1. § (1) E rendelet célja, hogy meghatározza Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) vagyonát, a hatálya alá tartozó vagyoni körben a vagyonnal való rendelkezést, a vagyon tulajdonjogának megszerzésére és elidegenítésére vonatkozó szabályokat, valamint a vagyonnal való rendelkezésre jogosultak körét.

2. § (1) A rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglaltak szerint – kiterjed Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő

3. § (1)^{2 3} Az önkormányzat vagyona a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) szerint kizárólagos tulajdonában álló dolgokból, a tulajdonában lévő egyéb dolgokból és pénzügyi eszközökből, az önkormányzatot megillető társasági részesedésekből, továbbá vagyoni értékkel rendelkező – jogszabály vagyoni értékű jogként nevesített – jogosultságokból, az önkormányzati fenntartású közgyűjteményből (muzeális intézmény, levéltár, közgyűjteményként működő kép- és hangarchívum, valamint könyvtár) saját gyűjteményében nyilvántartott saját tulajdonú kulturális javak körébe tartozó dolgokból áll.

(2)⁴ Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó vagyonból (üzleti vagyon) áll.

(3)⁵ A törzsvagyon fogalmát az Nvtv. 5. § (2) bekezdése, a forgalomképtelen vagyon fogalmát az Nvtv. 3. § (1) bekezdésének 3. pontja, a korlátozottan forgalomképes vagyon fogalmát az Nvtv. 3. § (1) bekezdésének 6. pontja tartalmazza.

(4)^{6 7} A törzsvagyonba tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyonelemek körét az Nvtv. 5. § (2) - (5) bekezdései és 6. § (6) bekezdése alapján kell megállapítani.

4. §⁸ (1) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemek körét az Nvtv. határozza meg.

(2) Az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyona körébe tartoznak:

(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe tartoznak az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló törvényben korlátozottan forgalomképessé nyilvánított önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemeken és a Nvtv.-ben meghatározottakon túl az önkormányzat tulajdonában levő:

(4) A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonnal, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként meghatározott önkormányzati tulajdonban álló vagyonnal és az Nvtv. alapján az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonát képező vagyonelemekkel a tulajdonos önkormányzat csak a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott korlátozásokkal rendelkezhet.

(5) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tulajdonjogát átruházni, azt hasznosítani, vagyonkezelésbe adni, megterhelni, gazdasági társaságba apportálni – amennyiben önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik – kizárólag a közgyűlés döntésével, a közgyűlés által meghatározott feltételek mellett lehet.

5. §⁹ (1) Az önkormányzat üzleti vagyona körébe tartozó vagyonelem tulajdonjoga az Nvtv.-ben és a jelen rendeletben foglalt előírások szerint ruházható át, terhelhető meg vagy létesíthető rajta osztott tulajdon.

(2) Az önkormányzat üzleti vagyona körébe tartozó vagyonelem az Nvtv.-ben és a jelen rendeletben foglalt előírások szerint hasznosítható.

6. §¹⁰ (1) Ha a vagyontárgy közfeladat ellátása szerinti rendeltetési célja megváltozik, a Közgyűlés a vagyontárgyat a forgalomképtelen törzsvagyonból korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba, továbbá a törzsvagyonból az üzleti vagyonba sorolhatja át, ha jogszabály eltérést nem engedő rendelkezése az átsorolást nem tiltja.

(2)¹¹ A polgármester dönt az üzleti vagyon törzsvagyon kategóriába történő átsorolásáról.

(3) Az ingatlan vagy annak egy része forgalomképtelensége akkor szűnhet meg, ha külön jogszabály alapján lefolytatott eljárásban a rendeltetése megváltoztatásra kerül.

7. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyon és annak változásai az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendeletszerinti ingatlanvagyon - kataszterben kerül nyilvántartásra.

(2) A kataszter és a kataszternapló felfektetéséről, folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik. Az ingatlan vagyonkataszter vezetésével kapcsolatos feladatokat a Jegyző utasításban szabályozza.

(3)¹² Ha az önkormányzat vagyona új vagyontárggyal gyarapszik, akkor a vagyontárgy vagyonkategóriába történő besorolásáról, ha az a jogszabályi rendelkezések alapján egyértelmű a polgármester, ha nem egyértelmű, akkor a szerzést követő első ülésén a Közgyűlés dönt.

(4) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (továbbiakban Polgármesteri Hivatal) az önkormányzat eszközeiről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatos részletező nyilvántartást vezet. A költségvetési évről december 31-i fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök és források leltározását úgy kell szervezni, hogy a leltározás legalább kétévente teljes körűen végrehajtásra kerüljön.

8. § (1) Az önkormányzat vagyonát jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani, értékelni és teljesíteni az előírt adatszolgáltatást.

(2) A vagyonkimutatás a költségvetési év zárónapján az önkormányzat tulajdonában meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, amelynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele.

(3) A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is, és összhangban kell állnia az önkormányzati ingatlan-kataszterben és az éves költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegében kimutatott, megfeleltethető adatokkal.

(4) A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint forgalomképes vagyon bontásban, mérleg szerinti értéken tartalmazza.

(5) A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell továbbá

9. § (1)¹³ Az önkormányzat vagyonának kezelésére, hasznosítására, gyarapítására és értékesítésére vonatkozó közép- és hosszú távú célkitűzéseket az önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terve tartalmazza.

(2) Az önkormányzati vagyon megóvása, üzemképességének biztosítása, az érték állandóságának megőrzése minden vagyonnal gazdálkodó szervezet számára kötelező.

(3) Az önkormányzati vagyonnal gazdálkodó szervezetek minden alkalmazottja, tagja és megbízottja köteles az eljárása során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni, az üzleti titok megsértéséért munkajogi és anyagi felelősséggel tartozik.

(4) Az önkormányzati tulajdonú vagyon értékesítését megelőzően célszerűségi és pénzügyi-gazdaságossági vizsgálatot kell tartani.

(5) A vagyonnal felelősen, rendeltetésszerűen, a kitűzött célt leginkább biztosító módon kell gazdálkodni. A közgyűlés a működéshez szükséges vagyont biztosítja a tulajdonában lévő gazdasági társaságok és általa alapított intézmények részére.

10. § (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét meg kell határozni.

(2) A forgalmi érték megállapításának módja:

(3) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll az értékesítésnél, illetve hasznosításnál - a 10. § (2) bekezdésében foglaltaknál - régebben készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, a döntést megelőzően ennek aktualizált változata is elfogadható.

(4)¹⁴ A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját – a Közgyűlés át nem ruházható, vagy az át nem ruházott hatáskörébe tartozó döntések kivételével – az adott vagyontárgy értékétől függően, illetve – ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik – a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani.

(5) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg, vagy egy birtoktestet alkotó több önálló helyrajzi számú ingatlan), együttes elidegenítése, megterhelése, illetve hasznosítása a rendeletnek az értékhatárra – és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására – irányuló szabályai alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

(6) A portfolió vagyon körében egyedi értékesítésnek kell tekinteni egy adott gazdasági társaságban meglévő önkormányzati részesedések értékesítését. Együttes értékesítésnek kell tekinteni a több gazdasági társaságban meglévő önkormányzati részesedések egy szerződés keretében történő értékesítését, vagy egy pályázat keretén belüli értékesítésre történő felajánlását.

(7) A vagyontárgyak együttes értékesítésének, illetve hasznosításának az tekintendő, ha a vagyon elidegenítése, illetve hasznosítása csak egyetlen természetes, illetve jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet, vagy ezek konzorciuma részére történik.

(8)¹⁵ A közérdekű használati vagy szolgalmi jog alapításáért járó kártalanítás mértékét – a jelen rendelet 24. §-ban foglaltak szerint – értékbecslés figyelembevételével a tulajdonosi jogkör gyakorlója határozza meg.

11. §¹⁶ (1) A tulajdonosi jogokat a közgyűlés, valamint a közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester vagy a közgyűlés bizottsága gyakorolja.

