1. § (1) A rendelet hatálya Salgótarján Város Önkormányzata tulajdonában álló lakásokra (a továbbiakban: lakás) és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (a továbbiakban: helyiség) terjed ki a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel.

(2) Azokat a lakásokat és helyiségeket, amelyeknek bérbeadási feltételeit és a bérbeadói hozzájárulást az Önkormányzat költségvetési szerve határozza meg, a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

(3) A (2) bekezdésben említett lakások és helyiségek bérletére az Önkormányzat vagyonával való rendelkezésről szóló 21/1992.(X.26.) Ör. sz. rendeletnek a törzsvagyonra vonatkozó szabályait is alkalmazni kell, figyelemmel a rendelet 36. §-ban foglaltakra is.

(4) A vagyonátadó bizottság hatáskörével vagy tulajdoni igény alapján indult bírósági eljárással érintett lakás és helyiség bérbeadására, az említett eljárásokban hozott jogerős és végrehajtható határozat meghozataláig a rendeletet kell alkalmazni, ha a bérbeadó a rendelet hatálybalépésekor az önkormányzat költségvetési szerve vagy az üzemeltető szervezet.

2. § (1) A képviselő-testület a lakások és helyiségek tulajdonosi, bérbeadói joga gyakorlásával és kötelezettségeinek teljesítésével, ha a rendelet másként nem rendelkezik, megosztva a következő szervezeteket bízza meg:

(2) Az a-c/ pontokban foglaltak nem érintik a képviselő-testületnek azt a jogát, hogy bármelyik lakás és helyiség tekintetében közvetlenül gyakorolja a tulajdonosi és a bérbeadói jogokat.

(3) ⁴

2/A. §⁵ A jelen rendelet szerinti üzemeltetői és helyiséggazdálkodói feladatokat - a Salgótarján, Erzsébet tér 1. szám alatti épület 18. emeletén lévő lakások és egyéb helyiségek (a továbbiakban: Toronyszálló) kivételével – az önkormányzattal kötött megbízási szerződés alapján a Salgó Vagyon Salgótarjáni Önkormányzati Vagyonkezelő és Távhőszolgáltató Kft. látja el. A Toronyszálló szálláshely-szolgáltatás céljára történő hasznosítására bérleti jogviszony keretén belül kerül sor. A Toronyszálló üzemeltetésére jelen rendelet hatálya nem terjed ki.

3. § (1) A lakásokat:

(2) A képviselő-testület minden év március 15-ig meghatározza, hogy a lakások bérbeadásánál az (1) bekezdésben megjelölt jogcímek közül melyeknek kell elsőbbséget biztosítani.

(3)⁹ Azzal a jogcím nélküli lakáshasználóval, akinek bérleti jogviszonya bármely okból megszűnt, újabb pályázati eljárás lefolytatása és ismételt névjegyzékbe vétel igénye nélkül is bérleti szerződés köthető az általa használt lakásra, amennyiben az Önkormányzat felé fennálló bérleti díj, közüzemi díj tartozása nincs, vagy a fennálló tartozásának a bérleti szerződés megkötését követő 60 napon belüli rendezésére a bérleti szerződésben kötelezettséget vállal, azzal, hogy amennyiben a bérlő határidőben nem tesz eleget a tartozás megfizetésére vállalt kötelezettségének, az bontó feltételnek tekintendő és a bérleti szerződés a megkötésétől számított 60. napot követő első napon megszűnik.

4. § (1) Pályázat útján kell a lakást bérbeadni:

(2) Az (1) bekezdés b.) és c.) pontjában meghatározott esetben a képviselő-testület a rendelet előírásaitól eltérően is dönthet. Ebben az esetben a lakás bérbeadásának jogcíméről és a bérlő személyéről a képviselő testület határoz.

5. §¹³ (1) A pályázatot az üzemeltető írja ki és bonyolítja le.

(2) A pályázat üres lakás esetében, illetve akkor írható ki, ha a lakásban lakó személy írásbeli nyilatkozata alapján az üressé válás időpontja ismert.

(3) A pályázatra az üzemeltető a nyilvántartásai alapján önkormányzati bérlakás bérbevételére ajánlatot tevőket hívja meg. A pályázatra való meghívásra akkor kerülhet sor, ha az ajánlatot tevő jövedelmi igazolásai alapján az üzemeltető valószínűsíti, hogy a pályázat útján elnyert lakás üzemeltetési és fenntartási költségeit a pályázó fizetni tudja. Figyelemmel a rendelet 12. §.(3) bekezdésére.

6. §¹⁴ (1) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(2) A pályázati ajánlatok benyújtásának végső időpontját úgy kell meghatározni, hogy a benyújtásra a pályázati kiírás megküldésétől számított 15 nap rendelkezésre álljon.

(3) A pályázatot zárt borítékban - a borítékon a feladó és megpályázni kívánt lakás címe szerepelhet - kell az üzemeltetőnek beadni. A pályázatot tartalmazó borítékot sorszámmal kell ellátni. E sorszámot átvételi elismervényen kell az átadóval közölni. Az átvételi elismervényre az átvétel dátumán és sorszámán, valamint az átvevő nevén, az üzemeltető bélyegzőjén kívül más nem jegyezhető fel.

