Szabadkígyós Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2005.(IV.26.) önkormányzati rendelete
Szabadkígyós Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2005.(IV.26.) önkormányzati rendelete Szabadkígyós község helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2022. 07. 29Szabadkígyós Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2005.(IV.26.) önkormányzati rendelete
Szabadkígyós község helyi építési szabályzatáról
Szabadkígyós község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. Az előírások hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya Szabadkígyós község teljes közigazgatási területére kiterjed.
(2) A HÉSZ-ben hivatkozott magasabb rendű jogszabályok függelékben szerepelnek.
2. Szabályozási elemek
2. § A szabályozási elemek a település egésze szempontjából kötelezőnek tekintendők, megváltoztatásuk csak a szabályozási terv módosításával lehetséges. Ezek az elemek a következők: közigazgatási határ, szabályozási vonalak, övezet határ, az egyes övezeteken belüli szabályozási előírások.
3. § (1) A tartalék lakóterületek mezőgazdasági művelésből való kivonása csak a terület felhasználás aktualitása esetén lehetséges. Addig a jelenlegi művelési ág szerint kell használni.
(2) A település területén az alapozásra használt altalaj duzzadó agyagréteg. Az építési engedélyezési tervezés során az alapozás műszaki megoldására szaktervezői közreműködést kell igénybe venni.
3. A település területének felhasználása
4. § (1) Az 1. § (1) bekezdés szerinti közigazgatási terület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket foglal magába.
(2) Ezen belül a beépítésre szánt területek használatuk általános jellege szerint:
a) lakóterületek,
b) vegyes területek,
c) gazdasági területek,
d) különleges területek.
(3) A beépítésre nem szánt területek használatuk általános jellege szerint:
a) közlekedési és közmű területek,
b) zöldterületek,
c) erdőterületek,
d) mezőgazdasági területek,
e) vízgazdálkodási területek.
Beépítésre szánt területek előírásai
5. § (1) A beépített és beépítésre szánt területek határát az SZA-1/1, SZA-1/2; SZA-2/1, SZA -2/2 tervek tüntetik fel.
(2) Beépítésre szánt (tervezett) területek beépítésének megkezdését megelőzően a szükséges előkészítő munkákat (utcaszélesítés, elő-közművesítés) el kell végezni.
(3) Beépítésre szánt területek igénybevételének bekövetkeztéig az övezetre előírt közművesítettség (OTÉK 8. § (2) b)) biztosítandó.
(4) Az egyes telektömbökön belül a besorolásnak megfelelő beépítési előírások az eltérő rendeltetésű létesítményekre is vonatkoznak (pl. lakóterületen lévő intézmény vagy kereskedelmi, szolgáltató, illetve mezőgazdasági üzemi építmény).
4. Építési övezetek
6. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen a szabályozási terv az alábbi építési övezeteket jelöli ki:
a) lakóterületek: Lk – kisvárosias; Lf – falusias; Lke – kertvárosias
b) vegyes terület: Vt – településközpont vegyes terület
c) gazdasági területek: Gksz – gazdasági-kereskedelmi, szolgáltató terület; Gip – gazdasági-ipari terület; Gm – mezőgazdasági területen lévő majorok, telepek, termékfeldolgozók területe; Gt – mezőgazdasági tangazdaság
d)1 különleges területek: Kt – temető területe; Ks – sportterület; Kgy – gyógyfürdő; Kka – kastély; Kl – lóistállók; Kk – kommunális telep; Kke – kemping; Kta – mezőgazdasági tangazdaság /kertészet/; Ke - különleges egészségügyi.
(2) Meglévő épület funkcióváltása esetén a gépkocsi várakozóhelyek kialakításánál az OTÉK előírásait be kell tartani.
(3) Az övezetekben, illetve területeken szennyvizet csak szennyvízcsatornába, annak kiépítéséig vízzáró szennyvízgyűjtő aknába szabad elvezetni.
5. Lk jelű építési övezetek előírásai
7. § (1) Az Lk jelű kisvárosias lakóövezet területén a kialakult kisvárosias beépítés figyelembe véve jellemzően lakóházak, valamint az OTÉK 12. § (2) bekezdésében felsorolt egyéb építmények helyezhetők el.
a) Beépítési mód: oldalhatáron álló.
b) Beépítés mértéke max. 40 %.
c) Építmények legnagyobb magassága 6,5 m lehet.
d) A szintterületsűrűség 1,00
e) A telek területének min. 30 %-át talajszinten növényzettel kell borítani.
f) Utcai telekszélesség legalább 16,00 m.
g) A telekmélység min. 25,00 m.
h) Oldalkert mérete legalább 6,00 m.
i) Hátsókert min. 6,00 m.
j) A telken nem lakóépület célú kiszolgáló épület építménymagassága max. 3,50 m, gerincmagassága max. 5,50 m.
k) Az épületeken legalább 40o-os hajlásszögű utcával párhuzamos gerincű magastető építhető, amitől a környezetbe illeszkedés dokumentálásával elvi építési engedély beszerzése után el lehet térni.
l) Az építési vonal meghatározásakor alapul kell venni, az utcában többségben kialakult lakóépületek építési vonalát (utcafrontos vagy előkertes beépítés).
m) Állattartási épület és helyiség nem létesíthető.