(2) A tulajdonosi jogok gyakorlása – a jogszabályok által meghatározott keretek között – kiterjed a vagyontárgy hasznosításával kapcsolatos valamennyi intézkedés megtételére, a telekalakítási eljárások végrehajtására, megállapodások megkötésére, a tulajdonosi hozzájárulást tartalmazó nyilatkozatok megtételére, továbbá közigazgatási illetve bírósági eljárások megindítására, ezen eljárások során az ügyféli jogok gyakorlására.

12. §¹⁷ (1) Az önkormányzat a működésükhöz szükséges vagyon használatát közfeladatuk ellátása céljából ingyenesen biztosítja az önkormányzat által alapított költségvetési szervek – beleértve a Polgármesteri Hivatalt – részére a közfeladatuk ellátásához szükséges mértékben.

(2) Az önkormányzat a tulajdonában lévő gazdasági társaságok részére biztosítja a működésükhöz szükséges vagyont.

(3) A helyi nemzetiségi önkormányzatok Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletében meghatározott ingó és ingatlan vagyon ingyenes használatára jogosultak.

(4) Az önkormányzat nevében vagyongazdálkodási feladatokkal megbízott szervek (a továbbiakban: vagyongazdálkodó) az önkormányzat irányítása alatt álló költségvetési szervek – beleértve a Polgármesteri Hivatalt –, valamint a gazdasági társaságai és közhasznú szervezetei lehetnek.

(5) Vagyongazdálkodóként történő kijelölés esetén vagyongazdálkodási feladatkörben költségvetési szerv esetében a költségvetési szerv vezetője, gazdasági társaság esetében a társaság vezetője, Polgármesteri Hivatal működését közvetlenül biztosító vagyontárgyak esetében a jegyző jár el.

(6) A vagyongazdálkodó köteles ellátni a rábízott vagyontárgyakkal kapcsolatosan a fenntartás és az üzemeltetés, a használat és a hasznosítás érdekében felmerülő döntés-előkészítési, lebonyolítási és végrehajtási feladatokat a nemzeti vagyonról szóló törvényben és a rendeletben meghatározott vagyongazdálkodási és vagyonhasznosítási szabályoknak megfelelően.

(7) A (4) bekezdés szerint kijelölt vagyongazdálkodó vagyonnal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit külön megállapodásban kell rögzíteni.

13. §¹⁸ (1) Az önkormányzati vagyon tekintetében vagyonkezelői jog az Nvtv-ben és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben /a továbbiakban: önkormányzati törvény/ szabályozott módon önkormányzati közfeladat ellátáshoz kapcsolódva – a feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, továbbá értékének növelése érdekében – alapítható.

(2) Ingatlanra vonatkozó, szerződésen alapuló vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 3. § (2) bekezdése értelmében az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei.

(3) A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről – szükség esetén az ingatlan-nyilvántartásban szereplő, de időközben megszűnt kezelő (vagyonkezelő) törlésének kezdeményezésével együtt – a vagyonkezelő köteles gondoskodni a szerződés megkötésétől számított harminc napon belül. A jogerős bejegyző határozatot a vagyonkezelő a kézhezvételt követően köteles haladéktalanul megküldeni az önkormányzatnak.

(4)¹⁹ A vagyonkezelői jog ugyanazon vagyontárgyra – meghatározott eszmei hányadok szerint vagy a vagyontárgy vagyonkezelési szerződésben meghatározott részére – több személyt is megillethet. Ilyen esetben a vagyontárgy birtoklásának, használatának és a hasznok szedésének szabályait, az egyes vagyonkezelőket megillető jogokat és kötelezettségeket a vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell.

13/A. §²⁰ (1) A vagyonkezelő a kezelt vagyont rendeltetésének, a vagyonkezelési szerződésnek, továbbá a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, az ilyen személytől elvárható gondossággal birtokolhatja, használhatja és szedheti hasznait.

(2) Amennyiben a vagyonkezelő a kezelt vagyon hasznosítását másnak átengedi, a használó magatartásáért, mint a sajátjáért felel.

(3) A vagyonkezelő köteles teljesíteni a jogszabályban, illetve a vagyonkezelési szerződésben előírt, az önkormányzati vagyonra vonatkozó nyilvántartási, adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettséget, köteles továbbá tűrni az (5) bekezdés szerinti ellenőrzést, illetve annak lefolytatásában közreműködni.

(4)²¹ A vagyonkezelő köteles a vagyont fenyegető veszélyről és a beállott kárról haladéktalanul értesíteni a tulajdonost - ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a jogainak gyakorlásában akadályozza -, köteles továbbá tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárítására, illetőleg a kár következményeinek megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megtegye. A vagyonkezelő felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy adott helyzetben az önkormányzati vagyon kezelőjétől elvárható.

(5) A tulajdonos ellenőrizheti a használatot, követelheti a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat megszüntetését, továbbá az ilyen használatból eredő kár megtérítését. Abban az esetben, ha az ilyen használat tovább folyik, vagy ha a kezelt vagyont fenyegető veszély súlyossága miatt a kifogásolt használat megszüntetésének követelése sem vezetne eredményre, az önkormányzat a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja és kártérítést követelhet.

(6) Az önkormányzat megbízásából tulajdonosi ellenőrzést végző személy jogosult:

(7) Az önkormányzat megbízásából tulajdonosi ellenőrzést végző személy köteles:

(8) Az ellenőrzött szerv vezetője, illetve dolgozója jogosult:

(9) Az ellenőrzött szerv vezetője, illetve dolgozója köteles:

(10) A (9) bekezdés e) pontjában említett intézkedések végrehajtását, az ellenőrzés során tett megállapítások, javaslatok hasznosulását az önkormányzat. szükség esetén utóellenőrzés keretében megvizsgálja.

(11) A vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésében lévő önkormányzati vagyonnal összefüggő terheket viselni, az önkormányzati vagyon értékének, állagának megóvásáról gondoskodni, továbbá a szükséges felújítási munkákat elvégezni, elvégeztetni az önkormányzati törvény 109. § (6) bekezdésében foglaltakra figyelemmel.

(12) A vagyonkezelő az önkormányzat előzetes, írásbeli engedélyét köteles kérni a vagyonkezelt eszközön elszámolt – a vagyonkezelési szerződésben felsorolt esetek kivételével, – bármely a számvitelről szóló törvény szerinti beruházáshoz, felújításhoz.

(13) A beruházás, felújítás értékét a vagyonkezelőnek bizonylatokkal - így különösen előzetes tételes költségvetéssel, számlákkal - kell igazolnia, és arról a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal az önkormányzatnak be kell számolnia. Az önkormányzat. jogosult a beruházás helyszínén az elvégzett munkákat bármikor tételesen ellenőrizni.

(14) A beruházás és felújítás értékének elszámolása a vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint történik a (15) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(15) Amennyiben a felek a vagyonkezelési szerződésben a beruházás és felújítás értékének megtérítése lehetőségét fenntartották, úgy a megvalósított értéknövelő beruházás, felújítás, illetve létrehozott új eszköz értékét - műszaki átvételt követően – a vagyonkezelő az értékesítés általános előírásainak megfelelően számlázza az önkormányzat felé, vagy azt más módon (így különösen a visszapótlási-, illetve az önkormányzattal szemben fennálló egyéb kötelezettség csökkentésével, vagy a vagyonkezelői díj megfizetésének kötelezettségéből származó követelés beszámításával) rendezi.

(16)²³ A (12) bekezdésben megjelölt engedélyre vonatkozó döntést az erre vonatkozó megkeresésnek az önkormányzathoz történő beérkezését követő harminc napon belül kell meghozni és a kérelmező részére kiadni. Ezen határidő elteltét követően a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. A határidőbe nem számít bele a kérelmezőhöz intézett hiánypótlási felhívás kiadása (kiegészítő tájékoztatás kérése) és annak teljesítése között eltelt idő.

(17) A vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell az érintett vagyonelem esetleges védettségét, illetve Natura 2000 területnek minősítését, rendeltetését és a vagyonkezelő ehhez kapcsolódó kötelezettségeit.

