölt építési övezetek előírásait a 3. melléklet tartalmazza.

(2) Térszín alatti építés a „belvízveszélyes terület” kivételével az építési helyen belül, az övezetre megszabott maximális beépítettség erejéig megengedett.

4. § (1) Az OTÉK előírásai szerinti építési munka esetén teljes közművesítettség biztosítandó - közüzemi gázszolgáltatás kivételével - a központi belterülettel egybefüggő beépített és beépítésre szánt területen fekvő építési telkeken, a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítéséig terjedő átmeneti időszakban egyedi zárt szennyvíztároló alkalmazandó.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő területen kívül eső építési telkek közművesítetlennek minősülnek, az energia- és vízellátás, valamint a keletkező szenny- és csapadékvíz gyűjtése, elvezetése illetve ártalmatlanítása közműpótló berendezésekkel is biztosítható, de egyedi zárt szennyvíztároló alkalmazandó

5. § (1) A 3. melléklet szerinti mérettel kialakított zöldfelület folyamatos fenntartásáról a tulajdonosnak kell gondoskodnia.

(2) Az (1) bekezdés előírásait nem teljesítő meglévő beépítés esetén a zöldfelületi fedettség nem csökkenthető, és csak a beépített alapterületet nem növelő (átalakítási, felújítási stb.) építési munka engedélyezhető. A beépített alapterület növelésével járó építési munka esetén az (1) bekezdés szerinti előírást teljesíteni kell.

(3) Az előírt zöldfelületek kialakítását a használatbavételi engedélyezésig, vagy - a telepítési időszakon kívüli időpontban jogerőssé váló használatba vételi engedély esetén - legkésőbb a következő telepítési időszakig, a használatbavételi engedély jogerős és végrehajthatóvá válásától számított 6 hónapon belül el kell végezni.

6. § (1) A község igazgatási területén a környezeti, az építési és a közlekedési zaj terhelési határértékei a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló mindenkor hatályos országos érvényű jogszabályok és a környezetvédelemről szóló helyi önkormányzati rendelet szerint állapítandók meg.

(2) A terhelési határértékeknek a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló mindenkor hatályos országos jogszabály szerinti megállapításakor a zajtól védendő területek kategóriába való besorolása megegyezik a jelen rendelet szerinti területhasználati besorolással, a Kid jelű különleges idegenforgalmi és pihenőterület egészségügyi területnek minősül.

(3) A község területére vonatkozó levegővédelmi követelmények tekintetében a mindenkor érvényes országos érvényű jogszabályok, a mindenkor hatályos helyi rendeletek és hatósági határozatok figyelembe vételével kell eljárni.

(4) A község területe a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet szerint a fokozottan érzékeny besorolású területek közé tartozik.

(5) A község területe a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelme szempontjából érzékeny területnek minősül, mezőgazdasági tevékenységet a vonatkozó országos rendelet szerinti cselekvési program, valamint a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak a cselekvési programban meghatározott kötelező előírásai szerint kell végezni.

(6) A község területén felszíni vízminőség-védelmi szempontból, a használt- és szennyvizek felszíni vízbe való közvetett és közvetlen bevezetésére vonatkozóan

8. § (1)³ Elővásárlási jog jegyezhető be az önkormányzat javára olyan ingatlanokra, melyeket az SZ-1 vagy SZ-2 terv közpark, országos közút, vasúti nyomvonal, és iparterület céljára jelöl ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti telkek megosztása esetén az elővásárlási jog megszűnik azokon a keletkező telkeken, amelyeket a megjelölt településrendezési cél nem érint.

9. § (1) Az SZ-1 és SZ-2 terven „vasúti érdekeltségű terület”-ként jelölt telken, telekrészen építmény csak abban az esetben helyezhető el, ha a vasútvonal jövőbeni kialakítását nem akadályozza. Az érintett telkek megosztása esetén a korlátozás megszűnik azokon a keletkező telkeken, amelyeket a vasútvonal kialakítása nem érint.

