Baj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2009. (V. 12.) önkormányzati rendelete
Baj Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2009. 05. 12- 2013. 02. 27
Baj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2009. (V. 12.) önkormányzati rendelete Baj Építési Szabályzatáról
2009.05.12.
1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1 § [ A rendelet hatálya]
(1) A rendelet hatálya kiterjed Baj Község teljes közigazgatási területére (a továbbiakban: Község területe).
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen építési munkát végezni a 253/1997.(XII. 20.) Kormány rendelet (továbbiakban: az OTÉK) és mellékletei, Baj Építési Szabályzata és Szabályozási tervi mellékletei, valamint az egyéb általános érvényű jogi rendelkezések és hatósági előírások betartásával szabad.
a) A rendelet (a továbbiakban ÖR.) rajzi mellékletei az alábbiak: SZ-1 jelű Baj Közigazgatási terület szabályozási terve (2001) M= 1:10.0000 SZ-2 jelű Baj Szabályozási terv (2001-Belterület és környezete) M= 1:2.000 SZ-3 jelű Baj Szabályozási terv részlete (2001-Szőlőhegy-rész) M= 1:2.000 SZ-4 jelű Baj Szabályozási terv részlete M= 1:2.000 (2001-Agostyáni út menti gazdasági terület) SZ-2M jelű Baj Szabályozási Tervmódosítás (2003) M= 1:2.000 Sz-2/M-1 jelű Baj Iparterületek Rész-szabályozási terv (2006) M= 1:4.000 Sz-2/M-2 jelű Baj Rész-szabályozási terv (2006) M= 1:4000 Sz-5 Baj Agostyáni határra dűlő Rész-szabályozási Terv (2006) M= 1:4.000 Sz-2/M-3 Baj Szabályozási Tervmódosítás 1 (2009) M= 1:2.000 Sz-2/M-4 Baj Szabályozási Tervmódosítás 2 (2009) M= 1:2.000 Sz-2/M-5 Baj Szabályozási Tervmódosítás 3 (2009) M= 1:2.000
b) Az ÖR függelékei:1.függelék: Kulturális örökség védelem (országos és javasolt helyi értékek) listája 2. függelék: Természetvédelmi területek (országos és javasolt helyi értékek) listája és térképi ábrázolása (2.a-2.e-ig jelű térképek) 3. függelék: Intézkedési javaslatok 3. függelék: A műszaki tervek készítésekor, azok megvalósulásakor figyelembe veendők 4. függelék: Az Országos és javasolt helyi művi értékvédelem és régészeti területek térképi ábrázolása
2 § [Szabályozási elemek]
A szabályozási tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek a következők:
- meglévő és tervezett szabályozási vonallal elválasztott közterületi határ,
- területfelhasználási egység határa,
- építési övezet és övezet határa, kivéve a 2. § (3) bekezdés eseteit,
- építési övezet és övezet besorolás, valamint azok jellemzői (a létesíthető funkciók; beépítési mód; beépítés mértéke -a terepszint felett és alatt-; az építménymagasság; a kialakítható legkisebb telekterület nagysága és minimális szélessége; a minimális zöldfelületi arány, az építészeti karakter meghatározása),
- az építési határvonal a mindenkori telekhatárhoz viszonyítottan (elő-, oldal- és hátsókert mérete),
- növénytelepítési kötelezettség, kötelező fásítás helyei, esetei,
- egyéb sajátos építési követelmények.
b) A kötelező elemek módosítása a szabályozási terv módosítását vonja maga után.
c) Irányadó szabályozási elem
ca) az irányadó szabályozás vonal és a javasolt telekfelosztás; telekcsoport újraosztás; telekegyesítés,
cb) a szabályozási terven ábrázolt irányadó szabályozási vonaltól eltérni telekalakítási terv alapján lehet.
(2) Építési övezet, illetve övezet határa –szabályozási terv módosítása nélkül- csak a 3. §.(3) bekezdése szerinti telekhatár-rendezés esetén, a szabályozási terven feltüntetettekhez képes egy alkalommal változhat –telekalakítási terv alapján- a korrigált telekhatárra.
3. Az építés, a telekalakítás és közterület alakítás általános feltételei
a) Az építési övezeti, illetőleg övezeti előírásokat a korábban épült épületek bővítése, átalakítása esetében is alkalmazni kell.
b) Azokat az épületeket, amelyek nem felelnek meg a jelen építési szabályzat és annak mellékleteit képező szabályozási tervek rendelkezéseinek, csak kialakult kubatúrán belül lehet bővíteni (szint megosztással, tetőtér beépítéssel), de elbontás után csak az előírások figyelembe vételével lehet újat építeni.
(2) Terepszínt alatti építés
a) Közterület vagy közhasználat előtt megnyitott magán út alatt, terepszint-alatti épület/rész létesítése csak tulajdonosi és kezelői hozzájárulással és elvi engedély birtokában kérhető.
b) A beépítésre szánt területen az építési övezetek vagy a szabályozási tervek egyéb rendelkezése hiányában a terepszinten megengedhető beépítést 10%-kal lépheti túl a terepszint alatti beépítés. A beépítésre nem szánt külterületen a terepszint alatti építmény a telek alapterületének legfeljebb 5%-án létesíthető.
a) A telekhatár rendezésnek tekintendő, ha az érintett telkek összterületének legfeljebb 5%-át érinti a telekhatárváltozás és a telekhatár elmozdulás a 6m-nél kisebb.
b) Telekhatár-rendezés egy alkalommal kérhető alapul véve a rendelet jóváhagyásának időpontja szerinti, földhivatali nyilvántartásban meglévő állapotot.
(4) Telekalakítás (telekcsoport újraosztás, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár-rendezés) ott kérhető:- ahol a felosztás utáni telekméretek az övezetre előírt legkisebb telekméret értékét elérik, valamint az osztás utáni telkeknél a gépjárművek részére a közúti, a közhasználat elöl el nem zárt magánúti, illetve a közterület közlekedésre szánt területrészével a kapcsolat biztosított.
(5) Telekegyesítés a beépítésre szánt terület lakóterületein, a közterületi határon szomszédos telek esetén legfeljebb 45,0m kialakuló közterületi telekszélességig kérhető, településkép védelmi szempontok érvényesülésével.
(6) Telekhatár-rendezés, telekegyesítés területfelhasználási határt átlépve, építési övezeti határt átlépve is létrehozható, azzal a feltétellel, hogy mindkét övezetben a visszamaradó telekre az építési övezet paraméterei a korábbi területegységekre vonatkozóan továbbra is figyelembe veendők, mely határok rögzítését alosztályok formájában a földhivatali bejegyzés során biztosítani szükséges.
(7) A tervezett közterület-szabályozások (közterület útszélesítések) minden esetben végrehajtandóak; akkor is, ha a visszamaradó építési telek területe, egyéb mérete az övezetben előírt minimális méret alá csökken, illetve eleve kisebb az előírt telekminimumnál.
(8) A magánút telkére nem vonatkoznak az építési övezeti előírások, vagyis a telek szélességére és minimális területére vonatkozó minimális értékhatárok, de a magánútnak minden esetben közterülethez kell csatlakoznia.
(9) Beépítésre szánt területen a telkek gépjárművel való megközelítésére szolgáló új magánutat kialakítani akkor lehet,
- ha a magánút legalább kettő vagy annál több telket szolgál ki,
- valamint lakóterületen legalább 8,0m gazdasági területen legalább 12,0m széles.
(10) Az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott telkek közterületi jellege megszüntethető, átminősíthető, ha a szabályozási terveken az adott telek övezeti besorolása nem közterületi, nem közúti.
(11) A gazdasági területeken belüli magánutak hossza a gazdasági terület telekosztásának függvényében alakítandó ki.
(12) Közterületen, közhasználat elől el nem zárt területen tulajdonosi hozzájárulással elhelyezhető építmények:
- közlekedési-, közmű- és a terület rendeltetésszerű használatához szükséges műtárgyak és köztárgyak,
- képzőművészeti alkotások,
- alkalmi vásárok, községi rendezvények építményei,
- szabadtéri reklámhordozó, (övezeteknél meghatározott méretig)
- park és játszótér építményei, melyeket úgy kell elhelyezni, hogy azok a gépjármű és a gyalogos forgalmat ne akadályozzák.
4. § 1. A fő épület: a telek rendeltetése szempontjából meghatározó, utcaképet formáló épület, míg a melléképület/építmény: a főépület rendeltetésszerű használatát kiegészítő funkciójú épület, építmény.
2 Házikert: lakótelek kerthasználatú része, amelyen sem épület, sem építmény nem helyezhető el, hátsókertnek tekintendő. A közterületi telekhatártól számított 50 m-en túli telekrész minden esetben házi kertnek tekintendő.
3. Hosszú telkes lakóövezet: ha az utcavonaltól mért telekhossz meghaladja a 66m-t.
4. Irányadó szabályozási vonal: a szabályozási terv módosítása nélkül változtatható, a közlekedési csomópont kialakítás területigényének függvényében.
5. Kedvtelési célú állattartás: nem haszonszerzésre, illetve saját fogyasztásra tartott állatok. Ide tartoznak az őrző-védő, valamint a fogyatékosokat segítő állatok is.
6. Kertépítészeti terv: az építészeti terv része, vagy engedélyezésre benyújtható önálló műszaki terv. A terv részét képezi a meglévő növényzet felmérése, tereprendezési terv, növénykiültetési terv, kertrendezési terv és a kerti architektúra-elemek (pl.: burkolatok, lépcsők, kerti építmények) terve.
7. Kialakult telektömb, -beépítésű terület: a tömb, az utca telkeinek legalább a 75%-a beépített a földhivatali nyilvántartás szerint.
8. Korszerű közműpótló: A környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró és rendszeresen ürített szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény, vagy egyedi környezetbarát szennyvíztisztító kisberendezés.
9. Lakófunkciót zavaró hatásnak kell tekinteni: olyan szabad térben végzett különösen a zaj és a nagy hanghatással járó tevékenységet, melyek meghaladják a lakóterületeken megengedett zajhatárértéket, különösen a gépkocsi-bontó, karosszéria javító, autófényező, hulladékgyűjtő, géplakatos, szerkezetlakatos és asztalos tevékenységek.
10. Lakótelek: lakóterületen olyan telek, melyen a fő rendeltetési egységet a lakóház képviseli, vagyis a beépített bruttó terület legalább 70%-ban lakófunkciót szolgál.
11. Látványterv: A legfontosabb rálátási irányokból készített fotómontázs, vagy grafikus rajz, melyen feltüntetésre kerül a tervezett építmény képe, kontúrvonala, reálisan tükrözi a tervezett épület környezetéhez való viszonyát.
12. Magánút: magán tulajdonban lévő, a földhivatali nyilvántartásban önálló helyrajzi számon útként lejegyzett telek - amely a telek vagy telkek és a rajta vagy rajtuk lévő építmény(ek) megközelítését szolgálja, amely legalább a közszolgálati járművek (tűzoltó, mentő) számára is igénybe vehető.
13. Saroképület: lakótömb saroktelkén álló épület, mely lehet szabadon álló beépítésű, vagy oldalhatáron álló, amely ha megegyezik a közterületi határral az épület ezen határoló fala homlokzatosított, nem tűzfal.
14. Terepszint alatti beépítettségi mérték: A terepszint alatti építmény által igénybevett bruttó alapterület sík vetületének és a telek területének %-ban kifejezett aránya.
15. Zöldfelületi mutató: A telken belül a telek területének %-ában kifejezett zöldfelületi mérték.
5. BAJ KÖZSÉG KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉNEK FELHASZNÁLÁSA
5. § [Területfelhasználási egységek]
(1) A beépítésre szánt területek építési övezetei az építési használat általános jellege, valamint a sajátos építési használatuk szerint a következők:
a) lakó - nagyvárosi jellegű lakóövezet Ln/1; Ln/g
- kisvárosi jellegű lakóövezet, Lk/1-5
- kertvárosi jellegű lakóövezet Lke/1-5; Lke*
- falusi jellegű lakóövezet Lf/1-2
b) vegyes - településközpont vegyes építési övezet, Vt/1
c) gazdasági - kereskedelmi, szolgáltató övezetek, Gksz/1-7;
- keresk.szolg. ter. közlekedési övezete Gksz/k
- helyi védelemre javasolt kereskedelmi, szolg.övezet Gksz/H
- egyéb ipari gazdasági övezet Gip/1-4
- egyéb ipari gazd. ter. közlekedési övezete Gip/k
- honvédelmi terület övezete Kho/b
- mezőgazdasági üzemi övezet Kmü
(2) A beépítésre nem szánt területek a használat általános jellege, valamint a sajátos építési használatuk szerint a következők lehetnek:
- országos közutak, egyéb utak, KÖu
- kötöttpályás közlekedés, vasút, KÖk
- közlekedési területhez tartozó zöldfelületek KÖu/z
- közmű, közüzemi terület övezete Kkm
b) zöld- - közpark, játszó és pihenő kert Zkp
- védelmi zöldterületek Zv
c) erdő - elsődlegesen gazdasági, egészségügyi, turisztikai E
- védelmi (védett, védő) Ev
- általános mezőgazdasági övezet Má
- korlátozott használatú mezőgazdasági övezet Má/L
- különleges mezőgazdasági terület övezete Má/ho
- nagyüzemi gyümölcstermesztés övezete Má/gy
- védendő természeti terület övezete Má/te
- kiskertes mezőgazdasági övezet Mk
e) vízgazdálkodási - folyóvizek, patakok és állóvizek medre, partja. V
- lovas sport célját szolgáló különleges övezetek Klo/1-4;
- lovas sport célját szolgáló ter. közlekedési övezete Klo/k
- honvédelmi terület övezete Kho/k
- különleges, rekreációs célú terület Kre/1
- különleges rek. célú terület zöld övezete Kre/1z
- különleges rekreációs és sportcélú terület Ksp
6. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
6. § [Általános előírások]
(1) A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek közül csak azok a telkek csatolhatok a belterülethez, amelyek a településszerkezeti terven, valamint a szabályozási terveken lehatároltak szerint a tervezett belterületi határon belül helyezkednek el.
