Hernádkak Község Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2003. (X.7.) önkormányzati rendelete

Hernádkak község Igazgatási területre vonatkozó Szabályozási Terv és Helyi építési Szabályzat jóváhagyásáról

Hatályos: 2025. 02. 27

Hernádkak Község Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2003. (X.7.) önkormányzati rendelete

Hernádkak község Igazgatási területre vonatkozó Szabályozási Terv és Helyi építési Szabályzat jóváhagyásáról

2025.02.27.
I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

A rendelet hatálya

Hernádkak község teljes közigazgatási területre kiterjed.

2. § Az 1. §-ban meghatározott területen belül területet felhasználni, továbbá telket alakítani rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni az általános hatósági előírások (OTÉK, szabványok) és jelen rendelet, valamint a Településrendezési Szabályzat és Településszerkezeti Terv együttes alkalmazásával szabad.

A település területfelhasználásának szabályozását és az egyes területfelhasználási egységek funkcionális meghatározását a Településrendezési Szabályzat és Településszerkezeti Terv tartalmazza.

3. § Az egyes területfelhasználási egységek-melyek meghatározását a Településszerkezeti Terv és Településrendezési Szabályzat tartalmazza- övezeti szabályozását a Szabályozási Terv és jelen Helyi építési Szabályzat határozza meg.

4. § Az igazgatási és belterületi határokról a Településszerkezeti Terv és Településrendezési szabályzat határoz.

5. § A rendelet hatálya alá eső területen minden építési telekre a közterületről vagy magánútról a gépjárművel közvetlenül történő megközelítést biztosítani kell.

A területfelhasználási egységhez, az azon lévő építmények rendeltetésszerű használatához szükséges rendeletben meghatározott mértékű járműtároló szinteket, nem tárolás célját szolgáló várakozó helyeket és a rendszeres teherszállításhoz szükséges rakodóhelyeket biztosítani kell.
Ha az előírt számú várakozóhely saját építési telken belül nem alakítható ki, úgy az építési hatóság a területfelhasználást és beépítést akkor is engedélyezheti, ha az építtető a tervezett területfelhasználástól, beépítéstől- legfeljebb 500 méteres távolságon belül- a szükséges várakozóhely számot a közterületek közlekedésre szánt területének parkolási célra kijelölt területén, illetve a közforgalom céljára átadott magánutak területe egy részének felhasználásával, az út kezelőjének hozzájárulásával biztosítja.

6. §

A telkek beépítésének feltételei

Az egyes építési övezetekben előírt közműellátottság megléte az építés feltétele. A természetben meg nem osztható ingatlanokra csak egy lakóépület építhető.
Az egyes építési övezetekben építési engedélyt kiadni- a zárt rendszerű csapadékvízelvezetés kivételével-csak a teljes közműhálózat kiépítése, vagy az azokat pótló berendezések megléte esetén lehet.
Szennyvízelvezetés szolgáltatásnak igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező. Amennyiben a szennyvízkezelés zárt rendszerű egyedi szennyvíztárolóban történik, ennek üzembehelyezését szintén a használatbavétel feltételeként kell kezelni.
Az úthálózat önkormányzati tulajdonba vételének feltétele a szilárd burkolat kiépítése, melynek megvalósítása az átadó tulajdonosnak vagy jogutódjának kötelezettsége. A használat során keletkező hulladék elszállítása, vagy ártalommentes elhelyezése az építési- valamit a használatbavételi engedély megadásának feltételei.
Valamennyi övezetben elhelyezhetők:
- A nyomvonaljellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között,
- A köztárgyak,
- A kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmények,
- A honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyakat,
- A nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,
A tervezett földmunkák előtt szükséges a terv által érintett (még beépítetlen) nagyobb összefüggő területek régészeti lelőhelyeinek topográfiai meghatározása, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárása, azok anyagának megfelelő elhelyezése.
1A szabályozási terven tájképvédelmi övezettel fedett területen a tájképet zavaró építmény nem építhető.
1Módosította a 25/2015. (XII.30.) önkormányzati rendelet 1. §-a hatályos 2015.december 30-tól.

7. §

Építéshatósági eljárások

A jelen rendelet hatálya alá eső területen az engedélyköteles építési munkák körét az egyes építményekkel, építési munkákkal, tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 9. §-a tartalmazza.
Építési engedély csak a Településszerkezeti Tervben, a Településrendezési szabályzatban, a Szabályozási Tervben, valamint a Helyi építési Szabályzatban megadott szabályozások megtartása mellett adható ki.
Állattartó épület engedélyezési eljárása során a vonatkozó külön önkormányzati rendeletben megfogalmazott feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell.