(2) A szabályozási tervben „belvízveszélyes terület” jellel ábrázolt földrészleteken pince, alagsor nem létesíthető, az épületek földszinti padlószintje a telek előtti járda-, vagy útburkolat, ennek hiányában a környező terep átlagos szintjéhez képest legalább 60 cm-rel magasabban épüljön, az alapozás hajlításra, a lábazat és szigetelések víznyomás ellen méretezendők.

(3) Az SZ-1 és SZ-2 terven „határrendészeti egyeztetési kötelezettség” jellel ellátott, az államhatártól 100 m távolságon belül fekvő területen az egyéb jogszabályban előírt határvédelmi szabályok követendők.

10. § (1)⁴

(2)⁵

(3) Trágyadomb a telekhatártól legalább 5 m-re, lakóépülettől legalább 10 m-re, intézmény telkétől legalább 20 m-re helyezendő el, magassága nem haladhatja meg a 2,0 m-t.

(4) Egyéb országos jogszabályban meghatározott nagy létszámú állattartó telep a belterülettől legalább 300 méter távolságban, kizárólag a „Kmü” jelű különleges mezőgazdasági üzemi övezetben, valamint az Má jelű általános mezőgazdasági terület legalább 5 hektár nagyságú telkén létesíthető.

11. § (1) A területen az OTÉK vonatkozó előírásai szerinti építmények helyezhetők el üzemanyagtöltő kivételével.

(2) Saroktelken és az előírt minimális telekterület másfélszeres nagyságát elérő közbenső telken 2 db, egyéb telken csak 1 db, egyenként maximum 2 db lakást tartalmazó lakóépület helyezhető el, egyéb rendeltetési egységek külön épületben is elhelyezhetők.

(3) A területen hulladékgyűjtőhely, -kezelőhely, -ártalmatlanító hely nem létesíthető.

12. § (1) A területen telepengedélyhez kötött ipari és szolgáltató tevékenység építménye nem létesíthető.

(2) A területen hulladékgyűjtőhely, -kezelőhely, -ártalmatlanító hely nem helyezhető el.

13. § A kereskedelmi, szolgáltató területen az OTÉK vonatkozó előírásai szerinti építményelhelyezés megengedett.

14. § (1) Az övezet telkén az OTÉK vonatkozó előírásai szerinti építményelhelyezés megengedett, a helyben végzett tevékenységhez kötődő mintabolt és üzemanyagtöltő-állomás elhelyezhető.

(2) A telken túlnyúló védőtávolságot igénylő, jelentős zavaró hatású ipari létesítményeket csak akkor lehet elhelyezni, ha az egyéb jogszabályban előírt telepítési feltételek biztosítottak, vagy igazolt, hogy az övezeti határon kívüli környezetre gyakorolt hatásuk mértéke — a szabályozási tervben szereplő tervezett rendeltetéseket is figyelembe véve — megengedhető.

(3) Idegen eredetű (nem saját tevékenységből származó) veszélyes hulladék gyűjtésével foglalkozó tevékenység csak a Gip területen végezhető, kivéve a lakossági hulladékudvart.

(4) INERT hulladékhasznosítási tevékenység 10 ezer t/év mennyiségig, legfeljebb 3,0 m magas deponálás esetén végezhető.

15. § (1) 1,0 hektárnál nem nagyobb szilárdásvány bánya egyéb jogszabályban előírt engedélyezési eljárás keretében, országos vagy helyi természetvédelmi oltalom alatt nem álló, tájképvédelmi területen és hidrogeológiai védőidomon kívül fekvő szántó művelésű területen létesíthető.

(2) A Khá jelű határátkelőhely különleges területen a határrendészet építményei, valamint a határátkeléshez kapcsolódó vendéglátó, kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági építmények helyezhetők el.

(3) A Khő jelű határőrség különleges területen a határrendészet építményei helyezhetők el.

(4) A Khu jelű hulladéklerakó különleges, rekultivációt követő kármentesítődés alatt álló területen a környezeti kármentesítéséhez feltétlenül szükséges építmények helyezhetők el.

(5) A Kid jelű idegenforgalmi és pihenő különleges területen

(6) A Kkh jelű kegyhely különleges terület a kultikus építmények, valamint a zarándokok fogadásához szükséges, de szállásként nem szolgáló építmények elhelyezésére szolgál.