(2) Út- és közműépítéssel járó lakóterületet kialakítani csak belterületen lehet.
(3) Belterületbe vonni beépítésre szánt területet a meglevő belterülethez csatlakozóan, csak ütemezetten, az igénybevételnek megfelelően, az út- és közműkiszolgálás feltételeinek tisztázását követően lehet.
(4) Az építési övezetben előírt legkisebb kialakítható telekméretet (szélesség és terület együtt) kétszeresen meghaladó méretű telken az övezeti előírásoknak megfelelően, elvi engedélyezési eljárás keretében meghatározott módon az övezetben előírtnál több főépület is elhelyezhető. Annyiszor több, ahányszor (kerekítés nélkül) nagyobb a telekterülete a minimális telekméretnél.
(5) Az építési övezetekben a természetes terepfelszín homlokzatsíkban történő 1,5 m-t meghaladó feltöltését az építménymagasság számításnál be kell számítani.
(6) Melléképületek minden építési telken elhelyezhetők, ahol az övezeti előírások másképp nem rendelkeznek az alábbi korlátozással:
- melléképület csak önálló rendeltetési egység létesítésével egyidejűleg, vagy azt követően létesíthető.
- a melléképület beépített alapterülete nem haladhatja meg a megengedett beépítési mérték 40 %-át.
7. Lakóterületek, lakóépületek
(1) A Községben lakóterület csak belterületen lehet.
(2) Az egyes lakóterületeken az alábbi funkciójú épületek helyezhetők el, illetve alakíthatók ki a lakófunkció zavarásának mellőzésével:
a) A nagyvárosias lakóterületen
1. a meglévő többlakásos lakóépületeken kívül
2. az SZ-2 jelű szabályozási tervlapon jelölt gépjárműtároló övezetében földszintes gépjárműtárolók létesíthetők.
3. Az övezetben a lakóházak körüli közterületen közkertként, játszóparkként működő zöldfelületek, és közhasználatú parkolók alakíthatók ki.
4. az övezetben állattartó épület nem létesíthető.
b) A kisvárosias lakóövezet telkén az övezeti előírások eltérő rendelkezéseinek figyelembe vételével az alábbi rendeltetésű és számú épületek létesíthetők:
ba)
1. egy vagy többlakásos lakóépület,
2. a lakosság alapellátását szolgáló egészségügyi-, szociális-, kereskedelmi-, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató, vendéglátó épület,
3. a 1000m2 teleknagyságot elérő telken legfeljebb 1db lakóépülettel, maximum 4db rendeltetési egységgel/lakással, és 1 db melléképülettel épülhet be, a 2000m2- t elérő telken a telek kerek 1000m2-ként helyezhető el lakóépület, kiegészítő egyéb rendeltetésű épület,
bb) az 1000m2-nél kisebb telken 250m2-es telekterületenként létesülhet 1 lakás. A lakásra eső telekterületet felfelé kerekíteni nem lehet.
bc) 1000m2-es összesen legfeljebb 8db lakás, vagy rendeltetési egység befogadásával, lakófunkciót kiegészítő melléképítmény a telek nagyságától függetlenül csak 1db helyezhető el (gépkocsi tároló, pince, nyári konyha, mosókonyha, stb.),
bd) a beépült alapterület legfeljebb 60%-án létesülhet a lakófunkció, mellett egyéb - a lakosság alapellátását szolgáló egészségügyi-, szociális-, kereskedelmi-, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató, vendéglátó- rendeltetési egység, kivéve a Petőfi Sándor és a Róna utcára nyíló telkeket, ahol az egyéb funkció lakófunkció nélkül is elhelyezhető.
c) Kertvárosias lakóövezet telkén összesen 3db épület létesíthető:
ca) a főépületben lehet legfeljebb 2db lakás és lakó funkció nélkül egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetési egységek, együttesen maximum 3 rendeltetési egység,
cb) a főépületben létesülő funkciót kiegészítő rendeltetéssel legfeljebb 2db melléképítmény építhető,
cc) a lakófunkció mellett azt kiegészítő, a háztartással kapcsolatos melléképület, valamint a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, legfeljebb a beépíthető terület 50%-án, a Petőfi Sándor utcára nyíló telkek esetében a beépíthető terület 80%-án,
cd) a lakó funkció mellett, azt nem zavaró hatású mezőgazdasági- (pajta, pince stb. legfeljebb 40m2-ig), ill. egyéb gazdasági épület, (pl. kézműipari építmény) legfeljebb a beépíthető terület 50%-án.
d) Falusias lakóövezet telkén elhelyezhető összesen 3db épület, mely lehet:
da) egyházi, egészségügyi-, szociális oktatási épület,
db) Legfeljebb 1db 2 lakásos lakóépület és a lakófunkciót kiegészítő 2db egyéb épület.
dc) a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, szálláshely-szolgáltató, vendéglátó épület, legfeljebb a beépíthető terület 60%-án
dd) a lakófunkció mellett, azt nem zavaró hatású mezőgazdasági építmény, (termény-tároló, pajta, állattartó épület legfeljebb 80m2-ig, pince stb.), ill. egyéb gazdasági-, kisüzemi-, kisipari épület, legfeljebb a beépíthető terület 80%-án.
de) a Petőfi Sándor utcára nyíló telkeken egyéb főfunkció lakófunkció nélkül is elhelyezhető.
df) Állattartó épület főépületként nem létesíthető.
(2)
a) A telkek mérete a kialakult telekszerkezet függvénye, de a beépíthető legkisebb telekterület 200m2–nél kisebb nem lehet és a 10,0 m-nél keskenyebb telek kialakult esetben sem építhető be.
b) A telekalakítás után kialakult telkek építési vonalon mért legkisebb mérete min. 18,0 m legyen, területe az övezetre meghatározott mértéket érje el.
c) Kialakult telektömb esetén, ha a visszamaradó telek legkisebb utcafronti szélessége eléri a 32m-t, s alapterülete az előírás szerinti méretet, akkor a telek felosztható.
(3) A szabályozási tervlap, a beépítés jellegének megfelelően, szabadon álló és oldalhatáron álló építési helyeket ábrázol, melyekhez képest a saroktelkeknél utcaképet formáló módon el lehet (saroképület létesítése esetén) térni.
a) Az oldalhatáron álló beépítési mód:
aa) A kialakult beépítésű esetekben telekhatáron álló épületet jelent, amely esetben az oldalhatári csüngőeresz kiülése legfeljebb 60 cm-es lehet, a csapadék vizet minden esetben a saját telekre vissza kell vezetni.
ab) Új beépítésű telkeknél, ki nem alakult utcaszakaszoknál a telekhatártól max. 1,0 m-re való építést jelent.
ac) Az épületek elő-, oldal- és hátsókertjeinek minimális méreteit szabályozási terv eltérő rendelkezése figyelembe vételével a kialakult állapothoz kell igazítani.
b) Az előkert méretét:
ba) kialakult beépítésű területen az új főépület elhelyezésénél a szomszédos 2-2 telek előkert méretéhez igazodóan kell meghatározni (építési engedélyben helyszínrajzon igazoltan),
bb) új beépítésű területen a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában az előkert min. 6,0 m.
c) Az oldalkert az oldalhatáron álló beépítési módnál szabályozási terv elétrő rendelkezése hiányában:
ca) kialakult beépítettségű övezetben a tényleges építménymagasságig csökkenhet, de nem lehet kevesebb, mint 3,0m.
cb) új beépítésű területen az építési övezetre meghatározott építménymagasságnak megfelelően tartandó meg.
d) Meglévő épületek bővítése az új épületekre megfogalmazott szabályok betartásával lehetséges.
e) Meglévő épület elbontása esetén, új épület az övezeti előírások szerint épülhet, az elbontott épület helyére csak akkor épülhet, ha az megfelel az előírásoknak.
f) Az építési helyen belül -a szabályozási terv eltérő rendelkezése figyelembe vételével:
fa) a főépületnek mindig az utca felől kell elhelyezkednie,
fb) melléképület a főépület oldalhatár menti vonalának meghosszabbításához igazodva építhető, a minimálisan 6,0 m-es hátsókert megtartásával,
fc) állattartó épület utcafronton nem alakítható ki.
g) A "hosszútelkes" falusias lakóövezetekben:
ga) az építési hely utcavonaltól mért mélysége a hátsókert irányában legfeljebb 50m, illetve a szabályozási terven jelöltek szerinti lehet,
gb) az utcai telekhatártól mérten 60m-ig létesíthető melléképítmény, a 60m-t meghaladó telekrészek házikertként alakítandó ki,
gc) a szabályozási terven jelölt házikert területén közműkiszolgálással összefüggő építményen kívül más építmény nem helyezhető el.
h) A kertvárosi övezetekben az építési hely hátsókerti határa a szabályozási terv egyéb rendelkezése hiányában,
ha) az utcai telekhatártól mérve legfeljebb 35,0m lehet,
hb) ha a telket kiszolgáló úttól mérten a telek mélysége eléri a 35,0 m-t a 6,0 m-es hátsókert megtartandó, de ha telekmélység ennél kisebb a hátsókert 3m-ig csökkenthető.
i) A lakóterületek telkeinek beépítési százaléka számításánál a telek összterülete 1500 m2-ig teljes területtel, 1500m2- 3500m2 között fél területtel vehető figyelembe, a 3500m2 feletti terület nem vehető figyelembe a beépítési mérték számításánál.
j) Ha az épület bruttó alapterülete meghaladja a 350m2-t osztott tömegű, vagy több épületben helyezendő el a létesíteni kívánt funkció. A környezthez való illeszkedést elvi építési engedélyben kell igazolni.
k) A térszín alatti beépítés legfeljebb 10%-kal haladhatja meg a térszín feletti beépítést.
l) A lakóövezetekben teljes közműellátást kell biztosítani.
(4) Az épületek építészeti kialakításánál az alábbiak a mérvadók:
a) Általános esetben az utcára oromfalas megjelenésű épület-részek utcai homlokzati szélessége max. 10 m lehet.
b) Kisvárosias lakóövezetben az épületek traktus mélysége legfeljebb 7,5 m lehet, kivéve az Lk-4 jelű övezetet, melynél méretmegkötés nélküli beépítés lehetséges.
c) Az épületek formálása csak magas tetővel történhet. A tető kialakítása általában utcára merőleges főgerincű nyeregtető legyen, a kialakult állapothoz alkalmazkodva kontyolt, oromfalas, csonka konty vagy manzárd tetős megoldással. A tető hajlásszöge az utcában kialakulthoz illeszkedő legyen, nyeregtető esetén 30-45° közötti, csak a manzárdtető esetén lehet ennél meredekebb hajlású.
d) A létesülő épületek és építmények tetőfedésére
da) „cserép jellegű” tetőfedő anyagok használhatók, melyek kizárólag a természetes cserépszínekben (a magyarországi kövek színének megfelelő színekben) alkalmazhatók.
db) műanyag, vagy fémanyagú hullámlemez, felületkezelés nélküli alumínium, vagy egyéb fémlemez, nádtető és bitumenes zsindely nem alkalmazható.
dc) több épület esetén a tetőfedő anyag azonos legyen, amennyiben a meglévő épület tetőfedő anyaga a tiltottakkal megegyezik, az új épület fedésére az nem alkalmazható.
e) Az utcaképet meghatározó épület homlokzatán:
ea) alkalmazható felületképző anyag a vakolat, a látszó kőfelület, a tégla, a fa.
eb) Lambéria jellegű burkolás a főépület legfeljebb 60%-án használható.
ec) A természetes anyagú építőanyagok színei, illetve a legfeljebb 35%-os színtelítettségű színek alkalmazhatók.
f) Előkert nélküli beépítésnél az épülettagolás a közterületre sem a terepszinten, sem a terepszint feletti kettő métert meghaladó magasságban nem nyúlhat ki.
g) Tetőtér beépítése esetén csak egy szintes tetőtér alakítható ki, csak egy soros tetőablak (álló vagy síkban fekvő) létesíthető.
h) A templom műemléki környezetében, valamint a helyi értékvédelemre javasolt területeken, az utcai homlokzaton a tetőtérben erkély, terasz, zárterkély nem építhető.