8. §

A Szabályozási Terv elemei

A Szabályozási Terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz.
Kötelező szabályozási elemek:
- A közterülete és egyéb területfelhasználási egységek határvonalai,
- Az eltérő területfelhasználási egységek határvonalai
- A településszerkezeti Tervben meghatározott területfelhasználási kategória, területfelhasználási besorolás, valamint övezeti besorolás, a legnagyobb beépítettség mértéke,
- a megengedett építménymagasság felső határa,
- a minimális telekméret,
- kötelező beépítési mód,
- kötelező beépítési vonalak,
- a településszerkezeti Tervben és Településrendezési Szabályzatban meghatározott környezetvédelmi előírások,
- a Településszerkezeti Tervben és Településrendezési Szabályzatban meghatározott tilalmak,
- a Településszerkezeti Tervben és Településrendezési Szabályzatban meghatározott következő elemek.
Irányadó szabályzási elemek:
- Az azonos övezetben belüli telekosztás és telekhatárok.
A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:
A következő szabályozási elemek módosításához a Településszerkezeti Terv és Szabályozási Terv, valamint a Településrendezési Szabályzat és a Helyi Építési Szabályzat egyidejű módosítása szükséges;
Az irányadó szabályzási elemek módosítása akkor lehetséges, ha az egyéb előírásokban meghatározott valamennyi feltétel teljesítésre kerül.
A meglévő telekhatárok megváltoztatásához (összevonás, telekalakítás, melyet kötelező szabályozási vonal és telekterület korlátozása nem tilt) településrendezési tervet nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani,
Telekösszevonások esetén is a Szabályozási Tervben meghatározott kötelező szabályozási elemeket be kell tartani.
II. Fejezet

TERÜLETHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA

9. §

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Építmények az OTÉK általános előírásain túl jelen szabályozási előírások betartásával a jelölt építési helyen helyezhetők el.
Az építési hely a szabályozási tervben jelölt meglévő területek kivételével az OTÉK 1. számú melléklet 20. pontjában meghatározott terület, melynek közterület felőli határát építési határvonalaknak kell tekinteni.
A szabályozási terven jelölt építési helyen túli ingatlan terület csak kertként használható.
Épületet az építési vonalon kell elhelyezni. Amennyiben az építési hely és az építési határvonal egymással szöget bezáró egyenesek úgy az elhelyezésre kerülő épület utcai homlokvonalának az építési határvonalat érintenie kell.
Állattartó épületek az építési hely közterületi határvonalától számított 20 m-en belül nem helyezhető el.
LAKÓTERÜLETEK
A település országos közút menti, valamint a településközponti vegyes területen belül lakótelkeket az OTÉK 13. §. Előírásai szerint kertvárosias területként, egyéb ingatlanokat az OTÉK 14. §. Alapján falusias lakóterületként kell kezelni.

10. §

Kertvárosi lakóterület – KEL

A kertvárosi lakóterületek általános és funkcionális szabályozását a Településszerkezeti Terv Leírása tartalmazza.
Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. Szennyvízcsatorna hiányában a szennyvizet zárt rendszerű szennyvíztárolóban kell tárolni, és időszakosan elszállítani.
Az övezetben haszonállat tartását külön önkormányzati rendelet szabályozza.
A zöldfelületi fedettség mértéke min. 50%.
Levegőtisztasági szempontból védett I. kategóriájú.
Zajvédelmi besorolás: lakó és intézményterület laza beépítéssel
Terepszint alatti létesítmények amennyiben a terepszinttől mért magasságuk nem haladja meg a + 1,00 métert, korlátozás nélkül építhetők, a zöldterületi fedettség figyelembevételével.
Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető max. építménymagasság mértékét az alábbi táblázat tartalmazza:
Az építési övezet funkcionális besorolása: kertvárosi lakóterület – KEL
Az építési telek

Övezeti jele

Beépítési módja

Legkisebb területe (m2)

Legkisebb telekszélesség (m)

Legkisebb telekmélység (m)

Legnagyobb beépítettsége (%)

Építménymagasság legnagyobb értéke (m)

KEL

Szabadonálló

700 (550*)

18 (12*)

25 (20*)

30

7,50

A táblázatban megadott legkisebb telekméreteket minden újonnan kezdeményezett telekalakításnál figyelembe kell venni. Telekalakítással a táblázatban minimálisan megadott értéknél kisebb telek nem alakítható ki.
A *-gal jelölt minimális méreteket kialakult telkek esetében kell alkalmazni.
Az előkertek megállapításánál az egyes tömbökben, és utcákban kialakult helyzet szerint kell dönteni.

