Dédestapolcsány Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2006. (VII.12.) önkormányzati rendelete
Dédestapolcsány község Szabályozási Tervének elfogadásáról és a Helyi Építési Szabályzat megállapításáról
Hatályos: 2024. 06. 22
Dédestapolcsány Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2006. (VII.12.) önkormányzati rendelete
Dédestapolcsány község Szabályozási Tervének elfogadásáról és a Helyi Építési Szabályzat megállapításáról
2024.06.22.
1. § (1) E rendelet hatálya Dédestapolcsány község igazgatási területére terjed ki.
(2)2 Dédestapolcsány közigazgatási területén építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket alakítani, kötelezést előírni az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv.), az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban OTÉK), a további vonatkozó hatályos jogszabályok, továbbá a T-2 jelű Külterületi Szabályozási Terv, a T-3 jelű Belterületi Szabályozási Terv, az SZT-KÜL/FT jelű Külterületi Szabályozási Fedvényterv, az SZT-BEL/FT jelű Belterületi Szabályozási Fedvényterv, valamint jelen Helyi Építési Szabályzat előírásainak együttes figyelembevételével lehet.
Belterületi határmódosítás
2. § (1) A szabályozás belterületi határmódosítást irányoz elő, a T – 2 és T – 3 jelű szabályozási terven jelölt területi határokkal.
(2) A belterületbe vonás ütemezetten is végrehajtható.
(3) A lakóterületeket és a településközponti vegyes területeket kivéve a beépítésre szánt területeket nem kell kötelezően belterületbe vonni. Amennyiben a területek belterületbe vonása elmarad, úgy azok beépítésre szánt területként kezelendők, amelyekre a Szabályozási Tervben és a HÉSZ-ben meghatározott övezeti szabályozás az érvényes.
(4) A belterületbe vonás feltétele, hogy a belterületbe vonandó terület közvetlenül csatlakozzon a meglévő belterülethez, illetve szigetszerű belterületbe vonás esetén a terület nagysága legalább 5 hektár legyen.
(5) A tényleges belterületbe vonások előtt Képviselőtestületi döntést kell hozni, mely tisztázza a belterületbe vonás műszaki és egyéb feltételeit, a belterületbe vonás költségvonzatait, és a belterületbe vonás költségviselésének feltételeit. A belterületbe vonás költségeit az Önkormányzat a tulajdonosokra előzetes megállapodás alapján átháríthatja.
(6) A nagyobb összefüggő területek belterületbe vonása és beépítése előtt a terület tulajdonosának szükséges elkészíttetnie a területre vonatkozó területismertető talajmechanikai szakvéleményt, illetve a vízrendezés, a csapadékvíz elvezetésre vonatkozó tanulmánytervet.
II. Fejezet
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK
A terv területének felhasználása
3. § (1) A rendelet hatálya alá eső területen építési használat szerint az alábbi beépítésre szánt területek kerültek kijelölésesre, melyek övezeti besorolását a szabályozási tervek (külterület, belterület) határozzák meg és határolják le.
1. lakóterület, ezen belül
1a. kertvárosias lakóterület: Lke
1b. falusias lakóterület: Lf
2a. településközpont vegyes terület: Vt
3. gazdasági terület, ezen belül
3a. kereskedelmi szolgáltató terület: Gksz
3c. mezőgazdasági üzemi terület: Gmip
4. különleges terület K, ezen belül
4b. idegenforgalmi és kirándulóközpont területei
4c. sport és rekreációs területek
(2) A rendelet hatálya alá eső területen építési használat szerint az alábbi beépítésre nem szánt területek kerültek kijelölésesre, melyek övezeti besorolását a szabályozási tervek (külterület, belterület) határozzák meg és határolják le.
1. közlekedési és közműterületek, ezen belül
1b. kötöttpályás közlekedési területek: KÖk
2. zöldterületek, ezen belül
3. erdőterület, ezen belül
3c. korlátozott gazdasági erdő terület: Egk
4. mezőgazdasági területek, ezen belül
4a. kertes mezőgazdasági terület: Mk
4b. általános mezőgazdasági terület: Má
4c. korlátozott használatú mezőgazdasági terület: Mák
5. vízgazdálkodási területek: V
6. különleges terület K, ezen belül
6c. hulladékkezelők területei
6d. védett települési értékek területe
kerültek kijelölésre, melyek övezeti besorolását a szabályozási tervek (külterület, belterület) határozzák meg és határolják le.
4. § (1) A kötelező szabályozási elemek jelkulcsát a szabályozási terv tartalmazza.
(2) A szabályozás elemek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges.
(4) A tervezett kerékpárút tengelye kizárólag az érintett közterületen belül történő elhelyezési javaslatról tájékoztat, ezért a kerékpárút az érintett közterületen belül a vonatkozó közlekedési jogszabályok alapján szabadon elhelyezhető, kiépíthető.
A telkek beépítésének feltételei
5. § (1) A területek felhasználása, beépítése és a telkek alakítása csak a szabályozásnak (Szabályozási Terv és HÉSZ) megfelelően engedélyezhető.
(3) A közművesítettség mértéke:
a) A különleges területeket legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.
b) A lakó,- településközponti vegyes,- és gazdasági területeket teljes közművesítéssel kell ellátni.
(4)
(5)
(6)
(7)
(8)
(9) Valamennyi övezetben elhelyezhetők:
a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között,
a köztárgyak,
a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmények,
a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak,
a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.
(10) A tervezett földmunkák előtt szükséges a terv által érintett (még beépítetlen) nagyobb összefüggő területek régészeti lelőhelyeinek topográfiai meghatározása, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárása, azok anyagának megfelelő elhelyezése.
Épület elhelyezés és kialakítás különös szabályai
(3) Kereskedelmi, szolgáltató, valamint vendéglátó tevékenység céljára közterületen épület, pavilon nem létesíthető.
(4) Állattartó épület építése az egyes építési övezeteken belül külön állattartási rendelet és az övezeti szabályozásban megadottak szerint lehetséges. Az állattartó épületek elhelyezésének szabályait lakóterületen belül a Szabályozási Terv és HÉSZ 3. számú melléklete tartalmazza.
(5) A vízfolyások terven jelölt vagy rendeletben megadott kezelési sávjait be kell tartani, azon belül biztosítani kell a vízfolyás karbantartásának feltételeit.
(6) Az építési engedélyezési eljárás során a védett területeken csak a meglévő környezethez igazodó, illeszkedő és a szabályozási tervben településrendezési célként megfogalmazott és szabályozott, alkalmazkodó épületek engedélyezhetőek. Nem engedélyezhetőek a meglévő építészeti karaktertől idegen magas, léptéktelen épületek, a környezetbe nem illő idegen elemek (pincegarázsok, utcai erkélyek stb.) a tájhagyománytól idegen építési anyagok és formakultúra.
(8) Műsorszóró, átjátszó bázisállomások (kivéve kábel tv erősítőket) belterületen nem létesíthetők.
A telekalakítás szabályai
7. § (1) A telekalakítások és telekosztások csak a szabályozási tervnek és helyi építési szabályzat övezeti előírásainak megfelelően végezhető.
(2) Meglévő, közterületi kapcsolatokkal nem rendelkező (csak szolgalmi joggal megközelíthető) telkek esetében nyúlványos telek kizárólag a kialakult állapot rendezése céljából alakítható.
