Encs Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2002. (IX.24.) önkormányzati rendelete

Encs Város Szabályozási Tervének elfogadásáról, és a Helyi Építési Szabályzat területre vonatkozó előírásainak megállapításáról

Hatályos: 2023. 03. 01

Encs Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2002. (IX.24.) önkormányzati rendelete

Encs Város Szabályozási Tervének elfogadásáról, és a Helyi Építési Szabályzat területre vonatkozó előírásainak megállapításáról

2023.03.01.

A Képviselő-testület az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (módosítva az 1999. CXV. Törvénnyel) 6. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet

Általános előírások

1. §

A rendelet hatálya

(1) E rendelet hatálya Encs város igazgatási területére terjed ki.
(2) Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt lefolytatni, ingatlan átalakítani és telekalakítási eljárást lefolytatni, telket kialakítani, kötelezést előírni csak a Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. Évi LIII. tv., az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. Évi LXXVIII. tv. (módosítva az 1999. CXV. Törvénnyel), a továbbiakban Étv., valamint az e törvény alapján meghatározott, az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormány rendelet (módosítva a 36/2002.(III.7.) Kormány rendelettel) (a továbbiakban OTÉK) előírásai, valamint a T – 2 jelű Külterületi Szabályozási Terv, a T – 3 jelű Belterületi Szabályozási Terv, T – 4 jelű Városközpont Szabályozási Terv és a jelen Helyi Építési Szabályzat előírásainak együttes figyelembevételével lehet.

2. §

Belterületi határmódosítás

(1) A szabályozás belterületi határmódosítást irányoz elő, a T – 3 jelű szabályozási terven jelölt területi határokkal.
(2) A belterületbe vonás ütemezetten is végrehajtható.
(3) A lakóterületeket és a településközponti vegyes, valamint üdülőterületeket kivéve a beépítésre szánt területeket nem szükségszerűen kell belterületbe vonni. Amennyiben a területek nem kerülnek belterületbe vonásra, úgy beépítésre szánt területként kezelendők, ahol a Szabályozási Tervben és a HÉSZ-ben meghatározott övezeti szabályozás érvényes.
II. Fejezet

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK

3. §

A terv területének fölhasználása

(1) A rendelet hatálya alá eső területen építési használat szerint
a) beépítésre szánt területek
1. lakóterület, ezen belül
1.1. kisvárosias lakóterület
1.2. kertvárosias lakóterület
1.3. falusias lakóterület
2. vegyes terület
2.1. településközponti vegyes terület
3. gazdasági terület, ezen belül
3.1. kereskedelmi szolgáltató terület
3.2. egyéb iparterület
4. üdülőterület
4.1. üdülőházas terület
5. különleges terület, ezen belül
5.1. temető
5.2. sportterület
5.3. vásártér
5.4. bánya terület
5.5. rekreációs terület
5.6. szeméttelep
5.7. szennyvíztelep
5.8. területigényes közmű terület
b) beépítésre nem szánt területek
1. közlekedési és közműterületek
2. zöldterületek, ezen belül
2.1. közpark
3. erdőterület, ezen belül
3.1. védőerdő
3.2. gazdasági erdő
4. mezőgazdasági területek, ezen belül
4.1. mezőgazdasági üzemi terület
4.2. mezőgazdasági területen belüli ökológiai terület
4.3. mezőgazdasági területen belüli rét, legelő, gyep
4.4. mezőgazdasági területen belüli kert
4.5. mezőgazdasági területen belüli szántó
4.6. mezőgazdasági területen belüli nádas, vízállásos terület
5. egyéb terület, vízgazdálkodási terület, ezen belül
5.1. folyóvizek medre, partja
5.2. sziget
5.2. közcélú csatornák
5.3. vízbeszerzési területek és védőterületeik
kerültek kijelölésre, melyek építési övezeti és övezeti besorolását a szabályozási tervek (külterület, belterület) határozzák meg és határolják le.

4. §

Szabályozási elemek

(1) A szabályozási terv kötelező és irányadó elemeit a szabályozási terv tartalmazza
(2) Kötelező szabályozási elemek:
Tervezett belterületi határ;
Beépítésre szánt terület határa;
A közterületek és egyéb funkciójú területek határa - szabályozási vonal;
Szabályozási szélesség;
A területfelhasználási egység határa;
Övezeti határ;
Övezeti előírások, ezen belül:
beépítési mód,
legnagyobb beépítettség,
a telekre vonatkozó legkisebb szélesség, mélység, telekterület, zöldterület
a megengedett építménymagasság
A terület-felhasználási és övezeti besorolás;
A területre, építményekre, természeti és egyéb objektumokra vonatkozó védelmi előírások;
Elő-, hátsó- és oldalkertek méretei építési hely;
Kötelező építési vonal;
Lakótelkek zónái;
A közművesítés előírásai;
Terepszint alatti építmények előírásai;
Környezetvédelmi előírások.
(3) Irányadó elemek:
Az azonos építési övezeten belüli telekosztás és telekhatárok
(4) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:
a) A kötelező szabályozási elemek módosításához a szabályozási terv módosítás szükséges, kivéve az SZ-M/2016 jelű Szabályozási Terv módosításon jelölt tervezett szabályozási vonalak esetében, melyek az M30 gyorsforgalmi út végleges műszaki tervei alapján pontosítottan külterületen legfeljebb 5,0 m, belterületen legfeljebb 3,0 m mértékkel elmozdíthatóak, amennyiben igazolhatóan más megoldás nem lehetséges.
b.) - Az irányadó szabályozási elemek módosítása a rendezési terv módosítása nélkül akkor lehetséges, ha az egyéb előírásokban meghatározott valamennyi kívánalom teljesítésre kerül;
- a meglévő telekhatárok megváltoztatásához (összevonás, telekalakítás, melyet kötelező szabályozási vonal, területegység határa vagy övezeti határ nem tilt) rendezési tervet nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani;
- telekösszevonások esetén is be kell tartani a szabályozási tervben meghatározott kötelező szabályozási elemeket (legnagyobb beépítettség, építménymagasság, beépítési mód).
(5) Az övezeti jelben feltüntetett (K) kialakult jel értelmezése és használata

a)

(K)

kialakult legnagyobb beépítettség
A meglévő beépítettségi mérték nem növelhető.
Amennyiben a kialakult beépítettségi mérték nagyobb, mint az övezetben megadott legnagyobb beépítettség mértéke, úgy a kialakult értéket lehet alkalmazni.

b)

null

kialakult építménymagasság mértéke
A meglévő épületmagasság értéke a magasabb rendű út felé. A kialakult épületmagasság (homlokzatmagasság) nem növelhető.
Amennyiben a kialakult épületmagasság értéke nagyobb, mint az építménymagasság értéke, úgy megtartható, de új építés esetén a szabályozott értéket kell alkalmazni.

c)

null

kialakult telekterület
A meglévő telekterület nem csökkenthető és nem megosztható.
Amennyiben a kialakult telekterület kisebb, mint az övezeti szabályozásban megadott minimális telekterület, az egyéb övezeti előírások megtartása mellett a telek beépíthető, amennyiben telekmegszüntetési szabályozás nem érinti.
A 300 m2 alatti kialakult telek (kivéve a csoportos beépítés esetét) nem minősül építési teleknek.