11. §

Falusi lakóterület – FL

A falusi lakóterületek általános és funkcionális szabályozását a Településszerkezeti Terv Leírása tartalmazza.
Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. Szennyvízcsatorna hiányában a szennyvizet zárt rendszerű szennyvíztárolóban kell tárolni, és időszakosan elszállítani.
Az övezetben haszonállat tartását külön önkormányzati rendelet szabályozza.
A zöldfelületi fedettség mértéke min. 40%.
Levegőtisztasági szempontból védett I. kategóriájú.
Zajvédelmi besorolás: lakó és intézményterület laza beépítéssel.
Terepszint alatti létesítmények amennyiben a terepszinttől mért magasságuk nem haladja meg a + 1,00 métert, korlátozás nélkül építhetők, a zöldterületi fedettség figyelembevételével.
Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekmértékét az alábbi táblázat tartalmazza:

Az építési övezet funkcionális besorolása: falusi lakóterület –FL

Az építési telek

Övezeti jele

Beépítési módja

Legkisebb területe (m2)

Legkisebb telekszélesség (m)

Legkisebb telekmélység (m)

Legnagyobb beépítettsége (m)

Építménymagasság legnagyobb értéke (m)

FL – 1

Oldalhatáron álló

1000 (K)

18 (12*)

25 (20*)

30

4,50

FL – 2

Oldalhatáron álló

1000 (K)

18 (12*)

25 (20*)

30

4,50

FL – 3

Oldalhatáron álló

1500

18 (12*)

25 (20*)

30

4,50

Ahol:
- FL - 1 - meglévő falusias lakóterület övezete
- FL - 2 - lakó –és hétvégi házak építésének övezete
- FL - 3 - új falusias lakóterület övezete
- K – kialakult esetben alkalmazandó telekterületi érték
A *-gal jelölt minimális méreteket kialakult telkek esetében kell alkalmazni.
A táblázatban megadott legkisebb telekméreteket minden újonnan kezdeményezett telekalakításnál figyelembe kell venni. Telekalakítással a táblázatban legkisebb megadott értéknél kisebb telek nem alakítható ki.
Az előkertek megállapításánál az egyes tömbökben és utcákban kialakult helyzet szerint kell dönteni.

11/A. §1 Az Lf-4 építési övezet előírásai:

a) kialakítható legkisebb telekterület: 500 m2

b) beépítési mód: oldalhatáron álló

c) a beépítettség legnagyobb mértéke 30%

d) megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m

e) a zöldfelület legkisebb mértéke: 50%, a közművesítés teljes mértékű.

VEGYES TERÜLETEK

12. §

Településközpont vegyes terület –TV

A településközpont vegyes terület általános és funkcionális szabályozását a Településszerkezeti Terv Leírása tartalmazza.
Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni.
Az övezetben egyedi vagy több rendeltetési egységet, épületcsoportot magába foglaló, zöldterületekkel, közterületekkel kiegészített, funkcionálisan eltérő alövezeteket is magába foglaló telkek egyaránt kialakíthatóak.
Az övezetben haszonállat tartását külön önkormányzati rendelet szabályozza.
Zöldterületi fedettség mértéke min. 10%.
Levegőtisztasági szempontból védett I. kategóriájú.
Zajvédelmi besorolás: lakó és intézményterület laza beépítéssel.
Terepszint alatti létesítmények, amennyiben a terepszinttől mért magasságuk nem haladja meg a + 1,00 métert, korlátozása nélkül építhetők a zöldterületi fedettség figyelembevételével.
Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat tartalmazza:

Az építési övezet funkcionális besorolása: településközpont vegyes terület –TV

Az építési telek

Övezeti jele

Beépítési módja

Legkisebb területe (m2)

Legkisebb telekszélesség (m)

Legkisebb telekmélység (m)

Legnagyobb beépítettség (%)

Építménymagasság legnagyobb értéke (m)

TV - 1

Szabadonálló

K

K

K

50

7,50

TV - 2

Szabadonálló (oldhat. álló)

K

K

K

50

7,50

Ahol:
- TV – 1 – telekigényes intézmények övezete
- TV – 2 – nem területigényes intézmények övezete
- K – kialakult esetben alkalmazandó telekterületi érték
- * - Torony jellegű épületnél egyedi esetben 25 m magasság engedélyezhető
Az előkertek megállapításánál az egyes tömbökben és utcákban kialakult helyzet szerint kell dönteni.