(18) A vagyonkezelő köteles továbbá:

(19) A vagyonkezelőnél a (18) bekezdés b) pontjában előírt terven felüli értékcsökkenés elszámolása és a visszapótlási kötelezettség nem áll fenn abban az esetben, ha az értékcsökkenés elszámolását előidéző ok az egyéb vagyonkezelőnek nem róható fel.

(20) A vagyonkezelő köteles harminc napon belül írásban jelezni az önkormányzat felé, ha a vagyonkezelésében lévő ingatlan kilencven napot meghaladó időtartamban az általa ellátandó önkormányzati közfeladathoz szükségtelenné vált. A határidő elmulasztása a szerződés szempontjából lényeges kötelezettségszegésnek minősül. A kötelezettség nem áll fenn, ha a használat ideiglenes szünetelése az önkormányzati közfeladat időszakos ellátása, vagy a vagyon értékesítésének előkészítése miatt következett be.

13/B. §²⁴ (1) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben meghatározottak szerint – a jelen rendeletben meghatározott kivétellel – megfelelő ellenérték fejében jogosult az önkormányzati vagyon birtoklására, használatára és hasznainak szedésére, valamint továbbhasznosítására.

(2) Az ellenérték megállapítása és a teljesítés módjának meghatározása során figyelembe kell venni különösen az adott vagyon rendeltetését, az önkormányzati feladat ellátásához, a társadalmi szükségletek kielégítéséhez, valamint az önkormányzat gazdasági programja megvalósításának elősegítéséhez való szükségességét és az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket, a működtetés költségeit, továbbá a vagyon értékét, műszaki állapotát, a vagyonhoz kapcsolódó esetleges környezetvédelmi, természetvédelmi és műemlékvédelmi, örökségvédelmi, valamint az abból következő kötelezettségeket, illetve jogszabály vagy megállapodás által előírt az önkormányzatot terhelő más kötelezettséget.

(3) Az (2) bekezdésre figyelemmel a felek a vagyonkezelési szerződésben megállapodhatnak abban, hogy a vagyonkezelő ellenértékként előre meghatározott pénzösszeget fizet meg. A díjfizetés gyakoriságát és összegét a vagyonkezelési szerződés tartalmazza azzal, hogy a felek a díj egyösszegű megfizetésében is megállapodhatnak. Amennyiben a vagyonkezelő a szerződés alapján díjfizetésre köteles, annak elmulasztása esetén az önkormányzat - amennyiben a vagyonkezelőt harminc napos határidő tűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a hátralék megfizetésére írásban felszólította, és a vagyonkezelő e határidő elteltéig nem fizetett - a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.

(4) A felek megállapodhatnak abban, hogy a vagyonkezelő nem díjfizetési, hanem a szerződésben meghatározott más kötelezettséget teljesít ellenértékként, azaz valamely előre meghatározott tevékenységet lát el, vagy más ellenszolgáltatást nyújt.

(5) Amennyiben a felek a szerződésben úgy állapodnak meg, hogy az egyéb vagyonkezelő ellenértékként a vagyon értékét növelő beruházást, felújítást, illetve új - önkormányzati vagyonba tartozó - eszköz létrehozását végzi el, annak a vagyonkezelési szerződésben előírt módon meghatározott és az önkormányzat részére kiszámlázott értékét a vagyonkezelő - a vagyonkezelési szerződésben meghatározottak szerint - az önkormányzattal szembeni kötelezettségébe beszámíthatja.

(6) A (4)–(5) bekezdésben meghatározott esetekben a vagyonkezelő által teljesítendő tevékenység, szolgáltatás, beruházás, felújítás vagy kötelezettség ellenértékként történő elfogadása során a közbeszerzésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(7) A vagyonkezelői jog alapítása – az Nvtv. 11. § (13) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – ingyenesen történik kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság, vagy ezen társaság kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság részére önkormányzati lakóépület és vegyes rendeltetésű épületre, társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre vagyonkezelői jog alapítása esetén.

(8) A vagyonkezelői jog alapítása – az Nvtv. 11. § (13) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – a Közgyűlés döntése alapján ingyenesen történhet az Nvtv. 3. § (1) bekezdésének 19. pont b) alpont alpontjában felsorolt szervezetekkel kötött vagyonkezelési szerződés esetén.

13/C. §²⁵ (1) A vagyonkezelési szerződés megszűnik:

(2) A vagyonkezelési szerződés közös megegyezéssel, írásban, bármely esetben és időpontban megszüntethető.

(3) A felek a határozatlan időre kötött vagyonkezelési szerződést írásban felmondással is megszüntethetik (rendes felmondás). Amennyiben a felek ettől eltérően nem állapodtak meg, a felmondási idő kilencven nap. A felmondási idő alatt a feleknek el kell számolniuk egymással.

(4) A felmondás írásban, azonnali hatállyal történhet (rendkívüli felmondás):

(5) A határozott időre kötött vagyonkezelési szerződés rendes felmondással a szerződésben meghatározott esetekben szüntethető meg. A (7) bekezdésben foglaltakat a határozott időre kötött vagyonkezelési szerződés esetén is alkalmazni kell.

(6) A vagyonkezelési szerződés megszűnése az érintett vagyonra vonatkozó vagyonkezelői jogot megszünteti, amennyiben az érintett vagyon ingatlan, úgy a vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásból való törlését az önkormányzat. köteles nyolc napon belül kezdeményezni az érintett hatóságnál. A vagyonkezelő által a vagyon használatára, valamint hasznosítására harmadik személlyel kötött szerződésben a vagyonkezelő helyébe ilyen esetben az önkormányzat lép.

(7) Az önkormányzati közfeladat ellátását szolgáló vagyon esetében a rendes és rendkívüli felmondás jogát az önkormányzat oly módon gyakorolhatja, hogy az adott önkormányzati közfeladat folyamatos ellátása biztosított legyen.

(8) Amennyiben a felek ugyanabban a szerződésben több önkormányzati tulajdonba tartozó vagyonelem vagyonkezeléséről rendelkeztek, a vagyonkezelési szerződés felmondása, vagy más okból történő megszűnése csak egyes vagyontárgyakra nézve, részlegesen is történhet. Ilyen esetben a szerződés a megszűnéssel (felmondással) nem érintett vagyontárgyakra nézve változatlan tartalommal hatályban marad.

(9) A saját vagyonnal rendelkező vagyonkezelő a rábízott önkormányzati vagyonról olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza ezen eszközök könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés összegét és az értékben bekövetkezett egyéb változásokat.

14. § (1)^{27 28 29} Önkormányzati vagyon ingyenes használatba adására az Nvtv. 11. § (13) bekezdése szerint, a közfeladat törvényben meghatározott fogalmára figyelemmel kerülhet sor.

(1a)^{30 31} Önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházására az Nvtv. 13. § (2) – (11) bekezdéseiben foglaltak szerint kerülhet sor.

(2) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell különösen a vagyontárgy pontos megnevezését, azonosító adatait, az ingyenes vagy kedvezményes átengedés részletes indokolását, a kedvezményezett működésének és tevékenységének részletes bemutatását, alapító okiratát (társasági szerződését, alapszabályát, stb.), bírósági (hatósági) nyilvántartásba vételéről szóló okiratát.

(3) A térítésmentes átadás és az ingyenes használat során az önkormányzatnak fizetési kötelezettsége nem keletkezhet. A mindenkor hatályos általános forgalmi adóról szóló jogszabály alapján felszámított forgalmi adó megfizetési kötelezettsége az új tulajdonost illetve használót terheli.

15. § (1)³² A társasági jog hatálya alá tartozó önálló vállalkozás alapításáról, annak megszüntetéséről és átszervezéséről, gazdasági társaságba való belépésről és kilépésről az ügyben érintett szakbizottság előzetes véleményezése után a közgyűlés dönt.

(2) Az önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

(3) Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(4) A vállalkozást az önkormányzat létesítéskor ellátja a tevékenységi körének folytatásához szükséges induló vagyonnal. A vállalkozás gondoskodik a rábízott vagyon és más eszközök gazdaságos felhasználásáról és gyarapításáról, kötelezettségeiért a rábízott vagyonával maga felel.