5. §

A telkek beépítésének feltételei

(1) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
(2) A HÉSZ érvényességi területén belül minden belterületen és külterületen lévő beépítésre szánt területfelhasználási egységre és építési telekre a megközelítést közterületről vagy magánútról biztosítani kell.
(3) A külterületen lévő beépítésre nem szánt, elsősorban mezőgazdasági és erdőterületek megközelítése a településen belül kialakult határhasználati és megközelítési rend szerint történjen. Ilyen esetben – a kialakult rend szerint – egyes területfelhasználási egységek illetve ezen belüli földrészletek magánterületről is megközelíthetőek.
(4) Amennyiben a beépítésre nem szánt területeken az OTÉK és a HÉSZ szerint mégis épület építésére kerülne sor, úgy a megközelítést jelen rendelet 5. § (2) bekezdés szerint kell biztosítani.
(5) Az egyes építési övezetekben belterületen és beépítésre szánt területeken építési engedélyt kiadni csak legalább részleges közműhálózat kiépítése, vagy azokat pótló berendezések megléte esetén lehet (OTÉK 8. §).
Ahol a szennyvízcsatorna kiépül, ott kötelezően rá kell kötni.
(6) Szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező. Amennyiben a szennyvízkezelés zárt rendszerű egyedi szennyvíztározóban történik, ennek üzembe helyezését szintén a használatbavétel feltételeként kell kezelni.
(7) A belterületi úthálózat önkormányzati tulajdonba vételének feltétele a szilárd burkolat kiépítése, melynek megvalósítása az átadó tulajdonosnak vagy jogutódjának kötelezettsége.
(8) Az építés során keletkező hulladék elszállítása vagy ártalommentes elhelyezése és igazolása az építési-, valamint a használatbavételi engedély megadásának feltétele.
(9) Valamennyi övezetben elhelyezhetők:
a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között,
a köztárgyak,
a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmények,
a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak,
a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.
(10) A tervezett földmunkák előtt szükséges a terv által érintett (még beépítetlen) nagyobb összefüggő területek régészeti lelőhelyeinek topográfiai meghatározása, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárása, azok anyagának megfelelő elhelyezése.

6. §

Építéshatósági eljárások

(1) A képviselőtestület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet 9. §-ában meghatározott építési munkák körét bővíti, és az alábbi építési munkákat is az engedélyköteles építési munkákhoz sorolja a műemléki környezetben, valamint a helyi értékvédelmi területen belül:
a) Építmények felületképzésének átalakítása, felújítása, színezése
b) Minden 50 m2 területet meghaladó térburkolat
c) Mindennemű kerítésépítés
(2) Az építési engedély kérelmekhez a 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet 12. §-án, illetve 17. §-án túlmenően csatolni kell az épület alatti, közterület alá nyúló vagy önállóan létesült pince illetve gazdasági épület felmérési terveit.
(3) a) Az építési engedélyezési tervnek tartalmaznia kell az infrastruktúra elemeinek föld fölötti kialakításának módját.
Az újonnan kijelölt összefüggő beépítésre szánt területeken az infrastruktúra elemeinek föld fölötti kialakítási módját a városi főépítész egységesen meghatározhatja, melyről az építtetőket értesíteni kell.
Építéshatósági eljárások -> beépítési terv kötelezővé tétel mellékletben beemelni a rendeletbe.
b) A HÉSZ 6. § (1) a) pontjában építési engedélyhez kötött építési munkák esetében a műemléki környezet és a helyi területi védelem miatt utcaképi tervet kell készíteni, melyet fotódokumentáció egészítsen ki. Az utcaképi terv legalább a szomszédos 3-3 telket foglalja magába akkor is, ha esetleg közterület választja el a tervezendő épülettől.
c) A HÉSZ 6. § (1) a) pontjában építési engedélyhez kötött építési munkák esetében a helyi építészeti védelem alá vont épületek esetében felmérési tervdokumentációt kell készíteni, mely tartalmazza az eltérő szintek (pince is) alaprajzain túl az épület jellemző metszeteit, homlokzatait is. A felmérési terv tartalmazzon fotódokumentációt, melyen a védett épület külső és belső értékei is megjelennek. A felmérési terv egészüljön ki az építészeti értékek, homlokzatképzés belső kialakítás, az épülethez tartozó eredeti kiegészítők (kapuk, ablakok, ajtók) részleteire is. Az épületek átalakításánál az eredeti állapotok visszaállítására kell törekedni, illetve az értékeket meg kell őrizni.
(4) Kereskedelmi, szolgáltató, valamint vendéglátó tevékenység céljára közterületen épület, pavilon nem létesíthető, csak ideiglenes jelleggel.
(5) Állattartó épület építése az egyes építési övezeteken belül az övezeti szabályozásokban megadottak szerint lehetséges.
Mindenféle állattartó épület esetében a zárt vízzárósági próbával igazolt rendszerű, a környezetszennyezést megakadályozó szilárd és híg trágyatárolást kötelezően meg kell valósítani.
(6) A vízfolyások terven jelölt, vagy a HÉSZ-ben megadott kezelési sávjait be kell tartani, azon belül biztosítani kell a vízfolyás karbantartásának feltételeit.
(7) Az építési engedélyezési eljárás során csak a meglévő környezethez igazodó és a rendezési tervbe településrendezési célként megfogalmazott és szabályozott, alkalmazkodó épületek engedélyezhetőek. Nem engedélyezhetőek a meglévő építészeti karaktertől idegen magas, léptéktelen épületek, a környezetbe nem illő idegen elemek (pincegarázsok, utcai erkélyek) a tájhagyománytól idegen építési anyagok és formakultúra).
(8) A telekre vonatkozó minimális területi, telekméretet meghatározó egyéb adatokat az összefoglaló övezeti szabályozásának táblázatai tartalmazzák.
(9) A használatbavételi engedély kiadásának feltétele a kommunális szemétszállítás szerződésének megkötése.
(10) Az újonnan kialakítandó összefüggő (10 telket meghaladó) lakó és településközponti vegyes területek esetében telekrendezési tervet kell készíttetni (a 85/2000.(XI.08.) FVM rendelet szerint), melyet beépítési tervjavaslat egészítsen ki.
A beépítési tervjavaslatot a városi főépítész jóváhagyása után a HÉSZ mellékletei közé kell emelni és a Képviselőtestülettel jóváhagyatni.

7. §

A telekalakítás szabályai

(1) A területfelhasználási egységeken belüli telekalakítások és telekosztások csak szabályozási terv és telekrendezési terv alapján végezhetőek [85/2000.(XI.8.) FVM rendelet a telekalakításról].
(2) A Településszerkezeti Tervben előirányzott területrendezési feladatok érdekében a tervezett közterületeket, közlekedési területeket ki kell alakítani, majd a Szabályozási Tervben és Helyi Építési Szabályzatban meghatározott előírásoknak megfelelő telekalakítások elvégezhetőek.
(3) Új építési telek kialakítása esetén az övezeti szabályozásban megadott minimális telekméretnél kisebb telket nem lehet kialakítani.
(4) Nyúlványos telek újonnan nem alakítható ki.
(5) A szabályozási terven jelölt telekösszevonásokat, telekhatár módosítás út céljára történő lejegyzéseket el kell végezni az építéshatósági eljárás során.
III. Fejezet

Területfelhasználási egységek övezeti szabályozása

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

8. §

A területre vonatkozó általános előírások

(1) A terv területén építési telket alakítani a terv és a HÉSZ 4. § (2) bekezdés vonatkozó kötelező erejű szabályozási elemeinek betartásával lehet.
(2) Az épületek az építési helyen belül a kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával szabadon elhelyezhetők.
(3) Terepszint alatti építmény – a közművek kivételével – a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhető, ha a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg.
(4) Településközponti vegyes területen belül egy építési telken belül több önálló épület építhető, kivéve, ha az övezeti szabályozás ettől eltérően rendelkezik.
(5) Lakóterületeken belül a minimális telekterület esetében csak egy lakóépület építhető, egyébként több épület létesítése is megengedett.
(6) Tetőtérbeépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető.

(7) Műemlékileg védett környezetben, helyi értékvédelem alá vont területen, helyi védelem alá vont épületen és különleges területen belül homlokzatfelületeken nem helyezhető el 1,0 m 2 felületet meghaladó reklámtábla vagy reklámjellegű homlokzatfestés. (Sem falon, sem tetőfelületen, sem egyéb módon.)

(8) Az egyes építési övezetekben meghatározott minimális telekméret minden telekalakítással újonnan kialakított építési telek esetében be kell tartani.