12/A. §2 A Vt-3 építési övezet előírásai:

a) kialakítható legkisebb telekterület: 500 m2

b) beépítési mód: oldalhatáron álló

c) a beépítettség legnagyobb mértéke 30%

d) megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m

e) a zöldfelület legkisebb mértéke: 50%, amelyet három szintű növényállomány létesítésével szükséges biztosítani

f) a közművesítés teljes mértékű

g) Amennyiben a közút védőtávolságán belül a közlekedéstől származó zaj megengedett egyenértékű A- hangnyomásszintjei a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet jogszabályban szereplő határértékek fölött vannak, a lakóépület aktív és passzív védelmét a telken belül szükséges biztosítani. Az új lakóépületek tervezésekor épületakusztikus szakági tervező bevonása szükséges.

GAZDASÁGI TERÜLETEK

13. §

Kereskedelmi, szolgáltató terület – KG

A gazdasági területek, ezen belül a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek általános és funkcionális szabályozását a Településszerkezeti Terv Leírása tartalmazza.
Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni.
Az övezetben haszonállat tartását külön önkormányzati rendelet szabályozza.
Zöldterületi fedettség értéke min. 20%.
Levegőtisztaságai szempontból védett I. kategóriájú.
Zajvédelmi besorolás: lakó és intézményterület laza beépítéssel
Terepszint alatti létesítmények, amennyiben a terepszinttől mért magasságuk nem haladja meg a + 1,00 métert, korlátozás nélkül építhetők a zöldterületi fedettség figyelembevételével.
Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat tartalmazza:

Az építési övezet funkcionális besorolása: kereskedelmi, szolgáltató terület – KG

Az építési telek

Övezeti jele

Beépítési módja

Legkisebb területe (m2)

Legkisebb telekszélesség m

Legkisebb telekmélység m

Legnagyobb beépítettsége (%)

Építménymagasság legnagyobb értéke (m)

KG

Szabadonálló

3000

K

K

50

7,50

Az előkertek megállapításánál az egyes tömbökben és utcákban kialakult helyzet szerint kell dönteni.
Az övezeti határok és az övezeti előírások területi hatálya megváltozik, a módosítás területére az eredeti Szabályozási Tervlap érvényét veszti, helyette az SZT_M3 rajzszámú módosított szabályozási terv lép hatályba.5
5Módosította a5/2017(IV.27.) önkormányzati rendelet 1. §-a hatályos 2017.április 28-tól.

14. §

Ipari terület – IG

Az ipari gazdasági területek, általános és funkcionális szabályozását a Településszerkezeti Terv Leírása tartalmazza.
Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni, és az egyes iparterületeken belül a technológiához kapcsolódó helyi környezetvédelmi berendezéseket meg kell valósítani.
Az övezetben haszonállat tartását külön önkormányzati rendelet szabályozza.
A zöldterületi fedettség értéke min. 25%
Levegőtisztasági szempontból védett I. kategóriájú.
Zajvédelmi besorolás: iparterület lakóépületekkel és intézményekkel vegyesen.
Az iparterületeken az egyes részterületek várható zaj és rezgéshelyzetének minősítése csak részletes elemzés során tehető meg, ezért minden esetben zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérni az illetékes hatóságtól.
Terepszint alatti létesítmények, amennyiben a terepszinttől mért magasságuk nem haladja meg a + 1,00 métert, korlátozás nélkül építhetők a zöldterületi fedettség figyelembevételével. Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat tartalmazza:
Az építési övezet funkcionális besorolása: ipari terület – IG
Az építési telek

Övezeti jele

Beépítési módja

Legkisebb területe (m2)

Legkisebb telekszélesség (m)

Legkisebb telekmélység (m)

Legnagyobb beépítettsége (%)

Építménymagasság legnagyobb értéke (m)

IG

szabadonálló

3000

K

K

50

7,50

14/A. § 2

Ipari terület – Gip sajátos előírásai:

Sajátos használat szerint:

egyéb ipari

Beépítési mód

Szabadonálló több épületegységgel

Kialakítható legkisebb telekterület

1500 m2

Megengedett legnagyobb beépítettség

50%

Megengedett legnagyobb beépítési magasság

7,5 m

Közműellátás mértéke

teljes

Legkisebb zöldfelület

25%

Megengedett legnagyobb beépítési sűrűség

1,5

Terepszint alatti építés mértéke és helye

0%

2Módosította a 25/2015. (XII:30.) önkormányzati rendelet 2. §-a hatályos 2015.december 30-tól.