(5) A kerítés építészeti kialakításánál az alábbiak a mérvadók:
a) Kerítést létesíteni, tervezett vagy meglévő - megmaradó közterületi telekhatáron, oldalkerti és hátsókerti telekhatáron lehet. Ettől eltérni csak a szabályozási terv eltérő rendelkezése szerint lehet.
b) Kerítés tömör formában max. 2,0 m magasságig (kő, tégla, festett, vakolt falazott), valamint áttört és tömör - lábazatos kialakítással max. 2,5 m magasságig (faléc, farács, fémháló kitöltő mezővel) készülhet.
c) Kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr alumínium-, fémlemez, hullámlemez, cementlap (pl. betonyp) és nyersbeton felületű tömör fal nem lehet.
d) Lakóterületen a kerítés lezárásaként sérülést okozó anyag (szögesdrót, tört üveg) nem alkalmazható.
8. § (1) A nagyvárosias lakóterületen az alábbi építési övezetek fordulnak elő:
a)
Építési övezet jele
|
Beépítés i mód
|
Beépítési % terepszint felett |
Építménymagassá g
m |
Kialakítható legkisebb telekterület m2 |
Legkisebb kialakítandó zöldfelület % |
Közmű ellátottság |
felső határa |
Ln/1 |
SZ |
40 |
15,0 |
4000 |
20 |
teljes |
Ln/g* |
SZ |
K/60 |
3,5 |
K/150 |
K** |
részleges |
* Területi főépítészi eltérési engedéllyel ** 4db gk. állásonként egy db lombos fa telepítendő
b) Ln/1 jelű építési övezetben
ba) a szabadon állóan, úszótelkes formában, a tömbtelekhez viszonyítottan legfeljebb 40%-os megengedett beépítettséggel, 15,0m-es legnagyobb építménymagassággal, minimum 4000m2-es tömbtelek területen, a meglévő épületek felújíthatók, újraépíthetők.
bb) A tömbtelken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 20% legyen. A zöldfelület kertépítészeti terv alapján fejlesztendő.
c) Ln/g jelű építési övezetben
ca) a nagyvárosias lakóterülethez tartozó gépjárműtárolók építhetők, az SZ-2 jelű tervlapon megjelölt építési helyeken belül, legfeljebb 3,5m-es építménymagassággal, s egy épületben legfeljebb 6db garázzsal.
cb) A gépjárműtárolók, egységes építészeti kialakítással -a meglévőekkel azonos hajlásszögű tetővel, cserép vagy korcolt fémlemez héjazattal, vakolt vagy kő/téglaburkolattal- és legalább 3db garázsegységet magába foglaló tömbök egyidejű építésével készülhetnek.
cc) A garázsegységek kapui azonos anyagból és színezéssel készülhetnek.
cd) A garázs-sor egységei között legalább egy-egy fa, helyhiányában cserje telepítendő.
ce) A részleges közműellátottság minimum az elektromos áram ellátását jelenti.
cf) A szabályozási terven jelölt helyeken 2m magas zárt, zajgátló tulajdonságú kerítés létesítendő, a telekhatár közelében lévő garázsok építésével egyidejűen.
cg) A lakóterületi funkció védelme érdekében beültetési kötelezettség áll fenn a szabályozási terven megjelölt helyeken.
(2) A kisvárosias lakóterületeken az alábbi építési övezetek fordulnak elő:
a)
Építési övezet jele
|
Beépítési mód
|
Beépítési % terepszint felett |
Építmény- magasság m |
Kialakítható legkisebb telekterület m2 |
Legkisebb kialakítandó zöldfelület
% |
Közmű ellátottság |
felső határa |
Lk/1 |
O |
40 |
5,5 |
K/500 |
40 |
teljes
|
Lk/2 |
O/SZ |
50 |
5,5 |
500 |
35 |
Lk/3 |
SZ |
50 |
6,5 |
500 |
35 |
Lk/4 |
SZ/Cs |
40 |
6,5 |
1500 |
40 |
Lk/5 |
SZ |
20 |
6,5 |
3500 |
60 |
b) Lk/1 jelű építési övezetben oldalhatáron állóan, legfeljebb 40%-os megengedett beépítettséggel, 5,5m-es legnagyobb építménymagassággal, kialakult, illetve legalább 500m2-es telekterületen, a meglévő épületek bővítéseként, vagy a terven ábrázolt helyeken és esetekben létesíthető maximum 2 db épület. Kialakult esetben a legkisebb beépíthető telek 200 m2. Telekalakítás esetén a kialakítható legkisebb telek legalább 500m2 legyen. A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 40% legyen.
c) Lk/2 jelű építési övezetben oldalhatáron állóan, saroktelkeknél szabadon álló módon legfeljebb 50%-os megengedett beépítettséggel, 5,5 m-es legnagyobb építménymagassággal, legalább 500m2-es telekterületen a meglévő épületek bővítéseként, vagy a terven ábrázolt helyeken és esetekben létesíthető maximum 2 db épület. A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 35% legyen.
d) Lk/3 jelű építési övezetben szabadon állóan, legfeljebb 50%-os megengedett beépítettséggel, 6,5m-es legnagyobb építménymagassággal, legalább 500m2-es telekterületen étesíthető maximum 2 db épület. A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 35% legyen.
e) Lk/4 jelű építési övezetben szabadon álló módon kistársasház, vagy sorház jellegű épült, legfeljebb 40%-os megengedett beépítettséggel, 6,5m-es legnagyobb építménymagassággal, legalább 1500m2-es telekterületen, maximum 4 db épület létesíthető. Az épületekben kialakítható lakásokhoz legalább 300m2/lakás telekterületet kell biztosítani. A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 40% legyen.
f) Lk/5 jelű építési övezetben szabadon állóan, legfeljebb 20%-os megengedett beépítettséggel, 6,5m-es legnagyobb építménymagassággal, legalább 3500m2-es telekterületen, maximum 2 db épület létesíthető. A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 60% legyen.
g) A kisvárosias építési övezetek környezetrendezési előírásai:
g.a melléképítmények közül állatkifutó és trágyatároló nem létesíthető,
g.b kizárólag kedvtelési célú állattartás engedélyezhető az építési övezetekben, az állattartás célját szolgáló épület/épületrész, akkor létesíthető, ha a telek beépítési mértéke nem haladja meg a 30%-ot, s legfeljebb 5,0 m2-es lehet,
g.c a telkek zöldfelületein 100m2-ként 1 db lombos fa telepítendő. A lombos fa a szomszédos épülettől legalább 3m-re ültethető.
(3) Az kertvárosias lakóterületen az alábbi építési övezetek fordulnak elő:
a)
Építési övezet jele
|
Beépítési mód
|
Beépítési % terepszint felett |
Építmény- magasság m |
Kialakítható legkisebb telekterület m2 |
Legkisebb kialakítandó zöldfelület
% |
Közmű ellátottsá g |
felső határa |
Lke/1 |
O |
30 |
6,0 |
K/500 |
55 |
teljes
|
Lke/2 |
SZ |
30 |
6,0 |
K/500 |
55 |
Lke/3 |
O |
25 |
6,0 |
800 |
60 |
Lke/4 |
SZ |
25 |
6,0 |
800 |
60 |
Lke/5 |
O |
20 |
6,0 |
1 200 |
60 |
Lke* |
Ikr |
30 |
6,0 |
1 000 |
50 |
K=kialakult; A zárójelben szereplő értékek csakgazdasági célú éplületek létesítése esetén alkalmazhatók.
b) Lke/1 jelű építési övezetben oldalhatáron állóan, legfeljebb 30%-os megengedett beépítettséggel, 6,0m-es legnagyobb építménymagassággal, kialakult, vagy legalább 500m2-es telekterületen a meglévő épületek bővítéseként, vagy a terven ábrázolt helyeken és esetekben létesíthető épület.
c) Lke/2 jelű építési övezetben szabadon álló beépítéssel, legfeljebb 30%-os megengedett beépítettséggel, 6,0m-es legnagyobb építménymagassággal, kialakult, vagy legalább 500m2-es telekterületen létesíthető épület. Kialakult esetben a beépíthető építési teleknek a legalább 200m2-t meghaladó területű telek számít. A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya 55% legyen.
d) Lke/3 jelű építési övezetben oldalhatáron állóan, legfeljebb 25%-os megengedett beépítettséggel, 6,0m-es legnagyobb építménymagassággal, legalább 800m2-es telekterületen létesíthető épület. A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 60% legyen.
e) Lke/4 jelű építési övezetben szabadon állóan, legfeljebb 25%-os megengedett beépítettséggel, 6,0m-es legnagyobb építménymagassággal, legalább 800m2-es telekterületen létesíthető épület. A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 60% legyen.
f) Lke/5 jelű építési övezetben oldalhatáron állóan, legfeljebb 20%-os megengedett beépítettséggel, 6,0m-es legnagyobb építménymagassággal, legalább 1200m2-es telekterületen létesíthető épület. A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 60% legyen.
g) Lke* jelű építési övezetben
g.a a meglévő kialakult telkek egyesítése esetén az új telek gazdasági szolgáltató funkció befogadására alkalmas épülettel is beépíthető lakó funkció létesítése nélkül.
g.b A kialakult telkeken az ikres beépítés legfeljebb 30%-os mértékig lehetséges. Telekösszevonás esetén az új épület szabadon állóan létesülhet.
g.c A minimális teleknagyság a kialakult megtartásával, vagy min. 1500m2-es telek létrehozásával törtéhet.
g.d Az elhelyezhető új épület építménymagassága max. 6,0m lehet.
g.e A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 50% legyen.
h) A kertvárosias építési övezetek környezetrendezési előírásai:
h.a Kizárólag kedvtelési célú állattartás engedélyezhető.
h.b Az állat tartására szolgáló épület nagysága legfeljebb 15m2 lehet.
h.c A telkek zöldfelületein 100m2-ként 1 db lombos fa telepítendő. A lombos fa a szomszédos épülettől legalább 3m-re ültethető.
(4) Az falusias lakóterületeken az alábbi építési övezetek fordulnak elő:
a)
Építési övezet jele
|
Beépítési mód
|
Beépítési % terepszint felett |
Építmény- magasság m |
Kialakítható legkisebb telekterület m2 |
Legkisebb kialakítandó zöldfelület
% |
Közmű ellátottság |
felső határa |
Lf/1 |
O |
25 |
6,0 |
K/900 |
50 |
teljes
|
Lf/2 |
O |
20 |
6,0 |
1200 |
55 |
b) Lf/1 jelű építési övezetben oldalhatáron állóan, legfeljebb 25%-os megengedett beépítettséggel, 6,0m-es legnagyobb építménymagassággal, kialakult, vagy legalább 900m2-es telekterületen létesíthető maximum 3 db épület. Kialakult esetben a beépíthető építési teleknek a legalább 400m2-t meghaladó területű telek számít. A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 50% legyen.
c) Lf/2 jelű építési övezetben oldalhatáron állóan, legfeljebb 20%-os megengedett beépítettséggel, 6,0m-es legnagyobb építménymagassággal, legalább 1200m2-es telekterületen létesíthető maximum 3 db épület. A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 55% legyen.
d) Falusias építési övezetek környezetrendezési előírásai:
da) z övezetben az állatkifutó alapterülete nem lehet nagyobb a telek beépítetlen területének 5%-ánál és a telekhatároktól legalább 5 m-re helyezhető el.
db) Az övezet területén az állattartási funkciót szolgáló épület nagysága legfeljebb 40m2 lehet.
dc) A telkek zöldfelületein 100m2-ként 1 db lombos fa telepítendő, amely a szomszédos épülethez 3,0 m-nél közelebb nem ültethető.
9. Településközpont vegyes terület
9. § (1) Településközpont vegyes területen elhelyezhetők:
1. igazgatási-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi, szociális épületek,
2. egyéb közösségi, szórakoztató épület,
3. kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-szolgáltató épületek,
(2) Az építészeti kialakításnál figyelembe kell venni a 7. § (4) bekezdésben foglaltakat:
(3) Településközponti vegyes terület környezetrendezési előírásai:
a) a melléképítmények közül trágyatároló, állatkifutó nem létesíthető,
b) az övezetben csak kedvtelési célú állattartás engedhető meg,
c) a telkek zöldfelületein, ill. a Vt övezetben egész területére értelmezett módon, 100m2-ként 1 db lombos fa telepítendő. A lombos fa a szomszédos telekhatárokon álló épületektől legalább 3 m-re ültethető.