6. Lke jelű építési övezetek előírásai
8. § (1) Az Lke jelű kertvárosias lakóövezetek területén a kialakult, alacsony laksűrűségű, kertes családi házak, valamint az OTÉK 13. § (2) bekezdésében felsorolt egyéb építmények helyezhetők el.
a) Beépítési mód: oldalhatáron álló.
b) Beépítés mértéke max. 30 %.
c) Építmények legnagyobb magassága 4,50 m lehet.
d) A szintterület sűrűség 0,5
e) A telek területének min. 40 %-át talajszinten növényzettel kell borítani.
f) Utcai telekszélesség legalább 16,00 m.
g) A telekmélység min. 30,00 m.
h) Előkert mérete 5,00 m.
i) Oldalkert mérete legalább 6,00 m. A meglévő, 18 méternél kisebb homlokvonalú telkeknél az oldalkert mérete a legnagyobb megengedett építmény magasság (4,5 méter) mértékére csökkenthető – kizárólag lakóépület funkciójú építés esetén - (vállalkozás, és vállalkozási célt szolgáló épületeknél nem).
j) Hátsókert min. 6,00 m.
k) A telken nem lakóépület célú kiszolgáló melléképület építménymagassága max. 3,50 m, gerincmagassága max. 5,50 m.
l) Az épületeken legalább 35o-os hajlásszögű magastető építhető.
m) Állattartásra szolgáló építmény elhelyezése tilos.
7. Lf jelű építési övezetek előírásai
9. § (1) Az Lf jelű falusias lakóövezetek területén a kialakult, alacsony laksűrűségű, falusias beépítést figyelembe véve jellemzően kertes családi házak, valamint az OTÉK 14. § (2) bekezdésében felsorolt egyéb építmények helyezhetők el.
a) Beépítési mód: oldalhatáron álló.
b) Beépítés mértéke max. 30 %.
c) Építmények legnagyobb magassága 4,50 m lehet.
d) A szintterület sűrűség 0,5.
e) A telek területének min. 40 %-át talajszinten növényzettel kell borítani.
f) Utcai telekszélesség legalább 18,00 m.
g) A telekmélység min. 40,00 m.
h) Oldalkert mérete legalább 6,00 m. A meglévő, 18 méternél kisebb homlokvonalú telkeknél az oldalkert mérete a legnagyobb megengedett építmény magasság (4,5 méter) mértékére csökkenthető – kizárólag lakóépület funkciójú építés esetén - (vállalkozás, és vállalkozási célt szolgáló épületeknél nem).
i) Hátsókert min. 6,00 m.
j) A telken nem lakóépület célú kiszolgáló épület építménymagassága max. 3,50 m, gerincmagassága max. 5,50 m.
k) Az épületeken legalább 35o-os hajlásszögű magastető építhető,
l) Az építési vonal meghatározásakor alapul kell venni, az utcában többségben kialakult lakóépületek építési vonalát (utcafrontos vagy előkertes beépítés).
m) Az Újkígyósi úton a kastélyparkkal határos telkek 40 méteres telekmélységen túl nem építhetők be.
8. Vt jelű építési övezet előírásai
10. § (1) A Vt jelű településközpont vegyes övezet területén a kialakult beépítést figyelembe véve lakóházak, szolgáltató-kereskedelmi létesítmények és intézmények, valamint az OTÉK 16. § (2) bekezdésében felsorolt egyéb építmények helyezhetők el.
a) Beépítési mód a kialakult állapot szerint. Az adott telek beépítését elvi engedélyezés során kell megállapítani. (beépítési mód jele: E)
b) Beépítés mértéke max. 50 %.
c) Az építmények magassága legfeljebb 7,50 m lehet, kivéve a templomok vagy emlékművek létesítését. Ezek esetében az építménymagasságot elvi engedélyezés során kell megállapítani.
d) A szintterület sűrűség 1,2.
e) A telek területének min. 30 %-át talajszinten növényzettel kell borítani.
f) Utcai telekszélesség legalább 16,00 m.
g) A telekmélység min. 25,00 m.
h) Oldalkert mérete egyedileg megállapított, de min. 6,00 m.
i) Hátsókert min. 6,00 m.
j) A telken nem a főépület célú kiszolgáló épület csak azzal összeépítve, vagy a későbbi összeépítést biztosítva és legfeljebb 1,50 m-rel kisebb építmény- és gerincmagassággal létesíthető.
k) A környezetbe illeszkedő, illetve a környezetre jellemző magastető építhető a közterületről homlokzati vetítésben látható épületeken, illetve épületrészeken, lapostetős épületek felújítása esetén is.
l) közterület felől és az oldalhatárok előkerti szakaszán csak áttört kerítés létesíthető max. 60 cm-es magas tömör lábazattal.
m) Állattartási épület és helyiség nem létesíthető.
9. Gksz jelű építési övezet előírásai
11. § (1) A Gksz jelű övezet területe elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú, nagyobb védőtávolságot nem igénylő, gazdasági, kereskedelmi és szolgáltató épületek elhelyezésére szolgál az OTÉK 18. § (1) és (2) bekezdésének 1. és 2. pontja, valamint a 19. § (1) és (2) bekezdésének 1; 2; 3; 4. és 5. pontja szerint.
a) A létesítmények üzemeltetéséhez szükséges gépkocsi parkolóhelyeket telken belül kell elhelyezni.
b) Az övezet telkein a fő- és kiszolgáló létesítmények szabadon állóan helyezhetők el.
c) Az építménymagasság max. 6,50 m, kivéve a technológiai berendezéseket, vagy építményeket.
d) A beépítés mértéke a telekterület 40 %-át nem haladhatja meg. A telek területének min. 25 %-a növényzettel borított legyen.
e) A teleknagyság új telek kialakítása esetén min. 1400 m2.
f) Oldalkert min. 6,00 m.
g) Hátsókert min. 6,00 m.
h) A telek hátsó kertjének 6,00 m és előkertjének 5,00 m szélességében beültetési kötelezettsége van a telektulajdonosnak. Ezért a telken megépült épület használatbavételi engedélye csak a fásítás elkészülte után adható ki.
i) Szintterület sűrűség: 1,5.