7. §¹⁹ (1) A pályázatot az üzemeltető képviselője - ügyvéd és a Népjóléti Bizottság²⁰ 2 tagja, valamint a pályázatot benyújtók jelenlétében - bontja fel.

(2) A pályázat felbontása után az üzemeltető képviselője az ajánlatokat ismerteti, majd a Népjóléti Bizottság²¹ 2 tagjával együtt (továbbiakban: Bizottság) elbírálja az ajánlatok érvényességét.

8. § (1) Jövedelmi, szociális és vagyoni helyzet alapján lehet a lakást bérbeadni annak a nagykorú magyar állampolgárnak, akinek tulajdon-, haszonélvezeti-, bérleti joga alapján nincs beköltözhető lakása és megfelel e rendeletben meghatározott feltételeknek (továbbiakban: szociális bérlő).

(2) Szociális bérletre jogosult az is, aki a tulajdonában lévő lakását az önkormányzatnak ajándékozza és azt a képviselő-testület elfogadja.

(3) Nem adható bérbe lakás annak, aki

(4) A hajléktalan jogosultságát az üzemeltető akkor bírálja el, ha az illető személy a hajléktalanná válását megelőzően 3 évig az önkormányzat közigazgatási területén lakott.³²

(5)³³ A szociális bérletre vonatkozó ajánlat elbírálásánál előnyben kell részesíteni azt a személyt, aki az ajánlat benyújtását megelőző legalább 3 évig az önkormányzat közigazgatási területén - érvényes lakcímkártyával igazoltan - lakott.

9. § (1)³⁴ Jövedelmi helyzet alapján lakás szociális bérletére jogosult, akinek családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap kétszeres összegét, illetve egyedülálló esetén annak háromszoros összegét.

(2)³⁵ Ezen alcím vonatkozásában jövedelem – az ajánlattevő által hitelt érdemlően, okirattal igazolt –

(2a)³⁶ A (2) bekezdés alkalmazásában befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozói adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.

(2b)³⁷ A jogosultság megállapításakor

(2c)³⁸ A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

(3)³⁹ A szociális helyzete alapján az /1/ bekezdésben megjelölteknek megfelelő ajánlattevők közül előnyt élvez komfort nélküli lakások vonatkozásában:

10. § (1) Szociális bérletre való jogosultság alapján a lakásigény mértékét meg nem haladó szobaszámú lakás adható bérbe. A lakásigény mértékét a rendelet 2. sz. melléklete határozza meg.

(2) A lakásigény mértékének a meghatározásánál a szociális bérletre jogosultat és a bérbevételi ajánlat benyújtását megelőző két év óta vele állandó jelleggel együtt lakó azon személyeket kell figyelembe venni, akik a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhatók be a lakásba, kivéve a születendő gyermeket.

(3) A (2) bekezdésben említett személyek közül nem lehet figyelembe venni azokat, akik lakás tulajdon-, haszonélvezeti, vagy bérleti jogával rendelkeznek.

(4) Az (1) és (3) bekezdésben foglaltak alól a Népjóléti Bizottság⁴¹ javaslatára a képviselő-testület indokolt esetben felmentést adhat.

11. § (1) A szociális bérletre vonatkozó bérbevevői ajánlatot az üzemeltetőhöz⁴² kell eljuttatni.

(2) A szociális bérletre vonatkozó ajánlat elbírálásához az ajánlattevő a szükséges adatokat köteles az üzemeltető⁴³ rendelkezésére bocsátani.

(3) A szociális bérletre ajánlatot tevőt fel kell hívni, hogy a rendelet 3. sz. mellékletében meghatározott adatlapon terjessze elő ajánlatát és nyújtsa be az adatlapon megjelölt igazolásokat.

12. § (1) Szociális bérletre való jogosultság alapján az üzemeltető⁴⁹ a 11. § (6) bekezdésben jelölt népjóléti bizottsági⁵⁰ döntést követően köti meg a bérleti szerződést.⁵¹

(2) A szociális bérletre jogosulttal akkor köthető szerződés, ha jogosultsága a szerződés megkötésének lehetővé válásakor is fennáll. Ezt a szerződés megkötése előtt az üzemeltető⁵² ellenőrzi.⁵³

(3) Az üzemeltető csak olyan lakásra kötheti meg az (1) és (2) bekezdésben foglaltak teljesülése esetén a bérleti szerződést, ha a becsatolt igazolások alapján az együtt költözők havi jövedelmének 50 %-át a lakás havi lakbére és a külön szolgáltatások egy hónapra eső díja nem haladhatja meg.⁵⁴

12/A. §⁵⁵ (1) A központi költségvetési támogatás felhasználásával létesített (felújított) önkormányzati bérlakások bérbevételére irányuló ajánlatot az üzemeltetőhöz kell eljuttatni a 6. sz. mellékletben meghatározott adatlap benyújtásával.

(2) A költségalapú bérletre vonatkozó ajánlat elbírálásához az ajánlattevő a szükséges adatokat köteles az üzemeltető rendelkezésére bocsátani. Ha az üzemeltető felhívása ellenére 60 napon belül sem közöl az ajánlattevő az elbíráláshoz szükséges adatot, illetve a feltételeknek nem felel meg, tájékoztatni kell, hogy az ajánlata nem érvényes.