(3) A szabályozási terven jelölt belvízveszélyes területeken új építési telkek kialakítása csak az övezeti szabályozásban megadott feltételek teljesülése esetén a vízrendezés, terület előkészítés elvégzése után lehetséges.
(4) Kialakult teleknél, nem párhuzamos telekhatárok esetén a telekosztás akkor engedélyezhető a telekosztásra vonatkozó egyéb előírások betartásával, ha a telek szélessége az övezetre előírt legkisebb telekszélesség méretét az építési hely vonalában bárhol eléri vagy meghaladja.
(5) Kialakult telek akkor is megosztható (átmenő telek, saroktelek vagy egyéb különleges helyzet), ha az övezeti szabályozásban megadott minimális telekszélessége vagy telekmélysége nem biztosítható, de a megosztás utáni telekterületek megfelelnek az övezeti szabályokban megadott minimális telekterület értékének, és a megosztás után a telkek az egyéb általános és övezeti szabályok betartása mellett beépíthetők.
(7) Telekalakítás ott is engedélyezhető, ahol a telekalakítással kialakuló telekméret az építési övezeti előírás irányába hat, de nem éri el az ott előírt mértéket.
(9) Az útlejegyzéssel kapcsolatosan kialakított telkek esetében az övezeti előírásokban előírt területet első ütemben nem kell megtartani, hanem az útlejegyzéssel csökkentett telekterület maradhat. A fennmaradó, kialakult, az övezeti előírásokban előírt telekmérettől kisebb ingatlanokra építési engedély akkor adható, ha a szabályozási tervben előírt telekméret kialakításra került.
III. Fejezet
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
A területre vonatkozó általános előírások
8. § (1) Az épületek az építési helyen belül a kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával szabadon elhelyezhetők.
(3) Terepszint alatti építmények, a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhetők, ha a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg.
(4) Kertvárosias és falusias lakóterületeken belül a minimális telekterület, vagy annál kisebb telekterület esetében csak egy lakóépület építhető, melléképület csak a lakóépülettel egybeépítve.
(5) Tetőtér beépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető.
(8) A falusias és kertvárosias lakóterületek, a településközponti vegyes területek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi melléképületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően
a) jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló
b) a háztartással, lakófunkcióval kapcsolatosan
1. nyári konyha, mosókonyha, szárító
2. tároló építmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.)
3. az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi
4. kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet
5. a turizmushoz és idegenforgalomhoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók)
6. fűtés céljára szolgáló melléképület (kazánház)
7. pince, pince felépítménye
c) előkertben melléképület, pavilon nem helyezhető el.
(9) Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása; építési hely:
a)
b)
c) HÁTSÓKERTEK
A hátsókertek megállapítása általában az OTÉK szerint történik az alábbi eltérésekkel:
|
1. kertvárosias és falusias lakóterületek:
|
|
Lke
1.... |
építési övezet egyedi telkeinek esetében 40 méteres építési határvonal az utcai telekhatártól, |
|
Lf
1.... |
építési övezet esetében 50 méteres építési határvonal az utcai telekhatártól, |
ami megegyezik a gazdasági udvar zóna határvonalával. Amennyiben ez a mérték meghaladja az egyes telkek méretét, úgy a hátsókert mérete minimum 6 méter , illetve az ennél nagyobb tényleges épületmagasság értéke. Ha a telekmélység nagyobb, mint 100 méter, akkor az építési határvonal az utcai telekhatártól számított 70 méterig növelhető.
d) A hátsókertek megállapításánál a szabályozási terven jelölt határvonalat is figyelembe kell venni, illetve azt a szabályozási terven megadott érték szerint kell megállapítani.
HK ³ minimális hátsó kerti méret szabályozási terv szerinti méretekkel
d) ÉPÍTÉSI VONAL
Az építési vonalat a szabályozási terv szerint kell meghatározni, ha az övezeti szabályozás másként nem rendelkezik.
A szabályozási terven az alábbi jelölések használatosak:
ÉV = kötelező építési vonal az utcai telekhatártól
³ ÉV ³ építési vonal a megadott határok között az utcai telekhatártól számítva
ÉV ³ építési vonal minimális értéke az utcai telekhatártól
ÉV = K Kialakult építési vonal
(10) A lakóterületeken belül a szabályozott épület elhelyezésnél az alábbi, kiegészítő szabályokat is alkalmazni kell a védett területek kivételével:
a) Főépületek esetében oldalhatáron álló beépítési módnál
1. 12 méter telekszélesség alatt az épület csak oldalhatárra helyezhető el.
2. Ha a telek szélessége meghaladja a 12 métert, az oldalhatáron álló épület- elhelyezés maximum 1,0 méter széles csurgó távolság elhagyásával is lehetséges.
3. Amennyiben a telek szélessége eléri, vagy meghaladja a 20 métert, szabadon álló épület-elhelyezés is lehetséges, kivéve a védett területeket.
4. A lakóterületek saroktelkein -oldalhatáron álló beépítési mód esetében- az épület szabadon állóan is elhelyezhető az egyéb övezeti előírások betartásával. A szabadonálló beépítés a szomszédos építési telek építési jogait nem korlátozhatja.
5. Ha a telek szélessége kisebb mint 14 méter vagy ha a meglévő beépítés indokolja, az épület-elhelyezés ikres is lehet.
b) Melléképületek esetében oldalhatáron álló beépítési módnál
A kötelező oldalkerti méretek betartása mellett melléképület szabadon állóan is elhelyezhető.
(11) A zöldterületi fedettség kötelezően betartandó értékét jelen rendelet összefoglaló övezeti szabályozásának táblázatai határozzák meg.
(12)
(13) a) Az egyes építési övezetekben megadott övezési előírások az újonnan kialakított telkekre, és újonnan létesített épületekre, funkciókra vonatkoznak.
b) Kialakult telek akkor is beépíthető, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület a minimális telekszélesség és telekmélység értékeinek nem felel meg, de azon épület a szükséges telepítési távolságok OTÉK és HÉSZ 8. § (9) b), valamint a sajátos övezeti előírások betartásával elhelyezhető.
c)
d) Abban az esetben, ha a telek meglévő beépítettségének mértéke nagyobb, mint az övezeti szabályozásban megadott megengedett legnagyobb beépítettség mértéke, úgy megtartható, az épület használati értékét növelő korszerűsítési munkákkal járó, az épület alapterületének 20 %-át meg nem haladó bontás esetén visszaépíthető eredeti helyére, illetve attól eltérően is.
e) Abban az esetben, ha a meglévő épület kialakult építmény és homlokzatmagassága nagyobb, mint az övezeti szabályozásban megadott építménymagasság értéke úgy megtartható.
f) Településközponti vegyes területen és lakóterületen belül azon telkek melyeket legalább két oldalról utca határol (sarok vagy átmenő telek, akkor is megoszthatóak, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület értéke nem tartható, de az alakítandó és megmaradó telek legalább 350 m 2 területű.
g)
(14) Saroktelken csak sarokház épülhet, az utcák felé egyenrangú homlokzatokkal.
Kertvárosias lakóterületek
9. § (1) A szabályozási terven Lke jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint kertvárosias lakóterületek.
(2) A kertvárosias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók magasabbrendű jogszabály szerint, az alábbi kiegészítő szabályok betartásával.
|
a) Az
|
Lke
1. |
funkcionális övezet előírásai
|
|
1. Az
|
Lke
1. |
jelű funkcionális övezeten belül legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető, egy telken legfeljebb két lakóépület helyezhető el. Az övezeten belül csak
egyedi telek alakítható ki.
|
|
2. Az
|
Lke
1. |
jelű övezetek lakóterületei funkcionális zónákra tagozódnak
|
Lakó és gazdasági udvar zónája
· Az utcai telekhatártól számított 15 méteren belül melléképület nem helyezhető el.