10. Gip jelű építési övezet előírásai
12. § (1) A Gip jelű övezet területe elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú ipari épületek elhelyezésére szolgál.
a) A létesítmények üzemeltetéséhez szükséges gépkocsi parkolóhelyeket telken belül kell elhelyezni, mely a fásított előkertekben is lehetséges.
b) Az övezet telkein a fő- és kiszolgáló létesítmények szabadon állóan helyezhetők el.
c) Az építménymagasság max. 7,50 m. Ennél magasabb építmény csak a technológiai követelmények miatt alkalmazható.
d) A beépítés mértéke a telekterület 40 %-át nem haladhatja meg. A telek területének min. 25 %-a növényzettel borított legyen.
e) A teleknagyság új telek kialakítása esetén min. 2.000 m2.
f) A telek utcai homlokvonala új telek kialakítása esetén min. 25,00 m.
g) Előkert 10,00 m.
h) Oldalkert min. 6,00 m.
i) Hátsókert min. 10,00 m.
j) Szintterület sűrűség: 1,5.
k) A lakóövezettel határos telkeken 30,00 m szélességben beültetési kötelezettségük van a lakóterület felőli telekhatár mellett, kialakult telkek esetében is.
11. Gm jelű építési övezet előírásai
13. § (1) A Gm jelű övezetek területe a mezőgazdasági területeken lévő meglévő és létesülő majorok, állattartó telepek, termékfeldolgozó üzemek, valamint a kialakuló birtokközpontok
a) A meglévő telepeken a legkisebb új telekméret 5000 m2.
b) Lakóépület csak szolgálati lakás céljára építhető.
c) Birtokközpontok az OTÉK előírásai szerint létesíthetők.
d) Az övezetben a fő- és kiszolgáló létesítmények szabadon állóan helyezhetők el
e) A beépítés mértéke a telekterület 40 %-át nem haladhatja meg. A telek területének min. 25 %-a növényzettel borított legyen.
f) Az építménymagasság max. 7,50 m. Ennél magasabb építmény csak a technológiai követelmények miatt alkalmazható.
g) Előkert min. 10,00 m.
h) Oldalkert min. 6,00 m.
i) Hátsókert min. 10,00 m.
j) Szintterület sűrűség: 1,0.
12. Gt jelű építési övezet előírásai
14. § (1) A Gt jelű övezetek területe a mezőgazdasági tangazdaság területén oktatás céljára szolgáló állattartó épületek, mezőgazdasági termékfeldolgozó és tároló épületek, szolgálati lakások helyezhetők el.
a) A meglévő telepeken a legkisebb új telekméret 3000 m2.
b) Lakóépület csak szolgálati lakás céljára építhető.
c) Az övezetben a fő- és kiszolgáló létesítmények szabadon állóan helyezhetők el
d) A beépítés mértéke a telekterület 40 %-át nem haladhatja meg. A telek területének min. 25 %-a növényzettel borított legyen.
e) Az építménymagasság max. 7,50 m. Ennél magasabb építmény csak a technológiai követelmények miatt alkalmazható.
f) Előkert min. 10,00 m.
g) Oldalkert min. 6,00 m.
h) Hátsókert min. 10,00 m.
i) Szintterület sűrűség: 1,0.
13. K jelű különleges területek
15. § (1) A K jelű különleges területekre vonatkozó előírásokat az OTÉK 24. §-a tartalmazza.
(2) Az adott telek beépítését elvi engedélyezés során kell megállapítani. (beépítési mód jele: E)
(3) Különleges területekre tartozó létesítmények:
a) Ks jelű sportterület: szintterület sűrűség max. 0,5; beépítettség max. 5 %; építménymagasság max. 7,50 m; legkisebb zöldfelület 80 %; előkert min. 10,00 m; oldalkert min. 6,00 m; hátsókert min. 6,00 m.
b) Kt jelű temetőterület: szintterület sűrűség max. 0,1; beépítettség max. 2 %; építménymagasság max. 4,50 m, ettől nagyobb csak a kápolna építménymagassága lehet; legkisebb zöldfelület 50 %; előkert min. 30,00 m; oldalkert min. 30,00 m; hátsókert min. 30,00 m.
c) Kgy jelű gyógyfürdő: szintterület sűrűség max. 0,5; beépítettség max. 20 %; építménymagasság max. 7,50 m, ettől nagyobb csak fedett uszodaépület építménymagassága lehet; legkisebb zöldfelület 50 %; előkert min. 5,00 m; oldalkert min. 6,00 m; hátsókert min. 10,00 m.
d) Kka jelű kastély: beépítettség max. 20 %; a telek területe nem csökkenthető; építési tevékenység csak a természetvédelmi és örökségvédelmi hatóság előírásai szerint folytatható, a beépítés egyéb feltételeit elvi építési engedély alapján kell megállapítani; szintterület sűrűség max. 0,5.
e) Kl jelű lóistálló: szintterület sűrűség max. 0,3; beépítettség max. 20 %; építménymagasság max. 6,50 m; legkisebb zöldfelület 60 %; előkert min. 10,00 m; oldalkert min. 6,00 m; hátsókert min. 6,00 m.
f) Kk jelű kommunális telepek: szintterület sűrűség max. 0,1; beépítettség max. 2 %; építménymagasság max. 4,50 m, ettől nagyobb csak a technológiai építmény magassága lehet; legkisebb zöldfelület 40 %; előkert min. 10,00 m; oldalkert min. 10,00 m; hátsókert min. 10,00 m.
g) Kke jelű kemping: szintterület sűrűség max. 0,5; beépítettség max. 20 %; építménymagasság max. 4,50 m; legkisebb zöldfelület 60 %.
h) A Kta jelű mezőgazdasági tangazdaság területén oktatás céljára szolgáló épületek helyezhetők el. A meglévő telepeken a legkisebb új telekméret 3000 m2. A beépítés mértéke a telekterület 40 %-át nem haladhatja meg. A telek területének min. 25 %-a növényzettel borított legyen. Az építménymagasság max. 7,50 m. Előkert min. 10,00 m. Oldalkert min. 6,00 m. Hátsókert min. 10,00 m. Szintterület sűrűség: 1,0.
i)2 A Ke jelű különleges egészségügyi övezet területén egészségügyi célt szolgáló - és az alapfunkciót kiszolgáló épületek helyezhetők el: beépítési mód: szabadon álló; kialakítható legkisebb telekméret 2500 m2; a beépítés mértéke a telekterület 40%-át nem haladhatja meg; a telek területének minimum 50%-a növényzettel borított legyen; az építménymagasság maximum 6,50 m; előkert minimum 10,00 m; oldalkert minimum 6,00 m; hátsókert minimum 10,00 m; szintterület sűrűség: 1,0.