(7) A Kmü jelű mezőgazdasági üzemi különleges területen a terményfeldolgozás, -tárolás, állattartás, mezőgazdasági gépjavítás építményei, valamint az ott dolgozókat kiszolgáló épület, benne legfeljebb 1 db lakásegység helyezhető el.

(8) A Ksp jelű sport különleges terület közhasználatú, vagy közhasználat elől elzárt sportpályák, valamint szabadidős létesítmények és kapcsolódó építményeik (öltöző-, vendéglátó-, karbantartó épület, lelátó, edzőtermek, stb.) elhelyezésére szolgál.

(9) A Ksz j elű szennyvíztisztító és -elhelyező különleges területen belül

(10) A Kte jelű temető különleges területek közül

(11) A Kvg jelű vízgazdálkodási beépített különleges területen a rendeltetésnek megfelelő építmények (pl. szivattyúház, őrház) helyezhetők el.

(12) A Kvm jelű vízmű különleges területen a rendeltetéshez kapcsolódó üzemi építmények helyezhetők el.

16. § (1) Az átmenő forgalmat bonyolító utak területe közlekedési és közműterületnek minősül.

(2) A KÖu jelű terület övezetei a következők:

(3) A más (nem közúti közlekedési és közmű-) rendeltetésű területen nyilvántartott illetve tervezett utak kiszolgáló utak, melyek átmenő forgalomra nem szolgálnak.

(4) Közút céljára leszabályozott építési telken az OTÉK szerinti építési munka akkor végezhető, ha a leszabályozott telekrész önálló helyrajzi számon elkülönítve közútként vagy magánútként szerepel az ingatlan-nyilvántartásban.

(5) Közterület-szélesítéssel érintett telekrészen

(6) A beépítésre szánt rendeltetésű telektömbök belsejének feltárására kiszolgáló magánutak létesíthetők, a méretezendő útterület-szélesség — ha a szabályozási terv másként nem rendeli — 1 db telek megközelítése esetén legalább 6,0 méter, 2-7 db telek megközelítésekor legalább 12,0 méter, 7-nél több telek feltárásakor pedig legalább 16,0 méter legyen. Zsákutca kialakítása esetén kistehergépjárművek min. 7 m belső ívsugarú fordulóját (kör-, vagy Y-forduló) biztosítani kell.

(7) Az 51. számú főút nem vehető figyelembe építési telek közvetlen feltárására, kivéve, ha meglévő útcsatlakozással vagy kapubehajtóval rendelkezik.

(8) Az utak szabályozási szélességében közmű- vagy útépítés és -tervezés során az előírt közműellátottsághoz szükséges összes nyomvonal elhelyezési lehetőségét biztosítani kell.

17. § (1) Zöldterületnek minősülnek az SZ-2 terven ábrázolt Zk jelű, 1 hektárnál kisebb közkertek és a Zp jelű, 1 ha nagyságot meghaladó közpark.

(2)⁶

(3)⁷

18. § Az SZ-1 és SZ-2 terven jelölt erdőterületek védelmi, gazdasági és közjóléti célokat szolgálnak, melyekre az OTÉK vonatkozó előírásai érvényesítendők.

19. § (1) Mt jelű övezetben

(2)⁸

(3)⁹

(4) Az OTÉK előírásait a 4. melléklet szigorító övezeti előírásainak figyelembe vételével kell alkalmazni.

20. § (1) A V jelű vízgazdálkodási területbe tartozik a holtág, tó és a tápcsatorna medre. Az övezetben építményt elhelyezni országos érvényű, külön jogszabály szerint szabad.

(2) A Vv jelű vízgazdálkodási területbe tartozik a folyami védmű.

(3) A Vcs jelű vízgazdálkodási területbe tartoznak az öntöző- és belvízcsatornák.

(4) A területeket és parti sávjaikat érintő ügyekben az országos jogszabályok szerint kell eljárni.

21. § A Tk jelű természetközeli területbe tartoznak a nádas és mocsár használatú földrészletek.

22. § (1)¹⁰

(2) Az előkert mérete — ha a szabályozási terv másként nem rendeli — kialakult beépítési módú építési övezetben a kialakult utcaképhez illeszkedjen, nem kialakult lakó- és vegyes építési övezetben 0 m, egyéb építési övezetekben legalább 5 m.