(9) Az építési telken a telek beépített területébe be nem számíthatóan az alábbi melléképítmények helyezhetők el, a biztonságos gépjárművel való beközlekedés biztosítása mellett ( 3 méter )

elő- és oldalkertben:
- közműbecsatlakozási műtárgy,
- hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal),
- kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es szélességgel),
- multireklám tábla ( 2 m 2 terület felett), melynek elhelyezései a városi főépítész hozzájárulását be kell szerezni
oldal- és hátsókertben:
- multireklám tábla ( 2 m 2 terület felett), melynek elhelyezései a városi főépítész hozzájárulását be kell szerezni
- kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),
- kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
- kerti épített tűzrakó hely, lugas,
- kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel,
- kerti szabadlépcső és lejtő,
- szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop
(10) A falusias és kertvárosias lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi melléképületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:
a) jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló
b) a háztartással, lakófunkcióval kapcsolatosan
1. nyári konyha, mosókonyha, szárító
2. tárolóépítmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.)
3. az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi
4. kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet
5. a falusi turizmushoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók
6. fűtés céljára szolgáló melléképület (kazánház).

Lakóterületek általános előírásai1

9. §2 (1) A lakóterületen belül a szabályozott beépítési módtól az alábbi esetekben lehet eltérni az értékvédelemmel érintett területek kivételével:

a) Főépületek esetében, ha a telek szélessége meghaladja a 16 métert, az oldalhatáron álló beépítés 1,0 méter széles csurgótávolság elhagyásával is lehetséges. Amennyiben a telek szélessége meghaladja a 20 métert, szabadonálló beépítés is lehetséges.

b) Melléképületek esetében a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett melléképület szabadonállóan is létesíthető.

(2) A zöldterületi fedettség kötelezően betartandó értékét jelen rendelet összefoglaló övezeti szabályozásának táblázatai határozzák meg.

(3) Az előkertek méretét a szabályozási terv szerint kell meghatározni.

(4) A szabályozási terven az alábbi jelölések használatosak, ahol a K a kialakult előkerti méretet jelenti:

a) EK = 5, kötelező előkerti méret szabályozási terv szerinti méretekkel

b) EK>=5, minimális előkerti méret szabályozási terv szerinti méretekkel

c) 5<=EK<=10, az előkerti méret az adott határok között változhat a szabályozási terv szerinti méretek között

(5) Újonnan kialakított lakóterületek esetében az előkerti méret az utcai telekhatártól számított 5 méter, kivéve az Lke-1.10 övezet területét, ahol az előkerti méret 9 méter.

(6) A lakóterületen belül az oldalkertek mértéke – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - oldalhatáron álló beépítés esetében az építménymagasság értéke, de legalább 6 méter.

(7) Amennyiben a telek kialakult beépítési viszonyai és telekszélessége miatt az épület a 6 méteres oldalkerti méretének a betartása esetén nem építhető be racionálisan és az OTÉK-ban előírt építmények közötti legkisebb távolság nem tartható a szomszédos telkek között, úgy az újonnan épült vagy felújításra kerülő épület esetében a tényleges építménymagasság értéke határozza meg az oldalkerti méretet, mely azonban nem lehet kevesebb 4 méternél.

(8) Kertvárosias lakóterületen belül a hátsókert min. 6 méter, illetve a kialakult.

(9) Falusias lakóterületen belül a hátsókert min. 6 méter, illetve kialakult.

(10) A hátsókertek megállapítása a telekzónák építési határvonalai szerint történik.

(11) Amennyiben a gazdasági zónák túlnyúlnak a hátsó telekhatáron, úgy a hátsókert mérete minimum 6 méter, illetve a tényleges épületmagasság mértéke.

(12) A melléképületek a kötelező oldalkerti és hátsókerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők, oldalhatárra azonban melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.

(13) Az állattartó épületek elhelyezésének szabályait a lakóterületeken a HÉSZ 1. számú melléklete tartalmazza.

10. §

Kisvárosias lakóterületek

(1) A szabályozási terven KL jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint kisvárosias lakóterületek.
(2) A kisvárosias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK 12. § (2) bekezdés szerint, kivételt képeznek a 4. és 5. pontban felsorolt létesítmények
(3) A kisvárosias lakóterületen belül kivételesen sem helyezhetők el az OTÉK 12. § (3) bekezdés 3., 4., 5. pontjában megadott létesítmények.
(4) A zöldterületi fedettség kötelezően betartandó értékét a HÉSZ 13. §-a tartalmazza.
(5) Az övezeten belül mind egyedi, mind tömbtelek kialakítható.
(6) A szabadonálló beépítés keretein belül a csoportos beépítés is megengedhető.
(7) Az övezeten belül garázsokat csak csoportosan lehet elhelyezni egységes építészeti kivitellel.

11. §

Kertvárosias lakóterületek (KEL)

(1) A szabályozási terven KEL jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint kertvárosias lakóterületek.
(2) A kertvárosias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK 13. § (2) bekezdés szerint, az alábbi funkcionális szabályok betartásával.
a) KEL 1... jelű funkcionális övezeten belül legfeljebb egy kétlakásos lakóépület építhető egy telken, és az övezeten belül csak egyedi telek alakítható.
b) KEL 2... jelű funkcionális övezeten belül legfeljebb egy hatlakásos épület építhető, de egy telken belül az
épületek száma maximum 5 lehet. Az övezeten belül mind egyedi telek, mind tömbtelek kialakítható.
(3) A kertvárosias lakóterületen belül kivételesen sem helyezhetőek el az OTÉK 13. § (3) bekezdés 1. és 4. pontjában fölsorolt épületek és építmények.
4) 1. A KEL 1... és KEL 2... övezetben a lakófunkciót kiegészítő melléképületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a kertvárosias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértéket betartja.
2. A KEL 2... funkcionális övezetben haszonállattartás nem megengedett.
(5) A KEL 1... övezet lakótelkei
A KEL 1... jelű lakóövezetek funkcionális zónái
a) Lakó és gazdasági udvar zónája
1. Az utcai telekhatártól számított 15 méteren belül melléképület nem helyezhető el.
2. Az utcai telekhatártól számított 20 méteren belül a melléképület csak főépületekkel egybeépítve létesíthető.
3. Az állattartó melléképület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.
b) Gazdasági kert és zóna
1. Az utcai telekhatártól számított 20 métertől számítandó zóna.
2. A melléképületek a kötelező oldalkerti és hátsókerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.
3. Az utcai telekhatártól számított 40 méteren túl a telekrész nem beépíthető.
4. Lakófunkció a zónában önállóan nem helyezhető el, csak a lakó és a gazdasági udvar zónájához kapcsolódva, onnan átnyúlva.
c) Melléképületek építése a HÉSZ 8. § (10) bekezdés szerint
(6) A KEL 2... övezet elsősorban csoportos, lakópark, társasházi lakófunkció céljára szolgáló terület.
(7) A KEL 2... övezetben a lakófunkciót kiegészítő melléképület a HÉSZ 8. § (10) bekezdésében fölsoroltak közül csak az alábbiak szerint létesíthető:
a) jármű (gépkocsi, motorkerékpár, kerékpártároló
b) 1. kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet
2. idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató funkciók
3. fűtés céljára szolgáló melléképület (kazánház)

12. §

Falusias lakóterületek

(1) A szabályozási terven FL jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint falusias lakóterületek.
(2) A falusias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK 14. § (2) szerint, kivéve a 7. és 8. pontot.
(3) A falusias lakóterületen belül csak önálló helyrajzi számú építési telek alakítható ki.
(4) a) Egy építési telken belül csak egy lakóépület építhető, melyben legfeljebb két önálló rendeltetési egység (lakás) helyezhető el.
b) A lakóépületeket, lakófunkciót kiegészítő melléképületeket, egyéb épületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a falusias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértékeket betartja.
(5) A lakótelkek funkcionális zónákra tagozódnak.
a) Az null jelű lakóövezetek funkcionális zónái
1) Lakó és gazdasági udvar zónája
1. Az utcai telekhatártól számított 15 méteren belül melléképület nem helyezhető el.
2. Az utcai telekhatártól számított 20 méteren belül a melléképület csak főépületek egybeépítve létesíthető.
3. Az állattartó melléképület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.
2) Gazdasági és kert zóna
1. Az utcai telekhatártól számított 20 métertől 50 méterig terjedő zóna.
2. A melléképületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.
3. Az utcai telekhatártól számított 50 méteren túl a telekrész nem beépíthető.
4. Lakófunkció a zónában önállóan nem helyezhető el, csak a lakó és gazdasági udvar zónájához kapcsolódva, onnan átnyúlva.
3) Falusias lakóterületen belüli kertövezet null
Az övezet nem beépíthető, és az övezet területe a telek megengedett legnagyobb beépítettségi mértékébe nem számítható