(4) A beépítésre szánt területek övezeti előírásait az 1. sz. melléklet összesítve tartalmazza.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI
14. Közlekedési területek
16. § (1) A Kö jelű közlekedési területekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 26. §-a tartalmazza.
a) Közúti Közlekedési terület (Köu): a szabályzat szempontjából a község közhasználatra szánt részeként (közterület) kell kezelni minden olyan közhasználatra szolgáló területet, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat és amelyet az ingatlan-nyilvántartás is közterületként tart nyilván, továbbá olyan külterületi területek melyek az ingatlan nyilvántartásban út ill. közlekedési területként vannak nyilvántartva.
b) Külterületen a gyűjtőúttal vagy annál magasabb rendű utakkal határolt területen belüli, a szabályozási terven nem szabályozott köz- és magánutak műszaki szélességét a kialakult állapot figyelembe vételével minden esetben egyedileg, a szakhatóságok közreműködésével kell megállapítani.
c) A közterületek és azon belül a közlekedési területek összefüggő hálózatot kell alkossanak.
d) Magánút csak közúti területhez csatlakoztatható.
e) Magánút lakóterületen csak szabályozási terv alapján alakítható ki.
f) A közlekedési utak (közutak, kerékpár és gyalogutak, sétányok, közös kerékpár és gyalogutak, gépjárműparkolók, busz megállóhelyek stb.) terepszinti magassági elrendezését, valamint a felszíni és felszínalatti vizek megfelelő és biztonságos elvezetését biztosítani kell.
g) Az utak (közutak, kerékpár és gyalogutak, stb.) és a terepszint magassági elrendezését úgy kell kialakítani, hogy azokról a telkek biztonságos megközelítése, az ott összegyűlő csapadékvíz biztonságos elvezetése, a közüzemi közművek megfelelő elhelyezése, bővíthetősége továbbá a vonatkozó hatályos jogszabályokban, rendeletekben előírt feltételek, jellemzők megvalósítása biztosítható legyen.
h) A közlekedési területeken belül műtárgyakat, közvilágítási és közlekedési jelzőlámpákat, közterületi építményeket, növényzetet, közterületi bútorokat úgy kell elhelyezni, hogy azok fényei, méretei az előírásokban rögzített és szabályozott szabad látótávolságot, kanyarodási látótávolságot, megállási látótávolságot, az útfelületek, útburkolati jelek, és a KRESZ jelzőtáblák láthatóságét ne zavarják.
i) A közterületi bútorozás csak egységes, településképbe illeszkedő lehet.
j) A közlekedési területen. Az OTÉK 26§ (3) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el: a közúti közlekedést szolgáló országos fő és mellékutak összekötő utak települési gyűjtő utak, kiszolgáló utak; tömegközlekedést szolgáló létesítmények; vasúti ill. egyéb kötött pályás közlekedést szolgáló létesítmények; kerékpáros és gyalogos közlekedést szolgáló létesítmények; gazdasági területeket kiszolgáló közlekedési létesítmények (kiszolgáló, mezőgazdasági, ipari, és szerviz utak, dűlőutak, valamint javított ill. burkolatlan földutak.)
Már kialakult és tervezett közlekedési területek bel- és külterületi szakaszán, (országos fő és mellék utak, regionális és helyi jelentőségű utak, kerékpáros és gyalogos utak, valamint kötöttpályás közlekedési pályák) tervezett további közlekedési pályák egy helyrajzi számon belüli elhelyezése a magasabb rendű közlekedési pálya egységét képezi. Ezért a tervezett további közlekedési pályák az egységen belül nem képeznek alcsoportú közlekedési területeket. A településen belüli új utcák és terek szélességét, helyigényét, a védőtávolságokat csak az OTÉK előírásainak megfelelően lehet kialakítani. A rendezési terv a belterületen és belterületbe vont területeken rendelkezik az új utcák, utak szabályozási szélességére vonatkozóan. A tervezett közművek csak a keresztszelvényekben meghatározott helyeken épülhetnek. Elő kell írni a gáz-, víz-, szennyvíz bekötések megfelelő mélységű elhelyezését. A nyílt árkok építésénél a közművek takarását figyelembe kell venni! Szükséges a csapadékvíz-elvezető rendszerben épülő árkok, csatornák terveit, a közművek keresztezési pontjait egyeztetni.
(2) Köu-2 Országos mellékutak (összekötő utak):
a) Az OTÉK előírásai szerinti külterületi szabályozási szélességeket esetünkben a 4431. számú, 4433. számú út vonatkozásában vizsgáljuk.
b) A szabályozási szélesség 30,00 m.
c) Szabadkígyós külterületi szakaszán a védőtávolság az úttengelytől számítva 50-50 m. A védőtávolságon belül minden létesítmény megvalósításához a közútkezelő hozzájárulását kell kérni.
d) A meglévő út 2 x 1 forgalmi sávú, szélesítését nem tervezik. A forgalmi adatok ismeretében további szélesítés nem indokolt.
