Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2006. (IX.15.) Ör. számú rendelete

az önkormányzati lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról

Hatályos: 2024. 02. 15

Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2006. (IX.15.) Ör. számú rendelete

az önkormányzati lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról

2024.02.15.

Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. számú törvény (továbbiakban: Ltv.) 3. § (1)–(2) bekezdésében, 4. § (3) bekezdésében, 5. § (3) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 19. §-ában, 20. § (3) bekezdésében, 21. § (6) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 27. § (2) bekezdésében, 31. § (2) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, 34. § (3) és (6) bekezdésében, 35. § (2) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében, 54. § (1)–(3) bekezdésében, 58. § (1)-(3) bekezdésében, 80. § (1)-(2) bekezdésében, valamint a 2. számú mellékletben kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdés és Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § 1. pontjában foglalt feladatkörében eljárva az önkormányzati lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére a következőket rendeli el:1

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. § E rendelet célja, hogy a lakhatási biztonság megteremtése érdekében, a bérlők méltányos érdekeinek érvényesítésével egyidejűleg szabályozza az önkormányzat által biztosított lakhatási formákat, azok igénybevételét, az értük fizetendő térítési díjakat, az önkormányzati lakások bérleti díjának ellensúlyozásaként igénybe vehető lakbértámogatás feltételeit, az önkormányzati helyiségek bérbevételének szabályait, valamint az önkormányzati lakások és helyiségek elidegenítésére, az elidegenítésből származó bevételek felhasználására vonatkozó szabályokat.

A rendelet hatálya

2. § A rendelet tárgyi hatálya kiterjed Orosháza Város Önkormányzata tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (továbbiakban: lakás és helyiség).

A bérbeadói jogok gyakorlása

3. § (1) A bérbeadói jogok gyakorlása a Képviselő-testület feladat és hatásköre, melyet részben megosztva átad

a) a Társadalmi Kapcsolatok Bizottságának (továbbiakban: Bizottság),

b) a polgármesternek.

(2) A Képviselő-testület a törvény és a rendelet keretei között

a) szociális helyzet szerinti lakás bérbeadásnál, lakáselőtakarékossági szerződéssel rendelkezők részére történő bérbeadásnál és költségelvű lakbérű önkormányzati bérlakások bérbeadásánál a Bizottság előzetes javaslatának figyelembe vételével meghatározza az első és második helyen bérlőül jelölt személyt. Amennyiben az 5/C. § (3) bekezdés rendelkezése alapján az első helyen bérlőül jelölt személynek a lakás bérbevételére nincs lehetősége, úgy a lakásbérleti szerződés megkötésére a második helyen bérlőül jelölt személy jogosult,

b) dönt lakás közérdekű bérbeadásáról,

c) dönt lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítésre történő kijelöléséről,

d) dönt a bérlő kérelméről a szociális rászorultság megszűnése esetén a 9. § (4a) bekezdésében, valamint 10. § (3a) bekezdésében foglalt esetekben.

(3) A Bizottság

a) megállapítja az üresen álló, illetve megüresedett lakások bérbeadási jogcímét, valamint dönt tartalék lakáskénti üresen tartásáról,

b) javaslatot tesz lakás közérdekű bérbeadására,

c) lakások pályázati eljárás keretében történő bérbeadásánál

ca) kiírja a pályázatot,

cb) értékeli a beérkezett bérbevételi ajánlatokat és megállapítja érvényességüket,

cc) megállapítja az érvényes bérbevételi ajánlatok sorrendjét,

cd) javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a pályázatot nyert ajánlattevő bérlőül jelölésére, illetve több azonos sorrendben lévő ajánlattevő közül a bérlő személyének kiválasztására,

ce) a rendelet szabályai szerint meg nem határozott tény, körülmény felmerülése esetén, a pontrendszertől eltérő javaslatot tehet a Képviselő-testületnek,

d) több – ugyanarra a lakásra vonatkozó - bérlői kérelem beérkezése esetén dönt, kivel köthető megállapodás bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén, másik lakás bérbeadása ellenében,

e) véleményez minden Képviselő-testületi előterjesztést lakás- és helyiséggazdálkodás tárgyában,

f)

(4) A polgármester

a)2 megköti – a Képviselő-testület döntése alapján - az adás-vételi szerződéseket,

b) megállapítja a lakbértámogatást,

c) kezdeményezi lakás közérdekű bérbeadását,

d) megállapítja a pénzbeli térítés összegét bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén, megállapodást köt a bérlővel a bérleti jogviszony megszüntetésére másik lakás bérbeadása, másik lakás és pénzbeli térítés, vagy pénzbeli térítés mellett,

e) kezdeményezi lakás bérbeadását a szociális intézményből elbocsátott korábbi bérlő részére,

f) szükség szerint javaslatot tesz a Bizottság összehívására,

g) előkészíti és meghirdeti a pályázati felhívásokat lakások bérbeadására,

h) összegyűjti és nyilvántartásba veszi a pályázatokra érkező pályázati ajánlatokat és döntésre előkészíti a Bizottság üléseire,

i) megállapodást köt a bérlővel a bérleti jogviszony szünetelésére és másik lakást ajánl fel (Ltv. 18. §),

j) ideiglenes jelleggel elhelyezi a bérlőt (használót), ha a lakás elemi csapás vagy más ok következtében megsemmisült, illetőleg az építésügyi hatóság életveszély miatt annak kiürítését rendelte el és a bérlő (használó) elhelyezéséről maga, vagy a lakással rendelkező szerv nem tud gondoskodni (Ltv. 23. § (4) bek.),

k) megadja a bérleti jogviszonyt érintő jognyilatkozatokat, lebonyolítja a bérleti jog cseréjére irányuló eljárást,

l) elkészíti az előterjesztéseket a Bizottság és a Képviselő-testület ülésére a Ltv. és e rendelet szerinti feladatait érintően,

m) dönt a krízishelyzetben lévő személyek ideiglenes lakhatásának megoldása érdekében e célra rendelkezésre álló lakások bérbeadásáról, a bérleti szerződés meghosszabbításáról,

n) eredményes pályázati eljárás esetén, dönt a lakás bérlő általi elfoglalására megadott 30 naptári napos határidő meghosszabbítására irányuló kérelemről.

4. §3 Az Orosházi Városüzemeltetési és Szolgáltató Zrt. (továbbiakban: Zrt.) – a Képviselő-testület döntése alapján – az önkormányzati lakásokra és helyiségekre vonatkozóan megköti a bérleti szerződéseket, gyakorolja a felmondási jogot, kizárólagos joggal ellátja a kezelésükkel kapcsolatos feladatokat.

MÁSODIK RÉSZ

AZ ÖNKORMÁNYZATI LAKÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

I. Fejezet

A LAKÁSBÉRLET

A lakásbérlet létrejötte

5. § (1) Lakásbérleti jogviszony írásbeli szerződéssel jön létre.

(2) Lakás bérbeadható

a) szociális helyzet alapján,

b) lakáselőtakarékossági szerződéssel rendelkezők részére,

c) e rendeletben meghatározott közérdekű célok megvalósítása érdekében,

d) az önkormányzat tulajdonában álló költségelvű lakbérű bérlakások hasznosítása céljából,

e) bérlőkijelölésre vagy bérlőkiválasztásra jogosult döntése alapján,

f) szociális intézményből elbocsátott korábbi bérlő részére,

g) törvényben és e rendeletben előírt elhelyezési, bérbeadási kötelezettség alapján,

h) lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésével egyidejűleg másik lakás bérbeadása (lakáscsere) esetén,

i) krízishelyzetben lévő személyek ideiglenes lakhatásának megoldására.

(3) Lakásbérleti szerződés köthető - ha a törvény vagy e rendelet másként nem rendeli -

a) a (2) bekezdés a), b) és i) pontja alapján azzal a nagykorú, cselekvőképes természetes személlyel, aki
aa) magyar állampolgár,
ab) állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt,
ac) letelepedési engedéllyel rendelkező személy,
ad) a magyar hatóság által menekültként elismert személy, vagy
ae) az Európai Unió állampolgára,
b) a (2) bekezdés c) pontja alapján
ba) azzal a nagykorú, cselekvőképes természetes személlyel, aki
baa) magyar állampolgár,
bab) állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt,
bac) letelepedési engedéllyel rendelkező személy,
bad) a magyar hatóság által menekültként elismert személy, vagy
bae) az Európai Unió állampolgára,
bb) közérdekű lakbérű lakás esetén jogi személlyel,
c) a (2) bekezdés d) pontja alapján azzal a nagykorú, cselekvőképes természetes személlyel, aki
ca) magyar állampolgár,
cb) állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt,
cc) letelepedési engedéllyel rendelkező személy,
cd) a magyar hatóság által menekültként elismert személy, vagy
ce) az Európai Unió állampolgára,
d) a (2) bekezdés e)–h) pontja alapján az e rendeletben szabályozottak szerint.
(4) A lakásbérleti szerződést határozatlan időre, határozott időre, vagy feltétel bekövetkeztéig lehet megkötni.
(5) Határozott időre szóló lakásbérleti szerződést kell kötni
a) szociális helyzet szerinti bérbeadásnál 5 évre,
b) lakáselőtakarékossági szerződéssel rendelkező bérlővel a bérlő által kért időre, maximum 5 évre,
c) a Képviselő-testület döntésében meghatározott időtartamra közérdekű célból,
d) költségelvű lakbérű önkormányzati bérlakás bérbeadásakor a bérlő által kért meghatározott időtartamra, de maximum 5 évre.
e) bérlőkijelölési, vagy bérlőkiválasztási joggal rendelkező szerv döntése alapján az általa megjelölt időtartamra,
f) szociális intézményből elbocsátott korábbi bérlő esetén 5 évre,
g) a törvényben és e rendeletben előírt elhelyezési, bérbeadási kötelezettség esetén maximum 1 évre,
i) krízishelyzetben lévő személyek ideiglenes lakhatásának megoldására maximum 6 hónapra.
(6) Feltételhez kötött lakásbérleti szerződést kell kötni
a) lakásfelújítás, karbantartás miatt történő átmeneti kiköltöztetés esetén, a felújítás, karbantartás időtartamára
b) ha a lakás elemi csapás, vagy más ok következtében megsemmisült, illetve az építésügyi hatóság életveszély miatt annak kiürítését rendelte el, és a bérlő (használó) elhelyezéséről maga, vagy a lakással rendelkező szerv nem tud gondoskodni, a 21. §-ban meghatározottak szerint,
c) a Képviselő-testület döntésében meghatározott feltétel bekövetkeztéig közérdekű célból.

5/A. § (1) Az önkormányzati lakások bérbeadása során a lakásbérleti szerződés megkötésének feltételéül szabható, hogy a bérlő a felújítási, karbantartási, közmű visszakapcsolási költségeket megelőlegezze azzal, hogy:

a) a felújítási költségek felét a bérleti díjba beszámíthatja,

b) a karbantartási és a közmű visszakapcsolási költségek teljes összegét beszámíthatja.

(2) A bérbeadó a lakáspályázat kiírásáról való döntésében, illetve pályáztatás hiányában a lakás biztosítására irányuló döntésében meghatározza a felújítások, karbantartások elvégzésének módját és határidejét.

5/B. § Ha a meghirdetett lakásra érvényes pályázati ajánlat nem érkezik, vagy az érvényes pályázatok közül a Képviselő-testület nem választ bérlőt - újabb pályáztatásra vonatkozó döntés nélkül - a soron következő pályázati kiírás alkalmával kell a lakást ismételten meghirdetni.

5/C. § (1) A bérlő a pályázati eredmény közlésétől számított 30 naptári napon belül köteles beköltözni a lakásba.

(2) Az (1) bekezdés szerint határidő, indokolt kérelem esetén további 30 naptári nappal meghosszabbítható.

(3) Amennyiben a bérlő nem foglalja el határidőben a lakást és indoklási kérelemmel nem élt, vagy a meghosszabbított határidő is eredménytelenül telik el, úgy a lakás bérbevételére a továbbiakban nincs lehetősége.

Lakások szociális helyzet szerinti bérbeadása

6. § (1) A bizottság a megüresedéstől függően, az önkormányzat lakásgazdálkodási érdekeinek figyelembevételével pályázatot ír ki megüresedett lakások bérbevételére a szociális helyzetük alapján rászoruló 5. § (3) bekezdés a.) pontjában megjelölt, Orosházán legalább két éve bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező állampolgárok számára.

(2)4 Jövedelmi viszonyai szerint az a család (személy) tekinthető szociálisan rászorulónak, ahol – az együtt költöző személyeket is figyelembe véve – az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet 11. §-ában meghatározott öregségi teljes nyugdíj havi legkisebb összegének (továbbiakban: öregségi nyugdíjminimum) ötszörösét.