ÜDÜLŐTERÜLETEK

15. §

Üdülőházas terület – ÜÜ

Az üdülőterületek funkcionális és általános szabályozását a Településszerkezeti Terv Leírása tartalmazza.
Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni.
Zöldfelületi fedettség értéke min. 40%.
Levegőtisztasági szempontokból védett I. kategóriájú.
Zajvédelmi besorolás: üdülőterület.
Terepszint alatti építmények: a megengedett legnagyobb beépítettség mértékének megfelelően.
Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat tartalmazza:

Az építési övezet funkcionális besorolása: üdülőházas terület – ÜÜ

Az építési telek

Övezeti jele

Beépítési módja

Legkisebb területe (m2)

Legkisebb telekszélesség (m)

Legkisebb telekmélység (m)

Legnagyobb beépítettsége (%)

Építménymagasság legnagyobb értéke (m)

ÜÜ

szabadonálló

K

K

K

30

4,50

KÜLÖNLEGES TERÜLETEK – KÜ

16. §

A települési intézményrendszer zöldterületi intézményei

A különleges területek funkcionális és általános szabályozását a Településszerkezeti Terv Leírása tartalmazza.
Telekalakítás: a Szabályozási terv szerinti határokkal.
Zöldterületi fedettség értéke min. 40%.
Levegőtisztasági szempontból: védett I. kategória.
Zajvédelmi besorolás: Lakó és intézményterület laza beépítéssel,
Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat tartalmazza:

Az építési övezet funkcionális besorolása: különleges terület – KÜ

Az építési telek

Övezeti jele

Funkcionális besorolása

Beépítési mód

Legkisebb terület m2

Legnagyobb beépítettség %

Építménymagasság legnagyobb értéke m

KÜ - T

Működő temető

Csak kiszolgáló épület

K

3

4,50

KÜ - SP

Sportpálya

Csak kiszolgáló épület

K

3

4,50

Ahol:
- K – kialakult telekállapot, illetve Szabályozási Terven jelölt területi határok

Különleges bánya terület3

16/A. § (1) A KÜ/B különleges bányaterület övezetbe tartozik az üzembe helyezésre kijelöltkavics bánya területe, mely a tervezett kavicsbánya és építményei elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben elhelyezhető:

a) a bányaüzem földalatti és föld feletti létesítményei, műtárgyai, technológiai berendezései

b) környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú,

c) raktározási,

d) egészségügyi, szociális

e) igazgatási, iroda

építmények.

(3) A megengedett legnagyobb beépítettség mértéke 10 %.

(4) A megengedett legnagyobb építménymagasság értéke a technológia függvényében, de legfeljebb 25 méter. Épületek építménymagassága legfeljebb 9,5 méter.

Különleges mezőgazdasági üzemi terület4

16/B. § (1) Különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi terület KÜ/MGÜ építési övezeteiben elhelyezhető:

a) mezőgazdasági üzemi rendeltetés,

b) mezőgazdasági termeléssel összefüggő kereskedelmi, szolgáltató, tároló rendeltetés,

c) az állattartással összefüggő rendeltetés

d) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó rendeltetés, valamint

e) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló rendeltetést (szociális épület, iroda, raktár, porta stb.)

céljára szolgáló építmény.

(2) A különleges mezőgazdasági üzemi területek sajátos előírásai:

a) Az övezeteiben több önálló, illetve, több önálló rendeltetési egységet, magába foglaló épület is kialakítható.

b) A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el, önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.

c) A zöldfelületi arány 40%-án háromszintű növényzet telepítendő, jellemzően a telekhatárok mentén vagy a telek kötelező zöldfelületként szabályozott részén.

d) A szabályozási terven jelölt helyeken az építési övezeten belül sajátos zöldfelületek, a telek be nem építhető védőerdővel fedett része került kijelölésre.

e) szabályozási terven jelölt telken belüli kötelező védőerdősávot legkésőbb a használatba vételig meg kell valósítani.

f) Parkolás telken belül, illetve a HÉSZ parkolásra vonatkozó egyedi szabályai alapján kell biztosítani. Az előírt számú parkoló hely biztosításán túl a teheráru rakodását is telken belül kell biztosítani.