(3) Az érvényes ajánlatot két évig kell nyilvántartani, e határidő után a bérbevételi ajánlat érvényét veszti.

(4) A költségalapon meghatározott lakbérű lakások bérbevételénél előnyt élvez:

13. § (1) Ha a lakást ismételten bérbe lehet adni, a bérlő kijelölésére, illetve kiválasztására jogosultnak 30 napon belül közölnie kell a bérlő személyét és meg kell határoznia a bérbeadásának azokat a feltételeit, amelyekre jogszabály vagy megállapodás feljogosítja.

(2)⁵⁶ Ha a jogosult az (1) bekezdésben foglaltakat elmulasztja, vagy az általa közölt adatok alapján a szerződést nem lehet megkötni – eltérő megállapodás hiányában – köteles a lakás lakbérének megfelelő összeget és a lakás bérbeadójának számlázott közüzemi (társasházi) közös költségeit megtéríteni.

(3) A jogosult által megjelölt személlyel megkötött szerződést a jogosultnak is kézbesíteni kell.

(4)⁵⁷ Amennyiben a jogosult által jelölt személy részére jövedelmi vagyoni viszonyai alapján szociális bérleti díj megállapítására nincs lehetőség, a bérleti szerződés megkötésének feltétele 3 havi bérleti díjnak megfelelő összegű óvadék megfizetése. Az óvadékra alkalmazandó szabályokat a 7. § (6) bekezdése tartalmazza.

14. § (1) A lakás bérbeadására - ha a törvény 67. § (1) bekezdése alapján igényt tartó a lakásban lakik - a bérleti szerződést a rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül meg kell kötni.

(2) Ha a lakás bérbeadására vonatkozó kötelezettséget a törvény 94. § (1) bekezdésében említett eljárásban állapítják meg, a bérleti szerződést a jogerős és végrehajtható határozat bérbeadó által történt kézhezvételtől számított 60 napon belül kell megkötni.

15. § (1) A törvény 67. § (2) és (3) bekezdése és a 85. § (1) és (2) bekezdése, illetve a 94. § (1) bekezdése alapján másik lakás bérbeadására vagy elhelyezésére igényt tartó személlyel szembeni kötelezettséget a képviselő-testület népjóléti bizottságának⁵⁸ - a 3. § (3) bekezdésében biztosított jogkörében hozott - határozata alapján kell teljesíteni.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett rendelkezések alapján az önkormányzat kötelezettségét nem lakás bérbeadás útján, hanem más elhelyezés biztosításával kell teljesíteni, a kötelezettség teljesítésére - a jogosultak meghallgatása és személyi, vagyoni, jövedelmi körülményeik tisztázása után - az üzemeltetőnek ütemtervet kell készíteni, amelyet jóváhagyás végett a képviselő-testület elé kell terjeszteni.⁵⁹

(3) Az (1) bekezdésben említett rendelkezéseken alapuló önkormányzati kötelezettséget - a jogosultsággal való megállapodás alapján - pénzbeli térítés ellenében meg lehet váltani. A jogosult olyan összegű pénzbeli térítésre tarthat igényt, mint amilyen összegű térítés a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a rendelet alapján járna.

(4) A pénzbeli térítés számításánál a bérbe adandó lakás alapterületét, szoba számát és komfortfokozatát kell figyelembe venni. A számításánál az önkormányzat tulajdonában lévő jó adottságú - azonos komfortfokozatú - lakásainak beköltözhető forgalmi értékét kell alapul venni.

(5) Ha az (1) bekezdésében említett rendelkezések alapján az önkormányzat kötelezettségét nem lakás bérbeadása útján, hanem más elhelyezés biztosításával kell teljesíteni azt - a jogosulttal való megállapodás alapján - pénzbeli térítéssel meg nem lehet váltani. A jogosult olyan összegű pénzbeli térítésre tarthat igényt, mint amilyen összegű térítés az egy szobás, félkomfortos, jó adottságú lakás bérleti jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén e rendelet alapján járna.

(6) A (4) és (5) bekezdés alkalmazásában jó adottságúnak kell tekinteni azt a lakást, amely a település központjában vagy ahhoz közel van, az épület nem leromlott állapotú és a lakás nincs kitéve súlyosabb környezeti ártalmaknak.

16. § (1) Másik lakást kell bérbeadni annak a bérlőnek, akinek lakásbérleti jogviszonya a bérbeadóval közös megegyezés alapján azzal a feltétellel szűnik meg, hogy a bérbeadó pénzbeli térítés mellett részére kisebb alapterületű vagy kevesebb szobaszámú lakást ad bérbe.

(2) Másik lakást lehet bérbeadni annak is, akinek a bérbeadó felmondta a bérleti szerződést és megállapodott vele, hogy pénzbeli térítés mellett részére másik lakást ad bérbe.

(3) Másik lakást lehet bérbeadni annak is, akinek a bérbeadó felmondta a bérleti szerződést és részére cserelakást kell adni.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt esetekben a másik lakás bérbeadására vonatkozó - e rendeletben meghatározott - szabályokat nem kell figyelembe venni.