(5) Az önkormányzat költségvetését illeti a vállalkozói vagyon utáni részesedés és osztalék. A vállalkozásba fektetett vagyonnal a legnagyobb jövedelmet, vagyongyarapítást biztosító módon kell gazdálkodni.

16. § (1)³³

(2) Az önkormányzat költségvetési szervei a használati jogánál fogva a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére, és kötelesek a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására és adatszolgáltatásra.

(3) Az önkormányzat költségvetési szerveitől a vagyoni eszközök hasznosításának jogát a közgyűlés megvonhatja, ha az a feladat ellátásának veszélyeztetése nélkül az önkormányzati célok megvalósítását hatékonyabban szolgálja.

(3a)^{34 35} A költségvetési szerv használatába adott vagyont az önkormányzat tulajdonosként, szerződéskötés nélkül térítésmentesen jogosult használni, amennyiben arra a saját vagy a képviselőtestület szervei feladatkörébe tartozó vagy azzal összefüggő feladat ellátása érdekében van szükség. A használat tervezett időpontjáról és annak időtartamáról a költségvetési szervet előzetesen értesíteni kell. A használat időpontját úgy kell megállapítani, hogy a használat a költségvetési szerv alaptevékenységének ellátását a lehető legkisebb mértékben zavarja. A tulajdonosként történő használat esetén általános forgalmi adó fizetési kötelezettség nem keletkezik.

(3b)³⁶ A költségvetési szerv használatába adott vagyon (3a) bekezdésben megjelölt szervezetek körébe nem tartozó, de szerződéskötési képességgel rendelkező szervezetek vagy természetes személyek részére történő térítésmentes használatba adására kizárólag közfeladat ellátása, a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítása céljából az ahhoz szükséges mértékben kerülhet sor. Az ingyenes használatra vonatkozó kérelmet a tervezett használat időpontja, időtartama és a végezni kívánt közfeladat pontos megjelölése mellett a költségvetési szerv vezetőjénél kell benyújtani, aki a kérelmet az engedélyezéssel kapcsolatos javaslatával ellátva továbbítja az önkormányzat részére. Az ingyenes használat engedélyezése a polgármester előzetes írásbeli hozzájárulásával történhet. A használat időpontját úgy kell megállapítani, hogy a használat a költségvetési szerv alaptevékenységét ne zavarja. Térítésmentes használat esetén a használó köteles az elengedett nettó bérleti díjat terhelő általános forgalmi adó és az átengedéssel kapcsolatos egyéb költségek viselésére. Az elengedett nettó bérleti díj e rendelet 31. §-a szerinti közvetett támogatásnak minősül.

(4) A költségvetési szerv vezetője felelős a vagyon rendeltetésszerű használatáért és a gazdaságos működtetésért.

(5) Az önkormányzat költségvetési szervei a használatukban lévő ingatlanok, ingók és egyéb javak hasznosításával – amely nem sérti az alaptevékenységet – az alapfeladat színvonalának javítása és saját bevételének növelése érdekében – a jogszabályi előírások betartásával, az alapító okirat rendelkezései szerint – vállalkozói tevékenységet folytathatnak.

(6)^{37 38 39} Az önkormányzat költségvetési szervei a használatukban lévő vagyont bevételeik növelése érdekében – az alapfeladat sérelme nélkül – határozott idejű bérbeadás, használatba adás útján hasznosíthatják az alábbiak szerint:

(6a)⁴³ A (6) bekezdés alkalmazásában három hónapig tartó határozott időt meghaladó időtartamú bérbeadásnak minősül az is, ha:

17. §⁴⁴ (1) Az önkormányzati vagyont értékesíteni, a vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve hasznosítási jogát átengedni, amennyiben az érintett vagyontárgy egyedi bruttó forgalmi értéke a törvényben meghatározott értékhatárt meghaladja, – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetési eljárás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.

(2) A versenyeztetési eljárás nyilvános, vagy zártkörű. A versenyeztetési eljárás formájáról és feltételeiről az eset összes körülményének mérlegelése alapján a hatáskör gyakorlója dönt. A zártkörű versenyeztetést elrendelő döntésnek tartalmaznia kell az elrendelés okait.

(3) Amennyiben a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak, vagy a nyilvános versenyeztetési eljárás jogszabályban védett vagy méltányolható érdeket vagy jóhiszeműen szerzett jogot sértene, meghívásos zártkörű versenyeztetési eljárást lehet tartani.

(4) Amennyiben a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak, úgy a zártkörű versenyeztetési eljárásban valamennyi lehetséges ajánlattevőt fel kell hívni ajánlattételre. Egyéb esetben a zártkörű versenyeztetési eljárásban – jogszabályban védett vagy méltányolható érdek vagy jóhiszeműen szerzett jog sérelmét kivéve – legalább két ajánlattevőt kell felhívni ajánlattételre.

(5) A versenyeztetési eljárás versenytárgyalás vagy pályázat útján történik. A versenytárgyalás és a pályázati eljárás eljárási szabályait a rendelet I. számú melléklete tartalmazza.

18. § (1)⁴⁵ Az önkormányzati vagyon elidegenítése vagy hasznosítása során nem kell versenyeztetési eljárást tartani, ha vagyontárgy egyedi forgalmi értéke nem éri el a 17. § (1) bekezdésében meghatározott értéket.

(2) A versenyeztetés nélküli vagyonhasznosítási eljárásra a versenyeztetés szabályait értelemszerűen alkalmazni kell, amennyiben jelen rendelet eltérően nem rendelkezik.

(3) Az önkormányzati vagyon versenyeztetés nélküli hasznosítására kérelem alapján kerülhet sor.

(4) A kérelem alapján készített előterjesztésnek legalább tartalmaznia kell:

(5)⁴⁶ A kérelem alapján készített előterjesztéshez csatolni kell az ellenértéket alátámasztó értékbecslést, szakértői véleményt, illetve összehasonlító adatokat, illetve az önkormányzat által elkészítendő értékbecslés költségei megfizetésére vonatkozó kötelezettségvállalást.

(6)⁴⁷ A hatáskörrel rendelkező dönthet úgy, hogy a kérelmező köteles az önkormányzat által meghatározott vételár legfeljebb 10 %-ával, hasznosítás esetén az egy havi bérleti- vagy használati díjjal megegyező összegű – vételár esetén előlegnek vagy foglalónak, bérleti és használati díj esetén kauciónak vagy óvadéknak minősített – biztosítékot az Önkormányzat részére a döntésben meghatározott határidőn belül befizetni.

(7)⁴⁸ A döntéshozó elé a kérelem csak akkor terjeszthető, ha tartalmazza a jelen rendeletben meghatározott adatokat és mellékleteket.

(8) A döntés előtt meg kell vizsgálni a vagyontárgy jogi helyzetét, valamint a versenyeztetés alóli felmentés indokoltságát, javaslatot lehet tenni az ellenérték magasabb összegben történő megállapítására.

(9)⁴⁹

(10) Az ellenérték megfizetésének feltételeit a döntéshozó határozza meg.

(11)⁵⁰ A kérelem elbírálásáról a kérelmezőt írásban értesíteni kell. A írásbeli tájékoztatásnak tartalmaznia kell, hogy a döntéshozó a kérelmet elutasította vagy a kérelemnek helyt adott. Ez utóbbi esetben a kérelmezőt tájékoztatni kell a szerződéskötés feltételeiről és határidejéről, arról, hogy az önkormányzat az ajánlatát meddig tartja fenn.

19. §⁵¹ (1) Vagyontárgy hasznosítására irányuló szerződés – mind újonnan létrejövő, mind meghosszabbításra kerülő szerződés esetében – legfeljebb 5 éves határozott időre köthető amennyiben önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik.

(2) A közgyűlés indokolt esetben 5 évnél hosszabb – de legfeljebb az Nvtv. 11. § (10) bekezdésében meghatározott – időtartamú, vagy határozatlan idejű szerződés megkötését is engedélyezheti.

