1. § (1) A rendelet célja a környezet veszélyeztetésének, károsodásának, szennyezésének megelőzése, Gyöngyös város természetes és épített környezetének megóvása, a környezetvédelemmel kapcsolatos helyi rendelkezések összhangjának megteremtése.

(2) A rendelet hatálya kiterjed Gyöngyös város közigazgatási területén valamennyi természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre.

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, haszonélvezője, a másnak használatában lévő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) tisztántartásáról pedig a használó, illetőleg - a bérleti jogviszonyon alapuló kötelezettsége szerint - a bérlő (továbbiakban: Tulajdonos) köteles gondoskodni.

4. § (1) Árusító helyek, üzletek előtti járdaszakaszt az üzemeltető köteles tisztántartani.

(2) Közterületen a kereskedelmi és szolgáltató tevékenységet folytatók kötelesek az árusító helyek körül naponta a hulladék összetakarításáról gondoskodni.

5. § (1) Közforgalmi közúti közlekedés céljára szolgáló tömegközlekedési járművek esetében a közterületen lévő üzemi területek, pályaudvarok tekintetében a járművek üzembentartója köteles a terület tisztántartásáról gondoskodni.

(2) Külterületen váróhelyiségek, várakozóhelyek tekintetében a közforgalmú jármű üzembentartója, autóbusz-megállóhelyek tekintetében a közút kezelője köteles a tisztántartásról, továbbá az ott keletkezett hulladék eltávolításáról gondoskodni.

(3) Tilos

14. § E fejezet a kulturális, szórakoztató, sport, reklám, hírközlési, hirdetési és más egyéb célt szolgáló hangosító berendezések, továbbá a riasztókészülékek által kibocsátott, valamint a lakossági tevékenységből származó zajterhelésekre vonatkozó előírásokat tartalmazza, az ingatlan karbantartásához feltétlenül szükséges mértékű zajterhelések nélkül.

15. § (1) A 15. § szerinti tevékenységekre vonatkozó megengedett zajterheléseket az 5. melléklet tartalmazza.

(2) Az 5. mellékletben megadott nappali időszak 6-22 óra közötti időt, az éjszakai időszak 22-6 óra közötti időt általánosságban kell értelmezni. Egyedi esetben (pl. rendezvény) a nappali időszak 7-23 óra közötti idő, éjszakai időszak 23-7 óra közötti idő is megállapítható.

(3) Az 5. mellékletben megállapított zajterhelési irányértéknek a lakó vagy egyéb épület zajtól védendő homlokzata előtt 2 m távolságban, illetőleg – indokolt esetben – az emberi tartózkodásra, pihenésre, üdülésre szolgáló területeken kell érvényesülnie.

16. § (1) Rendezési tervben meghatározott, zajvédelmi szempontból fokozottan védeni kívánt területen az illetékes közegészségügyi hatóság véleménye alapján az 5. mellékletben megadott értékektől 5 dB-lel alacsonyabb érték is előírható;

(2) Lakó- és üdülőövezetben tilos éjszaka és munkaszüneti napokon olyan tevékenységet végezni, mely zajhatása a szomszédos ingatlan területén tartózkodó személyek nyugalmát zavarja. Ez esetben is az 5. mellékletben megállapított zajterhelési határértékek érvényesek, a mérési idő 5 perc.

17. § A riasztó készülékek indokolt hangjelzés kibocsátása a veszélyelhárítás vagy e célú beavatkozás azon időszakáig tarthat, amíg a kikapcsolás lehetővé válik.

18. § (1) A zenét szolgáltató vendéglátó üzlet üzemeltetője e tevékenységét csak abban az esetben végezheti, amennyiben zajkibocsátási határértéket megállapító engedéllyel rendelkezik. Engedély az üzemeltető - zajkibocsátási határérték megállapítására irányuló - kérelme alapján adható. A kérelemnek tartalmaznia kell az üzemeltető nevét, lakcímét, a vendéglátó üzlet nevét, címét, nyitvatartási idejét, az illetékes közegészségügyi hatóság szakhatósági hozzájárulását és az engedélyező hatóság megítélésétől függően akusztikai szakértő véleményét, amely tartalmazza a tevékenység által keltett várható zajszintet.