(3) Kerékpárutak: Szükséges szabályozási szélesség 3,0 m, ez a kerékpárút teljes hosszában biztosított. A Szabadkígyós és Gyula között építendő kerékpárút a meglévő útkoronán kívül önállóan megépíthető.
(4) Gyűjtő utak: Köu-6: Szabályozási szélessége: új utca nyitása esetén min. 16,00 m. Burkolat szélesség min 6,00 m. A forgalom növekedésével az utcában meglévő útburkolat építését fokozatosan 6,0 m szélességre kell bővíteni.
(5) Kiszolgáló utak: Köu-8: Szabályozási szélessége: új utca nyitása esetén min. 12,00 m. Burkolat szélesség min. 5,5 m, egy forgalmi sávos útnál 3,0 m. Az útburkolatok szélességét minimálisan a két forgalmi sáv szélességének megfelelően, azaz legalább 5,5 m szélességben kell meghatározni.
(6) Tervezett utcanyitások: A József Attila és az Ady Endre utcák által közbezárt tömb feltárásánál a tervezett kiszolgáló út szabályozási szélesség 16 m. Az Iskola és a Széchenyi utcák által közbezárt tömb feltárásánál a tervezett szabályozási szélesség 14 m (figyelembe kell venni a 157-es számú régészeti lelőhely közelségét). A Jókai Mór utca folytatása a Munkácsy Mihály utcáig a tervezett szabályozási szélesség 12 m. A 424, 0258/2, 028/3, 028/8, 028/12, 028/13, 050, 052 hrsz.-ú telkeket érintő tervezett kiszolgáló utak szabályozási szélessége 12 m.
(7) Turisztikai út: Szabályozási szélessége min 14,0 m, az út gépjármű célforgalom, gyalogos, kerékpáros illetve a lovas forgalom lebonyolítását is szolgálhatja. Az út keresztszelvény berendezésénél biztosítani kell szilárd burkolatot is.
(8) Parkolók: Általános előírás a parkolók építéséhez: Országos közút mellett az útburkolathoz kapcsolódóan csak párhuzamos parkolók létesíthetők. Merőleges vagy ferde beállás esetén külön terelőszigettel kell a közúttól leválasztani. Merőleges állású személygépkocsi parkoló hossza min. 4,5 m, szélessége 2,3 m, csatlakozó út 6,0 m széles. 5,5 m-nél kisebb szélességű burkolat esetén párhuzamos állású személygépkocsi parkolót kell építeni, melynek szélessége min. 2,3 m, hossza 5,5 m. A ferde állású személygépkocsi parkoló 30-os, illetve 45-os változatban is megépíthető.
(9) A Kö-k jelű kötöttpályás közlekedési terület előírásai: Az övezetben a közforgalmú vasút és az azt kiszolgáló valamennyi építményt el lehet helyezni. Az építménymagasság a technológiai igény szerint alakítható. Az övezetben a második vágány megépíthető; a haladási sebesség min. 160 km/h-ra növelhető.
15. Zöldterületek
17. § (1) Zöldterületekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 27. §-a tartalmazza.
(2) Kül- és belterületen a meglévő közlekedési területek rendezése során fakivágás csak a növényállomány egészségi állapotának és eszmei értékének megőrzése javítása érdekében történhet.
(3) Fapótlás csak azonos fajjal vagy kertépítészeti, dendrológiai szakvéleményben vagy a fásítási tervben rögzített fafajjal történhet.
(4) Védett fasor, védett ligetcsoport, védett egyedül álló fa zöldsávjában, vonalában hirdetőtábla nem helyezhető el.
(5) Zöldterületek csökkentése csak műszakilag indokolt és alátámasztott esetben történhet. A facsoport vagy fasor pótlását a tervben ki kell dolgozni.
(6) A nagyobb, 10 gépkocsi férőhelyet meghaladó parkoló felületeket 4 parkoló- helyenként 1 db előnevelt, nagy lombkoronájú fával kell beültetni.
16. Erdőterületek
18. § (1) Az Eg jelű gazdasági erdőterületeken épületet elhelyezni az OTÉK 28. §-ának betartásával és az erdészeti hatóság előzetes igénybevételi engedélyével lehet.
(2) Az Ev jelű védelmi erdőterületek övezete. A terület művelési ágát ill. rendeltetését csak az erdészeti hatóság előzetes engedélyével változtatható meg, ha a védelmi funkció megszűnik. Az övezeten belül épületet elhelyezni tilos.
(3) Az Ee jelű egészségügyi, szociális, turisztikai erdőterületeken épületet elhelyezni az OTÉK 28. §-ának betartásával és az erdészeti hatóság előzetes igénybevételi engedélyével lehet.
17. Mezőgazdasági területek
19. § (1) Az Má-1 jelű mezőgazdasági területre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 29. §-a tartalmazza.
(2) Az Má-1 jelű szántó művelési ágú övezetek területén az (1) bekezdésben hivatkozott és egyéb vonatkozó általános szabályokon túl a következő helyi szabályok érvényesek:
a) Az építmények elhelyezéséhez művelésből kivont tanyaudvar kialakítása szükséges.
b) Az építési hely az ingatlan határaitól legalább 6,00 m távolságban lehet
c) A tanyaudvar beépítési módja szabadon álló, beépítettsége nem haladhatja meg a 30 %-ot azzal hogy a szérűskert által elfoglalt területet nem kell a tanyaudvar területébe beszámítani.
d) A létesíthető építmények elhelyezése, megformálása, anyaghasználata az alföldi táj építési hagyományaira alapozva, a táji adottságokhoz illeszkedjen.
e) A lakóépület szimmetrikus nyeregtetővel épülhet. Az építménymagasság max. 4,50 m, a tetőidom 35-45o közötti hajlásszögű lehet.