(5)⁶⁰ A Közgyűlés döntése alapján bontásra kijelölt lakás, továbbá a hatóság által életveszélyesnek minősített lakás - beleértve mind a lakás, mind a lakásban használt fűtőberendezés és tartozékai életveszélyessé minősítésének esetét is - érvényes bérleti szerződéssel rendelkező bérlőjének elhelyezése során, a felajánlott lakásra vonatkozó bérleti szerződést a megszűnő bérleti szerződés szerinti változatlan tartalommal és feltételekkel kell megkötni. Amennyiben a Közgyűlés döntése alapján bontásra kijelölt lakás bérlőjének tartozása áll fenn, a törvény rendelkezéseivel összhangban a szerződés felmondható.

17. § (1) A rendeletben meghatározott bérbeadási feltételeket nem kell figyelembe venni, ha az önkormányzat kisajátítási kérelme alapján lefolytatott eljárás eredményeként kell lakást bérbeadni.

(2) A képviselő-testület az önkormányzat szerveinek alkalmazásában álló köztisztviselőnek, az önkormányzat költségvetési szerve dolgozóinak egyedi elbírálás alapján a rendeletben előírtaktól eltérő feltételek mellet is adhat bérbe lakást.

(3)⁶¹ A képviselő-testület minősített többséggel hozott határozatával az önkormányzat részére törvényben meghatározott közfeladatok ellátásának céljára, vagy az önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás alapján feladatot ellátó szervezet vagy magánszemély részére egyedi elbírálás alapján e rendeletben előírtaktól eltérő feltételekkel – ingyenesen vagy kedvezményes bérleti díjjal – is adhat bérbe lakást.

(4)⁶² Nem kell figyelembe venni a bérbeadás feltételeit akkor sem, ha a lakás bérbeadására más önkormányzattal való megállapodás alapján kerül sor, vagy megsemmisült lakás használóját helyezik el.

18. § (1) Másik lakást kell bérbeadni annak a jogcím nélkül lakó személynek, aki a bérlő halála után maradt vissza a lakásban, ha:

19. § (1) Akit a bíróság a házasság felbontása esetén saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezett önkormányzati lakás elhagyására, annak akkor lehet lakást bérbeadni, ha szociális bérletre jogosult.

(2) Az (1) bekezdésben jelölt személy félkomfortosnál jobb minőségű lakáshoz nem juttatható.

(3) Ha az (1) bekezdésben említett személy szociális bérletre nem jogosult, részére a szobabérlők házában lehet lakrészt bérbeadni.

19/A. §⁶³ (1) A 3. § (1) bekezdésének i.) pont szerinti pályázati eljárás feltételeinek kialakítása során meg kell határoznia:

19/B. § (1)⁶⁵ Az Erzsébet tér 1.sz. épület 15-17. emeletén lévő lakások (jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: Lakások) jelen alcím szabályai alapján, pályázati eljárás lefolytatása nélkül adhatók bérbe. Ebben az esetben a rendelet egyéb szabályai megfelelően irányadók a bérbeadás során.

(2) A Lakások jelen alcím szabályai alapján az alábbi célokra adhatók bérbe:

19/C. § (1) A Lakásokra vonatkozó bérlői ajánlatot az üzemeltetőhöz kell benyújtani.

(2) A bérlői ajánlatnak tartalmaznia kell:

(3) A bérlői ajánlathoz csatolni kell a jelen rendeletben foglalt feltételeknek való megfelelést igazoló dokumentumok másolatát (végzettséget igazoló okiratok, foglalkoztatásra irányuló szándéknyilatkozat vagy szerződés).

(4)⁶⁶ Az a tíz salgótarjáni székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkező gazdálkodó szervezet, amely a kérelem benyújtását megelőző évben Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának a legtöbb helyi iparűzési adót fizette meg, vagy olyan munkahelyteremtő beruházást megvalósító gazdálkodó szervezet, amely a kérelem benyújtásának évében kezdi meg a tevékenységét, legfeljebb tizenhat lakást a (2) bekezdés c) pontjában és a (3) bekezdésben foglaltak megjelölése nélkül is igényelhet.

(4a)⁶⁷ E rendelet alkalmazásában munkahelyteremtő beruházásnak minősül az a beruházás, amely Salgótarján közigazgatási területén új tevékenység indítását, vagy meglévő tevékenység bővítését eredményezi és a beruházás költségeitől függetlenül az újonnan létesített, vagy a lakásigénylés évében létesítendő munkahelyek száma eléri az ötvenet.

(5) Hiányosan benyújtott ajánlat esetén az üzemeltető a hiányzó adatok pótlására hívhatja fel az igénylőt.

(6)⁶⁸ A bérlői ajánlatok tárgyában az üzemeltető előterjesztése alapján – a 19/C. § (6a) bekezdésében foglaltak kivételével – a Közgyűlés dönt.

(6a)⁶⁹ A 19/B. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott bérlői ajánlatok tárgyában az üzemeltető dönt.

(7) A bérleti szerződéseket az üzemeltető köti meg.

19/D. § (1)⁷⁰ A Lakások 1 évre adhatók bérbe. A Közgyűlés egyedi határozatában ettől eltérő bérbeadási időtartamot határozhat meg.

(2) Határozatlan idejű bérbeadásról – annak igénylése és indokolása esetén – a Közgyűlés a 19/B. § (2) bekezdés b.)-c.) pontjai esetében dönthet.