(3) Az előírt legnagyobb építménymagasság értéke – technológia szempontjából indokolt esetben – növelhető. A technológiai berendezések esetében az egyes műtárgyak magassága az előírt megengedett legnagyobb épületmagasságtól eltérő is lehet, legfeljebb 25 méter magasságig.

(4) Amennyiben az övezetben megújuló energiaforrások telepítésére, napelempark létrehozására kerül sor, az alábbiak szerint kell eljárni:

a) A területen belül a műtárgyakon és az azokhoz tartozó műszaki berendezéseken kívül elhelyezhetők a rendeltetést kiszolgáló építmények.

b) A műtárgyakon és az azokhoz tartozó műszaki berendezéseket a beépítettség mértékébe nem kell beszámítani.

(5) Hernádkak község Külterületi és Belterületi Szabályozási terve módosul az 5. melléklet szerint. Rajzszám: TRT_02/2021_M1/M-1. A Szabályozási Tervben a módosítással nem érintett területrészek szabályozása változatlanul érvényben marad.

III. Fejezet

Területfelhasználási egységek övezeti szabályozása

- beépítésre nem szánt területek

17. §

Közlekedési és közmű területek – K

(1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit és védőtávolságait a Szabályozási Terv ábrázolja.
(2) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad.
(3) A (2) bekezdés szerinti területsávba eső meglévő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység – csak a területsáv kialakulásának várható idejét, az épületnek a területsávba elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével – engedélyezhető.
A közlekedéstől származó zaj új tervezésű és megváltozott területfelhasználású területeken megengedett egyenértékű A - hangnyomásszintjeit az alábbi táblázat tartalmazza:

Területi funkció

Megengedett egyenértékű A-hangnyomásszint
db

Üdülő-, lakóépületek és közintézmények közötti forgalomtól elzárt
területen nappal
(6-22 h)
éjjel (22-6 h)

Lakóutakon, átmenő forgalom nélküli utakon

nappal (6-22 h)
éjjel (22-6 h)

Gyűjtő és főforgalmi utakon


nappal (6-22 h)
éjjel (22-6 h)

Üdülőterület, védett természeti terület

45

35

50

40

55

45

Lakóterület és intézményterület laza beépítéssel

50

40

55

45

60

50

Iparterület lakóép. és intézményekkel vegyesen

60

50

65

55

65

55

Közlekedési területen belüli véderdő övezet (övezeti jele: K-E)5

17/A. §6 (1) Az övezetbe a közlekedési területtel szoros összefüggésben (hófogó erdősáv) kialakított erdőterületek tartoznak. Az övezeten belül épületet elhelyezni nem lehet. Az övezeten belül közlekedési terület, közmű nyomvonal és műtárgyai elhelyezhetőek.

(2) A szabályozási terveket az OTÉK szerinti gyorsforgalmi út védőtávolsága (250-250m) jelölés figyelmen kívül hagyásával kell alkalmazni.

18. §

Belterületi zöldterületek-Z

A belterületi zöldterületek általános és funkcionális szabályozást a Településszerkezeti Terv Leírása tartalmazza.
A belterületi zöldterületek funkcionális besorolása a tervben:
KP-közpark.
Megengedett legnagyobb beépítettség 2%.
Megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m

19. §

Erdő területek-E

Az erdőterületek általános és funkcionális szabályozását a Településszerkezeti Terv Leírása tartalmazza.
Erdőterület igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges. Az erdőterületet kizárólag az engedélyben meghatározott célra lehet igénybe venni. Az erdőterület az erdő elsődleges rendeltetése szerint az alábbi övezetekre tagozódik;
- E-1-Védelmi vagy véderdő
- E-2 Gazdasági erdő
- E-3 Turisztikai erdő, parkerdő
A védelmi célú (E-1) közhasználatra nem szánt erdők elsődleges rendeltetése:
- A természetvédelemre javasolt terület,
- Lakott területek védelme
A védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el.
Gazdasági rendeltetésű erdők (E-2) letermelését tarvágással belterület mellett 100,0 m szélességben nem szabad végezni, kizárólag csak akkor, ha az erdő természetes megújulása erdőpusztulás miatt már nem lehetséges.
Kivéve ha
- akácerdő kerül véghasználatra
- A fakitermelést valamilyen erdőkár teszi szükségessé
- A szakszerű erdőfelújítás másként nem lehetséges vagy nem gazdaságos, aránytalanul sokba kerül
A 10 ha-t meghaladó területnagyságú gazdasági rendeltetésű erdőterületen 0,5 %-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmény elhelyezhető.
A turisztikai, azaz közhasználatra szánt erdő (E-3) területén a rendeltetésszerű használathoz és fenntartáshoz építmény elhelyezhető, 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken 5%-os beépítettséggel.
Az erdőterületen az övezeti előírások betartása mellett elhelyezhetők:
- A területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű várakozóhelyek,
- Közművek és közműpótlók (szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),
- Nyomvonal jellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között),
- Távközlés,
- Vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás),
- Geodéziai, turisztikai jelek,
- Köztárgyak,
- Nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,
- Kutatás és az ismeretterjesztés építményei,
- Fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei.
- Szolgáltató, lakó- és szállásépületek, biztonsági okból szükséges őrházak és ezek melléképületei, melléképítményei,
- Vadgazdálkodás célját szolgáló létesítmények,
- Termékvezeték és műtárgyai.
Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető épíménymagasság mértékét az alábbi táblázat tartalmazza:

Az építési övezet funkcionális besorolása: erdőterület-E

Az építési telek

Övezeti jele

Beépítés módja

Legkisebb területe m2

Legnagyobb beépítettsége
%

Építménymagasság legnagyobb értéke m

E-1

-

K

-

-

E-2

Szabadonálló

100000

0,5

4,50

E-3

szabadonálló

100000

5

4,50

Ahol:
- K-kialakult telekállapot, illetve Szabályozási terven jelölt területi határok

20. §

Mezőgazdasági rendeltetésű területek-M

A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület. A mezőgazdasági rendeltetésű területet más célokra felhasználni nem lehet, azaz rendeltetésnek megfelelő hasznosítást kell folytatni.
A mezőgazdasági rendeltetésű terület a külterületnek a Szabályozási Terven mezőgazdasági területként szabályozott része.
A mezőgazdasági rendeltetésű terület a következő övezetekre tagozódik:
- M-1- Üzemszerű művelésre alkalmas mezőgazdasági terület- szántó
- M-2 –extenzív művelésű mezőgazdasági terület-rét, legelő
- M-K- Kertgazdasági területek
A mezőgazdasági rendeltetésű területen elhelyezhetők az alábbi építmények:
- A területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű várakozóhelyek,
- A kutatás és ismeretterjesztés építményei
- Közművek és a közműpótlók (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),
- Nyomvonal jellegű vezetékek,
- Távközlés,
- Vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás),
- Geodéziai jelek,
- Köztárgyak, a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei,
- Nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,
- Mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi és ellátó létesítmények,
- Biztonsági okokból szükséges őrház,
- Termékvezeték és műtárgyai,
- Komposztáló telep építményei.
A mezőgazdasági rendeltetésű területen épületek csak az OTÉK (29. §) vonatkozó előírásainak ill. jelen rendelet rendelkezéseinek megfelelően építhetők.
A területen elhelyezhető építményt az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.
Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat tartalmazza:

Az építési övezet funkcionális besorolása: mezőgazdasági terület-M

Az építési telek

Övezeti jele

Beépítés módja

Legkisebb területe m2

Legnagyobb beépítettsége
%

Építménymagasság legnagyobb értéke m

M-1

Szabadonálló

100000

3

4,50

M-2

-

K

-

-

M-K

szabadonálló

1500

3

4,50

Ahol:
- K- Kialakult telekállapot, illetve Szabályozási Terven jelölt területi határok

21. §

Egyéb területek-vízgazdálkodási területek-VT

Egyéb területek általános és funkcionális szabályozását a Településszerkezeti Terv Leírása tartalmazza.
A vízgazdálkodási terület a következő övezetekre tagozódik:
VT-1- Folyóvizek medrének és partjának az övezete
VT-2- Állóvizek medrének és partjának övezete
VT-3- Vízbeszerzési területek övezete
VT-4- Homokzátony területének övezete
VT-5- Védőgát területének övezete
A területen csak a vízkárelhárítási, vízisport és a sporthorgászat célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el.
Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat tartalmazza:

Az építési övezet funkcionális besorolása: mezőgazdasági terület-M

Az építési telek

Övezeti jele

Beépítés módja

Legkisebb területe m2

Legnagyobb beépítettsége
%

Építménymagasság legnagyobb értéke m

VT-1

-

K

-

-

VT-2

-

K

-

-

VT-3

szabadonálló

1500

5

4,50

VT-4

-

K

-

-

VT-5

-

K

-

-

Ahol:
- K- Kialakult telekállapot, illetve Szabályozási Terven jelölt területi határok

22. §7 (1)8 Hernádkak község Szabályozási Tervét a Régió Kft. Által készített Szabályozási Terv az igazgatási területre TRT-02 (3. melléklet) Szabályozási Terv a belterületre TRT-03 (4. melléklet) rajzszámú tervei szerint állapítja meg. A Szabályozási Terv szöveges munkarésze, a Helyi Építési Szabályzatot állapítja meg. A településfejlesztési, településrendezési tevékenységek engedélyezése során a Településrendezési Tervben és az elválaszthatatlan részét képző Helyi Építési Szabályzatban foglaltakat együttesen kell alkalmazni.