(3) Jövedelmi viszonyaik szerint pályázni jogosultak

a) komfort nélküli és félkomfortos lakásra, akiknek az egy főre jutó havi nettó jövedelme eléri az öregségi nyugdíjminimum 100 %-át,

b) komfortos lakásra és a Garzonbérlők Házában lévő lakásra, akiknek az egy főre jutó havi nettó jövedelme eléri az öregségi nyugdíjminimum 150 %-át,

c) összkomfortos lakásra - a Garzonbérlők Házában lévő lakások kivételével -, akiknek az egy főre jutó havi nettó jövedelme eléri az öregségi nyugdíjminimum 200 %-át.

(4)5 Az egy főre jutó havi jövedelem kiszámítása akként történik, hogy a család pályázat benyújtását megelőző 6 havi összes nettó jövedelmének átlagát osztani kell az együtt költözők számával.

(4a) Az együttköltözők számának meghatározása során a kiskorú gyermekek 0,3 főnek számítanak.

(4b)6

(5)7 A jövedelem meghatározásakor a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 4. § (1) bekezdés a) pontjának aa) –ab) alpontjaiban foglalt rendelkezések az irányadók.

(6) A szociális helyzet alapján - az egy főre jutó havi nettó jövedelemtől függetlenül - nem adható lakás bérbe annak, aki a vele együtt költöző személyeket is figyelembe véve

a) a pályázat benyújtásakor beköltözhető lakástulajdonnal, üdülővel, beépíthető lakótelekkel vagy üdülőtelekkel, termőföld vagy zártkert ingatlantulajdonnal rendelkezik és annak jelzálogjog által biztosított terhekkel csökkentett együttes értéke meghaladja a 2.000.000,- Ft-ot,

b)8 a szokásos használati és lakásberendezési tárgyakon túl 1.500.000,- Ft értéket meghaladó forgalomképes vagyontárggyal rendelkezik, kivéve a mozgássérült gépkocsi tulajdonát és a kereső tevékenységet biztosító munkaeszközöket,

c) a pályázat benyújtásakor önkormányzati bérlakásban lakik és azzal kapcsolatban hátralékkal rendelkezik.

d)

7. § (1) A pályázati kiírást az önkormányzat lapjában kell közzétenni és a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján 15 napra kifüggeszteni.

(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell

a) a lakás pontos megjelölését (utca, házszám, szint, ajtószám),

b) a lakás alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát,

c) a bérleti szerződés időtartamát,

d) lakbér összegét,

e) a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának feltételével meghirdetett lakás esetén az elvégzendő munkák megjelölését és költségeit,

f) a pályázat benyújtásának helyét, idejét és módját,

g) a pályázni jogosultak körét,

h) a pályázat érvénytelenségének okait,

i) figyelemfelhívást arra vonatkozóan, hogy a pályázat benyújtását követően az adattartalom módosítására, illetve mellékletek utólagos becsatolására nincs lehetőség,

j) tájékoztatást a bérlőtársi szerződés megkötésének lehetőségéről házastársak esetén,

k) ,hogy a pályázat nyertessége esetén a bérlő-jelölt saját költségén beszerzi az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 70/A. §-ban megjelölt hatósági bizonyítványt a bérlő-jelölt és a vele együttköltöző személyekre vonatkozóan és azt a szerződéskötést megelőzően megőrzésre átadja a bérbeadó részére. A megkötött bérleti szerződés tartalmazza, hogy a benyújtott hatósági bizonyítvány eljárási díja a bérlő javára a fizetendő bérleti díjba beszámításra kerül,

l)9 figyelemfelhívást a lakás elfoglalására nyitva álló határidőről és annak elmulasztására vonatkozó jogkövetkezményről.

(3) A pályázat benyújtására vonatkozó időpontot a pályázati kiírásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és a benyújtási határidőnek megállapított időpont között – naptári napban számított - 15 nap különbség legyen.

(4)10 A pályázathoz csatolni kell

a) a pályázó és a keresőképes együttköltöző személyek 6 hónapra kiterjedő jövedelemigazolását,

b) tartós betegség, súlyosan fogyatékos jellegét igazoló, valamint mozgáskorlátozottság esetén az arról szóló orvosi igazolást, melyből megállapítható, hogy az állapot a pályázat benyújtásakor fennáll,

c) a terhesség fennállását igazoló orvosi igazolást,

d) 25. életévét be nem töltött, nappali tagozaton tanulói jogviszonyban álló nagykorú eltartott gyermek esetén iskolalátogatási igazolást,

e) bejegyzett élettársi kapcsolat során együttélés esetén ennek igazolásra államigazgatási hatóság által kiadott hatósági bizonyítványt,

f) az egészségi állapotot kedvezőtlenül befolyásoló egészségtelen lakhatási körülmény esetén az orvos által kiadott igazolást.

8. § (1) A pályázatot írásban, zárt borítékban kell benyújtani az 1. melléklet szerinti nyomtatványon. A munkaviszonyból származó jövedelem igazolása a munkáltató által kibocsátott szabályszerű jövedelemigazoláson, vagy az 5. melléklet szerinti nyomtatványon történik.

(2) A pályázati lapot igénylőkről, illetve a pályázatot benyújtókról névsort kell vezetni, melyen a pályázó aláírásával igazolja a pályázati anyag átvételét, illetve a pályázat leadását.

(3) A személyesen leadott pályázatok átvételéről a pályázó részére átvételi elismervényt kell adni.

(4) Érvénytelen az ajánlat, ha

a) azt a benyújtására meghatározott határidő után nyújtották be,

b) az nem felel meg a pályázati kiírás feltételeinek,

c) hiányos (adatokat nem közöl, szociális rászorultság nem állapítható meg, mellékletet nem csatol, így a nyilatkozat valóságtartalma nem állapítható meg),

d) a közölt adatok nem felelnek meg a valóságnak,

e) a pályázati anyag aláírása nem történt meg.

(5) A pályázati határidő lejártát követő 45 napon belül a Bizottságot össze kell hívni a pályázat eredményességének és a pályázók sorrendjének megállapítására. A pályázók sorrendjének megállapításánál a 2. sz. mellékletben foglalt pontrendszer az irányadó.

(6)11 Azonos sorrendet elért, az első és második helyen azonos pontszámot elérő bérlőnek javasolható pályázók esetén a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában a feladatként delegált kijelölt szervezeti egysége a pályázati határidő lejáratát követő 30 napon belül környezettanulmányt végez, melynek alapján javaslatot készít a Képviselő-testület felé a bérlő személyére.

(7)12 A Polgármesteri Hivatal a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában a feladatként delegált kijelölt szervezeti egysége a (6) bekezdésben foglaltakon túlmenően bármely pályázónál végeztethet környezettanulmányt.

(8) A polgármester a döntés előkészítése során - a (6) bekezdésben foglaltakon túl - a pályázatokban feltüntetett adatokat és tényeket az adatvédelmi szabályok betartásával adatgyűjtés, személyes meghallgatás alapján ellenőrizheti.

(9) Amennyiben a pályázatban a pályázó kéri, úgy házastársak esetén a bérlakásra bérlőtársi szerződést kell kötni. A bérlőtársi szerződés létesítésére abban az esetben kerülhet sor, ha a pályázatot mindkét fél aláírja.

(10) Ha a meghirdetett lakásra érvényes ajánlat nem érkezik, a soron következő pályázati kiírás alkalmával kell a lakást ismét meghirdetni.

9. § (1) A bérlő a határozott idő lejártát megelőző 60. és 30. nap közötti időszakban kérheti lakása bérleti szerződésének meghosszabbítását, a határidő elmulasztása jogvesztő.

(2) A bérbeadónak a határozott idő lejártát megelőző 15. napig meg kell állapítania, hogy a bérlő a jövedelmi, vagyoni helyzete alapján változatlanul rászorulónak minősül-e.

(3) A szociális rászorultság fennállása esetén a lakásbérleti szerződést a bérlő kérésére újabb öt évi időtartamra kell meghosszabbítani változatlan szerződési feltételekkel.

(4) Ha a bérbeadó azt állapítja meg, hogy a bérlő szociális rászorultsága megszűnt, a szerződést változatlan feltételek mellett, legfeljebb két évig terjedő időtartamra meghosszabbíthatja, feltéve, hogy körülményeinek változása nem éri el 10. §. (1) bekezdésében meghatározott mértéket.

(4a)13 Ha a bérbeadó azt állapítja meg, hogy a bérlő szociális rászorultsága megszűnt, és körülményeinek változása eléri a 10. § (1) bekezdésben meghatározott mértéket, valamint a bérlő lakáshelyzetét – nyilatkozatával igazoltan - nem tudja megoldani, és vállalja a közérdekű bérlakásokra vonatkozó lakbér megfizetését, a Képviselő-testület hozzájárulhat a bérleti szerződés legalább 1 évig való fenntartásához, a közérdekű bérlakásokra vonatkozó lakbérfizetési kötelezettséggel.

(5) A bérlőnek a lakásbérleti szerződés időtartamának meghosszabbítására irányuló kérelme csak akkor teljesíthető, ha eleget tett lakbér- és közüzemi díjfizetési kötelezettségének.

10. § (1) A bérlő a szociális alapon bérbe adott lakás esetében a jövedelmi, vagyoni viszonyaiban bekövetkező, a bérleti jogviszonyt érintő, alábbiakban felsorolt változást 30 napon belül köteles bejelenteni a bérbeadónak

a)14 az együtt költöző személyek figyelembe vételével az 1 főre jutó havi nettó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíjminimum hatszoros összegét,

b) a bérlő, vagy együttköltözője rendelkezik beköltözhető lakástulajdonnal, üdülővel, beépíthető lakótelekkel vagy üdülőtelekkel, termőföld vagy zártkert ingatlantulajdonnal és ezek jelzálogjog által biztosított terhekkel csökkentett értéke meghaladja a 2.000.000,- Ft-ot,

c)15 a bérlő, vagy együttköltözője rendelkezik 1.500.000,-Ft értéket meghaladó forgalomképes vagyontárggyal, kivéve a mozgássérült gépkocsi tulajdonát és a kereső tevékenységet biztosító munkaeszközöket.

(2) A pályázati kiírás jogosultsági feltételeiben bekövetkező – (1) bekezdés szerinti - utólagos változás esetén a bérbeadó javaslatot tesz a képviselő-testületnek a bérleti szerződés megszüntetésére.

(3)16 Különös méltánylást igénylő esetben – súlyos betegség vagy fogyatékosság, 3 év alatti gyermek nevelése – a képviselő-testület hozzájárulhat a bérleti szerződés eredeti határidőig, vagy más, egyedileg meghatározott határidőig történő változatlan fenntartásához.

(3a) A (2) bekezdésben foglaltak esetén, amennyiben a bérlő lakáshelyzetét nem tudja megoldani és ezt nyilatkozatával igazolja, a Képviselő-testület hozzájárulhat a bérleti szerződés legalább 1 évig való fenntartásához, a közérdekű bérlakásokra vonatkozó lakbérfizetési kötelezettséggel.

(4) A bérbeadó köteles a (2) bekezdés szerint eljárni, ha a bérleti jogviszony fennállása alatt megállapítja, hogy a bérlő a pályázatban valótlan adatot közölt, vagy a 30 napos bejelentési kötelezettségének nem tett eleget és annak mulasztását megfelelően igazolni nem tudja.

(5) Az (1) bekezdésben foglaltakat a bérleti szerződésben rögzíteni kell.

Bérbeadás lakás-előtakarékossági szerződéssel rendelkezők részére

11. § (1) A bizottság a lakásépítéstől és a megüresedéstől függően, önkormányzati lakások bérbevételére jövedelmi és szociális helyzetüktől függetlenül pályázatot ír ki a 5. § (3) bekezdés a.) pontjában megjelölt állampolgárok számára.