(4) Településközpont vegyes terület övezetei
a)
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
Beépítési % terepszint felett |
Építmény-magasság
m |
Kialakítható legkisebb telekterület m2 |
Legkisebb kialakítandó zöldfelület % |
Közmű ellátottság |
felső határa |
Vt/1 |
O/SZ |
35 |
6,5 |
900 |
40 |
teljes |
b) Vt/1 jelű építési övezetben
ba) a kialakult beépítési módhoz kell igazodni, melyet elvi engedély megkérésével tisztázni.
bb) A meglévő épületek átépítése, bővítése a tűztávolság betartásával szabadon, vagy oldalhatáron állóan valósítható meg.
bc) A beépítési mérték legfeljebb 35 % lehet, az építménymagasság 6,5m-t nem haladhatja meg.
bd) Az utcai homlokzat alakításánál az építménymagasság illeszkedjék a szomszédos telkeken jellemző építménymagassághoz.
be) Az iskolához kapcsoltan, telekösszevonásokkal pihenő-, játszó-, sport udvar alakítandó ki.
bf) Telkenként biztosítandó zöldfelület mértéke legalább a telekterület 40%-a legyen.
bg) Az intézményi kertek kertépítészeti terv alapján újíthatók fel, valósíthatók meg
Kereskedelmi, gazdasági, szolgáltató terület (Gksz)
10. § (1) A kereskedelmi, szolgáltatói gazdasági övezetben
1. a környezetet nem zavaró gyártó, szerelő és egyéb gazdasági tevékenységek létesítményei, azok rodái és a hozzájuk kapcsolódó szolgálati lakás alakítható ki.
2. a lakosság és az idegenforgalom ellátását biztosító kereskedelmi, szolgáltató funkciók,
3. szálláshely-szolgáltató épületek,
4. egyéb közösségi, szórakoztató, kulturális, oktatási épület,
5. egészségügyi-, szociális ellátást szolgáló épület,
6. a sportolást, a szabadidő eltöltést szolgáló létesítmény, legfeljebb teniszpálya méretű sportpálya.
b) Az övezetben nem engedélyezhetők el az alábbiak:
1. a jelentősen zavaró hatású (zajos, bűzös, veszélyes, fertőző vagy robbanás- veszélyes) gazdasági tevékenységet befogadó, tároló épület/rész, építmény
2. állattartó épület, kivéve személyes használatú őrző-védő állatok elhelyezésére.
c) Az épületek építészeti kialakításánál hagyományos építő anyagok használhatók, a tetőformálás a környezethez igazodó legyen:
ca) Lakókörnyezetben létesülő gazdasági épületeknél figyelembe kell venni a 7. § (4) bekezdésben foglaltakat,
cb) Azépületek a kialakult építészeti stílushoz igazodóak legyenek. Az épületek tetőszerkezete lapos-, vagy magastető kialakítású is lehet. Magastető alkalmazásakor a tetőhajlásszöge maximum 35-os lehet. 15-nál meredekebb hajlású nyeregtető a 18m-t meghaladó tér lefedésére nem alkalmazható
cc) A településkép szempontjából rálátással épülő „doboz jellegű” csarnok-, üzemi épületek hossza, (homlokzaton és/vagy tetőzeten megjelenő) építészeti tagolás nélkül maximum 60m lehet. Az építészeti tagolás mértéke és jellege meghatározásánál nem számít elegendő tagolásnak a színváltás, vagy az alkalmazott burkoló anyag váltása.
d) A gépkocsi tárolást minden esetben telken belül kell megoldani, a parkolók fásítva alakíthatók ki, 4 parkolóhelyenként legalább 1 db nagy lombkoronát növelő fa ültetendő.
e) Kereskedelmi-gazdasági övezetek környezetrendezési előírásai:
ea) Az övezetben - jelentős mértékű zavaró hatású (zajos, bűzös, tűzveszélyes, fertőző vagy robbanásveszélyes) ipari és tároló tevékenységek folytatása nem engedélyezhető.
eb) Az övezetbe tartozó telkeken csak az övezet területén keletkező, saját technológiából származó veszélyes hulladékok tárolhatók átmenetileg.
f) Az övezet területén a zöldfelületek kialakítása esetén az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:
fa) a telekhatár mentén, ahol a terven beültetési kötelezettség jelöli, legalább 5,0 m mélységben a terven jelölt helyeken legalább háromszintű (gyep- cserje- és lomb-koronaszint együttesen) növényállományt kell telepíteni,
fb) a zöldfelületi arány legalább felét kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell biztosítani,
fc) a kizárólag egyszintű (csak gyep) növényzettel borított felületek az előírt zöldfelületek legfeljebb egyharmadát boríthatja.
11. Kereskedelmi, gazdasági, szolgáltató övezetek
11. § (1) A kereskedelmi szolgáltató -gazdasági- területeken az alábbi építési övezetek találhatók:
a)
Építési övezet jele
|
Beépítési mód
|
Beépítési % terepszint felett |
Építmény- magasság m |
Kialakítható legkisebb telekterület m2 |
Legkisebb kialakítandó zöldfelület
% |
Közmű ellátottság |
felső határa |
Gksz/1 |
O/SZ |
35 |
K/7,5 |
K/2000 |
30 |
teljes |
Gksz/H |
SZ |
K/35 |
K/15 |
3000 |
20 |
Gksz/2 |
SZ |
30 |
6,0 |
500 |
30 |
Gksz/3 |
SZ |
35 |
6,0 |
2000 |
40 |
Gksz/4 |
SZ/O |
35 |
6,0 |
7500 |
40 |
Gksz/5
Szőlőhegy |
SZ/O |
20 |
5,5 |
K/2000 |
60 |
Gksz/6
Szőlőhegy |
O/SZ |
30 |
4,0 |
K/3500 |
50 |
Gksz/7 |
SZ |
35 |
7,5 |
3000 |
30 |
Gksz/k* |
- |
- |
- |
- |
- |
-
|
*Területi főépítészi eltérési engedéllyel
b) Gksz/1 jelű építési övezetben
ba) a szabadon, vagy oldalhatáron állóan, 35%-os beépíthetőséggel, kialakult, vagy legalább 2000 m2-es kialakítható telken, 7,5m-es legnagyobb építmény- magassággal, legfeljebb 2 db önálló épület létesíthető.
bb) A zöldfelület aránya legalább 30% legyen.
c) Gksz/H jelű építési övezetbe tartozik
ca) a helyi védelemre javasolt, „volt legénységi épületek” háromszintes épületeit magába foglaló terület.
cb) A helyi területi építészeti érték védelemre jelölt építési övezetben a kialakult, vagy 15%-ig kiegészíthető beépítési mértéket jelentő, szabadon álló beépítés, a legfeljebb 15m-es építménymagassággal megtartandó.
cc) Az épületek felújítása, átalakítása, a négy épületet együtt érintően, csak azokat építészeti egységben kezelve, elvi építési engedély alapján történhet.
cd) A négy épület homlokzati kialakítása, szín és anyaghasználata összehangolt kell, hogy legyen. Nem lehet megváltoztatni az épületek tömör felületeinek és nyílásainak arányát, nem alkalmazhatók a négy épületnél egymástól karakteresen eltérő osztású, anyagú nyílászárók.
ce) Az épületek körül minimum 3000m2-es önálló telkek alakíthatók ki, de a telkek között kerítés nem létesíthető.
cf) A minimális zöldfelületi arányt a telekterület 30%-án kell kialakítani, a parkolási igények telken belüli biztosításának figyelembe vételével.
cg) Az épületek kényszerű elbontása esetén a telek újra-beépülése legfeljebb 7,5m-es építménymagassággal az egyéb övezeti jellemzőek szerint történhet.
d) Gksz/2 jelű építési övezetben szabadon állóan, a szabályozási terven jelölt, vagy 6m- es előkerttel, 30%-os beépíthetőséggel, kialakult, vagy legalább 500 m2-es kialakított telken, 6,0m-es legnagyobb építménymagassággal, legfeljebb 2 db önálló épület létesíthető. Az zöldfelület aránya legalább 30% legyen. Csak garázsépület is létesülhet egyszintes épületben a 020/73 hrsz-ú telek szabályozási terven jelöltek szerinti felosztásával, mely telken a szabályozási terven jelölt helyen 2m magas zárt, zajgátló tulajdonságú kerítés létesítendő, a lakóterületi telekhatár mentén a garázsok építésével egyidejűen.
e) Gksz/3 jelű építési övezetben szabadon állóan, 35%-os beépíthetőséggel, legalább 2000 m2-es kialakított telken, 6,0m-es legnagyobb építménymagassággal, legfeljebb 2 db önálló épület létesíthető. Az épületek egységes arculattal alakítandók ki. Az zöldfelület aránya legalább 40% legyen.
f) Gksz/4 jelű építési övezetben
fa) 35%-os beépíthetőséggel, legalább 7500m2-es telken, 6,0m-es legnagyobb építménymagassággal lehet építeni. Az zöldfelület aránya legalább 40% legyen.
fb) f.b A Petőfi út mentén az 543/6Hrsz-ú telken, kialakult beépítés figyelembe vételével, oldalhatáron állóan legfeljebb 4 db önálló épületet lehet építeni.
fc) f.c Az Agostyán felé vezető közút menti gazdasági terület telkein szabadon állóan legfeljebb egy telken 3db épület helyezhető el.
g) Gksz/5 jelű építési övezetben, az Öreghegyi szőlőkben:
ga) a szőlőhegy arculatához, hagyományaihoz igazodó közösségi szórakoztató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató létesítmény szabadon, vagy oldalhatáron állóan helyezhető el.
gb) g.b 20%-os beépíthetőséggel, a tovább fel nem osztható kialakult telken lehet építeni, 5,5m-es legnagyobb építménymagassággal.
gc) g.c Telkenként legfeljebb 1db épület lehet
gd) g.d Az zöldfelület aránya legalább 60% legyen.
h) Gksz/6 jelű építési övezetben az Öreghegyi szőlőkben:
ha) h.a a polgári védelem telephelyén a szőlőhegy arculatához, hagyományaihoz igazodó módon a meglévő épületek a beépíthetőség 30%-os mértékéig bővíthetők.
hb) h.b A bővítésnél az építménymagasság legfeljebb 4,0m-es, lehet.
hc) h.c A kialakult telek tovább nem osztható fel.
hd) h.d Az zöldfelület aránya legalább 50% legyen.
i) Gksz/7 jelű építési övezetben
ia) i.a szabadon állóan, 35%-os beépíthetőséggel, legalább 3000 m2-es kialakított telken, 7,5m-es legnagyobb építménymagassággal létesülhet épület.
ib) i.b Az zöldfelület aránya legalább 30% legyen.
ic) i.c Az övezet Tatát elkerülő 1.sz. főút út menti telkein az építésre alkalmas telek feltöltéssel alakítható ki.
j) Gksz/k jelű övezet
ja) j.a kizárólag a gazdasági területen belül a közlekedési célú területrész, mely a telkeket kiszolgáló magán út létesítésének lehetőségét biztosítja.
jb) j.b Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet.
jc) j.c A gazdasági övezeten belül irányadóan jelöli ki a szabályozási terv a magánutakat.
jd) j.d A gazdasági célú magánutak minimális szabályozási szélessége a terven jelöltek szerinti 14-16m lehet.
12. Egyéb ipari gazdasági terület és övezet
12. § (1) Az ipari gazdasági területen az alábbi létesítmények helyezhetők el:
a) Környezetbarát ipari, energiaszolgáltatási, településgazdálkodási és minden egyéb nem zavaró hatású gazdasági építmény.
b) Az ipari övezetben - jelentős mértékű zavaró hatású (zajos, bűzös, tűzveszélyes, fertőző vagy robbanásveszélyes tevékenység nem végezhető.
c) A gazdasági tevékenységhez kapcsolódóan lakás a kiszolgáló személyzet részére (max 1 db) létesíthető.
d) Az ipari gazdasági terület övezeteiben a kereskedelmi gazdasági területen létesíthető valamennyi tevékenységet befogadó épület elhelyezhető.
(2) A megvalósult telekalakítás esetén az oldalkertek és a beültetési kötelezések értelemszerűen a telekhatárokhoz igazodnak, a minimális oldalkert -a szabályozási terv eltérő rendelkezés hiányában- 10m lehet.
(3) A közigazgatási terület nyugati, Tata várossal határos gazdasági területet a tervezett 1.sz. főút két önálló egységre osztja, ahol:
a) a magánút övezete a szabályozási terven jelöltek szerint Gip/k jelű övezet,
b) a magántulajdonú feltáró gazdasági út szükséges telekmérete Baj és Tata közigazgatási határa mentén mind a két településnél jelentkező út-telekrészből kell, hogy létre jöjjön,
c) az út csak akkor megfelelő gazdasági célú használatra, ha mindkét közigazgatási területen az út-telek a terven jelöltek szerint kialakított.