· Az utcai telekhatártól számított 20 méteren belül a melléképület csak főépületekkel egybe építve létesíthető.
· Az állattartó melléképület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.
· Az utcai telekhatártól számított 20 métertől számítandó zóna.
· A melléképületek a kötelező oldalkerti és hátsó kerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.
· Az utcai telekhatártól számított 40 méteren túl a telekrész nem beépíthető.
· Lakófunkció a zónában önállóan nem helyezhető el, csak a lakó és a gazdasági udvar zónájához kapcsolódva, onnan átnyúlva.
3. Melléképületek elhelyezése a HÉSZ 8. § (8) bekezdés szerint. Az övezetben a lakófunkciót kiegészítő melléképületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a kertvárosias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértéket betartja.
|
b) Az
|
Lke
2. |
funkcionális övezet előírásai
|
|
1. Az
|
Lke
2. |
jelű funkcionális övezeten belül legfeljebb kétlakásos lakóépület
|
építhető, egy telken legfeljebb egy lakóépület helyezhető el.
2. Melléképület csak a főépülettel egybe építve létesíthető.
3. A melléképületek elhelyezése a HÉSZ 8. § (8) bekezdés szerint.
4. Az övezeten belül nagy haszonállat nem tartható
|
c) Az
|
Lke
3. |
funkcionális övezet előírásai
|
|
1. Az
|
Lke
3. |
jelű funkcionális övezeten belül legfeljebb hatlakásos lakóépület építhető.
|
A lakóépületek számát a beépítettség mértékét, a szabályozott építési hely, és az épületek között kötelezően megtartandó épületek közötti távolság határozza meg.
2. Az övezeten belül mind egyedi, mind tömbtelek (lakópark) kialakítható.
3.
4. Az övezeten belül az egyes lakóterületek csak belvíz rendezési, közmű ellátási tervek elkészítése után talajmechanikai szakvélemény függvényében alakíthatók ki.
10. § (1) A szabályozási terven Lf jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint falusias lakóterületek.
|
a) Az
|
Lf
1 |
funkcionális övezet előírásai
|
|
1. Az
|
Lf
1 |
jelű funkcionális övezeten belül jelölt területek sajátos használatuk szerint falusias lakóterületek.
|
2. A falusias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók magasabb rendű jogszabály szerint, azonban sportépítmény és üzemanyagtöltő nem helyezhető el.
2. A falusias lakóterületen belül csak önálló helyrajzi számú építési telek alakítható ki.
3. a) Egy építési telken belül csak egy lakóépület építhető, melyben legfeljebb két önálló rendeltetési egység (lakás) helyezhető el.
b) A lakóépületeket, lakó funkciót kiegészítő melléképületeket, egyéb épületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a falusias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértékeket betartja. Elhelyezésük a HÉSZ 8. § (8) bekezdés szerint.
4. A lakótelkek funkcionális zónákra tagozódnak.
- Lakó és gazdasági udvar zónája
· Az utcai telekhatártól számított 15 méteren belül melléképület nem helyezhető el.
· Az utcai telekhatártól számított 20 méteren belül a melléképület csak főépülettel egybeépítve létesíthető.
· Az állattartó melléképületek esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.
· Az utcai telekhatártól számított 20 métertől 50 méterig terjedő zóna.
· A melléképületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.
· Az utcai telekhatártól számított 70 méteren túl a telekrész nem beépíthető.
· Lakófunkció a zónában önállóan nem helyezhető el, csak a lakó és gazdasági udvar zónájához kapcsolódva, onnan átnyúlva.
|
b) Az
|
Lf
2 |
funkcionális övezet előírásai
|
|
1. Az
|
Lf
2 |
jelű funkcionális övezeten belüli falusias lakóterületen belül
|
elhelyezhető épületek magasabb rendű jogszabály szerint, kivéve a sportépítmény és üzemanyagtöltő, mely nem helyezhető el.
2. A falusias lakóterületen belül csak önálló helyrajzi számú építési telek alakítható ki.
3. a) Egy építési telken belül csak egy lakóépület építhető, melyben legfeljebb két önálló rendeltetési egység (lakás) helyezhető el.
b) A lakóépületeket, lakó funkciót kiegészítő melléképületeket, egyéb épületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a falusias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértékeket betartja. Elhelyezésük a HÉSZ 8. § (8) bekezdés szerint.
4. A lakóépületek számát a beépítettség mértékét, a szabályozott építési hely, és az épületek között kötelezően megtartandó épületek közötti távolság határozza meg.
5.
6. Az övezeten belül az egyes lakóterületek csak belvíz rendezési, közmű ellátási tervek elkészítése után talajmechanikai szakvélemény függvényében alakíthatók ki.
A településközpont vegyes területek
11. § (1) A szabályozási terven Vt jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint településközpont vegyes területek.
(2) A településközponti vegyes területen belül elhelyezhető épületek és funkciók magasabb rendű jogszabály szerint. Üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el.
|
(3) A
|
Vt
1 |
funkcionális övezeten belül csak egyedi telkes településközpont vegyes területek alakíthatóak ki.
|
Az övezet elsősorban önálló intézmények, valamint lakó- és intézményi funkciók elhelyezésére szolgál.
Amennyiben az övezeten belül a hagyományos lakóterületi funkció alakul ki, vagy marad meg, úgy az állattartás csak saját szükségletű lehet.
|
(4) A
|
Vt
2 |
funkcionális övezeten belül:
- Mind egyedi telkes, mind tömbtelkes településközponti vegyes területek kialakíthatóak.
|
|
(5) A
|
Vt
3. |
funkcionális övezet elsősorban kötelező önkormányzati és állami feladatokat ellátó
|
|
intézmények, igazgatási, kereskedelmi szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, kultúrális, művelődési, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épületek elhelyezésére szolgál. Lakófunkció csak intézményi funkcióhoz kapcsolva, szolgálati lakásként létesíthető, egy intézményhez legfeljebb két lakás tartozhat.
|
(6) A
|
Vt
3 |
funkcionális övezeteken az intézményi funkciók esetében, ha a telek átlagos szélessége legalább 12 méter , az OTÉK szerint szükséges
|
parkoló szám legalább 50 %-át telken belül kell biztosítani. A hiányzó parkoló szám közterületeken biztosítandó, külön parkolási rendeletben megadott feltételekkel. A parkolási szerződés megkötése a használatbavétel feltétele.
|
(7) A
|
Vt
|
területeken belül eltérő terület-felhasználású övezetek szabályozása.
|
|
a)
|
Vt
Kp |
Településközpont vegyes területen belüli közpark, melyet kertészeti, térburkolati, forgalomtechnikai tervek alapján kell megvalósítani. Korlátozott gépjármű és parkoló forgalom megjelenhet.
|
|
b)
|
Vt
KT |
Településközpont vegyes területen belüli közterület. Szabályozása a HÉSZ előírásai szerint.
|
|
c)
|
Vt
KK |
Településközpont vegyes területen belüli közkert. Nem beépíthető. Növényzettel való fedettsége 70 %.
|
12. § (1) A gazdasági területek sajátos használatuk szerint kereskedelmi szolgáltató területek (Gksz), iparterületek (Gip) és mezőgazdasági üzemi területek (Gmip).
Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek
13. § (1) A Gksz/1 funkcionális övezet előírásai:
a) Az övezetben elhelyezhető funkciók magasabbrendű jogszabály szerint, kivéve a sportépítményt, mely nem helyezhető el.
b) Gazdasági területen egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épületek nem helyezhetők el, de a létesítményt kiszolgáló üzem-egészségügyi, szociális, oktatási és sport funkciók elhelyezhetők.
Ipari gazdasági területek
14. § (1) Az egyéb iparterületi besorolású gazdasági területeken belül elhelyezhető épületek és funkciók magasabb rendű jogszabály szerint.
(2) Az egyéb iparterületi besorolású gazdasági területeken belül kivételesen elhelyezhető funkciók magasabb rendű jogszabály szerint, kivéve az egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épületeket, melyek nem helyezhetők el. A közvetlenül a létesítményt szolgáló üzem-egészségügyi, szociális, oktatási és sport funkciók megjelenhetnek.
(3) A Gip/1 funkcionális övezet sajátos előírásai:
Az övezetekben a termelői állattartás nem megengedett.
(4) A Gmip/2 övezet sajátos előírásai:
Azokban a vegyes használatú mezőgazdasági majorokban, ahol jelenleg az állattartás és az egyéb gazdasági, ipari tevékenység együtt van jelen az állattartás a kialakult helyzetnek megfelelően fenntartható, ott újabb állattartó funkciók is elhelyezhetők, amennyiben ahhoz az illetékes szakhatóságok hozzájárulásukat megadják.
(5) A biológiai aktivitási mérleg egyensúlyának megteremtéséhez az újonnan kialakítandó Gip övezetekben a telekhatár mentén egybefüggő zöldsávot kell telken belül kialakítani.
(6) Egyéb iparterületen belül kijelölt védő-zöld övezetek beültetési kötelezettségű területek.
a)
b) A beültetést többszintes növényállománnyal kell elvégezni. Az övezet területe többszintes növényállomány alkalmazása esetén sem csökkenthető.
c) A védő-zöld övezet a beépítettségi mérték számításánál a telekterületbe és a telek kötelező zöldterületi mutatójába beszámítható.
(7)
15. § (1) A szabályozási terven K jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint különleges területek.
(2) A különleges területek sajátos használatuk szerint az alábbi övezeti besorolásba tartoznak:
|
a)
|
K
1. |
Vásártér területe
|
|
b)
|
K
2. |
Idegenforgalmi és kirándulóközpont területei
|
|
c)
|
K
3. |
Sport és rekreációs területek
|
|
d)
|
K
4. |
Bányászati területek
|
|
h) |
Törölve.
|
|
g)
|
K
9. |
Közmű területek
|
(3) A különleges területek övezeti szabályozása:
|
a)
|
K
1. |
Vásártér területe
|
|
|
1. A
|
K SZ 40
1.1 6,5 10000 |
övezet
|
Az övezet kisvásárok megtartására és a városi piac céljára szolgál. A piac az övezeten belül csak kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, piacfelügyeleti és egyéb, a piac funkcióját kiegészítő, azt nem zavaró funkciók jelenhetnek meg.
A városi piac területének legalább 20 %-át növényzettel fedetten, fásítva kell megvalósítani.
A városi piac árusító területének legalább 40 %-át fedetten (de lehet nyitottan), az OTÉK szerinti normatív parkolási előírás legalább 50 %-át telken belül kell megvalósítani.
|
b)
|
K
2. |
Idegenforgalmi és kirándulóközpont területei.
|
|
|
1. A
|
K SZ 20
2.1 4,5 2500 |
övezet
|
Meglévő kirándulóhely területe.
Az övezeten belül az alábbi funkciók jelennek (jelenhetnek) meg:
Ifjúsági tábor és kiszolgáló létesítményei, kemping, szálláshely szolgáltató terület.
|
2. A
|
K SZ 20
2.2 7,5 2500 |
övezet
|
Meglévő kirándulóhely területe.
Az övezeten belül az alábbi funkciók jelennek (jelenhetnek) meg:
Horgásztó, vízisportok és kiszolgáló létesítményeik, kemping, szálláshely szolgáltató terület, sportközpont, sportterület.
|
3. A
|
K SZ 20
2.3 6,5 1600 |
övezet
|
Elsősorban idegenforgalmi célokra használható.
Az övezeten belül az alábbi funkciók jelenhetnek meg:
Kemping, szálláshely szolgáltató terület, sportközpont, sportterület.
|
4. A
|
K SZ 30
2.4 4,5 1200 |
övezet
|
Elsősorban idegenforgalmi célokra használható.
Az övezeten belül az alábbi funkciók jelenhetnek meg:
Vendéglátó, szálláshely szolgáltató terület, sportközpont, sportterület.
|
5. A
|
K SZ 25
2.5 7,5 2500 |
övezet
|
Az övezet idegenforgalmi, gyógyturizmus, természetgyógyászat vendéglátó, szálláshely szolgáltató funkciók elhelyezésére szolgál.
Beépítése fejlesztési tanulmányterv alapján lehetséges. Parkolás a telken belül az OTÉK szerint. Növényrekonstrukciós terv alapján a terület növényállományát meg kell újítani.
|
c)
|
K
3. |
Sport- és rekreációs területek
|
|
|
1. A
|
K SZ 15
3.1 7,5 2500 |
övezet
|
Sport és szabadidős létesítmények elhelyezésére szolgál. A létesítmények megépítése előtt vízrendezést kell elvégezni. A terület csak talajmechanikai és vízügyi szakvélemény alapján építhető be.
|
d)
|
K
4. |
Bányászati területek
|
|
1. A
|
K SZ 20
4.2 7,5 2500 |
Korábbi bányászati tevékenységgel érintett terület.
|
A terület folyamatosan földtani bemutatóhellyé alakul át.
A terület ilyen célú hasznosítása előtt a rekultivációt el kell végezni.
Fejlesztési tanulmányterv alapján beépíthető.
|
e)
|
K
5. |
Pince területek
|
|
|
1. A
|
K SZ (K)
5.1 3,5(K) (K) |
Pincés területek övezete
|
Összefüggő pincés területek.
Védett településszerkezeti és építészeti érték.
Megőrzendő föld alatti és föld feletti funkció.
Védendő növényállomány.
Borászati, borgazdasági és azokat kiszolgáló funkciók.
Meglévő épületek átalakításánál, bővítésénél a szabályozás betartása mellett az illeszkedés szabályait is be kell tartani. A környezettől idegen anyaghasználatot, építészeti elemeket meg kell szüntetni.
A pincés területek helyi területi értékvédelem alá esnek.
A védett pincés területeken az egyes épületek kialakításánál, idegenforgalmi szempontból történő átalakításánál az alábbi építési anyaghasználatot szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni:
1. Lábazatképzés: kő (helyi anyag)
2. Falazatok. vakolatlan kő
3. Tető: piros vagy barna színű cserép, illetve füves pincedomb.
|
2. A
|
K SZ (K)
5.2 3,5(K) (K) |
Pincés területek övezete
|
A közterületen vagy magánterületen belüli elhelyezkedő pincebokrok esetében az alábbi szabályokat kell alkalmazni:
1. A közterületi jelleg megtartása indokolt.
2. A közterületi jelleg megtartásának lehetséges formái:
2.1. A pincebokor területe közterület marad, fönntartása, zöldterületeinek létrehozása és gondozása az Önkormányzat feladata. A közterület sajátos használatát az ingatlan-nyilvántartásba be kell vezetni. A közterület használatért az Önkormányzat díjat szedhet.