(2) A pályázaton való részvétel további feltétele, hogy

a) a pályázat benyújtásakor a pályázó házaspár, vagy élettársi közösségben élő pár egyike sem töltötte be a 35. életévét, illetve a gyermekét (gyermekeit) egyedül nevelő szülő a pályázat benyújtásakor nem töltötte be a 35. életévét,

b) a pályázat benyújtásakor a pályázók – házastársak, vagy élettársak esetén a házastársat, illetve élettársat is figyelembe véve – nem rendelkeznek beköltözhető lakás, illetve lakóház ingatlan tulajdonnal, résztulajdonnal,

c) lakáselőtakarékossági szerződést kötöttek pénzintézettel saját maguk javára,

(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell

a) a lakás pontos megjelölését (utca, házszám, szint, ajtószám),

b) a lakás alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát,

c) a bérleti szerződés időtartamát,

d) lakbér összegét,

e) a pályázat benyújtásának helyét és idejét,

f) a pályázni jogosultak körét,

g) feltételként: lakáselőtakarékossági szerződés másolatának becsatolása és nyilatkozat a bérleti szerződés lejártával a saját elhelyezési kötelezettség vállalásáról,

h) a pályázat érvénytelenségének okait,

i) figyelemfelhívást arra vonatkozóan, hogy a pályázat benyújtását követően az adattartalom módosítására, illetve mellékletek utólagos becsatolására nincs lehetőség

j) ,hogy a pályázat nyertessége esetén a bérlő-jelölt saját költségén beszerzi az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 70/A. §-ban megjelölt hatósági bizonyítványt és azt a szerződéskötést megelőzően megőrzésre átadja a bérbeadó részére. A megkötött bérleti szerződés tartalmazza, hogy a benyújtott hatósági bizonyítvány eljárási díja a bérlő javára a fizetendő bérleti díjba beszámításra kerül.

(4)17 A pályázatot írásban, zárt borítékban kell benyújtani a 3. melléklet szerinti nyomtatványon.

a) A pályázathoz csatolni kell

aa) a pályázó és a keresőképes együttköltöző személyek 6 havi átlag jövedelmét igazoló jövedelemigazolását,

ab) terhesség, súlyos fogyatékosság, tartós betegség, mozgáskorlátozottság esetén az erre vonatkozó orvosi igazolást,

ac) iskolalátogatási igazolást, amennyiben a nagykorú gyermek oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója,

ad) az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy nevelésbe vétel megszüntetését vagy megszűnését alátámasztó, gyámhatóság által kiadmányozott és véglegessé vált határozat másolati példányát,

ae) a megkötött lakáselőtakarékossági szerződés másolati példányát.

b) A munkaviszonyból származó jövedelem igazolása a munkáltató által kibocsátott szabályszerű jövedelemigazoláson, vagy az 5. melléklet szerinti nyomtatványon történik. A benyújtás egyéb feltételei megegyeznek a 8. § (2)–(4) bekezdésében foglaltakkal.

(5) A pályázati határidő lejártát követő 45 napon belül a Bizottságot össze kell hívni a pályázat eredményességének és a pályázók sorrendjének megállapítására. A Bizottság a pályázat eredményének megállapítása során az ajánlattevőket az alábbi szempontok szerint sorolja:

a) a lakás-előtakarékossági szerződésben vállalt megtakarítási időhöz igazodóan a legrövidebb bérleti időtartamra tesz ajánlatot,

b) a legmagasabb összegű betételhelyezéssel rendelkezik,

c) az együttköltözők száma a legnagyobb.

12. § (1) Bérleti jogviszony a pályázó által meghatározott időre, de legfeljebb öt évi időtartamra létesíthető.

(2) Azoknál a bérlőknél, akik a bérleti szerződés időtartama alatt – a vállalt előtakarékosság ellenére – lakáshelyzetüket nem tudják megoldani, de lakásszerzésüket érvényes építési engedéllyel, vagy lakásvásárlási előszerződéssel igazolják, a bérleti szerződés egy ízben, a bérlő által kért időtartamra, de maximálisan további két évvel meghosszabbítható.

(3) A (2) bekezdésben foglalt meghosszabbítást követően különös méltánylást igénylő esetben - betegség, vagy fogyatékosság, vagy 3 év alatti gyermek nevelése esetén - a polgármester hozzájárulhat a bérleti szerződés általa egyedileg meghatározott határidőig történő fenntartásához.

13. § A bérbeadás időtartamától függetlenül megszűnik a lakásbérleti jogviszony, ha a bérlő a lakáselőtakarékossági betételhelyezést a szerződés megkötését követő két hónapon belül nem kezdi meg, vagy három hónapnál hosszabb ideig nem teljesíti. Az előtakarékosság fennállását a polgármester félévente felülvizsgálja.

Lakás bérbeadása közérdekű célból

14. § (1) Jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetüktől függetlenül a Képviselő-testület határozata alapján meghatározott időre, illetve feltételhez kötötten lakásbérleti szerződést köthető az 5. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározottakkal

a) Orosháza Város Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletében megjelölt kötelező feladatok ellátása érdekében,

b) a város gazdasági életében fontos szerepet játszó gazdálkodó szervezeteknél, költségvetési szerveknél közérdekű feladat ellátása érdekében foglalkoztatott – főként felsőfokú végzettségű – szakemberek lakhatásának megoldására,

c) egyesületekkel, szervezetekkel a város kulturális – és sport életében jelentős szerepet betöltő személyek lakhatásának megoldására,

d) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról törvény alapján családok átmeneti otthona feladatellátás keretében történő szolgáltatások nyújtására.

(2) A lakásbérleti szerződés időtartamát a kérelemben foglaltak figyelembevételével a Képviselő-testület határozza meg.

(3) A feltételhez kötött bérleti szerződés esetén a szerződés 60 napon belül megszüntetésre kerül, ha a feltétel bekövetkezett.

(4)18 Lakásbérleti szerződés öregségi nyugdíj megállapítása miatti megszűnésekor, amennyiben a bérlő lakáshelyzetét nem tudja megoldani és ezt nyilatkozatával igazolja, a Képviselő-testület hozzájárulhat a bérleti szerződés legfeljebb 10 évig való további fenntartásához.

(5)19 A (4) bekezdésben foglalt meghosszabbítást követően, különös méltánylást érdemlő esetben (pl. életkor, anyagi helyzet, egészségi állapot) a polgármester hozzájárulhat a bérleti szerződés általa egyedileg meghatározott határidőig történő fenntartásához.

A költségelvű lakbérű önkormányzati lakásokra vonatkozó szabályok

15. § (1) Az üresen álló költségelvű bérlakások közérdekű bérlőkijelölés, amennyiben ilyen kérelem az önkormányzathoz nem érkezik, úgy pályázat útján kerülnek betöltésre. A pályázat kiírására, elbírálására és a bérleti jogviszonyra a jelen rendelet 5. § (3) bekezdésének c.) pontját és (5) bekezdésének d.) pontját kell alkalmazni.

(2) A beérkezett pályázatok elbírálásakor szociális szempontok figyelembe nem vehetőek.

(3)

16. § (1) A pályázati felhívást az önkormányzat lapjában kell közzétenni és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján 15 napra kifüggeszteni.

(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) a lakás pontos megjelölését (utca, házszám, szint, ajtószám),

b) a lakás alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát,

c) a bérleti szerződés időtartamát,

d) a lakbér összegét,

e) a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának feltételével meghirdetett lakás esetén az elvégzendő munkák megjelölését és költségeit,

f) a pályázat benyújtásának helyét, idejét, módját,

g) pályázni jogosultak körét,

h) a pályázat érvénytelenségének okait,

i) figyelemfelhívást arra vonatkozóan, hogy a pályázat benyújtását követően az adattartalom módosítására, illetve mellékletek utólagos becsatolására nincs lehetőség.

(3) Az ajánlat benyújtására vonatkozó időpontot a pályázati kiírásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlat benyújtási határidőként megállapított időpont között – naptári napokban számított - 15 nap különbség legyen.

(4) A pályázathoz csatolni kell a pályázó és a vele együttköltöző személyek - pályázat benyújtását megelőző - havi nettó jövedelméről szóló igazolásokat.

17. § (1) A pályázatot írásban kell benyújtani a 4. számú melléklet szerinti nyomtatványon. A munkaviszonyból származó jövedelem igazolása a munkáltató által kibocsátott szabályszerű jövedelemigazoláson, vagy az 5. számú melléklet szerinti nyomtatványon történik. A benyújtás egyéb feltételei megegyeznek a 8. § (2)–(4) bekezdésében foglaltakkal.

(2) Érvénytelen az ajánlat, ha:

a) azt a benyújtására meghatározott határidő után nyújtották be,

b) az nem felel meg a pályázati kiírás feltételeinek,

c) hiányos (például: adatokat nem közöl), mellékletet nem csatol, így a nyilatkozat valóságtartalma nem állapítható meg,

d) a közölt adatok nem felelnek meg a valóságnak,

e) a pályázat aláírása nem történt meg.

(3) A pályázati határidő lejártát követő 45 napon belül a Bizottságot össze kell hívni a bérlő személyére történő javaslattétel céljából. A jelentkezők közül előnyt élvez az a pályázó, aki a legmagasabb egy főre eső jövedelemmel rendelkezik és a leghosszabb időre kéri a lakásbérleti szerződés megkötését.

(4) A bizottság a pályázati anyagok valóságtartalmát ellenőriztetheti.

(5) Ha a meghirdetett lakásra érvényes ajánlat nem érkezik, a lakást a soron következő pályázati kiírás alkalmával kell ismét meghirdetni.

18. § (1) A megkötendő bérleti szerződés a bérlő igénye szerinti időtartamra, de minimum 2 évre, maximum 5 évre megállapított határozott időre szólhat.

(2) A bérlő a határozott idő lejártát megelőző 30 napon belül kérheti lakása további bérbevételét.

(3) Amennyiben a bérleti szerződés meghosszabbításra kerül, az így megkötött szerződés maximálisan 5 évre szólhat.

Bérlőkijelölési, bérlőkiválasztási joggal érintett lakások bérbeadása

19. § (1) Ha bérlő kijelölésére, vagy kiválasztására megállapodás vagy a lakástörvény hatálybalépésekor jogszabály meghatározott szervet jogosít fel, a jogosult köteles a lakás bérbeadhatóságáról szóló értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül közölni a bérbeadóval a bérlő személyét és a bérleti szerződés időtartamát, illetve feltételeit.

(2) A lakás bérbeadhatóságáról a bérbeadó értesíti a jogosultat a megüresedéstől, illetve a lakás rendbetételétől számított három napon belül.

(3) Ha a jogosult az (1) bekezdésben megjelölt határidőben az adatokat nem közli, az elmaradt bérleti díjat és a felmerült közüzemi költségeket köteles viselni.

(4) A jogosult kezdeményezheti üres lakásra fennálló bérlőkijelölési, bérlőkiválasztási jogának megszüntetését pénzbeli térítés ellenében. Ez esetben a bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének szabályait kell alkalmazni.

Szociális intézményből elbocsátott korábbi bérlő elhelyezése

20. § Ha a szociális intézményből elbocsátott személy az intézménybe utaláskor a lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le az önkormányzat javára, részére 1 szobás komfort nélküli lakást kell bérbe adni, amennyiben a szociális rászorultság e rendeletben foglalt feltételeinek megfelel.

Törvényben és e rendeletben előírt elhelyezési, bérbeadási kötelezettség alapján történő elhelyezés

21. § Ha a lakás elemi csapás, vagy más ok következtében megsemmisül, illetőleg az Építésügyi Hatóság életveszély miatt annak kiürítését rendelte el és a bérlő (használó) elhelyezéséről maga, vagy a lakással rendelkező szerv nem tud gondoskodni, a bérlőnek (használónak) legalább komfort nélküli lakást kell felajánlani, az alábbi időtartamra:

a) a lakásbérleti szerződés maximum egy éves meghatározott időre szólhat és a lejártát követően - a b.) pontban foglaltak kivételével - nem hosszabbítható meg,

b) amennyiben az elhelyezett lakáshelyzetét egy év alatt nem tudta véglegesen megoldani, de az igazolhatóan folyamatban van (jogerős építési engedély; megkötött lakásvásárlási előszerződés, vagy szerződés), úgy a bérleti szerződés egy ízben, legfeljebb 1 éves időtartamra meghosszabbításra kerülhet.

I/A. Fejezet

Krízishelyzetben lévő személyek ideiglenes lakhatásának megoldása

21/A. § E fejezet alkalmazásában krízishelyzet

a) ha az érintett személy a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozójával együtt önhibáján kívül veszítette el a korábbi lakását és lakhatásukat saját maguk megoldani nem tudják,

b) ha jelenlegi lakhelyén veszélyeztetettségnek kitett személy, különösen, ha a veszélyeztető személy közeli hozzátartozó,

c) ha önhibáján kívül lett jogcím nélküli lakáshasználó, ide nem értve azokat az eseteket, amikor a szerződés a bérlőnek felróható okból a bérbeadó felmondásával szűnt meg,

d) a hajléktalan esetében, ha a hajléktalanná válását megelőzően legalább öt évig életvitelszerűen Orosházán lakott, és rendelkezett bejelentett lakóhellyel, vagy település szintű lakóhellyel.