20. §⁵² (1)⁵³ Vagyontárgy eladása esetén részletfizetést vagy fizetési haladékot indokolt esetben, legalább a vételár 1/5 részének meghiúsulási kötbér címén történő megfizetése után nettó 10 millió forint értéket meg nem haladó értékű vagyontárgy esetén legfeljebb egy évre a polgármester, a nettó 10 millió forint értéket meghaladó értékű vagyontárgy esetén legfeljebb 5 évre a közgyűlés engedélyezhet a költségvetés helyzetére figyelemmel.

(2) A nettó 1 millió forint értéket meg nem haladó értékű vagyontárgy esetén részletfizetés engedélyezésének helye nincs.

(3) Nem engedélyezhető részletfizetés vagy fizetési haladék a vevőnek, ha az önkormányzattal szemben adó- vagy egyéb tartozása áll fenn vagy az átlátható szervezet vevő jogutód nélküli megszűnését eredményező eljárás van folyamatban.

(4) A kötelező versenyeztetési értékhatárt elérő ingatlanok esetében a részletfizetés lehetőségét a versenytárgyalási vagy pályázati kiírásnak tartalmaznia kell, annak hiányában részletfizetés nem engedélyezhető.

(5) Részletfizetés vagy fizetési haladék engedélyezése esetén az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg a pályázati vagy versenytárgyalási biztosítékot legalább a bruttó vételár 20 %-ig a vevőnek meghiúsulási kötbér jogcímen kell kiegészíteni és az Önkormányzat bankszámlájára megfizetni, egyidejűleg dönteni kell a megfelelő biztosíték (tulajdonjog fenntartás, jelzálogjog, inkasszójog) kikötéséről is.

(6) Részletfizetés vagy fizetési haladék engedélyezése esetén kamatot kell kikötni.

(7)⁵⁴ A (6) bekezdés szerinti kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamattal. A fizetendő kamat számításakor az érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.

(8) A részletfizetés esetében valamely részlet határidőre történő meg nem fizetése esetén a teljes vételár azonnal esedékessé válik, melyet vevő köteles az elmulasztott fizetési határnapot követő 15. napig az Önkormányzat részére megfizetni.

21. §⁵⁵ Értékesítéstől eltérő vagyonhasznosítás esetén (bérbeadás, haszonbérbeadás, használatba adás stb.) a szerződés megkötésével egyidejűleg az önkormányzattal szerződő fél a vállalt kötelezettségeinek biztosítására óvadék köthető ki. Az óvadék mértéke legalább kéthavi ellenértéknek megfelelő összeg.

22. § (1)⁵⁶ Határozott időre szóló bérleti-, haszonbérleti-, használati-, haszonkölcsön- vagy önkormányzati vagyon használatának jogát átengedő előbbiekben nem nevesített szerződés kérelem esetén meghosszabbítható. A kérelmet legkésőbb a szerződés lejártát megelőző 30 napon belül be kell nyújtani.

(2) A szerződés meghosszabbítására vonatkozó döntés előtt a szerződéskötésnél előírt feltételek fennállását felül kell vizsgálni. A szerződés meghosszabbítására csak akkor kerülhet sor, ha a szerződő fél a szerződésben vállalt fizetési kötelezettségeit hiánytalanul teljesítette.

23. § (1) A tulajdonos, illetve a képviseletében eljáró személy a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését jogosult ellenőrizni. Az ellenőrzést a szerződő fél szükségtelen háborítása nélkül kell lefolytatni. A szerződő fél köteles – arra alkalmas időben – az ellenőrzést tűrni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak irányadók a rendkívüli káresemény, illetőleg a veszélyhelyzet miatt szükségessé vált ellenőrzésekre is.

(3) Ha az ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a szerződő fél a vagyontárgyat nem rendeltetésszerűen használja, rongálja, egyéb módon károsítja, a szerződésben foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik – megfelelő határidő tűzésével fel kell szólítani a szerződésszerű állapot helyreállítására.

(4) Amennyiben a szerződő fél a kitűzött határidőre a felszólításban foglaltakat nem teljesíti, intézkedni kell a szerződés felmondása iránt.

24. § (1)⁵⁷ Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokra szolgalmi-, vezeték-, használati jog (közérdekű használati jog) vagy biztonsági övezet létesítésekor, közterület esetében pedig a terület igénybevételére vonatkozó megállapodás megkötésekor a jogosult egyszeri kártalanítást vagy igénybevételi díjat köteles fizetni, melynek mértékét a rendelet II/A. és II/B. mellékletét képező övezeti besorolás alapján, a közgyűlés vonatkozó határozatában megállapított összeghatárok alkalmazásával kell meghatározni.

(1a)⁵⁸ Amennyiben a jogosult a rendelet II/A. és II/B. mellékletét képező övezeti besorolás alapján, a közgyűlés vonatkozó határozatában megállapított összeghatárok alkalmazásával megállapított egyszeri kártalanítás vagy igénybevételi díj összegét nem fogadja el, úgy a Közgyűlés Pénzügyi Bizottsága egyedi határozatában a jogosult költségére készített igazságügyi szakértői véleményben meghatározott összegek figyelembevételével az (1) bekezdés szerinti kártalanítási összegtől való eltérést engedélyezhet.

(2) Hírközlési kábelek, valamint olyan vezetékek esetén, ahol védőtávolságot jogszabály nem ír elő, vagy az nem értelmezhető, a vezetékek méterben megadott hosszára kell alkalmazni a kártalanítási tételeket.

(3) Nem létesíthető légkábel olyan területen, ahol már a felszín alatt vannak elhelyezve az elektromos kábelek. A már meglévő kábeleket rekonstrukció esetén csak a felszín alatt lehet elhelyezni.

(4)⁵⁹ Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok szolgalmi- és vezetékjoggal, valamint használati joggal (közérdekű használati jog) és biztonsági övezettel való megterheléséről, közterület esetében pedig a terület igénybevételéről, valamint az előbbiekkel összefüggő tulajdonosi hozzájárulás megadásáról, a szükséges megállapodás megkötéséről az ingatlan forgalomképességére és forgalmi értékére tekintet nélkül, nettó 5 millió forint szerződéses összegig a polgármester dönt.

(5)⁶⁰ Amennyiben az önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladatainak ellátásához, vagy a saját vagy társfinanszírozásában megvalósuló fejlesztések, beruházások, rekonstrukciók, továbbá a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított és Nagykanizsa közigazgatási területén központi költségvetési forrásból vagy európai uniós forrásból létrehozandó kormányzati fejlesztések, beruházások, rekonstrukciók megvalósításához szükségessé válik önkormányzati tulajdont terhelő használati jog, szolgalmi jog, vezetékjog (közérdekű használati jog) alapítása, biztonsági övezet létrehozása vagy közterület igénybevétele, a szerződés megkötésére ellenérték meghatározása mellett, de annak megfizetése nélkül kerülhet sor, amelyről az ingatlan forgalomképességére és forgalmi értékére tekintet nélkül a polgármester dönt.

(6) Ellenkező megállapodás hiányában a szolgalmi-, vezeték-, használati jog vagy biztonsági övezet ingatlan-nyilvántartási bejegyeztetése – az ezzel kapcsolatos költségek viselésével együtt – a jogosult kötelezettsége.

(7) Amennyiben a közmű elhelyezésekor a jogosult nem fizetett kártalanítást – kivéve az (5) bekezdésben foglalt esetet – a telepítéstől, illetve rekonstrukciótól számított 15 éven belül térítésmentesen köteles a szükségessé váló közmű-áthelyezésekről gondoskodni, és erre szerződésben kötelezettséget vállalni.

25. § (1)⁶³ A Közgyűlés Pénzügyi Bizottsága hatáskörébe tartozik a nettó 3.000.000,- Ft forgalmi érték feletti, de nettó 10.000.000,-Ft forgalmi érték alatti ingó dolog és a vagyoni értékű jog megszerzéséről, elidegenítéséről, használatba adásáról, megterheléséről és gazdasági társaságba történő beviteléről szóló döntés.