(3) Az Má-2 jelű korlátozott funkciójú szántó művelési ágú mezőgazdasági területekre építeni csak a természetvédelmi szakhatóság eseti hozzájárulásával lehet. A vonatkozó előírások megegyeznek az Má-1 jelű övezetekre előírt szabályokkal.
(4) Az Má-gy jelű értékes gyepfelületeken építési tevékenység csak a természetvédelmi szakhatóság eseti hozzájárulásával folytatható.
18. Vízgazdálkodási területek
20. § (1) A V jelű területekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 30. §-a és állami rendelet1 tartalmazza.
(2) V-n jelű területek értékes nádasok területén építési tevékenység nem folytatható.
20/A. § Természetközeli területek az N jelű nádasok területe. Az övezetben tilos épületet elhelyezni.
KÖRNYEZETVÉDELEM
19. Levegőtisztaság védelem
21. § (1) Levegőterhelés (emisszió) szempontjából a vonatkozó hatályos rendeletekben előírt határértékeket kell alkalmazni.2,3,4,5,6
(2) Légszennyezettségi (imisszió) határérték szempontjából Szabadkígyós község területére a vonatkozó7 rendeletet figyelembe véve az „F” zónacsoportra vonatkozó előírásokat kell irányadónak tekinteni.
(3) A levegő pollentartalmának csökkentése érdekében az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlan gyomtalanítását rendszeresen elvégezni vagy elvégeztetni.
(4) A területen a létesítmények tervezésekor figyelembe kell venni az erre vonatkozó rendelet8védőövezetre vonatkozó előírásait.
(5) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése.
(6) Légszennyező forrás létesítéséhez, rekonstrukciójához, illetve technológiájának megváltoztatásához egyéb engedélyező hatóság hiányában az I. fokú környezetvédelmi hatóság engedélye szükséges.
(7) Avar és kerti hulladék égetésekor a hatályos önkormányzati rendelet szerint kell eljárni. Egyéb hulladék nyílttéri égetése tilos!
20. Zajvédelem
22. § (1) Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi, közlekedési, kulturális, szórakoztató, sport stb. létesítmény, berendezés, technológia, telephely és egyéb, helyhez kötött külső zajforrás létesítése esetén be kell tartani a vonatkozó rendelet10követelményeit.
(2) Jelentős építési tevékenység esetén az illetékes zajvédelmi hatóságtól zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérni.
(3) Zajos ipari szolgáltató létesítmény létesítését csak a zaj- és rezgésvédelem szabályozásáról szóló, a vonatkozó rendelet10követelményei betartását igazoló akusztikai szakvélemény alapján lehet engedélyezni, az üzembe helyezés során méréssel kell igazolni a határértékek teljesítését.
(4) A tervezett területre kerülő létesítmények épülethatároló szerkezeteit úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy teljesüljenek a vonatkozó rendelet10 belső terekre vonatkozó követelményei.
(5) A község területén úgy kell munkahelyeket létesíteni, hogy teljesüljenek a munkavállalóknak a munka közben zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelméről” című rendelet11előírásai.
(6) Amennyiben új létesítésű közlekedési út, vagy meglévő korszerűsített, útkapacitását bővített út forgalma a környező területeken a megengedettnél nagyobb zaj- vagy rezgésterhelést okoz, akkor a közút tulajdonosának a vonatkozó rendelet10 szerint gondoskodnia kell a környező területek védelméről.
21. Talaj- és vízvédelem
23. § (1) A szabályozási területről szennyvizet elvezetni, illetve a területen elhelyezni csak a hatályos előírások betartásával lehet.
(2) Külterületen szociális jellegű szennyvíz elhelyezésére – a vonatkozó előírások betartásával közműpótló – zárt tározó is létesíthető, mely esetben az ide vonatkozó rendelet12előírásait is figyelembe kell venni.
(3) A szennyvíz szükség szerinti előtisztításáról az ingatlan tulajdonosa vagy használója köteles gondoskodni. Szennyvízcsatornába csapadékvizet, csapadékvíz csatornába, illetve árokba szennyvizet, állattartási hulladékot tartalmazó vizet még előtisztítás után sem szabad bevezetni.13
(4) Szennyvízcsatorna rendszerbe csapadékvíz nem vezethető be.
(5) Talajt és a felszín alatti vizet veszélyeztető tevékenységet csak megfelelő műszaki védelmet biztosító vízzáró burkolattal ellátott aljzaton lehet végezni.
(6) A közműves ivóvízellátás és közműves szennyvízelvezetés létesítményeinél az ide vonatkozó rendelet13 előírásait figyelembe kell venni.
(7) A csapadékvíz a szennyezett területről csak megfelelő előtisztítás után bocsátható a befogadóba.
(8) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezésének elkerülése érdekében az ide vonatkozó rendelet14 előírásait kell figyelembe venni.
(9) A szennyvízelvezetésnél és –tisztításnál a felszín alatti vizek védelméről szóló rendelet értelmében15figyelembe kell venni a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló és a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendeleteket.16,17 Szabadkígyós – ha egyedi lokális érzékenységi vizsgálat nem készül – a „érzékeny” felszín alatti vízminőség védelmi területek közé van sorolva a „C1” intézkedési szennyezettségi határértékeket18 kell irányadónak tekinteni.
(10) A településen keletkező szennyvizek és szennyvíziszapok esetleges mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének kapcsán a vonatkozó rendelet19 előírásait kell figyelembe venni.
(11) Hévízkészlet hasznosításánál a következőket kell figyelembe venni: felszíni vízbe történő elvezetése környezetvédelmi szempontból nem kívánatos, ezzel kapcsolatban a vízgazdálkodásról szóló törvény20 a termálvizek energia hasznosítása esetére a visszatáplálását írja elő. A termálvizek gyógyászati hasznosításánál jelentkező felszíni vízbe történő elvezetésénél a vonatkozó technológiai határértékeit21 kell betartani.