21/B. § (1) Az Orosházi Kistérség Egyesített Gyermekjóléti Központja és Családsegítő Szolgálatának (a továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) írásbeli javaslatára a krízishelyzetben lévő személlyel, a polgármester döntése alapján bérleti jogviszony létesíthető méltányosságból, egyedi mérlegelés alapján, a bérlet létesítését kizáró ok vizsgálata nélkül, a pályáztatási eljárás mellőzésével, e rendelet 13. mellékletében meghatározott bérlakásokban (a továbbiakban: krízislakás).

(2)20 A Családsegítő Szolgálat írásbeli javaslatának tartalmaznia kell

a) a krízishelyzetben lévő személy nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, lakcímét,

b) az együttköltöző személy vagy személyek nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, lakcímét,

c) a krízishelyzet és az abba kerülő személy körülményeinek tényszerű vagy tárgyilagos leírását,

d) a krízislakásra vonatkozó bérleti jogviszony létesítésre irányuló mindenre kiterjedő kérelmet és részletes indoklását,

e) krízishelyzetben lévő személy aláírását.

(3) A krízishelyzetben lévő személy lakásbérleti szerződés megkötésére, e rendelet 38. §-ában meghatározott lakbér, valamint a lakáshasználathoz kapcsolódó közüzemi és egyéb költségek fizetésre köteles.

(4) A lakásbérleti szerződés maximum 6 hónapos határozott időtartamra köthető. A bérleti szerződés a Családsegítő Szolgálat írásbeli javaslata alapján polgármesteri döntéssel maximum 6 hónappal hosszabbítható meg.

(5)21 A krízishelyzetben lévő személy a Családsegítő Szolgálat javaslatában, vagy a bérleti jogviszony fennállása alatt írásban kérelmezheti, hogy a lakbérfizetés alól – rossz anyagi vagy jövedelmi viszonyaira, körülményeire, vagy szakorvos által igazolt tartós vagy súlyos betegségére tekintettel – mentesítést kapjon. A kérelemről a polgármester dönt.

(6) A krízishelyzetben lévő személy nem kérelmezheti a lakáshasználathoz kapcsolódó közüzemi és egyéb költségek fizetésének kötelezettsége alóli mentesítését.

II. Fejezet

A bérbeadói hozzájárulás szabályai

Lakás nem lakás céljára történő bérbeadása

22. § (1) Lakás- a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - csak lakás céljára adható bérbe, más célú használatához hozzájárulás nem adható.

(2) Lakás nem lakás céljára - önkormányzati feladat ellátása érdekében - csak a Képviselő-testület erre vonatkozó döntése alapján, az általa meghatározott személynek (szervnek) és feltételekkel adható bérbe.

Bérlőtársi szerződés

23. § (1) Lakásra a házastársak közös kérelmére - a házastárs lakásba való beköltözésének időpontjától függetlenül - bérlőtársi szerződést kell kötni.

(2) Lakásra, bérlőtársi szerződést - közös kérelemre - a bérlővel együttlakó cselekvőképes szülőjével, gyermekével, valamint jogszerűen befogadott gyermekének a gyermekével kell kötni, feltéve, hogy

- beköltözhető lakástulajdonnal, lakáson fennálló haszonélvezeti, vagy más használati joggal nem rendelkeznek,
- a bérlővel a lakásban legalább egy év óta együtt laknak és
- a gyermek, illetőleg unoka a 18. életévét betöltötte.
(3) 22 Lakásra bérlőtársi szerződést a bérlő és a vele együttlakó cselekvőképes élettárs közös kérelmére is meg kell kötni, ha
a) a kérelmezők a lakásban legalább 2 év óta megszakítás nélkül együtt laknak és
b) az élettársnak lakástulajdona, lakáson fennálló haszonélvezeti, vagy más használati joga nincs,
c) a bejegyzett élettársi együttélést hatósági bizonyítvánnyal igazolják.

Más személy befogadása

24. § (1) A bérlő, továbbá a bérlőtárs a lakásba a bérbeadó, továbbá bérlőtárs írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja a házastársát, gyermekét, jogszerűen befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét.

(2) A bérlő, továbbá a bérlőtárs kizárólag a bérbeadó, továbbá a másik bérlőtárs előzetes írásbeli hozzájárulás alapján fogadhatja be a lakásba:

a) nagyszülőjét,

b) az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó unokáját,

c) az élettársát és vele együttköltöző gyermekét (gyermekeit),

d) a testvérét, vele együttköltöző házastársát (élettársát) és gyermekét (gyermekeit),

e) a nem bérlőtárs házastárs (élettárs) szülőjét, testvérét,

f) befogadott gyermekének élettársát.

(3) A (2) bekezdés hatálya alá tartozó esetekben a bérbeadói hozzájárulás megadása a bérbeadó mérlegelési jogkörébe tartozik. A mérlegelés tárgyát kell képezze a lakás alapterülete. Ha a bérbeadó azt állapítja meg, hogy a befogadást követően az egy főre jutó négyzetméter kevesebb, mint 6 m2, a hozzájárulást megtagadja.

(4) A (2) bekezdés c) pont hatálya alá tartozó élettárs befogadására, az egyedülálló pályázó esetében a hozzájárulás az eredményes pályázatról szóló döntést követő 1 év eltelte után adható meg.

25. § A bérbeadónak a hozzájárulásában ki kell kötnie, hogy a bérleti szerződés megszűnését követő 60 napon belül a – 24. § (2) bekezdésében meghatározott - jogcím nélkül visszamaradó személyek a lakásból kötelesek kiköltözni.

Tartási szerződés

26. § A bérlő tartási szerződést az Ltv-ben foglalt szabályok figyelembevételével köthet.

Albérlet

27. § (1) Határozatlan időre bérbeadott lakás legfeljebb 50 %-át a bérlő a polgármester előzetes írásbeli hozzájárulásával lakás céljára albérletbe adhatja.

(2) Nem adható hozzájárulás egy szobás lakás albérletbe adásához, illetve abban az esetben, ha a lakás alapterületét és az összes lakó számát tekintve az egy főre eső alapterület nem haladja meg a 6 m2-t.

(3) A polgármester a lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban jogcím nélkül visszamaradó volt albérlő elhelyezésére kötelezettséget nem vállalhat.

(4)23 A bérbeadói hozzájárulás nélküli albérletbe adás olyan súlyos szerződésszegésnek minősül, amely megalapozza a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:348. § (1) bekezdése szerinti felmondást.

III. Fejezet

LAKÁSBÉRLETI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

Bérleti szerződés megszüntetése közös megegyezéssel

28. § (1) A polgármester és a bérlő írásbeli megállapodása alapján a bérlővel fennálló határozatlan időtartamú lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel úgy is megszüntethető, hogy a bérbeadó a bérlő részére

a) másik lakást ad bérbe, vagy

b) másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítést fizet.

(2) A polgármester és a bérlő írásbeli megállapodása alapján a bérlővel fennálló határozott időtartamú lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel úgy is megszüntethető, hogy a bérbeadó a bérlő részére másik lakást ad bérbe.

(3) A bérbeadó a bérleti jogviszony (1) és (2) bekezdés szerinti megszüntetését közérdekből, vagy lakásgazdálkodási érdekből kezdeményezheti.

(4) A bérlő akkor kezdeményezheti bérleti jogviszonyának másik lakás bérbevételével történő megszüntetését, ha lakása

a) életkörülményeinek és jövedelmi viszonyainak jelentős megváltozása következtében részére már nem felel meg,

b) műszaki vagy egészségügyi szempontból, vagy a komfortfokozat szempontjából számára nem megfelelő.

(5) Több bérlőnek – azonos lakásra irányuló - az (1) és (2) bekezdésben meghatározott igénye esetén a bizottság dönt másik lakás bérbeadásáról.

(6) A bérlő lakásbérleti jogviszonyának magasabb komfortfokozatú másik önkormányzati lakás bérbevételével történő megszüntetését abban az esetben kezdeményezheti, ha az elcserélni kívánt önkormányzati bérlakás bérletének kezdetétől legalább 1 év eltelt.

(7) Amennyiben a bérlő a részére felajánlott második cserelakást sem fogadja el, nincs lehetősége lakáscserére.

29. § (1) Ha a felek a lakásbérleti jogviszonyt a 28. § (1) b) pontja alapján szüntetik meg, a pénzbeli térítés mértéke ebben az esetben a két lakás használati értékének különbözete.

(2) A használati érték pénzben kifejezett értéke a lakás ingatlanforgalmi szakértő által megállapított beköltözhető forgalmi értékének 50 %-a.

(3) A pénzbeli térítés csak akkor fizethető ki, ha a bérlő a lakást tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadta. Megállapodásban kiköthető, hogy a lakást a pénzbeli térítés terhére a bérbeadó hozza rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba.

Lakás visszaadása

30. § (1)24 A visszaadott lakás rendeltetésszerű használatra akkor alkalmas, ha üres, tiszta és berendezési tárgyai tekintetében üzemképes.

(2) Ha a visszaadott lakás nem alkalmas rendeltetésszerű használatra, a bérlő és a bérbeadó írásban megállapodhatnak abban, hogy a szükséges munkát, pótlást és cserét

a) a bérlő új határidőre elvégzi,

b) a bérbeadó a bérlő helyett elvégzi, annak költségét a megállapodásban foglalt részletekben és határidőig a bérlő köteles a bérbeadónak megtéríteni.

IV. Fejezet

A felek jogai és kötelezettségei

Lakás használata

31. § (1) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

(2) A bérlő a lakásból történő - két hónapot meghaladó - távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni. A bérlő által bejelentett és megfelelően igazolt – különösen: egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő - távolléte alatt, erre hivatkozással felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadót – felhívására – írásban tájékoztatja.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak megszegése esetén a bérbeadó a szerződést írásban felmondja.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat a bérleti szerződésben rögzíteni kell.

Rendeltetésszerű használat ellenőrzése

32. § (1)25 Az önkormányzat a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését

a) új lakásbérleti szerződés megkötését követően a beköltözést követő első két hónapban kéthetente, ezt követően a hatodik és a tizenkettedik hónap végén ellenőrzi,

b) az a) pontot követő időtartam elteltét követően, illetve a fennálló egyéb bérleti szerződések esetén évente kétszer ellenőrzi.

(2) A bérlő a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltakat a bérleti szerződésben rögzíteni kell, meg nem tartása esetén a bérbeadó a szerződést felmondhatja.

Lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétele

33. § (1) A bérbeadó és a bérlő a lakásbérleti szerződésben megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel. A megállapodásnak tartalmaznia kell:

- a lakás helyreállításának költségeit,
- a munkálatok elvégzésének határidejét,
- a költségek bérlő részére történő megtérítésének módját.
(2) Ha a tényleges ráfordítás költségei a tervezett költségeket meghaladják, a bérlő a rendeltetésre alkalmas állapot kialakításához szükséges többletkiadásainak a megfizetésére tarthat igényt.
(3) A bérbeadó a munkálatok elvégzésének határidejét - a bérlő kérésére - indokolt esetben, legfeljebb egy alkalommal meghosszabbíthatja.
(4) 26 Ha a bérlő a munkálatokat saját hibájából a szerződésben meghatározott vagy a bérbeadó által meghosszabbított határidőn belül nem végzi el, a bérbeadó a szerződést felmondhatja.

Lakás karbantartása, felújítása

34. § (1) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával és felújításával kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségei a bérbeadót terhelik.

(2) Amennyiben a bérlő a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával a pótlást és cserét saját költségére elvégzi, a felek megállapodása irányadó a felmerült és igazolt költségek bérleti díjba történő beszámítására.

Lakás átalakítása, korszerűsítése

35. § (1) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti.

(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák:

- konkrét megjelölését,
- befejezésének határidejét,
- költségeit és azok megfizetésének feltételeit, módját, valamint azt, hogy a munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyt a bérlő köteles megkérni.
(3) A lakás átalakításának minősül a lakás műszaki megosztása, alapterületének és a lakószobák számának megváltoztatása, a lakás alaprajzi beosztásának, helyiségei számának, illetve rendeltetésének megváltoztatása.
A lakás korszerűsítése: a komfortfokozat növelés.
(4) A bérbeadó - a bérlő kérésére - csak a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez szükséges mértéket meg nem haladó költségek megfizetését vállalhatja.
(5) Ha a költségek megfizetését a bérbeadó vállalja, annak módjára, határidejére a felek megállapodása irányadó.
(6) A lakás átalakítását, korszerűsítését követően a bérleti szerződést a lakbér összegére is kiterjedően módosítani kell, ha a lakás komfortfokozata megváltozott és a munkák költségeit a bérbeadó viseli.

Jogcím nélküli lakáshasználat

36. § (1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni.