(2)⁶⁴ A Közgyűlés Város- és Gazdaságfejlesztési Bizottsága hatáskörébe tartozik :

(3)⁶⁵

26. § (1)⁶⁶ A polgármester hatáskörébe tartozik

(2) A polgármester figyelemmel kíséri a város vagyonának mindennemű hasznosítását. Feladata a vagyongazdálkodással kapcsolatos koncepciók, közgyűlési előterjesztések előkészítése, és a közgyűlési határozatok végrehajtása.

(3) A polgármester évente a költségvetési beszámolóval egyidejűleg köteles beszámolni a közgyűlésnek a város vagyoni helyzetéről, és a beszámolási időszakban bekövetkezett vagyoni változásokról, az átruházott hatáskörben hozott vagyonhasznosítási döntésekről, intézkedésekről.”

27. §⁶⁸ (1)⁶⁹ A Közgyűlés által átruházott hatáskörében eljárva a polgármester a (2) bekezdésben foglaltak kivételével dönt az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságok tekintetében az Önkormányzatot megillető alapítói, tulajdonosi (tagsági) jogokról.

(2) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságok tekintetében a Közgyűlés dönt:

(3)⁷⁰ Az önkormányzat résztulajdonában álló gazdasági társaságban a tulajdonosi képviseletet a polgármester látja el a (4) bekezdésben foglaltak szerint.

(4) A nem kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok tekintetében a (3) bekezdés szerint kijelölt személy

27/A. § (1)⁷² A Nagykanizsai Városfejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Városfejlesztő Társaság) az önkormányzat illetékességi területén feladatkörében a jelen szakaszban foglaltak szerint – jogszabály szerint más szervezet által kizárólagosan ellátott feladatok kivételével – kizárólagos feladatellátással felhatalmazott százszázalékos önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság, amely az Önkormányzattal megkötött Közszolgáltatási Keretszerződése, valamint az annak alapján kötött Éves Szerződéseivel összhangban kizárólagosan látja el a városfejlesztéssel összefüggő stratégiai tervezés, műszaki tervezési, projektgenerálási, programozási és pályázat-előkészítési, illetve a pályázatmenedzsment, valamint ezek koordinációs, műszaki ellenőri és elszámolási feladatait.”

(2) A Városfejlesztő Társaság a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése szerinti önkormányzati feladatellátó, így különösen ellátja az önkormányzati településfejlesztési feladatokat, és ebben a körben a 2012/21/EU bizottsági határozat rendelkezéseire is tekintettel közszolgáltató, melynek alapműködését és közfeladat ellátását az önkormányzat Közszolgáltatási Szerződéssel finanszírozza.

(3) A Városfejlesztő Társaság, az önkormányzat illetékességi területén a városfejlesztéssel összefüggő egyes az (5) bekezdésben meghatározott módon nevesített projektek lebonyolítását és projektmenedzsment feladatait, nevesített projektszerződések keretében teljes körűen és kizárólagosan látja el. A nevesített projekt szerződések átfogják a támogatási szerződés megkötésétől a projektelszámolás, illetve az utóellenőrzésekig terjedő projektéletutat, a projektek teljes körű bonyolítását, illetve az azzal összefüggő összes feladatot, így különösen, kiterjednek a tervezésre, műszaki dokumentáció összeállítására és költségvetés készítésére, a közbeszerzési dokumentációk előkészítésére és az eljárások teljes körű lebonyolítására, szerződések előkészítésére és lebonyolítására, a kivitelezés nyomon követésére, a műszaki ellenőrzésre és a műszaki átvételre, a projektlezárással kapcsolatos feladatok – ideértve a pénzügyi zárás menedzselését is – ellátására.

(4) A Városfejlesztő Társaságot a (3) bekezdés szerinti feladatellátása során a nevesített projektszerződésben rögzített díjazás illeti meg. A társaság ezen díjazását lehetőség szerint a megkötött támogatási szerződésekből kell finanszírozni. A Városfejlesztő Társaság a (3) bekezdés szerinti feladatellátásával összefüggő díjazását, illetve összes egyéb bevételét a 2012/21/EU bizottsági határozattal és a Közszolgáltatási Keretszerződéssel összhangban feladatellátása során a közszolgáltatási feladatellátástól és a közszolgáltatási finanszírozástól elkülönítetten köteles kezelni és nyilvántartani.

(5) Az Önkormányzat és a Városfejlesztő Társaság között a (3) bekezdés szerinti feladatellátásra kötendő nevesített projektszerződésről a Közgyűlés a pályázaton nyertes projekt támogatási szerződésének megkötéséről szóló döntésével egyidejűleg határoz.

(6) A feladatkörében kizárólagosan eljáró társaság Önkormányzatnak nyújtott szolgáltatásai a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 9. § (1) bekezdésének h) pontja szerint mentesek a közbeszerzés alól. Az Önkormányzat, mint más ajánlatkérő javára lebonyolított közbeszerzései, ugyanígy a Kbt. szerint meghatározott közbeszerzési értékhatárok alatti beszerzési eljárásai (árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás-megrendelés, szolgáltatási koncesszió) során a Városfejlesztő Társaság a saját szabályzata szerint jár el. Az Önkormányzat javára lebonyolított közbeszerzési és beszerzési eljárásokban kötendő megállapodások aláírója az Önkormányzat törvényes képviselője.

(7) A jelen szakasz alkalmazásában:

27/B. § (1) A Városfejlesztő Társaság által – a Közgyűlés döntése szerint – e célra alapított gazdasági társaság az önkormányzat illetékességi területén feladatkörében a jelen szakaszban foglaltak szerint az Önkormányzattal megkötött Közszolgáltatási Keretszerződése, valamint az annak alapján kötött Éves Szerződéseivel összhangban kizárólagosan látja el az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatásokkal, valamint a sport és szabadidősport támogatásával kapcsolatos feladatait.

(2) Az (1) bekezdés szerint kizárólagos feladatokat ellátó gazdasági társaság a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése szerinti önkormányzati feladatellátó, így különösen ellátja az önkormányzati egészséges életmód segítését célzó szolgáltatásokkal, valamint a sport és szabadidősport támogatásával kapcsolatos feladatokat, és ebben a körben a 2012/21/EU bizottsági határozat rendelkezéseire is tekintettel közszolgáltató, melynek alapműködését és közfeladat ellátását az önkormányzat Közszolgáltatási Szerződéssel finanszírozza.

(3) Az (1) bekezdés szerint kizárólagos feladatokat ellátó gazdasági társaság, az önkormányzat illetékességi területén az önkormányzati egészséges életmód segítését célzó szolgáltatásokkal, valamint a sport és szabadidősport támogatásával összefüggő feladatait az Éves Szerződése keretében teljeskörűen és kizárólagosan látja el. Az Éves Szerződések átfogják az azokban meghatározott önkormányzati egészséges életmód segítését célzó szolgáltatási, valamint a sport és szabadidősport támogatási feladatok teljes körű ellátását és lebonyolítását, illetve az azokkal összefüggő összes feladatot.

(4) Az (1) bekezdés szerint kizárólagos feladatokat ellátó gazdasági társaságot a (3) bekezdés szerinti feladatellátása során az Éves Szerződésében rögzített díjazás illeti meg. A társaság ezen díjazását lehetőség szerint támogatási források bevonásával kell finanszírozni. A társaság a (3) bekezdés szerinti feladatellátásával összefüggő díjazását, illetve összes egyéb bevételét a 2012/21/EU bizottsági határozattal és a Közszolgáltatási Keretszerződéssel összhangban feladatellátása során a közszolgáltatási feladatellátástól és a közszolgáltatási finanszírozástól elkülönítetten köteles kezelni és nyilvántartani.

(5) Az Önkormányzat és az (1) bekezdés szerint kizárólagos feladatokat ellátó gazdasági társaság között a (3) bekezdés szerinti feladatellátásra kötendő Éves Szerződésről a Közgyűlés határoz.