22. Hulladékkezelés
24. § (1) A területen keletkező hulladékokkal kapcsolatban a vonatkozó törvények22,23valamint ezek végrehajtási utasításai szerint kell eljárni.
(2) A területen keletkező veszélyes hulladékokkal kapcsolatban az ide vonatkozó rendelet24 előírásai az irányadóak.
(3) A szelektív hulladékgyűjtés lehetősége az önkormányzat által biztosítva van, a 875-ös; 321-es; és a 096/2-es hrsz.-ú telkeken.
23. Épített környezet védelme
25. § (1) Műemléki védettségre javasolt: Ókastély Wenckheim ltp. 46. sz. hrsz.: 053
(2) Műemléki környezet határa:
a) Belterületen: A 384-es hrsz-ú Wenckheim kastélypark műemléki környezete a: 04/59, 04/60, 024, 025, 026, 027/4, 027/5, 027/1, 384, 1159, 1160, 1161; 2-4, 5/1-2, 6-11; 387; 386/3-4, 385/1-4; 424-426, hrsz-ú földrészletek.
b) Tervezett belterületen: A 035-ös hrsz-ú Szent Anna kápolna és a Wenckheim kripta, a 028/2-es hrsz.-ú Uradalmi magtár, a 029-es Uradalmi szeszgyár és az Ókastély műemléki környezete a : 028/2-3, 028/10-13, 028/7, 029, 027/3, 030, 031, 033/1-2, 034-037, 038/1-2, 039/1-2, 041/2, 042-048, 050, 052, 053, 055/4-8, 055/22, 055/23, 055/12-14, 096/2-3 hrsz-ú földrészletek.
(3) A Műemléki Környezet (MK) területén kialakult telekhatár megszüntetésére (telkek összevonására) és telek megosztására csak az illetékes műemlékvédelmi hatóság előzetes állásfoglalása alapján kerülhet sor.
(4) Védett területen új építési telket kialakítani és azon építményt elhelyezni az illetékes műemlékvédelmi hatóság előzetes véleménye alapján, a létesítményt környezetével együtt bemutató utcakép alapján szabad.
(5) Védett területen az épített és/vagy természeti környezeti értékeket (építmény, illetve azok csoportja, azok részei, berendezések, növényzet, stb.) meg kell tartani, azokkal kapcsolatosan bármely építési jellegű tevékenység csak az illetékes (szak)hatóság hozzájárulásával illetve engedélyével végezhető.
(7) A települési önkormányzat – a jóváhagyott rendezési terv alapján - a helyi (településtörténeti, építészeti, néprajzi, termeléstörténeti vagy régészeti) értékek megóvása érdekében helyi védelmet rendelhet el.
a) A helyi védelem vonatkozhat épületre (az épület, építmény teljes tömegére és homlokzati részleteire, vagy csak az épület, építmény részértékeire), illetve területre (tér, utca, utcaszakasz, utcakép) és természeti értékekre, területekre.
b) A védett építmények és területek hasznosítására, fenntartására, átalakítására, bővítésére, esetleges bontására vonatkozóan a helyi értékvédelmi rendeletben foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
c) Új elektromos hálózat létesítése esetén, illetve a meglévők átépítésekor, valamint korszerűsítés esetén csak földkábel létesíthető.
d) Jelen építési szabályzatban szereplő védett helyi művi értékekkel kapcsolatos tevékenységeket a Szabadkígyós Községi Önkormányzat Képviselőtestületének25rendeletének módosításában kell részletesen szabályozni.
(8) Védett helyi művi értékek:
a) 1. helyi védettségi számú: Százas Istálló hrsz.: 027/2
b) 2. helyi védettségi számú: Svájceráj (tehenészet) hrsz.: 028/3
c) 3. helyi védettségi számú: Nyugdíjas Otthon hrsz.: 031
d) 4. helyi védettségi számú: Intézői lak hrsz.: 043
e) 4. helyi védettségi számú: Jószágfelügyelő lakása hrsz.: 050 (jav.: 12. hvsz.)
f) 5. helyi védettségi számú: Paplak hrsz.: 044
g) Volt lovászmester, kulcsár lakása hrsz.: 045 (jav.: 6. hvsz.)
h) 6-7. helyi védettségi számú: Régi posta és gépészlakás Wenckheim ltp. 8. sz. (jav.: 7. hvsz.)
i) 8. helyi védettségi számú: Cselédlakás Wenckheim ltp. 9. sz. hrsz.: 047
j) 8. helyi védettségi számú: Cselédlakás Wenckheim ltp. 10. sz. hrsz.: 048 (jav.: 9. hvsz.)
k) 8. helyi védettségi számú: Cselédlakás Wenckheim ltp. 19. sz. hrsz.: 034 (jav.: 10. hvsz.)
l) 9. helyi védettségi számú: Inkubátor ház hrsz.: 050 (jav.: 11. hvsz.)
m) 10. helyi védettségi számú: Titkári lak hrsz.: 052 (jav.: 13. hvsz.)
n) 11. helyi védettségi számú: Ókastély Wenckheim ltp. 46. sz. hrsz.: 053 (jav.: 14. hvsz.)
o) 12. helyi védettségi számú: Uradalmi műhelyek hrsz.: 055/7 (jav.: 15. hvsz.)
p) 13. helyi védettségi számú: Diadalív hrsz.: 037(út) (jav.: 16. hvsz.)
q) 11. helyi védettségi számú: Régi temető hrsz.: 425 (jav.: 17. hvsz.)
r) 14. helyi védettségi számú: Farkas kripta hrsz.: 425 (jav.: 17. hvsz.)
s) 15. helyi védettségi számú: Kapus ház hrsz.: 426 (jav.: 17. hvsz.)