(2) A jogcím nélküli lakáshasználó - az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 2 hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözéséig emelt használati díjat akkor köteles fizetni, ha a polgármesternek e rendelet alapján tett nyilatkozata, illetőleg a törvény 75., 91. és 94. §-ai értelmében elhelyezésre nem tarthat igényt.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított - 3-12. hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének kétszeres összege, 13-18. hónap közötti időszakra a lakás lakbérének háromszoros összege, a 19. hónaptól kezdve a lakás lakbérének négyszerese.

(4) A bérbeadó a (2) bekezdésben említett személyek esetében legkésőbb az emelt használati díj megállapítását követő 90 napon belül köteles a lakás kiürítése iránti peres eljárást megindítani.

(5)27

V. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI LAKÁSOK LAKBÉRE

A lakbérfizetési kötelezettség

37. § A lakásbérleti jogviszony fennállása alatt a bérlő a lakás használatáért, továbbá a szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatásért lakbért köteles fizetni.

A lakbér mértéke

37/A. § A fizetendő lakbér a 38. §, 39. §, 40. § és a 40/A. §-ban meghatározott bérleti díjaknak az összege.

38. §28 Az e rendelet 5. § (2) bekezdés a), b), e), f), g) h) és i) pontja alapján létrejött bérleti jogviszony tekintetében a havi lakbér mértéke a lakás alapterülete és komfortfokozata szerint a 39. §-ban foglaltak kivételével:

a) összkomfortos lakás esetében 350,- Ft/m2/hó

b) komfortos lakás esetében 305,- Ft/m2/hó

c) félkomfortos lakás esetében 92,- Ft/m2/hó

d) komfortnélküli lakás esetében 67,- Ft/m2/hó.

39. §29 A Garzonbérlők Házában lévő lakások havi bérleti díja: 332,- Ft/m2/hó. Az így megállapított bérleti díj mértékére a 41. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések nem alkalmazhatóak.

40. § (1)30 Az Orosháza, Szabadság tér 5. sz. alatti 2936. hrsz-ú ingatlanban lévő lakások költségalapú bérleti díja, mely a ráfordított költségek alapján kerül meghatározásra 812,-Ft/m2/hó.

(2) Az így megállapított bérleti díj mértékére a 41. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók.

40/A. §31 Az önkormányzati bérlakások közérdekű célból történő bérbeadása esetén a lakbér mértéke a lakás alapterülete és komfortfokozata szerint:

a) összkomfortos lakás esetében 686,- Ft/m2/hó

b) komfortos lakás esetében 532,- Ft/m2/hó

c) félkomfortos lakás esetében 167,- Ft/m2/hó

d) komfortnélküli lakás esetében 119,- Ft/m2/hó

e) Garzonbérlők Házában lévő lakások esetében 582,- Ft/m2/hó

f) Orosháza, Szabadság tér 5. sz. alatti lakások esetében 812- Ft/m2/hó.

A lakbér mértékére kiható korrekciós tényezők

41. § (1) A lakbér mértékét a lakás minőségi állapota, épületen belüli fekvése alapján az alábbiakban részletezett eltéréssel kell megállapítani, ha a lakás

a) összkomfortos vagy komfortos, de közlekedő helyisége nincs: - 5 %

b) a komfortfokozatra megállapított feltételeknek megfelel, de a lakásban konyha (főzőfülke) helyett főzőszekrény, vagy fürdőszoba helyett zuhanyzó (mosdó) fülke van: - 5 %

c) felvonó nélküli lakóépület IV. emeletén helyezkedik el: - 5 %

d) kedvezőtlen műszaki állapotú lapostető alatt helyezkedik el: - 5 %

e) nagymértékű vizesedés, gombásodás egyéb strukturális hiba: - 5 %

f) egy- vagy kétlakásos lakóépületben van és a lakáshoz legalább 150 m2 nagyságú udvar vagy kert tartozik: + 20 %

Az a-e) pontok alapján alkalmazható csökkentés mértéke együttesen is legfeljebb 20 % lehet.

(2) A bérlő a lakásbérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó helyiségeket és területeket, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségeket és területeket térítés nélkül jogosult használni.

(3) A rendelet 14. §-a alapján létrejött bérleti jogviszony esetében a bérlőt - indokolt kérelmére - a bizottság egyedi elbírálás alapján maximum 50 %-os díjmérséklésben részesítheti.

(4)32 A Képviselő-testület a lakások lakbérét minden év szeptember 30. napjáig felülvizsgálja és megállapítja a következő évre vonatkozó bérleti díjakat. A megállapított új lakbér összegét az bérbeadó köteles a bérlőkkel folyamatosan, legkésőbb december 20. napjáig írásban közölni.

Külön szolgáltatások

42. § A bérlő a bérbeadónak

a) a vízellátásért és a csatornahasználatért,

b) a központi-fűtésért és melegvízellátásért,

c) a villamosenergia szolgáltatásért

a külön jogszabály által megállapított díjat köteles megfizetni.

VI. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI LAKÁSOK LAKBÉRTÁMOGATÁSA

Az alkalmazás feltételei

43. § Nem jogosult lakbértámogatásra annak a lakásnak a bérlője

a) melyet jogcím nélküli lakáshasználó használ;

b) mely a bérlő – e rendelet 81. § 10. pontjában meghatározott - elismert lakásnagysága mértékének felső határát legalább 10 m2-rel meghaladja;

c) melyben a bérlő nem lakik életvitelszerűen;

d) melynek hasznosításából a bérlő jövedelemmel rendelkezik;

e) melynek bérbeadása költségelven történik,

f) melynek bérbeadása közérdekű bérlőkijelöléssel történik.

Igényjogosultság

44. § (1) A bérbeadó támogatásban részesíti kérelmére a bérlőt, ha

a) a támogatást megelőző évi jövedelméből számított, havi egy főre jutó nettó jövedelme - figyelembe véve a vele közös háztartásban élő személyeket - nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200 %-át és

b) a fizetendő lakbér összege a háztartás havi összjövedelmének a 30 %-át eléri, vagy meghaladja.

(2) Két vagy több támogatásra jogosult bérlő (bérlőtárs) esetén támogatásban csak egy részesülhet.

(3) Az igényjogosultság fennállását a bérbeadó évente egy alkalommal felülvizsgálja, bármely feltétel megszűnése esetén a támogatást megszünteti.

Igénylés feltételei és módja

45. § (1) A bérlő a támogatást az e rendelet 6. számú mellékleteként közzétett "Igénylő lap" beküldésével évente két alkalommal - az év első felében január 1. napjától február 28. napjáig, az év második felében július 1. napjától augusztus 31. napjáig - kérheti. A február 28. napjáig benyújtott igényeket március 1. napjától, az augusztus 31. napjáig benyújtott igényeket szeptember 1. napjától kell teljesíteni.

(2) A bérlőnek a támogatásra jogosultság elbírálásához nyilatkozni és igazolást kell benyújtani a saját és a vele közös háztartásban élő személyek vagyoni, jövedelmi viszonyairól.

(3) A támogatás összegének elszámolása a saját bevételek terhére havonta, a költségelvű lakások lakbéreinek, illetve a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásából származó bevételek jóváírásával egyidejűleg történik.

A támogatás mértéke

46. § A támogatás mértéke a lakbér összegének

a) 10 %-a, ha a bérlő előző évi jövedelméből számított havi egy főre jutó nettó jövedelme a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj alatt van,

b) 7,5 %-a, ha a bérlő előző évi jövedelméből számított havi egy főre jutó nettó jövedelme a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 100-150%-a között van,

c) 5 %-a, ha a bérlő előző évi jövedelméből számított havi egy főre jutó nettó jövedelme a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 150-200 %-a között van.

A támogatásra jogosultság megszűnése

47. § (1) A támogatásra jogosultság megszűnik, ha

a)33 a 43. § a) - f) pontjaiban meghatározott feltételek bekövetkeznek, vagy

b) a 44. § (1) bekezdésében foglalt feltétel megszűnik, vagy

c) a bérleti jogviszony elhelyezési igényjogosultság nélkül megszűnik, vagy

d) a bérlő lakbérfizetési kötelezettségének egy hónapig nem tett eleget.

(2) A bérlő köteles a jogosultsági feltételekben bekövetkezett változásról a bérbeadót a változás hónapjában tájékoztatni.

(3)34 A támogatás jogtalan igénybevétele esetén a támogatásként elszámolt összeget a bérlő köteles megfizetni, ha a bérbeadó a jogtalan igénybevételről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül a bérlőt fizetésre felszólította. Jogtalan igénybevétel esetén az igénybe vett összeg visszakövetelésére a Ptk. szabályai irányadók.

VII. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI LAKÁSOK ELIDEGENÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI

48. § Az Önkormányzat tulajdonában lévő bérlakások – a 49. §-ban foglalt kivételekkel az e fejezetben foglalt feltételekkel - elidegeníthetők.

Nem elidegeníthető lakások

49. §

Az elővásárlási joggal érintett lakások elidegenítése

50. §

51. § (1) A Képviselő-testület önkormányzati lakás elidegenítéséről szóló döntését követően az bérbeadó az elővásárlási jog jogosultját írásban értesíti az ajánlatról.

(2) Az ajánlatnak tartalmaznia kell:

- a lakás legfontosabb ingatlan-nyilvántartási és más adatait (címe, helyrajzi száma, szobaszáma, komfortfokozata stb.),
- a lakás lényeges műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatást,
- a lakás vételárát és a kialakításánál figyelembe vett tényezőket,
- a fizetési feltételeket,
- az elővásárlásra jogosultság feltételeit.
(3) Az ajánlati kötöttség időtartama az ajánlat kézhezvételétől számított 60 nap.
(4) Amennyiben a bérlő (vagy a vele egy tekintet alá eső személy) az ajánlatot elfogadja, vele a nyilatkozattételtől számított 30 napon belül a szerződést meg kell kötni.
(5) Annak a bérlőnek a lakását, aki nyugdíjas vagy a külön jogszabályokban meghatározott nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesül, és az elővásárlási jogával nem él, a szerződésének fennállásáig harmadik személy részére csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.
(6) Ha a bérlő elővásárlási jogával nem él, vagy nem az (5) bekezdés hatálya alá tartozó személy, a lakást bármely más személy részére lehet értékesíteni.

52. § Ha a bérlőnek lakbér, közüzemi díj, vagy a bérleti jogviszonnyal összefüggő egyéb tartozása van, részére a lakás csak abban az esetben idegeníthető el, ha a tartozást kiegyenlítette.

A lakások vételárának meghatározása

53. § (1) Ha a lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a vételárat a Képviselő-testület az ingatlanforgalmi szakértő által – az alábbi szempontok figyelembe vételével - megállapított helyi forgalmi érték alapján határozza meg:

a) az épület településen belüli fekvése,

b) az épületben lévő lakások száma, az épülethez tartozó földterület, a közös használatra szolgáló helyiségek és a közös használatra szolgáló területek nagysága,

c) az épület felszereltsége, műszaki állapota, építése, a felújítása óta eltelt idő,

d) a lakás alapterülete és komfortfokozata,

e) a lakottság ténye.

(2) A vételár megállapításakor a forgalmi értékből le kell vonni a bérlőnek a lakás – 35. § (3) bekezdése szerinti - átalakítására, korszerűsítésére fordított, számlákkal igazolt, bérbeszámítással vagy egyéb módon meg nem térített értéknövelő beruházásainak értékét.

(3)35

(4) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek a bérlőt terhelő karbantartási, felújítási, pótlási, illetőleg csere kötelezettségek elmulasztását a forgalmi érték megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni, az értékcsökkentő tényezőként nem vehető figyelembe.

A vételár megfizetése

54. § (1) A vételár egy összegben, vagy részletfizetéssel egyenlíthető ki.

(2) A részletfizetés időtartama - ha a jogosult kéri - 15 év.

(3) Részletfizetés esetén a vételár 20 %-át a szerződés megkötésekor kell egy összegben megfizetni. A szerződéses kamat mértéke a szerződéskötés időpontjában érvényes jegybanki alapkamat mértékével megegyező.

(4) A vevőt a szerződés megkötésétől számított két évig kamatfizetési kötelezettség nem terheli, amennyiben a szerződés megkötésekor lakbértámogatásban részesült.

(5) A vételárhátralékot a vevő havi egyenlő részletekben köteles megfizetni,- a kamatfizetés időpontjától kezdődően - az esedékes szerződéses kamattal együtt.

(6) A részletfizetést minden hónap 15. napjáig kell teljesíteni. A határidőben be nem fizetett részlet után a Ptk. 6:48. § (2) bekezdése szerinti mindenkori késedelmi kamat jár.

(7) Ha a vevő három havi részletet meghaladó hátralékát felhívásra 60 napon belül nem egyenlíti ki, részletfizetési kedvezményét elveszíti és fennálló tartozása egy összegben esedékessé válik.