(6) A feladatkörében kizárólagosan eljáró társaság önkormányzatnak nyújtott szolgáltatásai a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 9. § (1) bekezdésének h) pontja szerint mentesek a közbeszerzés alól, az Önkormányzat, mint más ajánlatkérő javára lebonyolított közbeszerzései, ugyanígy a Kbt. szerint meghatározott közbeszerzési értékhatárok alatti beszerzési eljárásai (árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás-megrendelés, szolgáltatási koncesszió) során az (1) bekezdés szerint kizárólagos feladatokat ellátó gazdasági társaság a saját szabályzata szerint jár el. Az Önkormányzat javára lebonyolított közbeszerzési és beszerzési eljárásokban kötendő megállapodások aláírója az Önkormányzat törvényes képviselője.

(7) A jelen szakasz alkalmazásában:

27/C. § (1) A Városfejlesztő Társaság által – a Közgyűlés döntése szerint – e célra alapított gazdasági társaság az önkormányzat illetékességi területén feladatkörében a jelen szakaszban foglaltak szerint az Önkormányzattal megkötött Közszolgáltatási Keretszerződése, valamint az annak alapján kötött Éves Szerződéseivel összhangban kizárólagosan látja el a Városfejlesztő Társaság által menedzselt iparfejlesztéssel összefüggő projektek keretében önkormányzati tulajdonba kerülő ingatlanok hasznosítását, gazdaságfejlesztési tárgyú projektek és beruházások generálására, felkutatására, a szükséges finanszírozási lehetőségek megteremtésére, infrastruktúrális és szellemi gazdaságfejlesztésre irányuló tevékenységét és feladatait.

(2) Az (1) bekezdés szerint kizárólagos feladatokat ellátó gazdasági társaság a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése szerinti önkormányzati feladatellátó, így különösen ellátja az önkormányzat gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos feladatait, és ebben a körben a 2012/21/EU bizottsági határozat rendelkezéseire is tekintettel közszolgáltató, melynek alapműködését és közfeladat ellátását az önkormányzat Közszolgáltatási Szerződéssel finanszírozza.

(3) Az (1) bekezdés szerint kizárólagos feladatokat ellátó gazdasági társaság, az önkormányzat illetékességi területén a gazdaságfejlesztéssel összefüggő feladatait az Éves Szerződése keretében teljeskörűen és kizárólagosan látja el. Az Éves Szerződések átfogják az azokban meghatározott gazdaságfejlesztési tevékenységgel összefüggő összes feladatot.

(4) Az (1) bekezdés szerint kizárólagos feladatokat ellátó gazdasági társaságot a (3) bekezdés szerinti feladatellátása során az Éves Szerződésében rögzített díjazás illeti meg. A társaság ezen díjazását lehetőség szerint támogatási források bevonásával kell finanszírozni. A társaság a (3) bekezdés szerinti feladatellátásával összefüggő díjazását, illetve összes egyéb bevételét a 2012/21/EU bizottsági határozattal és a Közszolgáltatási Keretszerződéssel összhangban feladatellátása során a közszolgáltatási feladatellátástól és a közszolgáltatási finanszírozástól elkülönítetten köteles kezelni és nyilvántartani.

(5) Az Önkormányzat és az (1) bekezdés szerint kizárólagos feladatokat ellátó gazdasági társaság között a (3) bekezdés szerinti feladatellátásra kötendő Éves Szerződésről a Közgyűlés határoz.

(6) A feladatkörében kizárólagosan eljáró társaság önkormányzatnak nyújtott szolgáltatásai a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 9. § (1) bekezdésének h) pontja szerint mentesek a közbeszerzés alól, az Önkormányzat, mint más ajánlatkérő javára lebonyolított közbeszerzései, ugyanígy a Kbt. szerint meghatározott közbeszerzési értékhatárok alatti beszerzési eljárásai (árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás-megrendelés, szolgáltatási koncesszió) során az (1) bekezdés szerint kizárólagos feladatokat ellátó gazdasági társaság a saját szabályzata szerint jár el. Az Önkormányzat javára lebonyolított közbeszerzési és beszerzési eljárásokban kötendő megállapodások aláírója az Önkormányzat törvényes képviselője.

(7) A jelen szakasz alkalmazásában:

27/D. §⁷³ (1) A központi költségvetési támogatás felhasználásával megvalósuló önkormányzati magasépítési beruházás esetén az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény, valamint az állami magasépítési beruházásokról szóló 299/2018. (XII. 27.) Korm. rendeletszerint eljáró Beruházási Ügynökség a járulékos közbeszerzési szolgáltatói feladata ellátása során a közbeszerzési eljárások előkészítését és lefolytatását az önkormányzat, mint ajánlatkérő nevében és javára, de a saját közbeszerzési szabályzata, közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzése esetén pedig saját beszerzési-szabályzata szerint végzi.

(2)⁷⁴ A Beruházási Ügynökség az (1) bekezdés szerinti feladatellátással összefüggésben a közbeszerzési eljárások előkészítése és lefolytatása során a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 257/2018. (XII. 18.) Korm. rendeletben meghatározott feladatokat látja el, a közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzési eljárások során feladata az ajánlatkérő által meghatározott műszaki, pénzügyi és jogi feltételekkel az eljárás lebonyolítása.

(3)⁷⁵

28. § (1) A Nagykanizsa Vagyongazdálkodási és Szolgáltató Zrt. (a továbbiakban: Vg. Zrt.) az önkormányzat illetékességi területén feladatkörében a jelen szakaszban foglaltak szerint kizárólagos feladatellátással felhatalmazott százszázalékos önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság, amely az Önkormányzattal megkötött üzemeltetési szerződésével összhangban kizárólagosan látja el az önkormányzat által alapított más költségvetési szervek műszaki, karbantartási, munka- és tűzvédelmi továbbá az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) szerinti adatvédelmi tisztviselői feladatait.

(2) A Vg. Zrt. a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése szerinti önkormányzati feladatellátó, így különösen ellátja a lakás- és helyiséggazdálkodási feladatokat, továbbá az egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások közfeladat, az óvodai ellátás közfeladat, a kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása, filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme, a helyi közművelődési tevékenység támogatása közfeladatok, a gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások biztosítása közfeladatok ellátására létrehozott önkormányzati költségvetési szervek zavartalan működéséhez szükséges műszaki, karbantartási, munka- és tűzvédelmi továbbá :az Infotv. szerinti adatvédelmi tisztviselői feladatait.

(3) A Vg. Zrt. alapműködését és közfeladat ellátását az önkormányzat az üzemeltetési szerződésben foglaltak szerint finanszírozza.

28/A. § (1) A társasházakban lévő önkormányzati tulajdonnal – a Csarnok Üzletház Társasház kivételével – kapcsolatos tulajdonosi jogok képviseletével az önkormányzat a Vg. Zrt-t bízza meg a két fél között létrejött üzemeltetési szerződésben foglaltak szerint.

(2) Vg. Zrt. a képviselt tulajdonosi jogok alapján az önkormányzati tulajdonú ingatlanokat

(3) Az éves rendes gazdálkodás körét meghaladó tulajdonosi (társasházi közgyűlési) döntésekről a Vg. Zrt. évente beszámolási kötelezettséggel tartozik a Közgyűlés felé.

(4) A (3) bekezdésben foglalt rendes gazdálkodás körébe tartozó döntésen az évente a rendszeresen, folyamatosan felmerült költségek (közös költség, közüzemi díjak, karbantartás stb.) viselését, illetve az éves költségvetés és a gazdasági beszámoló elfogadását kell érteni, a rendes gazdálkodás körét meghaladó döntések körébe elsősorban a műszaki beavatkozás igénylő egyszeri nagyobb értékű kiadások vagy hosszú távú kötelezettségek (hitel) vállalása tartozik.

29. § (1) Az önkormányzat által, nem önkormányzati szervnek nyújtott nem normatív céljellegű, fejlesztési támogatások esetében a kedvezményezettek nevét, a támogatás célját, összegét, továbbá a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatokat az önkormányzat hivatalos honlapjában közzé kell tenni, legkésőbb a döntés meghozatalát követő hatvanadik napig. A honlapon legalább öt évig biztosítani kell az adatok hozzáférhetőségét.