(2) 3Az övezeti határok és az övezeti előírások területi hatálya megváltozik, a módosítás területére az eredeti Szabályozási tervlap érvényét veszti, helyette az SZT_M01 rajzszámú módosított szabályozási terv lép hatályba.

(3) 4Az övezeti határok és az övezeti előírások területi hatálya megváltozik, a módosítás területére az eredeti Szabályozási tervlap érvényét veszti, helyette az SZT_1m rajzszámú módosított szabályozási terv lép hatályba.

(4) A szabályozási terv területi hatálya megváltozik, a módosítás területére („37. sz. főút fejlesztéséhez kapcsolódóan annak külterületi szakasz északi oldalán telepítendő hóvédő erdősáv kialakításhoz kapcsolódó területre”) az eredeti, hatályos Szabályozási tervlap érvényét veszti, helyette az 1. melléklet „SZT-02.” jelű (dátum: 2021. 11.) módosított szabályozási terv lép hatályba.

22/A. §

5

A Képviselő-testület határozattal elővásárlási jogot alapíthat a következő településrendezési célok megvalósításához:
a) köztemető kialakítása, bővítése,
b) a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása,
c) közparkok és egyéb közterületek kialakítása, bővítése,
d) gépjárművek parkolásának biztosítása,
e) egészségügyi alapellátáshoz szükséges ingatlan kialakítása, bővítése,
f) óvodai ellátáshoz szükséges ingatlan kialakítása, bővítése,
g) könyvtári ellátás biztosításához, közművelődési tevékenységhez szükséges ingatlan kialakítása, bővítése,
h) gyermekjóléti szolgáltatásokhoz szükséges ingatlan kialakítása, bővítése,
i) szociális szolgáltatásokhoz szükséges ingatlan kialakítása, bővítése,
j) helyi közfoglalkoztatáshoz szükséges ingatlan kialakítása, bővítése,
k) turizmussal kapcsolatos feladatokhoz szükséges ingatlan kialakítása, bővítése,
l) a kistermelők, őstermelők számára – jogszabályban meghatározott termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosításához szükséges ingatlan kialakítása, bővítése,
m) sportoláshoz szükséges ingatlan kialakítása, bővítése,
n) a település közbiztonságának biztosításához szükséges ingatlan kialakítása, bővítése,
o) a helyi közösségi közlekedés biztosításához szükséges ingatlan kialakítása, bővítése.”
5 Módosítottaa10/2020(V.29.) önkormányzati rendelet 1. §-a hatályos 2020.május 30-tól
IV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23. § A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

Kihirdetésről a helyben szokásos módon Hernádkak község Jegyzője gondoskodik.
E rendelet előírásait a hatálybalépése napjáig az 1 fokú határozattal még el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
1

A 11/A. §-t a Hernádkak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

2

A 12/A. §-t a Hernádkak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 26.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

3

A „Különleges bánya terület” alcímet (16/A. §) a Hernádkak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

4

A „Különleges mezőgazdasági üzemi terület” alcímet (16/B. §) a Hernádkak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

5

A „Közlekedési területen belüli véderdő övezet (övezeti jele: K-E)” alcím címét a Hernádkak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

6

A 17/A. §-t a Hernádkak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 31.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

7

A 22. § a Hernádkak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 31.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

8

A 22. § (1) bekezdése a Hernádkak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

9

Az 1. mellékletet a Hernádkak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 31.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be. Az 1. melléklet a Hernádkak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 26.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

10

A 2. mellékletet a Hernádkak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdése iktatta be. A 2. melléklet a Hernádkak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 26.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

11

A 3. mellékletet a Hernádkak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdése iktatta be.

12

A 4. mellékletet a Hernádkak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 4. § (3) bekezdése iktatta be.

13

Az 5. mellékletet a Hernádkak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 4. § (4) bekezdése iktatta be.