55. § (1) Ha a vevő a vételárat egy összegben megfizeti, vagy a szerződéskötéskor a vételár 20 %-át meghaladó fizetést teljesít, a többletfizetés után 20 % árengedmény illeti meg.

(2) Ha a vevő a szerződésben vállalt határidő előtt a vételárat kiegyenlíti, részére a fennálló tartozásból 10 % engedményt kell adni.

56. § (1) Azok a nyugdíjasok, akiknek nyugdíja (személyenként) a szerződéskötés időpontjában az öregségi nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét, továbbá a lakásban lakó arra jogosult személyek, ahol az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét nem haladja meg, a szerződés megkötésekor a vételár 10 %-át kötelesek egy összegben befizetni és a vételárhátralékot a törlesztés első 2 évében kamatmentesen fizethetik.

(2) A kedvezmény igénybevételéhez a szerződéskötéskor be kell mutatni a nyugdíjas igazolványt, csatolni kell a legutolsó nyugdíjszelvényt, illetve az egy lakásban lakó önálló keresettel rendelkező személyek jövedelemigazolását.

Bérlőkijelölési joggal terhelt lakások elidegenítése

57. § (1) A bérlőkijelölési és ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási joggal érintett lakást a jogosult szerv írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni. (9. számú melléklet)

(2) A jogszabály alapján szolgálati, vagy vállalati bérlakásnak minősült lakást akkor lehet elidegeníteni, ha a lakás felett rendelkezni jogosult szerv rendelkezési jogáról lemondott.

58. § A bérlőkiválasztási és bérlőkijelölési joggal érintett lakások elidegenítését megelőzően a jogosult szerv kérésére megállapodást kell kötni, amelyben meg kell határozni - a rendelkezési jogról való lemondás ellenében - e szervet megillető vételárrész nagyságát. A megállapodást a polgármester köti meg.

59. § (1) A lakást az adásvételi szerződés alapján - az esetleges részletfizetési kedvezményre tekintet nélkül - a vevő tulajdonába kell adni.

(2) Az önkormányzat javára az ingatlan-nyilvántartásba a vételárhátralék és járuléka erejéig jelzálogjogot, valamint a vételár teljes megfizetésének időtartamára elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni.

Lakások értékesítése árverés, pályázat, ajánlatkérés útján36

60. § (1)37 Ha a lakásra nem áll fenn elővásárlási jog, vagy azt az elővásárlási jog jogosultja nem vásárolja meg, a Képviselő-testület döntése alapján a lakást árveréssel vagy pályázati eljárással vagy ajánlatkéréssel kell értékesíteni.

(1a)38 Amennyiben a lakás értékesítésére árverés útján kerül sor, azt a helyi újságban − legalább 30 napos határidővel − meg kell hirdetni, és nyilvános árverés útján a legmagasabb összegű vételi ajánlatot tevőnek kell értékesíteni. Az induló vételár az ingatlanforgalmi értékbecslés alapján megállapított helyi forgalmi érték.

(2) A vételár megfizetésére részletfizetés nem adható.

(3)39 Az árverés, a pályázati eljárás, valamint az ajánlatkérés lefolytatására az önkormányzat vagyonrendeletének vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

HARMADIK RÉSZ

AZ ÖNKORMÁNYZATI HELYISÉGEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

I. Fejezet

A helyiségbérlet létrejötte

61. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló, e rendelet hatálya alá tartozó helyiségeket a 11. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az önkormányzat költségvetési szervei, gazdasági társaságai, közhasznú társaságai feladatainak ellátásához biztosított helyiségek bérbeadására ezen önkormányzati rendelet rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(3) A helyiségek bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait - e fejezetben foglalt eltérésekkel - megfelelően kell alkalmazni.

(4) Az Ltv. és e rendelet szabályai szerint adhatók bérbe az önkormányzat tulajdonát képező - ipari, kereskedelmi, vendéglátóipari, mezőgazdasági, szolgáltatási, igazgatási, egészségügyi, művelődési, oktatási, szociális, tárolási és más gazdasági célra szolgáló, vagy ilyen célra átminősített - üres és bérleti joggal nem terhelt helyiségek.

62. § (1) A helyiség bérleti jogát a bérbeadó által meghatározott tevékenységre határozatlan vagy határozott időre - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - pályázat útján lehet megszerezni.

(2)40 Nem kell pályázatot hirdetni és kijelöléssel szerezhető meg a bérleti jog, ha a költségvetési törvényben meghatározott értékhatár alatti nyilvántartási értékű helyiséget egyedi döntés alapján:

a) az önkormányzat - a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. (a továbbiakban: Nvtv.) 11. § (13) bekezdésében foglaltak feltételek fennállása esetén - ingyenesen használatba adja, vagy

b) az e rendeletben meghatározott feladatokhoz kapcsolódó célra kívánja használatba adni kedvezményes bérleti díj fejében.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben

a) öt év határozott időtartamot meghaladó használat esetén a Képviselő-testület dönt,

b) öt évig terjedő határozott időtartamú használat esetén - az Mötv. 42. § 4. pontjában szabályozottak kivételével, mely esetben a Képviselő-testület dönt - a Képviselő-testület Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága dönt,

c) a döntés a szerződés lényeges feltételeit tartalmazza.

63. § Helyiségre bérleti szerződés azzal a természetes személlyel, jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasággal köthető, aki a pályázati eljárás során a legmagasabb összegű bérleti díj fizetésére tett ajánlatot.

64. § (1) A hasznosítható üres helyiségekre - a megüresedéstől számított 30 napon belül - pályázatot kell hirdetni.

(2) A pályázati hirdetményt az önkormányzat hetilapjában közzé kell tenni, a helyiségen és a hivatal hirdetőtábláján 15 napra ki kell függeszteni. A bérbeadó döntése alapján a hirdetmény egyéb módon is közzé tehető.

(3) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) a helyiség pontos megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám), alapterületét, rendeltetését, felszereltségét, állapotát,

b) a helyiség felhasználásának célját és az abban folytatható tevékenység megjelölését, a tevékenység megváltoztatásának lehetőségét,

c) a bérbeadás időtartamát (határozatlan vagy határozott idő),

d) a helyiség rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez esetleg szükséges, a bérlő által saját költségen elvégzendő munkákat (helyreállítás, átalakítás, portálépítés stb.) és a bérleti jogviszony megszűnésekor az eredeti állapot helyreállításának esetleges kötelezettségét,

e) a fizetendő bérleti díj alsó határát, mely nem lehet kevesebb, mint a forgalmi érték 5 %-a, annak ismertetésével, hogy a helyiség bérleti jogát az szerzi meg, aki a pályázati tárgyaláson a legmagasabb összegű bérleti díj fizetésére tett ajánlatot,

f) az ajánlat benyújtásának módját, helyét és határidejét,

g) a pályázni jogosultak körét,

h) a pályázati tárgyalás megtartásának helyét és időpontját.

(4) A pályázatot írásban kell benyújtani, amelynek tartalmaznia kell:

- a pályázó nevét és címét,
- tevékenységének megnevezését,
- illetőleg az általa tervezett felhasználás célját.
(5) A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki a pályázati ajánlatát az előírt tartalommal és határidőben benyújtotta.
(6) A pályázati tárgyaláson résztvevők közül az szerzi meg a helyiség bérleti jogát, aki a pályázati feltételeknek megfelel és a pályázati tárgyalás során a legmagasabb összegű bérleti díj fizetésére tett ajánlatot.
(7) Ha az előírt határidőben csak egy pályázatot nyújtanak be, és az a feltételeknek megfelel, a pályázóval a bérleti szerződés megköthető.
(8) Ha a pályázat nyertese 8 napon belül nem köti meg a bérleti szerződést, a bérbeadó a pályázati tárgyaláson résztvett következő legmagasabb összegű bérleti díj fizetésére ajánlatot tevő pályázóval köt szerződést.

64/A. § (1) Eredménytelen pályázat esetén ismételt pályázati kiírásra kerül sor.

(2) Az ismételt pályázati kiírás esetén a fizetendő bérleti díj alsó határának megállapítására vonatkozó 64. § (3) e) pontjában szabályozott korlátozást nem kell alkalmazni. A helyiség bérleti jogát az szerzi meg, aki az összességében legelőnyösebb bérleti ajánlatot tette.

(3) Két ismételt eredménytelen pályázat esetén a helyiség újabb pályázati kiírás nélkül bérbe adható az összességében legelőnyösebb bérleti ajánlat megtétele esetén.

65. § A helyiség átadásával, rendeltetésszerű használatával, karbantartásával, felújításával, továbbá a szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatban a bérbeadó és a bérlő jogaira és kötelezettségeire vonatkozó megállapodást köt.

66. § (1) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt időpontban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.

(2) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt használatnak (tevékenységnek) megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, illetőleg berendezze.

67. § (1) A bérlő köteles gondoskodni:

a) a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről,

b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat (portál) kirakatszekrény, védő (elő)tető, biztonsági berendezések karbantartásáról,

c) a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújításról, pótlásról, illetőleg cseréről,

d) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetőleg tart üzemben,

e) az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról és megvilágításáról, a nem háztartási szemét elszállításáról, amely a bérlő tevékenységével függ össze.

(2) A bérbeadó az (1) bekezdés a-d.) pontjaiban meghatározott munkálatok elvégzését átvállalhatja, ha a bérlő a munkák értékével emelt bérleti díj megfizetését vállalja.

68. § (1) A bérleti jog szünetelésének időtartamára a bérbeadó a bérlő részére csak akkor köteles másik helyiséget biztosítani, ha abban a szerződéskötéskor megállapodtak.

(2) A bérlő a helyiséget, a bérleti jogviszony megszűnésekor az átadáskori állapotban vagy a bérbeadóval kötött megállapodás szerinti állapotban és felszereltséggel köteles átadni.

Más személy befogadása a bérleménybe

69. § (1) A bérlő a helyiségbe más személyt a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2) A bérbeadó a bérlő részére más személynek a helyiségbe történő befogadásához akkor adhat hozzájárulást, ha:

a) a bérlő által végzett és a befogadni kívánt személy által folytatni kívánt tevékenység együttes gyakorlását jogszabály nem tiltja,

b) a felek bérlőtársi szerződést kötnek.

Helyiségbérleti szerződés átruházása, cseréje, albérletbe adása

70. § (1) A bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbeadó hozzájárulásával másra átruházhatja, elcserélheti, vagy albérletbe adhatja.

(2) A bérlő a helyiség átruházásáról szóló megállapodását, annak megkötésétől számított 15 napon belül köteles a bérbeadónak hozzájárulás megadása érdekében megküldeni.

(3) A megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) a helyiség pontos megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám),

b) a helyiség alapterületét és a bérleti jogviszonyból hátralévő időtartamot,

c) az átvevő által folytatni kívánt tevékenység meghatározását,

d) az átvevő nyilatkozatát arról, hogy a bérbeadó által a helyiség használati értékéhez igazodó újonnan közölt bér megfizetését vállalja.

(4) Az átvevő a tevékenységre jogosító engedélyét a szerződés megkötésétől számított 60 napon belül köteles bemutatni. Az engedély bemutatásának elmulasztása esetén a bérbeadó a bérleti szerződést felmondhatja.

(5) A bérbeadó a hozzájárulás megadását közérdekből (városrendezés, fejlesztés, egészségvédelem stb.) megtagadhatja.

71. § A helyiség cseréjéhez és albérletbe adásához szükséges bérbeadói hozzájárulás feltételeire az átruházásra megállapított feltételeket kell megfelelően alkalmazni.

II. Fejezet

Az önkormányzati helyiségek elidegenítésének feltételei

72. § Az államtól az önkormányzat tulajdonába került önkormányzati helyiségre a bérlőt, bérlőtársat elővásárlási jog illeti meg.

73. § (1) Az elővásárlási joggal érintett helyiség vételára a mindenkori ingatlanpiaci viszonyok alapján megállapított helyi forgalmi érték, figyelembe véve a tulajdonos által megbízott szakértő véleményét.

(2) A helyiség forgalmi értékét a mindenkori ingatlanpiaci viszonyok alapul vételével, különösen a helyiség településen és épületen belüli fekvése, felszereltsége, műszaki állapota figyelembe vételével kell megállapítani. Nem számítható be értékcsökkentő tényezőként a bérlő által elmulasztott munkálatok hiánya.

(3) A helyiség vételára a privatizációs és előprivatizációs eljárás során a helyiség bérleti jogának megszerzéséért kifizetett összeggel nem csökkenthető.

74. § (1) A vevő a vételárat - a felek eltérő megállapodása hiányában - egyösszegben köteles megfizetni a szerződés megkötésekor.