2.2. A pincebokor területe az ott lévő (egyébként önálló helyrajzi számú) pincék tulajdonosainak osztatlan közös tulajdonába kerül, a terület fönntartása, zöldterületeinek létrehozása és gondozása a tulajdonosok feladata.
3. A terület a tulajdonformától függetlenül nem keríthető el.
a) Az övezeten belül új építményeket, épületeket építeni nem lehet.
b) A meglévő épületek átalakításánál, bővítésénél a szabályozás betartása mellett az illeszkedés szabályait is be kell tartani. A környezettől idegen anyaghasználatot, építészeti elemeket meg kell szüntetni.
c) A pincés területek helyi területi értékvédelem alá esnek.
A védett pincés területeken az egyes épületek kialakításánál az alábbi építési anyaghasználatot szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni:
1. Lábazatképzés: kő (helyi anyag)
2. Falazatok: vakolatlan kő
3. Tető: piros vagy barna színű cserép, illetve füves pincedomb
d) A védett közterületekre közterületi tervet kell készíteni, a közterületek előírásai szerint.
e) A sajátos, közterületi jelleggel szabályozott pincebokrok területének tulajdonváltozásait, az egységes terület-fenntartási módok szabályait, a közterületek pincetulajdonosoknak történő bérbeadását, annak feltételeit külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.
|
3. A
|
K SZ 30
5.3 4,5 350 |
pincés területek övezete.
|
Az övezeten belül a meglévő lakófunkció megtartható, de új lakófunkció nem engedélyezhető.
Az övezetben az alábbi funkciók jelenhetnek meg:
Hétvégi házas, borászati, borgazdasági és azokat kiszolgáló funkciók.
Az övezetben elhelyezhetők olyan építmények, amelyek a terület rendeltetésével összhangban vannak és azt szolgálják. A területen a közösségi szolgáltató, kulturális épület nem helyezhető el.
Garázsok a terület igényei szerinti és a 3,5 t összsúlynál nem nehezebb gépjárművek számára helyezhetők el.
|
f)
|
K
6. |
Temető területek
|
|
|
1. A
|
K SZ 10
6.1 7,5 10000 |
temető övezet, működő temetőterület.
|
|
i)
|
K
9. |
Közmű területek.
|
|
|
|
K SZ 30
9.1 6,0 450 |
Közmű övezet, szennyvíz átemelő.
|
Kialakítása ágazati előírások szerint.
Csak üzemi funkció helyezhető el.
Kizárólag csak kiszolgáló épület építhető.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közlekedési és közmű-területek
18. § (1) A terv közlekedési területei a tervben szabályozási vonalak által meghatározott
- KÖú jelzésű közterületei, melyek közlekedési és közmű létesítmények valamint ezek környezetvédelmi létesítményei elhelyezésére szolgálnak
- KÖk jelzésű kötött pályás közlekedési terület (vasútterület)
(2) A közterületek, közlekedési területek övezeti besorolása és szabályozási szélessége:
|
a)
|
KÖú
1 |
gyorsforgalmi út
|
|
b)
|
KÖú
2 |
országos főút (I. és II. rendű)
|
|
c)
|
KÖú
3 |
országos mellékút
települési főút
|
1. belterületen: min. 22 méter , illetve szabályozási terv szerint
2. külterületen: az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – a meglévő jogi határokkal
Új főút kiépítése esetén 30 méter
· az út építési területe min. 22 méter
· az út védőtávolsága 100 méter
Belterületen min. 22 méter , illetve szabályozási terv szerinti érték
Szabályozása: méretezés nélküli minimális szélessége 12 méter , illetve a szabályozási terv szerinti érték
|
f)
|
KÖú
6 |
kiemelt külterületi kiszolgálóút
|
· Az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – meglévő jogi határokkal, illetve 6 méter
· Az út építési területe minimum 12 méter
· Az út védőtávolsága 25 méter
Szabályozása: méretezés nélküli minimális szélessége 3 méter , illetve szabályozási terv szerinti érték.
|
h)
|
KÖú
V |
vegyes használatú gépjárműút
|
Belterületen minimum 8 méter , illetve szabályozási terv szerinti érték
|
i)
|
KÖú
KT |
közlekedési területen belüli köztér, melyet kertészeti, térburkolati, forgalomtechnikai tervek alapján kell megvalósítani.
|
Védett közterek esetén közterületi terv szerint.
Gyalogos forgalom számára fenntartott, korlátozott kiszolgáló gépkocsi forgalmat is biztosító, díszburkolattal fedett, növényzettel és utcabútorokkal, köztéri műalkotásokkal gazdagított közlekedési terület.
Megvalósítás előtt közterületi terv készítendő, melynek ki kell térni a térburkolatokra, növényzetre, utcabútorokra, térvilágításra és egyéb közművekre. A különféle tervfajtáknak egyidőben kell készülni.
Korlátozott kiszolgáló gépjárműforgalom és parkolás lehetséges.
|
j)
|
KÖk
1 |
egyvágányú vasútvonal
|
|
|
1. A
|
KÖk
1.1 |
kisvasúti pálya övezet
|
· jogi határvonal, illetve szabályozási terv szerint
· védőtávolsága 50 méter (szélső vágánytól)
(3) A meglévő és tervezett belterületi utakat tűzvédelmi, tűzoltási és környezetvédelmi szempontok miatt szilárd burkolattal kell ellátni.
(4)
(5)
(6) Az úthálózati rendszer szükséges fogalom meghatározásait a HÉSZ 2. számú melléklete tartalmazza.
A közművesítés területei és létesítményei
19. § (1) A rendelet hatálya alá eső területet teljes, de legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. A közművesítés a beépítés feltétele.
(2) Az egyes beépítésre szánt területfelhasználási egységek közmű ellátásának mértéke:
a) Kertvárosias lakóterület: teljes közművesítés
b) Falusias lakóterület: részleges közművesítés
c) Településközpont vegyes terület: teljes közművesítés
d) Gazdasági területek (Kereskedelmi és szolgáltató területek, egyéb ipari területek): teljes közművesítés, külterületen legalább részleges közművesítés
e) Különleges területek: részleges közművesítés
20. § (1) A település közterületi zöldterületei önálló területfelhasználási egységként közpark formában jelennek meg.
A közpark legalább 40 %-át fásítottan kell kialakítani a tájkarakterhez illeszkedő növényállománnyal. A területen játszó- és pihenőszerek, kerti építmények, szobrok, emlékművek helyezhetőek el.
|
b)
|
KP
2 |
Ligetes erdős közpark övezet
|
A ligetes közpark legalább 75 %-át fásítottan kell kialakítani a tájkarakterhez illeszkedő növényállománnyal. Az övezetben a sport, játék, játszó-és pihenőszereken túl a terület fenntartását szolgáló épület és vendéglátó épület is építhető a következő előírások betartásával:
1. Épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el szabadonálló beépítési móddal, 4,5 m-es építménymagassággal, 75 %-os legkisebb zöldfelületi mértékkel.
2. Vendéglátó épület építése csak teljes közművesítettség esetén engedélyezhető.
(2) 4 Közkert övezetben:
a) az
OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos szövegállapotának 27.§-ában szereplő rendeltetések az ott szereplő beépítettséggel helyezhetők el,
b) a zöldfelület legkisebb mértéke 40%,
c) a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.
21. § (1) Az erdőterületek övezeti besorolása:
|
a)
|
Ev |
védelmi/védett erdő övezet alövezetei |
|
1.
|
Ev
1.1 |
általános véderdő övezet
|
|
2.
|
Ev
1.2 |
mezővédő erdősáv övezete, legalább 30 méter szélességben telepítendő, illetve kialakult szélességgel |
|
b)
|
Eg
1.1 |
gazdasági erdő övezet
|
|
c)
|
Egk
1.1 |
korlátozott használatú gazdasági erdő terület övezet
|
|
d)
|
Ee
1.1 |
turisztikai erdő övezet
|
(2) Védelmi / védett erdő övezetek általános előírásai:
a) Az övezeten belül csak nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, köztárgyak, kutatást és ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak, honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági építmények, nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők helyezhetők el, akkor, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Épület a védelmi erdőben nem helyezhető el.
b) A védelmi erdő telepítését csak nem invazív, őshonos fajokkal szabad megoldani. A Tájidegen (invázív) fajok jegyzékét a 4. sz. függelék tartalmazza.
c) Védett erdőben (lehatárolása a természeti védettség szerint) építményt csak a természetvédelmi kezelési tervben kijelölt területeken, természetvédelmi, vagy vadgazdálkodási céllal lehet elhelyezni.
d) Védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el.
(3) Gazdasági erdő övezetek általános előírásai:
a) A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, 100.000 m²-t ( 10 ha ) meghaladó területnagyságú földrészleten helyezhető el a következőek szerint:
1. a megengedett legnagyobb beépítés 0,5 %,
2. a megengedett legnagyobb építménymagasság legfeljebb 4,5 m ,
3. a beépítési mód szabadon álló,
4. a zöldfelület mértéke a telek területének legalább 90%-a kell, hogy legyen,
5. az épületek külső megjelenéséhez hagyományos építőanyagokat, valamint a táj építési hagyományait követő színezést kell használni.
(4) Korlátozott használatú gazdasági erdő övezetek általános előírásai:
a) A korlátozás oka a természeti védettség (természeti terület, nemzeti park, tájvédelmi körzet által érintett területek)
b) A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, kizárólag tájba illő módon, 100.000 m²-t ( 10 ha ) meghaladó területnagyságú földrészleten helyezhető el a következőek szerint:
1. a megengedett legnagyobb beépítés 0,5 %,
2. a megengedett legnagyobb építménymagasság legfeljebb 4,5 m ,
3. a beépítési mód szabadon álló,
4. a zöldfelület mértéke a telek területének legalább 90%-a kell, hogy legyen,
5. az épületek külső megjelenéséhez hagyományos építőanyagokat, valamint a táj építési hagyományait követő színezést kell használni.
(5) Turisztikai erdő övezetek általános előírásai:
a) Építmények az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval 100.000 m²-t ( 10 ha ) meghaladó területnagyságú földrészleten 5 %-os beépítettséggel, legfeljebb 4,5 m építménymagassággal, szabadon álló beépítési móddal helyezhetőek el. Az épületek külső megjelenéséhez hagyományos építőanyagokat, valamint a táj építési hagyományait követő színezést kell használni.
22. § (1) Mezőgazdasági területek besorolása:
Kertes mezőgazdasági területek, jele Mk
Általános mezőgazdasági terület, jele Má.
Korlátozott mezőgazdasági terület, jele Mák.
(2) A mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint az alábbi övezetekre tagozódnak.
|
a) |
Mk
|
Kertes mezőgazdasági terület, szőlő és gyümölcsös
|
|
1. |
Mk
1.1 |
kertes mezőgazdasági övezet
|
1.1. Az övezetben lévő telkek csak növénytermesztési céllal hasznosíthatók.
1.2. Az 1.500 m2-t meghaladó területű telken a telek rendeltetésszerű használatához nélkülözhetetlen gazdasági épület létesíthető, max. 3%-os beépítettséggel, max. 3,5m építménymagassággal, szabadonálló beépítési móddal, a telekhatártól min. 5,0 m távolságban.
1.3. Az övezetben lakóépület nem létesíthető.
1.4. Az övezetben birtokközpont nem alakítható ki.
|
b)
|
Má
|
Általános mezőgazdasági terület övezetei
|
|
|
|
1.
|
Má
1.1 |
Szántó övezet
|
- a 720 m2-t el nem érő területű telken építményi elhelyezni nem szabad,
- a 720-1500 m2 közötti területnagyságú telken - a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével - 3%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el,
- az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény 3%-os beépítettséggel helyezhető el.
|
2. |
Má
1.2 |
Gyep, rét, legelő övezet
|
Az övezetben csak a gyepgazdálkodáshoz vagy állattartáshoz kapcsolódó tevékenységek végzéséhez szükséges építmények helyezhetők el.
|
c) |
Mák
|
Korlátozott használatú mezőgazdasági területek övezetei
Korlátozás oka: - természeti terület által érintett terület, illetve annak pufferzónája
- nemzeti park által érintett terület, illetve annak pufferzónája
- tájvédelmi körzet által érintett terület, illetve annak pufferzónája
|
|
1. |
Mák
1.1 |
Korlátozott használatú mezőgazdasági terület - szántó övezet
|
- A területre az országosan védett természeti területekre vonatkozó természetvédelmi előírások érvényesek.
- Az övezetben a védelmi célokkal összhangban levő épületek helyezhetőek el, valamint különleges esetben természetvédelmi fenntartási, kutatási, oktatási, bemutatási, ismeretterjesztési, valamint ökoturisztikai célból is engedélyezhető épület.
- Az övezetekben birtokközpont, vagy kiegészítő központ nem alakítható ki.
- Az övezetben az építés 3 ha-nál nagyobb területű telken 3%-os beépítettséggel engedélyezhető.
- Az épületeket szabadon álló beépítési móddal, maximum 4,5 m építménymagassággal, tájba illő módon kell elhelyezni.
|
2. |
Mák
1.2 |
Korlátozott használatú mezőgazdasági terület - védett gyepterületek övezete
|
- A területre az országosan védett természeti területekre vonatkozó természetvédelmi előírások érvényesek.
- Az övezetben kizárólag a védelmi célokkal és a gyepgazdálkodással összhangban levő, ill. azok megvalósítását biztosító építmények, épületek helyezhetők el, tájba illő megvalósítással.
|
3. |
Mák
1.3 |
Korlátozott használatú mezőgazdasági terület - szőlőterületek övezete
|
|
4. |
Mák
1.4 |
Korlátozott használatú mezőgazdasági terület – szőlő és gyümölcsös területek övezete |
- A szőlőterületeken belül pince és épület nem építhető. Kivételt képez az úgynevezett „vízfogó” épület, melynek alapterülete maximum 5x5 m, 25 m 2 .
- A vízfogóépület lehet oldalfal nélküli, csak tartópillérekkel (fa vagy kő anyagból), lehet oldalfalas (kő vagy deszkázott falazattal), vagy lehet zárt és félig zárt, valamint fedett-nyitott építmény is.
- Pince vízfogóépülettel egybeépítve létesíthető.
- A vízfogóépület minimálisan 1000 m2-es telekterületre építhető, lehetőleg a terepadottságokhoz igazodva, a terepbe simulva. Megengedett legnagyobb építménymagasságának értéke 3,0 méter .
- Tetőfedés anyaga égetett agyagcserép.
- Tetőforma legalább egyik oldalon teljesen kontyolt nyeregtető illetve sátortető.
- A szőlőövezeteken belül a termőtalaj lemosódásának megakadályozása érdekében a 10 %-nál magasabb lejtésű táblák esetében a szőlősorokat és kordonokat csak a lejtésirányra merőlegesen szabad kialakítani.
- Előtérbe kell helyezni a hagyományos művelési formákat, mivel a tájidegen művelési módszerek miatt sérül a tájkarakter és pusztul a termőföld.
23. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő területek.
|
1.
|
V
1 |
élővízfolyások medre és partja övezet
|
|
|
Az övezetben építményt elhelyezni nem szabad, kivéve az illetékes szakhatóság által engedélyezett vízkárelhárítással kapcsolatos építményt. |
|
2.
|
V
2 |
közcélú nyílt csatornák medre és partja övezet
|
|
|
Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő létesítmény helyezhető el.
A külön jogszabályban meghatározott parti sáv szélességét a vízfolyások mindkét oldalán biztosítani szükséges.
|
|
3.
|
V
3 |
állóvizek medre és partja övezet
|
|
a.
|
V
3.1 |
víztározó tó övezete
|
|
|
|
Az övezetben építményt elhelyezni nem szabad, kivéve az illetékes szakhatóság által engedélyezett vízkárelhárítással kapcsolatos építményt.
|
(2)
(3)
(4)
Beépítésre nem szánt különleges területek
23/B. § (1) A szabályozási terven K jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint különleges területek.
(2) A különleges területek sajátos használatuk szerint az alábbi övezeti besorolásba tartoznak:
|
a)
|
K
4. |
Bányászati területek övezetei
|
|
1. A
|
K Rekultiválandó.
4.1 Nem beépíthető. |
Korábbi bányászati tevékenységgel érintett területek övezete |
A terület nem beépíthető.
A területek rekultiválása és tájrendezése szükséges.
|
b)
|
K
6. |
Temető területek övezetei
|
|
|
A
|
K SZ 5
6.2 7,5 5000 |
temető övezet, kegyeleti park.
|
Az övezetben a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények helyezhetők el, legfeljebb 5 %-os beépítettséggel.
|
c)
|
K
7. |
Hulladékkezelő területek övezetei
|
|
1. A
|
K Rekultiválandó.
7.1 Nem beépíthető. |
Rekultiválandó hulladéklerakó övezete
|
Rekultiváció után a védőtávolsága 300 méter . A terület rekultiválása után gazdasági erdőtelepítés szükséges. Nem beépíthető.
|
2. A
|
K Rekultiválandó.
7.2 Nem beépíthető. |
Rekultiválandó dögkút övezete
|
Jelenlegi védőtávolsága 1000 méter . Nem beépíthető.
|
d)
|
K
8. |
Védett település értékek övezete
|
|
A
|
K Nem beépíthető.
8.1 |
Halomsírmező övezete
|
Régészeti kutatás után fejlesztési tanulmányterv készítendő. Nem beépíthető.
|
e) |
K
|
Különleges területeken belüli eltérő terület felhasználású övezetek szabályozása:
|
|
1. |
K
Kp1 |
Különleges területen belüli közpark övezete, melyet kertészeti, térburkolati, forgalomtechnikai tervek alapján kell megvalósítani. Korlátozott gépjármű és parkoló forgalom megjelenhet.
|
|
|
2. |
K
Kp2 |
Különleges területen belüli ligetes, erdős közpark övezete
Zöldterületi fedettségi mérték fásítással legalább 75 %.
|
|
III/B. Fejezet
A TÉRSÉGI SZABÁLYOZÁS ELEMEI
IV. Fejezet
A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI
24. § (1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy
a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
b) megelőzze a környezetszennyezést,
c) kizárja a környezetkárosítást.
(2) Valamennyi terület-felhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelem előírásait.
(3) Biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a környező mezőgazdasági területeken végzendő növényvédelmi tevékenységeket ne akadályozzák, az azokon végezhető helyi mezőgazdasági gyakorlat feltételei ne csökkenjenek.
Környezetterhelési határértékek
25. § (1) A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket (környezetterhelési határértékeket) a hatályos országos és helyi jogszabályok alapján kell meghatározni.
(2) Zajt kibocsátó berendezés, telephely úgy létesíthető, hogy a működés/tevékenység megkezdésének napjától kezdődően zajkibocsátása nem haladhatja meg a számára a környezetvédelmi hatóság által előírt zajkibocsátási határértéket.
(11) Kommunális hulladék, állati hulla, szippantott szennyvíz és szennyvíziszap csak az erre a célra létesített, hatósági engedéllyel rendelkező telepen, lerakóhelyen helyezhető el.
(14) Élővíz folyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba bármely hulladékot, szennyvizet vezetni tilos, a meglévő szennyvíz bekötéseket meg kell szüntetni.
(15) Vízfolyások, csatornák mederrendezése csak természetbarát módon történhet, a partjuk mentén levő természeti területek, növényállományok károsítása nélkül.
(16) A gépkocsi parkolókat, a gazdasági területeken belül a rakodók és a szabadtéri tárolás területeit vízzáró burkolattal kell kialakítani, a csapadékvizek a csak olajfogón keresztül, ill. előkezelés után vezethetők a közcsatornába.
(18) A szállópor terhelés mérséklésére az új utak mentén, ill. a meglevő utakon – ha a szabályozási szélesség lehetővé teszi – háromszintes növényzetből álló védő zöldsávot kell kialakítani.
(19) A gazdasági telken belül kötelezően előírt zöldfelületi aránynak megfelelő növénytelepítést a használatbavételi engedély kérelem benyújtásáig meg kell valósítani, annak hiányában használatbavételi engedély nem adható ki. A növénytelepítés legalább 50 %-át háromszintes növényzettel kell megoldani. A fásítás kipusztult egyedeit folyamatosan, maximum két vegetációs időszak alatt pótolni kell.
(22) Az utcafásítást kifejlett állapotban összefüggő lombkoronát alkotó egyedekből kell létesíteni, kivéve az útkereszteződések látóháromszögeit, ahol 50 cm-nél magasabb növényzet nem telepíthető.
(23) A védő zöldsávokat legalább 80 % borítottságú erdőterületként, cserjével vegyesen kell kialakítani.
(24) A zavaró hatást kibocsájtó létesítményeknél a telken belül biztosítani szükséges a zavaró hatás gátlására alkalmas védő létesítmények elhelyezését (zaj gátló fal, védőerdő).
Természet- és tájképvédelem
26. § (1) A településen található országos jelentőségű védett természeti területek jegyzékét a tervvel összhangban a HÉSZ 1. számú függeléke tartalmazza.
(2) A településen található európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű (NATURA 2000) területek jegyzékét a tervvel összhangban a HÉSZ 1. számú függeléke tartalmazza.
(3) Országos jelentőségű természetvédelmi terület állapotának, jellegének megváltoztatása csak a természetvédelmi célokkal összhangban történhet az országos előírásokban, a védett területekre vonatkozó rendeletekben és természetvédelmi kezelési tervekben foglaltak szerint.
(4) A szabályozási terven jelölt védett természeti területen, NATURA 2000 területen, az épületek tájba illesztéséről gondoskodni kell. Az építés a tájra jellemző hagyományos beépítési jellemzőkkel és anyaghasználattal valósulhat meg. Az alkalmazandó anyaghasználatot a HÉSZ V. fejezete tartalmazza.