(4) A telkek beépítése során az alábbiakat kell betartani:
a) Az iparterületen hagyományos, vagy könnyűszerkezetes, szerelt jellegű épületek építhetők.
b) A tetőformálása lapos és vegyes-tetővel történhet. A tetőhajlás szöge magastető esetén 15o-30o közötti lehet. A tetőhéjalás anyaga műanyag hullámlemez, natúr feleületkezelés nélküli fémlemez, élénk (40%-so szintelítettséget meghaladó) színűre felületkezelt fémlemez és nádtető nem lehet.
c) A beépíthető legkisebb telekszélesség az építési helyen mérten minimum 40 m legyen.
d) A minimális előkert, oldal-, hátsókert méreteit a szabályozási tervlap határozza meg.
e) Az oldalkertek mentén a beültetési kötelezés 5m-re (legalább 1 sor fára) csökkenhet. A terven jelölt hátsókertek mentén a beültetési kötelezés 20m-es.
f) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.
g) A gazdasági telkek csapadékvíz elvezetése, a közműhálózatok és úthálózat az átalakuló és az új gazdasági területeken összefüggő hálózatok kiépítésének figyelembe vételével tervezendő és valósítandó meg.
(5) Az övezetekbe tartozó telkeken csak az övezet területén keletkező, saját technológiából származó veszélyes hulladékok tárolhatók átmenetileg, a környezetvédelmi előírások szerint.
(6) Az övezet területén, a zöldfelületek kialakítására, az alábbi előírások vonatkoznak:
a) a telekhatár mentén, ahol a terv védőzöldként beültetési kötelezést jelöl legalább 10,0 m mélységben háromszintű (gyep- cserje- és lomb-koronaszint együttesen) növényállományt kell telepíteni,
b) egyéb esetben a zöldfelületi arány legalább felét kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani,
c) a kizárólag egyszintű (csak gyep) növényzettel borított felületek az előírt zöldfelületek legfeljebb egyharmadát boríthatja.
d) A a parkolók fásítva alakíthatók ki, 4 parkolóhelyenként legalább 1 db közepes lombkoronát növelő fa ültetendő.
(7) Az ipari terület építési övezetei:
a)
Építési övezet jele
|
Beépítési mód
|
Beépítési % terepszint felett |
Építmény- magasság m |
Kialakítható legkisebb telekterület m2 |
Legkisebb kialakítandó zöldfelület
% |
Közmű ellátottsá g |
felső határa |
Gip/1 |
SZ |
40 |
7,5 |
5000 |
25 |
teljes |
Gip/2 |
SZ |
40 |
7,5 |
10.000
(1ha) |
25 |
Gip/3 |
SZ |
40
(30) |
7,5
(9,0) |
3000
(9000) |
25 |
Gip/4 |
SZ |
25 |
7,5 |
5000 |
35 |
Gip/k* |
- |
- |
- |
- |
- |
*Területi főépítészi eltérési engedéllyel
b) Gip/1 jelű építési övezetben szabadon állóan a szabályozási terven ábrázolt módon, a telek területének 40%-áig építhető épület. A legnagyobb építménymagasság 7,5m a legkisebb telekterület 5000 m2-es lehet. A kialakítandó zöldfelület aránya legalább 25% legyen.
c) Gip/2 jelű építési övezetben szabadon állóan a terven ábrázolt módon, a telek területének 40%-áig építhető épület. A legnagyobb építménymagasság 7,5m legkisebb telekterület 1 ha lehet. A kialakítandó zöldfelület aránya legalább 25% legyen.
d) Gip/3 jelű építési övezetben:
da) d.a szabadon állóan, 40%-os beépíthetőséggel, minimálisan 3000 m2-es kialakított telken, 7,5m-es legnagyobb építménymagassággal létesülhet épület. Az zöldfelület aránya legalább 25% legyen.
db) d.b Ha a telek minimális mérete legalább 9000m2-es az épületek építménymagassága elérheti a 9,0m-t, A megnövelt építménymagasság lehetőségével élve a beépítési mértéket 30%-ig lehet igénybe venni.
dc) d.c Meglévő beépítésű telken az utcavonalon álló raktárépületek elbontásuk esetén ugyanazon helyen újra nem építhetők, csak az előírás szerinti 10 méteres előkert megtartásával.
dd) d.d Az övezet területén a beépítést csak olyan mértékig lehet igénybe venni, amit a területen hosszirányban keresztül haladó, vasúti korrekciós távlati nyomvonal lehetővé tesz. A nyomvonal „elépítése” nem lehetséges. A területsávban olyan épület/építmény, közművezeték nem építhető, mely a vasúti korrekció megvalósítása során korlátozó, akadályozó lehet.
e) Gip/4 jelű építési övezetben:
ea) e.a szabadon állóan, 25%-os beépíthetőséggel, minimálisan 5000 m2-es kialakított telken, 7,5m-es legnagyobb építménymagassággal létesülhet épület.A telken belül a zöldfelület aránya legalább 35% legyen.
eb) e.b Az övezetben jellemzően a környezetében létrejövő raktár-bázisokat kiszolgáló tevékenységet befogadó épületek kaphatnak helyet.
ec) e.c A területen meglévő terven jelölt fasorok megtartása, fenntartása kötelező.
f) Gip/k jelű építési övezet közlekedési övezetében:
fa) f.a kizárólag a ipari gazdasági területet kiszolgáló közlekedési célú területrész, mely a telkeket kiszolgáló magán út létesítésének lehetőségét biztosítja.
fb) f.b Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet.
fc) f.c Övezeti határként jelöli ki a szabályozási terv a magánutakat.
fd) f.d A gazdasági célú magánutak keresztszelvényeinek kialakítása során a közutakra vonatkozó előírásokat kell figyelembe venni. A teherforgalom lebonyolítására szolgáló iparterületi magánút minimális szélessége 14m lehet.
13. Beépítésre szánt különleges területek
Honvédelmi terület övezete (Kho/b)
(1) Az övezetben honvédelmi létesítmények, honvédelmi tevékenységet szolgáló, azt kiegészítő épületek, szálláshely-szolgáltató létesítmény helyezhetők el a meglévő épületállomány felhasználásával, bővítésével.
(2) Különleges honvédelmi terület építési övezete:
a)
Építési övezet jele
|
Beépítési mód
|
Beépítési % terepszint felett |
Építmény- magasság m |
Kialakítható legkisebb telekterület m2 |
Legkisebb kialakítandó zöldfelület
% |
Közmű ellátottsá g |
felső határa |
Kho/b |
SZ |
15 |
6,5 |
3000 |
60 |
részleges |
b) Kho/b jelű építési övezetben:
ba) b.a szabadon álló beépítési móddal, 15%-os beépítési mértékig, 6,5 m legnagyobb építménymagassággal lehet építeni,
bb) b.b a kialakítható legkisebb telek 3000 m2 lehet. A telken elhelyezhető épületek száma legfeljebb 3 db lehet,
bc) b.c a legkisebb zöldfelületi arány a telek 60%-a, melynek 1/3-án háromszintű növényzet telepítendő.
c) Az épületek építészeti kialakítása során, anyag és színhasználatánál figyelemmel kell lenni a tájképi megjelenésre. Az épületek lapos-, illetve max. 40–os hajlásszögű tetőzettel fedhetők le, ha a fedélszék legfeljebb 12m áthidalására készül. Nagyob áthidalású fedélszék max.30°-os lehet.
d) Az építés feltétele a terület részleges közműellátásának megléte.
Különleges mezőgazdasági üzemi terület (Kmü)
(3) Kmü jelű építési övezet ("nyúlvágóhíd"):
a) olyan nagyüzemi állattartó, állatfeldolgozó, terménytároló építmények szabadon álló elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
b) Melyben szolgálati lakást magába foglaló lakóépület önállóan is elhelyezhető.
c) A meglévő épületek felújításán, állagmegóvásán túli építési munkákhoz, a kialakult beépítési mértéket 5%-nál egy alkalommal jobban megnövelő, vagy telepszinten 1000m2-t elérő épületbővítési igény esetén szabályozási terv készítése szükséges.
d) Új beépítés, épületbővítés az illeszkedés elve alapján kell, hogy megvalósuljon, a lakókörnyezeti közelség figyelembe vétele, valamint a telken belüli szabályzási terven jelölt védelmi zöldfelületek kialakítása mellett.
e) Az építés feltétele a terület részleges közműellátásának megléte.
14. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közlekedési és közmű területek
14. § (1) A meglévő és tervezett közlekedési területeknek összefüggő hálózatot kell alkotniuk.
(2) KÖk jelű övezet az országos közforgalmú vasútvonal övezete,
(3) KÖu jelű valamennyi közlekedési terület.
(4) A 1128 sz. és az 11135 sz. közutak külterületi szakasza mellett általánosan kerítés a közút távlati 30 m-es szabályozási szélességének figyelembevételével, egyéb építmény az úttengelyhez legközelebb 30 m-re helyezhető el.
(5) A tervezett 1.sz. főút Vértesszőlős - Tata elkerülő szakaszán az SZ-1 jelű szabályozási tervlapon jelölt csomóponton kívül a kapcsolódó területfejlesztések közlekedési igényeinek biztosítására további csomópont nem létesíthető.
(6) Az alábbi utak gyűjtő utak, melyek szabályozási szélessége a következő:
- Római út, 17m-es szabályozási szélessége kialakult.
- Táncsics M. utca, 17m-es szabályozási szélessége kialakult.
- Tóvárosi út és Iparterületi "körút", szabályozási szélessége 16m
- Paulini B. utca, 16m-es szabályozási szélessége kialakult.
- Tervezett gyűjtő út a Paulini B. utca-78hrsz.-ú közterület között, szabályozási szélessége 16m.
- 78hrsz.-ú közterület, 16-26m-es szabályozási szélessége kialakult.
- 77hrsz.-ú közterület, 16,0-20,0m-es szabályozási szélessége kialakult.
- Kodály Z. utca a Petőfi S. utca-Gerecse utca között, szabályozási szélessége a kialakult és az új szakaszon 14m.
- Hegyi utca az autóbusz fordulóig, szabályozási szélessége kialakult.
- 065-066-069hrsz.-ú közterületek által alkotott külterületi útvonal szabályozási szélessége kialakult, de minimálisan12m.
(7) A Szőlőhegyen a szabályozási terven jelölt utak min. 6m szabályozási szélessége közműépítés, burkolatépítése esetén biztosítandó.
(8) A tervezett hadi útként jelölt útvonalra a Magyar Honvédség egyedi előírásai vonatkoznak, melyek szabályozási szélessége 10m.
(9) A 12m-nél szélesebb közlekedési területet úgy kell kialakítani, hogy a felszíni vízelvezetés műtárgyai mellett legalább egyoldali fasor telepítésére lehetőség legyen.
(10) A KÖu/z jelű övezet közlekedési terület zöldfelületi övezete:
a) A közlekedési terület zöldfelületi övezetéhez azok a zöldfelületi jelleggel kialakított - általában a közlekedési területeken belül szigetszerűen képződő - felületek tartoznak, amelyeknek elsősorban forgalomtechnikai, vizuális és esztétikai szerepük van.
b) Az övezetben a közlekedési- és a közmű építményeken kívül csak a zöldfelületet el nem lehetetlenítő építmény (különösen: támfal, tereplépcső, beton vagy műanyag gyeprács,) helyezhető el.
c) Az övezetben a zöldfelület aránya nem lehet kisebb 80%-nál.
Közműlétesítmények övezete (Kkm)
(11) Kkm jelű övezetbe tartoznak a hrsz 036/3 elektromos alállomás, valamint a hrsz 102/4; 063/2 és 2351 víztárolók, kutak telkei.
(12) Az övezetben a telekigényes közműlétesítmények, ezek műtárgyai, műszaki és biztonsági berendezései, azok működtetéséhez szükséges építmények építhetők.
15. § Általános előírások
(1) A meglevő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.
Vízellátás, szennyvíz-, csapadék vízelvezetés
(2) A szennyvizek elszikkasztása szigorúan tilos.
(3) Beépítésre szánt területen vízbekötéssel rendelkező épület, építmény használatba vétele csak a szennyvízcsatorna hálózatra való rákötés, vagy korszerű és szakszerű közműpótló berendezés létesítése esetén történhet.
(4) Mezőgazdasági kiskerti ingatlanok szennyvizét korszerű és szakszerű közműpótló berendezés létesítésével kell kezelni.
(5) 20 db, illetve annál több gépkocsit befogadó nagyobb parkoló felületekről összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadóba.
(6) A csapadékvíz elvezetését mind a beépített, mind a mezőgazdasági hasznosítás alatt álló területeken, oly módon kell megoldani, hogy az összegyűlt víz termőföldet ne károsítson.
(7) A beépítésre javasolt új területeken, valamint hálózati rekonstrukció esetén a távközlési, a kisfeszültségű és közvilágítási vezetékeket földkábelben kell fektetni, a vezetékek átépítését megelőzően a talajvédelmi követelmények érvényesülését biztosítani kell.
(8) A tervezett gázbekötések és a telken belüli gázelosztó vezetékek föld alatti vezetéssel építendők. A házi gáznyomás-szabályozókat az épületek udvarán, sövénnyel takartan, vagy épület alárendelt homlokzatára felszerelve lehet megvalósítani.
(9) Belterületen, valamint az Öreghegy tájképi megjelenését zavaró módon külterületen 20 m-nél magasabb táv- és hírközlési antenna, toronyépítmény nem telepíthető.