(2) A helyiséget az adásvételi szerződés alapján - a vételár megfizetésével egyidejűleg - a vevő tulajdonába kell adni.

Az elővásárlási joggal nem érintett önkormányzati helyiségek elidegenítése

75. § Az elővásárlási joggal nem érintett helyiségek elidegenítésére az 60. § (1)–(3) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Az induló vételár a mindenkori ingatlanpiaci viszonyok alapján megállapított helyi forgalmi érték, figyelembe véve a tulajdonos által megbízott szakértő véleményét.

NEGYEDIK RÉSZ

AZ ELIDEGENÍTÉSBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK FELHASZNÁLÁSA

76. § Az önkormányzat a lakások elidegenítéséből származó bevételeit az alábbi célokra használhatja fel:

a) a tulajdonában lévő lakóépületeinek (lakóépület-részeinek) felújítására és azzal együtt végzett korszerűsítésére,

b) új lakás építésére,

c) szociális helyzet alapján történő bérbeadás céljára használt lakás vásárlására,

d) lakáscélú lakossági adósságkezelés során, a hitelintézettől felvett lakáskölcsönre fennálló tartozás kiegyenlítésére,

e) településrendezési tervek szerint lakóövezetbe sorolt területek közművesítésére,

f) építési telkek kialakítására,

g) lakásépítési és lakásvásárlási támogatás nyújtására,

h) emberi lakhatás céljára nem alkalmas telepek felszámolására,

i) csereingatlan biztosítására irányuló kötelezettség teljesítésére.

77. § A lakás és helyiség elidegenítéséből származó bevételből le kell vonni:

a) az épület elidegenítésre való előkészítésével,

b) a földrészlet megosztásával,

c) a társasházzá való átalakítással,

d) a forgalmi érték megállapításával,

e) az elidegenítés lebonyolításával kapcsolatban ténylegesen felmerülő költségeket, illetve

f) a bérlőkiválasztási joggal rendelkező szervet megillető vételárrészt.

ÖTÖDIK RÉSZ

VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

78. § (1) Az önkormányzat gazdálkodó szervezete és költségvetési szerve a feladatai ellátásához biztosított lakást, e rendelet szabályai szerint adhatja bérbe.

(2) A bérbeadás során kiköthető, hogy

a) a bérleti szerződés a gazdálkodó szervezettel, költségvetési szervvel, (továbbiakban: munkaadó) létrejött munkaviszony fennállásáig, illetőleg határozott időtartamra szól,

b) ha a bérlő a munkaviszonyt meghatározott idő eltelte előtt megszünteti, elhelyezésére nem tarthat igényt,

c) a bérlő a lakásba bármely más személyt csak a munkaadó előzetes hozzájárulásával fogadhat be,

d) a bérlő bérlőtársi, albérleti, tartási szerződést nem köthet,

e) a lakáscsere szerződés kizárólag a munkaadó írásbeli hozzájárulásával érvényes.

79. § Az önkormányzati lakások bérletével és elidegenítésével kapcsolatban az érintett állampolgárokat a személyes adataikra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség terheli, az alábbiak szerint:

a) a bérlő (bérlőtárs) és a vele együtt költözők (illetve vele együtt lakók)

- személyazonosító adatai: családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye és ideje, anyja leánykori családi és utóneve
- lakcíme (bejelentett lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címe); valamint adatainak változása,
- jövedelemre, munkahelyre vonatkozó adatok,
b) szociális bérletnél az a) pontban foglaltakon túl a bérlő és a vele együttköltözők vagyoni adatai, így különösen a rendeletben meghatározott ingatlan tulajdon és forgalomképes ingótulajdon.
c) helyiségbérletnél az a) pontban foglaltakon túl a tevékenységre vonatkozó jogosultság (vállalkozói igazolvány, cégbejegyzés stb.),
d) az igénylőnek nyilatkoznia kell, hogy a személyes adatokat az elbírálásig, illetve kedvező elbírálás esetén a bérleti szerződés megszűnéséig az önkormányzat jogosult kezelni.

80. § Az önkormányzat a szerződés létrejötténél a szerződés érvényességét érintő lényeges kérdésnek tekinti, hogy a bérlő, a vevő a személyes adataira, jövedelmi, vagyoni viszonyaira e rendeletben meghatározottak szerint valós adatokat szolgáltasson.

80/A. § Az Állam tulajdonában lévő, önkormányzati bérlőkijelöléssel érintett lakás és nem lakás célú ingatlanok felsorolását e rendelet 12. melléklete tartalmazza.

80/B. § (1) Önkormányzati lakások és önkormányzati helyiségek elidegenítése esetén (ideértve az elővásárlási, bérlőkijelölési és bérlőkiválasztási joggal érintett ingatlanok elidegenítését is)

a) a kérelmezőt, vagy

b) bérlőt

(a továbbiakban együtt: kérelmező) terhelik a felmerülő költségek (az ingatlanforgalmi értékbecslés díja, telekmegosztás, stb.), melynek vállalásáról előzetesen írásbeli nyilatkozatot kell tennie.

(2) A kérelem alapján történő elidegenítésre vonatkozó előterjesztés a Képviselő-testület ülésére csak azt követően terjeszthető elő, ha a kérelmező a felmerülő költségek vállalásáról az írásbeli nyilatkozatot megtette.

(3) A kérelmező a felmerülő költségek megfizetése alól mentesül, ha a Képviselő-testület döntése alapján az ingatlan elidegenítésére nem kerül sor.

80/C. § (1) Önkormányzati lakások és önkormányzati helyiségek nem önkormányzati tulajdonú ingatlanra történő cseréje estén a felmerülő költségek (az ingatlanforgalmi értékbecslés díja, telekmegosztás, stb.) díja a cserét kezdeményező felet terheli, melynek vállalásáról előzetesen írásbeli nyilatkozatot kell tennie.

(2) A cserére vonatkozó előterjesztés a Képviselő-testület ülésére csak azt követően terjeszthető elő, ha a cserét kezdeményező a felmerülő költségek vállalásáról az írásbeli nyilatkozatot megtette.

(3) A cserét kezdeményező a felmerülő költségek megfizetése alól mentesül, ha a Képviselő-testület döntésével a cseréhez nem járul hozzá.

HATODIK RÉSZ

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

81. § E rendelet alkalmazásában:

1. vagyontárgy: a Ptk. 8:1. § 5. pontja szerint meghatározott vagyontárgy;

2. család: egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége;

3. közeli hozzátartozó: a Ptk. 8:1. § 1. pontja szerint meghatározott személy;;

4. háztartás: az egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége;

5. egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van;

6. hajléktalan: a bejelentett lakóhellyel nem rendelkező személy, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás;

7. lakáselőtakarékossági szerződés: pénzmegtakarítás bármely formája, mely a meghatározott időtartam elteltével lakáscélú hitel felvételére alkalmas önrészt biztosít;

8. pályakezdő: a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - be nem töltött, iskolai végzettségének megszerzését követően hat hónapi időtartamot el nem érő első munkaviszonyában álló személy;

9. együttköltöző: az ajánlattevő házastársa, élettársa, gyermeke(i), szülője, nagyszülője;

10. jogos lakásigény:

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 m2,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 m2,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 m2,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 m2

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m2, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

11.

HETEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

82. § (1) E rendelet 2006. október 01-én lép hatályba.

(2) E rendelet alapján először 2006. október 25. napjáig kell a lakbértámogatásra vonatkozó kérelmeket benyújtani, melyeket november 1. napjától kell teljesíteni.

(3) E rendelet 31. §, 34. § és 54–56. §-ában foglaltakat a rendelet hatálybalépését követően kötött szerződések vonatkozásában kell alkalmazni.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

- az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről szóló 13/2005. (VI.17.) Ör. számú rendelet,
- az önkormányzati lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 17/1994. (VI.28.) Ör. számú rendelet, valamint a módosításáról szóló 11/1995. (IV.20.) Ör. számú rendelet, 18/1995. (VIII.31.) Ör. számú rendelet, 26/1995. (XI.10.) Ör. számú rendelet, 5/1996. (IV.15.) Ör. számú rendelet, 1/1997. (II.20.) Ör. számú rendelet, 9/1997. (VII.15.) Ör. számú rendelet, 15/1998. (VIII.28.) Ör. számú rendelet, 18/1998. (VIII.28.) Ör. számú rendelet, 25/1999. (XII.27.) Ör. számú rendelet, 12/2001. (III.31.) Ör. számú rendelet, 30/2001. (XII.28.) Orosházi Önkormányzati rendelet és 10/2002. (VI.20.) Ör. számú rendelet,
- a lakbértámogatásról szóló 7/2004. (II.6.) Ör. számú rendelet, valamint a módosításáról szóló 34/2005. (XII.23.) Ör. számú rendelet rendelet,
- az önkormányzati lakások lakbéréről szóló 6/2004. (II.6.) Ör. számú rendelet, valamint a módosításáról szóló 33/2005. (XII.23.) Ör. számú rendelet.
(5) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.

2. melléklet

Szociális helyzet szerinti bérbevételi ajánlatok értékelésének szempontrendszere

A. Kérdés száma:

B. Értékelési szempontok:

C. Pontszám:

1.

Igazolt terhesség fennállása

20

2.

Ajánlattevővel közös háztartásban élő kiskorú gyermekek száma

a) 1 gyerek

30

b) 2 gyerek

40

c) 3 gyerek vagy 3 gyermeknél több

50

3.

Ajánlattevővel közös háztartásban lévő nagykorú közép/felsőoktatási
intézmény nappali tagozatán tanuló gyermekenként

10

4.

Házasságban élő

15

Hatósági bizonyítvánnyal igazolt élettársi együttélés

8

Október 6. u. 33-35. ingatlan esetében (Garzonbérlők Háza) egyedülállóként beköltöző személy

15

5.

Kiskorú gyermeket egyedül nevelő

40

6.

Munkaviszonyban álló, vállalkozó, egyéb foglalkoztatási jogviszonyban
álló, CSED, GYED, GYED EXTRA, GYES és GYET ellátásban részesülő együttköltözőnként
(maximum 50 pont adható)

25

Közmunka együttköltözőnként (maximum 40 pont adható)

20

Öregségi nyugdíjas, rehabilitációs pénzbeli ellátásban, rokkantsági
ellátásban együttköltözőnként
(maximum 30 pont adható)

15

Egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban, foglalkozási törvény alapján járó
munkanélküli segélyben részesül együttköltözőként
(maximum 20 pont adható)

10

7.

A pályázó vagy azzal együttköltöző testvére, szülője vagy gyermeke tartósan beteg, autista, érzékszervi, testi, értelmi fogyatékos személlyel él,
aki otthonában tartós gondozásra, ápolásra szorul, személyenként
(maximum 50 pont)

25

8.

A jelenlegi lakásban tartózkodás jogcíme:

a) Albérlő; anyaotthon; hajléktalan szálló

6

b) Családtag

5

c) Jóhiszemű jogcím nélküli

4

d) Szolgálati lakás

3

e) Szívességi lakáshasználó

2

f) Egyéb

1

9.

Orvos által igazolt egészségtelen lakási körülmény, mely az
egészségügyi állapotot kedvezőtlenül befolyásolja

2

10.

Jelenlegi lakásban az egy főre jutó m2
m2 x szobaszám
fő

0-10

5

10,1 - 15

3

15,1 - 20

1

20 -

0

11.

Orosházán bejelentett lakóhellyel rendelkezik:

a) 2 év – 5 év

10

b) 6 év-10 év

15

c) 11 év felett

20

Orosházán bejelentett tartózkodási hellyel rendelkezik:

a) 2 év – 3 év

3

b) 3 év – 5 év

5

3. melléklet

LAKÁS-ELŐTAKARÉKOSSÁGI SZERZŐDÉSSEL RENDELKEZŐ PÁLYÁZATI AJÁNLATA ÖNKORMÁNYZATI LAKÁS BÉRBEVÉTELÉRE

4. melléklet

PÁLYÁZATI LAP KÖLTSÉGELVŰ LAKBÉRŰ ÖNKORMÁNYZATI LAKÁS BÉRBEVÉTELÉRE

5. melléklet

JÖVEDELEM IGAZOLÁS

5/A. melléklet

IGAZOLÁS
Az 5/A. melléklet hatályát vesztette 2014. február 01. napjától.

6. melléklet

IGÉNYLŐLAP LAKBÉRTÁMOGATÁSHOZ

7. melléklet

ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONBAN LÉVŐ, ELŐVÁSÁRLÁSI JOGGAL NEM ÉRINTETT ÖNKORMÁNYZATI BÉRLAKÁSOK
A 7. melléklet hatályát vesztette 2015. november 06. napjától.