(5) Tájképvédelmi célokból a közmű vezetékeket és a járulékos közmű építményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni.
(6) Ökológiai hálózat magterületén lévő beépítésre nem szánt területeken építmény elhelyezése csak különleges esetben (természetvédelmi fenntartási célból, kutatási, oktatási, bemutatási, ismeretterjesztési cél megvalósítása érdekében, valamint ökoturisztikai célból javasolt.
V. Fejezet
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI
32. § (1) Országos védelem alatt álló műemlékek:
Jegyzékét a HÉSZ 2. számú függelékének 1.pontja tartalmazza.
(2) Országosan védett műemlékek műemléki környezete:
Jegyzékét a HÉSZ 2. számú függelékének 2.pontja tartalmazza.
(3) Helyi építészeti védelem alá vont épületek:
Jegyzékét a HÉSZ 2. számú függelékének 3.pontja tartalmazza.
(4) Helyi védelem alá vont utcák, utcaképek:
Jegyzékét a HÉSZ 2. számú függelékének 4,pontja tartalmazza.
(5) Helyi értékvédelmi terület határai:
Helyi értékvédelmi terület kijelölésére kerül sor, mely kiterjed a településszerkezeti védelmen túl az építészeti karakter védelmére is.
Területi határait a HÉSZ 2. számú függelékének 5.pontja tartalmazza.
(6) Régészeti területek
Jegyzékét a HÉSZ 3. számú függeléke tartalmazza.
(7)
(8) A műemléki környezetben és helyi értékvédelmi területen az övezeti szabályozásban megadott építménymagassági érték egyben a legnagyobb homlokzatmagassági érték is, melyet nem lehet túllépni.
(9) A műemlékvédelmi környezetben és helyi védelmi területeken lévő épületek kialakításánál az alábbi szempontokat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni, és azt az építtető tudomására hozni (akár védett az épület egyedileg akár nem):
1. Lábazatképzés
- Kő, műkő, vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével.
2. Falfelületek
- Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat, vagy ezek kombinációja, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint.
- Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzatburkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.
3. Tető
- A tetőfedés anyaga cserép, pala, eternit pala /esetlegesen bánvölgyi pala/ - amennyiben a meglévő környezethez illeszkedik - legyen.
- Nem alkalmazható fém tetőhéjalás, fémlemez fedés, cserepes fémlemez fedés (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként)
Abban az esetben ha a védett területen belül hagyományosan megjelenik fémlemez fedés ( bádogfedés ), akkor azt az örökségvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet engedélyezni a hagyományos anyaghasználatnak, vagy annak korszerű változatának (titáncink lemez fedés ) megfelelően
- Nem alkalmazható hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez.
(10) Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme
1. Térarányok, utcaképek
- A homlokzaton a tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető sem egyedi, sem összefogott formában, sem szabad oldalfalakkal, sem tetőhéjalással fedett formában.
- Helyette a homlokzat 1/3 részét meg nem haladó mértékben a homlokzat részeként megjelenő homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény megjelenhet akár megszakított, akár végigfutó tetőpárkánnyal.
- Fekvő tetőablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhető.
- A felsorolt szabályok a műemléki környezetben és műemléki jelentőségű területeken az épületek udvari és utcai homlokzatára egyaránt vonatkoznak.
2. Homlokzati arányrendszer védelme
- A műemléki környezetben és helyi védelem alatt álló területeken az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg.
(Szalagablak, erkélysor, stb.)
- A nyílás és falfelületek aránya a műemléki épületekhez és védett értékekhez, illetve a helyi hagyományokhoz hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg
- A műemléki környezetben és helyi védelem alatt álló területeken a meglévő épületek párkánymagasságához szükséges igazodni. A szabályozási terven megadott megengedett építménymagasságtól eltérni csak 1,0 méterrel lehet, illetve az illeszkedés szabályait az örökségvédelmi hatósággal kell egyeztetni.
- A meglévő kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyaghasználatában, tető felépítményeiben.
3. Tetőformák szabályozása
- Oldalhatáron álló beépítésű övezetekben összetett tetőidomú magas tető építendő utcára merőleges jelleggel, az utcaképen belüli jellegnek megfelelően vagy oromfalasan, vagy teljes kontyolással, az illeszkedés szabályai szerint.
- A hajlított (L alakút) beépítések esetében a tetőforma összetett tetőidomú magas-tető, utcával párhuzamos jelleggel, melyet a homlokzatszélesség 1/3 részét meg nem haladó mértékben homlokzattal egybeépített tető felépítménnyel meg lehet szakítani.
Hézagosan zárt-sorú beépítés esetén a szomszédos telek felé tetőkontyolást kell alkalmazni.
Az oldalszárnyak esetében a szomszédos telek felé nyeregtetőt kell alkalmazni. Nem jelenhet meg teljes szintű tűzfal.
(11) Az egyedi védelem alá tartozó épületek sajátos építési szabályai:
a)
b)
c)
d) Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a fal felületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet.
e) A homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épületkiegészítőket, korlátokat, belső nyílászárókat, kapukat, stb.
(12) Régészeti területek
a) A Rendezési Terv által érintett régészeti területek vonatkozásában a magasabb rendű jogszabályok alapján kell eljárni.
b) A Rendezési Terv által érintett területen (minimálisan a belterületbe vonni kívánt, illetve beépítésre szánt területeken) földmunkával járó, 1 hektárnál nagyobb kiterjedésű területet érintő beruházások tervezése esetén – az érintett területen található régészeti lelőhelyek megőrzése és szakszerű feltárásának biztosítása érdekében – szükséges, hogy a beruházó végeztesse el a terület előzetes régészeti felmérését, régészeti terepbejárását.
VI. Fejezet
A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT
BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK
A településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények
33. § (1) A terv szerinti közlekedési és közmű területek kialakítása érdekében az elővásárlási jog, a kisajátítás és a helyi közút céljára történő lejegyzés jogintézményei alkalmazhatók.
(2) A terven jelölt beültetési kötelezettség.
(3) A településrendezési célok megvalósításához az Önkormányzat elővásárlási jogot jegyezhet be külön rendeletben meghatározott azon területekre, melyek településrendezési célok megvalósulását szolgálják.
VII. Fejezet
35. § (1) Ez a rendelet és a hozzátartozó szabályozási tervek 2006. július 12. napján kerülnek kihirdetésre, és 2006. szeptember 1. napján lépnek hatályba.
(2) E rendeletet az alábbi mellékletekkel, ill. függelékekkel együtt kell alkalmazni:
a) 1. sz. melléklet: Szabályozási tervek
b) 1/A sz. melléklet: A beépítésre szánt területek övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása
c) 2. sz. melléklet: Közlekedési területek besorolása
d) 3. sz. melléklet: Állattartó épületek elhelyezésének szabályai lakóterületen
e) 4. sz. melléklet: Lakó és településközponti vegyes területeken belül tiltott gazdasági tevékenységek
f) 1. sz. függelék: Természeti értékvédelem
g) 1. /A sz. függelék: A térségi szabályozás elemei
h) 2. sz. függelék: Építészeti értékvédelem
i) 3. sz. függelék: Régészeti értékvédelem
j) 4. sz. függelék: Tájidegen (invázív) fajok jegyzéke
1. függelék az 1. melléklethez
2. függelék az 1. melléklethez