19/E. § A Lakásokat:

20. § (1) Lakást nem lakás céljára csak a képviselő-testület adhat bérbe.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetet kivéve, a teljes lakást nem lehet nem lakás céljára bérbeadni.

(3) A lakás egy részét akkor lehet nem lakás céljára bérbeadni, ha:

21. § (1) Ha a rendelet hatálybalépésekor a lakás egészét más célra használják, a lakásbérleti jogviszonyt fel kell mondani.

(2) Ha a rendelet hatálybalépése után kívánják a lakás egy részét más célra használni, a bérlő kérelmére ahhoz a bérbeadó hozzájárulhat. Hozzájárulás esetén a bérleti szerződést módosítani kell.

(3) A (2) bekezdés alapján a lakás más célra történő használatához a bérbeadó akkor járulhat hozzá, ha fennállnak a 20. § (3) bekezdés a-c. pontjában foglalt feltételek.

22. § (1) Egy szobás lakás egy részét a 20. § (2) és (3) bekezdésében, valamint a 21. §-ban szabályozott esetekben sem lehet más célra bérbeadni.

(2) A lakás más célra történő bérbeadása, ill. más célra történő használatához való hozzájárulás esetén a bérlőt fel kell hívni, hogy a más célra történő használat akkor kezdhető meg, ha a tevékenységhez amennyiben szükséges, a hatósági engedélyek rendelkezésre állnak.

(3) A (2) bekezdésben szereplő kikötés megszegése esetén e lakás bérleti jogviszonyát fel kell mondani.

23. § (1) Bérlőtársak részére kell a lakást bérbeadni, ha törvény előírja, vagy a bérlőtársi szerződés megkötését olyan személyek kérik, akiket a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül is befogadhat a lakásba.

(2) Ha a szerződés a rendelet hatálybalépésekor már fennáll, a szerződés módosításával bérlőtársi jogviszony akkor jöhet létre, ha a bérlő olyan hozzátartozója válik bérlőtárssá, akit a bérlő a lakásba a bérbeadó hozzájárulása nélkül is befogadhat.

(3) Ha a lakásra a bérlőtársi jogviszony már fennáll, a bérlőtársi jogviszony alanyainak bővítésére akkor van lehetőség, ha az új bérlőtárs bármelyik bérlőtársnak olyan hozzátartozója, akit a bérlő a lakásba a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadhat.

(4) A bérlőtársi jogviszony létesítésére, ill. a bérlőtársi jogviszony alanyainak bővítésére akkor van lehetőség, ha a bérlő (bérlőtárs) és a jövőbeni bérlőtárs írásban kéri a bérbeadótól.

(5) Nem létesíthető bérlőtársi jogviszony a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadott, vagy befogadható gyermektől származó unokával.

23/A. § (1) E rendelet szociális bérletre vonatkozó rendelkezéseit ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni a következő projektek esetében:

(2) Ezen alcím alkalmazásában jövedelem a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontja szerint meghatározott jövedelem.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott projektekre a 12. § (3) bekezdése nem alkalmazható, feltéve, hogy a kérelmező családjának a (2) bekezdés szerint számított összjövedelme nem nulla.

(4) A lakásbérleti szerződést a projekt fenntartási időszaka végéig szóló határozott időre kell megkötni.

(5) A projekttel érintett lakásra az új lakásbérleti szerződést jövedelemvizsgálat nélkül meg kell kötni, amennyiben a jogosult bérleti jogviszonya folyamatos.

24. § (1) Határozott időre kell bérbeadni a lakást, ha:

25. §⁷³ (1) Az önkormányzati lakások lakbérének mértékét

(2) Ahol a külön rendelet „bérlakások lakbérét” említ, azon szociális bérleti díjat, ahol pedig „pályáztatott lakások lakbéréről” rendelkezik, azon piaci lakbért kell érteni.

26. § (1) A törvény 21. § (2) bekezdésében megjelölt személyek befogadását a bérlő köteles a bérbeadónak a befogadástól, ill. a születéstől számított 8 napon belül bejelenteni.

(2) A bérbeadó a bérlő (bérlőtárs) írásbeli kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő testvérét, az élettársát és az unokáját, ill. a bérlő házastársának a testvérét, a gyermekét és az unokáját a lakásba befogadja.

(3) A hozzájárulás akkor adható meg, ha a:

27. § (1) A bérbeadó a bérlő írásbeli kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő a bérleti jogviszony folytatása ellenében tartási szerződést kössön a vele együtt lakó, ill. hozzáköltöző eltartóval, ha nem állnak fenn a törvényben meghatározott kizáró feltételek. Hozzájárulás esetén az eltartót a bérlő a lakásba befogadhatja.

(2) A hozzájárulást meg kell tagadni, ha az eltartónak, vagy házastársának

28. § (1) Egy szobás lakás albérletbe adásához nem adható bérbeadói hozzájárulás. Kivéve: ha a bérlő a lakásból munkavállalás céljából van távol. A hozzájárulást legfeljebb 1 éves időtartamra lehet megadni.⁷⁵

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl⁷⁶ az albérletbe adáshoz akkor adható hozzájárulás, ha a hozzájárulás nem sérti a 26. § (3) bekezdésben foglaltakat.