16. Zöldterületek és zöldfelületek Közparkok (Zkp, Zv)
16. § (1) A Zkp jelű övezetbe tartoznak a komplex funkcióval rendelkező közpark területek.
a) Az övezetben csak a játszás, a pihenés, a testedzés és ismeretterjesztés építményei és a fenntartáshoz szükséges építmények helyezhetők el. Lakóépület az övezetben nem létesíthető.
b) Az övezet területén telket megosztani nem lehet.
- az építmények szabadon álló módon,
- legfeljebb 1%-os beépítettséggel helyezhetők el,
- a legnagyobb építménymagasság 3,50 m,
- a minimális zöldfelületi arány 75 %.
d) A zöldfelület minden megkezdett 100 m2-e után legalább 1 nagyméretű lombos díszfa telepítése kötelező.
e) A közparkok építését, rendezését, felújítását komplex kertépítészeti tervek alapján kell engedélyezni.
(2) Z/v jelű övezet védelmi célú zöldfelületek létrehozására szolgál.
a) Az övezet korlátozott használatú zöldfelület, rekreációs berendezések és felszerelések benne nem létesíthetők épület nem építhető.
b) Az övezet területén a melléképítmények közül csak a terület fenntartásához és őrzéséhez szükséges építmények helyezhetők el.
c) A területen szilárd burkolatú út nem létesíthető.
d) A zöldfelületi minimum értéke 95 %.
e) Az övezet területén háromszintes, a környezeti ártalmakat jól tűrő fajokból álló növényállomány telepítendő.
(3) Zöldfelületek létesítése
a) Közterületeken, valamint a közhasználatú feltáró magánutaknál az útburkolatok, járdák megépítésével egy időben, a beruházás részeként a fasori sávokat is ki kell alakítani és a növényzetet be kell telepíteni.
b) Az új kialakítású közterületen, valamint a közhasználatú feltáró magánutakon a szabályozási terven jelölt szakaszokon fasor telepítendő, útszakaszonként egyöntetű fafajból.
c) A közterületeken és a közhasználat előtt megnyitott magánutakon a fasorokba ültetett faegyedeknek előnevelt faiskolai áruknak kell lennie.
d) Közterületi és a közhasználat előtt megnyitott magán utak menti fasorok telepítésénél legalább az ültetőgödör 1x1x1m-es szelvényében talajcseréről, termőföld visszatöltéséről gondoskodni kell.
e) Közterületi fasorok, zöldfelületek, védő zöld sávok azok öntözési lehetősége megteremtésével létesítendők.
f) Valamennyi parkoló felület– telken belül is - csak fásítottan létesíthető, 4 beállóhelyenként minimum egy előnevelt, faiskolában beszerzett lombos fa telepítendő.
g) A beültetési kötelezettséggel érintett területeken háromszintes növényállomány telepítendő.
h) Háromszintes növényállomány telepítése esetén sem csökkenthető az övezetre meghatározott zöldfelületi minimum értéke.
i) a zöldfelületi arányba beszámítható:
- a vízáteresztő (nem szilárd) burkolat felületének legfeljebb 10%-a;
- a vízfelület 70%-os mértéke,
- a gyeprács alkalmazása esetén annak 50%-os mértéke.
(4) Zöldfelületek védelme: a szabályozási terven jelölt helyi védelemre jelölt fasorok és annak egyedei nem vághatók ki. Egészségi célú ifjításukról és a természetes módon elpusztult egyedek azonos fafajjal történő pótlásáról gondoskodni kell.
17. Erdőterület E; EV; övezetei
17. § (1) A település területén lévő erdőterületek rendeltetésük szerint védelmi, gazdasági egészségügyi-szociális, turisztikai és oktatás-kutatási erdők lehetnek.
(2) Az erdőterület övezeti, illetve erdőművelési ág szerinti besorolásától függetlenül védelmi rendeltetésűnek kell tekinteni a 40%-nál nagyobb hajlásszögű területeken lévő/létesítendő erdőket.
Általános erdőterület övezete (E)
(3) Az övezetbe tartoznak a rendeltetésük szerint gazdasági, egészségügyi-szociális, turisztikai erdők, valamint a nem védelmi erdők övezetébe tartozó egyéb védelmi rendeltetésű erdőtagok.
(4) Az övezetben 10,0 ha-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,5%-os beépített- séggel, de legfeljebb 500 m2 alapterületű az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
(5) Az övezetben létesíthető az erdő rendeltetésével összefüggésben erdészház, vadászház,
turisztikai létesítmények, önállóan lakóépület nem helyezhető el.
(6) Az övezetben a zöldfelületi arány legalább 95%.
Védelmi erdők területe övezete (Ev)
(7) Az övezet területén - a terepviszonyoktól függetlenül - csak védelmi rendeltetésű erdő telepíthető.
(8) A védelmi rendeltetésű erdők területén épületet elhelyezni és területet elkeríteni nem lehet.
(9) Az övezetben a zöldfelületi arány legalább a telek 95%-a.
18. Általános mezőgazdasági területek
18. § (1) A mezőgazdasági területeken birtokközpont csak szabályozási tervben megjelölt helyen és annak rendelkezései figyelembe vételével alakítható ki.
(2) Valamennyi általános mezőgazdasági övezetben az 50 métert nem meghaladó szélességű mezővédő erdősávok, tájfásítás területei övezetmódosítás nélkül telepíthetők.
(3) A tájképileg érzékeny Szőlőhegy-láb területtel határos mezőgazdasági jellegű övezetekben építményt, épületet elhelyezni a tájképileg érzékeny 300m-es határvonalon belül épületet, építményt elhelyezni nem lehet.
(4) Az övezetek -övezeti előírások szerint- a növénytermesztés, az állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás építményeinek elhelyezésére szolgálnak.
(5) A lakófunkciót befogadó épület csak a mezőgazdasági tevékenységgel összefüggően, a gazdasági épülettel egyidejűen létesíthető.
(6) Az épületek építészeti megjelenésükben hagyományos, vagy faszerkezetes, „tájba illő” épületek legyenek. A tetőformálás csak magas tetővel történhet. A tetőhajlás szöge 15- 35 közötti lehet. A tetőfedés anyaga bitumenes zsindely, illetve műanyag hullámlemez nem lehet
(7) Az általános mezőgazdasági területen az alábbi övezetek találhatók:
Építési övezet jele
|
Beépítési mód
|
Beépítési % terepszint felett |
Építmény- magasság m |
Beépíthető legkisebb telekterület Gazd/Lakó m2 |
Gazdasági ép. Lakóépület bruttó m2 |
Közmű ellátott-ság |
felső határa |
Má |
SZ |
2 |
5,5 |
5ha/10ha |
max.1500 max. 350 |
hiányos*
|
Má/l |
SZ |
1 |
5,5 |
10ha |
max.750 max. 250 |
Má/gy |
SZ |
1 |
6,5 |
10ha |
- |
Má/ho |
- |
-
|
- |
- |
- |
* hiányozhat a közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezetés, mely esetben saját telken kell elszikkasztani a keletkező csapadékvizet.
Általános mezőgazdasági övezet (Má)
(8) Az Má jelű övezetbe
a) elsősorban az intenzíven művelt, időszakos növény borítottságú szántóterületek tartoznak.
b) Az övezetben 5 ha-t el nem érő és 50 m-nél kisebb méretű telken építményt elhelyezni nem szabad.
c) Ha telek területe 5ha és 10ha közötti legfeljebb 2db gazdasági épület létesíthető, lakófunkció nélkül, a telek 2%-os beépítési mértékéig, legfeljebb 5,5m építménymagassággal.
d) A 10 ha-t meghaladó telken max 3 db épület, közöttük 1 db lakóépület (benne legfeljebb 2 db lakás) helyezhető el, legfeljebb 2%-os beépítés mértékéig, úgy, hogy az épületek és a gazdasági építmények elhelyezésére szolgáló terület és udvar összefüggő területet képezzen, valamint összesen ne haladja meg a 3000 m2-t. A legnagyobb építménymagasság 5,50m lehet.
e) A gazdasági épületek alapterülete a 1500 m2-t, a lakóépület alapterülete a 350 m2-t nem haladhatja meg.
f) A 10 ha-t el nem érő telkek legfeljebb 5 %-a, a 10 ha-t meghaladó telkek legfeljebb 3 %-a keríthető el, de a lekerített terület nagysága nem haladhatja meg a 3000 m2-t.
Korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezete (Má/l)
(9) Az Má/l jelű övezetbe
a) tartoznak a jellemzően állandó növényborítottságú, csak időszakonként (legfeljebb 3 évenként) feltörhető, művelt rét-legelő területek és nem védendő gyepterületek,.
b) A 10 ha-t elérő és legalább 50 m szélességű telken építményt és a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó lakóépületet elhelyezni szabadon álló beépítési móddal, legfeljebb 1%-os beépítettséggel és 5,5 m legnagyobb építménymagasság lehet. A gazdasági épületek alapterülete összesen 750 m2-t, a lakóépület alapterülete a 250 m2-t nem haladhatja meg.
c) A telken a gazdasági építményeken kívül csak 1 db lakóépület helyezhető el, amelyben legfeljebb 1 lakás létesíthető, úgy, hogy az épületek és a gazdasági építmények elhelyezésére szolgáló terület és udvar összefüggő területet képezzen és összesen ne haladja meg a 3000 m2-t.
d) A 10 ha-t el nem érő telkek legfeljebb 5 %-a, a 10 ha-t meghaladó telkek legfeljebb 3 %-a keríthető el, de nem haladhatja meg a 6000 m2-t.
Különleges mezőgazdasági terület övezete (Má/ho)
(10) Az övezetbe tartoznak
a) azok a jellemzően állandó növényborítottságú, rét-legelő területek és nem védendő gyepterületek, amelyek elsősorban honvédelmi gyakorlóterületként szolgálnak.
b) Az övezetben művelési ágat megváltoztatni, a gyepet feltörni nem lehet.
c) Az övezet területén lévő facsoportok nem vághatók ki, a spontán beerdősülő területek nem semmisíthetők meg, a kialakult élőhelyek nem számolhatók fel.
d) A terület használatából erózió- és defláció nem származhat.
e) Az övezet területén épületet elhelyezni nem lehet.
Nagyüzemi gyümölcstermesztésre szolgáló övezet (Má/gy)
(11) Az övezetbe
a) elsősorban az intenzíven művelt, nagyüzemi gyümölcstermesztésre szolgáló területek tartoznak, melyek a növénytermesztés és az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás építményeinek elhelyezésére is szolgál.
b) A 10 ha-t elérő és legalább 50 m szélességű telken építményt és a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó lakóépületet elhelyezni szabadon álló beépítési móddal, legfeljebb 1%-os beépítettséggel és 6,5 m legnagyobb építménymagasság lehet.
c) A 20 ha-t meghaladó telken - a gazdasági építményeken kívül - legfeljebb 1 db lakóépület (benne legfeljebb összesen 2 lakás) helyezhető el, úgy, hogy az épületek és a gazdasági építmények elhelyezésére szolgáló terület és udvar legfeljebb egy összefüggő területet képezve a 3000 m2-t ne haladja meg.
d) Az épületek elhelyezéséhez szabályozási terv készítendő.
e) A 20 ha-t el nem érő telkek legfeljebb 80%-a, a 20 ha-t meghaladó telkek legfeljebb 50%-a keríthető el.
Védendő természeti terület övezete (Má/te)
(12) Az övezetbe tartoznak
a) a nem erdőjellegű, de természetes vagy természet-közeli növénytársulással borított, a természeti környezet eredeti állapotának megőrzésére szolgáló területek (pl. természetes gyepek, vizes élőhelyek területei).
b) A meglévő növényállományt, a természeti képződményeket és felszíni formációkat a kialakult állapot szerint kell megőrizni. Az övezetben található gyepeket meg kell tartani, azok nem törhetők fel. A vizes élőhelyek területei nem tölthetők fel és egyéb beavatkozással sem háboríthatók.
c) A telkeken épületet elhelyezni nem lehet. Az építmények közül legfeljebb 2%-os beépítettséggel az épületeknek nem minősülő pihenés és ismeretterjesztés építményei helyezhetők el a természetes növénytársulás és az élőhelyek zavarása nélkül.
d) Az övezetben kerítés nem létesíthető.
19. Mezőgazdasági rendeltetésű kiskertes terület övezete (MK)
Építési övezet jele
|
Beépítési mód
|
Beépítési % terepszint felett |
Építmény- magasság m |
Beépíthető legkisebb telekterület m2 |
Gazdasági ép. Lakóépület telek m2 |
Közmű ellátottság
|
felső határa |
Mk |
SZ |
3 |
4,5 |
2000 |
|
hiányos* |
* hiányozhat a közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezetés, mely esetben saját telken kell elszikasztani a keletkező csapadékvizet.
(2)
a) A terület a rekreációs gazdálkodás szőlőműveléssel, kiskertműveléssel egybekötött tevékenységeire szolgál. Az övezetben lakóépületek, állattartó épületek nem létesíthetők.
b) A belterületi kiskertes övezetben építményt elhelyezni tilos.