13. §

A lakóterületek építési övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása

Sajátos
használat szerint

Alkalmazható

Telekre vonatkoztatott

Építési övezet jele

beépítési
mód

legkisebb

megengedett
építmény
magasság
(m)

legnagyobb
beépítettség
%

szélesség
(m)

mélység
(m)

telek-
terület
(m2)

zöld-
felület
%

Kisvárosias
lakóterület
null


null null

SZ

50

70

(K)

40

9,5

40


null null

IKR

22
(K)

34

750
(K)

40

7,5

40

Kertvárosias lakó-
terület funkcinális övezet

KEL
1 ...

null null

O

20
(K)

30
(K)

600

50

4,5

30


null null

O

15
(K)

60
(K)

900
(K)

50

4,5

30

null null

O

20
(K)

100
(K)

2000
(K)

50

4,5

30


null null

SZ

25

40

1000

50

6,0

30

null null

O
IKR

15
(K)

40
(K)

600
(K)

50
(K)

6,0
(K)

30


null null

O

15
(K)

50
(K)

750
(K)

50

6,0

30


null null

CS

10
(K)

40
(K)

400
(K)

50

7,5

30

null null

O

20
(K)

60
(K)

1200
(K)

50

6,0

30

null
SZ 30
6,0 1000

SZ

20

50

1000

50

6,0

30

3

null

O

16

35

500

50

4,5

30

funkcinális övezet

KEL
2 ...


null null

SZ

25

40

1000

50

30

Falusias lakó-
terület funkcinális
övezet

FL
1 ...

null null

O

15
(K)

80
(K)

1200
(K)

50

4,5
(6,0)*
melléképület

30


null null

O
SZ

30
(K)

65
(K)

1950
(K)

50

4,5
(6,0)*
melléképület

30


null null

O

15
(K)

40
(K)

600
(K)

50

4,5

30

null null

SZ

20

50

1000
(K)

50

4,5
(6,0)*
melléképület

30

14. §

A településközponti és központi vegyes területek funkcionális szabályozása

(1) A null övezet előírásai
a) Az övezetben nem helyezhető el az OTÉK 16. § (2) bekezdés 4., 6., 7. pontjában megadott létesítmények.
b) Az övezetben kivételesen sem helyezhető el az OTÉK 16. § (3) bekezdésében fölsorolt létesítmények.
c) Az övezetben mind egyedi, mind tömbtelek kialakítható.
(2) A null övezet előírásai
a) Az övezet elsősorban a település igazgatási épületeinek elhelyezésére szolgál.
b) Az övezetben nem helyezhetők el az OTÉK 16. § (2) bekezdés 1., 4., 6., 7. pontjában megadott létesítmények.
c) Az övezetben kivételesen sem helyezhető el az OTÉK 16. § (3) bekezdés 2. pontjában megadott létesítmény.
(3) A null övezet előírásai
a) Az övezet elsősorban kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató funkciók elhelyezésére szolgál.
b) Az övezetben nem helyezhetők el az OTÉK 16. § (2) bekezdés 5., 6., 7. pontjában megadott létesítmények.
c) Lakófunkció csak intézményi funkcióval vegyesen létesíthető, a földszinti szintterületek kivételével.
A Vasút és Béke utcai tömbökben lakófunkció nem engedélyezhető.
d) Az övezetben kivételesen sem helyezhetőek el az OTÉK 16. § (3) bekezdés 2. pontjában megadott létesítmények.
(4) A null övezet előírásai
a) Az övezet elsősorban kulturális és művelődési intézmények elhelyezésére szolgál.
b) Az övezetben nem helyezhetők el az OTÉK 16. § (2) bekezdés 5., 6., 7. pontjában megadott létesítmények.
c) Lakófunkció csak intézményi funkcióval vegyesen létesíthető maximum 30% alapterületig, a földszinti szintterületek kivételével.
(5) A null övezet előírásai
a) Az övezet elsősorban egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális funkciók elhelyezésére szolgál.
b) Az övezetben nem helyezhetőek el az OTÉK 16. § (2) bekezdés 3., 4., 7. pontjában megadott létesítmények.
c) Lakófunkció csak intézményi funkcióhoz kapcsolva, szolgálati lakásként létesíthető.
(6) A null övezet előírásai
a) Az övezet elsősorban sportolási épületek és építmények elhelyezésére szolgál.
b) Az övezetben nem helyezhetőek el az OTÉK 16. § (2) bekezdés 1., 2., 5., 7. pontjában megadott létesítmények.
c) Lakófunkció csak intézményi funkcióhoz kapcsolva, szolgálati lakásként létesíthető.
(7) Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása
a) Előkertek
Szabályozási terv szerint.
b) Oldalkertek OTÉK 35. § (3) bekezdés szerint, illetve az ettől eltérő esetek külön övezeti előírással.
c) Hátsókertek
OTÉK 35. § (4) bekezdés szerint, illetve az ettől eltérő esetek külön övezeti előírással.
(8) Oldalkertek OTÉK 35. § (3) bekezdést kiegészítő szabályok
a) Ha a folyamatos átépítés (zártsorúsítás és egyéb beépítések és felújítások) során az OTÉK-ben előírt építmények közötti legkisebb távolság nem tartható vagy a kialakult helyzet miatt, vagy a telek racionális beépíthetősége céljából, úgy az újonnan épült épület vagy a felújítandó épület csatlakozó falát nyílás nélküli tömör (tűzgátló) falként kell megépíteni, kialakítani. Az oldalkert mérete 4 méternél kisebb nem lehet újonnan épült épületeknél. A kialakult állapot esetében a 4 méteres minimális oldalkert-mérettől el lehet tekinteni és a kialakult értéket figyelembe venni.
b) A hézagos zártsorú beépítés esetén a szomszédos telekhatártól megtartott min. 4 méteres (vagy kialakult) oldalkert felé néző tetőszakasz kontyolt tetőfelületű is lehet, azonban ezen tetőszakaszon nyílás nem létesíthető. A tetőhéjazat csak nem éghető anyagból készülhet.
A szomszédos telek felőli oldalon is alkalmazható a tetőkontyolás, a föntebb leírt feltételek megtartásával.
(9) Hátsókertek OTÉK 35. § (3) bekezdést kiegészítő szabályok
a) Kialakult viszonyokra való tekintettel a hátsókerti méret 0 méter is lehet a tűzvédelmi előírások betartásával.
b) A null, null, ,és a nullövezet tömbjeiben a hátsókerti méret 0 méter is lehet új építések és meglévő épületek átalakítása, bővítése esetén is.A null övezetekben a haszonállattartás nem megengedett.
(11) A TV 1.3. , TV 1.4. , null, null,, és TV 1.9 övezetek sajátos építészeti előírásai:
a) A Z – O beépítés értelmezése:
A zártsorú, oldalhatáron álló beépítési mód esetében a teljes zártsorúsítás nem kötelező, helyette az oldalhatáron álló beépítési mód sajátos formáját a hajlított ház típust, a hézagosan zártsorú beépítési módot is lehet alkalmazni.
b) A teljes zártsorúsítás esetén kapuáthajtóval szükséges biztosítani a telkek megközelítését.
c)
d)
e) Az oldalszárnyak kialakítása csak nyeregtetővel lehetséges, félnyeregtető (tűzfallal) nem építhető.
f) A TV 1.9 övezetben az átmenő telek mindkét oldalán teljes értékű épülethomlokzatot
kell kialakítani, akár úgy, hogy a beépítés U alakú, akár úgy, hogy két önálló épület épül a két utcavonalra.
g) A saroktelkek esetén (mely legfeljebb 3 meglévő telek összevonásával jöhet létre) a megengedett legnagyobb beépítettség mértéke 80 % is lehet.
h) Saroktelken az építészeti hangsúlyozás kívánatos.
i) Tekintettel a kialakult telekállapotokra illetve a helyi értékvédelmi területekre az OTÉK-ban megadott parkolószám 50 %-át kell telken belül biztosítani, a fennmaradó 50% a közterületeken helyezhető el.
(12) A Vt-6.1 építési övezet területén a rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához az OTÉK-ban előírt parkolószám a (11) bekezdés i) pontja alapján is biztosítható.