(9) Jelen rendelet hatálybalépésével védelem alá kerülő helyi művi értékek:
a) id. Czigler Antal sírja a Régi temetőben hrsz.: 425 (jav.: 17. hvsz.)
b) Rózsa Sándor pincéje Wenckheim ltp. 15. sz (jav.: 18. hvsz.)
c) Bolt és kocsma hátul bálterem hrsz.: 096/2 (jav.: 19. hvsz.)
d) „Muki” vasútállomás hrsz.: 096/3 (jav.: 20. hvsz.)
e) Szabadkígyós vasútállomás épülete, a kis raktárépülettel hrsz.: 091/5 (jav.: 21. hvsz.)
f) Szabadkígyós vasútállomás épülete (sorompóház) hrsz.: 091/9 (jav.: 22. hvsz.)
(10) A település külterületén lévő un. Nagymajor területe szerkezeti védelem (helyi értékvédelmi terület határa) alatt áll, az alábbi lehatárolás szerint: a 038/1-2, a 039/1-2, a 040, a 042-048-ig, a 050, a 052-054-ig, a 055/4, 7, 8, 9, 12, 13, 14, 15 és 16-os hrsz.-ú területek.
24. Országos jelentőségű természetvédelmi terület
26. § Védett területen – a Körös-Maros Nemzeti Park területén, Natura 2000 területeken, ökológiai hálózat területén – az épített és/vagy természeti környezeti értékeket (építmény, illetve azok csoportja, azok részei, berendezések, növényzet, stb.) meg kell tartani, azokkal kapcsolatosan bármely építési jellegű tevékenység csak a természetvédelmi jogszabályok egyidejű betartása mellett végezhető.
25. Helyi jelentőségű védett természeti területek
27. § (1) Meglévő védett értékek:
a) az Ókastély területén (hrsz. 053) lévő japánakác (Sophora japonica),
b) az Ókastélyhoz vezető út (hrsz. 050) bal oldalán lévő 2 db idős japánakác (Sophora japonica),
c) a 055/12 helyrajzi számú ingatlan vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) és japánakác (Sophora japonica) állománya,
d) az egykori tanácsháza, ma varroda (hrsz. 043) telkén lévő 2 db idős ostorfa (Celtis occidentalis),
e) a Nyugdíjas Otthon telkén (hrsz. 031) lévő 2 db idős kocsányos tölgy (Quercus robur),
(2) Jelen rendelet hatálybalépésével védelem alá kerülő értékek:
a) a 096/2 hrsz-ú italbolt udvarán 1 db idős japánakác (Sophora japonica)
b) a középiskola telkén (hrsz. 029) lévő idős kőris (Fraxinus sp.), illetve
c) a temető (hrsz. 425) idős japánakác (Sophora japonica) fasora és akácfája (Robinia pseudoacacia).
(3) A –ht- jelű területeken folytatható építési tevékenységet a helyi értékvédelmi rendeletben kell meghatározni.
26. A régészeti értékek védelme
28. § (1) A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az általa nyilvántartott régészeti lelőhelyeken szakhatósági feladatokat lát el,26 ezért bármilyen régészeti lelőhelyen végzett földmunkával járó fejlesztés és beruházás tervezése során állásfoglalását szakhatóságként meg kell kérni. A régészeti lelőhelyek területével érintett ingatlanok helyrajzi számait az örökségvédelmi alátámasztó munkarész tartalmazza.
(2) Az ismert régészeti lelőhelyeken kívüli - földmunkával járó - építési munka folytatása során váratlanul előkerült régészeti leleteket be kell jelenteni a település jegyzőjének és a területileg illetékes múzeum régészeti osztályának.
(3) A régészeti lelőhelyek jegyzéke a 2. sz. mellékletben található.
27. Egyéb sajátos jogintézmények követelményrendszere
29. § (1) A SZT-ben meghatározott kiszolgálóút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében szükséges területet (területrészt) az önkormányzat a vonatkozó jogszabályok keretei között lejegyezheti.
(2) A tervezett és tartalék lakóterületek biztosítása érdekében telekalakítási, illetőleg építési tilalmat kell elrendelni a 1051/2-18; 1168-1173 hrsz.-ú telkekre.
(3) Ókígyós területén a tervezett terület felhasználási egységekbe kerülő létesítmények engedélyezési folyamatába elvi építési engedélykötelezettséget kell előírni.
28. Egyéb rendelkezések
30. § A létesítmények terepcsatlakozási magasságát a szabályozási tervlapon megadott magasságok figyelembevételével kell megállapítani.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
31. § (1) Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba és egyidejűleg a települési bel- és külterületi szabályozási előírásairól szóló 11/1998. (VII. 23.), valamint az azt módosító 10/2000. (III. 27.), valamint a 13/2001. (X. 15.) számú önkormányzati rendeletek hatályukat vesztik.
(2) „E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.”
Balogh József polgármester Ladányi Károly jegyző
Függelék
13. 58/2013.(II.27.) Korm. rendelet, 2011. évi CCIX tv.
15. 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet 7. § (2) és a 2. sz. melléklet
20. 1995. évi LVII. tv.
21. 220/2004. (VII. 21.) Korm rendeletalapján kiadott 28/2004.(XII.25.) KvVM együttes rendelet.
23. 2012. évi CLXXXV. tv.
25. Szabadkígyós Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 8/2004. (II. 17.)
26. 2001. évi LXIV. tv.
2. melléklet
4. melléklet
A 6. § (1) bekezdés d) pontja a Szabadkígyós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2021. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (3) bekezdés i) pontját a Szabadkígyós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2021. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A Függelék 1. melléklet a Szabadkígyós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2021. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A Függelék 3. mellékletet a Szabadkígyós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2021. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdése iktatta be. A Függelék 3. melléklet a Szabadkígyós Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (VII. 29.) önkormányzati rendelete 1. § - 1. mellékletével megállapított szöveg.