(3) Az övezetben a 2000 m2-t el nem érő telek nem építhető be. Kivételt képez ez alól a védelemre javasolt pincék-présházak területe, ahol a régi épület felújítása, átépítése és a szőlőgazdálkodással kapcsolatos, a hagyományokat követő módon tervezett új gazdasági épület elhelyezése a teleknagyságtól függetlenül engedélyezhető. A 2000m2-nél kisebb telkeken meglévő beépítések felújíthatók, átépíthetők, de nem bővíthetők, elbontás esetén újjá nem építhetők.
(4) Az övezetben
- a legnagyobb beépítettség 3 %
- a legnagyobb építménymagasság 4,5 m,
- a legkisebb telekszélesség az épület, építmény helyén 10 m,
- a beépítés módja 10,0m-nél szélesebb telek esetén szabadon álló, legfeljebb 10,0m széles telek esetén oldalhatáron álló.
(5) A 2000 m2-t meghaladó beépítetlen telek, csak akkor építhető be, ha legalább 2 éven át folyamatosan művelt, szakszerűen gondozott, termesztési célú növénykultúra (szőlő, gyümölcs és egyéb kertészeti) található rajta, amelynek legalább 50%-a szőlőkultúra.
20. Vízgazdálkodási területek övezete (V)
(1) Az övezetbe tartoznak a tavak, a területen lévő árkok, vízmedrek területei és azok parti sávjai, valamint az azokat övező zöldfelületek (rét és gyepterületek, facsoportok, ligeterdő-foltok).
(2) Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet.
(3) Az övezetbe tartozó árkok, vízmedrek területeit elzárni, lekeríteni, feltölteni nem lehet.
21. Különleges beépítésre nem szánt temetőterület
Temetőterület és övezet (Kte)
(1) Az övezetben a temetkezés céljait szolgáló, valamint az azokat kiegészítő építmények, (ravatalozó, kápolna, kegyeleti hely, szerszámtároló, őrzés építményei) helyezhetők el.
(2) A temető övezetben elhelyezhető egyházi és kegyeleti épületek, a temetkezés egyéb építményei. Nem helyezhető el a felszínen épített kripta, szolgálati lakás, valamint önálló antennatartó szerkezet.
a) A temető övezet építési paraméterei:
Övezet jele
|
Beépítési mód
|
Beépítési % terepszint felett |
Építmény- magasság m |
Kialakítható legkisebb telekterület m2 |
Legkisebb kialakítandó zöldfelület
% |
Közmű ellátottság |
felső határa |
Kte |
SZ |
2 |
6,0 |
K |
70 |
részleges |
b) Kte jelű különleges övezetben a beépítési mód szabadon álló, a legnagyobb beépítettség 2%, a legnagyobb építménymagasság 6,0 m (harangtorony ettől eltérő lehet), a legkisebb zöldfelületi arány a telek 70%.
c) A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 100%-ban zöldfelületként kell figyelembe venni.
d) Minden 100 m2 után legalább 1 db nagykoronájú lombos fát kell telepíteni.
e) A temetőt feltáró utak mellett fasorok telepítendők, legalább 8-8 méterenként 1-1 db fa elhelyezésével.
(3) a) A temető kialakult telkétől megtartandó védőtávolság 20,0 m, melyen belül állattartó építmény, állatkifutó nem helyezhető el.
b) A temető telekhatárának 50m-es körzetén belül egészségügyi, oktatási intézmények, továbbá a lakóterületi zajhatárértéket meghaladó zajkibocsátású létesítmények nem helyezhetők el, ilyen használatra engedély nem kérhető.
c) A lakótelekkel határos 10m-es sávban urnás temetésre való áttérés szükséges.
(4) A temető területének rendezése, átalakítása csak kertépítészeti terv alapján történhet.
(5) A temető lakóterülettel határos kerítése 2m magasságban tömör (a meglévő kerítéshez igazodó módon) kerítés legyen. Egyéb helyeken az áttört kerítés csak sövény létesítésével engedhető meg. Sövény a kerítés belső, a temető felőli oldalán is létesítendő.
Különleges bányaterület (Kba)
(6) a) A 03 és 035 hrsz-ú telkeken műszaki üzemi tervvel rendelkező agyagbánya és homokbánya működik.
b) A bánya szabályszerű megszüntetése rekultivációs tájrendezési és bányabezárási terv birtokában és az abban foglaltakat ellenőrizve kérhető.
c) A község területén új bánya nem nyitható.
Lovas sport célú különleges terület övezetei (Klo)
(7) A Klo jelű terület övezetei
a) a lovas sport célját szolgáló övezetek, melyek elsősorban lótartás /tenyésztés/ versenyeztetés céljára alakíthatók ki.
b) A telkek csak vadkerítéssel és/vagy természetes (nem szabályosan nyírt) élő sövénnyel keríthetők be.
c) A területen a kötelező zöldfelületi arány legalább 1/3-án háromszintű (gyep+cserje+fa) növénytelepítés létesítendő. A kötelező zöldfelületi arány igazolására és bemutatására kertépítészeti terv készítendő.
d) A kertépítészeti tervben meghatározottan,
da) d.a a feltáró út menti növénytelepítésére alkalmazható fafajok: gyertyános, kocsánytalan tölgyes, illetve cseres tölgyesek állományalkotó fajai, fasornak továbbá hárs és vadgesztenye,
db) d.b nem ültethetők a területen tájidegen fafajok úgymint: akác, bálványfa, zöldjuhar, tuják, buxus, hamis ciprusok, tiszafa.
dc) d.c A kertépítészeti tervben meghatározott növénytelepítést különösen az út menti növények esetében legkésőbb az útépítéssel egy időben kell végrehajtani.
e) A telkeken belül a természetes lejtési viszonyok megőrzendők. Az épületek elhelyezésekor a terepre ültetéshez, a pihenőkert és a gazdasági udvar kialakításához szükséges terep-bevágás/feltöltés során: max. 1,20m magas támfal, 1:1 meredekségű rézsű és az eredeti terephez képest max. 2,0m-es feltöltés alakítható ki.
f) Az épületek elhelyezésekor a feltáró út felől és az oldalsó kertek felől minimálisan 10m elő/oldalkert biztosítandó.
g) Az épületek építészeti kialakítása során
ga) g.a a tájba illesztés mind a tömeg-arány, tömeg-forma, mind az anyag- és színhasználat megválasztásánál legfőbb szempontként követendő.
gb) g.b Az épületek tájba illesztésének és építészeti kialakításának bemutatását illetékes tervtanácson kell véleményeztetni az építési engedély beadását megelőzően.
gc) g.c Az épületek a hagyományos építőanyagok felhasználásával készüljenek. A homlokzatokon kőburkolat, faburkolat és vakolt falfelület alkalmazható. A tető nem lehet 45º –nál meredekebb, és 15º-nál laposabb hajlásszögű. A tetőhéjazat anyaga cserép, természetes pala esetleg fémlemez lehet. A héjazat színe barna, sötét zöld, szürke és/vagy sötét vörös lehet. Egy telken belül létesülő épületeken azonos legyen az anyaghasználat és a színképzés.
gd) g.d Növényház csak a telkek beépítési mértékéig létesíthetők. Nem alakítható ki fóliasátor, nem állítható fel a telkeken látszó felszíni tartály, 4m-t meghaladó állvány-torony – kivéve a Klo/2 jelű övezetet, ahol kilátótorony létesülhet.
ge) g.e Telkenként egy gazdasági udvar alakítható ki. A gazdasági udvarra szervezetten legfeljebb 2 db épület létesíthető. A lakóudvarban összesen 2 db épületet lehet lehelyezni, melyből az egyik lehet a lakóház, max. 2db lakást befogadóan. Gépkocsi-tároló, pince önállóan a terep alatt (is) létesíthető.
gf) g.f A felszíni gépjármű-parkolók kialakítását úgy kell tervezni, hogy legalább 2 db gépkocsi-állásonként 1db lombos fa ültetésével kell számolni. A személygépkocsi parkolók gyeprács alkalmazásával is kialakíthatók, de azok a zöldfelületi arány számításánál nem vehetők figyelembe.
h) A területen részleges közművesítéssel lehet épületet létesíteni.
i) Valamennyi új elektromos vezetéket, vagy elektronikus hírközlő vezetéket földkábelben kell kiépíteni.
j) Klo övezetek a következők
Övezet jele
|
Beépítési mód
|
Beépítési mérték
% |
Építmény- magasság m
|
Kialakítható legkisebb telekterület m2
|
Legkisebb kialakítandó zöldfelület
%
|
Közmű ellátottság
|
terepszint feletti |
terepszint alatti |
felső határa |
Klo/1 |
SZ |
3* |
5 |
5,5 |
10.000
(1ha) |
70 |
részleges
|
Klo/2 |
SZ |
3* |
5 |
5,5
(15**) |
4000 |
80 |
Klo/3 |
SZ |
5* |
7 |
6,5 |
8000 |
70 |
Klo/4 |
SZ |
3* |
5 |
6,5 |
25.000 (2,5ha) |
60 |
* OTÉK-tól való eltérési engedéllyel
** kilátó lehetséges építménymagassága
ja) j.a A Klo/1 jelű tanyás építési övezetben elhelyezhető
- - lovastanya legfeljebb kettő lakással,
- - minimum 10.000m2-es telken, 3%-os terepszint feletti beépítési mértékig.
- - a terepszint alatti építés a telek 5%-os mértékéig valósítható
- - meg a megengedhető építménymagasság 5,5m lehet oly módon, hogy egyik homlokzatra vetítve sem haladhatja meg az átlag építménymagasságot.
- - Az épület szintszáma legfeljebb alagsor/pince+földszint+egy szintes tetőtér lehet.
- - A tetőtér beépítése során csak tetősíkban elhelyezett ablakok tervezhetők.
- - A kialakítandó minimális zöldfelületi arány 70% legyen.
- - Állattartó épület –kivéve házőrző eb- a lakótanyától keleti irányba, (magasabb Balti-méterben mért terepszintre, mint a tanyaépület) nem létesülhet.
jb) j.b A Klo/2- jelű építési övezetben elhelyezhető
- - Kilátótorony, mellyel egybeépítve vendéglátást szolgáló funkciójú helyiségek létesülhetnek.
- - Kilátótorony nélkül egyéb létesítmény önmagában nem építhető.
- - A kialakítható minimális telekméret 4000m2 lehet.
- - A megengedett terepszint feletti beépítési mérték 3%-os, melynek felét a kilátó céljára kell fenntartani, csak a terepszint feletti beépítési mérték 1/2-én lehet kereskedelmi/vendéglátó funkciójú helyiségeket kialakítani.
- - A kilátó magassága legfeljebb 15 méter lehet. A kilátóhoz kapcsolódó egyéb létesítmény építménymagassága nem haladhatja meg az 5,5métert.
- - A terepszint alatti építés a telek 5%-os mértékéig valósítható meg.
- - Terepszint alatti építésnek számít, ha a létesítményen legalább 1méteres földtakarás biztosított.
- - A kilátó építészeti kialakításánál, anyaghasználatánál a tájba illesztés szempontjait kiemelten kell kezelni. A kilátó épülhet fából, kőből, nem épülhet látszóan fémszerkezettel. A torony lefedésére cserép, vagy fazsindely alkalmazható. A torony szélkerékkel együtt is létesülhet.
- - Az övezetben állattartó épület nem létesíthető.
jc) j.c a Klo/3 jelű építési övezetben
- kereskedelmi szálláshely, vendégház, több egységből álló pihenőház, lovas sport fogadó épülete, telkenként 1 db szolgálati lakás építhető, legalább 8000m2-es telek kialakításával.
- Állattartó épület –kivéve házőrző eb- a szállás jellegű épületektől minimum 20m-es távolságban helyezhető el.
- A megengedhető terepszint felettti beépítési mérték 5%, a terepszint alatti 7% lehet,
- az építménymagasság 6,5m oly módon, hogy egyik homlokzatra vetítve sem haladhatja meg az átlag építménymagasságot.
- Az épület szintszáma legfeljebb alagsor/pince+földszint+emelet vagy egy szintes tetőtér lehet.
- A kötelező zöldfelületi arány 70%-os legyen
jd) j.d a Klo/4jelű építési övezetben
- Elsősorban a lovas sportot szolgáló létesítmények telepíthetők, sportpálya, fogadó épület.
- A kialakítható és beépíthető minimális telekméret 2,5 hektár lehet.
- A telek maximális beépítési mértéke legfeljebb 3%-os lehet, de egy tömegben nem épülhet 400m2-nél nagyobb alapterületű épület.
- A terepszint alatti építés a telek 5%-os mértékéig valósítható meg.
- Az átlagos építménymagasság nem haladhatja meg az 6,5 métert, homlokzatra vetítetten sem.