15. §

Településközponti vegyes területek övezeteinek telkekre vonatkozó összefoglaló szabályozása

Sajátos
használat
szerint

Alkalmazható

Telekre vonatkoztatott

Építési övezet jele

beépítési mód

legkisebb

megengedett építmény magasság
(m)

legnagyobb beépítettség
%

szélesség
(m)

mély
-ség
(m)

telek-terület
(m2)

zöld-felület
%

Település-
központi
vegyes
terület
funkcionális
övezet

null

O
Z

20
(K)

20
(K)

400
(K)

30

6,0

50

null null

SZ
Z

20

45

900
(K)

30

9,5

50

TV 1.3
Z-O 50 (80)
7,5 1000 (K)

Z
O

40
25

25
40

1000
(K)

40

7,5

50
(80)
sarok-
telken

TV 1.4
Z-O 50
7,5 750

Z
O

30

25

750

40

7,5

50

TV 1.5
Z-O 50
7,5 1000

Z
O

20

50

1000

40

7,5

50

null null

SZ
CS

50

40

2000

40

9,5

40

TV 1.7
Z-O 40 (80)
7,5 600 (K)

Z
O

15
(K)

40
(K)

600
(K)

40
(10)

7,5

40
(80)
sarok-
telken

null null

SZ
Z

25
(K)

40
(K)

1000
(K)

30

7,5

40

TV 1.9
Z-O 60 (80)
7,5 600 (K)

Z
O

15
(K)

40
(K)

600
(K)

40
(10)

7,5

60
(80)
sarok-
telken

null, null

SZ
Z

25

40

1000

10

7,5

80

null null

O

15
(K)

30
(K)

450
(K)

30

3,5

40

null null

SZ

25

40

1000

50

7,5

50

5

null
null

SZ

-

-

2500

30

15

40

funkcionális
övezet
TV
1... 4

VT 1.14
Sz 40
6,0 1500

Sz

30

40

1500

40

6,0

40

funkcionális
övezet

TV
2 ...

null null

SZ

70
(K)

70
(K)

5000
(K)

30

10

50

funkcionális
övezet

TV
3 ...

null null

SZ

K

K

K

65

6,0

15

null null

SZ

(K)

(K)

(K)

30

6,0

30

null null

SZ
O

25
(K)

80
(K)

2000
(K)

20

7,5

40

null null

Z
O

30
(K)

40
(K)

1200

20

7,5

40

null null

Z

20
(K)

10
(K)

300
(K)

20

7,5

60

funkcionális
övezet

TV
4 ...

null null

SZ

100

50

5000

50

6,0

30

funkcionális
övezet

TV
5 ...

null null

SZ-O

50

30

1500
(K)

40

6,0

40

null null

SZ

80

100

10000

50

10

30

null null

SZ

50

50

2500

40

10

40

null null

SZ

60
(K)

100
(K)

6000
(K)

40

10

40

null null

Z
SZ

30
(K)

50
(K)

1500
(K)

20

7,5

50

null null

SZ

(K)

(K)

(K)

10

10

80

funkcionális
övezet

TV
6 ...


VT 6.1.

Sz 40
6,0 3000

SZ

-

-

3000

40

6,0

40

null null

SZ

40

150

6000
(K)

40

10

40

null null

SZ

30

80

2400

40

7,5

40

16. §

Gazdasági területek

(1) A település gazdasági területei sajátos használatuk szerint kereskedelmi, szolgáltató területek (KG) és egyéb iparterületek (IG).

17. § (1) A nullövezet előírásai

a) Az övezetben nem helyezhetők el az OTÉK 19. § (2) bekezdés 5. pontjában megadott létesítmények.

b) Az övezetben kivételesen sem helyezhetők el az OTÉK 19. § (3) bekezdés 1. pontjában megadott létesítmények.

(2) A nullövezet előírásai

a) Az iparterület besorolását tekintve egyéb iparterület.

b) Az övezetben nem helyezhetők el az OTÉK 20. § (5) bekezdés 2. pontjában megadott létesítmények.

(3) A gazdasági övezetekben állattartás nem megengedett.

(4) Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása

a) Előkertek

Minimum 10 méter illetve szabályozási terv szerint, az ettől eltérő kialakult helyzetben lévő épületek esetében megmaradó
b) Oldalkertek
OTÉK 35. § (3) bekezdés szerint
c) Hátsókertek
OTÉK 35. § (4) bekezdés szerint

18. §

Gazdasági területek övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása

Sajátos használat szerint

Alkalmazható

Telekre vonatkoztatott

Építési övezet jele

beépítési mód

legkisebb

megengedett építmény magasság
(m)

legnagyobb beépítettség
%

szélesség
(m)

mélység
(m)

telek-terület
(m2)

zöld-felület
%

Kereskedelmi
szolgáltató
terület

null null

SZ

50
(K)

60
(K)

3000
(K)

30

7,5

40

null null

SZ

80
(K)

100
(K)

8000
(K)

30

7,5

40

Kereskedelmi
szolgáltató
terület

Gksz
1.3

SZ

20

400

1500

20

10,0

50

Egyéb ipari
területek

null null

SZ

50
(K)

80
(K)

4000
(K)

30

50

40

null null

SZ

50
(K)

100
(K)

5000
(K)

30

7,5

50

null null

SZ

100
(K)

100
(K)

10000
(K)

30

9,5

50

null null

SZ

200
(K)

150
(K)

30000
(K)

30

9,5

50

egyéb ipari
területek 6

null
SZ 50
10,5 1500

SZ

30

50

1500

25

10,5

50

egyéb ipari
területek 7

null
SZ 50
10,5 3000

SZ

40

60

3000

25

10,5

50

19. §

Üdülőterület

(1) A szabályozási terven ÜÜ jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint üdülőházas üdülőterületek.
(2) Az üdülőházas üdülőterületek funkcionális szabályozása az OTÉK 22. §-a szerint.
(3) Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása
a) Előkertek
Szabályozási terv szerint
b) Oldalkertek
OTÉK 35. § (3) bekezdés szerint
c) Hátsókertek
OTÉK 35. § (4) bekezdés szerint

20. §

Üdülőterületek övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása

Sajátos használat szerint

Alkalmazható

Telekre vonatkoztatott

Építési övezet jele

beépítési
mód

legkisebb

megengedett építmény magasság
(m)

legnagyobb beépítettség
%

szélesség
(m)

mélység
(m)

telek-terület
(m2)

zöld-felület
%

null
funkcionális
övezet

null null

SZ
O

30
(K)

50
(K)

1500
(K)