(2) A közzététel mellőzhető, ha a támogatás összege az adott költségvetési évben az adott kedvezményezett vonatkozásában egybe számítva nem haladja meg a kettőszázezer forintot.

(3) A közzétételre nem kerül sor, ha – az (1) bekezdésben meghatározott határidő előtt – a támogatást visszavonják vagy arról a kedvezményezett lemond.

(4) Az önkormányzat valamint az önkormányzat egyszemélyes vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok pénzeszközei felhasználásával, önkormányzat esetén az önkormányzathoz tartozó vagyonnal, gazdasági társaság esetén a gazdasági társaság vagyonával történő gazdálkodással összefüggő – a nettó ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű – árubeszerzésre, építési beruházásra. szolgáltatás megrendelésére, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon, vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adására vonatkozó szerződések megnevezését (típusát), tárgyát a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait közzé kell tenni az önkormányzat hivatalos honlapján a szerződés létrejöttét követő 60 napon belül.

(5) A szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött – általános forgalmi adó nélkül számított – ellenszolgáltatást kell érteni, ingyenes ügylet esetén pedig a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összeget kell figyelembe venni. Az időszakonként visszatérő – egy évnél hosszabb időtartamra kötött – szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni. Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét a (4) bekezdés szerinti közzétételi kötelezettség szempontjából egybe kell számítani.

(6) Az (1) és (4) bekezdésben meghatározott közzétételi kötelezettség az önkormányzat nevében szerződő felet terheli, melynek végrehajtásáról a szerződést előkészítő szervezeti egység vezetője gondoskodik.

30. § (1) Követelésekről lemondani behajthatatlannak minősülő követelés esetén, valamint méltányosságból lehet a jelen fejezetben foglalt eljárási szabályok betartásával.

(2) Behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos eljárás:

(3) Behajthatatlan követelésnek nem minősülő követelésről lemondani méltányosságból, a költségvetési törvényben megállapított kis összegű követelés értékének figyelembe vételével lehet.

(4)⁷⁸ Az önkormányzat követeléseiről való lemondásról a polgármester határoz méltányosságból, ha a követelés egyedi értéke a költségvetési törvényben megállapított kis összegű követelés értékének ötszörösét nem haladja meg.

(5) Az önkormányzat követeléseiről való lemondásról a Közgyűlés határoz méltányosságból, ha a követelés egyedi értéke a költségvetési törvényben megállapított kis összegű követelés értékének ötszörösét meghaladja.

(6) A méltányosság alkalmazásának feltételei természetes személy esetében:

(7) Az ügyfélnek a méltányosság engedélyezésére irányuló kérelméhez csatolnia kell a saját és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak a 30 napnál nem régebbi munkáltatói jövedelemigazolását, illetve nyugdíjas esetén a munkáltatói jövedelemigazolás helyett vagy mellett az utolsó havi nyugdíjszelvényt (postai szelvényt) vagy a nyugdíj folyószámlára történő utalása esetén az utolsó havi bankszámlakivonatot.

(8) Ha az ügyfélnek, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak munkajövedelemnek (nyugdíjjövedelemnek) nem minősülő jövedelme van (pl. ösztöndíj, szakképzéssel összefüggő juttatás, társadalombiztosítás alapján járó ellátás, munkanélküli járadék, egyéb rendszeres pénzbeli juttatás, vállalkozói kivét, ingatlan bérbeadás, kamatjövedelem, árfolyamnyereség, osztalékjövedelem), akkor köteles ezen jövedelmekről szóló postai szelvényt, bankszámlakivonatot, kiadási pénztárbizonylatot, vagy egyéb, a jövedelem igazolására alkalmas dokumentumot csatolni.

(9) Ha az ügyfélnek, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak nincs munkáltatója, és nem nyugdíjas, valamint egyéb jövedelme sincs, akkor az ügyfél a kérelmében nyilatkozik e tényről.

(10) Nem lehet az önkormányzat követeléseiről méltányosságból lemondani, ha az ügyfél bármely magyar hatóság eljárása során – a kérelem benyújtását megelőző 30 napon belül – igazolta, hogy magyarországi megélhetése biztosított.

(11)⁷⁹ Az (1)–(10) bekezdésekben rögzítettek nem terjednek ki az adók módjára behajtandó követelésekre.

(12)⁸⁰ Méltányosság alkalmazására természetes személyeken kívül az államháztartás körébe tartozó szervezetek vagy államháztartáson kívüli, de közfeladatot ellátó szervezetek esetében kerülhet sor, amennyiben a kérelmező igazolja, hogy a követelés behajtása esetén a közfeladat ellátása veszélybe kerülne.

31. § (1) Közvetett támogatásnak minősülhet, ha az önkormányzat a 14. § alapján önkormányzati vagyont ingyenesen vagy kedvezményesen átenged, illetve az őt megillető bevételről, követelésről teljesen vagy részlegesen lemond.

(2) Az egyes ágazatoknak nyújtott közvetett támogatásokról a kötelezettségvállalók (a kötelezettségvállalást előkészítők) naprakész nyilvántartást kötelesek vezetni. A közvetett támogatás tényét, összegszerűségét, a támogatás alapjául szolgáló szerződéssel együtt a közgyűlési döntést előkészítő szervezeti egység vezetője a döntést követően legkésőbb 20 napon belül a költségvetést készítő szervezeti egység részére köteles eljuttatni.

(3) A közvetett támogatások összegét, kedvezményezettjét, a támogatás jellégét (pld. bérleti díj, vételárcsökkentés, adó elengedés, kedvezmény stb.) a szakirodák kötelesek a zárszámadás elkészítéséhez valamint a költségvetés előkészítéséhez a költségvetést készítő szervezeti egység részére írásban eljuttatni, tárgyévet követő január 20-áig. A közvetett támogatások kimutatását a zárszámadáshoz csatolni kell.

(4)⁸¹ E rendelet 14. §-a (az önkormányzati vagyon ingyenes és kedvezményes átengedése), valamint 30. §-a (követelés elengedése, követelésről lemondás) alapján vállalkozások részére csekély összegű támogatás nyújtható, amelyre vonatkozó rendelkezéseket az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelettel - HL L 379/5, 2006.12.28. - (a továbbiakban 1998/2006/EK bizottsági rendelet) összhangban, az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások részére általános gazdasági érdekű szolgáltatások finanszírozására nyújtott támogatás esetében pedig az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU rendelet – HL L114/8; 2012. 4. 26. – (a továbbiakban: 360/2012/EU rendelet) előírásainak megfelelően lehet nyújtani.

(5)⁸² E rendelet hatálya alá tartozó, állami támogatásnak minősülő közvetett támogatás nyújtásának feltétele, hogy a támogatott a támogatás nyújtásának időpontját megelőző 3 évben csekély összegű támogatási jogcímen elnyert támogatásainak támogatástartalma nem haladja meg a 200 000, a közúti szállítási ágazat esetében a 100 000, közszolgáltatási támogatás esetén az 500 000 ezer eurónak megfelelő forintösszeget. A kedvezményezettnek nyilatkoznia kell arról, hogy a támogatás odaítélését megelőző három évben mekkora összegű csekély összegű támogatásban részesült.

(6) Csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatáshoz kapcsolódó minden iratot az odaítélést követő 10 évig a támogatást elnyerőnek meg kell őriznie, erről a támogatást nyújtó szerződésben rendelkezni kell.

32. § E rendelet alkalmazása szempontjából:

33. § (1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

34. § (1) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat vagyongazdálkodásának rendjéről szóló 3/2009. (II.11.) számú önkormányzati rendelet, továbbá annak 37/2009. (IX.10.), 60/2009. (XII.29.), 12/2010. (IV.14.), 14/2010. (IV.06.) és 27/2010. (VI.30.) számú módosító rendeletei.

35. § (1) A rendeletet a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.