(2) Zenét szolgáltató vendéglátó üzletet üzemeltetni csak úgy szabad, hogy a szórakozóhely együttes zajhatása nem haladhatja meg az engedélyezett határértéket.

(3) Amennyiben engedélyes a vendéglátó üzletet az engedélyben meghatározott feltételektől eltérő módon üzemelteti, ezen magatartásán a hatóság felszólítására nem változtat, úgy a zajkibocsátási határértéket megállapító engedélyt vissza kell vonni.

19. § A zajvédelmi hatóság saját hatáskörében vagy a közegészségügyi hatóság kezdeményezésére és mint szakhatóság bevonásával zajvédelmi célú vizsgálatot végezhet vagy végeztethet. Amennyiben a vizsgálat megállapítja, hogy engedélyes az üzlethelyiségre megengedett zajszintet túllépi vagy az üzemeltető riasztó készüléke, nem felel meg e rendelet követelményeinek úgy a vizsgálat költségét az engedélyesre, üzemeltetőre átháríthatja, és kötelezést írhat elő a felmerült rendellenesség megszüntetésére.

20. §⁶ (1) Gyöngyös város közigazgatási területén – a kiépített szabadtéri tűzhelyek, un. szalonnasütő helyek rendeltetésszerű használata kivételével – az avar, továbbá kerti, növényi hulladék égetése tilos. Avar és kerti hulladék kezelése komposztálással, vagy a hulladékgazdálkodási közszolgáltató által végzett zöldhulladék begyűjtéssel történhet.

(2) Házi húskészítmény füstölő üzemeltetési ideje évente a 4 napot nem haladhatja meg. A füstölő építményt vagy berendezést a szomszédos ingatlanokon álló lakóépülettől legalább 15 méter távolságban szabad létesíteni, valamint működtetni. A füstölési tevékenységet annak megkezdése előtt legalább 24 órával, szóban vagy írásban a Városrendészetnek be kell jelenteni. A bejelentés elmulasztása, vagy a füstölés ezen bekezdésben foglalt szabályai megsértése esetén a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint bírság szabható ki.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt előírás megsértése esetén a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendeletben foglalt bírság kiszabására van lehetőség.”

21. § A 140 kW névleges teljesítmény alatti tüzelőberendezésben csak az energiaszolgáltatók, kereskedelmi egységek által is forgalmazott energiahordozók és kis – gyújtólánghoz szükséges – mennyiségű, szennyezés-mentes papírhulladék égethető el.

22. § Védekezés célja a fokozottan allergia keltő növények elterjedésének megakadályozása, mennyiségének folyamatos csökkentése, ez által az allergiás megbetegedések részbeni visszaszorítása, mérséklése.

23. § (1) A parlagfű, fekete-üröm irtása az ingatlan tulajdonosának, használójának a kötelessége.

(2) Az ingatlan tulajdonosa köteles, a 3. § (2) bekezdés a-b) pontjában meghatározott közterületen az allergén növények irtását elvégezni.

(3) Tilos kanadai (pelyhező) nyárfát ültetni.

24. §⁷ (1) …

(2) …

(3) ...⁸

(4) …⁹

24/A. §¹⁰ (1) …^11,12

(2) …^13,14

(3) A mindenkori lakossági szennyvízközmű érdekeltségi hozzájárulás összegét meghaladó költséggel kiépíthető házi bekötővezetéket Gyöngyös Város Önkormányzata Környezetvédelmi Alapja „Vizek védelme, szennyvízelvezetés” feladatra előirányzott, 3 millió Ft/év összegű keretének terhére, az ingatlantulajdonos kérésére, a mindenkori lakossági szennyvízközmű érdekeltségi hozzájárulás megfizetése és a közműves szennyvízelvezetést biztosító, ingatlanon belüli feltételek meglétének igazolása esetén kiépíti. A rákötést a bekötővezeték üzembe helyezését követő 45 napon belül kell megvalósítani.^15,16

25. § (1) Gyöngyös Város Képviselő-testülete létrehozza Gyöngyös Város Önkormányzata Városi Környezetvédelmi Alapját (továbbiakban: Városi Környezetvédelmi Alap).