50

7,5

30

21. §

Különleges területek

(1) A város különleges területei sajátos használatuk szerint az alábbi övezeti besorolásba tartoznak:
a) vásártér területe null
b) rekreációs területek null
c) energiaforrások területei, vízi erőmű null
d) temető területe null
e) hulladékkezelők területei null
f) közlekedési építmények területei null
g) nagykiterjedésű közműterület null
h) Encs város 0324/1, 0324/2 és 0324/5 hrsz.-ú ingatlanjaira ENCS – I. homok védőnevű bányatelek került bejegyzésre.
(2) A különleges területek övezeti szabályozása
a) null null a város vásárterének övezetén belül csak kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó funkció helyezhető el, mely a vásártéri funkció kiegészítéseként jelenik meg.
A beépítést koncentráltan, a Béke utca felőli oldalon, mintegy 40 méter mély sávban valósuljon meg. Növényzettel való fedettség minimum 30 %, melyet fásítással kell megvalósítani.
null null a kisvásárok megtartására szolgáló terület, az övezeten belül csak kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó funkció helyezhető el, mely a vásártéri funkció kiegészítéseként jelenik meg.
A területet úgy kell kialakítani, hogy fásított parkolóként nem vásári időszakban a temető parkoló-területeként legyen hasznosítható.
Növényzettel való fedettsége min. 30 %.
b) null null a város tervezett szabadidős, rekreációs központja, elsősorban idegenforgalmi, vendéglátó, szálláshelyszolgáltató, kemping, strand és egyéb sport és szabadidő funkciókkal.
A zöldterületi fedettség mértéke 50 %.
null null a város tervezett szabadidős, rekreációs központja, elsősorban sportolási, szabadidős és közpark funkciókkal.
A beépítést elsősorban az északi területrészre, mintegy 50 méteres sávban kell koncentrálni.
A zöldterületi fedettség mértéke 50 %.
c) null null vízi erőmű, ágazati szabvány szerint
d) null null kegyelet park
null null működő temető, csak kiszolgáló, ravatalozó, valamint egyházi épülettel építhető be.
e) null szeméttelep övezete, ágazati szabványok szerint, csak kiszolgáló épület építhető
nullszennyvíztelep, ágazati szabványok szerint, csak kiszolgáló épület építhető
f) null null közlekedési építmények területei, autóbusz-pályaudvar
g) null null transzformátortelep, ágazati szabványok szerint, csak kiszolgáló épület építhető.

22. §

Különleges területek övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása

Sajátos
használat szerint

Alkalmazható

Telekre vonatkoztatott

Építési övezet
jele

beépítési mód

legkisebb

megengedett
építmény magasság
(m)

legnagyobb
beépítettség
%

szélesség
(m)

mélység
(m)

telek-terület
(m2)

zöld-felület
%


vásártér




null

SZ

100
(K)

40
(K)

4000
(K)

40

7,5

10



null

SZ

60
(K)

30
(K)

1800
(K)

40

4,5

10


szabadidős
rekreációs
terület


SZ

50

100

5000

50

7,5

10


SZ

100

100

10000

50

7,5

10


energiaforrások
területei


SZ

(K)

(K)

(K)

20

4,5

30


temetőterület


SZ

(K)

(K)

(K)

40

(K)

(K)


SZ

(K)

(K)

(K)

40

8

5


hulladékkezelők területei



null

SZ

(K)

(K)

(K)

4,5

20

5


SZ

(K)

(K)

(K)

4,5

20

5


közlekedési építmények területei


null null

SZ

(K)

(K)

2000
(K)

7,5

30

30


nagykiterjedésű közműterület


SZ

(K)

(K)

(K)

6,0

10

5

23. §

Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata

(1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a szabályozási terv határozza meg.
(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
(3) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.
(4) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.
(5) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:
a) hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,
b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények
c) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),
d) szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése
e) távbeszélő fülke elhelyezése,
f) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építőanyag-tárolás,
g) zöldfelületek, fasorok
h) közművek felépítményei
i) egyéb, Önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók.
(6) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, - esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó - külön rendeletben szabályozza.
(7) Az építési telkek közművesítését közterületről vagy közforgalom számára megnyitott magánútról kell megoldani.

(8) A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbség rámpával történő áthidalását is. (Gyalogos átkelőhelyeknél döntött illetve süllyesztett szegélysáv stb.)

(9) Biztosítani szükséges minden parkolóban legalább egy kerekesszékkel is igénybe vehető (méreteiben nagyobb) gépkocsi parkoló létesítését, melyet kizárólagos használatot biztosító tábla jelezzen.

24. §

A közlekedési és közműterületek

(1) A település közlekedési területei a terven szabályozási vonalak által meghatározott K jelzésű közterületei, melyek közlekedési és közműlétesítmények elhelyezésére szolgálnak.
(2) A közterületek, közlekedési területek övezeti besorolása és szabályozási szélessége:
a) null gyorsforgalmi út
Szabályozása:
1. Belterületen: min. 60 méter , illetve szabályozási terv szerint
2. Külterületen:
- az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal 40 méter
- az út építési területe 60 méter
- az út védőtávolsága 100 méter
b) null országos főút (I. és II. rendű)
Szabályozása:
1. Belterületen: min. 30 méter , illetve szabályozási terv szerint
2. Külterületen:
- az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – a meglévő jogi határokkal
- az út építési területe 30 méter
- az út védőtávolsága 100 méter
c) nullországos mellékút, települési főút
Szabályozása:
1. Belterületen: min. 30 méter , illetve szabályozási terv szerint
2. Külterületen:
- az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – a meglévő jogi határokkal
- az út építési területe 30 méter
- az út védőtávolsága 100 méter
d) nullhelyi gyűjtőút
Szabályozása:
Belterületen minimum 22 méter , illetve szabályozási terv szerint.
e) nullkiszolgálóút
Szabályozása:
Méretezés nélküli minimális szélessége 10 méter , illetve szabályozási terv szerinti érték.
f) null kerékpárút, önálló formában a települést nem érinti
g) nullgyalogút
Szabályozása, méretezés nélküli minimális szélessége 2 méter , illetve szabályozási terv szerinti érték.
h) nullkiemelt külterületi kiszolgálóút
Szabályozása:
Külterületen:
- az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – a meglévő jogi határokkal, illetve 6 méter
- az út építési területe minimum 12 méter
- az út védőtávolsága 25 méter
i) nullvegyes használatú gépjárműút
Szabályozása:
Belterületen minimum 8 méter , illetve szabályozási terv szerinti érték.
j) nullkétvágányú vasútvonal
Szabályozása:
- jogi határvonal, illetve szabályozási terv szerint
- védőtávolsága 50 méter
(3) A meglévő és tervezett belterületi utakat tűzvédelmi, tűzoltási és környezetvédelmi szempontok miatt szilárd burkolattal kell ellátni.
(4) Az úthálózati rendszer hierarchiáját és a szükséges forgalommeghatározásokat a HÉSZ 2. SZ MELLÉKLETE tartalmazza.

A közművesítés területei és létesítményei8

25. § (1) A rendelet hatálya alá eső területet teljes, de legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. A közművesítés a beépítés feltétele.

(2) A területen a víziközmű kiépítés mértéke:

a) A vezetékes ivó, használati és tűzoltóvíz-ellátás kiépítése és üzemképes állapotban tartása a területfelhasználás feltétele. Az ivóvízhálózat körvezetéki rendszerében épüljön ki. A tűzcsapok a vonatkozó előírásokban rögzített távolságokra telepítendők. A csatlakozó és házi bekötővezetékek ingatlanonként elkülönítve épüljenek. A fogyasztásmérők ingatlanon belül az Üzemeltető előírásai szerint valósítandók meg. Ahol zártrendszerű csapadékcsatorna van, ott arra a rákötés kötelező. Csapadékvizet közterületi járdára, parkolóra felszínen közvetlenül rávezetni nem lehet.

b) A szennyvízelvezetés a csapadékvíz elvezetésétől függetlenül elválasztott rendszerben ingatlanonkénti bekötésekkel valósítható meg.

c) A csapadékvíz-elvezetés nyílt rendszerű csapadékcsatornával indokolt esetben zárt rendszerű csapadékcsatornával épüljön ki.

(3) A szennyvízcsatorna kiépítéséig csak zárt rendszerű szennyvíztároló is engedélyezhető, amennyiben a vízzáróságot jegyzőkönyvvel igazolja.