30. § (1) A lakás bérlőnek való átadásával és a bérlő általi visszaadásával kapcsolatos feladatokat az üzemeltető látja el.

(2) A bérleti szerződést az (1) bekezdésben megjelölt szerv foglalja írásba.⁷⁸

(3) A törvény II. fejezetében említett bérbeadói nyilatkozat megtételére az (1) bekezdésben hivatkozott szerv jogosult a 6. sz. melléklet szerint. E szerv köteles teljesíteni a bérbeadóra háruló kötelezettségeket is.⁷⁹

31. § (1) Aki a lakás jogcím nélküli használója, használati díjat köteles fizetni.

(2) A jogszabályban meghatározott eseteket kivéve, a használati díj a lakásra megállapítható bérleti díj tízszereséig terjedhet.

(3)⁸⁰ A megállapított használati díjat a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 2 hónap elteltével, és azt követően évente kétszeresére kell emelni.

32. § (1)⁸¹ A bérbeadó és a bérlő a határozott és a határozatlan idejű bérleti szerződést közös megegyezéssel is megszüntetheti.

(2)⁸² Határozott időre szóló bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésekor a bérbeadó bérlő számára pénzbeli térítést nem fizet, de a bérlő kérésére másik lakást biztosíthat.

(3)⁸³ Határozatlan időre szóló bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a bérlő

(4)⁸⁴ A pénzbeli térítés mértéke a lakásbérleti jogviszony megszüntetésével érintett lakásra megállapított lakbér hat havi összegét nem haladhatja meg és a lakás bérbeadó részére tiszta, üres rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő átadását követő tizenöt napon belül kell kifizetni.

(5)⁸⁵ Ha a bérlő csak másik lakást kér, s az azonos szobaszámú, vagy közel azonos alapterületű, mint a bérleti jogviszony megszüntetésével érintett lakás, a bérlő ajánlatát az ilyen lakás rendelkezésre állásától függően lehet teljesíteni.

(6)⁸⁶ Ha a bérlő nagyobb alapterületű, vagy nagyobb szobaszámú lakás bérbeadását kéri, ajánlatát akkor lehet teljesíteni, ha a bérlő legalább három kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik.

33. §⁸⁷ (1) A törvény 24. § és 25. §-ában szabályozott bérbeadói felmondási jogot az üzemeltető gyakorolja.

(2) A törvény 24. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott rendeltetésellenes használatnak minősül különösen a lakás víz-, gáz- és árammérő berendezéseinek eltávolítása és a szolgáltatás közüzemi szerződés keretein kívül történő vételezése.

34. § Ha a bérlő cserelakás helyett pénzbeli térítést elfogad, pénzbeli térítésként a felmondással érintett lakás forgalmi értékének a fele fizethető meg. A pénzbeli térítés 25 %-a a megállapodás aláírásakor, a fennmaradó része pedig a lakás tiszta, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban való visszaadásakor fizethető ki.⁸⁸

35. § (1) Aki a bérlő halála esetén a lakásbérleti jog folytatására jogosult - a bérlő halálától számított 60 napon belül - köteles e jogának megállapítását kérni az üzemeltetőtől.⁸⁹

(2) A bérleti jogviszony folytatásának megállapítása esetén a bérleti szerződést a jogosult nevére át kell írni.

(3) Annak, aki az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettsége teljesítését elmulasztja, a lakbér kétszeresét lehet megállapítani.

36. § (1) Azokat a lakásokat, amelyeknek bérbeadási feltételeit a rendelet alapján az önkormányzat költségvetési szerve állapítja meg, csak határozott időre, vagy a feltétel bekövetkezéséig lehet bérbeadni. A bérbeadás csak a költségvetési szervvel köztisztviselői, közszolgálati, vagy munkaviszonyban álló, vagy vele ilyen jogviszonyt létesítővel történhet.

(2) A bérbeadói hozzájárulásokat úgy lehet megadni, hogy a lakásbérleti jogviszony megszűnésekor a lakás teljes egészében a költségvetési szerv rendelkezésébe kerüljön vissza. Másik lakás bérbeadására vonatkozó kötelezettség csak a képviselő-testület előzetes hozzájárulásával vállalható.

(3) A bérleti - és használati díj mértékére a rendelet szabályait kell megfelelően alkalmazni.

38. § (1) Helyiséget a lakosság ellátását szolgáló termelő, kereskedelmi, szolgáltatási, vendéglátói továbbá irodai, az ezekhez szükséges raktározási, valamint gépkocsi tárolási célokra lehet bérbeadni.

(2) Meghatározott célra épült és a rendelet hatálybalépése előtt is ezzel megegyező hasznosítású helyiséget más célra bérbeadni kizárólag a képviselő-testület határozata alapján lehet.

39. § Nem lehet bérbeadni azokat a helyiségeket, amelyek felújításáról, lebontásáról, átalakításáról, korszerűsítéséről a képviselő-testület döntött és az említett munkák megkezdéséig kevesebb, mint 2 hónap van hátra.