(3) Oldalkert minimális mérete szabadonálló beépítési mód esetében 3,0 m, oldalhatáron álló épülethez csatlakozóan 5,0 m.

(4) Külterületi telkeken az épület — ha a szabályozási terv másként nem rendeli — a telek homlokvonalától

(5) A hátsókert

(6) Az SZ-2 terv érvényességi területén állattartási épület a szomszédos telken álló, huzamos tartózkodásra szolgáló épülettől legalább 10 méterre helyezendő el.

(7) Ha a telekhatár mellett teleknyúlvány van, akkor annak teljes szélessége beleszámít a visszamaradt telek oldalkert méretébe. Ilyen esetben a teleknyúlványnak a visszamaradt telek melletti határa és a visszamaradt telken elhelyezett épület között 1,5 méternél kisebb távolság nem lehet.

23. § (1) Kialakult beépítési módú övezetben a telek övezeti előírást meghaladó méretű, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezett beépítettsége esetén a beépítettség mértéke megtartható.

(2) Az olyan saroktelken, melyen egyetlen saroképület és — az alapfunkciót kiegészítő, pl. tárolási célból — egy legfeljebb 25 m2 telekterületet elfoglaló épület áll, vagy létesül, az adott övezetben megszabott beépítettségi határérték 5 %-kal, de legfeljebb az országos jogszabályban megszabott maximális mértékig emelhető.

24. § (1) Kialakult építménymagasságú építési övezetben az építmény „H” magasságát a meglévő állapot figyelembe vételével, az adott területfelhasználási kategória által igényelt technológiai követelményekhez igazodóan kell kialakítani.

(2) A hátsó telekhatáron álló épülethatároló fal homlokzatmagassága nem haladhatja meg a 3,5 m-t.

(3) Az építési övezetre előírt építménymagassági határértékeket nem teljesítő meglévő építmények építési engedélyköteles ügyei során az építmény mértékadó magassága csak a határértékek teljesülésének irányába változhat.

(4) A 10 %-nál nagyobb átlagos lejtésű építési telek beépítése esetén az építménymagassági előírás az utcai homlokzatra érvényesítendő, a többi homlokzat magassága a tereplejtés szerinti eltéréssel vehető figyelembe.

25. § (1) Nyúlványos telek az általános szabályok szerint, az SZ-2 terven —tö— jellel körülvett történeti települési terület kivételével bármely övezetben kialakítható, a telken esetleg meglévő épület szabadon álló elhelyezkedésének biztosítása mellett. A kialakítandó teleknyúlvány (nyél) szélessége minimum 4,0 m legyen.

(2) Belvízveszélyes területen építési telket alakítani csak a terület belvízmentesítését is megoldó tereprendezést követően lehet.

(3) Szabályozási vonallal leszabályozott, építési tilalommal nem terhelt telek leszabályozás szerinti telekalakítása akkor is megengedett, s az így létrejövő telek akkor is beépíthető, ha területe az övezetben előírt méreteknek nem felel meg ugyan, de egyéb előírások betarthatók.

27. § (1) Az SZ-1 és SZ-2 terven ábrázolt távközlési sugárzási sávokon belül magassági korlátozás érvényesítendő, eseti távközlési szakhatósági vélemény szerint.

(2) A közüzemi vízbázis hidrogeológiai védőidomán belül a vízügyi hatóság által előírt megszorítások érvényesítendők.

(3) A Khu és Ksz jelű különleges területek védőzónáján belül huzamos tartózkodásra szolgáló épület csak az OTÉK „kivételesen elhelyezhető építmények”-re vonatkozó szabályai szerint létesíthető.

(4) A Khu jelű terület védőzónája mindaddig fenntartandó, amíg a terület környezeti kármentesítődése meg nem történik.

30. § (1) Ez a rendelet 2013. július 15-én lép hatályba.

(2) E rendelettel megállapított szabályokat kell alkalmazni a hatályba lépéskor első fokon el nem bírált ügyekben is, amennyiben azok az építtető számára kedvezőbbek.