(4) A közművek építéséről, átépítéséről és kiváltásáról az utak építése vagy rekonstrukciója előtt kell gondoskodni.

(5) A közműépítés számára szükséges felépítményeket a terven kialakított építési területen kell megvalósítani.

(6) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjain belül építményt elhelyezni csak a terv előírásainak megfelelően szabad.

(7) Az encsi I. sz. vízműkút külső védőterületén építési korlátozás van érvényben, mely külső védőterület által érintett építési övezetek és övezetek területén kizárólag a vízmű építményei, illetve játszótér létesítményei helyezhetők el.

(1) 9
(2) 10
(3) 11
(4) 12
(5) 13
(6) 14

26. §

Zöldterületek

(1) Önálló területfelhasználási egységként közparkok jelennek meg.
(2) A közparkok szabályozása az OTÉK 27. § szerint.

27. §

Erdőterületek

(1) Az erdő céljára szolgáló terület.
(2) Az erdőterületek az erdő rendeltetése szerint:
1. nullVédett erdő
2. nullGazdasági erdő
3. nullTurisztikai erdő
(3) Az és övezetekben tarvágást nem lehet alkalmazni.
(4) Természeti területeknél az illetékes Nemzeti Park erdőterületeknél az illetékes Erdőfelügyelőség előírásait kell alkalmazni.

28. §

Mezőgazdasági területek

(1) A mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint az alábbi övezetekre tagozódnak.
a) nullmezőgazdasági területen belüli tanyaövezet
b) nullmezőgazdasági területen belüli üzemi terület önállóan nem szerepel, belterületi KG övezetbe került
c) nullmezőgazdasági területen belüli legelő, gyep övezet
nullkorlátlan használatú legelő, gyep övezet intenzív műveléssel
nullkorlátozott használatú legelő, gyepterület extenzív használattal. Vegyszerezéshez a Nemzeti Park engedélyezése szükséges
d) nullkertes mezőgazdasági területek
nullbeépítése nem engedélyezhető intenzív művelés engedélyezett
nullbeépítése nem engedélyezhető. Extenzív művelés, vegyszerezéshez a Nemzeti Park engedélyezése szükséges
e) nullmezőgazdasági területen belüli szántóövezet
nullkorlátlan használatú szántóövezet intenzív műveléssel
- 10.000 m2 fölötti telekterület esetén 1,5%,
- 10.000 m2 alatti terület nem beépíthető,
- Állattartó telepek (új létesítése csak 1,5 ha terület fölött, külön szakhatósági engedélyek beszerzésével.
nullkorlátozott használatú szántóterület extenzív műveléssel
f) nullmezőgazdasági területen belüli vízállásos, mocsárövezet. Nem beépíthető.
g) nullmezőgazdasági területen belüli ökológiai mezőgazdasági övezet

29. §

Egyéb területek

(1) Az egyéb terület sajátos használata szerint vízgazdálkodással kapcsolatos, összefüggő terület.
a) nullélővízfolyások medre és partja övezet
b) nullárvízvédelmi töltés
c) nullfolyóvizekben lévő sziget
d) nullközcélú nyílt csatornák medre és partja
e) nullvízbeszerzési területek és védőterületeik
Patakmedrek, árkok.
(3) A mederfenntartási munkák folytatásához szükséges a legalább egyik oldalon partéltől számított 6,0 m széles felvonulási terület biztosítása a munka- és szállítógépek szabad közlekedési útvonala számára. A parti birtokosok sem évelő, sem évszakos növényeket nem telepíthetnek a szabályozási területre, nem foglalhatják el a patak medrét, rézsűjét, a földműveket (töltéseket) időszakosan, sem kerti művelés céljából.
(4) A patakok, vízfolyások műtárgyait védeni kell, a fagy okozta károkat felújítással el kell hárítani.
(5) A patakok és vízfolyások medrében a cserje és fanövéseket el kell távolítani, a nád és gaznövéseket a parti birtokosok kötelesek kaszálni vagy kaszáltatni.
(6) A veszélyes és kommunális hulladékok elhelyezése a medrekben és a medrek környezetében tilos, a károkozókat közigazgatási- vagy büntetőeljárás keretében felelősségre kell vonni.
(7) Amennyiben a kialakult helyzet nem teszi lehetővé a 6 méter széles védősáv biztosítását 3 méteres védősáv is engedélyezhető.
Külterületi vízfolyások és kisvízfolyások
(7) A parti birtokosok kötelesek a kisvízfolyások fenntartásáról gondoskodni. A vízfolyások partélétől számított 3-3 m fenntartási területsávot szükséges biztosítani felvonulás céljára.
(8) A parti területek és meder kaszálásának hozadéka a parti birtokost illeti a fenntartási munka gondos elvégzése után.
(9) A külterületi átereszek és műtárgyak fenntartása a tulajdonos illetve a kezelő kötelessége.
Vizes élőhelyek
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. 21. § (3) bekezdése szerint „természetes és természetvédelmi állapotú vizes élőhelyek, különösen folyóvizek, tavak, partvonalak, valamint a vizeket kísérő természetes életközösségek (növénytársulások) állapotának megváltoztatásához az illetékes Nemzeti Park engedélyét be kell szerezni a HÉSZ 3. számú mellékletében fölsorolt területekenk.

IV. FEJEZET

30. §

31. §

32. §

33. §

34. §

35. §

36. §

37. §

V. Fejezet

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI

38. §

Általános előírások

Kiterjed a településre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre és azok környezetére.
(1) Biztosítani kell az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételeik folyamatos javítását, törekedni kell a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére, vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására.
(2) Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület-kialakításokat.
(3) Szorgalmazni kell a település szennyező forrásainak megszüntetését.
(4) Szorgalmazni kell az azonos, illetve hasonló rendeletetési egységek településszerkezeti terven jelölt megvalósítását, területi átcsoportosítását.
(5) A településszerkezeti terven meghatározott zöldterületek kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
(6) A muzeális emlékek, régészeti lelőhelyek védelméről külön jogszabályok rendelkeznek. A még beépítetlen területeken el kell készíteni a régészeti lelőhelyek topográfiáját, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárását, azok anyagának megfelelő elhelyezését.
(7) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szerinti nagyberuházás esetén előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni.

39. §

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

40. § (1) Ez a rendelet és a hozzátartozó szabályozási tervek a kihirdetés napján lépnek hatályba.

(2) A rendelet érvénybe lépésével egyidejűleg Encs város korábbi Általános Rendezési Terve és jóváhagyott részletes rendezési tervei hatályukat veszítik.

(3) Az új Helyi Építési Szabályzat érvénybe lépése az alábbi Önkormányzati Rendeletek módosítása válik szükségessé:

- Encs város helyi jelentőségű épített értékeinek védelméről szóló 81/2002.(III.19) Kt. sz. rendelet
- A hirdető-berendezések és hirdetmények elhelyezéséről szóló 2/2001.(I.23.) Kt. sz. rendelet
- Az állattartásról szóló 8/1997.(IV.24.) Kt. számú rendelet
- A közterület-használat szabályozásáról szóló 15/1995.(IV.24.) Kt. számú rendelet
- Encs város zaj- és rezgésvédelem helyi szabályáról szóló 11/2002.(III.19.) Kt. számú rendelet