- Sportpálya létesíthető, melynek terepre illesztése érdekében /bevágás-feltöltés/ a a szintek meghatározása földtömeg-egyenleg alapján számítandó
- A kötelező zöldfelületi arány legalább 60% kell legyen.
je) j.e a Klo/k jelű övezet
- a lovastanyák korlátozottan közhasználat előtt megnyitott közlekedési területei. A közlekedési területek közül a 12m széles kialakításúak szilárd burkolattal ellátott gépjárművek használatára szolgáló feltáró utakként építendők ki. A 6- 8m szélességű mezőgazdasági utak elsősorban a lovak számára és a területek gazdasági szervizelésére használatos utak.
- Gépkocsi-tároló a terep alatt létesíthető a telek területének legfeljebb 10 %-ig.
- A gépjármű-parkolók kialakítását úgy kell tervezni, hogy legalább 2 db gépkocsi-állásonként 1db lombos fa ültetésével kell számolni. A személygépkocsi parkolók gyeprács alkalmazásával is kialakíthatók.
Honvédelmi célú különleges terület övezete (Kho/k)
(8) Kho/k jelű övezet
a) a honvédelemmel kapcsolatos létesítmények elhelyezésére és tevékenységek végzésére igénybe vehető beépítésre nem szánt, "külterületi jellegű" övezet.
b) Az övezetben érvényesíteni kell a természet és tájvédelem szempontjait
c) Építési igény esetén a telek beépítési mértéke nem haladhatja meg a 2%-os mértéket, a épületek átlagos építménymagassága pedig a 7,5m-t érheti el. A telek minimális zöldfelületeként a telek 70%-án a természetes gyeptakaró megtartandó.
d) Az elvárt közművesítési mérték: hiányos - minimum a víz és az elektromosenergia ellátás.
Rekreációs célú különleges terület övezete (Kre)
(9) A Kre jelű különleges terület övezeteiben:
a) a pihenést a szabadidő töltést szolgáló rekreációs célú építmények helyezhetők el:
- a szabadidő eltöltését szolgáló szabadtéri sportpályák, játszóhelyek,
- a pihenés, a testedzés létesítményei,
- a szabadtéri rendezvények, szabadtéri színpad építményei
- és a terület fenntartásához szükséges épületek helyezhetők el,
b) Lakóépületet létesíteni nem lehet.
c) A Kre/1 jelű rekreációs célú övezetben szabadon állóan 4,5m építménymagassággal, minimum 5ha-os telek esetén 2%-os beépítési mértékig létesíthető építmény.
d) A Kre/1 jelű övezet vízfelületen kívüli telekrészén 200 m2-ként 1 lombos fa telepítendő. A zöldfelületi minimum értéke 70 %.
e) A Kre/1z jelű terület a rekreációs célú különleges terület védelmi zöld övezete, melyen építményt elhelyezni nem lehet. A területen szilárd burkolatú út nem létesíthető. A zöldfelületi minimum értéke 85 %. Az övezet területén háromszintes, a környezeti ártalmakat jól tűrő fajokból álló növényállomány telepítendő.
f) Nem ültethetők az övezetekben tájfásításra gyomfa-fajok úgymint: akác, bálványfa, zöldjuhar, valamint az alábbi tájidegen fafajok, tuják, buxus, hamis ciprusok.
g) Nem létesíthető az övezetekben állattartó épület –kivéve házőrző eb céljára.
Különleges célú sportterület övezete (Ksp)
(10) A Ksp jelű különleges sportterület övezetében
a) az alábbi funkciójú épületek, létesítmények helyezhetők el:
- szabadidő eltöltését szolgáló szabadtéri sportpályák,
- a pihenés, a testedzés létesítményei,
- szabadtéri kiállítási, közösségi rendezvények, szabadtéri színpad építményei
- és a terület fenntartásához szükséges épületek helyezhetők el, lakóépületet létesíteni nem lehet.
b) A övezetben szabadon állóan, 7%-os beépítettséggel legfeljebb 5,0m-es építménymagassággal, a kialakult telken létesíthető épület. A telek tovább nem osztható. A zöldfelületi aránynak legalább 70%-osnak kell lennie, a füves sportpályák a zöldfelületi arányba beszámítandó. A burkolt felületek legalább 50%-át nem vízzáró módon kell kialakítani. A burkolati anyagok megválasztásánál a talajvíz minőség védelmét, és az élő-csapadékvíz elvezetés közelségét figyelembe kell venni.
c) Nem helyezhetők el zajos, légszennyezést kibocsátó technikai sportok létesítményei (pl. gokart-, v. kismotor pálya)
d) A zöldterület rendezése, felújítása csak komplex kertépítészeti terv alapján végezhető.
e) A zöldfelület minden megkezdett 100m2-e után legalább 1 db nagyméretű lombos díszfa telepítése kötelező.
e) Sportpályát minden esetben a telekhatártól legalább 10 m-re lehet elhelyezni.
Környezet-, tájvédelmi és természetvédelmi előírások
(1) A község területe felszín alatti vízbázis tekintetében kiemelten érzékeny területnek minősül.
(2) A község területe a nitrátérzékeny területek közé tartozik
(3) A külterületen lévő vízgazdálkodási (V) és a védendő természeti területeket övező 20 m- es sávban – a terület rendeltetésétől függetlenül – a meglévő gyepterület nem törhető fel, a meglévő fás növényzet nem távolítható el.
Talajvédelem, hulladék-elhelyezés
(4) A talajeróziós károk megelőzése érdekében a mezőgazdasági művelésű területeken védősávokat, mezővédő erdősávokat kell kialakítani a tájfásítás szempontjai szerint,
(5) Az egyes övezetekben csak a tevékenység során helyben keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolása megengedett.
Táj- és természetvédelem, zöldfelületek védelme
(6) Táj- és talajvédelmi szempontból – az SZ-1 jelű szabályozási terven jelölt - védő zöldsávokat, mezővédő erdősávokat, tájfásításokat a fejlesztési területek igénybevételével egyidejűen kell megvalósítani.
(7) Kétoldali vagy legalább egyoldali fasor telepítése, a meglévő hiányos fasorok kiegészítése kötelező a terven feltüntetett útvonalak és lakóutcák mentén, maximálisan 8-8 m tőtávolsággal, előnevelt faiskolai „útsorfa” alkalmazásával a közlekedésbiztonsági szabályok figyelembevételével.
(8) A zöldfelületek kialakításánál a telepítésre kerülő fajokat úgy kell megválasztani, hogy a felhasznált fás-szárú növények legalább 50%-a honos fajokból vagy azok termesztett fajtáiból kerüljenek ki.
(9) Nőivarú nyárfa lakó és mezőgazdasági kiskertes terület területhatárától 500méteren belül nem ültethető. A korlátozás kiterjed a fűz fajokra és fajtákra is.
(10) A külterületi és a természeti területeken lévő patakágak, időszakos vízfolyások mentén, valamint a horgásztó környezetében meglévő természetes növényzetet eltávolítani csak növény-egészségügyi szempontok szerinti ritkítással lehet. A meglévő egészséges fás növényzetet ritkítani, csonkolni, a területet kaszálni - kivéve a vízmeder fenntartási sávot
(11) A telken létesített, állandó vízborítású felület területe beszámítható a kötelezően kialakítandó zöldfelület mértékébe. Az időszakosan vízfelületet adó területek (úszómedence) nem vehető figyelembe a minimális zöldfelületi mutató kiszámításánál.
(12) Nyolc beálló-helynél nagyobb kapacitású személygépkocsi-parkoló csak fásítottan létesíthető, 4 beálló-helyenként 1-1 közepes lombkoronájú, előnevelt fa ültetése kötelező.
Települési környezet védelme
(13) A kiskertes mezőgazdasági övezetben csak áttört, természetes anyagból készült, karámszerű, legfeljebb 1,5 m magas kerítés létesíthető.
(14) 3 m2-nél nagyobb felületű reklámhordozót a közterületekkel határos telkeken, 1,0 m2-nél nagyobb felületű reklámhordozót közterületen tilos elhelyezni. Egy telken legfeljebb egy különálló hirdető-berendezés helyezhető el.
23. § (1) Valamennyi építési övezetben, illetőleg nem a közlekedést szolgáló övezetben nyomvonal jellegű közcélú építmények és műtárgyaik abban az esetben helyezhetők el, ha a telekhez csatlakozó közterület mérete nem éri el a 10,0m-t.
(2) 3,5t önsúlyú, vagy annál nehezebb járművek lakótelken, rekreációs területeken, valamint a településközpont vegyes területen nem tárolhatók.
A kulturális örökség védelme
24. § (1) Országos műemléki védelem alatt állnak a településen a rendelet 1. sz Függelékében felsorolt művi érték, és a műemléki környezet.
(2) Régészeti védelem alatt állnak, illetve régészeti érdekű területek a rendelet 1. sz. Függelékében felsorolt telkek
(3) Régészeti védelem alatt álló, valamint a régészeti érdekű területen talajmozgatással járó építési munkák bejelentés kötelezettek, továbbá az előkerülő régészeti leleteket, jelenségeket haladéktalanul jelezni kell az illetékes múzeumnak. A helyi építészeti értékek állaga megóvandó, homlokzati megjelenése, arányrendszere, anyaghasználata, környezete védendő.
25. § (1) A szabályzat hatályba lépésének időpontja: 2009. május 12.
(2) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott területre szóló építési szabályzat és mellékletei a kihirdetés napján lépnek hatályba. Rendelkezéseit, a hatálybalépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.
INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK:
Ø Meg kell alkotni a helyi épített értékvédelmi rendeletet. A helyi értékvédelemről, annak tartalmáról és a tulajdonosra, illetve az önkormányzatra háruló kötelezettségekről kell e rendeletben intézkedni. A védelemre javasolt épületek felülvizsgálandók.
Ø A terven feltűntetett helyi természeti védelemre javasolt értékek védelméről helyi rendeletet kell alkotni, a rendelet-tervezetet az illetékes természetvédelmi előzetes véleményezésre meg kell küldeni. A védelemre tervezett területeket és egyedi fákat táblával kell megjelölni.
Ø A Tatát elkerülő 1. számú közút beruházásának, valamint az iparterületi fejlesztések megvalósítása során az érintett közműkiváltásokat meg kell oldani.
Ø Azon ipargazdasági telken, mely korábbi honvédségi-, volt ipari, illetve bányaterületen található a felszíni víz-rendezés, a közműhálózat és úthálózat a területen egységesen és összehangoltan tervezendő és valósítandó meg.
Ø Az 1.sz. I. rendű főút Tatát elkerülő tervezett szakasza nyugati oldala mentén kialakítható gazdasági területek gazdasági célú építési telekké válásának feltétele, hogy a megközelítésüket biztosító közigazgatási határ menti 16m-re szabályozott magánút, kialakítása, közlekedési szakhatóság által megkívánt -teherforgalmú közlekedésre alkalmassá tétele megtörténjen.
Ø Az illegális anyagnyerő-helyeket meg kell szűntetni, területüket rendezni kell.
Ø Helyi zajvédelmi és állattartási rendelet megalkotásának előkészítéséről gondoskodni kell.
Ø A bányák szabályszerű megszüntetése rekultivációs tájrendezési és bányabezárási terv birtokában és az abban foglaltakat ellenőrizve engedélyezhető.
Ø A balesetveszély elhárításáról (pl.: partfalrendezés, lekerítés) az üzemeltető köteles gondoskodni, erre utólag is kötelezhető.
Ø A szennyvízcsatornára való rákötéseket kivétel nélkül el kell érni a talaj- és a talajvíz vízminőség, regionális vízbázisok hidrogeológiai védőidomainak védelme érdekében.
Ø A felhagyott hulladéklerakó-hely, lőszerraktár, bányaterület rekultiválását csak jóváhagyott tájrendezési tervdokumentáció alapján kell végrehajtani.
Ø A szippantott szennyvizek elszállításáról és szippantott szennyvíz fogadására alkalmas engedéllyel rendelkező szennyvíztelepre való szállításáról gondoskodni kell.
Ø Az autóbusz megállókban, a bevásárló helyeken, a közösségi célú épületek előtt stabilan telepített, utcai kisméretű hulladékgyűjtőket kell elhelyezni.
Ø A gazdasági területeken a keletkező kommunális hulladékot és azzal együtt kezelhető termelési hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalmatlanítani. Azokon a területeken, amelyek a szervezett szemétszállításba nincsenek bekapcsolva, ott a hulladék egy részének környezetkímélő ártalmatlanításáról, a többinek hulladékgyűjtő helyre való szállításáról a tulajdonos köteles gondoskodni.
Ø Ahol a szelektív hulladékgyűjtés feltételei biztosítottak, a háztartásokban és intézményekben keletkező hulladék szelektív gyűjtéséről, illetve tároló edényzetbe helyezéséről a helyi rendelkezéseknek megfelelően kell gondoskodni.
Ø Az ellenőrzött összetételű és minőségű építési törmelék a település területén kívül, a hatósági engedéllyel rendelkező és e célra is hasznosítható hulladékártalmatlanításra kialakított területen helyezhető el. A közigazgatási területen belül keresni kell e célra területet.
Ø A veszélyes hulladékok gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek a vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodni. Ennek nyilvántartását az önkormányzatnál kívánatos vezetni.