(2) A Városi Környezetvédelmi Alap létrehozásának célja, hogy hatékonyan segítse az Önkormányzat környezetvédelmi feladatainak ellátását:

26. § A Városi Környezetvédelmi Alap bevételei:

27. § (1) A Városi Környezetvédelmi Alapot kizárólag a város környezetvédelmi problémáinak megoldására lehet felhasználni. Bevételeit az alábbi célok megvalósítását szolgáló tevékenységek támogatására kell fordítani:

28. § (1) A Városi Környezetvédelmi Alapot az Önkormányzat költségvetésében elkülönítetten kell kezelni.

(2) A Városi Környezetvédelmi Alap bevételei és év végi maradványa el nem vonható.

(3)¹⁷ A Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság minden évben felhasználási tervet készít a Városi Környezetvédelmi Alapba ténylegesen befolyt bevételeknek e rendelet 28. § (1) bekezdésében részletezett célok (feladatok) megvalósítását biztosító felhasználására. A Környezetvédelmi Alapból a környezet közvetlen veszélyeztetésének elhárítására szolgáló azonnali beavatkozások költségeire az éves felhasználási tervben 10 %-os tartalékot kell képezni.

(4) A Városi Környezetvédelmi Alap bevételeiről, maradványairól, tartalék-képzéséről és a felhasználási terv alapján célok és feladatok szerint részletezett tervezett kiadásairól a Képviselőtestület a költségvetés jóváhagyásával egyidejűleg rendelkezik.

(5)¹⁸ A Városi Környezetvédelmi Alap egyes feladatainak, illetve kötelező tartalékának éves felhasználásáról, kötelezettség vállalásáról

(6)²⁰ A Környezetvédelmi Alap felhasználásáról a Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság elnöke a Képviselőtestület előtt évente a költségvetési beszámoló tárgyalásával egyidejűleg köteles beszámolni.

29. § (1) A Környezetvédelmi Alapból támogatást:

30. § (1)²¹ A Városi Környezetvédelmi Alapból nyújtandó támogatás nyilvános pályázat (továbbiakban: pályázat) útján nyerhető el. A pályázati feltételeket, az eljárás szabályait - a vonatkozó jogszabályok előírásainak figyelembevételével - a Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság határozza meg.

(2) A Környezetvédelmi Alaphoz csak induló, meg nem kezdett létesítménnyel és olyan tevékenységgel lehet pályázni, melyet a 28. § (1) bekezdésének a)-k) pontjai tartalmaznak.

(3)²² A pályázat alapján elnyerhető támogatás formája vissza nem térítendő támogatás.

(4)²³ A pályázat kiírója az önerő meglétét is előírhatja legfeljebb az igényelt támogatás összegének 50 %-áig. Előnyben kell részesíteni azokat a pályázókat, akik vagy amelyek a pályázati cél megvalósításához önerővel rendelkeznek.

(5) A pályázat elbírálásához - szükség szerint - külső, független szakértő véleményét is be kell szerezni.

(6)²⁴ A Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság határozata alapján a pályázat nyertesével szerződést kell kötni.

31. § (1)²⁵ A Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság a pályázati cél megvalósulását ellenőrizni jogosult.

(2)²⁶ Amennyiben a pályázati támogatásban részesülő a szerződésben meghatározott feltételeket önhibájából nem, vagy csak részben teljesíti, a támogatást részben vagy teljes egészében a Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság megvonja.

(3) Megvonás esetén a már igénybe vett összeget a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével számított kamattal köteles visszafizetni a támogatásban részesülő.

33. § (1) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetéséről Gyöngyös Város Jegyzője gondoskodik.

(2) Ezzel egyidőben hatályukat vesztik Gyöngyös Város Képviselőtestületének alábbi