1. melléklet a 22/2002. (IX. 24.) önkormányzati rendelethez

2. melléklet a 22/2002. (IX. 24.) önkormányzati rendelethez

Közlekedési területek besorolása
( 1) gyorsforgalmi út: Encs és Forró, valamint Encs és Abaújevecser között új nyomvonalon, Forró előtt a 3. sz. főút meglévő szakaszáról indulva, Abaújdevecser után a 3. sz. főút meglévő nyomvonalára visszatérve, különszintű csomópontokkal és keresztezésekkel.
Alternatív északi továbbvezetés a 3. sz. főút észak-nyugati oldalán új nyomvonalon. (Terven szaggatott vonallal)
(2) országos főút (I. és II. rendű):
- 30. sz. főút (a jelenlegi 3. sz. főút megmaradó szakasza a 3. sz. gyorsforgalmi út kiépülése után) Forró határától a gyorsforgalmi úthoz való csatlakozás csomópontjáig.
- Az új Encs-Abaújszántó-Tarcal-Tokaj kétszámjegyű országos főútvonal encsi szakasza, mint települést elkerülő út a város belterületének északi határában. (Megyei TRT-ben 39. sz. főút)
(3) országos mellékút és települési főút:
- Táncsics utca
- Váci M. utca
- Váci M. utca déli meghosszabbítása. Új nyomvonal.
- Mérai út – Május 1. út, a 3706 sz. összekötőút városi átkelési szakasza
- A 3706 sz. összekötőút Fügödöt elkerülő szakasza. Új nyomvonal.
- Petőfi utca a Táncsics utca és a 30 sz. (jelenlegi 3 sz.) főút közötti szakaszon. A 3-as gyorsforgalmi utat felüljáróval keresztezi.
- A Váci Mihály utca jelenlegi végpontjától Forróra átvezető út
- a 26149 sz. Abaújdevecseri bekötőút átkelési szakasza
- a 3707 sz. Hernádbűdi összekötőút átkelési szakasza Gibárton
(4) helyi gyűjtőút:
- Petőfi Sándor utca a Táncsics utca és a vasút között
- Rákóczi utca
- Szeles utca
- Gagarin utca
- A Gagarin utca végétől észak felé, a gyorsforgalmi úttal párhuzamosan tervezett gyűjtőút
- Kenyérgyári út
- Akácfa utca
- Baross utca és déli irányú meghosszabbítása
- Iparterületi gyűjtőút (hrsz 542)
- Az ipari park tervezett észak-déli gyűjtőútja
- Az ipari park tervezett kelet-nyugati gyűjtőútja (hrsz 529)
- Fügöd, Fő utca
(5) kiszolgálóút:
Belterületi szabályozási terv szerint.
(6) gyalogút:
Belterületi szabályozási terv szerint
(7) kiemelt külterületi kiszolgálóút:
Külterületi szabályozási terv szerint.
(8) kétvágányú vasútvonal:
Belterületi szabályozási terv szerint
(9) vegyes használatú gépjárműút:
Belterületi szabályozási terv szerint
(10) közlekedési területen belüli köztér:
- Rákóczi utcai templom és közpark közötti tér
(11) egyvágányú vasútvonal és vasútállomás
90 számú Felsőzsolca-Hidasnémeti vasúti törzshálózati vonal és vasútállomása
(12) FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
KÜLTERÜLETEN
- Az út szabályozási szélessége:
A közút számára lejegyzett közterület. Az út szabályozási területén belül csak az út, és az út vízelvezetésének műtárgyai helyezhetőek el.
- Az út építési területe:
Az út építési területén belül csak a közlekedést kiszolgáló
- közlekedési építmények
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
- igazgatási épület,
- a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás
helyezhető el.
- Az út védőtávolsága:
Az út védőtávolságán belül funkció korlátozása nélkül bármilyen épület és építmény elhelyezhető, de csak a közút kezelőjének hozzájárulása és feltételeinek, előírásainak betartása mellett.
BELTERÜLETEN
Szabályozási szélesség:
A közterületeket és nem közterületeket elválasztó határvonal.üres cím

3. melléklet a 22/2002. (IX. 24.) önkormányzati rendelethez

4. melléklet a 22/2002. (IX. 24.) önkormányzati rendelethez

5. melléklet a 22/2002. (IX. 24.) önkormányzati rendelethez

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEKKEL ÉRINTETT TERÜLETEK
(1) Építési tilalom alá vonandó ingatlanok

1. Az északi elkerülő főút építése miatt

519/1-13 helyrajzi számig

2. 476 hrsz., a 479 hrsz.-ú út szélesítése miatt

3. 3193 hrsz. és 3194 hrsz. kiszolgálóút kialakítása miatt

4. 0350 hrsz. kiszolgálóút kialakítása miatt

5. 3147 hrsz. országos összekötőút szélesítése miatt

6. 3143 hrsz. országos összekötőút szélesítése miatt(2) Elővásárlási joggal érintett ingatlanok

A település fejlesztési területeire elővásárlási jogot kell bejegyeztetni.

6. melléklet a 22/2002. (IX. 24.) önkormányzati rendelethez

SZT-M/2016 jelű Szabályozási Terv módosítás (fedvényterv)
null

Területhasznosítás
(sajátos használat)

22/2002(IX.24.) önk. rendelet jelölése szerinti építési övezet, övezet jele

19/2016.(X.26.) önk. rendelet jelölése szerinti építési övezet, övezet jele

Beépítésre szánt területek

Kertvárosias lakóterület

KEL

Lke

Településközpont vegyes terület

TV

Vt

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

KG

Gksz

Egyéb ipari gazdasági terület

IG

Gip

Beépítésre nem szánt területek

Közúti közlekedési terület

K

KÖu

Erdőterület (védelmi rendeltetés)

E

Ev

Általános mezőgazdasági terület

M

Má

Vízgazdálkodási terület

VT

V
/SZT-M/2020.1 jelű Szabályozási terv módosítás (fedvényterv) (M=1:4000)
null
SZT-M/2020.2 jelű Szabályozási terv módosítás (fedvényterv) (M=1:2000)[15]
null
JELMAGYARÁZAT
KÖTELEZŐ SZABÁLYOZÁSI ELEMEK
szabályozási vonal (tervezett közterületi határ)
/ / szabályozási szélesség
építési övezet, övezet határa
építési övezet jele
KÖu-3 övezet jele
EK=16 előkert mérete
Módosítással érintett tervezési terület határa
MÁS JOGSZABÁLY ÁLTAL ELRENDELT SZABÁLYOZÁSI ELEM
RL nyilvántartott régészeti lelőhely határa
Tervlapon alkalmazott építési övezetek, övezetek jelölésének, elnevezésének összhangja[16]

Területhasznosítás
(sajátos használat)

22/2002.(IX.24.) önk. rendelet jelölése szerinti építési övezet, övezet jele

14/2020.(VII.22.) önk. rendelet jelölése szerinti építési övezet, övezet jele

Beépítésre szánt területek

Településközpont vegyes terület

TV

Vt

Beépítésre nem szánt területek

Közúti közlekedési terület

K

KÖu
1

A „Lakóterületek általános előírásai” alcím címét az Encs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

2

A 9. §-t az Encs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 28.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.

3

A Normaszövegben foglalt táblázat 14. sorát az Encs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 28.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.

4

A Normaszövegben foglalt táblázat „funkcionális övezet TV 1...” sorát az Encs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2022. (XII. 10.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

5

A Normaszövegben foglalt táblázat 15. sorát az Encs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 28.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.

6

A Normaszövegben foglalt táblázat „egyéb ipari területek” sorát az Encs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2022. (XII. 10.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

7

A Normaszövegben foglalt táblázat „egyéb ipari területek” sorát az Encs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2022. (XII. 10.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

8

Az „A közművesítés területei és létesítményei” alcímet (25. §-t) az Encs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 28.) önkormányzati rendelete 6. §-a iktatta be.

9

A (1) bekezdést az Encs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 28.) önkormányzati rendelete 9. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

10

A (2) bekezdést az Encs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 28.) önkormányzati rendelete 9. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

11

A (3) bekezdést az Encs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 28.) önkormányzati rendelete 9. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

12

A (4) bekezdést az Encs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 28.) önkormányzati rendelete 9. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

13

Az (5) bekezdést az Encs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 28.) önkormányzati rendelete 9. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

14

A (6) bekezdést az Encs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 28.) önkormányzati rendelete 9. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

15

A 7. mellékletet az Encs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2022. (XII. 10.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.

16

A 8. mellékletet az Encs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 28.) önkormányzati rendelete 7. §-a iktatta be.