40. § Üres helyiség az, amelyik bérleti joggal nem terhelt, beköltözhető. Üres helyiségnek minősül az a határozott időre bérbeadott helyiség is, amelyre a bérleti szerződés két hónapon belül megszűnik. Ugyanez vonatkozik a határozatlan időre bérbeadott helyiségre is, ha a felek a bérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntették és a bérleti jogviszony megszűnéséig két hónapnál kevesebb idő van hátra és a helyiségre a bérlőnek a szerződés alapján előbérleti joga nincs, vagy a bérlővel újabb szerződés megkötésére nem kerül sor. (továbbiakban: üres helyiség)

41. § (1) Az üres helyiség bérlőjét - a bérbeadás céljának meghatározása után - elsősorban a helyiségre kiírt pályázat útján kell kiválasztani.

(2) Nem kell pályázatot kiírni, ha:

42. § (1) Pályázat alapján annak kell a helyiséget bérbe adni, aki:

43. § (1) A pályázati kiírásnak tartalmazni kell:

44. § (1) A pályázatokat az ügyvezető igazgató a Gazdasági Bizottság⁹² két tagjának jelenlétében bontja fel. A pályázatokat a felbontást követő egy órán belül el kell bírálni.

45. § (1) A helyiséget annak kell bérbeadni:

46. § (1) A helyiséget akkor lehet bérlőtársak részére bérbeadni, ha ebben a bérlő és a leendő bérlőtárs megállapodtak és vállalják a rendeletben a hozzájáruláshoz kikötött feltételek teljesítését.

(2) A bérlőtársak megállapodásuk esetén újabb bérlőtárssal az e §-ban foglaltak szerint tehetnek szerződéskötéshez ajánlatot.

(3) Bérlőtársi szerződés csak olyan helyiségekre köthető, amely méreténél fogva erre alkalmas és a leendő bérlőtársak a helyiségben az eredeti célnak megfelelő tevékenységet folytatnak.

(4) A helyiséggazdálkodó a hozzájárulás feltételeként a helyiségbér kétszeres összegének megfizetését is kikötheti.

(5) Ha az így létrejövő bérlőtársi jogviszony azért szűnne meg, mert a felek egyike az általa használt helyiségrészt a másik fél javára átruházná, akkor az önálló bérlővé váló bérlőtárs köteles a helyiség beköltözhető forgalmi értékének 20 %-át a helyiséggazdálkodó javára megfizetni.

(6) Amennyiben a bérlőtársak a szerződéskötésben tett ajánlatukban a /2-4/ bekezdésben előírt feltételeket nem vállalják, bérlőtársi szerződés velük nem köthető.

47. § (1) A határozatlan idejű bérbeadásról a képviselő-testület egyedi határozatával dönt.

(2) A helyiség határozatlan, vagy határozott idejű bérbeadási lehetőségét a pályázati kiírás tartalmazza.

(3) Feltétel bekövetkezéséig szerződés akkor köthető, ha:

48. § (1) A helyiségbe más használó kizárólag a helyiséggazdálkodó hozzájárulásával és a rendeletben meghatározott feltételek szerint fogadható be.

(2) A helyiséggazdálkodó csak a bérlő házastársa és gyermeke, és házastárs gyermeke befogadásához járulhat hozzá.

(3) A hozzájárulás feltétele, hogy a bérleti szerződést a helyiséggazdálkodó és a bérlő közös megegyezéssel módosítsa. A szerződés módosítása során a bérleti díj megemelésében és abban kell megállapodni, hogy a szerződés megszűnése esetén - a tv. 43. § (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a bérlő és a befogadott személy a helyiséget csereelhelyezés igénye nélkül kiüríti és a helyiséggazdálkodó részére visszaadja.

(4) A (3) bekezdésben jelölt kivétel esetén a bérbeadó kizárólag a bérlő megfelelő elhelyezéséről köteles gondoskodni.

(5) A helyiséggazdálkodó - ha a jogszabály másképp nem rendelkezik - a hozzájárulás feltételeként azt is köteles kikötni, hogy ha a szerződés a bérlő halála miatt szűnik meg, a befogadott személy a bérleti jogviszony folytatására nem jogosult.

(6) Nem lehet a befogadáshoz hozzájárulni, ha a helyiséget a rendelet hatálybalépésekor üzemeltetési szerződéssel használják és azt ilyen, vagy más jogcímen továbbra sem a bérlő használná.

49. § (1) A helyiséggazdálkodó - ha a bérlő az e rendeletben meghatározott feltételeket vállalja - a helyiség egy részének meghatározott időre szóló albérletbe adásához hozzájárulhat.

(2) A hozzájárulás feltétele:

50. § (1) A helyiséggazdálkodó a helyiség bérleti jogának átruházásához a következő feltételekkel járulhat hozzá:

51. § (1) Ha a helyiséggazdálkodó és a bérlő a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésében állapodik meg, a helyiséggazdálkodó másik helyiség bérbeadására akkor tesz ajánlatot, ha:

52. § (1) Ha a bérlő másik helyiségre nem tart igényt, vagy a felajánlott helyiséget nem fogadja el, akkor részére a helyiséggazdálkodó pénzbeli térítés megfizetésére tesz ajánlatot.

(2) A pénzbeli térítés összege a helyiség beköltözhető forgalmi értékének 20 %-áig terjedhet.

(3) Ha a bérlő a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését azért kezdeményezi, mert a tevékenységét nagyobb, vagy más szempontból számára előnyösebb adottságú helyiségben kívánja folytatni és a helyiség bérbeadására az e rendeletben foglalt szabályok figyelembe vételével lehetőség van, akkor a helyiséggazdálkodó értékkülönbözet megfizetésének kikötése mellett, a másik helyiséget számára bérbeadhatja.

(4) Az értékkülönbözet megállapításakor a két helyiség beköltözhető forgalmi értékének különbözetét kell figyelembe venni.

53. § (1) Ha a helyiség bérleti szerződésének a felmondására a törvény 26. § (6) bekezdésében foglalt feltételek bekövetkezése miatt kerül sor, akkor a helyiséggazdálkodó cserehelyiséget köteles biztosítani.

(2) A helyiséggazdálkodó a cserehelyiség biztosítása helyett pénzbeli térítés megfizetésére is ajánlatot tehet a bérlőnek.

(3) A pénzbeli térítés mértéke ebben az esetben a helyiség beköltözhető forgalmi értékének 20 %-áig terjedhet.

(4) Különösen jó adottságú, jó műszaki állapotú helyiség esetén ez az összeg - a Gazdasági Bizottság⁹⁵ hozzájárulása mellett - 40 %-ig megemelhető.

54. § (1) Az e rendelet hatálybalépésekor fennálló szerződések tekintetében a helyiséggazdálkodó az épülettel és a helyiséggel kapcsolatos kötelezettségeit és jogait a szerződés megkötésekor hatályban volt jogszabályok szerint köteles teljesíteni, ill. gyakorolni. Ebben a vonatkozásban a bérlővel más megállapodást nem köthet.

(2) Az 1993. december 31-ét követően kötött szerződések esetén a helyiséggazdálkodó felhatalmazást kap a megállapodás tartalmának meghatározására azokban az esetekben, ahol azt a törvény a bérbeadó és a bérlő számára az épület és a lakás fenntartására vonatkozóan lehetővé teszi.

55. § (1) A helyiséggazdálkodó a bérleti szerződés megkötésekor érvényes, továbbá a szerződés fennállása alatt évenként változó bérleti díjban állapodhat meg a bérlővel.

(2) Ha a helyiség bérlőjének kiválasztása pályázat útján történik, akkor a szerződésben azt a bérleti díjat kell megjelölni, amelyet a nyertes pályázó elfogadott ajánlata tartalmaz.

(3) Amennyiben a szerződés megkötésére nem pályázat alapján kerül sor, a helyiséggazdálkodó a bérleti díj vonatkozásában a következők szerint tehet ajánlatot:

56. § (1) A helyiséggazdálkodónak az 55. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott alapbérleti díjon felül, a bérleti díj minden év január 1-el történő növelésében is meg kell állapodnia.

(2) Az alapbérleti díjat az előző évre érvényes bérleti díj legkevesebb 20 %-ával kell növelni. A növelés mértéke évente az 50 %-ot nem haladhatja meg.

(3) A szerződés megkötésekor a helyiséggazdálkodó határozza meg, hogy - a (2) bekezdés keretei között - a bérleti díj milyen mértékű változtatására tesz ajánlatot.

(4) Ha a helyiséggazdálkodó a bérlővel a bérleti díj mértékének tekintetében nem tud megállapodni, a helyiséggazdálkodó a szerződést nem köti meg.

57. § (1) Annak a bérlőnek, akivel a szerződés megkötésére a rendelet hatálybalépése után határozott időre kerül sor, előbérleti joga van, ha:

65. § (1) A rendelet alapján eljáró szervek az állampolgároktól az 1992. évi LXVI. tv. 17. § (2) bekezdésének b. pontjában meghatározott személyes adatok közlésén túl, a következő adatszolgáltatást kérhetik, amelyekről nyilvántartást kell vezetni.

(2) A szociális körülmények megállapításához az alábbi adatokat kell szolgáltatni:

66. § (1) Az adatszolgáltatásra kötelezett nem hívható fel olyan adat igazolására, amely a Polgármesteri Hivatal saját nyilvántartásában szerepel.

(2) A nyilvántartást a 65. §-ban megjelölt okiratok adatai alapján kell vezetni. Ennek során a kötelezett kizárólag az iratok bemutatására hívható fel.

(3) A nyilvántartásban vezetett adatokról más személynek, szervnek adatot szolgáltatni nem szabad, az kizárólag a rendeletben szabályozott - a bérbeadáshoz szükséges - szociális, jövedelmi és vagyoni viszonyok vizsgálatához használható fel.

67. § (1) E rendelet 1994. január 1-én lép hatályba, kivéve a 35. § (3) bekezdését, amelynek hatálybalépési ideje 1994. július 1.

(2) Kihirdetéséről a Salgótarján Város Önkormányzatának jegyzője gondoskodik.

(3) A többször módosított 5/1986.(IX.29.) sz. tanácsrendelet - az önkormányzati bérlakások elidegenítését szabályozó XIII. fejezet kivételével -, a 14/1988. (II.5.) VB. sz. határozat és a 21/1991. (II.25.) Öh. sz. határozat a rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti.⁹⁹

(4)¹⁰⁰ E rendelet a belső piaci szolgáltatásról szóló Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.