8. melléklet

üres címAz állam által tulajdonba adott, elővásárlási joggal érintett önkormányzati bérlakások

1. Nem telepszerű lakások

A. Cím:

B. Komfortfokozat:

C. Összesen
(db):

Össz-
kom-
fortos

Kom-
fortos

Félkom-
fortos

Komfort
nélküli

1.1.

Ady E. u. 20.

1

1

1.2.

Ady E. u. 9.

5

1

6

1.3.

Csizmadia S. u. 61.

5

1

6

1.4.

Dankó I. u. 2-14.

7

7

1.5.

Dankó u. 1-3-5.

10

10

1.6.

Falus E. u. 31.

1

1

1.7.

Fűtőház u. 3.

1

1

1.8.

Gyopár u. 7.

1

1

1.9.

Hegedűs I. u. 16.

1

1

1.10.

Hegedűs I. u. 20.

1

1

1.11.

Hegedűs I. u. 24.

1

1

1.12.

Kakasszék tanya 2/1-4.

1

3

4

1.13.

Katona u. 31.

1

1

1.14.

Kismarton u.20.

3

3

1.15.

Könd u. 34.

2

4

6

1.16.

Kutasi u. 2.

4

4

1.17.

Móricz Zs. u. 60.

2

2

4

1.18.

Pacsirta u. 8.

1

1

1.19.

Szentesi u. 28.

2

2

1.20.

Vörösmarty u. 1.

2

2

2. Társasházzá alakított telepszerű többszintes lakótömbök

A. Cím

B. Jelenleg önkormányzat tulajdonában
lévő lakások száma (db)

2.1.

Bajnok u. 4.

3

2.2.

Deák F. u. 1/A.

2

2.3.

Deák F. u. 1/B.

3

2.4.

Deák F. u. 1/C.

3

2.5.

Dózsa u. 2.

1

2.6.

Dózsa u. 4.

1

2.7.

Dózsa u. 8.

1

2.8.

Dózsa u. 14.

1

2.9.

Dr. László E. ltp. 7/A.

1

2.10.

Dr. László E. ltp. 7/B.

5

2.11.

Dr. László E. ltp. 7/C.

3

2.12.

Dr. László E. ltp. 7/D.

1

2.13.

Dr. László E. ltp. 7/E.

2

2.14.

Dr. László E. ltp. 7/F.

2

2.15.

Előd u. 3.

2

2.16.

Előd u. 11.

1

2.17.

Előd u. 13.

3

2.18.

Hajnal u. 12.

1

2.19.

Hajnal u. 22.

1

2.20.

Hajnal u. 24.

2

2.21.

Huba u. 2.

3

2.22.

Huba u. 4.

1

2.23.

Huba u. 6.

3

2.24.

Huba u. 8.

4

2.25.

Huba u. 10.

3

2.26.

Huba u. 12.

2

2.27.

Huba u. 14.

3

2.28.

Huba u. 16.

7

2.29.

Huba u. 18.

2

2.30.

Huba u. 20.

1

2.31.

Kossuth tér 5/B.

2

2.32.

Kossuth tér 7/A.

1

2.33.

Kossuth tér 7/B.

2

2.34.

Kossuth tér 10.

3

2.35.

Kórház u. 16.

6

2.36.

Kórház u. 18.

2

2.37.

Kórház u. 20.

1

2.38.

Kórház u. 22.

1

2.39.

Könd u. 80/B.

3

2.40.

Könd u. 80/C.

1

2.41.

Könd u. 82/A.

2

2.42.

Könd u. 82/B.

1

2.43.

Könd u. 82/C.

1

2.44.

Könd u. 84/A.

1

2.45.

Könd u. 84/B.

1

2.46.

Liget u. 2/A.

1

2.47.

Liget u. 2/B.

2

2.48.

Ond u. 2.

1

2.49.

Ond u. 10.

4

2.50.

Ond u. 12.

4

2.51.

Ond u. 14.

1

2.52.

Ond u. 16.

1

2.53.

Rákóczi u. 32/A.

2

2.54.

Rákóczi u. 32/B.

1

2.55.

Rákóczi u. 32/C.

1

2.56.

Szabadság tér 1.

2

2.57.

Széchenyi tér 1/A.

3

2.58.

Tas u. 9.

1

2.59.

Tas u. 11.

4

2.60.

Tas u. 13.

2

2.61.

Tas u. 15.

1

2.62.

Tas u. 19.

1

9. melléklet

BÉRLŐKIJELÖLÉSI, BÉRLŐKIVÁLASZTÁSI JOGGAL ÉRINTETT LAKÁSOK

1. Ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási joggal érintett lakás

Lakás címe

A jogosult szerv

Hányszori bérlőkijelölési jog

Hányszor élt bérlőkijelölési jogával

1.1.

Kórház u. 16. III/1.

AKG Rt.

Kétszeri

kétszer

1.2.

Deák F. u. 1/C. III/11.

MÁV Igazgatóság

Kétszeri

kétszer

2. BM Rendőrkapitányság volt szolgálati lakásai

2.1. Kossuth tér 10. fsz. 2.

2.2. Kossuth tér 10. I/8.

2.3. Kossuth tér 10. II/9.

2.4. Bajnok u. 4. fsz. 1.

2.5. Kórház u. 18. IV/1.

2.6. Huba u. 14. fsz. 2.

2.7. Huba u. 20. II/2.

2.8. Deák F. u. 1/B. II/8.

2.9. Deák F. u. 1/B. III/11.

2.10. Kossuth tér 7/A. III/10.

2.11. Bajnok u. 4. fsz. 3.

3. Volt vállalati lakások:

3.1. A MOL Rt. vállalati bérlakásai:

3.1.1. Könd u. 82. I/2.

3.1.2. Huba u. 12. fsz. 2.

3.1.3. Rákóczi u. 32/A. III/10.

3.1.4. Rákóczi u. 32/A. III/11.

3.2. AKG vállalati bérlakásai:

3.2.1. Huba u. 12. IV/3.

3.2.2. Huba u. 16. IV/1.

4. Volt szolgálati lakások

4.1. HM szolgálati lakások:

4.1. Előd u. 13. I/4.

4.2. Előd u. 13. I/6.

4.3. Előd u. 13. II/9.

4.4. Kossuth tér 5/B. I/6.

10. melléklet

AZ OROSHÁZI POLGÁRMESTERI HIVATAL ÁLTAL HASZNOSÍTOTT BÉRLAKÁSOK
A 10. melléklet hatályát vesztette 2017. január 01. napjától.

11. melléklet

1. ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONBAN LÉVŐ, ELŐVÁSÁRLÁSI JOGGAL NEM ÉRINTETT ÖNKORMÁNYZATI HELYISÉGEK

A. Cím

B. Rendeltetése

C. Alapterülete (m2)

1.1.

Kossuth u. 2-4.

Bank

182,51

1.2.

Könd u. 47-49. (Vásárcsarnok)

15. üzlet

17,40

Könd u. 47-49. (Vásárcsarnok)

16. üzlet

24,80

Könd u. 47-49. (Vásárcsarnok)

18. üzlet

17,40

1.3.

Szabadság tér 5.

Iroda

91,00

Szabadság tér 5.

Üzlet

132,00

1.4.

Thék E. u. 1.

Üzlet

39,00

2. AZ ÁLLAM ÁLTAL TULAJDONBA ADOTT, ELŐVÁSÁRLÁSI JOGGAL ÉRINTETT ÖNKORMÁNYZATI HELYISÉGEK

A. Cím

B. Rendeltetése

C.
Alapterülete (m2)

2.1.

Ady E. u.

Földhivatal

344,00

2.2.

Győri V. tér 2.

Üzlet

12,00

2.3.

Győri V. tér 2.

Üzlet

260,00

2.4.

Győri V. tér 2.

Üzlet

57,00

2.5.

Győri V. tér 2.

Üzlet

34,54

2.6.

Győri V. tér 2.

Üzlet

80,00

2.7.

Győri V. tér 2.

Üzlet

136,00

2.8.

Győri V. tér 2.

Üzlet

116,00

2.9.

Győri V. tér 2.

Üzlet

71,00

2.10.

Győri V. tér 2.

Üzlet

25,00

2.11.

Győri V. tér 2.

Üzlet

20,00

2.12.

Győri V. tér 2.

Üzlet

30,00

2.13.

Győri V. tér 2.

Üzlet

134,87

2.14.

Mikszáth Kálmán u. 2.

Üzlet

82,30

2.15.

Mikszáth Kálmán u. 2.

Üzlet

41,48

2.16.

Mikszáth Kálmán u. 2.

WC

39,33

2.17.

Mikszáth Kálmán u. 2.

Üzlet

53,00

2.18.

Mikszáth Kálmán u. 2.

Üzlet

78,00

2.19.

Mikszáth Kálmán u. 2.

Raktár

10,00

2.20.

Kossuth u. 10-12.

Üzlet

87,00

2.21.

Kossuth u. 10-12.

Üzlet

60,00

2.22.

Kossuth u. 10-12.

Üzlet

100,00

2.23.

Kossuth u. 10-12.

Üzlet

37,00

2.24.

Kossuth u. 10-12.

Üzlet

46,00

2.25

Kossuth u. 10-12.

Üzlet

89,00

2.26.

Kossuth u. 18.

Lottózó

69,00

2.27.

Szabadság tér 1.

Iroda és műhely

752,20

12. melléklet

AZ ÁLLAM TULAJDONÁBAN LÉVŐ, ÖNKORMÁNYZATI BÉRLŐKIJELÖLÉSSEL ÉRINTETT INGATLANOK

1. Lakások

A. Cím

B. Rendeltetése

C.
Lakások száma:

1.1.

Október 6. u. 33-35.
(Garzonbérlők Háza)

Lakás (összkomfortos)

35

13. melléklet

Krízislakások:

Bérlakás címe

Alapterület (m2)

Szobaszám

Komfortfokozat

Csizmadia Sándor u. 61/1.

41

1

komfortos

Csizmadia Sándor u. 61/2.

49

1

komfortos

Csizmadia Sándor u. 61/3.

52

1,5

komfortos
1

A bevezető az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

A 3. § (4) bekezdés a) pontja az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (II. 12.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

3

A 4. § az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (II. 12.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

4

A 6. § (2) bekezdése az Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2021. (VII. 15.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 6. § (2) bekezdése az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

5

A 6. § (4) bekezdése az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

6

A 6. § (4b) bekezdését az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdése iktatta be. A 6. § (4b) bekezdését az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (VIII. 25.) önkormányzati rendelete 5. §-a hatályon kívül helyezte.

7

A 6. § (5) bekezdése az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 1. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

8

A 6. § (6) bekezdés b) pontja az Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2021. (VII. 15.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

9

A 7. § (2) bekezdés l) pontja az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

10

A 7. § (4) bekezdése az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

11

A 8. § (6) bekezdése az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

12

A 8. § (7) bekezdése az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

13

A 9. § (4a) bekezdése az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

14

A 10. § (1) bekezdés a) pontja az Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2021. (VII. 15.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

15

A 10. § (1) bekezdés c) pontja az Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2021. (VII. 15.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

16

A 10. § (3) bekezdése az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.

17

A 11. § (4) bekezdése az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.

18

A 14. § (4) bekezdését az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 7. §-a iktatta be.

19

A 14. § (5) bekezdését az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 7. §-a iktatta be.

20

A 21/B. § (2) bekezdése az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

21

A 21/B. § (5) bekezdése az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

22

A 23. § (3) bekezdése az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.

23

A 27. § (4) bekezdése az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.

24

A 30. § (1) bekezdése az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

25

A 32. § (1) bekezdése az Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2021. (VII. 15.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

26

A 33. § (4) bekezdése az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

27

A 36. § (5) bekezdését az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 11. §-a iktatta be. A 36. § (5) bekezdését az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 9. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

28

A 38. § az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (VIII. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 38. § az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

29

A 39. § az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (VIII. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 39. § az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

30

A 40. § (1) bekezdése az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (VIII. 25.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg. A 40. § (1) bekezdése az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.

31

A 40/A. § az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (VIII. 25.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg. A 40/A. § az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.

32

A 41. § (4) bekezdése az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (VIII. 25.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

33

A 47. § (1) bekezdés a) pontja az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.

34

A 47. § (3) bekezdése az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.

35

Az 53. § (3) bekezdését az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 9. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

36

A „Lakások értékesítése árverés, pályázat, ajánlatkérés útján” alcím címe az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (II. 12.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

37

A 60. § (1) bekezdése az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (II. 12.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

38

A 60. § (1a) bekezdését az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (II. 12.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdése iktatta be.

39

A 60. § (3) bekezdése az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (II. 12.) önkormányzati rendelete 4. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

40

A 62. § (2) bekezdése az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.

41

Az 1. melléklet az Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg.